A múltbéli helyett a jelenlegi marsi életet kellene keresni a NASA-nak
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#184
Ne farasszal, Balazs, mert lassan bekonyvellek gombabacsi melle, csak a tuloldalra. Es ezt veheted fenyegetesnek.
Nem, nem tekintem mukodo dolognak. Igeretes dolognak tekintem. A hajtomu tesztek pedig nekem nem specialis effektnek tunnek, pedig az a lenyege a mutatvanynak.
Nem, nem tekintem mukodo dolognak. Igeretes dolognak tekintem. A hajtomu tesztek pedig nekem nem specialis effektnek tunnek, pedig az a lenyege a mutatvanynak.
Stikkes majom. A BC2 tonkretetelenek elinditoja. A Rövid Szöveges Üzenet küldők klub
#183
Jaj, jaj és jaj. Egy CGI grafikát kezelsz úgy, hogy "mûködik"...? Még koncepció/tecdemó sincs a géprõl. 99%, hogy ebbõl sem lesz semmi. Még a Sonic Cruisert sem csinálták meg...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#182
Osszel megoldodik. Szelesek szabadjara engedik a madarkat. <#zavart1>
Stikkes majom. A BC2 tonkretetelenek elinditoja. A Rövid Szöveges Üzenet küldők klub
#181
Na tessek! Ha ez mukodik, megint csokkennek kicsit a koltsegek. 3 A380-as araert apropenz.
Stikkes majom. A BC2 tonkretetelenek elinditoja. A Rövid Szöveges Üzenet küldők klub
#180
Én már gondolkodtam egy ideje egy ilyen bolygóközi kompon, de azon elakadtam, hogy a francba lehet egy megfelelõ méretû atomreaktort az ûrbe juttatni, na meg egy ilyen jármûvet összeszerelni? A szakértõk a Holdon szeretnének ehhez egy összeépítõ bázist felépíteni, de szerintem ez hülyeség, bolygó körüli pályán kéne elvégezni. Amihez kellene egy olyan ûrállomás, amibe az ISS is egy az egyben be tudna férni, szétnyitott napelemekkel (és persze modulárisan felépíthetõ). És ez azért, mert planetáris kompból aligha egy kell majd, valahol sorozatban kéne gyártani! És akkor még azt is meg kéne oldani, hogy nagyjából 10,000 tonna felszállítása ne kerüljön többe, mint most 100 tonna (max. ezer).
Az ûrlift is elég nagy hülyeségnek tûnik nekem. Csak próbáljátok meg megbecsülni, mekkora szakítószilárdságú anyag kellene hozzá? Talán, ha majd tudnak több tízezer km hosszú szénszálakat gyártani. (Jelenleg ez talán másfél mili, de ha rosszul tudom, akkor kevesebb. Nagyságrendekkel.) Legalább ekkorra a stabilitási probléma is megoldható!
Az ûrlift is elég nagy hülyeségnek tûnik nekem. Csak próbáljátok meg megbecsülni, mekkora szakítószilárdságú anyag kellene hozzá? Talán, ha majd tudnak több tízezer km hosszú szénszálakat gyártani. (Jelenleg ez talán másfél mili, de ha rosszul tudom, akkor kevesebb. Nagyságrendekkel.) Legalább ekkorra a stabilitási probléma is megoldható!
#179
Van megfelelo technologiank. Egy nuklearis reaktorral hajtott vasimr mar akar 2 honap alatt is odaerne a Marsra
Hány ilyen mûködõképes hajtómûvet teszteltek az ûrben és mennyi ideig? Ameddig ez nem történt meg, addig nincs technológia, csak koncepció...
Hány ilyen mûködõképes hajtómûvet teszteltek az ûrben és mennyi ideig? Ameddig ez nem történt meg, addig nincs technológia, csak koncepció...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#178
Van megfelelo technologiank. Egy nuklearis reaktorral hajtott vasimr mar akar 2 honap alatt is odaerne a Marsra, esetleg kisebb hasznos teher mellett akar hamarabb is. Az idealis naprendszeren beluli, de bolygokozi urhajo pedig nagyjabol ugy nezne ki, mint egy urallomas, mivel fent se legkor, se mas dolgok nem zarvarjak, tehat a legegyszerubb egy olcson bolygokoruli palyan osszerakhato urallomast ellatni hajtomuvekkel. Egyebkent a nasa nemsokara teszteli az elso vasimr-t az iss-en es ha ott bevalik, akkor abbol mar lehet olcso Mars expediciot szervezni. (olcso = annyiba kerulne mint az iss elso ket-harom modulja) Szoval nem olyan elerhetetlen a dolog, csak nagyon lassan halad a fejlesztes, mivel lathatoan nem sietnek a mernokok. Ennek az oka pedig az, hogy nagyon nem kapnak ra penzt. Viszont amint van valamilyen gazdasagi elonye, azonnal megindulhat az egesz. Fontos felismerni, hogy amennyiben ezt nem egy meglevo allam lepi meg, akkor a jo esellyel a Marson/Holdon az eloszor odaerkezo tarsasag alapithat sajat allamot es ha tenyleg megvan a gazdasagi alapja az egesznek, akkor penze is lesz hozza.
#177
olvasgatom a lejjebb kibontakozott vitákat és szerintem meddõ dolog az egész, úgy sem fogunk komolyabb távolságokat megtenni az ûrben amíg mindent csak az határoz meg, hogy mennyi pénz van rá. Mert pénz mindíg mindere van, ha akarják a nagyok.
CIA titkos háborúi c. doksi filmben volt, hogy több mint 13ezer milliárd dodó fájt a hidegháború az amcsiknak. Tehát pénz van. Csak most éppen nem annyira fontos az ûr meghódítása mint volt akkor mikor a mocsok komancsoknak akarták megmutatni, hogy ki a faszagyerekek.
