93
-
Irasidus #93 "Hát ebben tévedsz. Tudatosan vagyok bohóc!
De inkább bohóc vagyok, mint lúzer!;)"
Jelen esetben az ugyanaz.
"Csakhogy nem minden csillag körül látnak infravörös tartományban kimutatható akkréciós korongot, csak a fiatalabbak körül. Azok körül viszont nehéz a bolygókat is megtalálni, merthogy még nem is nagyon vannak. Az idősebb csillagok körül viszont nem látunk por, meg törmelék felhőket, mert már eltüntek. Ennyi"
Te súlyos tárgyi tévedésben vagy, a protoplanetáris korong és törmelék korong nem ugyanaz, és az utóbbit bizony idős, bolygókkal rendelkező csillagok körül is felfedeztek, lefotóztak már jó pár évtizede... Ezek bizony, üstökösök és kisbolygóövek. Ennyi.
"Max azt lehet tudni, és itt visszakanyarodok a korábbi gondolatmenethez, hogy a Naprendszert alapul véve rengeteg Holdnál kisebb objektum van és max pár tucat annál nagyobb pár CSE távolságban ezekben az idősebb rendszerekben. Azonban üstökösöket, vagy kis bizbaz aszteroidákat továbbra sem tudunk bennük kimutatni, pláne ennyi!"
Tudsz olyan okot, ami miatt azt kellene feltételeznem, hogy bizonyos mérettartomány felett ritkák az égitestek? Mert ha nem, akkor ez a részedről - ahogy te fogalmaztál - csak szájkarate.
"Micsoda? Félreértesz szép szőke herceg, akkora holdja, mint a Földé nem sok van a Naprendszerben sem. Ha sűrűn lenne ilyen, akkor a módszereddel ki lehetne mutatni, de a fent említett egyetlen példán kívül én még nem találkoztam exoholddal."
A személyeskedéssel nem fogsz okosabbnak tűnni, ugye tudod? A "sűrű" az nem túl egzakt kifejezés, pontosítanád? Emlékeztetnélek, hogy a vita nem azon volt, hogy most sok Hold méretű hold van a világegyetemben, vagy kevés, hanem, hogy a Föld Holdja egyedülállóan nagy, vagy sem a világegyetemben. Állítom, hogy nem, van ennél nagyobb is, meg nyilván kb. ekkora is. Az, viszont sem te, sem én nem tudhatjuk, hogy ez most "sok" vagy "kevés". Ennyi.
"Keresd meg bagolypajtás, 15 sec-be telik! ;) ... Ó, hát ezt tényleg marha könnyű igazolni! Bármelyik teljes (szűretlen)exobolygókra vonatkozó statisztika jelenleg több óriásbolygót tartalmaz, mint Föld-nagyságút."
Elolvastam még egyszer amit írtál, nagyon zavaros. Te arról beszéltél, ha jól értem, hogy statisztikai alapon a Hold mérete kivételes. Nincs ilyen statisztika, de ha szerinted van, és csak 15 másodperc, akkor akár be is linkelheted volna. Csak, hát ami nincs...
"De, ez pontosan a témához tartozik, merthogy innen indult el ez a kis szájkarate mérkőzés, amit én eddig X-0 arányban nyertem. (X olyan természetes számok halmaza amelyekre igaz, hogy X<10)"
Egyedül te szájkaratézol, én csak kijavítom a tárgyi tévedéseidet, és próbálom megérteni a zavaros írásodat. Most komolyan, van valami amit szeretnél elmondani nekem, vagy csak úgy írsz ami eszedbe jut? -
#92
"Attól nem fogod tudni, hogy mit jelentenek azok a szavak, hogy személyeskedni próbálsz. Tényleg ez egyetlen amit válaszolni tudsz a kritikámra? Tényleg fórumbohóc vagy, és még csak észre sem veszed."
Hát ebben tévedsz. Tudatosan vagyok bohóc!
De inkább bohóc vagyok, mint lúzer!;)
"Attól még, hogy nem látsz egy db üstököst sok millió fényévről, attól még nem változtat a tényen, hogy azok üstökösök, por, vagy gáz, stb. A hiszem ha látom, ma már az óvodában sem divat, a tudománytól meg ez áll a legtávolabb, a tudomány azt mondja: bizonyíts! És van rá bőven bizonyíték. Ennyi."
