93
-
#1
Szerintem meg a halálcsillag hozta ide a vonósugarával réges régen egy messzi-messzi galaxisból. Amúgy ez még nem bizonyított, úgyhogy amíg ez nem történik meg addig kéretik a becsapódás teóriát legvalószinűbbnek tekinteni. Amúgy ki pénzeli ezeket a tudósokat? Küldeném én is a számlát... -
#2
Most lehet, hogy tök baromságot kérdezek illetve mondok de elvileg nem úgy van, hogy csak akkor lett volna képes ellopni a Föld a Vénusztól a Holdat ha a Föld mérete (és tömege) nagyobb lett volna? Úgy tudom a két bolygó (a Föld és a Vénusz) mérete és tömege közel azonos nem? Akkor egy ugyan olyan tömegű bolygó, hogy volt képes ellopni a vele azonos tömegű égitest holdját? 
(előre is sorry ha baromságot mondtam vagy kérdeztem)
-
MasterMason #3 Szerintem semmiféle ütközés sem volt, szinte minden égitestnek vannak kísérői holdjai. Na most ugye ahogy áll össze a bolygó a sűrűsödő porból és egyéb anyagokból, körülötte pedig úgy alakulnak ki a maradékokból a holdak.
Szóval nem mondtál hülyeséget te sem, ezek beszélnek hülyeséget és etetik a népet. De nem értem miért jó ez nekik. Tudod ez olyan, hogy a papok is arra élveztek, hogy nem engedték tudni az emberiségnek, hogy a föld forog a nap körül.
Még mindig hülyítik a népet. -
wednes #4 Nem együtt alakultak ki, hiszen akkor a Hold mindenben hasonlítana a Földre. Mármint abban, hogy milyen elemekből épül fel, könnyű és nehéz elemek aránya (a Földön sok a vas a Holdon elég kevés).
A Hold kőzetek vizsgálatával viszont úgy tűnik a Földön is megtalálható többségében inkább könnyebb elemekből ált össze a kisérőnk. Ennek a megállapítása után jött az ütközéses elmélet. Miszerint a Föld felső kérgéből szakadt ki az anyag és állt pályára a bolygó körül (a nehéz vas meg a magban, Földön maradt).
Aztán a Hold nem a Föld ekliptika síkjában kering. -
MasterMason #5 "Hold kőzetek vizsgálatával"
Mennyi volt kőzetminta nagysága, milyen mélységből és mekkora területről származtak ezek a minták? Ugye nem azt akarják mondani, hogy egyetlen területen felszíni talajból gyűjtött mintából vonnak le ilyen messzemenő következtetéseket. A tudósok ezen és a bolygók kialakulásáról szóló állításai nem bizonyítottak tudományosan, csak következtetések. -
#6
6 holdraszállás volt és egyik sem a másik közvetlen közelében volt.
![]()
-
MasterMason #7 Mind a 6 alkalommal hoztak vissza mintát? Egyébként pedig látható, hogy a hold felszínét kapargatják még csak, amin egyébként a kozmikus por is megtelepedhetett.
Szóval én csak annyit mondok, hogy ne vegye be rá senki a mérget, hogy valóban egy ütközés során jött létre a hold, ez azt feltételezné, hogy akkor minden bolygó esetében ütközéssel jöttek volna létre ezek a holdat, ami azért is érdekes, mert a gázbolygóknak is vannak holdjaik. -
MasterMason #8 Egész nyilvánvaló, hogy ha más bolygók körül is létrejöttek a holdak akkor gravitációs anomáliáról van szó, nem pedig ütközésekről.
Minden bolygó ütközött egy másik bolygóval? Van amelyik többel is? Nem ütközés által jött létre a hold. -
#9
Igen. Összesen 400 kg kőzetet hoztak haza. Fúrtak is. Minden tudományos megközelítés elémlet, de a bizonyítékok jelenleg azt támasztják alá, amit. Ettől még az elméletet "baromságnak" tituálni elég merész, mert erre van legalább bármiféle közetett bizonyíték. A többi tényleg csak elmélkedés, mert semmiféle modellel nem igazolhatóak. -
MasterMason #10 Mi az ha nem bizonyíték, hogy majd minden égitestnek van saját holdja még a gázbolygóknak is? El tudod azt képzelni, hogy minden égitest közelében magától alakultak ki ezek a holdak, de pont itt a föld mellett ehhez egy másik bolygóval való ütközés kellett?