Ha jól tudom akkor jelenleg nincs a földön olyan hordozó rakéta ami el tudna juttatni egy Apollo szerû ûreszközt a Holdig. Azért Apollo, mert az egy picit komolyabb és összetettebb egység volt (és pláne jóval nehezebb) mint a Marsig repülõ cuccok volt eddíg. Tehát jelenleg ide vagyunk szögezve a Föld köré.
Hatalmas összegeket kellene arra fordítani, hogy elve olyan ûrhajót építsenek ami 1-2 évre normális száláshelyet és életteret biztosít x darab ûrhajósnak. Továbbá arra, hogy ezt a nem pici úrhajót olyan rakétával szereljem fel ami képes kiszakadni a Föld gravitációs mezejébõl. És ez a nagyobb gond. Abban biztosan egyetérthetünk, hogy egy ilyen utazáshoz nem egy 2m átmérõjû kapszulla kell, hanem tágas, saját kabinokkal rendelkezõ hajó (privát szféra megoldása szerintem kötelezõ egy több éves összezártság esetén)
Szóval már a rakéta projektnél elbukik az egész.
És itt értek egyet azokkal akik szerint ez a hatás-ellenhatás elven mentén mûködõ ûreszközeink nem alkalmasak 60-70millió kilóméter megtételére. Viszont jelneleg nincs jobb, és itt értem meg a másik oldalt is. Tehát ezt hívják patt helyzetnek.
A másik gond, ha esetleg tényleg elérnénk a 40000km/s-es sebességet. Ebben az estben meg már kellene egy deflector egységet is 😊)
CIA titkos háborúi c. doksi filmben volt, hogy több mint 13ezer milliárd dodó fájt a hidegháború az amcsiknak. Tehát pénz van. Csak most éppen nem annyira fontos az ûr meghódítása mint volt akkor mikor a mocsok komancsoknak akarták megmutatni, hogy ki a faszagyerekek.
Ha jól tudom akkor jelenleg nincs a földön olyan hordozó rakéta ami el tudna juttatni egy Apollo szerû ûreszközt a Holdig. Azért Apollo, mert az egy picit komolyabb és összetettebb egység volt (és pláne jóval nehezebb) mint a Marsig repülõ cuccok volt eddíg. Tehát jelenleg ide vagyunk szögezve a Föld köré.
Hatalmas összegeket kellene arra fordítani, hogy elve olyan ûrhajót építsenek ami 1-2 évre normális száláshelyet és életteret biztosít x darab ûrhajósnak. Továbbá arra, hogy ezt a nem pici úrhajót olyan rakétával szereljem fel ami képes kiszakadni a Föld gravitációs mezejébõl. És ez a nagyobb gond. Abban biztosan egyetérthetünk, hogy egy ilyen utazáshoz nem egy 2m átmérõjû kapszulla kell, hanem tágas, saját kabinokkal rendelkezõ hajó (privát szféra megoldása szerintem kötelezõ egy több éves összezártság esetén)
Szóval már a rakéta projektnél elbukik az egész.
És itt értek egyet azokkal akik szerint ez a hatás-ellenhatás elven mentén mûködõ ûreszközeink nem alkalmasak 60-70millió kilóméter megtételére. Viszont jelneleg nincs jobb, és itt értem meg a másik oldalt is. Tehát ezt hívják patt helyzetnek.
A másik gond, ha esetleg tényleg elérnénk a 40000km/s-es sebességet. Ebben az estben meg már kellene egy deflector egységet is 😊)
Mess with the best, die like the rest Linux4ever
#176
"A probléma az, hogy nincs másunk, mint a rakétatechnika. "
Tudom és ez elég nagy gond. Én sem tudok megoldást, csak a tényeket mondtam el.
Tudod ez olyan hogy a gõzgépek korában meg az ember mindent gõzgéppel akart megcsinálni, de az a korlátai miatt nem volt alkalmas sem gõzautónak, sem gõzrepülõnek bár voltak próbálkozások. Aztán jött a benzinmotor és pillanatok alatt röhögve megoldotta ezeket a problémákat.
Ettõl még a rakétatechnika nem rossz vagy felesleges, fõleg hogy jelenleg csak ez áll a rendelkezésünkre, de felesleges túl sokat remélni tõle. Arra alkalmas amire manapság használjuk, Föld körüli pályára állásra.
Egyébként a személyes véleményem az, hogy a sok holdraszállós konteo elmélet is épp ezért terjed ennyire (meg persze az emberi hülyeség miatt is). Mert az ember érzik azt hogy valami nem stimmel a holdraszállással. És igazuk is van, tényleg nem stimmel valami. Csak épp nem az amit õk gondolnak (azaz hogy nem volt holdraszállás), hanem az hogy nem jött el az ürkorszak.
Anno ez az egész úgy lett beállítva hogy itt az ürkorszak, az ürutazás megoldott dolog és hallelúja meg megyünk a Marsra és ehhez képest tényleg furcsa hogy már vagy 40 éve nem jártunk a Holdon (nemhogy a Marson)...
Egyszerüen mert semmiféle ürkorszak nem jött el, egy ürutazásra alapvetõen nem alkalmas technologiával és irreális befektetéssel sikerült egy techdemót bemutatni aminek a folytatása egyébként gazdasági öngyilkosság lett volna. Csak nincs aki ezt kimondja... Az emberek meg elhitték hogy a vizibiciklizés a tavon egyenlõ az oceánjárással...
Tudom és ez elég nagy gond. Én sem tudok megoldást, csak a tényeket mondtam el.