Csakhogy nem minden csillag körül látnak infravörös tartományban kimutatható akkréciós korongot, csak a fiatalabbak körül. Azok körül viszont nehéz a bolygókat is megtalálni, merthogy még nem is nagyon vannak. Az idősebb csillagok körül viszont nem látunk por, meg törmelék felhőket, mert már eltüntek. Ennyi.
Max azt lehet tudni, és itt visszakanyarodok a korábbi gondolatmenethez, hogy a Naprendszert alapul véve rengeteg Holdnál kisebb objektum van és max pár tucat annál nagyobb pár CSE távolságban ezekben az idősebb rendszerekben. Azonban üstökösöket, vagy kis bizbaz aszteroidákat továbbra sem tudunk bennük kimutatni, pláne ennyi!
"Igen, ez egy módszer, amivel viszont talán eddig még csak egyetlen exoholdat találtak."
"Ezt még is honnan szeded? Link?"
Keresd meg bagolypajtás, 15 sec-be telik!
;)
"Nem akkora, hanem arányaiban nagyobbak mint a Hold."
Micsoda? Félreértesz szép szőke herceg, akkora holdja, mint a Földé nem sok van a Naprendszerben sem. Ha sűrűn lenne ilyen, akkor a módszereddel ki lehetne mutatni, de a fent említett egyetlen példán kívül én még nem találkoztam exoholddal.
"Ezt könnyű lenne igazolni, melyik statisztikából jön ki? A Nexus6 statisztikából?"
Ó, hát ezt tényleg marha könnyű igazolni! Bármelyik teljes (szűretlen)exobolygókra vonatkozó statisztika jelenleg több óriásbolygót tartalmaz, mint Föld-nagyságút.
"Ez megint csak nem a témához tartozik, és amíg bohóckodsz én sem foglak komolyan venni, ugye tudod?"
De, ez pontosan a témához tartozik, merthogy innen indult el ez a kis szájkarate mérkőzés, amit én eddig X-0 arányban nyertem. (X olyan természetes számok halmaza amelyekre igaz, hogy X<10)
;)
-
Irasidus #91 "És mondd csak néztél mostanában tükörbe, nagyfejű bagolypajtás! :)"
Attól nem fogod tudni, hogy mit jelentenek azok a szavak, hogy személyeskedni próbálsz. Tényleg ez egyetlen amit válaszolni tudsz a kritikámra? Tényleg fórumbohóc vagy, és még csak észre sem veszed.
"Ha azokra a por/törmelék gyűrűkre gondolsz, amit néhány általában fiatal csillag körül detektáltak, mondjuk infravörös tartományban dolgozó teleszkópokkal, akkor persze bizonyos mértékig igazad van."
Ez megint csak olyan kijelentés a részedről, amit egy másodperc alatt kiguglizhatnál - elég lenen egy Hubble felvételt megnézni látható fény tartományban. Egyébként meg lényegtelen, hogy milyen hullámhosszon látsz valamit, hiszen:
"Csak ugye egy ilyen felhőből egy adott üstököst, amit szépen mától kezdve elneveztek, meg kiszámították a pályáját, hogy hány évente tér vissza, olyat nem igazán tudsz kiválasztani. Pl rólad is elnevezhetnénk egyet, hiszen van annyi a világegyetemben, csakhogy ugye nem látjuk őket. Egyelőre. Érted ugye!?;)"
Attól még, hogy nem látsz egy db üstököst sok millió fényévről, attól még nem változtat a tényen, hogy azok üstökösök, por, vagy gáz, stb. A hiszem ha látom, ma már az óvodában sem divat, a tudománytól meg ez áll a legtávolabb, a tudomány azt mondja: bizonyíts! És van rá bőven bizonyíték. Ennyi.
"Ne fáradj! Tényleg nem fogod fel, hogy egy felnőtt, a témával többé kevésbé tisztában levő emberrel beszélgetsz? Szórakoztató, amilyen dedós módon választod meg a retorikai eszközeidet. Csak tudod felmerül a kérdés, kinek is akarsz felvágni, magadnak? Csak mert rajtunk kívül már nem nagyon jár errefelé?"
Ha felnőtt vagy, akkor felnőttként kellene viselkedned, és nem csak dobálózni a neked tetsző szavakkal, mint hit, meg paradigma. Nem tudod mit jelentenek, pedig a googli neked is a barátod. De helyette inkább csak bohóckodsz. Akkor mit vársz?
"Igen, ez egy módszer, amivel viszont talán eddig még csak egyetlen exoholdat találtak."
Ezt még is honnan szeded? Link?
