Az amerikaiak harmada nem hisz az evolúcióban
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#317
Fényérzékeny szerv:
A fény az egy elektromágneses hullám. Segítségével meg lehet állapítani, hogy merre van melegebb, mert a hõsugárzás is elektromágneses hullám, csak más a frekvenciája, mint a látható fényé. Nyilván elõször ez fejlõdött ki. Sõt, ha egy élõlény hõmérsékletben ingadozó környezetbe került, akkor túl sem élhette, hiszen, ha pl te nme látnád, hogy melyik vas izzik és melyik hideg, elég valószínû lenne a kimenetel 😊 Tehát elõször egyszerûen az a képesség fejlõdött ki, hogy az elektromágneses hullámokra érzékeny lett valamelyik egysejtû. Nyilván ennek akkor volt értelme, ha már helyet tudott változtatni. Ha nem tudott, akkor tökmindegy hogy érzékeli e a hõt vagy nem, sokmindent kezdeni nem tud az információval. Viszont, ha már egy helyváltoztatásra képes egysejtû már arra képes, hogy érzékelje az infravörös tartományt(ponygola nyelven a hõt), akkor már elõnye származik belõle. Hiszen nem megy oda ahol hideg van, de oda sem ahol túl meleg van. Nyilvánvalóan ezzell kellett induljon. Ekkor még fényérzékenységrõl sem beszélhetünk, pusztán arról, hogy arrafelé evickélt az egysejtû, amerre vezették az elektromágneses hullámok. Hogyan is lehet ez? Más és másfajta molekulákra másképpen hatnak ezek a hullámok. Amelyik élõlény "megtanulta" ezt, hogy a mozgása arrafelé irányuljon, amerrõl a megfelelõ hullámhossz érkezik, annak nagyobb volt az esélye túlélni. A többi meg megfõtt vagy megfagyott.
A fény az egy elektromágneses hullám. Segítségével meg lehet állapítani, hogy merre van melegebb, mert a hõsugárzás is elektromágneses hullám, csak más a frekvenciája, mint a látható fényé. Nyilván elõször ez fejlõdött ki. Sõt, ha egy élõlény hõmérsékletben ingadozó környezetbe került, akkor túl sem élhette, hiszen, ha pl te nme látnád, hogy melyik vas izzik és melyik hideg, elég valószínû lenne a kimenetel 😊 Tehát elõször egyszerûen az a képesség fejlõdött ki, hogy az elektromágneses hullámokra érzékeny lett valamelyik egysejtû. Nyilván ennek akkor volt értelme, ha már helyet tudott változtatni. Ha nem tudott, akkor tökmindegy hogy érzékeli e a hõt vagy nem, sokmindent kezdeni nem tud az információval. Viszont, ha már egy helyváltoztatásra képes egysejtû már arra képes, hogy érzékelje az infravörös tartományt(ponygola nyelven a hõt), akkor már elõnye származik belõle. Hiszen nem megy oda ahol hideg van, de oda sem ahol túl meleg van. Nyilvánvalóan ezzell kellett induljon. Ekkor még fényérzékenységrõl sem beszélhetünk, pusztán arról, hogy arrafelé evickélt az egysejtû, amerre vezették az elektromágneses hullámok. Hogyan is lehet ez? Más és másfajta molekulákra másképpen hatnak ezek a hullámok. Amelyik élõlény "megtanulta" ezt, hogy a mozgása arrafelé irányuljon, amerrõl a megfelelõ hullámhossz érkezik, annak nagyobb volt az esélye túlélni. A többi meg megfõtt vagy megfagyott.
#316
OFF:
Ez azt jelenti, hogy az evolúció egy közgazdász. 😄
Ez azt jelenti, hogy az evolúció egy közgazdász. 😄
#315
Mit kezdjek egy fikció jellemrajzával?<#nemtudom>
Ezt is csak úgy találták ki.
Bizonyítékot ne is keress rá.
Ezt is csak úgy találták ki.
Bizonyítékot ne is keress rá.
#314
az evolúció a legjobb kompromisszumra törekszik minden esetben. Mit jelent ez? Elfogadható kockázatot, elfogadható költségeket és fenntartható fejlõdést.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#313
Északi meg déli sark mindig is volt, de sejtem mire gondolsz.
Szóval akkor vagy nem volt ott jegesmedve, vagy valahol máshol volt az északi meg a déli sark.
