A Vénusztól lopta a Föld a Holdat?
← ElőzőOldal 2 / 2
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#43
Már hogy van egy ilyen feltételezés, mert hogy senki nem tudja megmondani, hogy mi volt itt pármilliárd éve az konkrét.
Ezek feltételezések, és természetesen biztos volt sok ütközés is kisebb darabokkal, de semmiféle tudományos bizonyíték arra vonatkozólag nincs, hogy konkrétan mi történt itt a múltban.
Ezek feltételezések, és természetesen biztos volt sok ütközés is kisebb darabokkal, de semmiféle tudományos bizonyíték arra vonatkozólag nincs, hogy konkrétan mi történt itt a múltban.
https://fxmason.blogspot.com/
#42
A Föld Holdja is természetes úton alakult ki, ez is természetes Holdképzési folyamat. Mint lentebb írtam, több módon is keletkezhetnek Holdak...
#41
Bocs de mindegyik bolygónak más a súlya és anyagának aránya, ahogyan a bolygó méretéhez viszonyított holdjának aránya is, még jó hogy különbözõ pályák alakulnak ki.
De még egyszer mondom, mert nem akarjátok felfogni. Nyilván, ha más bolygóknak kialakultak holdjai, természetesen úton és nem egy másik bolygóval való ütközés által, akkor miért pont a föld lenne olyan különleges, hogy neki ehhez egy másik bolygóval való ütközés kellett volna?
De még egyszer mondom, mert nem akarjátok felfogni. Nyilván, ha más bolygóknak kialakultak holdjai, természetesen úton és nem egy másik bolygóval való ütközés által, akkor miért pont a föld lenne olyan különleges, hogy neki ehhez egy másik bolygóval való ütközés kellett volna?
https://fxmason.blogspot.com/
#40
Annak az esélye, hogy a Föld a Holdat egy darabban szerezte meg igen kicsi az esélye. Annak szintén kicsi az esélye, hogy a külsõ peremrõl érkezõ kozmikus por/egyéb anyagokból tevõdött össze, mert azokat a nagyobb dolgokkal együtt szintén elszipkázták a külsõ nagybolygók a maguk gravitációs mezõjükkel.Ellenben abban biztos vagyok hogy a kis esély ellenére eljutott olyan por/egyéb anyag (akár kisbolygó) a földig, ami itt ütközést tudott kialakítani. Nem tudjuk, hogy régen milyen volt a mi csillagködünk, mennyire is volt sûrû.Szóval azt mondom, hogy egyik sem kizárt, minkét eshetõséget elfogadom, de azért egyiknek nagyobb a valószínûsége, mint a másiknak. Hiszen bizonyított tényrõl egyik esetben sem beszélhetünk.
Szerintem.
Másrészt meg nekem tényleg mindegy volna,hogy a Föld holdja vagy a Plútó holdja esne a fejemre, de a Földnek több mint valószínû hogy nem.
Szerintem.
Másrészt meg nekem tényleg mindegy volna,hogy a Föld holdja vagy a Plútó holdja esne a fejemre, de a Földnek több mint valószínû hogy nem.
#39
Nincs egységes Holdkeletkezés, többféle módon keletkezhet, illetve keletkeztek a Naprendszer Holdjai.
A korai Naprendszerben több bolygó (vagy protobolygó, esetleg bolygócsíra) is létezett, ezek tömbnyire Mars vagy valamivel nagyobb méretûek voltak - és igen kaotikus pályáik voltak. Nagyon gyakori volt az összeütközés, és a bolygó tömege, az ütközés szöge, illetve a testek sebessége (és még kismillió dolog) dönt a bolygó illetve a becsapódó test sorsáról. A Föld esetében egy jókora Hold lett az eredmény, de ez ez szerencse és nem törvényszerûség.
(A Vénusz esetében egy ütközés például retrográd tengely körüli forgását eredményezett, vagy az Uránusz dõlt tengelyét, de sok a Napba hullhatott, illetve a Naprendszer is elhagyhatta.)
A korai Naprendszerben több bolygó (vagy protobolygó, esetleg bolygócsíra) is létezett, ezek tömbnyire Mars vagy valamivel nagyobb méretûek voltak - és igen kaotikus pályáik voltak. Nagyon gyakori volt az összeütközés, és a bolygó tömege, az ütközés szöge, illetve a testek sebessége (és még kismillió dolog) dönt a bolygó illetve a becsapódó test sorsáról. A Föld esetében egy jókora Hold lett az eredmény, de ez ez szerencse és nem törvényszerûség.
