284
-
karesz6 #204 Tényleg adjon valaki egy részletesebb linket pls. Már látom energetikai szempontból miért éri meg, ezt pedig pár utun elérhetjük... érdekes. -
#203
Volt valami olyasmirol is szo, hogy csak a liftet hordozo palyat kell "kifesziteni" es a lift onmagat hajtja fel vagy le magnesesen, vagy a masik a lezerrel adnak neki energiat a foldrol a reszletek nem vagom :) -
karesz6 #202 Most már alapvetően ihazat adok neked de a légkörbe belépő, onnan kilépő valamint a vontató mindenképp súrlódást kelt. Mindössze ennyi ellenvetésem lenne. Azt már látom ez miért éri meg. -
fszrtkvltzttni #201 Nem kell gyorsítani semmit. Mind a fölfelé, mind a lefelé tartó rakományra hat a gravitáció, ezek összeadódva húzzák lefelé a fönti felfüggesztést. Ez ellen hat az ellensúlyra ható centrifugális erő. Ez a két erő (illetve a kötélerő, ami azért ébred, mert az egész ki van kötve a földhöz) kioltja egymást, ezért nem fog mozdulni. És mivel a mechanikai munkát úgy számítjuk, hogy erő szorozva a megtett úttal, a végzet mechanikai munka 0 lesz, így nem szükséges energiát befektetni. -
karesz6 #200 Hehe és tényleg:))) ha lefele is viszel valamit már értem.Pont mint a mai liftek(leo benézés :PP). Így is azt gondolom hogy utólag gyorsítani kell a vontatót de már látom miért éri meg. -
ostoros #199 Pont mint a mai liftek és az ellensúlyuk. -
fszrtkvltzttni #198 Annyira, amekkora súlyt a kötél túloldalára raksz. Persze nem ez emeli föl, hanem vagy ellensúly, vagy motorral húzza föl magát (leginkább mindkettő). De megfelelő méretű ellensúllyal nem fog leesni. A liftnél az a jó, hogy nem kell nagy sebességre gyorsítanod. Ellensúlyban pedig az a jó, hogy az ellensúly potenciális energiája fedezi a feljuttatáshoz szükséges energiát, illetve a lemenetelnél, nem a súrlódásban veszik el az energia, hanem visszaadódik az ellensúlynak. Tisztán elméleti alapon, megfelelő kialakítással (ami a gravitációs tér ilyen méretekben megjelenő inhomogenitását kezeli) egy lift tetszőlegesen kis energiabefektetéssel tud föl-le vinni dolgokat, amíg ugyanannyit visz föl mint le. A gyakorlatban pedig csak az energiaveszteségeket kellene fedezni. -
ostoros #197 Elvileg úgy csinálnák meg, hogy lenne egy lift ami lefelé menne, egy pedig fel. Ha ki tudják hozni, hogy a kettő között minimális legyen a tömeg különbség, akkor viszonylag kevés energia befektetéssel elérhető a teher feljuttatása. -
karesz6 #196 Bár itt már ellentarthatsz egy sokkal hatékonyabb ion hajtóművel. Ha lentebb is kerül lassanként visszamászik. Mindenesetre szívesen látnék egy linket ami ezt részletesen is elmagyarázza. -
karesz6 #195 Mennyire hat itt a centrifugális erő? Bármit teszel a mozgási energiád hatalmas részét át kell adnod a gyorsítandó tárgynak. Emiatt a vontató alacsonyabb pályára kerül és felgyorsul lehet hogy végeredményként felrántja a céltárgyat de óriási impulzus veszteséget szenved el bármit is teszel. Lényeg az hogy a pályára álláshoz kell x energia amit mindenképp be kell fektetned. Akár kémiai meghajtással akár fizikaival vagy olyannal ami leo ról adja le az energiát de az az energia kell. Az egyetlen dolog amire gondolni tudok marha nehéz dolgok pályára állítása (megfelelő sebességgel közeledő aszteroidák) ezeket napvitorlákkal szép lassan gyorsítod és így időnként fel tudsz húzni velük valamit a földről leo ra (ellenkező esetben elszáll a fenébe) Így egyszer fektetsz be vele nagy összeget majd időnként alkalmas lesz űrhajók pályára állítására. -
karesz6 #194 Amúgy az űrmeghódiccsával nem állunk szerintem olyan rosszul. Más kérdés hogy évtizedek óta nem léptünk innen előre (inkább vissza), de ha valaki megint olyan ökör összegeket ölne bele mint az apollo idején akkor lenne új meghajtás űrhajó stb...