Szóval akkor vagy nem volt ott jegesmedve, vagy valahol máshol volt az északi meg a déli sark.
#312
Na most legalább már értem miért mutálódnak olyan gyorsan a kukák 😊
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#311
Akkor az õsfényérzékenynek miért nem volt elég jó, hogy csak fényérzékeny volt?
Halljuk a találgatást.
Halljuk a találgatást.
#310
Akkor hova rakta a tervezõ addig amíg nem volt északi és déli sark?
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#309
Semmit, nincs ott jegesmedve.
#308
A mutáció létezik, csak a kukába kerül.<#papakacsint>
Megjegyezted végre?<#ravasz1>
Megjegyezted végre?<#ravasz1>
#307
Továbbra sem érted még az alapokat sem. Az evolúció nem arról szól, hogy minden élõlénynek ugyanarra van szüksége, nem mindig elõny a bonyolultabb felépítés.
De vajon mit csinált a jegesmedve 40 fokban egy mocsaras esõerdõben?
De vajon mit csinált a jegesmedve 40 fokban egy mocsaras esõerdõben?
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#306
mutáció ami Donkies szerint nem létezik.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#305
Az elsõ ember aki szembejön képes kitalálni neked erre egy magyarázatot.
Bizonyíték nem lesz rá, de csak fantázia kérdése, hogy eltudd képzelni.<#wink>
Bizonyíték nem lesz rá, de csak fantázia kérdése, hogy eltudd képzelni.<#wink>
#304
Hülyeséget beszélsz. Csak akkor kell a szem, ha szükség van rá. Akkor szorít ki másokat egy tulajdonság, ha elõnyt jelent. Egy gilisztának bõven elég a fényérzékenység. Semmiféle elõnyt nem jelentene a szem neki így nem is fejlõdött ki. Ismét csak a tudatlanságodat bizonygatod.
#303
Tehát most is vannak...<#fejvakaras>
Akkor azok hajdanában-danában óta ellenálltak az evolúciónak?
Biztos jó régen lehetett amikor elkezdett kifejlõdni a szem...
Már rég ki kellett volna szorítani õket az evolúcióban magasabb fokon álló élõlényeknek. És ez (mondd meg te hány) százmillió év alatt nem jött össze nekik.
Elgondolkodtató...
Akkor azok hajdanában-danában óta ellenálltak az evolúciónak?
Biztos jó régen lehetett amikor elkezdett kifejlõdni a szem...
Már rég ki kellett volna szorítani õket az evolúcióban magasabb fokon álló élõlényeknek. És ez (mondd meg te hány) százmillió év alatt nem jött össze nekik.
Elgondolkodtató...
#302
Azt nagy vonalakban el tudom képzelni, ahogy a fényérzékeny szerv egyre jobb lesz, míg szemmé nem fejlõdik. Azt a lépést nem értem, ahogy a semmibõl a fényérzékeny szerv lesz.
#301
Ne hívd fel semmire a figyelmet, mert jelenleg is vannak csak fényézékeny élõlények és látó élõlények, attól függõen, hogy a környezetük mit követel meg. Ellenben amit te csinálsz abban semmiféle észérv nincs.
#300
" Elõször csak fényérzékeny szerv volt."
Fel kell hívnom a figyelmedet, hogy ez egy feltételezés tényként való közlése.
És nem elsõ eset.
Fel kell hívnom a figyelmedet, hogy ez egy feltételezés tényként való közlése.
És nem elsõ eset.
#299
Erre több magyarázat is lehet. Elõször vizi evezésre használták csak pl. Lemerüléshez. Ott már a kicsi szárny is segít.
#298
A szárnnyal azért vagyok különösen bajban, mert ha el is fogadom, hogy bármilyen szempontból "elõnyös" tulajdonság a repülés és "evolúciós nyomás" van a kialakulására, akkor a sok millió éves folyamat elején, mikor még csak "kicsit van szárnya" az állatnak és késõbb, mikor már "kicsit jobban van szárnya" inkább óriási hátránynak tûnik egészen addig a pontig, míg végül ténylegesen repülni nem tud.
#297
Olyan írtózatosan sok idõ sem kell ám minden változáshoz (Donkies állításaival ellentetben ahol végtelen idõ alatt sem változik semmi, és még mindig nem válaszolt olyan kérdésekre, hogy hogy fért el a földön a teremtéskor megteremtett állatok garmadája, mit csinált a jegesmaci a 40 fokban, stb stb).