Tudod ez olyan hogy a gõzgépek korában meg az ember mindent gõzgéppel akart megcsinálni, de az a korlátai miatt nem volt alkalmas sem gõzautónak, sem gõzrepülõnek bár voltak próbálkozások. Aztán jött a benzinmotor és pillanatok alatt röhögve megoldotta ezeket a problémákat.
Ettõl még a rakétatechnika nem rossz vagy felesleges, fõleg hogy jelenleg csak ez áll a rendelkezésünkre, de felesleges túl sokat remélni tõle. Arra alkalmas amire manapság használjuk, Föld körüli pályára állásra.
Egyébként a személyes véleményem az, hogy a sok holdraszállós konteo elmélet is épp ezért terjed ennyire (meg persze az emberi hülyeség miatt is). Mert az ember érzik azt hogy valami nem stimmel a holdraszállással. És igazuk is van, tényleg nem stimmel valami. Csak épp nem az amit õk gondolnak (azaz hogy nem volt holdraszállás), hanem az hogy nem jött el az ürkorszak.
Anno ez az egész úgy lett beállítva hogy itt az ürkorszak, az ürutazás megoldott dolog és hallelúja meg megyünk a Marsra és ehhez képest tényleg furcsa hogy már vagy 40 éve nem jártunk a Holdon (nemhogy a Marson)...
Egyszerüen mert semmiféle ürkorszak nem jött el, egy ürutazásra alapvetõen nem alkalmas technologiával és irreális befektetéssel sikerült egy techdemót bemutatni aminek a folytatása egyébként gazdasági öngyilkosság lett volna. Csak nincs aki ezt kimondja... Az emberek meg elhitték hogy a vizibiciklizés a tavon egyenlõ az oceánjárással...
#175
Jobb, ha a rosszabbra készülsz, mert ha mégis beüt a mennykõ, legalább nem ér letolt gatyával...
#174
Az un. minimális energiájú röppályán tart egy Mars oda-vissza út kb. két évig... az ott-tartózkodással együtt. Bár, ha kihagysz egy ciklust, akkor ezt kitolhatod 3 évvel, esetleg még 3-mal, stb...
#173
Egy max. néhány tonnás szondát sokkal könnyebb felgyorsítani, mint egy sokkal nagyobb tömegû ûrhajót. Ráadásul egy mechanikai szerkezet sokkal nagyobb gyorsulást is el tud viselni, mint egy ember.
Az általam mondott idõ az un. minimális energiájú röppályájú útra vonatkozik, ami viszont cserébe hosszabb ideig tart. De jobb, ha egy mars ûrhajó ezt is tudja, a biztonság kedvéért.
Az általam mondott idõ az un. minimális energiájú röppályájú útra vonatkozik, ami viszont cserébe hosszabb ideig tart. De jobb, ha egy mars ûrhajó ezt is tudja, a biztonság kedvéért.
#172
A probléma az, hogy nincs másunk, mint a rakétatechnika.
Persze van néhány más ötlet, de még az sem biztos, hogy egyáltalán megvalósíthatóak-e.
Amennyiben a plazma és ionhajtómûvekkel jössz, akkor jó ha tudod, hogy ezek is a rakéta-elven mûködnek.
Persze van néhány más ötlet, de még az sem biztos, hogy egyáltalán megvalósíthatóak-e.
Amennyiben a plazma és ionhajtómûvekkel jössz, akkor jó ha tudod, hogy ezek is a rakéta-elven mûködnek.
#171
Még a szondák útja is rövidebb volt három évnél. Mégis honnan a fenébõl veszed ezt? Nem három év.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#170
A rövidebb úthoz sokkal nagyobb rakétateljesítmény tartozik, azaz sokkal drágább.
#169
Már megint jössz a hat hét évvel. Nem annyi. Három év alatt nyugodtan lerendezhetõ egy éves ott tartózkodással.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#168
Valaki említette, hogy az ISS-en minden készletbõl fél évre elõre raktáron van. A vitorlás hajókon a fél éves készlet még Kolumbusz idejében is már súrolta a túlzást, pedig az ISS olyan, mintha egy, a kikötõ közepén lehorgonyzott hajó. A Hold a világítótorony a kikötõ kapujában, a Mars pedig a szomszéd település, ahova, ha a Balatonon lennénk, akár el is vízibiciklizhetnénk. (Ezt egyszer megtettük. 😄 )
E hasonlat szerint, még egy rendes vízibiciklit sem sikerült eddig összedobnunk, hát még óceánjárót...
E hasonlat szerint, még egy rendes vízibiciklit sem sikerült eddig összedobnunk, hát még óceánjárót...
#167
Õ az ember a kasza feltalálása elõtt is termesztett búzát.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#166
Mert az évekig tartó hajózás azt jelenti hogy átszelted az óceánt, a legnagyobb vizet ami létezik a Földön (és ugye a hajózás a vizen való közlekedésre lett kitalálva).
Az évekig tartó ürhajózás viszont azt jelenti hogy sikerült átszelned gyakorlatilag a létezõ legkisebb ürbéli távolságot és eljutnod a szomszédba.
Érted, nagyon nem mindegy hogy ugyanazon idõ alatt a legnagyobb vagy a legkisebb utat teszed meg... Akkor lennél egálban ha Kolombusz éveken át tartó út alatt tudta volna átszelni a Balatont és nem az oceánt. Bár még ekkor sem, mert a Balaton vs Oceán össze sem mérhetõ a Mars vs Naprendszer vagy Tejútrendszer méreteivel.
Az évekig tartó ürhajózás viszont azt jelenti hogy sikerült átszelned gyakorlatilag a létezõ legkisebb ürbéli távolságot és eljutnod a szomszédba.
Érted, nagyon nem mindegy hogy ugyanazon idõ alatt a legnagyobb vagy a legkisebb utat teszed meg... Akkor lennél egálban ha Kolombusz éveken át tartó út alatt tudta volna átszelni a Balatont és nem az oceánt. Bár még ekkor sem, mert a Balaton vs Oceán össze sem mérhetõ a Mars vs Naprendszer vagy Tejútrendszer méreteivel.
