A múltbéli helyett a jelenlegi marsi életet kellene keresni a NASA-nak
Oldal 1 / 6Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#284
Nem raknak semmilyen "naperõmûvet" poláris pályára, ugyanis ilyen nincs. Terv van, de azokat is egyenlítõi pályára tervezik, méghozzá geostacionáriusra, mert így könnyebb lenne a megtermelt energiát lesugározni a felszínre.
De nagy valószínûséggel az ilyen naperõmû mindig is terv marad, mert a kevés elõnyét rengeteg gazdasági és technikai nehézség rontja el.
Különben létezik egy un. Glória-pálya, amely a Nap-föld egyenesre merõleges poláris pálya. Erre tudomásom szerint korai napfigyelõ mûholdat állítottak csak, de aztán az ilyen jellegû megfigyeléseket inkább a bolygóközi térbõl(a Föld-pálya antipólusáról és a Merkúron belüli térségbõl) végzik.
A Glória-pálya súlyos hibája, hogy nem állandó, ahogy a Föld a pályáján mozog, úgy kell korrigálni a pályasíkot, naponta nem egészen egy fokkal. Mivel a keringési pálya síkjának megváltoztatása rendkívül sok üzemanyagot követel, az ilyen pályán mozgó mûhold csak rövid élettartamú lehet.
De nagy valószínûséggel az ilyen naperõmû mindig is terv marad, mert a kevés elõnyét rengeteg gazdasági és technikai nehézség rontja el.
Különben létezik egy un. Glória-pálya, amely a Nap-föld egyenesre merõleges poláris pálya. Erre tudomásom szerint korai napfigyelõ mûholdat állítottak csak, de aztán az ilyen jellegû megfigyeléseket inkább a bolygóközi térbõl(a Föld-pálya antipólusáról és a Merkúron belüli térségbõl) végzik.
A Glória-pálya súlyos hibája, hogy nem állandó, ahogy a Föld a pályáján mozog, úgy kell korrigálni a pályasíkot, naponta nem egészen egy fokkal. Mivel a keringési pálya síkjának megváltoztatása rendkívül sok üzemanyagot követel, az ilyen pályán mozgó mûhold csak rövid élettartamú lehet.
#283
Ez hibás. A poláris pályán mozgó mûhold épp úgy megtartja a pályasíkot, mint ahogy akármelyik mûhold. A newtoni törvények értelmében, ha nem tudnád.
Csak azért látszik eltérés, mert a Föld felszíne elmozdul a pályasíktól. Ugyanabba a hibába esel, mint azok, akik azt hitték, hogy a Nap kering a Föld körül.
Csak azért látszik eltérés, mert a Föld felszíne elmozdul a pályasíktól. Ugyanabba a hibába esel, mint azok, akik azt hitték, hogy a Nap kering a Föld körül.
#282
"Ezért raknak sok napszinkron pályát poláris vagy ahhoz közeli pályára." Helyett:
A napszinkron pályát poláris vagy ahhoz közeli pályára helyezik. (Az ok más.)
A napszinkron pályát poláris vagy ahhoz közeli pályára helyezik. (Az ok más.)
#281
"a poláris pálya síkja a csillagokhoz képest mindig állandó" Ez se igaz, mert poláris pálya síkja elfordul ahogy Föld kering a Nap körül. Ezért raknak sok napszinkron pályát poláris vagy ahhoz közeli pályára.
#280
Szalmabáb érvelés, kitalálsz valamit és cáfolod. Nem kell semlegesíteni (az hogy?) semmit. Egyszerûen csak a nagy inklinációjú pályára álláshoz könnyebb ha északról indítasz. Ennyi. Leírtam miért, a válaszod meg csupán arra vonatkozott, hogy - szerinted - melyik ország miért épített északra indítóállomást. Próbálj meg arra válaszolni amit írtam. Menni fog?
#279
Ha nem semlegesíted, akkor soha nem kapsz poláris pályát. Kapsz majd valamit ami közel van ahhoz, de az nem megy át a sarkok felett.
#278
Még valami. A poláris pályán mozgó testek alatt a Föld szabadon elforog. Az, hogy mekkora szöget fordul egyetlen keringés alatt, a keringési idõtõl függ, az meg a pálya átlagmagasságától.
#277
Teljesen felesleges a kerületi sebességet semlegesíteni, mert a poláris pálya jellemzõi egészen mások mint a szokásos nyugatról-kelere keringõ egyenlítõi(geostacionárius) pályáké.
Viszont ahogy látom, ti még mindig nem fogtátok fel ezt az apróságot.
Viszont ahogy látom, ti még mindig nem fogtátok fel ezt az apróságot.
#276
Persze. Tökmindegy, mert a poláris pálya síkja a csillagokhoz képest mindig állandó, de a Föld elforog a mûhold alatt.