"Persze ha általában arányaiban akkorák lennének, mint a Föld Holdja, akkor működne a dolog."
Nem akkora, hanem arányaiban nagyobbak mint a Hold.
"De az eddigi statisztikákból az jön ki, hogy nem igazán ez a szitu. De ezres nagyságrendű exobolygó esetében eddig találtak egy db holdat egy meglehetősen szélsőséges pályán keringő Jupiter nagyságú bolygó körül. De még ez sem tuti. És szerencsére itt már vissza is tudunk kapcsolódni a felvetésemhez."
Ezt könnyű lenne igazolni, melyik statisztikából jön ki? A Nexus6 statisztikából? És még mindig nem tudom, honnan szeded, hogy egy holdat találtak, főleg a szélsőséges pályán keringő Jupiter nagyságú bolygó érdekelne... Az a kép amit linkeltem neked, exobolygó és nem hold ugye...
"Na erre a kissé dehonesztáló nézőpontra te, mint Micike néni csivavája a roti lábára ráharaptál. Szerintem kár volt a billenytyűket koptatni.
;)"
Ez megint csak nem a témához tartozik, és amíg bohóckodsz én sem foglak komolyan venni, ugye tudod? -
#90
"Hallatod már azt a szólást, hogy ne használj olyan szavakat amit nem ismersz? Ez már bohóckodás szintje, ugye tudod?"
És mondd csak néztél mostanában tükörbe, nagyfejű bagolypajtás!
;)
"Egyrészt az üstökösmagok, kisbolygók és molekulák meg a por kisebbek mint a Hold, és sok rendszerben fedeztek fel ilyeneket, nagyon is stimmel hogy sok a törmelék a Naprendszerben, és csak kevés a nagy kompakt égitest."
Netessék csúszatani, ha megkérhetem!
Ha azokra a por/törmelék gyűrűkre gondolsz, amit néhány általában fiatal csillag körül detektáltak, mondjuk infravörös tartományban dolgozó teleszkópokkal, akkor persze bizonyos mértékig igazad van. Csak ugye egy ilyen felhőből egy adott üstököst, amit szépen mától kezdve elneveztek, meg kiszámították a pályáját, hogy hány évente tér vissza, olyat nem igazán tudsz kiválasztani.
Pl rólad is elnevezhetnénk egyet, hiszen van annyi a világegyetemben, csakhogy ugye nem látjuk őket. Egyelőre. Érted ugye!?;)
"Tényleg nem értesz ehhez, nem különítik el fényt hacsak nem közvetlen képalkotás a cél. Megpróbálom az egyik módszert elmagyarázni:"
Ne fáradj! Tényleg nem fogod fel, hogy egy felnőtt, a témával többé kevésbé tisztában levő emberrel beszélgetsz?
Szórakoztató, amilyen dedós módon választod meg a retorikai eszközeidet. Csak tudod felmerül a kérdés, kinek is akarsz felvágni, magadnak? Csak mert rajtunk kívül már nem nagyon jár errefelé?
"...ha történetesen ennek a bolygónak van holdja, akkor egy még kisebb völgyet látsz a grafikonon (sőt még keringési síkot is meg tudod mondani, attól függően, hol figyelhető meg). De ez persze csak egy módszer..."
Igen, ez egy módszer, amivel viszont talán eddig még csak egyetlen exoholdat találtak. Persze ha általában arányaiban akkorák lennének, mint a Föld Holdja, akkor működne a dolog. De az eddigi statisztikákból az jön ki, hogy nem igazán ez a szitu. De ezres nagyságrendű exobolygó esetében eddig találtak egy db holdat egy meglehetősen szélsőséges pályán keringő Jupiter nagyságú bolygó körül. De még ez sem tuti.
És szerencsére itt már vissza is tudunk kapcsolódni a felvetésemhez.
Aminek az volt kb. a lényege, hogy olyan jelenségekre, amelyekre nem igazán van megfelelően ellenőrizhető modell, mert nincs megfelelő mennyiségű tapasztalat a kutatók általában egy halom BS-t termelnek. Ami persze még mindig jobb, mintha nem csinálnának semmit, de sok értelme tudományos, vagy pláne gyakorlati szempontból nincs. Ezek az elméletecskék ráadásul, mint írtam az aktuális paradigmára hajaznak, aminek jelenleg épp a nagy robbanások, meg katasztrófák, meg mindenféle pokoli jelenségek a legfőbb jellemzői.