(A Vénusz esetében egy ütközés például retrográd tengely körüli forgását eredményezett, vagy az Uránusz dõlt tengelyét, de sok a Napba hullhatott, illetve a Naprendszer is elhagyhatta.)
#38
OFF: nem lesz ugyanaz, mert más az alakjuk és emiatt más a légellenállási tényezõjük.
#37
”Aztán a Hold nem a Föld ekliptika síkjában kering.”
Ezt szépen átsiklottad.
A Plútó se ebben a síkban van, és annyira nem tudunk róla semmit, hogy nettó hülyeség összehasonlítani a belsõ bolygókkal.
A belsõk közt meg nem sûrûn van olyan amelyiknek holdja van. Akkor mi a valószínûsége hogy a Földnek alakult ki?
Ezt szépen átsiklottad.
A Plútó se ebben a síkban van, és annyira nem tudunk róla semmit, hogy nettó hülyeség összehasonlítani a belsõ bolygókkal.
A belsõk közt meg nem sûrûn van olyan amelyiknek holdja van. Akkor mi a valószínûsége hogy a Földnek alakult ki?
#36
Ugye itt az van, hogy egész nyilvánvaló, hogy akkora méretõ becsapódásnál amirõl szó van, olyan mértékû energia szabadult volna fel, hogy teljesen más keménységû anyagok jöttek volna nagy számban létre. Érdekes elgondolkodni azon, hogy a ruszkik azt állítják, hogy az egyik szibériai kráter alatt fekszik a legnagyobb gyémántlelõhely, köszönhetõen a becsapódáskor felszabadult energiának köszönhetõen.
https://fxmason.blogspot.com/
#35
Miért kéne elhinnem, hogy a hold egy becsapódásnak köszönhetõen született, ha más bolygóknak egyébként nem volt szüksége ehhez hasonló becsapódáshoz, és mégis vannak holdjaik? Méret arány tekintetben némelyiknek nagyobb is a holdja mint a földé.
https://fxmason.blogspot.com/
#34
De itt nem arról van szó, hogy mik az anyag tulajdonságai hanem arról, hogy miért zuhant mind a kettõ a földre. Persze számít, hogy milyen az anyag összetétele, de valljuk be õszintén, hogy tökmindegy volna, hogy a föld holdja vagy mondjuk a plutó holdja esne a te fejedre. :D
Arról megy most itt a vita, hogy hát mégis miért kéne elhinnem, hogy a föld holdjának kialakulásában más erõk mondjuk egy bolygóbecsapódás játszottak szerepet szemben a többi bolygó holdjával?
Arról megy most itt a vita, hogy hát mégis miért kéne elhinnem, hogy a föld holdjának kialakulásában más erõk mondjuk egy bolygóbecsapódás játszottak szerepet szemben a többi bolygó holdjával?
https://fxmason.blogspot.com/
#33
Meg egy ekkora ütközéstõl nem vált volna instabillá a Föld pályája,amitõl a végén a Napba csapódott volna? A tömegének,pályájának változnia kellett ekkora ütközéstõl nem igaz?
#32
Ha becsapódástól keletkezett a Hold,akkor nem kéne lennie valamilyen törmelékgyûrûnek is,mint a Szaturnusz körül? A becsapódási sebesség meg ugyanaz különféle tulajdonságú testek közt,csak a becsapódási energia függ a tömegtõl nem?
#31
OFF: A sebesség ugyanaz lesz, a többi stimmel.
Corei9-9700K, Giga Z390M Gaming, 32GB DDR4, GeForce RTX 3090
#30
Hogy maradjak a TE hasonlatodnál.
Észreveszed a különbséget a két tárgy között, ha mind a kettõ a fejedre esik. Mások a tulajdonságai. Más lesz a becsapódási sebessége és más lesz a rád ható erõ az anyagtulajdonságaiból adódóan.
Szerintem.
Ugyanaz az erõ hat mind a kettõre, csak éppen mivel más anyagra ha ugyanaz az erõ, más lesz a történet kimenetele.
Észreveszed a különbséget a két tárgy között, ha mind a kettõ a fejedre esik. Mások a tulajdonságai. Más lesz a becsapódási sebessége és más lesz a rád ható erõ az anyagtulajdonságaiból adódóan.
Szerintem.