Pont ezért ideális a poláris pálya a térképezõ, illetve a geológiai felderítést végzõ, stb. mûholdaknak.
Pont ezért ideális a poláris pálya a térképezõ, illetve a geológiai felderítést végzõ, stb. mûholdaknak.
#275
"Földhöz rögzittett koordináta rendszerbõl vizsgálva, az egyenlitõhöz minél közelebbrõl inditod a rakétát a coriolis erõ annál nagyobb lesz." Mondjuk ez így hülyeség...
#274
Pontosan. Csak azt nem érti, hogy itt tonnákról van szó. Lehet az egyenlítõrõl is poláris pályára állni, vagy sokkal drágában, és kevesebb súllyal. Illetve lehet egyenlítõi pályára is állni akár az északi sarkról is, csak szintén pazarló módón. Ennyi.
#273
"A poláris pálya kelet-nyugati sebesség-összetevõje 0, tehát akármennyi az adott kilövési hely nyugatról keletre mozgása, az nem számít."
Már hogy ne számítana! Azt a sebességkomponenst el kell tüntetni.
Már hogy ne számítana! Azt a sebességkomponenst el kell tüntetni.
#272
Nem. Olvasd el a #267-es hsz-t, de végig.
#271
Nem érted.
A poláris pálya kelet-nyugati sebesség-összetevõje 0, tehát akármennyi az adott kilövési hely nyugatról keletre mozgása, az nem számít. Itt vektoriális értékekrõl van szó.
Amennyiben bármilyen más szöget zár a mûhold pályája az egyenlítõvel mint 90 fok, úgy már a kerületi sebesség befolyásolja a kívánt körsebesség elérését.
A poláris pálya kelet-nyugati sebesség-összetevõje 0, tehát akármennyi az adott kilövési hely nyugatról keletre mozgása, az nem számít. Itt vektoriális értékekrõl van szó.
Amennyiben bármilyen más szöget zár a mûhold pályája az egyenlítõvel mint 90 fok, úgy már a kerületi sebesség befolyásolja a kívánt körsebesség elérését.
#270
értem, tehát észak = sark, dél = egyenlitõ
#269
"Poláris pályára gyakorlatilag bárhonnan indíthatsz rakétát, mert gyakorlatilag mindenhonnan egyforma sebességet kell elérni. Ennél a pályánál nem adódik hozzá semmilyen plusz sebesség." Ha nem a sarkról inditod, akkor felbocsátási szándéktól függetlenül hozzá fog adódni a kerületi sebesség, ami poláris pályánál hátrány. Földhöz rögzittett koordináta rendszerbõl vizsgálva, az egyenlitõhöz minél közelebbrõl inditod a rakétát a coriolis erõ annál nagyobb lesz.
#268
Vandenberg fõleg katonai célokra épült, egy régebbi támaszpont helyén. 1955-tõl építették ki, a Csendes-óceán partján.
Bár kissé északabbra esik Cape Canaveral-nál, de még mindig a délebbi részre esik az adott térségben.
Ezt szánták a katonai célú spaceshuttle felbocsájtások színteréül, de végül ez nagyobbrészt elmaradt.
Bár kissé északabbra esik Cape Canaveral-nál, de még mindig a délebbi részre esik az adott térségben.
Ezt szánták a katonai célú spaceshuttle felbocsájtások színteréül, de végül ez nagyobbrészt elmaradt.
#267
Poláris pályára gyakorlatilag bárhonnan indíthatsz rakétát, mert gyakorlatilag mindenhonnan egyforma sebességet kell elérni. Ennél a pályánál nem adódik hozzá semmilyen plusz sebesség.
A katonai kilövõállomások egy része azért van északon, mert az USA-Szovjetunió közötti legrövidebb röppálya az Arktisz felett húzódik.
Ettõl függetlenül íratlan szabály volt, hogy az innen kilõtt rakétákat déli tájolással indították. Nehogy véletlenül ballisztikus támadásként értékeljenek egy közönséges térképezõ mûhold fellövését.
Nyelvtan-náciskodást meg nem kéne. Ez a két kifejezés szinonima, nézd meg a kifejezéstárban!
A katonai kilövõállomások egy része azért van északon, mert az USA-Szovjetunió közötti legrövidebb röppálya az Arktisz felett húzódik.
Ettõl függetlenül íratlan szabály volt, hogy az innen kilõtt rakétákat déli tájolással indították. Nehogy véletlenül ballisztikus támadásként értékeljenek egy közönséges térképezõ mûhold fellövését.
Nyelvtan-náciskodást meg nem kéne. Ez a két kifejezés szinonima, nézd meg a kifejezéstárban!
