A Vénusztól lopta a Föld a Holdat?

"Hát ebben tévedsz. Tudatosan vagyok bohóc!
De inkább bohóc vagyok, mint lúzer!😉"

Jelen esetben az ugyanaz.

"Csakhogy nem minden csillag körül látnak infravörös tartományban kimutatható akkréciós korongot, csak a fiatalabbak körül. Azok körül viszont nehéz a bolygókat is megtalálni, merthogy még nem is nagyon vannak. Az idõsebb csillagok körül viszont nem látunk por, meg törmelék felhõket, mert már eltüntek. Ennyi"

Te súlyos tárgyi tévedésben vagy, a protoplanetáris korong és törmelék korong nem ugyanaz, és az utóbbit bizony idõs, bolygókkal rendelkezõ csillagok körül is felfedeztek, lefotóztak már jó pár évtizede... Ezek bizony, üstökösök és kisbolygóövek. Ennyi.

"Max azt lehet tudni, és itt visszakanyarodok a korábbi gondolatmenethez, hogy a Naprendszert alapul véve rengeteg Holdnál kisebb objektum van és max pár tucat annál nagyobb pár CSE távolságban ezekben az idõsebb rendszerekben. Azonban üstökösöket, vagy kis bizbaz aszteroidákat továbbra sem tudunk bennük kimutatni, pláne ennyi!"

Tudsz olyan okot, ami miatt azt kellene feltételeznem, hogy bizonyos mérettartomány felett ritkák az égitestek? Mert ha nem, akkor ez a részedrõl - ahogy te fogalmaztál - csak szájkarate.

"Micsoda? Félreértesz szép szõke herceg, akkora holdja, mint a Földé nem sok van a Naprendszerben sem. Ha sûrûn lenne ilyen, akkor a módszereddel ki lehetne mutatni, de a fent említett egyetlen példán kívül én még nem találkoztam exoholddal."

A személyeskedéssel nem fogsz okosabbnak tûnni, ugye tudod? A "sûrû" az nem túl egzakt kifejezés, pontosítanád? Emlékeztetnélek, hogy a vita nem azon volt, hogy most sok Hold méretû hold van a világegyetemben, vagy kevés, hanem, hogy a Föld Holdja egyedülállóan nagy, vagy sem a világegyetemben. Állítom, hogy nem, van ennél nagyobb is, meg nyilván kb. ekkora is. Az, viszont sem te, sem én nem tudhatjuk, hogy ez most "sok" vagy "kevés". Ennyi.

"Keresd meg bagolypajtás, 15 sec-be telik! 😉 ... Ó, hát ezt tényleg marha könnyû igazolni! Bármelyik teljes (szûretlen)exobolygókra vonatkozó statisztika jelenleg több óriásbolygót tartalmaz, mint Föld-nagyságút."

Elolvastam még egyszer amit írtál, nagyon zavaros. Te arról beszéltél, ha jól értem, hogy statisztikai alapon a Hold mérete kivételes. Nincs ilyen statisztika, de ha szerinted van, és csak 15 másodperc, akkor akár be is linkelheted volna. Csak, hát ami nincs...

"De, ez pontosan a témához tartozik, merthogy innen indult el ez a kis szájkarate mérkõzés, amit én eddig X-0 arányban nyertem. (X olyan természetes számok halmaza amelyekre igaz, hogy X<10)"

Egyedül te szájkaratézol, én csak kijavítom a tárgyi tévedéseidet, és próbálom megérteni a zavaros írásodat. Most komolyan, van valami amit szeretnél elmondani nekem, vagy csak úgy írsz ami eszedbe jut?

"Attól nem fogod tudni, hogy mit jelentenek azok a szavak, hogy személyeskedni próbálsz. Tényleg ez egyetlen amit válaszolni tudsz a kritikámra? Tényleg fórumbohóc vagy, és még csak észre sem veszed."

Hát ebben tévedsz. Tudatosan vagyok bohóc!
De inkább bohóc vagyok, mint lúzer!😉

"Attól még, hogy nem látsz egy db üstököst sok millió fényévrõl, attól még nem változtat a tényen, hogy azok üstökösök, por, vagy gáz, stb. A hiszem ha látom, ma már az óvodában sem divat, a tudománytól meg ez áll a legtávolabb, a tudomány azt mondja: bizonyíts! És van rá bõven bizonyíték. Ennyi."

Csakhogy nem minden csillag körül látnak infravörös tartományban kimutatható akkréciós korongot, csak a fiatalabbak körül. Azok körül viszont nehéz a bolygókat is megtalálni, merthogy még nem is nagyon vannak. Az idõsebb csillagok körül viszont nem látunk por, meg törmelék felhõket, mert már eltüntek. Ennyi.