A szem pl az egyik legbonyolultabb folyamat de próbálj ettõl elvonatkoztatni és kezeld apró lépésenként a folyamatot. Ugye egy élõlény számára az érzések és azok közvetítése elsõdleges fontosságú (evolúciós szempontból teljes zsákutca az érzéketlenség), és a minél biztosabb érzékeléssel rendelkezõ élõlény könnyeben találja meg az élelmet, a zsákmányt, a búvóhelyet és a legfontosabb a másik társat szaporodás célzattal. Hogy ne menjünk túl mélyre a szem õse, "csak egy fényérzékelõ" volt (ez kis túlzással még a növényeknél is megtalálható), és ez fejlõdött tovább. A szem végül is a fény leképezése az agyba (nem másztam bele ebbe a részébe tehát a fogalmazásom pontatlan), maga a képalkotás már az agy feladata. Nyilván a szem is rengeteg fejlõdésen ment keresztül míg elérte a mai formáját és minden állítással ellentétben messze nem tökéletes szerv csak a jelenlegi szinten egy elfogadható kompromisszum.
A szem pl az egyik legbonyolultabb folyamat de próbálj ettõl elvonatkoztatni és kezeld apró lépésenként a folyamatot. Ugye egy élõlény számára az érzések és azok közvetítése elsõdleges fontosságú (evolúciós szempontból teljes zsákutca az érzéketlenség), és a minél biztosabb érzékeléssel rendelkezõ élõlény könnyeben találja meg az élelmet, a zsákmányt, a búvóhelyet és a legfontosabb a másik társat szaporodás célzattal. Hogy ne menjünk túl mélyre a szem õse, "csak egy fényérzékelõ" volt (ez kis túlzással még a növényeknél is megtalálható), és ez fejlõdött tovább. A szem végül is a fény leképezése az agyba (nem másztam bele ebbe a részébe tehát a fogalmazásom pontatlan), maga a képalkotás már az agy feladata. Nyilván a szem is rengeteg fejlõdésen ment keresztül míg elérte a mai formáját és minden állítással ellentétben messze nem tökéletes szerv csak a jelenlegi szinten egy elfogadható kompromisszum.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#296
Szem kifejlõdése: Elõször csak fényérzékeny szerv volt. A tájékozódásban már ez is elõnyt jelentett. Késõbb ez minél jobb felbontásúvá vált, annál nagyobb elõny volt a vetélytársakkal szemben.
Szárny: Erre többféle elképzelés van, egyik:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Konvergens_evol%C3%BAci%C3%B3
Nem vagyok biológus úgyhogy ezt már inkább olvasd el, mert biztosan nem jól magyaráznám.
Ricsi: nem érdekel
Szárny: Erre többféle elképzelés van, egyik:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Konvergens_evol%C3%BAci%C3%B3
Nem vagyok biológus úgyhogy ezt már inkább olvasd el, mert biztosan nem jól magyaráznám.
Ricsi: nem érdekel
#295
Mármint a szem kialakulása.
#294
A szárnyról nem tudok mit mondani, de a szám kialakulása önálló kutatási terület:
http://en.wikipedia.org/wiki/Evolution_of_the_eye
http://en.wikipedia.org/wiki/Evolution_of_the_eye
#293
Amúgy annyit tennék még hozzá, hogy vannak olyan jelenségek, amiket nem tud még leírni az evolúció, hevesen kutatják. Ilyen pl az elsõ önreprorukáló "életszerû" molekulaegyüttesek kialakulása vagy olyan tulajdonságok megjelenése, amik elsõ ránézésre nem hasznosak. Pl.: a szarvasok hatalmas agancsa vagy a pávák hatalmas farktollai. Ezeket még mindig kutatják. Egyes álláspont szerint a páválasztással van összefüggésben (jelenleg azzal van), de régen, hogy miért alakult ki így még nem tudják. Kutatják. Mindenesetre az evolúciós elmélet egy nagyonjól felépített leírás a földi élet fejlõdésére. Számtalam mód alátámasztott. És hacsak nem hisszük azt, hogy ezt a sokfajta élõlényt így találták már ki eleve, hanem mechanizmust sejtünk mögötte, akkor érdemes elolvasgatni a témában jártasak kutatásait. 😊
#292
Igazad van, a növények felett valóban elsiklottam. Azt én is könnyen el tudom képzelni, hogy elegendõen hosszú idõ elteltével változnak az élõlények. Sokkal nagyobb gondban vagyok, ha például a szem vagy a szárny kifejlõdését akarom megérteni.