Gondold már végig. -
#11
Ez nagyon nagy leegyszerűséte a kérdésnek. Ugyanis nézd meg, hogy a bolygó / hold méret aránya mekkora a különböző bolygóknál és az, hogy egy bolygónak mennyi holdja van. Na, egyből elég sok varicáiós lehetőség lesz. A Vénusz gravitációs szempontból a Föld ikertesúja oszt mégsincs holdja, tehát pusztán gravitációra fogni a holdképződést az kevés. -
#12
Lásd előző komment. -
MasterMason #13 Kibújtál a kérdés alól, mennyi a matematikai esélye annak, hogy a számtalan bolygó közül amelyek körül holdak is keringenek csak egyetlen olyan bolygó legyen, amelynek a holdja egy másik bolygó ütközése által jött létre? :D
Teljesen logikátlan az, hogy kevés kivétellel minden bolygónak van holdja meg több is, de ehhez a földnek egy másik bolygóval való ütközés kellett volna.
Abszurd. -
#14
Ki mondta, hogy a Hold az egyetlen...? Ki mondta, hogy ütközés csak bolygó és bolygó között lehetett?
Pontosan arról beszélek, hogy nagyon korlátolt a nézőpontod. Csak azért, mert a Föld holdja valamlyen, ezt extrapolálod a végtelenbe. -
#15
Egy Földhöz hasonló méretű bolygó van és annak nincs holdja. A másik legközelbbi méretű a Mars, de azok holdjai is gyakorlaiag porszemek a Holdhoz képest.
Ez bizony arra utal, hogy kis kőzetbolygók esetén a Naprendszerben nagyméretű hold nem igen lesz, tehát a gravitáció önmagában kevés... -
wednes #16 De még csak nem is gondoltál arra, hogy vajon miért szökött szárnyra az ütközéses elmélet? Ennek oka van. Ugyanis régen azt tartották, amit te, egyszerre keletkeztek.
Csak ezzel az az aprócska gond, hogy a Föld sűrűsége nagyobb Holdnál. Érdkes mód a Hold sűrűsége (3,334g/cm3) viszont kb ugyan annyi, mint a földköpeny sűrűsége. -
MasterMason #17 "de azok holdjai is gyakorlatiag porszemek a Holdhoz képest."
Igen hogyne, pl a naprendszer legnagyobb holdja a bolygójához viszonyítva a charon.
De kár is volna tovább vitatkozni, mert egész nyilvánvaló, hogy nem korlátozott azt feltételezni, hogy ha más égitestek körül is kialakultak a holdak akkor annak valami közös oka kell legyen, ez pedig a bolygók kialakulásánál során egy gravitációs anomália. -
MasterMason #18 De gondoltam rá, pont ugyan azért szökött szárnyra az ütközéses elmélet, ami miatt a másik, tudod az amelyiket még kimondani sem volt szabad jó 1500 éven keresztül. -
MasterMason #19 De még egyszer felteszem a kérdést mert nem kaptam rá választ:
Mennyi a matematikai esélye annak, hogy a számtalan bolygó közül amelyek körül holdak is keringenek csak egyetlen olyan bolygó legyen, amelynek a holdja a jelenlegi tudomány állítása szerint egy másik bolygó ütközése által jött létre?
Teljesen logikátlan az, hogy kevés kivétellel minden bolygónak van holdja meg több is, de ehhez a földnek egy másik bolygóval való ütközés kellett volna.
-
#20
Csak éppen a Plútó nem Föld méretű bolygó. Ja, hogy már nem is bolygó. :) Rohadtul nem figyelsz arra amit mondok... -
wednes #21 Miért lenne logikátlan?
Almát körtével hasonlítasz, ugyanis a Napredszerben a külső bolygók sokban eltérnek a belső bolygótól. Teljesen mások a viszonyok is.
A belső bolygóknak nem nagyon van holdja. A Mars körüli 2 szabálytalan kavicsot, most had se soroljam ide.
