284
-
teddybear #284 Nem raknak semmilyen "naperőművet" poláris pályára, ugyanis ilyen nincs. Terv van, de azokat is egyenlítői pályára tervezik, méghozzá geostacionáriusra, mert így könnyebb lenne a megtermelt energiát lesugározni a felszínre.
De nagy valószínűséggel az ilyen naperőmű mindig is terv marad, mert a kevés előnyét rengeteg gazdasági és technikai nehézség rontja el.
Különben létezik egy un. Glória-pálya, amely a Nap-föld egyenesre merőleges poláris pálya. Erre tudomásom szerint korai napfigyelő műholdat állítottak csak, de aztán az ilyen jellegű megfigyeléseket inkább a bolygóközi térből(a Föld-pálya antipólusáról és a Merkúron belüli térségből) végzik.
A Glória-pálya súlyos hibája, hogy nem állandó, ahogy a Föld a pályáján mozog, úgy kell korrigálni a pályasíkot, naponta nem egészen egy fokkal. Mivel a keringési pálya síkjának megváltoztatása rendkívül sok üzemanyagot követel, az ilyen pályán mozgó műhold csak rövid élettartamú lehet. -
teddybear #283 Ez hibás. A poláris pályán mozgó műhold épp úgy megtartja a pályasíkot, mint ahogy akármelyik műhold. A newtoni törvények értelmében, ha nem tudnád.
Csak azért látszik eltérés, mert a Föld felszíne elmozdul a pályasíktól. Ugyanabba a hibába esel, mint azok, akik azt hitték, hogy a Nap kering a Föld körül. -
fszrtkvltzttni #282 "Ezért raknak sok napszinkron pályát poláris vagy ahhoz közeli pályára." Helyett:
A napszinkron pályát poláris vagy ahhoz közeli pályára helyezik. (Az ok más.) -
fszrtkvltzttni #281 "a poláris pálya síkja a csillagokhoz képest mindig állandó" Ez se igaz, mert poláris pálya síkja elfordul ahogy Föld kering a Nap körül. Ezért raknak sok napszinkron pályát poláris vagy ahhoz közeli pályára. -
Irasidus #280 Szalmabáb érvelés, kitalálsz valamit és cáfolod. Nem kell semlegesíteni (az hogy?) semmit. Egyszerűen csak a nagy inklinációjú pályára álláshoz könnyebb ha északról indítasz. Ennyi. Leírtam miért, a válaszod meg csupán arra vonatkozott, hogy - szerinted - melyik ország miért épített északra indítóállomást. Próbálj meg arra válaszolni amit írtam. Menni fog? -
fszrtkvltzttni #279 Ha nem semlegesíted, akkor soha nem kapsz poláris pályát. Kapsz majd valamit ami közel van ahhoz, de az nem megy át a sarkok felett. -
teddybear #278 Még valami. A poláris pályán mozgó testek alatt a Föld szabadon elforog. Az, hogy mekkora szöget fordul egyetlen keringés alatt, a keringési időtől függ, az meg a pálya átlagmagasságától. -
teddybear #277 Teljesen felesleges a kerületi sebességet semlegesíteni, mert a poláris pálya jellemzői egészen mások mint a szokásos nyugatról-kelere keringő egyenlítői(geostacionárius) pályáké.
Viszont ahogy látom, ti még mindig nem fogtátok fel ezt az apróságot. -
teddybear #276 Persze. Tökmindegy, mert a poláris pálya síkja a csillagokhoz képest mindig állandó, de a Föld elforog a műhold alatt.
Pont ezért ideális a poláris pálya a térképező, illetve a geológiai felderítést végző, stb. műholdaknak. -
fszrtkvltzttni #275 "Földhöz rögzittett koordináta rendszerből vizsgálva, az egyenlitőhöz minél közelebbről inditod a rakétát a coriolis erő annál nagyobb lesz." Mondjuk ez így hülyeség... -
Irasidus #274 Pontosan. Csak azt nem érti, hogy itt tonnákról van szó. Lehet az egyenlítőről is poláris pályára állni, vagy sokkal drágában, és kevesebb súllyal. Illetve lehet egyenlítői pályára is állni akár az északi sarkról is, csak szintén pazarló módón. Ennyi. -
fszrtkvltzttni #273 "A poláris pálya kelet-nyugati sebesség-összetevője 0, tehát akármennyi az adott kilövési hely nyugatról keletre mozgása, az nem számít."