Keressetek rá youtubon arra hogz "Evacuate earth" és vonatkoztassatok el arról hogy mekkora hatásvadász baromság az alapsztori és fókuszáljatok arra a témára amiről a film igazából szól, hogy hogyan mehetnénk el egy szomszéd csillaghoz. Kíváncsi vagyok mi a véleményetek magáról a koncepcióról. -
fszrtkvltzttni #193 Az ellensúly lenne geostac pályán, ezért az egész a földről nézve nem mozogna. Le pedig azért nem zuhanna, mert a forgó koordináta rendszerben hat a centrifugális erő. -
ostoros #192 Elméletileg, ha elkészült, akkor a dolognak úgy kéne működnie mint amikor egy labdát pörgetsz egy kötélen. A saját tehetetlensége tartja a kötelet feszesen. Ha már ki van kötve, akkor csak az időjárásból adódó légellenállással lesz a gond vagyis a széllel. Na most hogy meg lehet e csinálni, az már egy más kérdés.
Felteszem, hogy bármi is van a kötél végén azt először fel kell gyorsítani, vagy ahogy a kötelet eresztik lefelé folyamatosan gyorsítani kell.
Van erről egy jó kis leírás Kim Stanley Robinson Vörös Mars sorozatában. -
karesz6 #191 Lenne egy kérdésem.
Az űrlift ötlete ugye az hogy valami ami fent kering egy hatalmas kötéllel felvontatja leo pályára a dolgokat. El tudná valaki magyarázni hogy ez hogy működik?? Ugyan azt az energiát mindenképpen be kell fektetni hogy megadd a kellő sebességet a vontatandó tárgynak. Hatás ellenhatás... emiatt a vontató lelassul és lepottyan a földre. Másrészről ha egy leon lévő dologról lelógatsz valamit akkor az a felszínhez képest óriási sebességgel fog mozogni vagyis rendkívül nehéz lesz rá "felszállni". Ha azt akarod hogy a relatív sebesség minimális legyen 36000km re kell felmenned (geostac pályára) amiről ha egy vastag zsinórt lelógatsz a légkörbe folyamatosan lassítani foglya a légellenállás miatt a vontatót. (ami emiatt relative egyre gyorsabb lesz) Vagyis ha azt akarod hogz a vontatód fent maradjon üzemanyagot kell égetned amit előbb leo ra kell juttatni ami további üzemanyagot kíván. Képtelen vagyok meglátni hol itt az üzemanyag spórolás de feltételezem hogy valamit én nézek el különben az ötlet még koncepció szintjén sem létezne mert egész egyszerűen nincs értelme... Az egyetlen spórolás a hajtómű tömege üresen de cserébe leo ra kell vinned üzemanyagot. Ez tényleg akkora különbség? ( más lenne ha a hold kb geostac pályán lenne. akkor felülhetnénk rá és vontathatnánk dolgokat de így...) -
ostoros #190 Ha viszont sok évtizedet tökölnek, egyszer megcsinálja egy magáncég, vagy valami nem állami szervezet, vagy a maffia és jogot formál majd a területre. Na, az kényelmetlen lesz. -
ostoros #189 Az igaz, hogy akkoriban kissé megterhelő volt az Apollo program az USA-nak, de azóta az USA gazdasága, sőt a világ gazdasága igen sokat nőtt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy vágjunk bele azonnal egy ilyen projektbe, de az azért röheje, hogy a NASA költségvetését a mai napig nyirbálják, pedig szinten is tarthatták volna (mondjuk a kilencvenes évek közepének vagy elejének szintjén) a GDP-vel arányosan. Ehhez képest folyamatosan csökkentik azt a keveset is, miközben a dollár értéke messze nem az ami régen volt. Már nem éri el a GDP fél százalékát, de ezt még tovább akarják csökkenteni a szenátorok.