Ugyanaz az erõ hat mind a kettõre, csak éppen mivel más anyagra ha ugyanaz az erõ, más lesz a történet kimenetele.
#29
Menthetetlenül hülye vagy...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#28
"Eltérõ méretû tárgyaknak eltérõ fizikai tulajdonságai vannak. Tudod. Fizika..."
Értem, tehát akkor ha egy kilós téglát elejtek 2 méterrõl, meg egy 20 dekás szalámi darabot, akkor nem ugyanazon fizikai erõ miatt esnek majd le a földre?
<#banplz>
Értem, tehát akkor ha egy kilós téglát elejtek 2 méterrõl, meg egy 20 dekás szalámi darabot, akkor nem ugyanazon fizikai erõ miatt esnek majd le a földre?
<#banplz>
https://fxmason.blogspot.com/
#27
Eltérõ méretû tárgyaknak eltérõ fizikai tulajdonságai vannak. Tudod. Fizika...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#26
Az eltérõ viszonyokat az jelenti, hogy más dolgok hatottak pl a Napredszer belsõ részén mint a külsõn.
Belül kicsi, sziklás bolygók vannak holdak nélkül (kivéve Föld), kívül hatalmas gázóriások fõként könnyû elembõl állva, sok aprócska holddal.Eltérõ viszonyok alakították ki a redszer egyes részeit. PL: napszél ereje, ami belül elsodorta a könnyû elemeket.
Az alma körte, meg a trabant arra vonatkozik, hogy te a távoli Jupiter méretû gázóriásból akarod levezetni a Föld közelében ható viszonyokat. Ha a Jupiternek, Szaturnusznak stb, van holdja (ami közül lehet több befogott) akkor nekünk is van és ezen nem kell csodálkozni? Hát nem tudom...
No meg ha együtt keletkezett a Hold és a Föld közös anyagcsomóból még mindig megválaszolatlan az a kérdés, hogy a sûrûségük nem egyezik. Az, hogy eltérõ a sûrûség és az összetétel az anyagcsomóban? A Hold gyak a seggünkben van, ez nem távolság kozmikus szemmel. Aztán a Hold nem a Föld pályasíkjában kering.
Belül kicsi, sziklás bolygók vannak holdak nélkül (kivéve Föld), kívül hatalmas gázóriások fõként könnyû elembõl állva, sok aprócska holddal.Eltérõ viszonyok alakították ki a redszer egyes részeit. PL: napszél ereje, ami belül elsodorta a könnyû elemeket.
Az alma körte, meg a trabant arra vonatkozik, hogy te a távoli Jupiter méretû gázóriásból akarod levezetni a Föld közelében ható viszonyokat. Ha a Jupiternek, Szaturnusznak stb, van holdja (ami közül lehet több befogott) akkor nekünk is van és ezen nem kell csodálkozni? Hát nem tudom...
No meg ha együtt keletkezett a Hold és a Föld közös anyagcsomóból még mindig megválaszolatlan az a kérdés, hogy a sûrûségük nem egyezik. Az, hogy eltérõ a sûrûség és az összetétel az anyagcsomóban? A Hold gyak a seggünkben van, ez nem távolság kozmikus szemmel. Aztán a Hold nem a Föld pályasíkjában kering.
#25
Hogy jön ide az autó, meg meg körte meg ilyen faszságok? Ez csillagászat, fizikai törvényekkel, amelynek köszönhetõen csillagok bolygók és holdak meg egész univerzumok alakulnak ki. Ugyanazon fizikai törvények hozzák létre ezeket az égitesteket. Képzeld, pl a csillagok fényességét is egyetlen égitesthez visszanyitva állapítják meg. (a Sarkcsillag fényessége a hitelesítõpont)
Na köszöntem a beszélgetést.
Na köszöntem a beszélgetést.
https://fxmason.blogspot.com/
#24
Aha. Ezek szerint a Trabant majdnem hasonló a jenki 1+ tonnás '60-as évek benzintemetõihez...? Tudod, autó, autó... Vagy nem...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#23
"Almát körtével hasonlítasz"
Bocs, de bolygót hasonlítok bolygóhoz, és holdat hasonlítok holdakhoz, már nem méretük alapján. Nem almáról és nem körtérõl van szó, hanem égitestekrõl, és arról, hogy ugyanazon erõk játszottak szerepet a kialakulásukban, és miért vonatkoztak volna más erõk a földre, miért más erõk alakítottak volna ki a föld holdját, mint más bolygóknak?