#165
Nem. Sok felfedezo utazasa valoban evekig tartott, de ezalatt tobbszor kikotottek es feltoltottek a keszleteiket.
Stikkes majom. A BC2 tonkretetelenek elinditoja. A Rövid Szöveges Üzenet küldők klub
#164
Talán, mert a hajókon évekig is el lehetett élni, de a mai ûrhajókon, távol a Földtõl, ez nem megy! 😞
#163
Nem értelek. Ha hajózás közben neked elfogadható az éves léptékû utazás, akkor a rakétatechnikával miért nem...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#162
Ne haragudj de Kolombusz egy olyan technológiát használt ami bizonyitottan alkalmas a Föld összes óceánjának bejárása véges idõn belül (értsd: néhány év), és néhányszorosára gyorsitva pedig már több mint tökéletes.
Az ürtechnika pedig annyit bizonyitott hogy arra is csak korlátozottan alkalmas hogy a legközelebbi szomszédunkhoz elmenjünk vele... Mintha Kolombusz nem az oceánt szelte volna át, hanem a Balatont és a Balaton átszelése évekig tartott volna miközben a legénység nagy része odaveszettt..
Az ürtechnika pedig annyit bizonyitott hogy arra is csak korlátozottan alkalmas hogy a legközelebbi szomszédunkhoz elmenjünk vele... Mintha Kolombusz nem az oceánt szelte volna át, hanem a Balatont és a Balaton átszelése évekig tartott volna miközben a legénység nagy része odaveszettt..
#161
Nem tartom evidensnek, de az biztos hogy nem rakétatechnikával fogjuk megtenni ha egyszer sikerül (ha meg nem akkor igy jártunk). És abban is biztos vagyok hogy még a Naprendszert sem rakétatechnikával fogjuk meghóditani.
Tökéletesen egyetértek.
Tökéletesen egyetértek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#160
En azert ugy latom, mar annak se nagyon. Nem a csillagkozi utazashoz fejlesztjuk a z ion es plazma hajtomuveket sem, csak hogy vallalhato idobe keruljon mondjuk egy Mars utazas.
Stikkes majom. A BC2 tonkretetelenek elinditoja. A Rövid Szöveges Üzenet küldők klub
#159
Nem tartom evidensnek, de az biztos hogy nem rakétatechnikával fogjuk megtenni ha egyszer sikerül (ha meg nem akkor igy jártunk). És abban is biztos vagyok hogy még a Naprendszert sem rakétatechnikával fogjuk meghóditani.
Egyszerüen ez a technológia nem alkalmas erre a limitei miatt, illetve az ürbéli távolságok nagysága miatt.
Szóval amig nincs jobb addig ide vagyunk bezárva a Földre, mert az esetleges horror árú kvázi gazdasági öngyilkos "majd én megmutatom ki a fasza gyerek" tipusú ideiglenes erõfitogtatáson kivül (a Holdra szállás is ez volt) itt nem lesz semmiféle gyakorlati eredmény.
Esetleg még a Marsra ember teszi a lábát a Föld fejlett országainak összefogásával de itt vége is a sztorinak. Szóval kénytelenek vagyunk álmodozni új technologiákról, máskülönben az ember soha ne mfogja elhagyni a Földet.
Egyszerüen ez a technológia nem alkalmas erre a limitei miatt, illetve az ürbéli távolságok nagysága miatt.
Szóval amig nincs jobb addig ide vagyunk bezárva a Földre, mert az esetleges horror árú kvázi gazdasági öngyilkos "majd én megmutatom ki a fasza gyerek" tipusú ideiglenes erõfitogtatáson kivül (a Holdra szállás is ez volt) itt nem lesz semmiféle gyakorlati eredmény.
Esetleg még a Marsra ember teszi a lábát a Föld fejlett országainak összefogásával de itt vége is a sztorinak. Szóval kénytelenek vagyunk álmodozni új technologiákról, máskülönben az ember soha ne mfogja elhagyni a Földet.
#158
Mert ha nem tesszük, (remélhetõleg távoli) utódaink itt fognak kihalni a Földön, és ez pusztán idõ kérdése!
torreadorz: a 40.000 km/s a fénysebességnek bõ 10%-a, de ettõl még igazad van: csillagközi utazást ennél kisebb sebességgel elkezdeni nem sok értelme van, és ezen a sebességen is inkább csak az odaútra szól a jegy, még az automata eszközöknek is!
torreadorz: a 40.000 km/s a fénysebességnek bõ 10%-a, de ettõl még igazad van: csillagközi utazást ennél kisebb sebességgel elkezdeni nem sok értelme van, és ezen a sebességen is inkább csak az odaútra szól a jegy, még az automata eszközöknek is!
#157
A példát sem érted, semmi köze a motorcsónak példához.
Amit az Apollo programban megcsináltak, az Kolombusz elsõ útjához hasonlatos. El lehet mondani, hogy "jártjunk ott". Ennyi volt a cél. Senki nem mondta azt, hogy akkor most kolonizáljuk a Naprenszert. Az lenne a búzatábla. Az Apollo program meg nyírt egyet a tábla sarkán...
Amit az Apollo programban megcsináltak, az Kolombusz elsõ útjához hasonlatos. El lehet mondani, hogy "jártjunk ott". Ennyi volt a cél. Senki nem mondta azt, hogy akkor most kolonizáljuk a Naprenszert. Az lenne a búzatábla. Az Apollo program meg nyírt egyet a tábla sarkán...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#156
Mondja ezt az, aki komolyan gondolja hogy majd rakétahajtással fogjuk meghoditani a világürt vagy akár csak a naprendszert, miközben a Holdra sem tudunk elmenni... (gazdasági okokból, de ez ugyanugy a technológia használhatatlanságából fakad).