Max azt lehet tudni, és itt visszakanyarodok a korábbi gondolatmenethez, hogy a Naprendszert alapul véve rengeteg Holdnál kisebb objektum van és max pár tucat annál nagyobb pár CSE távolságban ezekben az idõsebb rendszerekben. Azonban üstökösöket, vagy kis bizbaz aszteroidákat továbbra sem tudunk bennük kimutatni, pláne ennyi!

"Igen, ez egy módszer, amivel viszont talán eddig még csak egyetlen exoholdat találtak."
"Ezt még is honnan szeded? Link?"
Keresd meg bagolypajtás, 15 sec-be telik!
😉

"Nem akkora, hanem arányaiban nagyobbak mint a Hold."
Micsoda? Félreértesz szép szõke herceg, akkora holdja, mint a Földé nem sok van a Naprendszerben sem. Ha sûrûn lenne ilyen, akkor a módszereddel ki lehetne mutatni, de a fent említett egyetlen példán kívül én még nem találkoztam exoholddal.

"Ezt könnyû lenne igazolni, melyik statisztikából jön ki? A Nexus6 statisztikából?"
Ó, hát ezt tényleg marha könnyû igazolni! Bármelyik teljes (szûretlen)exobolygókra vonatkozó statisztika jelenleg több óriásbolygót tartalmaz, mint Föld-nagyságút.

"Ez megint csak nem a témához tartozik, és amíg bohóckodsz én sem foglak komolyan venni, ugye tudod?"
De, ez pontosan a témához tartozik, merthogy innen indult el ez a kis szájkarate mérkõzés, amit én eddig X-0 arányban nyertem. (X olyan természetes számok halmaza amelyekre igaz, hogy X<10)
😉

"És mondd csak néztél mostanában tükörbe, nagyfejû bagolypajtás! 😊"

Attól nem fogod tudni, hogy mit jelentenek azok a szavak, hogy személyeskedni próbálsz. Tényleg ez egyetlen amit válaszolni tudsz a kritikámra? Tényleg fórumbohóc vagy, és még csak észre sem veszed.

"Ha azokra a por/törmelék gyûrûkre gondolsz, amit néhány általában fiatal csillag körül detektáltak, mondjuk infravörös tartományban dolgozó teleszkópokkal, akkor persze bizonyos mértékig igazad van."

Ez megint csak olyan kijelentés a részedrõl, amit egy másodperc alatt kiguglizhatnál - elég lenen egy Hubble felvételt megnézni látható fény tartományban. Egyébként meg lényegtelen, hogy milyen hullámhosszon látsz valamit, hiszen:

"Csak ugye egy ilyen felhõbõl egy adott üstököst, amit szépen mától kezdve elneveztek, meg kiszámították a pályáját, hogy hány évente tér vissza, olyat nem igazán tudsz kiválasztani. Pl rólad is elnevezhetnénk egyet, hiszen van annyi a világegyetemben, csakhogy ugye nem látjuk õket. Egyelõre. Érted ugye!?😉"

Attól még, hogy nem látsz egy db üstököst sok millió fényévrõl, attól még nem változtat a tényen, hogy azok üstökösök, por, vagy gáz, stb. A hiszem ha látom, ma már az óvodában sem divat, a tudománytól meg ez áll a legtávolabb, a tudomány azt mondja: bizonyíts! És van rá bõven bizonyíték. Ennyi.

"Ne fáradj! Tényleg nem fogod fel, hogy egy felnõtt, a témával többé kevésbé tisztában levõ emberrel beszélgetsz? Szórakoztató, amilyen dedós módon választod meg a retorikai eszközeidet. Csak tudod felmerül a kérdés, kinek is akarsz felvágni, magadnak? Csak mert rajtunk kívül már nem nagyon jár errefelé?"

Ha felnõtt vagy, akkor felnõttként kellene viselkedned, és nem csak dobálózni a neked tetszõ szavakkal, mint hit, meg paradigma. Nem tudod mit jelentenek, pedig a googli neked is a barátod. De helyette inkább csak bohóckodsz. Akkor mit vársz?

"Igen, ez egy módszer, amivel viszont talán eddig még csak egyetlen exoholdat találtak."

Ezt még is honnan szeded? Link?

"Persze ha általában arányaiban akkorák lennének, mint a Föld Holdja, akkor mûködne a dolog."

Nem akkora, hanem arányaiban nagyobbak mint a Hold.

"De az eddigi statisztikákból az jön ki, hogy nem igazán ez a szitu. De ezres nagyságrendû exobolygó esetében eddig találtak egy db holdat egy meglehetõsen szélsõséges pályán keringõ Jupiter nagyságú bolygó körül. De még ez sem tuti. És szerencsére itt már vissza is tudunk kapcsolódni a felvetésemhez."

Ezt könnyû lenne igazolni, melyik statisztikából jön ki? A Nexus6 statisztikából? És még mindig nem tudom, honnan szeded, hogy egy holdat találtak, fõleg a szélsõséges pályán keringõ Jupiter nagyságú bolygó érdekelne... Az a kép amit linkeltem neked, exobolygó és nem hold ugye...