Pont, hogy a furcsa mód a Földnek mégis van, méghozzá egy "hatalmas" példány. -
MasterMason #22 De nem a méret számít, nyilván nem egyforma sűrűségben és területen volt jelen a csillagközi por és egyéb anyagok, amiből a bolygók és holdjaik kialakultak, ahol kevesebb anyag volt ott más arányok keveredtek ki. -
MasterMason #23 "Almát körtével hasonlítasz"
Bocs, de bolygót hasonlítok bolygóhoz, és holdat hasonlítok holdakhoz, már nem méretük alapján. Nem almáról és nem körtéről van szó, hanem égitestekről, és arról, hogy ugyanazon erők játszottak szerepet a kialakulásukban, és miért vonatkoztak volna más erők a földre, miért más erők alakítottak volna ki a föld holdját, mint más bolygóknak? -
#24
Aha. Ezek szerint a Trabant majdnem hasonló a jenki 1+ tonnás '60-as évek benzintemetőihez...? Tudod, autó, autó... Vagy nem...
-
MasterMason #25 Hogy jön ide az autó, meg meg körte meg ilyen faszságok? Ez csillagászat, fizikai törvényekkel, amelynek köszönhetően csillagok bolygók és holdak meg egész univerzumok alakulnak ki. Ugyanazon fizikai törvények hozzák létre ezeket az égitesteket. Képzeld, pl a csillagok fényességét is egyetlen égitesthez visszanyitva állapítják meg. (a Sarkcsillag fényessége a hitelesítőpont)
Na köszöntem a beszélgetést. -
wednes #26 Az eltérő viszonyokat az jelenti, hogy más dolgok hatottak pl a Napredszer belső részén mint a külsőn.
Belül kicsi, sziklás bolygók vannak holdak nélkül (kivéve Föld), kívül hatalmas gázóriások főként könnyű elemből állva, sok aprócska holddal.Eltérő viszonyok alakították ki a redszer egyes részeit. PL: napszél ereje, ami belül elsodorta a könnyű elemeket.
Az alma körte, meg a trabant arra vonatkozik, hogy te a távoli Jupiter méretű gázóriásból akarod levezetni a Föld közelében ható viszonyokat. Ha a Jupiternek, Szaturnusznak stb, van holdja (ami közül lehet több befogott) akkor nekünk is van és ezen nem kell csodálkozni? Hát nem tudom...
No meg ha együtt keletkezett a Hold és a Föld közös anyagcsomóból még mindig megválaszolatlan az a kérdés, hogy a sűrűségük nem egyezik. Az, hogy eltérő a sűrűség és az összetétel az anyagcsomóban? A Hold gyak a seggünkben van, ez nem távolság kozmikus szemmel. Aztán a Hold nem a Föld pályasíkjában kering. -
#27
Eltérő méretű tárgyaknak eltérő fizikai tulajdonságai vannak. Tudod. Fizika... -
MasterMason #28 "Eltérő méretű tárgyaknak eltérő fizikai tulajdonságai vannak. Tudod. Fizika..."
Értem, tehát akkor ha egy kilós téglát elejtek 2 méterről, meg egy 20 dekás szalámi darabot, akkor nem ugyanazon fizikai erő miatt esnek majd le a földre?
-
#29
Menthetetlenül hülye vagy... -
kiborg #30 Hogy maradjak a TE hasonlatodnál.
Észreveszed a különbséget a két tárgy között, ha mind a kettő a fejedre esik. Mások a tulajdonságai. Más lesz a becsapódási sebessége és más lesz a rád ható erő az anyagtulajdonságaiból adódóan.
Szerintem.