Most gombabácsit idézve; miért tartjátok evidensnek, hogy meghódítjuk a világûrt? Attól, mert sok sci-fiben van csillagközi utazás attól semmi nem determinálja azt, hogy ez megvalósítható a való világban. Egy kurva szóval nem mondtam, hogy meg fogjuk hódítani...
Most gombabácsit idézve; miért tartjátok evidensnek, hogy meghódítjuk a világûrt? Attól, mert sok sci-fiben van csillagközi utazás attól semmi nem determinálja azt, hogy ez megvalósítható a való világban. Egy kurva szóval nem mondtam, hogy meg fogjuk hódítani...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#155
Lépjünk már túl Kolombuszon, teljesen fals példa. Ahogy mondtam egy 500 évvel ezelõtti vitorlás hajó és egy mai motoros hajó között alig van különbség sebesség tekintetében. Értsd: a mai hajók max 10x mennek gyorsabban mint egy vitorlás. Tehát egy vitorlás hajó teljesen alkalmas volt a kontinensek közötti utazásra (értsd: gyors és olcsó volt).
Az ürutazáshoz viszont ahogy irtam legalább 3600x gyorsabban kéne menni mint a mai rakéták... És olyannyira nem gyors és olcsó hogy még a LEO pályára juttatni valamit is kib@szott drága (már amikor sikerül és nem robban fel a rakéta...)
Az ürutazáshoz viszont ahogy irtam legalább 3600x gyorsabban kéne menni mint a mai rakéták... És olyannyira nem gyors és olcsó hogy még a LEO pályára juttatni valamit is kib@szott drága (már amikor sikerül és nem robban fel a rakéta...)
#154
"Most már te is azzal a baromsággal jössz, hogy mindenféle sci-fi meghajtás kellene?"
Igen. Anélkül az ürutazás csak vágyálom. Egyébként mi benne a scifi? Valaha az ûrrepülõ is Zeusz szekerének számított volna, és nem csoda lett volna, hanem kifejezhetetlen valami mert nem lett volna rá szavunk.
"Komolyan mondom, hogy eszemfaszom megáll már a rajokban jövõ idiótákon..."
Mondja ezt az, aki komolyan gondolja hogy majd rakétahajtással fogjuk meghoditani a világürt vagy akár csak a naprendszert, miközben a Holdra sem tudunk elmenni... (gazdasági okokból, de ez ugyanugy a technológia használhatatlanságából fakad).
"Ezek szerint a vitorlás hajó sem volt hajó, mert már létezik több száz km/h-val repesztõ versenyhajó? Hát öcsém, nem semmi...."
A vitorlás hajó és a versenyhajó között csupán csak 1 nagyságrend különbség van. Vitorlás hajó 20-30 km/h-val tud menni, egy verseny motorcsonak meg mondjuk 200-al.
Ezzel szemben a mai ürrakéták max 40000 km/h-val mennek, miközben 40000 km/s kéne (a fénysebesség 1%-a) ugyanennyi idõ alatt. A különbség 3600-szoros.
Ha már jó példát akarsz, akkor gyaloglás vs hangsebesség feletti repülés... Na kellett is vagy másfél millió év mire a gyaloglásból repülés lett és addig nem is nagyon repkedtünk...
Igen. Anélkül az ürutazás csak vágyálom. Egyébként mi benne a scifi? Valaha az ûrrepülõ is Zeusz szekerének számított volna, és nem csoda lett volna, hanem kifejezhetetlen valami mert nem lett volna rá szavunk.
"Komolyan mondom, hogy eszemfaszom megáll már a rajokban jövõ idiótákon..."
Mondja ezt az, aki komolyan gondolja hogy majd rakétahajtással fogjuk meghoditani a világürt vagy akár csak a naprendszert, miközben a Holdra sem tudunk elmenni... (gazdasági okokból, de ez ugyanugy a technológia használhatatlanságából fakad).
"Ezek szerint a vitorlás hajó sem volt hajó, mert már létezik több száz km/h-val repesztõ versenyhajó? Hát öcsém, nem semmi...."
A vitorlás hajó és a versenyhajó között csupán csak 1 nagyságrend különbség van. Vitorlás hajó 20-30 km/h-val tud menni, egy verseny motorcsonak meg mondjuk 200-al.
Ezzel szemben a mai ürrakéták max 40000 km/h-val mennek, miközben 40000 km/s kéne (a fénysebesség 1%-a) ugyanennyi idõ alatt. A különbség 3600-szoros.
Ha már jó példát akarsz, akkor gyaloglás vs hangsebesség feletti repülés... Na kellett is vagy másfél millió év mire a gyaloglásból repülés lett és addig nem is nagyon repkedtünk...
#153
A Naprendszer meghódításához képest is tenyérnyi cél az, hogy odamentünk és visszajöttünk. Kolumbusz is 3 hajóval kb. arra volt képes, hogy áthajózott, aztán visszajött. Még évszázadokig kvázi fehér ember mentes volt Amerika, komolyabb és nagy állandó települések nem voltak. Európával összemérhetõ fejlettségû területek a XXVIII. század végéig nem voltak...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#152
Na, mert ha szeritned lesz olyan technológia, ami lehetõvé teszi a gyorsabb utazás, az olcsóbb lesz...? A lovaskocsi olcsóbb, mint az autó, csak éppen nem visz olyan messzire. A vitorlás is olcsóbb volt, mint a mai motorhajtású hajók. Csak azért van beõle ennyi, mert gazdaságilag megoldható a gyártásuk...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#151
"kisollót használunk egy tenyérni búzamezõhöz."