"Na erre a kissé dehonesztáló nézõpontra te, mint Micike néni csivavája a roti lábára ráharaptál. Szerintem kár volt a billenytyûket koptatni.
😉"

Ez megint csak nem a témához tartozik, és amíg bohóckodsz én sem foglak komolyan venni, ugye tudod?

"Hallatod már azt a szólást, hogy ne használj olyan szavakat amit nem ismersz? Ez már bohóckodás szintje, ugye tudod?"

És mondd csak néztél mostanában tükörbe, nagyfejû bagolypajtás!
😉

"Egyrészt az üstökösmagok, kisbolygók és molekulák meg a por kisebbek mint a Hold, és sok rendszerben fedeztek fel ilyeneket, nagyon is stimmel hogy sok a törmelék a Naprendszerben, és csak kevés a nagy kompakt égitest."
Netessék csúszatani, ha megkérhetem!
Ha azokra a por/törmelék gyûrûkre gondolsz, amit néhány általában fiatal csillag körül detektáltak, mondjuk infravörös tartományban dolgozó teleszkópokkal, akkor persze bizonyos mértékig igazad van. Csak ugye egy ilyen felhõbõl egy adott üstököst, amit szépen mától kezdve elneveztek, meg kiszámították a pályáját, hogy hány évente tér vissza, olyat nem igazán tudsz kiválasztani.
Pl rólad is elnevezhetnénk egyet, hiszen van annyi a világegyetemben, csakhogy ugye nem látjuk õket. Egyelõre. Érted ugye!?😉

"Tényleg nem értesz ehhez, nem különítik el fényt hacsak nem közvetlen képalkotás a cél. Megpróbálom az egyik módszert elmagyarázni:"
Ne fáradj! Tényleg nem fogod fel, hogy egy felnõtt, a témával többé kevésbé tisztában levõ emberrel beszélgetsz?
Szórakoztató, amilyen dedós módon választod meg a retorikai eszközeidet. Csak tudod felmerül a kérdés, kinek is akarsz felvágni, magadnak? Csak mert rajtunk kívül már nem nagyon jár errefelé?

"...ha történetesen ennek a bolygónak van holdja, akkor egy még kisebb völgyet látsz a grafikonon (sõt még keringési síkot is meg tudod mondani, attól függõen, hol figyelhetõ meg). De ez persze csak egy módszer..."
Igen, ez egy módszer, amivel viszont talán eddig még csak egyetlen exoholdat találtak. Persze ha általában arányaiban akkorák lennének, mint a Föld Holdja, akkor mûködne a dolog. De az eddigi statisztikákból az jön ki, hogy nem igazán ez a szitu. De ezres nagyságrendû exobolygó esetében eddig találtak egy db holdat egy meglehetõsen szélsõséges pályán keringõ Jupiter nagyságú bolygó körül. De még ez sem tuti.
És szerencsére itt már vissza is tudunk kapcsolódni a felvetésemhez.

Aminek az volt kb. a lényege, hogy olyan jelenségekre, amelyekre nem igazán van megfelelõen ellenõrizhetõ modell, mert nincs megfelelõ mennyiségû tapasztalat a kutatók általában egy halom BS-t termelnek. Ami persze még mindig jobb, mintha nem csinálnának semmit, de sok értelme tudományos, vagy pláne gyakorlati szempontból nincs. Ezek az elméletecskék ráadásul, mint írtam az aktuális paradigmára hajaznak, aminek jelenleg épp a nagy robbanások, meg katasztrófák, meg mindenféle pokoli jelenségek a legfõbb jellemzõi.

Na erre a kissé dehonesztáló nézõpontra te, mint Micike néni csivavája a roti lábára ráharaptál. Szerintem kár volt a billenytyûket koptatni.
😉

"Na jó, de ezek nem holdak, Szerintem még nem tartunk ott, hogy idegen csillagok bolygóinak holdjait kisasoljuk."

Valóban nem Holdak, de nem is arra volt válasz, hanem, hogy egyáltalán nem ismerünk ilyen kicsit égitest. De, egyet. 😊 Másik, hogy ki tudjuk mutatni a holdakat, csak egyenlõre a tudományos vita azon folyik (nem az sg. 😊 hogy ezek vajon tényleg holdak, vagy valami más jelenség-e. Szóval még nincs erõs bizonyíték, ha lesz akkor módszer már van. 😊

És még egyszer elnézést kérek!

A tudomány nálad egyszerre hit is meg paradigma is, sõt még paradigmát is vált - és utána meg a tudományos eredményekkel érvelsz. Nagyszerû. LOL. Hallatod már azt a szólást, hogy ne használj olyan szavakat amit nem ismersz? Ez már bohóckodás szintje, ugye tudod?