Már hogy ne számítana! Azt a sebességkomponenst el kell tüntetni. -
teddybear #272 Nem. Olvasd el a #267-es hsz-t, de végig. -
teddybear #271 Nem érted.
A poláris pálya kelet-nyugati sebesség-összetevője 0, tehát akármennyi az adott kilövési hely nyugatról keletre mozgása, az nem számít. Itt vektoriális értékekről van szó.
Amennyiben bármilyen más szöget zár a műhold pályája az egyenlítővel mint 90 fok, úgy már a kerületi sebesség befolyásolja a kívánt körsebesség elérését. -
fszrtkvltzttni #270 értem, tehát észak = sark, dél = egyenlitő -
fszrtkvltzttni #269 "Poláris pályára gyakorlatilag bárhonnan indíthatsz rakétát, mert gyakorlatilag mindenhonnan egyforma sebességet kell elérni. Ennél a pályánál nem adódik hozzá semmilyen plusz sebesség." Ha nem a sarkról inditod, akkor felbocsátási szándéktól függetlenül hozzá fog adódni a kerületi sebesség, ami poláris pályánál hátrány. Földhöz rögzittett koordináta rendszerből vizsgálva, az egyenlitőhöz minél közelebbről inditod a rakétát a coriolis erő annál nagyobb lesz. -
teddybear #268 Vandenberg főleg katonai célokra épült, egy régebbi támaszpont helyén. 1955-től építették ki, a Csendes-óceán partján.
Bár kissé északabbra esik Cape Canaveral-nál, de még mindig a délebbi részre esik az adott térségben.
Ezt szánták a katonai célú spaceshuttle felbocsájtások színteréül, de végül ez nagyobbrészt elmaradt. -
teddybear #267 Poláris pályára gyakorlatilag bárhonnan indíthatsz rakétát, mert gyakorlatilag mindenhonnan egyforma sebességet kell elérni. Ennél a pályánál nem adódik hozzá semmilyen plusz sebesség.
A katonai kilövőállomások egy része azért van északon, mert az USA-Szovjetunió közötti legrövidebb röppálya az Arktisz felett húzódik.
Ettől függetlenül íratlan szabály volt, hogy az innen kilőtt rakétákat déli tájolással indították. Nehogy véletlenül ballisztikus támadásként értékeljenek egy közönséges térképező műhold fellövését.
Nyelvtan-náciskodást meg nem kéne. Ez a két kifejezés szinonima, nézd meg a kifejezéstárban! -
Irasidus #266 Kodiak Indítókomplexum - Alaszka
"A Kodiak Indítókomplexumot 1998-ban hozta létre az amerikai Alaska Aerospace Development Corporation az alaszkai Kodiak-szigetén, kereskedelmi indítások helyszínéül. Az indítókomplexum földrajzi pozíciója miatt az egyik legjobb hely poláris indításokra. 1998-óta folyamatosan végez rakétaindításokat a komplexumból az USAF. Ezek mellett máig egyetlen alkalommal 2001. szeptember 30-án az Athena-1 rakétával orbitális pályára történő felbocsátás is volt, 4 műholddal a fedélzetén."