Amúgy az én véleményem is az, hogy nemzetközi összefogással fog menni a dolog, ha egyáltalán. -
fszrtkvltzttni #188 Ja, holnap indulsz! 
-
gombabácsi #187 hú mennyi hozzászólás! meghodicsottuk már az üröt? -
Nagydög #186 Na ja. A scramjetet sem tegnap multheten kezdtek barkacsolni, aztan meg mindig csak kismeretu teszt verziok repultek tobb-kevesebb sikerrel. -
#185
Tudád hány ilyen ígéretes dolgot láttam az elmúlt évtizedekben? Egyikből sem lett semmi, még techdemó sem. Milyen hajtóművel repülne a gép? Hol tesztelték stb... Egy konvencionális új gépet nem fejlesztenek ki hat év alatt, nézd meg, hogy a Dreamliner és az új Aribusok mennyi ideig készültek úgy, hogy csak egy régi bevált koncepciót huzaloztak újra az új technológiák adaptálásával. Vagy nézd meg a Concorde-ot. Ez 2029-re is egy álom, nem több. -
Nagydög #184 Ne farasszal, Balazs, mert lassan bekonyvellek gombabacsi melle, csak a tuloldalra. Es ezt veheted fenyegetesnek.
Nem, nem tekintem mukodo dolognak. Igeretes dolognak tekintem. A hajtomu tesztek pedig nekem nem specialis effektnek tunnek, pedig az a lenyege a mutatvanynak. -
#183
Jaj, jaj és jaj. Egy CGI grafikát kezelsz úgy, hogy "működik"...? Még koncepció/tecdemó sincs a gépről. 99%, hogy ebből sem lesz semmi. Még a Sonic Cruisert sem csinálták meg... -
Nagydög #182 Osszel megoldodik. Szelesek szabadjara engedik a madarkat. 
-
Nagydög #181 Na tessek! Ha ez mukodik, megint csokkennek kicsit a koltsegek. 3 A380-as araert apropenz. -
Moha Mahnian #180 Én már gondolkodtam egy ideje egy ilyen bolygóközi kompon, de azon elakadtam, hogy a francba lehet egy megfelelő méretű atomreaktort az űrbe juttatni, na meg egy ilyen járművet összeszerelni? A szakértők a Holdon szeretnének ehhez egy összeépítő bázist felépíteni, de szerintem ez hülyeség, bolygó körüli pályán kéne elvégezni. Amihez kellene egy olyan űrállomás, amibe az ISS is egy az egyben be tudna férni, szétnyitott napelemekkel (és persze modulárisan felépíthető). És ez azért, mert planetáris kompból aligha egy kell majd, valahol sorozatban kéne gyártani! És akkor még azt is meg kéne oldani, hogy nagyjából 10,000 tonna felszállítása ne kerüljön többe, mint most 100 tonna (max. ezer).
Az űrlift is elég nagy hülyeségnek tűnik nekem. Csak próbáljátok meg megbecsülni, mekkora szakítószilárdságú anyag kellene hozzá? Talán, ha majd tudnak több tízezer km hosszú szénszálakat gyártani. (Jelenleg ez talán másfél mili, de ha rosszul tudom, akkor kevesebb. Nagyságrendekkel.) Legalább ekkorra a stabilitási probléma is megoldható! -
#179
Van megfelelo technologiank. Egy nuklearis reaktorral hajtott vasimr mar akar 2 honap alatt is odaerne a Marsra
Hány ilyen működőképes hajtóművet teszteltek az űrben és mennyi ideig? Ameddig ez nem történt meg, addig nincs technológia, csak koncepció... -
kvp #178 Van megfelelo technologiank. Egy nuklearis reaktorral hajtott vasimr mar akar 2 honap alatt is odaerne a Marsra, esetleg kisebb hasznos teher mellett akar hamarabb is. Az idealis naprendszeren beluli, de bolygokozi urhajo pedig nagyjabol ugy nezne ki, mint egy urallomas, mivel fent se legkor, se mas dolgok nem zarvarjak, tehat a legegyszerubb egy olcson bolygokoruli palyan osszerakhato urallomast ellatni hajtomuvekkel. Egyebkent a nasa nemsokara teszteli az elso vasimr-t az iss-en es ha ott bevalik, akkor abbol mar lehet olcso Mars expediciot szervezni. (olcso = annyiba kerulne mint az iss elso ket-harom modulja) Szoval nem olyan elerhetetlen a dolog, csak nagyon lassan halad a fejlesztes, mivel lathatoan nem sietnek a mernokok. Ennek az oka pedig az, hogy nagyon nem kapnak ra penzt. Viszont amint van valamilyen gazdasagi elonye, azonnal megindulhat az egesz. Fontos felismerni, hogy amennyiben ezt nem egy meglevo allam lepi meg, akkor a jo esellyel a Marson/Holdon az eloszor odaerkezo tarsasag alapithat sajat allamot es ha tenyleg megvan a gazdasagi alapja az egesznek, akkor penze is lesz hozza. -
Macropus Rufus #177 olvasgatom a lejjebb kibontakozott vitákat és szerintem meddő dolog az egész, úgy sem fogunk komolyabb távolságokat megtenni az űrben amíg mindent csak az határoz meg, hogy mennyi pénz van rá. Mert pénz mindíg mindere van, ha akarják a nagyok.