"Holddal (ebben benne van a Nap, meg a Jupiter, meg minden nagyobb hold), ezzel szemben áll a százezres nagyságrendû a Holdnál kisebb méretû objektumok száma (Hogy az 1-2 m-es mütyûröknél azért huzzuk már meg a határt).
Szal a Naprendszert általánosnak tekintve elmondható, hogy marhára nem stimmel az az arány, amit az exobolygók kutatása során tapasztalunk azzal, mint ami a Naprendszerben van. Igen is ritkább az, hogy egy nagy égitest összemérhetõ nagyságú kísérõvel rendelkezzen. A Föld-Hold páros kirívó."

Egyrészt az üstökösmagok, kisbolygók és molekulák meg a por kisebbek mint a Hold, és sok rendszerben fedeztek fel ilyeneket, nagyon is stimmel hogy sok a törmelék a Naprendszerben, és csak kevés a nagy kompakt égitest. Számodra meg azért nem, mert semmit nem tudsz a témáról, csak okoskodsz. A Föld és a Hold valóban egyedülálló, a mi naprendszerünkben, de ennél a szónál nem több! Továbbá, pár hónap, év múlva megjelenõ sg.-cikben azt fogod olvasni, hogy Föld méretû illetve annál nagyobb holdat fedeztek fel egy exobolygó kísérõjeként... Szóval még a Holdnál is nagyobbat, és eddig ez volt a bajod, hogy nagy, és nem az, hogy kicsi. Ugye? 😊

"A jelenlegi módszerek viszont ilyen óriássholdak kimutatását nem teszik lehetõvé az exobolygóknál, mert a bolygó és kísérõjének hatása, az anyacsillag mozgásában, fényességében nem elkülöníthetõ."

Tényleg nem értesz ehhez, nem különítik el fényt hacsak nem közvetlen képalkotás a cél. Megpróbálom az egyik módszert elmagyarázni: az egyik módszerben egy csillag fényességét vizsgálják fénygörbével, ha egy bolygó elhalad a csillag elõtt (aminek fénye kell a méréshez), akkor egy jellegzetes fény csökkenés látszik, ha történetesen ennek a bolygónak van holdja, akkor egy még kisebb völgyet látsz a grafikonon (sõt még keringési síkot is meg tudod mondani, attól függõen, hol figyelhetõ meg). De ez persze csak egy módszer...

"Ahogy VolJin írta, holdakat egyelõre nem igazán tudunk vizsgálni, már egy Jupiter méretû objektum kimutatása is jó eredmény, pláne olyan esetben, amikor viszonylag távol a mûszereink szempontjából nem kedvezõ síkban kering."

Nyilván még mindig valami akadályoz a google használatában, de nem kevés Jupiternél kisebb bolygót fedeztek fel már.

Nekem meg az a bajom, hogy a sokadik tudatlan ember aki ezzel jön, és képtelen utána sem nézni, hogy tulajdonképpen mi a frászról is van szó! Még egyszer: nincs kráter mert egy Mars méretû égitest nem üt krátert, hanem lerobbantotta Föld köpenyét, és megolvasztotta az egész Földet. Keress krátert, baszki. Lol.

Amúgy a becsapódásos elmélettel csak egyetlen egy bajom van. Hol van az a k*rva nagy gödör?😄

Jajjj a cicus harapni próbál, de cuki vagy!


A tudományhívõk mindig azzal jönnek, hogy a tudomány csak egy isteni tisztaságú módszer annak az eldöntésére, hogy mi igaz és hamis. Na ez kb annyira igaz, mint amikor azt hisszük, hogy a jog is az igazság kiderítését, a büntetés-végrehajtás pedig azt szolgálja, hogy a farkasból bárányt faragjon.
Persze nagyvonalúan el lehet feledkezni arról, hogy a tudomány intézményrendszerének és a tudományos közösségnek van önmozgása és érdekrendszere.
A tudományos eredmények, a sztenderd modellek az elõbbiek miatt általában azokban az esetekben, amikor annak nincs közvetlen haszna, jellemzõen az aktuális paradigmához legközelebb álló BS-t jelentik. Csak ennyit akartam kijelenteni, sajnálom, hogy ezzel érzékenyen érintettelek.

A magam részérõl ezzel le is zárnám ezt a kis személyeskedésbe torkolló csapásváltást.

Az exobolygókat illetõen, nos valóban, a két kijelentésbõl egyetlen szó, az EGYÁLTALÁN nem stimmel. Valóban a K37b majdnem olyan kicsi, mint a Hold.

De hogy tudományosan, statisztikailag vizsgáljuk a dolgokat a jelenleg visszaigazolt néhány ezer exobolygóból talán ez az egyetlen, ami ilyen nagyságrendbe esik. Eközben a Naprendszert vizsgálva van mondjuk 20 olyan objektum, ami nagyságrendileg nagyobb, vagy azonos méretû a Holddal (ebben benne van a Nap, meg a Jupiter, meg minden nagyobb hold), ezzel szemben áll a százezres nagyságrendû a Holdnál kisebb méretû objektumok száma (Hogy az 1-2 m-es mütyûröknél azért huzzuk már meg a határt).
Szal a Naprendszert általánosnak tekintve elmondható, hogy marhára nem stimmel az az arány, amit az exobolygók kutatása során tapasztalunk azzal, mint ami a Naprendszerben van. Igen is ritkább az, hogy egy nagy égitest összemérhetõ nagyságú kísérõvel rendelkezzen. A Föld-Hold páros kirívó.