Bocs, de bolygót hasonlítok bolygóhoz, és holdat hasonlítok holdakhoz, már nem méretük alapján. Nem almáról és nem körtérõl van szó, hanem égitestekrõl, és arról, hogy ugyanazon erõk játszottak szerepet a kialakulásukban, és miért vonatkoztak volna más erõk a földre, miért más erõk alakítottak volna ki a föld holdját, mint más bolygóknak?
https://fxmason.blogspot.com/
#22
De nem a méret számít, nyilván nem egyforma sûrûségben és területen volt jelen a csillagközi por és egyéb anyagok, amibõl a bolygók és holdjaik kialakultak, ahol kevesebb anyag volt ott más arányok keveredtek ki.
https://fxmason.blogspot.com/
#21
Miért lenne logikátlan?
Almát körtével hasonlítasz, ugyanis a Napredszerben a külsõ bolygók sokban eltérnek a belsõ bolygótól. Teljesen mások a viszonyok is.
A belsõ bolygóknak nem nagyon van holdja. A Mars körüli 2 szabálytalan kavicsot, most had se soroljam ide.
Pont, hogy a furcsa mód a Földnek mégis van, méghozzá egy "hatalmas" példány.
Almát körtével hasonlítasz, ugyanis a Napredszerben a külsõ bolygók sokban eltérnek a belsõ bolygótól. Teljesen mások a viszonyok is.
A belsõ bolygóknak nem nagyon van holdja. A Mars körüli 2 szabálytalan kavicsot, most had se soroljam ide.
Pont, hogy a furcsa mód a Földnek mégis van, méghozzá egy "hatalmas" példány.
#20
Csak éppen a Plútó nem Föld méretû bolygó. Ja, hogy már nem is bolygó. :) Rohadtul nem figyelsz arra amit mondok...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#19
De még egyszer felteszem a kérdést mert nem kaptam rá választ:
Mennyi a matematikai esélye annak, hogy a számtalan bolygó közül amelyek körül holdak is keringenek csak egyetlen olyan bolygó legyen, amelynek a holdja a jelenlegi tudomány állítása szerint egy másik bolygó ütközése által jött létre?
Teljesen logikátlan az, hogy kevés kivétellel minden bolygónak van holdja meg több is, de ehhez a földnek egy másik bolygóval való ütközés kellett volna.
Mennyi a matematikai esélye annak, hogy a számtalan bolygó közül amelyek körül holdak is keringenek csak egyetlen olyan bolygó legyen, amelynek a holdja a jelenlegi tudomány állítása szerint egy másik bolygó ütközése által jött létre?
Teljesen logikátlan az, hogy kevés kivétellel minden bolygónak van holdja meg több is, de ehhez a földnek egy másik bolygóval való ütközés kellett volna.
https://fxmason.blogspot.com/
#18
De gondoltam rá, pont ugyan azért szökött szárnyra az ütközéses elmélet, ami miatt a másik, tudod az amelyiket még kimondani sem volt szabad jó 1500 éven keresztül.
https://fxmason.blogspot.com/
#17
"de azok holdjai is gyakorlatiag porszemek a Holdhoz képest."
Igen hogyne, pl a naprendszer legnagyobb holdja a bolygójához viszonyítva a charon.
De kár is volna tovább vitatkozni, mert egész nyilvánvaló, hogy nem korlátozott azt feltételezni, hogy ha más égitestek körül is kialakultak a holdak akkor annak valami közös oka kell legyen, ez pedig a bolygók kialakulásánál során egy gravitációs anomália.
Igen hogyne, pl a naprendszer legnagyobb holdja a bolygójához viszonyítva a charon.
De kár is volna tovább vitatkozni, mert egész nyilvánvaló, hogy nem korlátozott azt feltételezni, hogy ha más égitestek körül is kialakultak a holdak akkor annak valami közös oka kell legyen, ez pedig a bolygók kialakulásánál során egy gravitációs anomália.
https://fxmason.blogspot.com/
#16
De még csak nem is gondoltál arra, hogy vajon miért szökött szárnyra az ütközéses elmélet? Ennek oka van. Ugyanis régen azt tartották, amit te, egyszerre keletkeztek.
Csak ezzel az az aprócska gond, hogy a Föld sûrûsége nagyobb Holdnál. Érdkes mód a Hold sûrûsége (3,334g/cm3) viszont kb ugyan annyi, mint a földköpeny sûrûsége.