#266
Kodiak Indítókomplexum - Alaszka
"A Kodiak Indítókomplexumot 1998-ban hozta létre az amerikai Alaska Aerospace Development Corporation az alaszkai Kodiak-szigetén, kereskedelmi indítások helyszínéül. Az indítókomplexum földrajzi pozíciója miatt az egyik legjobb hely poláris indításokra. 1998-óta folyamatosan végez rakétaindításokat a komplexumból az USAF. Ezek mellett máig egyetlen alkalommal 2001. szeptember 30-án az Athena-1 rakétával orbitális pályára történõ felbocsátás is volt, 4 mûholddal a fedélzetén."
Azért, mert onnan meg más pályára könnyebb a mûholdat állítani. Tök jól elvoltak Bajkonurral, igaz, hogy Francia-Gvayanaból meg 20 tonnával többet tud pályára állítani ugyanaz a rakéta. Az ésszerûség sokszor felûlírja a paranoia, és Bajkonur hidegháborús termék.
"A Kodiak Indítókomplexumot 1998-ban hozta létre az amerikai Alaska Aerospace Development Corporation az alaszkai Kodiak-szigetén, kereskedelmi indítások helyszínéül. Az indítókomplexum földrajzi pozíciója miatt az egyik legjobb hely poláris indításokra. 1998-óta folyamatosan végez rakétaindításokat a komplexumból az USAF. Ezek mellett máig egyetlen alkalommal 2001. szeptember 30-án az Athena-1 rakétával orbitális pályára történõ felbocsátás is volt, 4 mûholddal a fedélzetén."
Azért, mert onnan meg más pályára könnyebb a mûholdat állítani. Tök jól elvoltak Bajkonurral, igaz, hogy Francia-Gvayanaból meg 20 tonnával többet tud pályára állítani ugyanaz a rakéta. Az ésszerûség sokszor felûlírja a paranoia, és Bajkonur hidegháborús termék.
#265
A mûholdpályának a Földhöz viszonyított térbeli helyzetét leíró következõ paraméter a pálya síkjának az egyenlítõ síkjával bezárt szöge az inklináció (i). Az inklinációt a felszálló csomóban mérik (lásd az ábra b.) pontját), vagyis ahol a mûhold a déli irányból észak felé haladva átlépi az egyenlítõt. Az inklináció értéke szerint megkülönböztetünk egyenlítõi pályát (i=0), normál pályát (0<i<90), poláris pályát (i=90), illetve retrográd pályát (90<i<180). A poláris pályán a mûhold a sarkok felett halad el, a retrográd pályán pedig a mûhold Föld körüli keringése a Föld forgásásával ellentétes irányú. Az inklinációval megadott pályasíkban az ellipszis alakú pálya földközeli pontjának a helyét a perigeum (földközeli pont) argumentuma (ω😉 adja meg. (Például ha egy poláris pályán az ω=90º, akkor az egy olyan mûholdpályát ír le, ahol az Északi sarok felett elhaladva van a mûhold a Földközeli, a Déli pólus felett elhaladva a földtávoli pontban.) Ezek a pályaparaméterek együttesen leírják a mûholdpályának a Földhöz viszonyított helyzetét.
#264
A Fermi paradoxonra ezer féle megoldás van (és persze egyik sem bizonyitható), úgyhogy ez miatt nem kell annyira aggódnod. Igazából nem vagyunk képesek észrevenni az idegenek jeleit és itt vége is a sztorinak.
Például nem tudom ki gondolt már arra hogy egy csillag felrobbanása (szupernova) például egy idegen civilizáció tevékenysége?
Sõt lehet hogy egy idegen civilizáció egy csomó ideig gondolkozott hogy milyen jelet küldjön más civilizációknak hogy "helló nem vagytok egyedül" (mint mi a SETI programban) és végül arra jutottak hogy felrobbantanak néha egy-egy csillagot, mert az kurva látványos könnyü észrevenni és mivel a csillagok sosem robbannak fel maguktól ezért bármelyik másik civilizáció rájöhet hogy ez mesterséges tevékenység.
Erre jött az ember a nagy eszével és kitalálta hogy hát ez egy természetes folyamat és máris ráhuzott valami modellt, az a másik civilizáció meg a falat kaparja hogy áááááhh hogy lehetnek ezek ilyen hülyék.
Persze ez csak fikció, de tényleg ez van, az ember (sõt vszinüleg tetszõleges más értelmes faj sem) nem képes megkülönbözteti a mesterséges és természetes dolgokat ha a mesterséges dolgot létrehozó technológiát nem ismeri és ez végig jelen volt az életében.
Például nem tudom ki gondolt már arra hogy egy csillag felrobbanása (szupernova) például egy idegen civilizáció tevékenysége?
Sõt lehet hogy egy idegen civilizáció egy csomó ideig gondolkozott hogy milyen jelet küldjön más civilizációknak hogy "helló nem vagytok egyedül" (mint mi a SETI programban) és végül arra jutottak hogy felrobbantanak néha egy-egy csillagot, mert az kurva látványos könnyü észrevenni és mivel a csillagok sosem robbannak fel maguktól ezért bármelyik másik civilizáció rájöhet hogy ez mesterséges tevékenység.