A jelenlegi módszerek viszont ilyen óriássholdak kimutatását nem teszik lehetõvé az exobolygóknál, mert a bolygó és kísérõjének hatása, az anyacsillag mozgásában, fényességében nem elkülöníthetõ.
Ahogy VolJin írta, holdakat egyelõre nem igazán tudunk vizsgálni, már egy Jupiter méretû objektum kimutatása is jó eredmény, pláne olyan esetben, amikor viszonylag távol a mûszereink szempontjából nem kedvezõ síkban kering.
Ez a magyarázata, hogy nem ismerjük az összes közeli csillag bolygórendszerét, miközben sokkal távolabbiakat meg esetenként igen. Ebben is torz a statisztika, az észlelés miatt.

Na jó, de ezek nem holdak, Szerintem még nem tartunk ott, hogy idegen csillagok bolygóinak holdjait kisasoljuk.

Szerintem baromira érthetõen fogalmaztam Molnibalage üzenetére, amit nekem írt. Te csak úgy belekotyogtál, ami nem baj, csak ne én legyek a hibás, ha csak úgy kiszúrtad a mondandóm, és durr bele az elõzmények ismerete nélkül. :-)

Kép is volt, na még egyszer...



Itt van
link

"A mi Holdunkhoz hasonló méretû objektumokat, és általában holdakat még mindig nem igazán. Na jó ne eufémizáljunk: EGYÁLTALÁN NEM!"

Egyáltalán de. 😄

" Az aktuális mainstream elméletek meg meglepõan hasonló képet mutatnak, és bizony ezek az elméletek bizonyos kapcsolatban vannak a társadalom aktuális problémáival is."

Mondja ezt az, akinek nem foglakozik, és nem is tanult semmilyen tudományt - és az ismereteit ilyen bulvárszarból szerzi be, mint az sg. Gut. Csak szólók, a tudomány a tudományos módszertannal vizsgálja a világot, és bizonyítékokkal igazolja az állításait. Te vajon be tudod bizonyítani amit itt állítasz?

"Az exobolygókkal kapcsolatban, meg kiemelném, hogy azért amíg a fejlettebb észlelési módszerek eredményei megjelennek a statisztikákban az idõ. Másrészt még mindig alulról erõsen korlátos, hogy mit látunk. A mi Holdunkhoz hasonló méretû objektumokat, és általában holdakat még mindig nem igazán. Na jó ne eufémizáljunk: EGYÁLTALÁN NEM!"

A statisztikát nem csak az új égitestekre végeznek, hanem a még NEM visszaigazolt észlelésekre is. Vagyis arra amit csak két év múlva fogsz olvasni az sg. Tudom mit mondanál, de megelõzlek, az észlelések mintegy 90%-a valóban bolygó, 10 százalék meg valami más, és ezt statisztikába nem túl bonyolult feladat belekalkulálni...

Lehet, hogy több szmájlit kellett volna írnom és akkor jobban el tudod helyezni, hogy mit írtam csak pojénból?

Monnyuk utálom a tévékomédiában is az elõröhögõgépet, lehet, hogy ezért maradt le. (Na jó, azt is tudom a katicás hasonlat a dinókra kicsit dúrva volt).
😊

Azért maradjunk annyiban, hogy a tudománytörténetnek van létjogosultsága, még ha te láthatólag minden ilyen alkotást a konteo kategóriájába sorolsz is. Az aktuális mainstream elméletek meg meglepõan hasonló képet mutatnak, és bizony ezek az elméletek bizonyos kapcsolatban vannak a társadalom aktuális problémáival is.

Az exobolygókkal kapcsolatban, meg kiemelném, hogy azért amíg a fejlettebb észlelési módszerek eredményei megjelennek a statisztikákban az idõ. Másrészt még mindig alulról erõsen korlátos, hogy mit látunk. A mi Holdunkhoz hasonló méretû objektumokat, és általában holdakat még mindig nem igazán. Na jó ne eufémizáljunk: EGYÁLTALÁN NEM!
😉

Ja voll mein führer!
😉

1. Na ez az a misztérium, amirõl itten szó van, amit senki sem tud megmagyarázni. Kircsi, hogy neked is feltünt😉
2. Ja, persze, nem igaz, de én a "számtalan" kifejezésedbe kötöttem bele.
Igazából semmi értelme, hogy olyan dolgokra hívtad fel a figyelmet, ami gyak irreleváns, azonban ez az én a hsz-emre is igaz, szal akár nem is kell válaszolnod.