CIA titkos háborúi c. doksi filmben volt, hogy több mint 13ezer milliárd dodó fájt a hidegháború az amcsiknak. Tehát pénz van. Csak most éppen nem annyira fontos az űr meghódítása mint volt akkor mikor a mocsok komancsoknak akarták megmutatni, hogy ki a faszagyerekek.
Ha jól tudom akkor jelenleg nincs a földön olyan hordozó rakéta ami el tudna juttatni egy Apollo szerű űreszközt a Holdig. Azért Apollo, mert az egy picit komolyabb és összetettebb egység volt (és pláne jóval nehezebb) mint a Marsig repülő cuccok volt eddíg. Tehát jelenleg ide vagyunk szögezve a Föld köré.
Hatalmas összegeket kellene arra fordítani, hogy elve olyan űrhajót építsenek ami 1-2 évre normális száláshelyet és életteret biztosít x darab űrhajósnak. Továbbá arra, hogy ezt a nem pici úrhajót olyan rakétával szereljem fel ami képes kiszakadni a Föld gravitációs mezejéből. És ez a nagyobb gond. Abban biztosan egyetérthetünk, hogy egy ilyen utazáshoz nem egy 2m átmérőjű kapszulla kell, hanem tágas, saját kabinokkal rendelkező hajó (privát szféra megoldása szerintem kötelező egy több éves összezártság esetén)
Szóval már a rakéta projektnél elbukik az egész.
És itt értek egyet azokkal akik szerint ez a hatás-ellenhatás elven mentén működő űreszközeink nem alkalmasak 60-70millió kilóméter megtételére. Viszont jelneleg nincs jobb, és itt értem meg a másik oldalt is. Tehát ezt hívják patt helyzetnek.
A másik gond, ha esetleg tényleg elérnénk a 40000km/s-es sebességet. Ebben az estben meg már kellene egy deflector egységet is :))
-
torreadorz #176 "A probléma az, hogy nincs másunk, mint a rakétatechnika. "
Tudom és ez elég nagy gond. Én sem tudok megoldást, csak a tényeket mondtam el.
Tudod ez olyan hogy a gőzgépek korában meg az ember mindent gőzgéppel akart megcsinálni, de az a korlátai miatt nem volt alkalmas sem gőzautónak, sem gőzrepülőnek bár voltak próbálkozások. Aztán jött a benzinmotor és pillanatok alatt röhögve megoldotta ezeket a problémákat.
Ettől még a rakétatechnika nem rossz vagy felesleges, főleg hogy jelenleg csak ez áll a rendelkezésünkre, de felesleges túl sokat remélni tőle. Arra alkalmas amire manapság használjuk, Föld körüli pályára állásra.
Egyébként a személyes véleményem az, hogy a sok holdraszállós konteo elmélet is épp ezért terjed ennyire (meg persze az emberi hülyeség miatt is). Mert az ember érzik azt hogy valami nem stimmel a holdraszállással. És igazuk is van, tényleg nem stimmel valami. Csak épp nem az amit ők gondolnak (azaz hogy nem volt holdraszállás), hanem az hogy nem jött el az ürkorszak.