Erre jött az ember a nagy eszével és kitalálta hogy hát ez egy természetes folyamat és máris ráhuzott valami modellt, az a másik civilizáció meg a falat kaparja hogy áááááhh hogy lehetnek ezek ilyen hülyék.
Persze ez csak fikció, de tényleg ez van, az ember (sõt vszinüleg tetszõleges más értelmes faj sem) nem képes megkülönbözteti a mesterséges és természetes dolgokat ha a mesterséges dolgot létrehozó technológiát nem ismeri és ez végig jelen volt az életében.
#263
Tudom. Viszont egyszerre kellett olyan helyet találni, ami infrastruktúrális szempontból is jó. A jenkiknek szerencséjük van, mert Florida nem a semmi közepén van. Az oroszok meg jól megjárták Bajkonurral, mert az meg bizony ott van. Sanszosan drágább buli volt felhúzni és üzemeltetni.
off: ...és az sem véletlen, hogy a katonai indítóállomásokat északra építik.
Akkor viszont nem vágom, hogy a másik fõ jenki indítóállás - Vandenberg - az miért nem Oregonban van, hanem Kaliforniában...?
off: ...és az sem véletlen, hogy a katonai indítóállomásokat északra építik.
Akkor viszont nem vágom, hogy a másik fõ jenki indítóállás - Vandenberg - az miért nem Oregonban van, hanem Kaliforniában...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#262
"Ugyanis onnan a legkönnyebb poláris pályára állítani mûholdakat."
Miért?
Miért?
#261
off: ...és az sem véletlen, hogy a katonai indítóállomásokat északra építik. Ugyanis onnan a legkönnyebb poláris pályára állítani mûholdakat. Tehát nem minden indítóállomás épül délre. (sõt még az ûrsiklókat is akarták egy ízben onnan indítani, persze ebbõl nem lett semmi).
A rakétákat meg nem "kilövik" hanem indítják. Tudom, hogy ez honosodott meg a magyar köztudatban, de attól még ez így helytelen... 😉
A rakétákat meg nem "kilövik" hanem indítják. Tudom, hogy ez honosodott meg a magyar köztudatban, de attól még ez így helytelen... 😉
#260
na, a fene olvassa el ezt a 259 hozzászólást...
Lehet már kitárgyaltátok, de nagyon reális okai vannak annak, hogy egy DNS szekvenálót nem lõnek fel. Elõször is egy elég összetett folyamat és bonyolult mûszer, érzékeny is. A kémiai elemzõkhöz képest nagyságrenddel bonyolultabb az egész. Egy bonyolultabb mûszer nagyobb meghibásodási lehetõséget rejt magában, és ha meghibásodott, akkor fölöslegesen vitték fel.
A másik szempont, hogy szinte grammokon megy ilyenkor a variálás. Minden egyes a Marsra elszállított kg-nak tetemes költségei vannak. Minden, amit fölöslegesen visznek oda, kidobott pénz. Mennyi esély van rá, hogy találnak egy olyan élõlényt, amiben DNS van? Az a DNS, ami lehet, hogy csak most itt a Földön létezik ebben a formában.
Biztos fel fognak vinni egy DNS szekvenálót, ha van kapacitás rá és kellõ indok.
Lehet már kitárgyaltátok, de nagyon reális okai vannak annak, hogy egy DNS szekvenálót nem lõnek fel. Elõször is egy elég összetett folyamat és bonyolult mûszer, érzékeny is. A kémiai elemzõkhöz képest nagyságrenddel bonyolultabb az egész. Egy bonyolultabb mûszer nagyobb meghibásodási lehetõséget rejt magában, és ha meghibásodott, akkor fölöslegesen vitték fel.
A másik szempont, hogy szinte grammokon megy ilyenkor a variálás. Minden egyes a Marsra elszállított kg-nak tetemes költségei vannak. Minden, amit fölöslegesen visznek oda, kidobott pénz. Mennyi esély van rá, hogy találnak egy olyan élõlényt, amiben DNS van? Az a DNS, ami lehet, hogy csak most itt a Földön létezik ebben a formában.
Biztos fel fognak vinni egy DNS szekvenálót, ha van kapacitás rá és kellõ indok.
#259
Pedig nem véletlen, hogy minden rakétakilövõ állomást a lehetõségekhez mérten minél délebben építettek fel. Az amerikaiak Floridában, a szovjetek Bajkonurban, a franciák meg Koroun.
Ugyanis minél közelebb épült fel egy rakétakilövõ állomás az Egyenlítõhöz, annál nagyobb az adott hely kerületi sebessége, ami a Föld forgásából adódik. Egyszóval, ha nagyobb a kerületi sebesség, kevesebb rakéta-hajtóanyaggal is el lehet érni a szükséges keringési sebességet.