Köszi!😉

Tehát pontosan arról van szó, amit mondtunk.

1. Kõzet bolygók közül egyedül a Földnek van nagy holdja.

2. Az a megjegyzés sem igaz, hogy a Hold alkotja a holdak tömegének nagy részét. frászt. Mivel van nála négy nagyobb is.

Igazából most sem értme, hogy minek szólaltál meg...

Fogalmazz érthetõbben. Ennyi.

Te most részeg vagy, vagy mi?
Kényszerképzetesen bizonygatod nekem azt, amit én mondtam. Jó reggelt. Még nagybetûvel is írtam a Holdat, mert ha nagybetû, akkor a mi kísérõnk, ha kicsi, akkor meg nem. Ha nagyon vitatkozhatnékod van, akkor keress egy olyat, aki az ellenkezõjét állítja, mint te! Nálam beszokott válni. Azokkal nagyon jót lehet vitatkozni. Ha viszont olyat talál be az ember, aki nem képvisel ellentétes álláspontot, az csak értetlenül fog állni, hogy a másik részeg vagy bolond vagy idegbeteg.

Minden hold eltérõ... tudtad? Nincs holdkeletkezés elmélet, hacsak nem a Holdról beszélsz. Figyelj, hold az ami egy bolygó körül kering, el vagy varázsolva. 😞 Jó reggelt!

Sokan összemossák a mi rendkívüli Holdunkat a többivel, amik nagyon eltérõek. Tehát azzal cáfolgatják a holdkeletkezési elméleteket kocsmaszinten, hogy más bolygók körül is keringenek krumpliformájú pár kilométeres akármik.

És akkor mi van? De komolyan.?

Elsõként kérdeznék valamit tõled, szerinted mi hold definíciója? Mert nagyon úgy látom ez homályos neked, persze tévedhetek. Nos? 😊

A 70 években fejezõdött be az Apolló program, és akkor zárultak le azok a vizsgálatok amik az ütközés valószínûsítik, és nem a 70 évek olajválsága miatt. Túl élénk a fantáziád, és minden szart összekombinálsz. Javasolnám, hogy kevesebb konteót olvass és több csillagászatot! 😊 Amit az evolúcióról írtál az meg botrányos, legalábbis ha iskolába jártál... Amúgy meg egy közkeletû tévhitben élsz, hogy óriásbolygókat könnyebb felfedezni, ez már régen nincs így, a tudomány fejlõdött, te meg lemaradtál valamikor a 2004-ben!

Igen a többség az krumpliszerû izébigyó. A Hold az egyetlen, ami a bolygójának negyedét-ötödét kiteszi átmérõben.

Legalábbis😉

Én az exobolygókra vonatkozóan semmilyen statisztikát azért nem vennék készpénznek, csak mert a jelenlegi észlelõ eszközeink ezeket erõsen torzítják pont a nagyobb égitestek irányába!

Csak azt akartam mondani, hogy a Hold, a bolygók keletkezése jó pár tudományos paradigmának megfelelõ elmélet szerint változott az utóbbi 2-300 évben.

Elõször ugye volt az óramû világkép. A tudósok örültek ha egyszerûnek látszó matematikai formulákat találtak az égitestek mozgására, ami megfelelt annak a képnek, hogy Istenke, vagy valami megteremtette õket, gyak felhúzta a nagy égi órát, ami szépen mûködik majd az idõk végezetéig. A természetõsanya köztudomásúlag mindig egyfajta egyensúlyra törexik, ezt megbontani, változásokra, keletkezésekre vonatkozó kérdéseket feltenni udvariatlanság, de minimum eretnekség.

Aztán jött Darwin, Hégel, Marxengelsz meg az evolúció. A természet nem egyensúlyra törexik már, hanem szépen fejlesztgeti egyre összetettebbé varázsolja magát. A dinoszauroszok is e szerint az elmélet szerint voltak szívesek kipusztulni, hogy átadják a helyüket az emlõsöknek és a csúcsokcsúcsa embernek.

Aztán a múlt század 70-es éveiben jött az olajválság, meg a környezeti válság. Na ettõl kezdve mindenhol katasztrófák jöttek, a évi két világvége jóslattal. Ezt a káoszelmélet a maguktól elromló rendszerekrõl szóló pinllangóeffektussal kíválóan támogatta. (Persze pl a kvázi-egyensúlyi állapotokat leíró különös-attraktorokról mindenki elfelejtkezik, amikor ez az elmélet kerül szóba). Szegény dinók több fajta módon pusztultak már el, mint szegény katicabogár a gyermekdalban.

