93
-
Irasidus #53 Időjárás hiányában, a Hold felszíne már milliárd évek óta eléggé változatlan. A Hold leginkább stabil elemekből, és stabil anyagokból épül fel. Ezek elemek nem alakulnak át, hacsak nem izotópok és éppen a változásával tudják mérni a kort. -
MasterMason #52 Tudod általában ez a kormeghatározás is olyan, hogy az anyag nem vész el, csak átalakul.
Nyilván egy folyamatosan változó bolygó felszínén teljesen más anyagok és korok lenyomatai lesznek számunkra elérhetőek mint a teljesen élettelen kísérő holdján.
Na mindegy a lényeg a lényeg, én másként gondolom. :D -
Irasidus #51 A Sg. olvasott cikkeknek köze sincs a tudományhoz. Ezek bulvárcikkek, és fordítási hibáktól sem mentesek sajnos... Vannak hipotézisek, elméletek és vannak amik törvények, illetve axiómák. A Hold keletkezésére még csak elmélet van, így nem tilos új hipotézist felállítani, és tudományos bizonyítékokkal alátámasztani. De ez csupán egy alternatív elmélet, ami nagy valószínűség szerint a publikációs ráta miatt született, és koránt sincs annyi meggyőző bizonyítékuk, hogy ezt bárki is elfogadná. Ezzel nem kell foglalkoznod, hidd el a szakemberek a helyén tudják kezelni a dolgokat. -
cylontoaster #50 Azt nem tudják megmondani hogyan alakult ki. Abban egyetértenek, hogy nem a Földdel egyszerre. Erre van elég bizonyíték.
És az hogy valami nincs megdönthetetlenül bizonyítva messze nem egyenlő azzal hogy sötétben tapogatóznak. -
MasterMason #49 Nem tudják megmondani, miért szerinted ha megtudnák mondani, akkor egyáltalán felvehetnének két olyan lehetőséget mint a cikkben van? Sötétben tapogatóznak számtalan dologban. A tudomány soha nem állította azt, hogy úgy is van ahogy jelen pillanatban tudjuk.
A tudomány mindig azt mondja, hogy "jelenlegi ismereteink szerint".
Ne legyél dogmatikus. Nincs szüksége a tudománynak megdönthetetlen dogmákra. -
Irasidus #48 Pedig van ilyenre is példa (pl.: Shaperd-Holdak). Amiért kizárható, hogy nem kettős bolygóként alakult ki a Föld-Hold rendszer: az összetételbeli különbség (ha egymás mellet alakul ki akkor az összetétele és izotóparánynak is ugyanannyinak kellene lennie), illetve a Hold nagyon kicsi vasmagja, és a Hold kora... -
cylontoaster #47 Persze, és ez sokkal valószínűbb, mint hogy becsapódott egy égitest és abból lett eleve a Hold.
Nem vagyok fizikus, de nem fogadnék rá, hogy sok esély van arra, hogy egy stabil pályán keringő égitestet kimozdít valami a keringési síkjából, és az utána újra stabil pályára áll. -
Irasidus #46 Valóban senki nem tudja megmondani? Hmm, képzelj el egy bűntényt amit senki nem látott, erre hívnak egy nyomozót aki mondjuk kideríti hogy mi történt pontosan, és ki a tettes. Ez esetben is ez történik. A következő kell hozzá, ismerni az égmechanikai törvényeket, kell egy jó Naprendszer keletkezési modell, és lefuttatni úgy pár millió szimulációt, ami szerint a becsapódásos modell elégé helytálló. Ennyi. Ja és természetesen nagy darabokkal is történtek üstözések, erre bizonyíték a Vénusz, Uránusz, és persze a Merkúr, hogy csak legerősebb bizonyítékokat említsem, de van még. ;) -
#45
A Hold keringési pályasíkját megváltoztathatta egy közel elhaladó másik égitest is nem? -
cylontoaster #44 Közöd nincs a témához ugye?
Ha ott van a szeretett csillagközi porod, amiből kialakul a Föld meg a Hold, akkor egységes síkban kellene mozogjanak.