Na erre a kissé dehonesztáló nézőpontra te, mint Micike néni csivavája a roti lábára ráharaptál. Szerintem kár volt a billenytyűket koptatni.
;) -
Irasidus #89 "Na jó, de ezek nem holdak, Szerintem még nem tartunk ott, hogy idegen csillagok bolygóinak holdjait kisasoljuk."
Valóban nem Holdak, de nem is arra volt válasz, hanem, hogy egyáltalán nem ismerünk ilyen kicsit égitest. De, egyet. :) Másik, hogy ki tudjuk mutatni a holdakat, csak egyenlőre a tudományos vita azon folyik (nem az sg. :) hogy ezek vajon tényleg holdak, vagy valami más jelenség-e. Szóval még nincs erős bizonyíték, ha lesz akkor módszer már van. :)
És még egyszer elnézést kérek! -
Irasidus #88 A tudomány nálad egyszerre hit is meg paradigma is, sőt még paradigmát is vált - és utána meg a tudományos eredményekkel érvelsz. Nagyszerű. LOL. Hallatod már azt a szólást, hogy ne használj olyan szavakat amit nem ismersz? Ez már bohóckodás szintje, ugye tudod?
"Holddal (ebben benne van a Nap, meg a Jupiter, meg minden nagyobb hold), ezzel szemben áll a százezres nagyságrendű a Holdnál kisebb méretű objektumok száma (Hogy az 1-2 m-es mütyűröknél azért huzzuk már meg a határt).
Szal a Naprendszert általánosnak tekintve elmondható, hogy marhára nem stimmel az az arány, amit az exobolygók kutatása során tapasztalunk azzal, mint ami a Naprendszerben van. Igen is ritkább az, hogy egy nagy égitest összemérhető nagyságú kísérővel rendelkezzen. A Föld-Hold páros kirívó."
Egyrészt az üstökösmagok, kisbolygók és molekulák meg a por kisebbek mint a Hold, és sok rendszerben fedeztek fel ilyeneket, nagyon is stimmel hogy sok a törmelék a Naprendszerben, és csak kevés a nagy kompakt égitest. Számodra meg azért nem, mert semmit nem tudsz a témáról, csak okoskodsz. A Föld és a Hold valóban egyedülálló, a mi naprendszerünkben, de ennél a szónál nem több! Továbbá, pár hónap, év múlva megjelenő sg.-cikben azt fogod olvasni, hogy Föld méretű illetve annál nagyobb holdat fedeztek fel egy exobolygó kísérőjeként... Szóval még a Holdnál is nagyobbat, és eddig ez volt a bajod, hogy nagy, és nem az, hogy kicsi. Ugye? :)
"A jelenlegi módszerek viszont ilyen óriássholdak kimutatását nem teszik lehetővé az exobolygóknál, mert a bolygó és kísérőjének hatása, az anyacsillag mozgásában, fényességében nem elkülöníthető."
Tényleg nem értesz ehhez, nem különítik el fényt hacsak nem közvetlen képalkotás a cél. Megpróbálom az egyik módszert elmagyarázni: az egyik módszerben egy csillag fényességét vizsgálják fénygörbével, ha egy bolygó elhalad a csillag előtt (aminek fénye kell a méréshez), akkor egy jellegzetes fény csökkenés látszik, ha történetesen ennek a bolygónak van holdja, akkor egy még kisebb völgyet látsz a grafikonon (sőt még keringési síkot is meg tudod mondani, attól függően, hol figyelhető meg). De ez persze csak egy módszer...
"Ahogy VolJin írta, holdakat egyelőre nem igazán tudunk vizsgálni, már egy Jupiter méretű objektum kimutatása is jó eredmény, pláne olyan esetben, amikor viszonylag távol a műszereink szempontjából nem kedvező síkban kering."
Nyilván még mindig valami akadályoz a google használatában, de nem kevés Jupiternél kisebb bolygót fedeztek fel már. -
Irasidus #87 Nekem meg az a bajom, hogy a sokadik tudatlan ember aki ezzel jön, és képtelen utána sem nézni, hogy tulajdonképpen mi a frászról is van szó! Még egyszer: nincs kráter mert egy Mars méretű égitest nem üt krátert, hanem lerobbantotta Föld köpenyét, és megolvasztotta az egész Földet. Keress krátert, baszki. Lol. -
#86
Amúgy a becsapódásos elmélettel csak egyetlen egy bajom van. Hol van az a k*rva nagy gödör?:D -
#85
Jajjj a cicus harapni próbál, de cuki vagy!