Szal itt ez a nagyszerû ütközéses elmélet, aminek jóformán egyetlen bizonyítéka, hogy mivel az ütközés után a teljes kéreg/köpeny felolvadt így megsemmisültek/keveredtek a korábbi tisztán földi kõzetek. Vagy is az a bizonyíték, hogy nincs bizonyíték. (Mint az õsrobbanás elméletnek a világegyetem maga)😉

Szal, az becsülendõ, hogy az emberkénk legalább kiizzad magából az aktuális katasztrófás paradigmától eltérõ elméletet, csak azzal adós, hogy akkor a Vénusznak miért lett ilyen óriáslufi holdja, hogy veszítette el, aztán a Föld meg hogy kapta el.

Legalábbis a Naprendszerben. 😉

Hát ne is essünk át a túlsó ló másik oldalára, csak mert....
a "számtalan" az pontosan 4, és mindegyik a Földnél minimum 1 nagyságrenddel nagyobb égitest körül kering.

😉

Azért a ló másik oldalára se essünk át...

Számtalan hold nagyobb nála...

Arra akarok kilyukadni, hogy a többi krumpli formájú hold inkább befogott kisbolygó, törpebolygó, amik vagy egy széthullott bolygó, hold maradványai, mint az aszteroidák, vagy képtelenek voltak összeolvadni egy égitestté, hanem csak úgy összeragadtak fölsöpréses módszerrel. A Hold meg a Föld az kerek, mint egy tisztességes bolygó, ami olyan gyakori ütközésekkel, becsapódásokkal alakult ki, ami folyamatos olvadt állapotot feltételez. Ezzel egy kalap alá venni minden krumpliféle formációt, ami valaminek a romja, vagy valami félkész égitest kezdemény, elég fura. Az a sok hold, amire hivatkozol nem egy kategória a mi holdunkkal. Tehát, ha más bolygónak van holdja, az csak annyit jelent, hogy kering körülöttük valami.

A mi Holdunk egy elég nagy égitest. Az összes többi holdat összeraknád egy kupacba, a töredéke lenne a mi Holdunkénak. Vegyük példúul a Plútót. Találtak nagyobb bolygókat mostanság, mint a Plútó, ezért besorolták mind törpebolygónak. Na ezeknél nagyobb a Holdunk, ezért nem tekintjük már ezeket bolygónak, hanem kitraláltunk egy új kategóriát a törpebolygókat.

A Földbe becsapódott Mars méretû bolygó elképzelés sem új.

Valamit összekeversz, ez nem mûvészeti cikk volt, és nem a szépérzékrõl szól. Nem kell kataklizma, sem ütközés, de ha egyszer ez történt? Ha meg mégsem akkor be kell bizonyítani az ellenkezõjét. Vagy talán te nem így gondolod? Pályaszámítások és más bizonyítok szerint úgy tûnik kizárható, hogy a Hold befogott égitest legyen. Egyébként a Hold keletkezése a Föld születés után pár száz millió évvel történ; viszont a földfelszíni kövek fiatalok, mert a Földön van lemeztektonika. Tulajdonképpen mit akartál mondani?

Nem értem, hogy a Hold miért is nem lehetett egy sima bolygó, amit a Föld befogott. Minek kell ütközés, meg kataklizma?

Vagy minek kellett, hogy elõtte a Vénusz holdja legyen?

Másrészt a Naprendszerben azért elég széles szórásban vannak a bolygók keringési és forgási paraméterei, kezdve a Merkúr kötött forgás/keringésétõl, a Vénusz elég furcsa retrográd forgásán keresztül, az Uránusz 97 fokos tengely ferdeségéig.

Ilyen "családban" persze kb ugyan olyan esélye van egy ütközésnek, befogásnak, vagy egy ilyen kettõs bolygó jellegû keletkezésnek is.

Egy biztos, hogy bármikor is lett a Hold a Föld kísérõje a földi felszíni kõzetek kora miatt az ütközéses elmélet jó pár évmilliárdra visszamenõleg ki van zárva.

<#hehe>

A szimuláció szerint a Föld benyelte az összes anyagot és nem született holdja.
Biztos, hogy te megnézted? <#fejvakaras>

Itt van egy jó szimuláció errõl: video

Egy Mars méretû égitest nem hagy krátert, az ütközés ereje lerobbantotta a Föld köpenyének egy részét, és megolvasztotta az egész Földet. A Hold évmilliárdokkal ezelõtt sokkal közelebb volt a Földhöz mint most, tehát távolodik és nem közeledik. Nem pontosan Hold méretût, vannak számítások, hogy volt egy kisebb méretû Hold is ami idõvel a Nagy Holdba zuhant. A gravitációs tér sem változott meg hiszen a két égitest találkozásakor a törmelékképzõdés mellet, a két test összeolvadás és ugye a nehezebb elemek mint a vas lesüllyedtek a magba.

Mondjuk én az ütközéses elméletet nem tartom túl valószinünek, mert annak nyoma kellet volna maradnia. Csak abba kell belegondolni hogy mekkora a Hold mérete és ehhez mekkora égitestnek kellet volna belecsapódnia a Földbe ráadásul úgy hogy a Hold még most is ~400 ezer kilométerre van és a tudósok szerint évmilliárdokkal ezelõtt jóval messzebb volt.
Tehát belecsapódott a Földbe valami ami Hold méretü anyagot ütött ki a Földbõl fél-1 millió kilométeres távolságba és ennek nincs kimutatható nyoma hát...