Mégegyszer mondom, mert nem akarod felfogni: mondj olyan bolygót aminek tudjuk hogy kialakult természetes úton(LOL) holdja! -
MasterMason #43 Már hogy van egy ilyen feltételezés, mert hogy senki nem tudja megmondani, hogy mi volt itt pármilliárd éve az konkrét.
Ezek feltételezések, és természetesen biztos volt sok ütközés is kisebb darabokkal, de semmiféle tudományos bizonyíték arra vonatkozólag nincs, hogy konkrétan mi történt itt a múltban. -
Irasidus #42 A Föld Holdja is természetes úton alakult ki, ez is természetes Holdképzési folyamat. Mint lentebb írtam, több módon is keletkezhetnek Holdak... -
MasterMason #41 Bocs de mindegyik bolygónak más a súlya és anyagának aránya, ahogyan a bolygó méretéhez viszonyított holdjának aránya is, még jó hogy különböző pályák alakulnak ki.
De még egyszer mondom, mert nem akarjátok felfogni. Nyilván, ha más bolygóknak kialakultak holdjai, természetesen úton és nem egy másik bolygóval való ütközés által, akkor miért pont a föld lenne olyan különleges, hogy neki ehhez egy másik bolygóval való ütközés kellett volna? -
kiborg #40 Annak az esélye, hogy a Föld a Holdat egy darabban szerezte meg igen kicsi az esélye. Annak szintén kicsi az esélye, hogy a külső peremről érkező kozmikus por/egyéb anyagokból tevődött össze, mert azokat a nagyobb dolgokkal együtt szintén elszipkázták a külső nagybolygók a maguk gravitációs mezőjükkel.Ellenben abban biztos vagyok hogy a kis esély ellenére eljutott olyan por/egyéb anyag (akár kisbolygó) a földig, ami itt ütközést tudott kialakítani. Nem tudjuk, hogy régen milyen volt a mi csillagködünk, mennyire is volt sűrű.Szóval azt mondom, hogy egyik sem kizárt, minkét eshetőséget elfogadom, de azért egyiknek nagyobb a valószínűsége, mint a másiknak. Hiszen bizonyított tényről egyik esetben sem beszélhetünk.
Szerintem.
Másrészt meg nekem tényleg mindegy volna,hogy a Föld holdja vagy a Plútó holdja esne a fejemre, de a Földnek több mint valószínű hogy nem. -
Irasidus #39 Nincs egységes Holdkeletkezés, többféle módon keletkezhet, illetve keletkeztek a Naprendszer Holdjai.
A korai Naprendszerben több bolygó (vagy protobolygó, esetleg bolygócsíra) is létezett, ezek tömbnyire Mars vagy valamivel nagyobb méretűek voltak - és igen kaotikus pályáik voltak. Nagyon gyakori volt az összeütközés, és a bolygó tömege, az ütközés szöge, illetve a testek sebessége (és még kismillió dolog) dönt a bolygó illetve a becsapódó test sorsáról. A Föld esetében egy jókora Hold lett az eredmény, de ez ez szerencse és nem törvényszerűség.
(A Vénusz esetében egy ütközés például retrográd tengely körüli forgását eredményezett, vagy az Uránusz dőlt tengelyét, de sok a Napba hullhatott, illetve a Naprendszer is elhagyhatta.) -
kiborg #38 OFF: nem lesz ugyanaz, mert más az alakjuk és emiatt más a légellenállási tényezőjük. -
cylontoaster #37 ”Aztán a Hold nem a Föld ekliptika síkjában kering.”
Ezt szépen átsiklottad.
A Plútó se ebben a síkban van, és annyira nem tudunk róla semmit, hogy nettó hülyeség összehasonlítani a belső bolygókkal.
A belsők közt meg nem sűrűn van olyan amelyiknek holdja van. Akkor mi a valószínűsége hogy a Földnek alakult ki?