A tudományhívők mindig azzal jönnek, hogy a tudomány csak egy isteni tisztaságú módszer annak az eldöntésére, hogy mi igaz és hamis. Na ez kb annyira igaz, mint amikor azt hisszük, hogy a jog is az igazság kiderítését, a büntetés-végrehajtás pedig azt szolgálja, hogy a farkasból bárányt faragjon.
Persze nagyvonalúan el lehet feledkezni arról, hogy a tudomány intézményrendszerének és a tudományos közösségnek van önmozgása és érdekrendszere.
A tudományos eredmények, a sztenderd modellek az előbbiek miatt általában azokban az esetekben, amikor annak nincs közvetlen haszna, jellemzően az aktuális paradigmához legközelebb álló BS-t jelentik. Csak ennyit akartam kijelenteni, sajnálom, hogy ezzel érzékenyen érintettelek.
A magam részéről ezzel le is zárnám ezt a kis személyeskedésbe torkolló csapásváltást.
Az exobolygókat illetően, nos valóban, a két kijelentésből egyetlen szó, az EGYÁLTALÁN nem stimmel. Valóban a K37b majdnem olyan kicsi, mint a Hold.
De hogy tudományosan, statisztikailag vizsgáljuk a dolgokat a jelenleg visszaigazolt néhány ezer exobolygóból talán ez az egyetlen, ami ilyen nagyságrendbe esik. Eközben a Naprendszert vizsgálva van mondjuk 20 olyan objektum, ami nagyságrendileg nagyobb, vagy azonos méretű a Holddal (ebben benne van a Nap, meg a Jupiter, meg minden nagyobb hold), ezzel szemben áll a százezres nagyságrendű a Holdnál kisebb méretű objektumok száma (Hogy az 1-2 m-es mütyűröknél azért huzzuk már meg a határt).
Szal a Naprendszert általánosnak tekintve elmondható, hogy marhára nem stimmel az az arány, amit az exobolygók kutatása során tapasztalunk azzal, mint ami a Naprendszerben van. Igen is ritkább az, hogy egy nagy égitest összemérhető nagyságú kísérővel rendelkezzen. A Föld-Hold páros kirívó.
A jelenlegi módszerek viszont ilyen óriássholdak kimutatását nem teszik lehetővé az exobolygóknál, mert a bolygó és kísérőjének hatása, az anyacsillag mozgásában, fényességében nem elkülöníthető.
Ahogy VolJin írta, holdakat egyelőre nem igazán tudunk vizsgálni, már egy Jupiter méretű objektum kimutatása is jó eredmény, pláne olyan esetben, amikor viszonylag távol a műszereink szempontjából nem kedvező síkban kering.
Ez a magyarázata, hogy nem ismerjük az összes közeli csillag bolygórendszerét, miközben sokkal távolabbiakat meg esetenként igen. Ebben is torz a statisztika, az észlelés miatt.
-
Vol Jin #84 Na jó, de ezek nem holdak, Szerintem még nem tartunk ott, hogy idegen csillagok bolygóinak holdjait kisasoljuk. -
Vol Jin #83 Szerintem baromira érthetően fogalmaztam Molnibalage üzenetére, amit nekem írt. Te csak úgy belekotyogtál, ami nem baj, csak ne én legyek a hibás, ha csak úgy kiszúrtad a mondandóm, és durr bele az előzmények ismerete nélkül. :-) -
Irasidus #82 Kép is volt, na még egyszer...
![]()
Itt van
link
-
Irasidus #81 "A mi Holdunkhoz hasonló méretű objektumokat, és általában holdakat még mindig nem igazán. Na jó ne eufémizáljunk: EGYÁLTALÁN NEM!"
Egyáltalán de. :D
![]()
-
Irasidus #80 " Az aktuális mainstream elméletek meg meglepőan hasonló képet mutatnak, és bizony ezek az elméletek bizonyos kapcsolatban vannak a társadalom aktuális problémáival is."
Mondja ezt az, akinek nem foglakozik, és nem is tanult semmilyen tudományt - és az ismereteit ilyen bulvárszarból szerzi be, mint az sg. Gut. Csak szólók, a tudomány a tudományos módszertannal vizsgálja a világot, és bizonyítékokkal igazolja az állításait. Te vajon be tudod bizonyítani amit itt állítasz?