Ha a hordozó-repülõgép az egyenlítõnél a Föld keringési irányával megegyezõen, nagy sebességgel repülve indítja a rakétát, a megtakarítások összeadódnak_>sokkal gazdaságosabb lesz, kevesebbe kerül pályára állítani egy mûholdat, vagy ûrhajót.
Ugyanis minél közelebb épült fel egy rakétakilövõ állomás az Egyenlítõhöz, annál nagyobb az adott hely kerületi sebessége, ami a Föld forgásából adódik. Egyszóval, ha nagyobb a kerületi sebesség, kevesebb rakéta-hajtóanyaggal is el lehet érni a szükséges keringési sebességet.
Ha a hordozó-repülõgép az egyenlítõnél a Föld keringési irányával megegyezõen, nagy sebességgel repülve indítja a rakétát, a megtakarítások összeadódnak_>sokkal gazdaságosabb lesz, kevesebbe kerül pályára állítani egy mûholdat, vagy ûrhajót.
#258
Minden esetben más. Méghozzá a tervezési és használati elveik miatt.
A rakétákat szinte mindig egyszer-használatosnak építik, viszont a repülõgépek többsége mindennapos használatra épül. Azonkívül egy repülõgép egészen más elv szerint repül, lehet belõle motor nélkülit is csinálni, de motor nélküli rakéta nem létezik, legfeljebb múzeumban, mint kiállítási tárgy.
Persze akad olyan repülõgép, amelyiket csak kizárólag egy célra, pl. rekorddöntés, építenek, de ez a kivétel. Rakétából is van "újrafelhasználható".
A rakétákat szinte mindig egyszer-használatosnak építik, viszont a repülõgépek többsége mindennapos használatra épül. Azonkívül egy repülõgép egészen más elv szerint repül, lehet belõle motor nélkülit is csinálni, de motor nélküli rakéta nem létezik, legfeljebb múzeumban, mint kiállítási tárgy.
Persze akad olyan repülõgép, amelyiket csak kizárólag egy célra, pl. rekorddöntés, építenek, de ez a kivétel. Rakétából is van "újrafelhasználható".
#257
Nos, igen. Itt van peldaul az FDR terv. Tulkepp ez is csak raketa, de annak eleg durva. A naprendszeren belul mar el lehetne vele kavircolni.
De ha mar van egy ilyen jokepu hajtomurenszerunk, rogton felmerul nehany megoldando problema, amiket most a kuldetesek rovid idejevel tudunk kontrollalni.
- Megbizhato letfenntarto rendszer.
- Sugarvedelem.
- Meteorvedelem.
- A mikrogravitacio hatasainak kikuszobolese.
De ha mar van egy ilyen jokepu hajtomurenszerunk, rogton felmerul nehany megoldando problema, amiket most a kuldetesek rovid idejevel tudunk kontrollalni.
- Megbizhato letfenntarto rendszer.
- Sugarvedelem.
- Meteorvedelem.
- A mikrogravitacio hatasainak kikuszobolese.
Stikkes majom. A BC2 tonkretetelenek elinditoja. A Rövid Szöveges Üzenet küldők klub
#256
Hát igen. Valóban tovább kell gondolni a lehetõségeket.
Én például arra gondoltam. Ha csak a földi kultúrákat nézzük, ott sem mindegyik akart más területeket kolonizálni. Pl. a kínai, amelyik már jó régen képes lett volna erre, de inkább bezárkózott. Vagy az észak amerikai indiánok, akik a környezeti egyensúlyt hangsúlyozva éltek. De ott vannak egyes szélsõséges vallási nézetû csoportok, amelyek Isten elleni támadásnak hirdetik a tudományt. Tilos a telefon, a tv, a traktor. Ha egy bolygón egyik vagy másik nézet válik a teljes körû kulturális nézetté, akkor várhatnak pár évmillióig, mégsem történik semmi, vagy valami aszteroida, járvány, galaktikus probléma szép csendben kiirtja õket, mint a dínókat.
Én például arra gondoltam. Ha csak a földi kultúrákat nézzük, ott sem mindegyik akart más területeket kolonizálni. Pl. a kínai, amelyik már jó régen képes lett volna erre, de inkább bezárkózott. Vagy az észak amerikai indiánok, akik a környezeti egyensúlyt hangsúlyozva éltek. De ott vannak egyes szélsõséges vallási nézetû csoportok, amelyek Isten elleni támadásnak hirdetik a tudományt. Tilos a telefon, a tv, a traktor. Ha egy bolygón egyik vagy másik nézet válik a teljes körû kulturális nézetté, akkor várhatnak pár évmillióig, mégsem történik semmi, vagy valami aszteroida, járvány, galaktikus probléma szép csendben kiirtja õket, mint a dínókat.