Csak ezzel az az aprócska gond, hogy a Föld sûrûsége nagyobb Holdnál. Érdkes mód a Hold sûrûsége (3,334g/cm3) viszont kb ugyan annyi, mint a földköpeny sûrûsége.
#15
Egy Földhöz hasonló méretû bolygó van és annak nincs holdja. A másik legközelbbi méretû a Mars, de azok holdjai is gyakorlaiag porszemek a Holdhoz képest.
Ez bizony arra utal, hogy kis kõzetbolygók esetén a Naprendszerben nagyméretû hold nem igen lesz, tehát a gravitáció önmagában kevés...
Ez bizony arra utal, hogy kis kõzetbolygók esetén a Naprendszerben nagyméretû hold nem igen lesz, tehát a gravitáció önmagában kevés...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#14
Ki mondta, hogy a Hold az egyetlen...? Ki mondta, hogy ütközés csak bolygó és bolygó között lehetett?
Pontosan arról beszélek, hogy nagyon korlátolt a nézõpontod. Csak azért, mert a Föld holdja valamlyen, ezt extrapolálod a végtelenbe.
Pontosan arról beszélek, hogy nagyon korlátolt a nézõpontod. Csak azért, mert a Föld holdja valamlyen, ezt extrapolálod a végtelenbe.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#13
Kibújtál a kérdés alól, mennyi a matematikai esélye annak, hogy a számtalan bolygó közül amelyek körül holdak is keringenek csak egyetlen olyan bolygó legyen, amelynek a holdja egy másik bolygó ütközése által jött létre? :D
Teljesen logikátlan az, hogy kevés kivétellel minden bolygónak van holdja meg több is, de ehhez a földnek egy másik bolygóval való ütközés kellett volna.
Abszurd.
Teljesen logikátlan az, hogy kevés kivétellel minden bolygónak van holdja meg több is, de ehhez a földnek egy másik bolygóval való ütközés kellett volna.
Abszurd.
https://fxmason.blogspot.com/
#12
Lásd elõzõ komment.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#11
Ez nagyon nagy leegyszerûséte a kérdésnek. Ugyanis nézd meg, hogy a bolygó / hold méret aránya mekkora a különbözõ bolygóknál és az, hogy egy bolygónak mennyi holdja van. Na, egybõl elég sok varicáiós lehetõség lesz. A Vénusz gravitációs szempontból a Föld ikertesúja oszt mégsincs holdja, tehát pusztán gravitációra fogni a holdképzõdést az kevés.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#10
Mi az ha nem bizonyíték, hogy majd minden égitestnek van saját holdja még a gázbolygóknak is? El tudod azt képzelni, hogy minden égitest közelében magától alakultak ki ezek a holdak, de pont itt a föld mellett ehhez egy másik bolygóval való ütközés kellett?
Gondold már végig.
Gondold már végig.
https://fxmason.blogspot.com/
#9
Igen. Összesen 400 kg kõzetet hoztak haza. Fúrtak is. Minden tudományos megközelítés elémlet, de a bizonyítékok jelenleg azt támasztják alá, amit. Ettõl még az elméletet "baromságnak" tituálni elég merész, mert erre van legalább bármiféle közetett bizonyíték. A többi tényleg csak elmélkedés, mert semmiféle modellel nem igazolhatóak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Egész nyilvánvaló, hogy ha más bolygók körül is létrejöttek a holdak akkor gravitációs anomáliáról van szó, nem pedig ütközésekrõl.
Minden bolygó ütközött egy másik bolygóval? Van amelyik többel is? Nem ütközés által jött létre a hold.
Minden bolygó ütközött egy másik bolygóval? Van amelyik többel is? Nem ütközés által jött létre a hold.
https://fxmason.blogspot.com/
Mind a 6 alkalommal hoztak vissza mintát? Egyébként pedig látható, hogy a hold felszínét kapargatják még csak, amin egyébként a kozmikus por is megtelepedhetett.
Szóval én csak annyit mondok, hogy ne vegye be rá senki a mérget, hogy valóban egy ütközés során jött létre a hold, ez azt feltételezné, hogy akkor minden bolygó esetében ütközéssel jöttek volna létre ezek a holdat, ami azért is érdekes, mert a gázbolygóknak is vannak holdjaik.