#291
Ugye ez megint csak egy találgatás.
És mi az alapja?
Hát az a dogma, hogy az "evolúció tény".
Logikus...
Mivel vannak szárazföldi állatok és evolúcióval jöttek létre, hát persze, hogy a halak kimásztak a vízbõl. <#nevetes1>
Mi más...?
Ez egy ilyen farkába harapó kígyó logika, de az evolúció esetében tudományosnak számít.
És mi az alapja?
Hát az a dogma, hogy az "evolúció tény".
Logikus...
Mivel vannak szárazföldi állatok és evolúcióval jöttek létre, hát persze, hogy a halak kimásztak a vízbõl. <#nevetes1>
Mi más...?
Ez egy ilyen farkába harapó kígyó logika, de az evolúció esetében tudományosnak számít.
#290
Ez így nem igaz, ráadásul azt is vedd figyelembe, hogy az élõlények nem egyenlõ állatok. 500 millió évvel ezelõtt már elég dús flórával rendelkezett a szárazföld, amikor állatok még sehol sem voltak. (nyilván a tervezõ nem jutott még odáig ugye).
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#289
Arról biztosan tudsz, hogy van úgy, hogy egy élettérben valamely állat túlszaporodik, feléli a táplálékforrásait és emiatt esik vissza a populáció. Ha valamelyik egyed kicsit más egy mutáció miatt és máshonnan is tud táplálékot szerezni, akkor neki nagyobb az esélye a túlélésre. Ez esetben a táplálékhiány az az evolúciós nyomás, amely kiválogatja azokat az egyedeket, amelyek az adott környezetben a leghatékonyabban tudnak megélni. A halas példánál maradva, ha a halak túlszaporodtak azok a példányok élhették túl az éhhalált, amelyek ki tudtak ugrani hacsak pár másodpercre is táplálkozni a partmenti növényekbõl, algákból.
#288
Ennél sokkal rosszabbul mûködik az a szûrõ amire te gondolsz. Ráadásul ez fajonként eltérõ, a javítási mechanizmus hibaszázaléka ugyanis (milyen meglepõ) szintén evolúciós tulajdonság és nem egy matematikai állandó...
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#287
Köszi a választ, ez alapvetõen logikusnak tûnik. Én próbálom elfogadni az evolúciót, de laikusként eléggé erõltetettnek tûnik. Ha jól tudom, kezdetben minden élõlény a vízben élt, ezért nem lehetett motiváció a szárazföldi táplálék.
#286
Egyszerûen nem kell velük foglalkozni. Nem szabad, és felesleges azt a látszatot kelteni, hogy azokat az - jobb szót nem találok - agyrémeket, amelyekkel az evolúció tudományos elmélete ellen "érvelnek", komolyan lehet/kell venni.
Nem is tudom, ki mondta és hol, hogy kreásokkal és társaikkal annyi értelme van vitázni, mint egy kerek terem sarkait keresni.
Nem is tudom, ki mondta és hol, hogy kreásokkal és társaikkal annyi értelme van vitázni, mint egy kerek terem sarkait keresni.
#285
Eh te szebben összefoglaltad amit én is próbáltam leírni...
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#284
Hát ez így nem van 😊 Hal ugyanis nem mászott ki a vízbõl. Több teória is van a legvalószínûbb, hogy partmenti élõlényekkel táplálkozó hal volt az elsõ, elõnyt jelentett a fajok közötti harcban ha minél jobban meg tudta közelíteni a táplálékot, esetleg ha olyan helyre is elért ahova más élõlények nem. Szintén elõnyt jelenthetett ha annyira sekély vízben is képes volt táplálkozni ahol a víznek már nem volt megfelelõ oxigén tartalma, így a levegõbõl is fel tudott venni (tüdõshalak). A sekély partmenti vízekben egyértelmû elõny ha az uszonyokat mászásra is tudja használni nem csak úszásra. Apró pici lépések. Kb valami ilyesmi de mélyebben kifejteni nyilván ez a pár mondat kevés.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#283
Sehogyan. 😊 A hal nem mászik ki a vízbõl. Voltak olyan halak, amelyek a partközelben táplálkoztak. Némelyiknek megtetszett a parton is ez az. Ha a populáció már nagy, annak van esélye túlélni, melyik táplálkozni ki tud ugrani a partra majd vissza. Ilyen halfajok most is vannak. Amelyikben kialakult olyan képesség, hogy némi oxigént a levegõbõl is tudott kinyerni, annak nagyobb esélye volt kajálni. Meszzebbre evickélhetett a parton. Késõbb elõtérbe került az, hogy az mégnagyobb elõnyre tesz szert, amelyiknek az uszonya mutálódott mert könnyebben mozgott a szárazföldön. És így tovább, kis lépésekkel. Sokszáz, sokezer generáción keresztül szakadt el ez az evolúciós vonal a víztõl.