"Az exobolygókkal kapcsolatban, meg kiemelném, hogy azért amíg a fejlettebb észlelési módszerek eredményei megjelennek a statisztikákban az idő. Másrészt még mindig alulról erősen korlátos, hogy mit látunk. A mi Holdunkhoz hasonló méretű objektumokat, és általában holdakat még mindig nem igazán. Na jó ne eufémizáljunk: EGYÁLTALÁN NEM!"
A statisztikát nem csak az új égitestekre végeznek, hanem a még NEM visszaigazolt észlelésekre is. Vagyis arra amit csak két év múlva fogsz olvasni az sg. Tudom mit mondanál, de megelőzlek, az észlelések mintegy 90%-a valóban bolygó, 10 százalék meg valami más, és ezt statisztikába nem túl bonyolult feladat belekalkulálni... -
#79
Lehet, hogy több szmájlit kellett volna írnom és akkor jobban el tudod helyezni, hogy mit írtam csak pojénból?
Monnyuk utálom a tévékomédiában is az előröhögőgépet, lehet, hogy ezért maradt le. (Na jó, azt is tudom a katicás hasonlat a dinókra kicsit dúrva volt).
:)
Azért maradjunk annyiban, hogy a tudománytörténetnek van létjogosultsága, még ha te láthatólag minden ilyen alkotást a konteo kategóriájába sorolsz is. Az aktuális mainstream elméletek meg meglepőan hasonló képet mutatnak, és bizony ezek az elméletek bizonyos kapcsolatban vannak a társadalom aktuális problémáival is.
Az exobolygókkal kapcsolatban, meg kiemelném, hogy azért amíg a fejlettebb észlelési módszerek eredményei megjelennek a statisztikákban az idő. Másrészt még mindig alulról erősen korlátos, hogy mit látunk. A mi Holdunkhoz hasonló méretű objektumokat, és általában holdakat még mindig nem igazán. Na jó ne eufémizáljunk: EGYÁLTALÁN NEM!
;) -
#78
Ja voll mein führer!
;) -
#77
1. Na ez az a misztérium, amiről itten szó van, amit senki sem tud megmagyarázni. Kircsi, hogy neked is feltünt;)
2. Ja, persze, nem igaz, de én a "számtalan" kifejezésedbe kötöttem bele.
Igazából semmi értelme, hogy olyan dolgokra hívtad fel a figyelmet, ami gyak irreleváns, azonban ez az én a hsz-emre is igaz, szal akár nem is kell válaszolnod.
Köszi!;) -
#76
Tehát pontosan arról van szó, amit mondtunk.
1. Kőzet bolygók közül egyedül a Földnek van nagy holdja.
2. Az a megjegyzés sem igaz, hogy a Hold alkotja a holdak tömegének nagy részét. frászt. Mivel van nála négy nagyobb is.
Igazából most sem értme, hogy minek szólaltál meg... -
Irasidus #75 Fogalmazz érthetőbben. Ennyi. -
Vol Jin #74 Te most részeg vagy, vagy mi?
Kényszerképzetesen bizonygatod nekem azt, amit én mondtam. Jó reggelt. Még nagybetűvel is írtam a Holdat, mert ha nagybetű, akkor a mi kísérőnk, ha kicsi, akkor meg nem. Ha nagyon vitatkozhatnékod van, akkor keress egy olyat, aki az ellenkezőjét állítja, mint te! Nálam beszokott válni. Azokkal nagyon jót lehet vitatkozni. Ha viszont olyat talál be az ember, aki nem képvisel ellentétes álláspontot, az csak értetlenül fog állni, hogy a másik részeg vagy bolond vagy idegbeteg. -
Irasidus #73 Minden hold eltérő... tudtad? Nincs holdkeletkezés elmélet, hacsak nem a Holdról beszélsz. Figyelj, hold az ami egy bolygó körül kering, el vagy varázsolva. :( Jó reggelt! -
Vol Jin #72 Sokan összemossák a mi rendkívüli Holdunkat a többivel, amik nagyon eltérőek. Tehát azzal cáfolgatják a holdkeletkezési elméleteket kocsmaszinten, hogy más bolygók körül is keringenek krumpliformájú pár kilométeres akármik. -
Irasidus #71 És akkor mi van? De komolyan.? -
Irasidus #70 Elsőként kérdeznék valamit tőled, szerinted mi hold definíciója? Mert nagyon úgy látom ez homályos neked, persze tévedhetek. Nos? :)
A 70 években fejeződött be az Apolló program, és akkor zárultak le azok a vizsgálatok amik az ütközés valószínűsítik, és nem a 70 évek olajválsága miatt. Túl élénk a fantáziád, és minden szart összekombinálsz. Javasolnám, hogy kevesebb konteót olvass és több csillagászatot! :) Amit az evolúcióról írtál az meg botrányos, legalábbis ha iskolába jártál... Amúgy meg egy közkeletű tévhitben élsz, hogy óriásbolygókat könnyebb felfedezni, ez már régen nincs így, a tudomány fejlődött, te meg lemaradtál valamikor a 2004-ben! -
Vol Jin #69 Igen a többség az krumpliszerű izébigyó. A Hold az egyetlen, ami a bolygójának negyedét-ötödét kiteszi átmérőben. -
#68
Legalábbis;)
Én az exobolygókra vonatkozóan semmilyen statisztikát azért nem vennék készpénznek, csak mert a jelenlegi észlelő eszközeink ezeket erősen torzítják pont a nagyobb égitestek irányába! -
#67
Csak azt akartam mondani, hogy a Hold, a bolygók keletkezése jó pár tudományos paradigmának megfelelő elmélet szerint változott az utóbbi 2-300 évben.