Szóval én csak annyit mondok, hogy ne vegye be rá senki a mérget, hogy valóban egy ütközés során jött létre a hold, ez azt feltételezné, hogy akkor minden bolygó esetében ütközéssel jöttek volna létre ezek a holdat, ami azért is érdekes, mert a gázbolygóknak is vannak holdjaik.
https://fxmason.blogspot.com/
#6
6 holdraszállás volt és egyik sem a másik közvetlen közelében volt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
"Hold kõzetek vizsgálatával"
Mennyi volt kõzetminta nagysága, milyen mélységbõl és mekkora területrõl származtak ezek a minták? Ugye nem azt akarják mondani, hogy egyetlen területen felszíni talajból gyûjtött mintából vonnak le ilyen messzemenõ következtetéseket. A tudósok ezen és a bolygók kialakulásáról szóló állításai nem bizonyítottak tudományosan, csak következtetések.
Mennyi volt kõzetminta nagysága, milyen mélységbõl és mekkora területrõl származtak ezek a minták? Ugye nem azt akarják mondani, hogy egyetlen területen felszíni talajból gyûjtött mintából vonnak le ilyen messzemenõ következtetéseket. A tudósok ezen és a bolygók kialakulásáról szóló állításai nem bizonyítottak tudományosan, csak következtetések.
https://fxmason.blogspot.com/
#4
Nem együtt alakultak ki, hiszen akkor a Hold mindenben hasonlítana a Földre. Mármint abban, hogy milyen elemekbõl épül fel, könnyû és nehéz elemek aránya (a Földön sok a vas a Holdon elég kevés).
A Hold kõzetek vizsgálatával viszont úgy tûnik a Földön is megtalálható többségében inkább könnyebb elemekbõl ált össze a kisérõnk. Ennek a megállapítása után jött az ütközéses elmélet. Miszerint a Föld felsõ kérgébõl szakadt ki az anyag és állt pályára a bolygó körül (a nehéz vas meg a magban, Földön maradt).
Aztán a Hold nem a Föld ekliptika síkjában kering.
A Hold kõzetek vizsgálatával viszont úgy tûnik a Földön is megtalálható többségében inkább könnyebb elemekbõl ált össze a kisérõnk. Ennek a megállapítása után jött az ütközéses elmélet. Miszerint a Föld felsõ kérgébõl szakadt ki az anyag és állt pályára a bolygó körül (a nehéz vas meg a magban, Földön maradt).
Aztán a Hold nem a Föld ekliptika síkjában kering.
Szerintem semmiféle ütközés sem volt, szinte minden égitestnek vannak kísérõi holdjai. Na most ugye ahogy áll össze a bolygó a sûrûsödõ porból és egyéb anyagokból, körülötte pedig úgy alakulnak ki a maradékokból a holdak.
Szóval nem mondtál hülyeséget te sem, ezek beszélnek hülyeséget és etetik a népet. De nem értem miért jó ez nekik. Tudod ez olyan, hogy a papok is arra élveztek, hogy nem engedték tudni az emberiségnek, hogy a föld forog a nap körül.
Még mindig hülyítik a népet.
Szóval nem mondtál hülyeséget te sem, ezek beszélnek hülyeséget és etetik a népet. De nem értem miért jó ez nekik. Tudod ez olyan, hogy a papok is arra élveztek, hogy nem engedték tudni az emberiségnek, hogy a föld forog a nap körül.
Még mindig hülyítik a népet.
https://fxmason.blogspot.com/
#2
Most lehet, hogy tök baromságot kérdezek illetve mondok de elvileg nem úgy van, hogy csak akkor lett volna képes ellopni a Föld a Vénusztól a Holdat ha a Föld mérete (és tömege) nagyobb lett volna? Úgy tudom a két bolygó (a Föld és a Vénusz) mérete és tömege közel azonos nem? Akkor egy ugyan olyan tömegû bolygó, hogy volt képes ellopni a vele azonos tömegû égitest holdját? <#fejvakaras> (elõre is sorry ha baromságot mondtam vagy kérdeztem)
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#1
Szerintem meg a halálcsillag hozta ide a vonósugarával réges régen egy messzi-messzi galaxisból. Amúgy ez még nem bizonyított, úgyhogy amíg ez nem történik meg addig kéretik a becsapódás teóriát legvalószinûbbnek tekinteni. Amúgy ki pénzeli ezeket a tudósokat? Küldeném én is a számlát...
---------------------------- :-/
← ElőzőOldal 2 / 2