A hal, nem mászott ki a partra. Ilyet nem mond az evolúciós elmélet. 😊
A hal, nem mászott ki a partra. Ilyet nem mond az evolúciós elmélet. 😊
#282
Egyetértek.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#281
"Emiatt van a lentebb említett bölcsességfog kérdés is. DNS hiba, amit az orvostudomány életben tartott."
És milyen módon tartott életben az orvostudomány?
És milyen módon tartott életben az orvostudomány?
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#280
Hiányos ismereteim miatt kérdezem (nem vicc), hogyan mászott ki az elsõ hal a vízbõl?
#279
"A rák is engem igazol. A mutánsok idõ elõtt kihullanak."
Még jó hogy a ráknak semmi köze a mutánsokhoz. Ugyanis MINDENKI rákos lesz elõbb utóbb, legfeljebb elõtte meghal valami másban.
Még jó hogy a ráknak semmi köze a mutánsokhoz. Ugyanis MINDENKI rákos lesz elõbb utóbb, legfeljebb elõtte meghal valami másban.
Hülyékkel vitázni olyan, mint egy galambbal sakkozni. Ledönti a bábukat, rászarik a táblára, aztán boldogan ugrál, hogy ? nyert. http://www.vinylnirvana.hu
#278
"Ricsivel pedig felesleges vitázni.
De ezt hiába magyarázod Ricsinek, fogalma sincs ezekrõl."
A vita elõl menekülsz, csak a becsmérlésre futja.
Ettõl még nem lesz igazad.<#papakacsint>
De ezt hiába magyarázod Ricsinek, fogalma sincs ezekrõl."
A vita elõl menekülsz, csak a becsmérlésre futja.
Ettõl még nem lesz igazad.<#papakacsint>
#277
Néhány vagy esetenként 1 gén defektje nagy testi elváltozásokhoz vezethet. Ezek többsége negatív, de lehet pozitív is. Pl. nagyobb termet. Ez nem hit, hanem ténykérdés. Valószínûsége a pozitív esetnek nyilván kisebb, viszont milliós populációk esetén elõfordul. Ahogy elõfordulnak 2.3m-es emberek is.
Ha az adott mutáció az adott környezetben elõnyösebb, akkor dominánssá válik sokszáz-sokezer generáció után, ha negatív valószínûleg nem éri meg azt, hogy továbbadhassa a génjeit. A környezet könyörtelenül kiválogat. Ha semleges a mutáció, akkor véletlenszerûen fennmaradhat.
Mint ahogy az embereknél is a 2.3m-es termet elõfordul esetlegesen. Mivel ez a termet se nem elõny se nem hátrány így stagnál az elterjedsége. Ha elõny lenne akár párválasztás, akár túlélés szempotjából, akkor többtíz vagy többszáz generáció után az lenne az alap, hogy mindenki 2.3m magas.
Ricsivel pedig felesleges vitázni. Alapvetõ tényekkel nincs tisztában és ilyen baromságot állítani, hogy "át kell szervezni a teljes fiziológiát" a teljes biológiai és evolúciós ismeretek hiányára utal.
Nem, nem kell átszervezni, ez egyébként is lehetetlen. Nem fog egyik generációról másikra új faj létrejönni, kompletten más fiziológiával. Kis lépésekkel lehet csak haladni és a környezet és a vetélytársak eldöntik, hogy az a kis lépés jó volt e vagy nem. Ha jó volt akkor elterjed. Dominánssá válik. Ekkor jöhet újabb kis lépés (vagy akár párhuzamosan több), ami szintén lehet jó vagy rossz irány. És sok sok ilyen lépés után kialakul egy olyan élõlény, ami már csak nyomokban hasonlít a kiinduló állapotra. Ekkor aggatjuk rá az "új faj" kifejezést. Persze ez teljesen önkényes fogalom.