#255
Nem csak ilyen baljós megoldásai vannak.
Lehet, hogy egy faj elõbb tanulja meg a saját bolygóján kielégíteni minden igényét, mintsem elhagyná a szülõbolygóját. Ha minden lakosa nirvánában/mennyországban van, minden igénye tökéletesen kielégítve, hova is mennének, minek? Elvannak a tökéletes világukban.
Vagy pl. az élet is egyszer alakult ki a Földön, nem többször, és a többi bolygón eddig nem találtunk életet, tehát az sincs kizárva, hogy élet valami elképesztõ ritkaság, vagy egyszerûen nincs sehol máshol. Vagy élet ugyan van, de nem fejlõdik értelemmé/civilizációvá.
Stb, ezeket mind lehet cáfolni elméletben, meg meg is védeni, de ködevés szerintem. Csak annyi a lényege, hogy nem a "minden faj megöli magát/kihal" az egyetlen scenárió.
Lehet, hogy egy faj elõbb tanulja meg a saját bolygóján kielégíteni minden igényét, mintsem elhagyná a szülõbolygóját. Ha minden lakosa nirvánában/mennyországban van, minden igénye tökéletesen kielégítve, hova is mennének, minek? Elvannak a tökéletes világukban.
Vagy pl. az élet is egyszer alakult ki a Földön, nem többször, és a többi bolygón eddig nem találtunk életet, tehát az sincs kizárva, hogy élet valami elképesztõ ritkaság, vagy egyszerûen nincs sehol máshol. Vagy élet ugyan van, de nem fejlõdik értelemmé/civilizációvá.
Stb, ezeket mind lehet cáfolni elméletben, meg meg is védeni, de ködevés szerintem. Csak annyi a lényege, hogy nem a "minden faj megöli magát/kihal" az egyetlen scenárió.
#254
A kérdés az, hogy mit nevezünk új hajtásnak. Ha közvetlenül nukleáris energiát használ föl, akkor azt én újnak nevezném, még akkor is, ha a rakéták hagoymányos hatás ellenhatás elvén mûködik.
#253
Emiatt ne vagd fel azert az ereidet! Egyreszt ahogy kinez az univerzum szamunkra elhetonek szamito elettartama is veges, masreszt azert Fermi feltevesekbol es becslesekbol indult ki, megha ezek ketsegtelenul logikusak is.
Es az eleg kialakulasarol is eleg keveset tudunk, mert eddig egyetlen peldat lattunk es fogalmunk sincs az itt tapasztalt torvenyszerusegek vajon altalanosnak szamitanak-e, vagy eppen valamilyen specialis kivetelnek.
Es az eleg kialakulasarol is eleg keveset tudunk, mert eddig egyetlen peldat lattunk es fogalmunk sincs az itt tapasztalt torvenyszerusegek vajon altalanosnak szamitanak-e, vagy eppen valamilyen specialis kivetelnek.
Stikkes majom. A BC2 tonkretetelenek elinditoja. A Rövid Szöveges Üzenet küldők klub
#252
Olvasgattam a Fermi paradoxont, és egy kicsit lehangolt.
Ha lenne másutt értelmes élet, akkor már régen kolonizálták volna a földet.
Tehát: vagy soha nem jött létre, vagy egy bizonyos tudásszinten törvényszerûen elpusztítják magukat. Sajna, ez utóbbi a valószínû, akkor pedig nálunk is jön az elkerülhetetlen vég..... <#conf>
Ha lenne másutt értelmes élet, akkor már régen kolonizálták volna a földet.
Tehát: vagy soha nem jött létre, vagy egy bizonyos tudásszinten törvényszerûen elpusztítják magukat. Sajna, ez utóbbi a valószínû, akkor pedig nálunk is jön az elkerülhetetlen vég..... <#conf>
#251
Mert nagyon megendedõ voltam és 0-nak tételeztem fel vagy szubszonikusnak, tehát nagyon alsó becslést adtam.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#250
Egy repülõgép üzemanyagsúly/szerkezeti súly aránya egészen más mint egy rakétáé.
Igen, a maiaké...
Igen, a maiaké...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#249
Bocs, mennem kell. Viszlát este.
#248
Elméletileg a létezõ szuperszonikus bombázókkal bizonyos súlyig meg lehet csinálni a felvitelt. Személyszállító ûrhajóhoz azonban tényleg kicsi a kapacitásuk.
Különben megint kihagytad a hordozó gép adta plusz sebességet a számításodból. Ez is sokat számít.
A technológia viszont létezik, csak a megfelelõ gépet senki sem rakta még össze. Ez van.
Különben megint kihagytad a hordozó gép adta plusz sebességet a számításodból. Ez is sokat számít.
A technológia viszont létezik, csak a megfelelõ gépet senki sem rakta még össze. Ez van.