Először ugye volt az óramű világkép. A tudósok örültek ha egyszerűnek látszó matematikai formulákat találtak az égitestek mozgására, ami megfelelt annak a képnek, hogy Istenke, vagy valami megteremtette őket, gyak felhúzta a nagy égi órát, ami szépen működik majd az idők végezetéig. A természetősanya köztudomásúlag mindig egyfajta egyensúlyra törexik, ezt megbontani, változásokra, keletkezésekre vonatkozó kérdéseket feltenni udvariatlanság, de minimum eretnekség.
Aztán jött Darwin, Hégel, Marxengelsz meg az evolúció. A természet nem egyensúlyra törexik már, hanem szépen fejlesztgeti egyre összetettebbé varázsolja magát. A dinoszauroszok is e szerint az elmélet szerint voltak szívesek kipusztulni, hogy átadják a helyüket az emlősöknek és a csúcsokcsúcsa embernek.
Aztán a múlt század 70-es éveiben jött az olajválság, meg a környezeti válság. Na ettől kezdve mindenhol katasztrófák jöttek, a évi két világvége jóslattal. Ezt a káoszelmélet a maguktól elromló rendszerekről szóló pinllangóeffektussal kíválóan támogatta. (Persze pl a kvázi-egyensúlyi állapotokat leíró különös-attraktorokról mindenki elfelejtkezik, amikor ez az elmélet kerül szóba). Szegény dinók több fajta módon pusztultak már el, mint szegény katicabogár a gyermekdalban.
Szal itt ez a nagyszerű ütközéses elmélet, aminek jóformán egyetlen bizonyítéka, hogy mivel az ütközés után a teljes kéreg/köpeny felolvadt így megsemmisültek/keveredtek a korábbi tisztán földi kőzetek. Vagy is az a bizonyíték, hogy nincs bizonyíték. (Mint az ősrobbanás elméletnek a világegyetem maga);)
Szal, az becsülendő, hogy az emberkénk legalább kiizzad magából az aktuális katasztrófás paradigmától eltérő elméletet, csak azzal adós, hogy akkor a Vénusznak miért lett ilyen óriáslufi holdja, hogy veszítette el, aztán a Föld meg hogy kapta el. -
Irasidus #66 Legalábbis a Naprendszerben. ;) -
#65
Hát ne is essünk át a túlsó ló másik oldalára, csak mert....
a "számtalan" az pontosan 4, és mindegyik a Földnél minimum 1 nagyságrenddel nagyobb égitest körül kering.
;) -
#64
Azért a ló másik oldalára se essünk át...