-
MasterMason #36 Ugye itt az van, hogy egész nyilvánvaló, hogy akkora mérető becsapódásnál amiről szó van, olyan mértékű energia szabadult volna fel, hogy teljesen más keménységű anyagok jöttek volna nagy számban létre. Érdekes elgondolkodni azon, hogy a ruszkik azt állítják, hogy az egyik szibériai kráter alatt fekszik a legnagyobb gyémántlelőhely, köszönhetően a becsapódáskor felszabadult energiának köszönhetően. -
MasterMason #35 Miért kéne elhinnem, hogy a hold egy becsapódásnak köszönhetően született, ha más bolygóknak egyébként nem volt szüksége ehhez hasonló becsapódáshoz, és mégis vannak holdjaik? Méret arány tekintetben némelyiknek nagyobb is a holdja mint a földé. -
MasterMason #34 De itt nem arról van szó, hogy mik az anyag tulajdonságai hanem arról, hogy miért zuhant mind a kettő a földre. Persze számít, hogy milyen az anyag összetétele, de valljuk be őszintén, hogy tökmindegy volna, hogy a föld holdja vagy mondjuk a plutó holdja esne a te fejedre. :D
Arról megy most itt a vita, hogy hát mégis miért kéne elhinnem, hogy a föld holdjának kialakulásában más erők mondjuk egy bolygóbecsapódás játszottak szerepet szemben a többi bolygó holdjával? -
#33
Meg egy ekkora ütközéstől nem vált volna instabillá a Föld pályája,amitől a végén a Napba csapódott volna? A tömegének,pályájának változnia kellett ekkora ütközéstől nem igaz? -
#32
Ha becsapódástól keletkezett a Hold,akkor nem kéne lennie valamilyen törmelékgyűrűnek is,mint a Szaturnusz körül? A becsapódási sebesség meg ugyanaz különféle tulajdonságú testek közt,csak a becsapódási energia függ a tömegtől nem? -
Chris05 #31 OFF: A sebesség ugyanaz lesz, a többi stimmel. -
kiborg #30 Hogy maradjak a TE hasonlatodnál.
Észreveszed a különbséget a két tárgy között, ha mind a kettő a fejedre esik. Mások a tulajdonságai. Más lesz a becsapódási sebessége és más lesz a rád ható erő az anyagtulajdonságaiból adódóan.
Szerintem.
Ugyanaz az erő hat mind a kettőre, csak éppen mivel más anyagra ha ugyanaz az erő, más lesz a történet kimenetele. -
#29
Menthetetlenül hülye vagy... -
MasterMason #28 "Eltérő méretű tárgyaknak eltérő fizikai tulajdonságai vannak. Tudod. Fizika..."
Értem, tehát akkor ha egy kilós téglát elejtek 2 méterről, meg egy 20 dekás szalámi darabot, akkor nem ugyanazon fizikai erő miatt esnek majd le a földre?
-
#27
Eltérő méretű tárgyaknak eltérő fizikai tulajdonságai vannak. Tudod. Fizika... -
wednes #26 Az eltérő viszonyokat az jelenti, hogy más dolgok hatottak pl a Napredszer belső részén mint a külsőn.
Belül kicsi, sziklás bolygók vannak holdak nélkül (kivéve Föld), kívül hatalmas gázóriások főként könnyű elemből állva, sok aprócska holddal.Eltérő viszonyok alakították ki a redszer egyes részeit. PL: napszél ereje, ami belül elsodorta a könnyű elemeket.
Az alma körte, meg a trabant arra vonatkozik, hogy te a távoli Jupiter méretű gázóriásból akarod levezetni a Föld közelében ható viszonyokat. Ha a Jupiternek, Szaturnusznak stb, van holdja (ami közül lehet több befogott) akkor nekünk is van és ezen nem kell csodálkozni? Hát nem tudom...
No meg ha együtt keletkezett a Hold és a Föld közös anyagcsomóból még mindig megválaszolatlan az a kérdés, hogy a sűrűségük nem egyezik. Az, hogy eltérő a sűrűség és az összetétel az anyagcsomóban? A Hold gyak a seggünkben van, ez nem távolság kozmikus szemmel. Aztán a Hold nem a Föld pályasíkjában kering. -
MasterMason #25 Hogy jön ide az autó, meg meg körte meg ilyen faszságok? Ez csillagászat, fizikai törvényekkel, amelynek köszönhetően csillagok bolygók és holdak meg egész univerzumok alakulnak ki. Ugyanazon fizikai törvények hozzák létre ezeket az égitesteket. Képzeld, pl a csillagok fényességét is egyetlen égitesthez visszanyitva állapítják meg. (a Sarkcsillag fényessége a hitelesítőpont)
Na köszöntem a beszélgetést. -
#24
Aha. Ezek szerint a Trabant majdnem hasonló a jenki 1+ tonnás '60-as évek benzintemetőihez...? Tudod, autó, autó... Vagy nem...