#247
Egy repülõgép üzemanyagsúly/szerkezeti súly aránya egészen más mint egy rakétáé.
Egy szilárd hajtóanyagú rakéta gyakorlatilag egy vékony burokból áll, az elején egy lezárással, a végén meg egy fúvókával. Így is a lehetõ legkisebb tömegrõl beszélünk.
Az összes többi a hasznos teher, meg a hajtóanyag. Ezekbõl meg semmit sem tudsz megtakarítani.
Egy szilárd hajtóanyagú rakéta gyakorlatilag egy vékony burokból áll, az elején egy lezárással, a végén meg egy fúvókával. Így is a lehetõ legkisebb tömegrõl beszélünk.
Az összes többi a hasznos teher, meg a hajtóanyag. Ezekbõl meg semmit sem tudsz megtakarítani.
#246
És te meg melyik részét nem érted annak, hogy ez azért van, mert nincs olyan indítóplatform, ami 20 km-re felrakhatná az elsõ fokozatot? Az üzemanyag kb. 50%-a elég azért, hogy felvigye magát és a többi fokozatot 20-30 km-re.
Már a jelenlegi technológiával is az jön ki, hogy ha lenne olyan infratrukúra, amit felhúznál mondjuk az Angol legmagasabb csúcsán, a rakéta már akkor is drasztikusan kisebb lehetne. Persze ez is mérhetetlenül drága lenne, a leves többe kerülne, mint a hús. De szuperkönnyû szerkezeti anyagnál simán építesz egy olyan gépet, ami 500 tonnát felvisz 20 km magasra. Tehát a mai földrõl indított feleslegesen nagy rakéták - egy Proton ez a kategória - is felvinne oda és az onnan indulhatna. De mivel 20 km magasró indult, ezért szó nincs arról, hogy 500-600 tonnás lenen a rakéta, hanem inkább csak 100, és még annak is több lenne a telejs impulzuse, mitn a mostani megmaradrt fozokatoknak.
Már a jelenlegi technológiával is az jön ki, hogy ha lenne olyan infratrukúra, amit felhúznál mondjuk az Angol legmagasabb csúcsán, a rakéta már akkor is drasztikusan kisebb lehetne. Persze ez is mérhetetlenül drága lenne, a leves többe kerülne, mint a hús. De szuperkönnyû szerkezeti anyagnál simán építesz egy olyan gépet, ami 500 tonnát felvisz 20 km magasra. Tehát a mai földrõl indított feleslegesen nagy rakéták - egy Proton ez a kategória - is felvinne oda és az onnan indulhatna. De mivel 20 km magasró indult, ezért szó nincs arról, hogy 500-600 tonnás lenen a rakéta, hanem inkább csak 100, és még annak is több lenne a telejs impulzuse, mitn a mostani megmaradrt fozokatoknak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#245
Az a pár plusz m/s is sokat számít, amit a repülõgép ad a rakéta sebességéhez. Legalább azt sem kell magának a rakétának elérni.
#244
Tudom. De ahogy mutattam a már megvalósult gyakorlati példán nézd már meg, hogy mekkora rakéta kell, ha egy szaros Mercura kapszulát tolsz fel és mekkora, ha egy totál optimalizálatlan, szilárd hajtóanyagú ICBM-et lösz ki egy 10 km alatt levõ teherszállítóból.
Mivel magauk a tároló szerkezetek is nehezek és az álatuk feltotl szerkezet is, ezért száll el a rakéta tömege, mert 0 méterrõl kell indítani. Sajnos nem vagyok olyan spíler, hogy diffegyeneleteket oldajak meg, pedig istenbizony megtenném. Hidd el, döbbenetesen kis rakéta kellene, ha lenne szupererõs szerkeezeti anyagod és 20 km-re felrepülõ elsõ fokozatod. Az U-2 gép is 20km+ magasan megy, csak hasznos terhelés a saját üzemanyagán és a legfeljebb 1 tonnás felderítõ berendezésein kívül semmi. Na képzeld el, hgy a gép tömege sárkányszerkezetének tömege 1%-a lenne a mostaninak. Akkor minden mást változatlanul hagyva is a gép tömege teljes feltöltéssel jó, ha a fele lenne, tehát már egy ilyan gép is felvinne egy kisebb rakétát 20 km magasra. Viszont a szuperkönnyû és szupererõs anyagbõl röhögve építesz egy akkorát, ami ennél 4-szer nagyobb.