Na ne viccelj már. Nyilván ezért mennek naponta ûrjáratok a Holdra, meg ezért van ott több ûrbázis és ezért tart csak 5 napig a Marsra az út. Jah nem... Epic fail...
Na ne viccelj már. Nyilván ezért mennek naponta ûrjáratok a Holdra, meg ezért van ott több ûrbázis és ezért tart csak 5 napig a Marsra az út. Jah nem... Epic fail...
#150
"Nekieshetsz egy tábla búzának kisollóval is, legfeljebb képtelen leszel learatni addig, amíg szarrá nem válik az egész.
Egyszerûen hülyeséggel példálózol, csak nem akarod beismerni. Ez van."
Jóember, nem veszed észre hogy a rakétatechnika ugyanez??? Kisolló a búzamezõn. Már a holdraszállás is olyan mennyiségü pénzbe került hogy azóta is megismételhetetlen, sõt az irdatlan mennyiségü pénz miatt hagyták abba. És akkor hol van még a Mars, az gyakorlatilag egy teljes kontinens büdzséjét elvinné.
És mi a Föld-Mars akár csak a Naprendszer méreteihez képes (nem vagyok álmodozó ha az ember képes lenne a naprendszerben utazni már ürkorszaknak hivnám)?
Halotnak a csók...
Egyszerûen hülyeséggel példálózol, csak nem akarod beismerni. Ez van."
Jóember, nem veszed észre hogy a rakétatechnika ugyanez??? Kisolló a búzamezõn. Már a holdraszállás is olyan mennyiségü pénzbe került hogy azóta is megismételhetetlen, sõt az irdatlan mennyiségü pénz miatt hagyták abba. És akkor hol van még a Mars, az gyakorlatilag egy teljes kontinens büdzséjét elvinné.
És mi a Föld-Mars akár csak a Naprendszer méreteihez képes (nem vagyok álmodozó ha az ember képes lenne a naprendszerben utazni már ürkorszaknak hivnám)?
Halotnak a csók...
#149
Worng. Kisollót használunk egy tenyérni búzamezõhöz. Tehát az alkalmazott célnak megfelel a jelenlegi technológia. Ha a Holdra akarsz menni, akkor nem kell hiperhajtómû meg féreglyuk...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#148
A kolleganak valahol igaza van. Nem tudunk jobbat felmutatni a reaktiv hajtasnal, de az tenyleg kisollo a buzamezo ellen. Na most szegeny ember vizzel foz, de ha ennel nem tudunk valami sokkal hatekonyabbat felmutatni, akkor suthetjuk. A VASIMR-hez hasonlo technologiakkal elevickelunk a kozeli bolygokig(egy kompakt, megbizhato energiaforras ezen is lenditene azert), de felhordani a felszerelest LEO-ra meg mindig kemiai raketaval kell, meg a cel bolygon a felszallashoz is.
Stikkes majom. A BC2 tonkretetelenek elinditoja. A Rövid Szöveges Üzenet küldők klub
#147
Most a jelenlegi technológiával? Egyik része se. Bármennyi pénzt is szednél össze, nem tudnánk neki állni megépíteni a hajót. Nem elméleti fizikai akadálya van, csak még nagyon sok mindent ki kellene hozzá fejleszteni. Persze ha összehozol rá nagyon sok pénzt, akkor elkezdheted kifejleszteni ezeket a dolgokat, és minden bizonnyal sikerülne is, de az nem jelenlegi technológia. Amit itt fölsoroltak, azok igenis akadályok. Példának okáért, az egy dolog, hogy vannak rakétáink, de egy olyan rakétánk sincs amivel ezt az utazást meg lehetne oldani. Minden bizonnyal ki lehetne fejleszteni, de most nincs. Vagy víztisztítás, vannak nagy hatékonyságú víztisztító eljárások, de ide olyan kellene amivel 99.nemtomhány9%-os visszaforgatást lehet végezni. Ilyen még nincs, mert ilyen nagy hatékonyságra még nem volt szükség. Meg lehet oldani? Valószínûleg igen, de még nem létezõ technológia. Vannak kis méretû atomerõmûvek? Igen vannak, de ezt közvetlenül még nem lehet beépíteni ûrhajókba, mert ugye ezek az energia mellett nagy mennyiségû hõt is termelnek, és mégis mit csinálsz a sok hõvel, egy olyan közegben, ami nagyon jó hõszigetelõ? Megoldható probléma? Talán igen, de nem létezõ technológia. Stb.-stb.
#146
Mégis mit tartasz valóságnak, te szerencsétlen?
"Az életet nem kell megtalálni, már réges rég itt van. Azért kasztrálják az ilyen kutatásokat, mert nem akarják, hogy kilássunk a magányos elmebörtönünkbõl. Mesterséges pszichózisban tartanak mindenkit. Nézzetek utána, amíg még lehet. Nem véletlenül akarják ennyire cenzúrázni az internetet."
Ezt? Szerinted ebben a sz@rban hisz az emberek többsége? Hol élsz te, diliházban? Már oda is bekötötték az internetet? Ennyi ésszel, hogy vagy képes egyáltalán életben maradni?
"Az életet nem kell megtalálni, már réges rég itt van. Azért kasztrálják az ilyen kutatásokat, mert nem akarják, hogy kilássunk a magányos elmebörtönünkbõl. Mesterséges pszichózisban tartanak mindenkit. Nézzetek utána, amíg még lehet. Nem véletlenül akarják ennyire cenzúrázni az internetet."
Ezt? Szerinted ebben a sz@rban hisz az emberek többsége? Hol élsz te, diliházban? Már oda is bekötötték az internetet? Ennyi ésszel, hogy vagy képes egyáltalán életben maradni?