Egy ilyen ütközés után nem csak külsérelmi nyomoknak kéne lennie, de a Föld gravitációs terének is brutál durván eltérõnek kéne lennie a Föld különbözõ részein.

"Mennyi a matematikai esélye annak, hogy a számtalan bolygó közül amelyek körül holdak is keringenek csak egyetlen olyan bolygó legyen, amelynek a holdja a jelenlegi tudomány állítása szerint egy másik bolygó ütközése által jött létre? "

És annak mennyi az esélye, hogy az így keletkezett hold látszólagos átmérõje éppen megegyezik a Nap látszólagos átmérõjével? <#hehe>

Idõjárás hiányában, a Hold felszíne már milliárd évek óta eléggé változatlan. A Hold leginkább stabil elemekbõl, és stabil anyagokból épül fel. Ezek elemek nem alakulnak át, hacsak nem izotópok és éppen a változásával tudják mérni a kort.

Tudod általában ez a kormeghatározás is olyan, hogy az anyag nem vész el, csak átalakul.

Nyilván egy folyamatosan változó bolygó felszínén teljesen más anyagok és korok lenyomatai lesznek számunkra elérhetõek mint a teljesen élettelen kísérõ holdján.

Na mindegy a lényeg a lényeg, én másként gondolom. 😄

A Sg. olvasott cikkeknek köze sincs a tudományhoz. Ezek bulvárcikkek, és fordítási hibáktól sem mentesek sajnos... Vannak hipotézisek, elméletek és vannak amik törvények, illetve axiómák. A Hold keletkezésére még csak elmélet van, így nem tilos új hipotézist felállítani, és tudományos bizonyítékokkal alátámasztani. De ez csupán egy alternatív elmélet, ami nagy valószínûség szerint a publikációs ráta miatt született, és koránt sincs annyi meggyõzõ bizonyítékuk, hogy ezt bárki is elfogadná. Ezzel nem kell foglalkoznod, hidd el a szakemberek a helyén tudják kezelni a dolgokat.

Azt nem tudják megmondani hogyan alakult ki. Abban egyetértenek, hogy nem a Földdel egyszerre. Erre van elég bizonyíték.
És az hogy valami nincs megdönthetetlenül bizonyítva messze nem egyenlõ azzal hogy sötétben tapogatóznak.

Nem tudják megmondani, miért szerinted ha megtudnák mondani, akkor egyáltalán felvehetnének két olyan lehetõséget mint a cikkben van? Sötétben tapogatóznak számtalan dologban. A tudomány soha nem állította azt, hogy úgy is van ahogy jelen pillanatban tudjuk.

A tudomány mindig azt mondja, hogy "jelenlegi ismereteink szerint".

Ne legyél dogmatikus. Nincs szüksége a tudománynak megdönthetetlen dogmákra.

Pedig van ilyenre is példa (pl.: Shaperd-Holdak). Amiért kizárható, hogy nem kettõs bolygóként alakult ki a Föld-Hold rendszer: az összetételbeli különbség (ha egymás mellet alakul ki akkor az összetétele és izotóparánynak is ugyanannyinak kellene lennie), illetve a Hold nagyon kicsi vasmagja, és a Hold kora...

Persze, és ez sokkal valószínûbb, mint hogy becsapódott egy égitest és abból lett eleve a Hold.
Nem vagyok fizikus, de nem fogadnék rá, hogy sok esély van arra, hogy egy stabil pályán keringõ égitestet kimozdít valami a keringési síkjából, és az utána újra stabil pályára áll.

Valóban senki nem tudja megmondani? Hmm, képzelj el egy bûntényt amit senki nem látott, erre hívnak egy nyomozót aki mondjuk kideríti hogy mi történt pontosan, és ki a tettes. Ez esetben is ez történik. A következõ kell hozzá, ismerni az égmechanikai törvényeket, kell egy jó Naprendszer keletkezési modell, és lefuttatni úgy pár millió szimulációt, ami szerint a becsapódásos modell elégé helytálló. Ennyi. Ja és természetesen nagy darabokkal is történtek üstözések, erre bizonyíték a Vénusz, Uránusz, és persze a Merkúr, hogy csak legerõsebb bizonyítékokat említsem, de van még. 😉

A Hold keringési pályasíkját megváltoztathatta egy közel elhaladó másik égitest is nem?

Közöd nincs a témához ugye?
Ha ott van a szeretett csillagközi porod, amibõl kialakul a Föld meg a Hold, akkor egységes síkban kellene mozogjanak.

Mégegyszer mondom, mert nem akarod felfogni: mondj olyan bolygót aminek tudjuk hogy kialakult természetes úton(LOL) holdja!