Azért, mert onnan meg más pályára könnyebb a műholdat állítani. Tök jól elvoltak Bajkonurral, igaz, hogy Francia-Gvayanaból meg 20 tonnával többet tud pályára állítani ugyanaz a rakéta. Az ésszerűség sokszor felűlírja a paranoia, és Bajkonur hidegháborús termék. -
Irasidus #265 A műholdpályának a Földhöz viszonyított térbeli helyzetét leíró következő paraméter a pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt szöge az inklináció (i). Az inklinációt a felszálló csomóban mérik (lásd az ábra b.) pontját), vagyis ahol a műhold a déli irányból észak felé haladva átlépi az egyenlítőt. Az inklináció értéke szerint megkülönböztetünk egyenlítői pályát (i=0), normál pályát (0<i<90), poláris pályát (i=90), illetve retrográd pályát (90<i<180). A poláris pályán a műhold a sarkok felett halad el, a retrográd pályán pedig a műhold Föld körüli keringése a Föld forgásásával ellentétes irányú. Az inklinációval megadott pályasíkban az ellipszis alakú pálya földközeli pontjának a helyét a perigeum (földközeli pont) argumentuma (ω) adja meg. (Például ha egy poláris pályán az ω=90º, akkor az egy olyan műholdpályát ír le, ahol az Északi sarok felett elhaladva van a műhold a Földközeli, a Déli pólus felett elhaladva a földtávoli pontban.) Ezek a pályaparaméterek együttesen leírják a műholdpályának a Földhöz viszonyított helyzetét. -
torreadorz #264 A Fermi paradoxonra ezer féle megoldás van (és persze egyik sem bizonyitható), úgyhogy ez miatt nem kell annyira aggódnod. Igazából nem vagyunk képesek észrevenni az idegenek jeleit és itt vége is a sztorinak.
Például nem tudom ki gondolt már arra hogy egy csillag felrobbanása (szupernova) például egy idegen civilizáció tevékenysége?
Sőt lehet hogy egy idegen civilizáció egy csomó ideig gondolkozott hogy milyen jelet küldjön más civilizációknak hogy "helló nem vagytok egyedül" (mint mi a SETI programban) és végül arra jutottak hogy felrobbantanak néha egy-egy csillagot, mert az kurva látványos könnyü észrevenni és mivel a csillagok sosem robbannak fel maguktól ezért bármelyik másik civilizáció rájöhet hogy ez mesterséges tevékenység.
Erre jött az ember a nagy eszével és kitalálta hogy hát ez egy természetes folyamat és máris ráhuzott valami modellt, az a másik civilizáció meg a falat kaparja hogy áááááhh hogy lehetnek ezek ilyen hülyék.
Persze ez csak fikció, de tényleg ez van, az ember (sőt vszinüleg tetszőleges más értelmes faj sem) nem képes megkülönbözteti a mesterséges és természetes dolgokat ha a mesterséges dolgot létrehozó technológiát nem ismeri és ez végig jelen volt az életében. -
#263
Tudom. Viszont egyszerre kellett olyan helyet találni, ami infrastruktúrális szempontból is jó. A jenkiknek szerencséjük van, mert Florida nem a semmi közepén van. Az oroszok meg jól megjárták Bajkonurral, mert az meg bizony ott van. Sanszosan drágább buli volt felhúzni és üzemeltetni.
off: ...és az sem véletlen, hogy a katonai indítóállomásokat északra építik.
Akkor viszont nem vágom, hogy a másik fő jenki indítóállás - Vandenberg - az miért nem Oregonban van, hanem Kaliforniában...? -
fszrtkvltzttni #262 "Ugyanis onnan a legkönnyebb poláris pályára állítani műholdakat."
Miért? -
Irasidus #261 off: ...és az sem véletlen, hogy a katonai indítóállomásokat északra építik. Ugyanis onnan a legkönnyebb poláris pályára állítani műholdakat. Tehát nem minden indítóállomás épül délre. (sőt még az űrsiklókat is akarták egy ízben onnan indítani, persze ebből nem lett semmi).
A rakétákat meg nem "kilövik" hanem indítják. Tudom, hogy ez honosodott meg a magyar köztudatban, de attól még ez így helytelen... ;) -
qrd0xQSt2rdvnu #260 na, a fene olvassa el ezt a 259 hozzászólást...