#145
Vajon mikor jönnek már rá, hogy a Marson nincsen élet? Meg úgy néz ki nem is volt.
Jobb a Jupiter holdjait kutatnák, mint ezt a porfészket.
Jobb a Jupiter holdjait kutatnák, mint ezt a porfészket.
#144
Most már te is azzal a baromsággal jössz, hogy mindenféle sci-fi meghajtás kellene? Komolyan mondom, hogy eszemfaszom megáll már a rajokban jövõ idiótákon... Ezek szerint a vitorlás hajó sem volt hajó, mert már létezik több száz km/h-val repesztõ versenyhajó? Hát öcsém, nem semmi....
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#143
"Valószínûleg csak papíron maradt."
Papíron maradt.
"Az akkuról kétnapos üzemidõt az a változat tudta, amelyikkel például Farkas Berciék mentek föl, és jöttek vissza."
Errõl beszéltem. Ez volt a napelem nélküli, kétszemélyes 7K-T változat.
Ami az ISS létfenntartását illeti:
Nincs olyan létfenntartó berendezés az ûrállomáson amihez ne lenne legalább fél éves készlet a nyersanyagoktól a tervezett karbantartások alkatrészeiig bezárólag. Ez minden modul, minden berendezésére vonatkozik.
Papíron maradt.
"Az akkuról kétnapos üzemidõt az a változat tudta, amelyikkel például Farkas Berciék mentek föl, és jöttek vissza."
Errõl beszéltem. Ez volt a napelem nélküli, kétszemélyes 7K-T változat.
Ami az ISS létfenntartását illeti:
Nincs olyan létfenntartó berendezés az ûrállomáson amihez ne lenne legalább fél éves készlet a nyersanyagoktól a tervezett karbantartások alkatrészeiig bezárólag. Ez minden modul, minden berendezésére vonatkozik.
#142
Volt egy korai, katonai változat, az bírta volna a 4 hetes autonóm üzemidõt. Ám azt nem tudom, hogy egyáltalán megépítették-e ezt a változatot, azt meg végképp nem, hogy repült-e valaha. Valószínûleg csak papíron maradt.
Az akkuról kétnapos üzemidõt az a változat tudta, amelyikkel például Farkas Berciék mentek föl, és jöttek vissza.
Különben gyakorlatilag szinte minden Szojuz egyedi építésû volt, mert a súlytakarékosság miatt egy rövid útra semmi értelme nincs extrákat beleépíteni.
Ami pedig az ISS létfenntartását illeti az több részbõl áll. Van amelyik tovább, van amelyik rövidebb ideig bírja, ahogy írtam. Modultól függ. Felügyelet nélkül azonban mindig csak a minimális megbízhatósággal szabad számolni.
Az akkuról kétnapos üzemidõt az a változat tudta, amelyikkel például Farkas Berciék mentek föl, és jöttek vissza.
Különben gyakorlatilag szinte minden Szojuz egyedi építésû volt, mert a súlytakarékosság miatt egy rövid útra semmi értelme nincs extrákat beleépíteni.
Ami pedig az ISS létfenntartását illeti az több részbõl áll. Van amelyik tovább, van amelyik rövidebb ideig bírja, ahogy írtam. Modultól függ. Felügyelet nélkül azonban mindig csak a minimális megbízhatósággal szabad számolni.
#141
Nekieshetsz egy tábla búzának kisollóval is, legfeljebb képtelen leszel learatni addig, amíg szarrá nem válik az egész.
Egyszerûen hülyeséggel példálózol, csak nem akarod beismerni. Ez van.
Egyszerûen hülyeséggel példálózol, csak nem akarod beismerni. Ez van.
#140
A jelenlegi Szojuz TMA-M változat kb. 1 napot bír akkumulátorról. A napelem nélküli változat tudott két napot.
A mostani Szojuz változatokat 3 fõre 4,2 napra elég oxigénnel látják el, ez szabja meg hogy meddig mûködhet önállóan. A korai rekord Szojuz repüléseknél (Szojuz-9, 2fõ, 17 nap)kiegészítõ tartályok voltak beszerelve.
Az ISS-en jelenleg minden szükséges készletbõl legalább fél évre elegendõ van fennt (víz, nitrogén), de van amibõl több (élelem 7-8hónap)akár 1-1,5 évre elegendõ készlet van fenn (tartalék alkatrészek, szûrõbetétek, vízkezelõ vegyszerek).
A mostani Szojuz változatokat 3 fõre 4,2 napra elég oxigénnel látják el, ez szabja meg hogy meddig mûködhet önállóan. A korai rekord Szojuz repüléseknél (Szojuz-9, 2fõ, 17 nap)kiegészítõ tartályok voltak beszerelve.
Az ISS-en jelenleg minden szükséges készletbõl legalább fél évre elegendõ van fennt (víz, nitrogén), de van amibõl több (élelem 7-8hónap)akár 1-1,5 évre elegendõ készlet van fenn (tartalék alkatrészek, szûrõbetétek, vízkezelõ vegyszerek).
#139
Mint mondtam kisollóval is lehet búzát aratni. Ettõl az még nem lesz alkalmas az aratásra, mint ahogy a rakétatechnika sem alkalmas ürutazásra. Ha az lenne, akkor nem lenne itt ez a topic, mert a balcsira ugranánk le a hétvégén hanem a marsra.
#138
1. Igen.
2. az állítás hibás, mert pont rakétákkal repülték végig az egész utat, és többször is.
Az egyetlen problémás utat sem a rakéták hibája okozta, hanem az ûrhajó energiatermeléséhez és a létfenntartáshoz is használt egyik oxigéntartály felrobbanása.
2. az állítás hibás, mert pont rakétákkal repülték végig az egész utat, és többször is.