Ugyanaz az erő hat mind a kettőre, csak éppen mivel más anyagra ha ugyanaz az erő, más lesz a történet kimenetele. -
Chris05 #31 OFF: A sebesség ugyanaz lesz, a többi stimmel. -
#32
Ha becsapódástól keletkezett a Hold,akkor nem kéne lennie valamilyen törmelékgyűrűnek is,mint a Szaturnusz körül? A becsapódási sebesség meg ugyanaz különféle tulajdonságú testek közt,csak a becsapódási energia függ a tömegtől nem? -
#33
Meg egy ekkora ütközéstől nem vált volna instabillá a Föld pályája,amitől a végén a Napba csapódott volna? A tömegének,pályájának változnia kellett ekkora ütközéstől nem igaz? -
MasterMason #34 De itt nem arról van szó, hogy mik az anyag tulajdonságai hanem arról, hogy miért zuhant mind a kettő a földre. Persze számít, hogy milyen az anyag összetétele, de valljuk be őszintén, hogy tökmindegy volna, hogy a föld holdja vagy mondjuk a plutó holdja esne a te fejedre. :D
Arról megy most itt a vita, hogy hát mégis miért kéne elhinnem, hogy a föld holdjának kialakulásában más erők mondjuk egy bolygóbecsapódás játszottak szerepet szemben a többi bolygó holdjával? -
MasterMason #35 Miért kéne elhinnem, hogy a hold egy becsapódásnak köszönhetően született, ha más bolygóknak egyébként nem volt szüksége ehhez hasonló becsapódáshoz, és mégis vannak holdjaik? Méret arány tekintetben némelyiknek nagyobb is a holdja mint a földé. -
MasterMason #36 Ugye itt az van, hogy egész nyilvánvaló, hogy akkora mérető becsapódásnál amiről szó van, olyan mértékű energia szabadult volna fel, hogy teljesen más keménységű anyagok jöttek volna nagy számban létre. Érdekes elgondolkodni azon, hogy a ruszkik azt állítják, hogy az egyik szibériai kráter alatt fekszik a legnagyobb gyémántlelőhely, köszönhetően a becsapódáskor felszabadult energiának köszönhetően. -
cylontoaster #37 ”Aztán a Hold nem a Föld ekliptika síkjában kering.”
Ezt szépen átsiklottad.
A Plútó se ebben a síkban van, és annyira nem tudunk róla semmit, hogy nettó hülyeség összehasonlítani a belső bolygókkal.
A belsők közt meg nem sűrűn van olyan amelyiknek holdja van. Akkor mi a valószínűsége hogy a Földnek alakult ki?
-
kiborg #38 OFF: nem lesz ugyanaz, mert más az alakjuk és emiatt más a légellenállási tényezőjük. -
Irasidus #39 Nincs egységes Holdkeletkezés, többféle módon keletkezhet, illetve keletkeztek a Naprendszer Holdjai.
A korai Naprendszerben több bolygó (vagy protobolygó, esetleg bolygócsíra) is létezett, ezek tömbnyire Mars vagy valamivel nagyobb méretűek voltak - és igen kaotikus pályáik voltak. Nagyon gyakori volt az összeütközés, és a bolygó tömege, az ütközés szöge, illetve a testek sebessége (és még kismillió dolog) dönt a bolygó illetve a becsapódó test sorsáról. A Föld esetében egy jókora Hold lett az eredmény, de ez ez szerencse és nem törvényszerűség.
(A Vénusz esetében egy ütközés például retrográd tengely körüli forgását eredményezett, vagy az Uránusz dőlt tengelyét, de sok a Napba hullhatott, illetve a Naprendszer is elhagyhatta.) -
kiborg #40 Annak az esélye, hogy a Föld a Holdat egy darabban szerezte meg igen kicsi az esélye. Annak szintén kicsi az esélye, hogy a külső peremről érkező kozmikus por/egyéb anyagokból tevődött össze, mert azokat a nagyobb dolgokkal együtt szintén elszipkázták a külső nagybolygók a maguk gravitációs mezőjükkel.Ellenben abban biztos vagyok hogy a kis esély ellenére eljutott olyan por/egyéb anyag (akár kisbolygó) a földig, ami itt ütközést tudott kialakítani. Nem tudjuk, hogy régen milyen volt a mi csillagködünk, mennyire is volt sűrű.Szóval azt mondom, hogy egyik sem kizárt, minkét eshetőséget elfogadom, de azért egyiknek nagyobb a valószínűsége, mint a másiknak. Hiszen bizonyított tényről egyik esetben sem beszélhetünk.
Szerintem.
Másrészt meg nekem tényleg mindegy volna,hogy a Föld holdja vagy a Plútó holdja esne a fejemre, de a Földnek több mint valószínű hogy nem.