Mivel magauk a tároló szerkezetek is nehezek és az álatuk feltotl szerkezet is, ezért száll el a rakéta tömege, mert 0 méterrõl kell indítani. Sajnos nem vagyok olyan spíler, hogy diffegyeneleteket oldajak meg, pedig istenbizony megtenném. Hidd el, döbbenetesen kis rakéta kellene, ha lenne szupererõs szerkeezeti anyagod és 20 km-re felrepülõ elsõ fokozatod. Az U-2 gép is 20km+ magasan megy, csak hasznos terhelés a saját üzemanyagán és a legfeljebb 1 tonnás felderítõ berendezésein kívül semmi. Na képzeld el, hgy a gép tömege sárkányszerkezetének tömege 1%-a lenne a mostaninak. Akkor minden mást változatlanul hagyva is a gép tömege teljes feltöltéssel jó, ha a fele lenne, tehát már egy ilyan gép is felvinne egy kisebb rakétát 20 km magasra. Viszont a szuperkönnyû és szupererõs anyagbõl röhögve építesz egy akkorát, ami ennél 4-szer nagyobb.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#243
Jó, rosszul emlékszem. Már régen nem foglalkoztam aerodinamikával.
#242
Nem. Fordított négyzetesen
Ezt meg honnan szedted...?
Ezt meg honnan szedted...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#241
Sajnos ez sem igaz. Ugyanis a légellenállás primitív képlete tényleg úgy néznki, hogy 0,5*sebesség*sebesség*sûrûség*merõleges KM*ellenállás tényezõ. Csak éppen az ellenállás tényezõ az Re szám függõ és ilyen léptékben a Re szám viszkozitás paramétere sem állandó a levegõ változó termodinamikai paraméterei miatt. Tehát a légellenállás tudtommal még drasztikusabban csökken, mint ahogy a sûrûség diktálná.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#240
Meg ekkora tömeget kell felemelni az elsõ fokozatnak. Ami eddig csak meddõ teher.
Ha megnézed, a második-harmadik fokozat tömege a tizede se nagyon van az elsõnek.
Ha megnézed, a második-harmadik fokozat tömege a tizede se nagyon van az elsõnek.
#239
Egy rakéta szerkezeti tömege csak töredéke az indulási súlynak, hát nem érted?
#238
Ne haragujd, de nagyon nincs igazad most... Nem véletlen van az, hogy 20-30 km-ig függõlegesen emelkednek, mert a légkör idáig sûrû. Ebben a magasságban alig pár Mach a sebesség. 20-30 magasságot annyi idõ alatt érik el, mint kb. a 30-200 km közötti magasságot. Ekkora fék a légkör. Ha a szupekönnyû elsõ fokozat miatt ez kimarad és 20 km indul a rakéta ami a mostani tömegének 10%-a úgy, hogy ötször annyi hajtóanyaga van, akkor szerinted hová gyorsítható...?
Egy szutyok AIM-54 rakétát elengedve 50 ezer láb magasságon az felmegy a légköri repülésre tervezett hajtómûvével 120 ezer láb fölé is akár a mai szerkezeti anyagokkal.
Egy szutyok AIM-54 rakétát elengedve 50 ezer láb magasságon az felmegy a légköri repülésre tervezett hajtómûvével 120 ezer láb fölé is akár a mai szerkezeti anyagokkal.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#237
Elvi hibát ejtesz. Egy rakéta nem csak a saját szerkezetét gyorsítja, hanem a fokozatosan elfogyó üzemanyagot is. Ami mindaddig holt teher, amíg el nem ég.
Igaz, hogy a megtakarított szerkezeti súly helyett hasznos terhet vihetsz magaddal, de attól még a hajtóanyagot nem tudod elhagyni, és ez okozza a legnagyobb problémát.
A repülõgéppel csak némileg gazdaságosabbá tudod tenni a kilövést, mert azt valóban fel lehet használni késõbb, másrészt a kerozin egy kicsit olcsóbb, mint a rakéta-hajtóanyag.
Igaz, hogy a megtakarított szerkezeti súly helyett hasznos terhet vihetsz magaddal, de attól még a hajtóanyagot nem tudod elhagyni, és ez okozza a legnagyobb problémát.
A repülõgéppel csak némileg gazdaságosabbá tudod tenni a kilövést, mert azt valóban fel lehet használni késõbb, másrészt a kerozin egy kicsit olcsóbb, mint a rakéta-hajtóanyag.
#236
Naná, mert rohadt nehéz az 1. és 2. fokozat. Mi van, ha 100-ad akkora tömegû lenne? Akkor a jelenlegi rakéta is kitolná a francba az egészet a jelenlegi tüzelõanyaggal. Na képzeld el, hogy a 100-ad akkor tömegbõl viszem a mostanihoz képest 5-ször több tüzelõanyagot. A cuccnak a teljes impulzusa ötször akkora, a tömege meg csak jó, ha tizede a mostaninak. Hoppá...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#235
Errõl van szó. A tömeg 80%-a megspórolható már ma is. Képzeld el, hogy szuperkönnyû anyag estén mi jön ki. Szerintem labdába nem rúg az ûrlift.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Oldal 1 / 6Következő →