Lehet már kitárgyaltátok, de nagyon reális okai vannak annak, hogy egy DNS szekvenálót nem lőnek fel. Először is egy elég összetett folyamat és bonyolult műszer, érzékeny is. A kémiai elemzőkhöz képest nagyságrenddel bonyolultabb az egész. Egy bonyolultabb műszer nagyobb meghibásodási lehetőséget rejt magában, és ha meghibásodott, akkor fölöslegesen vitték fel.
A másik szempont, hogy szinte grammokon megy ilyenkor a variálás. Minden egyes a Marsra elszállított kg-nak tetemes költségei vannak. Minden, amit fölöslegesen visznek oda, kidobott pénz. Mennyi esély van rá, hogy találnak egy olyan élőlényt, amiben DNS van? Az a DNS, ami lehet, hogy csak most itt a Földön létezik ebben a formában.
Biztos fel fognak vinni egy DNS szekvenálót, ha van kapacitás rá és kellő indok.
-
teddybear #259 Pedig nem véletlen, hogy minden rakétakilövő állomást a lehetőségekhez mérten minél délebben építettek fel. Az amerikaiak Floridában, a szovjetek Bajkonurban, a franciák meg Koroun.
Ugyanis minél közelebb épült fel egy rakétakilövő állomás az Egyenlítőhöz, annál nagyobb az adott hely kerületi sebessége, ami a Föld forgásából adódik. Egyszóval, ha nagyobb a kerületi sebesség, kevesebb rakéta-hajtóanyaggal is el lehet érni a szükséges keringési sebességet.
Ha a hordozó-repülőgép az egyenlítőnél a Föld keringési irányával megegyezően, nagy sebességgel repülve indítja a rakétát, a megtakarítások összeadódnak_>sokkal gazdaságosabb lesz, kevesebbe kerül pályára állítani egy műholdat, vagy űrhajót. -
teddybear #258 Minden esetben más. Méghozzá a tervezési és használati elveik miatt.
A rakétákat szinte mindig egyszer-használatosnak építik, viszont a repülőgépek többsége mindennapos használatra épül. Azonkívül egy repülőgép egészen más elv szerint repül, lehet belőle motor nélkülit is csinálni, de motor nélküli rakéta nem létezik, legfeljebb múzeumban, mint kiállítási tárgy.
Persze akad olyan repülőgép, amelyiket csak kizárólag egy célra, pl. rekorddöntés, építenek, de ez a kivétel. Rakétából is van "újrafelhasználható". -
Nagydög #257 Nos, igen. Itt van peldaul az FDR terv. Tulkepp ez is csak raketa, de annak eleg durva. A naprendszeren belul mar el lehetne vele kavircolni.
De ha mar van egy ilyen jokepu hajtomurenszerunk, rogton felmerul nehany megoldando problema, amiket most a kuldetesek rovid idejevel tudunk kontrollalni.
- Megbizhato letfenntarto rendszer.
- Sugarvedelem.
- Meteorvedelem.
- A mikrogravitacio hatasainak kikuszobolese.
-
fehérfelhő #256 Hát igen. Valóban tovább kell gondolni a lehetőségeket.
Én például arra gondoltam. Ha csak a földi kultúrákat nézzük, ott sem mindegyik akart más területeket kolonizálni. Pl. a kínai, amelyik már jó régen képes lett volna erre, de inkább bezárkózott. Vagy az észak amerikai indiánok, akik a környezeti egyensúlyt hangsúlyozva éltek. De ott vannak egyes szélsőséges vallási nézetű csoportok, amelyek Isten elleni támadásnak hirdetik a tudományt. Tilos a telefon, a tv, a traktor. Ha egy bolygón egyik vagy másik nézet válik a teljes körű kulturális nézetté, akkor várhatnak pár évmillióig, mégsem történik semmi, vagy valami aszteroida, járvány, galaktikus probléma szép csendben kiirtja őket, mint a dínókat. -
Archenemy #255 Nem csak ilyen baljós megoldásai vannak.