Számtalan hold nagyobb nála... -
Vol Jin #63 Arra akarok kilyukadni, hogy a többi krumpli formájú hold inkább befogott kisbolygó, törpebolygó, amik vagy egy széthullott bolygó, hold maradványai, mint az aszteroidák, vagy képtelenek voltak összeolvadni egy égitestté, hanem csak úgy összeragadtak fölsöpréses módszerrel. A Hold meg a Föld az kerek, mint egy tisztességes bolygó, ami olyan gyakori ütközésekkel, becsapódásokkal alakult ki, ami folyamatos olvadt állapotot feltételez. Ezzel egy kalap alá venni minden krumpliféle formációt, ami valaminek a romja, vagy valami félkész égitest kezdemény, elég fura. Az a sok hold, amire hivatkozol nem egy kategória a mi holdunkkal. Tehát, ha más bolygónak van holdja, az csak annyit jelent, hogy kering körülöttük valami. -
Vol Jin #62 A mi Holdunk egy elég nagy égitest. Az összes többi holdat összeraknád egy kupacba, a töredéke lenne a mi Holdunkénak. Vegyük példúul a Plútót. Találtak nagyobb bolygókat mostanság, mint a Plútó, ezért besorolták mind törpebolygónak. Na ezeknél nagyobb a Holdunk, ezért nem tekintjük már ezeket bolygónak, hanem kitraláltunk egy új kategóriát a törpebolygókat. -
#61
A Földbe becsapódott Mars méretű bolygó elképzelés sem új. -
Irasidus #60 Valamit összekeversz, ez nem művészeti cikk volt, és nem a szépérzékről szól. Nem kell kataklizma, sem ütközés, de ha egyszer ez történt? Ha meg mégsem akkor be kell bizonyítani az ellenkezőjét. Vagy talán te nem így gondolod? Pályaszámítások és más bizonyítok szerint úgy tűnik kizárható, hogy a Hold befogott égitest legyen. Egyébként a Hold keletkezése a Föld születés után pár száz millió évvel történ; viszont a földfelszíni kövek fiatalok, mert a Földön van lemeztektonika. Tulajdonképpen mit akartál mondani? -
#59
Nem értem, hogy a Hold miért is nem lehetett egy sima bolygó, amit a Föld befogott. Minek kell ütközés, meg kataklizma?
Vagy minek kellett, hogy előtte a Vénusz holdja legyen?
Másrészt a Naprendszerben azért elég széles szórásban vannak a bolygók keringési és forgási paraméterei, kezdve a Merkúr kötött forgás/keringésétől, a Vénusz elég furcsa retrográd forgásán keresztül, az Uránusz 97 fokos tengely ferdeségéig.
Ilyen "családban" persze kb ugyan olyan esélye van egy ütközésnek, befogásnak, vagy egy ilyen kettős bolygó jellegű keletkezésnek is.
Egy biztos, hogy bármikor is lett a Hold a Föld kísérője a földi felszíni kőzetek kora miatt az ütközéses elmélet jó pár évmilliárdra visszamenőleg ki van zárva. -
Richard Donkies #58 
A szimuláció szerint a Föld benyelte az összes anyagot és nem született holdja.
Biztos, hogy te megnézted?
-
Irasidus #57 Itt van egy jó szimuláció erről: video -
Irasidus #56 Egy Mars méretű égitest nem hagy krátert, az ütközés ereje lerobbantotta a Föld köpenyének egy részét, és megolvasztotta az egész Földet. A Hold évmilliárdokkal ezelőtt sokkal közelebb volt a Földhöz mint most, tehát távolodik és nem közeledik. Nem pontosan Hold méretűt, vannak számítások, hogy volt egy kisebb méretű Hold is ami idővel a Nagy Holdba zuhant. A gravitációs tér sem változott meg hiszen a két égitest találkozásakor a törmelékképződés mellet, a két test összeolvadás és ugye a nehezebb elemek mint a vas lesüllyedtek a magba. -
torreadorz #55 Mondjuk én az ütközéses elméletet nem tartom túl valószinünek, mert annak nyoma kellet volna maradnia. Csak abba kell belegondolni hogy mekkora a Hold mérete és ehhez mekkora égitestnek kellet volna belecsapódnia a Földbe ráadásul úgy hogy a Hold még most is ~400 ezer kilométerre van és a tudósok szerint évmilliárdokkal ezelőtt jóval messzebb volt.
Tehát belecsapódott a Földbe valami ami Hold méretü anyagot ütött ki a Földből fél-1 millió kilométeres távolságba és ennek nincs kimutatható nyoma hát...
Egy ilyen ütközés után nem csak külsérelmi nyomoknak kéne lennie, de a Föld gravitációs terének is brutál durván eltérőnek kéne lennie a Föld különböző részein. -
Richard Donkies #54 "Mennyi a matematikai esélye annak, hogy a számtalan bolygó közül amelyek körül holdak is keringenek csak egyetlen olyan bolygó legyen, amelynek a holdja a jelenlegi tudomány állítása szerint egy másik bolygó ütközése által jött létre? "
És annak mennyi az esélye, hogy az így keletkezett hold látszólagos átmérője éppen megegyezik a Nap látszólagos átmérőjével?