Anno ez az egész úgy lett beállítva hogy itt az ürkorszak, az ürutazás megoldott dolog és hallelúja meg megyünk a Marsra és ehhez képest tényleg furcsa hogy már vagy 40 éve nem jártunk a Holdon (nemhogy a Marson)...
Egyszerüen mert semmiféle ürkorszak nem jött el, egy ürutazásra alapvetően nem alkalmas technologiával és irreális befektetéssel sikerült egy techdemót bemutatni aminek a folytatása egyébként gazdasági öngyilkosság lett volna. Csak nincs aki ezt kimondja... Az emberek meg elhitték hogy a vizibiciklizés a tavon egyenlő az oceánjárással... -
teddybear #175 Jobb, ha a rosszabbra készülsz, mert ha mégis beüt a mennykő, legalább nem ér letolt gatyával... -
Moha Mahnian #174 Az un. minimális energiájú röppályán tart egy Mars oda-vissza út kb. két évig... az ott-tartózkodással együtt. Bár, ha kihagysz egy ciklust, akkor ezt kitolhatod 3 évvel, esetleg még 3-mal, stb... -
teddybear #173 Egy max. néhány tonnás szondát sokkal könnyebb felgyorsítani, mint egy sokkal nagyobb tömegű űrhajót. Ráadásul egy mechanikai szerkezet sokkal nagyobb gyorsulást is el tud viselni, mint egy ember.
Az általam mondott idő az un. minimális energiájú röppályájú útra vonatkozik, ami viszont cserébe hosszabb ideig tart. De jobb, ha egy mars űrhajó ezt is tudja, a biztonság kedvéért. -
teddybear #172 A probléma az, hogy nincs másunk, mint a rakétatechnika.
Persze van néhány más ötlet, de még az sem biztos, hogy egyáltalán megvalósíthatóak-e.
Amennyiben a plazma és ionhajtóművekkel jössz, akkor jó ha tudod, hogy ezek is a rakéta-elven működnek. -
ostoros #171 Még a szondák útja is rövidebb volt három évnél. Mégis honnan a fenéből veszed ezt? Nem három év. -
teddybear #170 A rövidebb úthoz sokkal nagyobb rakétateljesítmény tartozik, azaz sokkal drágább. -
ostoros #169 Már megint jössz a hat hét évvel. Nem annyi. Három év alatt nyugodtan lerendezhető egy éves ott tartózkodással. -
Moha Mahnian #168 Valaki említette, hogy az ISS-en minden készletből fél évre előre raktáron van. A vitorlás hajókon a fél éves készlet még Kolumbusz idejében is már súrolta a túlzást, pedig az ISS olyan, mintha egy, a kikötő közepén lehorgonyzott hajó. A Hold a világítótorony a kikötő kapujában, a Mars pedig a szomszéd település, ahova, ha a Balatonon lennénk, akár el is vízibiciklizhetnénk. (Ezt egyszer megtettük. :D )
E hasonlat szerint, még egy rendes vízibiciklit sem sikerült eddig összedobnunk, hát még óceánjárót... -
ostoros #167 Ő az ember a kasza feltalálása előtt is termesztett búzát. -
torreadorz #166 Mert az évekig tartó hajózás azt jelenti hogy átszelted az óceánt, a legnagyobb vizet ami létezik a Földön (és ugye a hajózás a vizen való közlekedésre lett kitalálva).
Az évekig tartó ürhajózás viszont azt jelenti hogy sikerült átszelned gyakorlatilag a létező legkisebb ürbéli távolságot és eljutnod a szomszédba.
Érted, nagyon nem mindegy hogy ugyanazon idő alatt a legnagyobb vagy a legkisebb utat teszed meg... Akkor lennél egálban ha Kolombusz éveken át tartó út alatt tudta volna átszelni a Balatont és nem az oceánt. Bár még ekkor sem, mert a Balaton vs Oceán össze sem mérhető a Mars vs Naprendszer vagy Tejútrendszer méreteivel. -
Nagydög #165 Nem. Sok felfedezo utazasa valoban evekig tartott, de ezalatt tobbszor kikotottek es feltoltottek a keszleteiket.