-
MasterMason #23 "Almát körtével hasonlítasz"
Bocs, de bolygót hasonlítok bolygóhoz, és holdat hasonlítok holdakhoz, már nem méretük alapján. Nem almáról és nem körtéről van szó, hanem égitestekről, és arról, hogy ugyanazon erők játszottak szerepet a kialakulásukban, és miért vonatkoztak volna más erők a földre, miért más erők alakítottak volna ki a föld holdját, mint más bolygóknak? -
MasterMason #22 De nem a méret számít, nyilván nem egyforma sűrűségben és területen volt jelen a csillagközi por és egyéb anyagok, amiből a bolygók és holdjaik kialakultak, ahol kevesebb anyag volt ott más arányok keveredtek ki. -
wednes #21 Miért lenne logikátlan?
Almát körtével hasonlítasz, ugyanis a Napredszerben a külső bolygók sokban eltérnek a belső bolygótól. Teljesen mások a viszonyok is.
A belső bolygóknak nem nagyon van holdja. A Mars körüli 2 szabálytalan kavicsot, most had se soroljam ide.
Pont, hogy a furcsa mód a Földnek mégis van, méghozzá egy "hatalmas" példány. -
#20
Csak éppen a Plútó nem Föld méretű bolygó. Ja, hogy már nem is bolygó. :) Rohadtul nem figyelsz arra amit mondok... -
MasterMason #19 De még egyszer felteszem a kérdést mert nem kaptam rá választ:
Mennyi a matematikai esélye annak, hogy a számtalan bolygó közül amelyek körül holdak is keringenek csak egyetlen olyan bolygó legyen, amelynek a holdja a jelenlegi tudomány állítása szerint egy másik bolygó ütközése által jött létre?
Teljesen logikátlan az, hogy kevés kivétellel minden bolygónak van holdja meg több is, de ehhez a földnek egy másik bolygóval való ütközés kellett volna.
-
MasterMason #18 De gondoltam rá, pont ugyan azért szökött szárnyra az ütközéses elmélet, ami miatt a másik, tudod az amelyiket még kimondani sem volt szabad jó 1500 éven keresztül. -
MasterMason #17 "de azok holdjai is gyakorlatiag porszemek a Holdhoz képest."
Igen hogyne, pl a naprendszer legnagyobb holdja a bolygójához viszonyítva a charon.
De kár is volna tovább vitatkozni, mert egész nyilvánvaló, hogy nem korlátozott azt feltételezni, hogy ha más égitestek körül is kialakultak a holdak akkor annak valami közös oka kell legyen, ez pedig a bolygók kialakulásánál során egy gravitációs anomália. -
wednes #16 De még csak nem is gondoltál arra, hogy vajon miért szökött szárnyra az ütközéses elmélet? Ennek oka van. Ugyanis régen azt tartották, amit te, egyszerre keletkeztek.
Csak ezzel az az aprócska gond, hogy a Föld sűrűsége nagyobb Holdnál. Érdkes mód a Hold sűrűsége (3,334g/cm3) viszont kb ugyan annyi, mint a földköpeny sűrűsége. -
#15
Egy Földhöz hasonló méretű bolygó van és annak nincs holdja. A másik legközelbbi méretű a Mars, de azok holdjai is gyakorlaiag porszemek a Holdhoz képest.
Ez bizony arra utal, hogy kis kőzetbolygók esetén a Naprendszerben nagyméretű hold nem igen lesz, tehát a gravitáció önmagában kevés... -
#14
Ki mondta, hogy a Hold az egyetlen...? Ki mondta, hogy ütközés csak bolygó és bolygó között lehetett?
Pontosan arról beszélek, hogy nagyon korlátolt a nézőpontod. Csak azért, mert a Föld holdja valamlyen, ezt extrapolálod a végtelenbe.