Az egyetlen problémás utat sem a rakéták hibája okozta, hanem az ûrhajó energiatermeléséhez és a létfenntartáshoz is használt egyik oxigéntartály felrobbanása.
#137
Hogy legalább az alapokat felvázoljam:
A közismert Szojuz ûrhajók létfenntartása a napelemszárnyak nélkül, csak akkuról mindössze 2 nap. Ennyi energiát képes magával vinni az akkukban. Ha mûködnek a napelemek, akkor a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetõen az eredeti 1,5 hétrõl mára kb. 4 hétre nõtt.
Ez a típusú ûrhajók felhasználhatósága a kilövéstõl számítva az eredeti 60 napról mára 1 évre nõtt. Ez azt jelenti, hogy a hajó a keringési pályán az ûrállomásra bedokkolva, hibernált állapotban ennyi ideig tárolható.
Az összes többi ûrhajó, és az ûrsiklók sem tudnak többet.
Az ISS létfenntartó rendszere sokkal nagyobb teljesítményû, és több részbõl is áll, de utánpótlás nélkül max. 2-3 hónapig bírja, aztán egyik alrendszer a másik után leáll.
Ez nagyon messze van a mars-utazáshoz minimálisan szükséges 6-7 évtõl.
A közismert Szojuz ûrhajók létfenntartása a napelemszárnyak nélkül, csak akkuról mindössze 2 nap. Ennyi energiát képes magával vinni az akkukban. Ha mûködnek a napelemek, akkor a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetõen az eredeti 1,5 hétrõl mára kb. 4 hétre nõtt.
Ez a típusú ûrhajók felhasználhatósága a kilövéstõl számítva az eredeti 60 napról mára 1 évre nõtt. Ez azt jelenti, hogy a hajó a keringési pályán az ûrállomásra bedokkolva, hibernált állapotban ennyi ideig tárolható.
Az összes többi ûrhajó, és az ûrsiklók sem tudnak többet.
Az ISS létfenntartó rendszere sokkal nagyobb teljesítményû, és több részbõl is áll, de utánpótlás nélkül max. 2-3 hónapig bírja, aztán egyik alrendszer a másik után leáll.
Ez nagyon messze van a mars-utazáshoz minimálisan szükséges 6-7 évtõl.
#136
Hibás az érvelésed. X-szer mondjuk napi 20 km leúszása nem egyenlõ még elméletileg sem egy óceán átúszásával, mert ekkor olyan problémák fognak fellépni, amik a rövid úszáskor még nem.
Ép úgy más tészta a dolog, mint ahogy 500 méterrõl a tengerbe ugrani sem egyezik meg azzal, ha 50x beleugrasz a 10 méter magas trambulinról.
Ép úgy más tészta a dolog, mint ahogy 500 méterrõl a tengerbe ugrani sem egyezik meg azzal, ha 50x beleugrasz a 10 méter magas trambulinról.
#135
Semmilyen és nem is kell, mivel a tolóerõ egy zsákutca, nem kompatiblis az ürutazással. Olyan mint a gõzgépes autó, lehet vele erõlködni, de nem sokra jutsz.
De hogy érts, kisollóval is lehet búzát aratni, de ettõl az még nem alkalmas rá, mert se nem hatékony, se nem olcsó, se nem kis kockázatú.
És amig az ember fel nem találta a kaszát, addig bizony a fenti okok nem is termesztett búzát, mert nem érte meg, inkább gyüjtögetett helyette. Most pont ezt látod az ûrkutatás területén, az elmúlt 30 évben nagyon nem történt semmi azon kivül hogy kilõttünk pár mosógép méretü szondát az bolygóközi ûrbe, meg föld körüli pályára küldtünk némi hasznos dolgot ami azonban mégmeszebb van az ürutazástól.
És persze ettõl még összeránthatok százezer embert (a NASA ennyit foglalkoztatt a beszállítókkal együtt a holdraszállás korában) és egy techdemo keretében kisollóval learathatok száz hektár búzát, de ettõl ez még nem lesz egy müködõ technológia.
Ezért is mondtam pár kommenttel ezelõtt hogy nincs itt semmiféle ürkorszak. A jelenlegi technológiánk nem kompatiblis semmiféle ûrutazással, de még csak a bolygóközi ûrutazással sem. Az hogy eljutottunk a Holdra, az ürutazás szempontjából csak olyan mintha átmentem volna a másik szobába, miközben a legközelebbi szomszéd (bolygó) az atlanti oceán túloldalán van.
De hogy érts, kisollóval is lehet búzát aratni, de ettõl az még nem alkalmas rá, mert se nem hatékony, se nem olcsó, se nem kis kockázatú.
És amig az ember fel nem találta a kaszát, addig bizony a fenti okok nem is termesztett búzát, mert nem érte meg, inkább gyüjtögetett helyette. Most pont ezt látod az ûrkutatás területén, az elmúlt 30 évben nagyon nem történt semmi azon kivül hogy kilõttünk pár mosógép méretü szondát az bolygóközi ûrbe, meg föld körüli pályára küldtünk némi hasznos dolgot ami azonban mégmeszebb van az ürutazástól.
És persze ettõl még összeránthatok százezer embert (a NASA ennyit foglalkoztatt a beszállítókkal együtt a holdraszállás korában) és egy techdemo keretében kisollóval learathatok száz hektár búzát, de ettõl ez még nem lesz egy müködõ technológia.
Ezért is mondtam pár kommenttel ezelõtt hogy nincs itt semmiféle ürkorszak. A jelenlegi technológiánk nem kompatiblis semmiféle ûrutazással, de még csak a bolygóközi ûrutazással sem. Az hogy eljutottunk a Holdra, az ürutazás szempontjából csak olyan mintha átmentem volna a másik szobába, miközben a legközelebbi szomszéd (bolygó) az atlanti oceán túloldalán van.