De ezt hiába magyarázod Ricsinek, fogalma sincs ezekrõl. Légbõlkapott valószínûségszámok behajigálásához ért csak és tagad. Meg sem próbálja átgondolni.
Ha az adott mutáció az adott környezetben elõnyösebb, akkor dominánssá válik sokszáz-sokezer generáció után, ha negatív valószínûleg nem éri meg azt, hogy továbbadhassa a génjeit. A környezet könyörtelenül kiválogat. Ha semleges a mutáció, akkor véletlenszerûen fennmaradhat.
Mint ahogy az embereknél is a 2.3m-es termet elõfordul esetlegesen. Mivel ez a termet se nem elõny se nem hátrány így stagnál az elterjedsége. Ha elõny lenne akár párválasztás, akár túlélés szempotjából, akkor többtíz vagy többszáz generáció után az lenne az alap, hogy mindenki 2.3m magas.
Ricsivel pedig felesleges vitázni. Alapvetõ tényekkel nincs tisztában és ilyen baromságot állítani, hogy "át kell szervezni a teljes fiziológiát" a teljes biológiai és evolúciós ismeretek hiányára utal.
Nem, nem kell átszervezni, ez egyébként is lehetetlen. Nem fog egyik generációról másikra új faj létrejönni, kompletten más fiziológiával. Kis lépésekkel lehet csak haladni és a környezet és a vetélytársak eldöntik, hogy az a kis lépés jó volt e vagy nem. Ha jó volt akkor elterjed. Dominánssá válik. Ekkor jöhet újabb kis lépés (vagy akár párhuzamosan több), ami szintén lehet jó vagy rossz irány. És sok sok ilyen lépés után kialakul egy olyan élõlény, ami már csak nyomokban hasonlít a kiinduló állapotra. Ekkor aggatjuk rá az "új faj" kifejezést. Persze ez teljesen önkényes fogalom.
De ezt hiába magyarázod Ricsinek, fogalma sincs ezekrõl. Légbõlkapott valószínûségszámok behajigálásához ért csak és tagad. Meg sem próbálja átgondolni.
#276
Nem
#275
Minusz 240.
Az gyakorlatilag nulla.
Vagy nem?
Az gyakorlatilag nulla.
Vagy nem?
#274
OFF:
Feladó: Richard Donkies
Elküldve: 2014. 01. 05. 16:15
Tárgy: Ne provokálj kisköcsög
Ja, és olvasatlanul törlöm, amit visszaírsz, seggfej. 😄
Feladó: Richard Donkies
Elküldve: 2014. 01. 05. 16:15
Tárgy: Ne provokálj kisköcsög
Ja, és olvasatlanul törlöm, amit visszaírsz, seggfej. 😄
#273
Maradjunk annyiban hogy ha szerinted a 240. hatvány az már a végtelen, akkor nem egyezik a számfogalmunk.
#272
Ez a szám csak egy példa volt arra, hogy véges kicsi számokat összeszorozva végtelenül kicsi számot kapunk.
#271
A 10^-240. De honnan van ez a szám? Alá tudnád támasztani valamivel? Az hogy léteznek rákos emberek, és nem ritkán ezeknek az embereknek gyerekeik is lesznek (akik egyébként örökölhetik is a rákra való hajlamot, de ez most mellékvágány) azt sejteti hogy kicsit durva ez a becslés.
#270
Igazából engem is nagyon idegesít ez a két korlátolt, viszont a többiek kommentjeibõl sok újat és érdekeset megtudtam, ráadásul ez arra is rávett, hogy tovább olvassak a témában. Már csak ezért is van értelme a szánalmas létüknek, hogy másokat provokálva kerüljön ide érték is. 😄 Itt köszönném meg a többieknek a fáradhatatlan munkájukat 😄
#269
OFF:
A gazat sem úgy próbálja eltüntetni a kertbõl az ember, hogy leül vele beszélgetni, hálnak egymás asszonyaival és aztán reméli, hogy csökkennek a nézeteltéréseik és végül tárgyalóképes állapotba kerül a kapcsolatuk.
A gazat sem úgy próbálja eltüntetni a kertbõl az ember, hogy leül vele beszélgetni, hálnak egymás asszonyaival és aztán reméli, hogy csökkennek a nézeteltéréseik és végül tárgyalóképes állapotba kerül a kapcsolatuk.
#268
Mondjuk 0,00000001 a harmincadikon, az mekkora szám szerinted?