Lehet, hogy egy faj előbb tanulja meg a saját bolygóján kielégíteni minden igényét, mintsem elhagyná a szülőbolygóját. Ha minden lakosa nirvánában/mennyországban van, minden igénye tökéletesen kielégítve, hova is mennének, minek? Elvannak a tökéletes világukban.
Vagy pl. az élet is egyszer alakult ki a Földön, nem többször, és a többi bolygón eddig nem találtunk életet, tehát az sincs kizárva, hogy élet valami elképesztő ritkaság, vagy egyszerűen nincs sehol máshol. Vagy élet ugyan van, de nem fejlődik értelemmé/civilizációvá.
Stb, ezeket mind lehet cáfolni elméletben, meg meg is védeni, de ködevés szerintem. Csak annyi a lényege, hogy nem a "minden faj megöli magát/kihal" az egyetlen scenárió. -
fszrtkvltzttni #254 A kérdés az, hogy mit nevezünk új hajtásnak. Ha közvetlenül nukleáris energiát használ föl, akkor azt én újnak nevezném, még akkor is, ha a rakéták hagoymányos hatás ellenhatás elvén működik. -
Nagydög #253 Emiatt ne vagd fel azert az ereidet! Egyreszt ahogy kinez az univerzum szamunkra elhetonek szamito elettartama is veges, masreszt azert Fermi feltevesekbol es becslesekbol indult ki, megha ezek ketsegtelenul logikusak is.
Es az eleg kialakulasarol is eleg keveset tudunk, mert eddig egyetlen peldat lattunk es fogalmunk sincs az itt tapasztalt torvenyszerusegek vajon altalanosnak szamitanak-e, vagy eppen valamilyen specialis kivetelnek. -
fehérfelhő #252 Olvasgattam a Fermi paradoxont, és egy kicsit lehangolt.
Ha lenne másutt értelmes élet, akkor már régen kolonizálták volna a földet.
Tehát: vagy soha nem jött létre, vagy egy bizonyos tudásszinten törvényszerűen elpusztítják magukat. Sajna, ez utóbbi a valószínű, akkor pedig nálunk is jön az elkerülhetetlen vég.....
-
#251
Mert nagyon megendedő voltam és 0-nak tételeztem fel vagy szubszonikusnak, tehát nagyon alsó becslést adtam. -
#250
Egy repülőgép üzemanyagsúly/szerkezeti súly aránya egészen más mint egy rakétáé.
Igen, a maiaké...
-
teddybear #249 Bocs, mennem kell. Viszlát este. -
teddybear #248 Elméletileg a létező szuperszonikus bombázókkal bizonyos súlyig meg lehet csinálni a felvitelt. Személyszállító űrhajóhoz azonban tényleg kicsi a kapacitásuk.
Különben megint kihagytad a hordozó gép adta plusz sebességet a számításodból. Ez is sokat számít.
A technológia viszont létezik, csak a megfelelő gépet senki sem rakta még össze. Ez van. -
teddybear #247 Egy repülőgép üzemanyagsúly/szerkezeti súly aránya egészen más mint egy rakétáé.
Egy szilárd hajtóanyagú rakéta gyakorlatilag egy vékony burokból áll, az elején egy lezárással, a végén meg egy fúvókával. Így is a lehető legkisebb tömegről beszélünk.
Az összes többi a hasznos teher, meg a hajtóanyag. Ezekből meg semmit sem tudsz megtakarítani. -
#246
És te meg melyik részét nem érted annak, hogy ez azért van, mert nincs olyan indítóplatform, ami 20 km-re felrakhatná az első fokozatot? Az üzemanyag kb. 50%-a elég azért, hogy felvigye magát és a többi fokozatot 20-30 km-re.
Már a jelenlegi technológiával is az jön ki, hogy ha lenne olyan infratrukúra, amit felhúznál mondjuk az Angol legmagasabb csúcsán, a rakéta már akkor is drasztikusan kisebb lehetne. Persze ez is mérhetetlenül drága lenne, a leves többe kerülne, mint a hús. De szuperkönnyű szerkezeti anyagnál simán építesz egy olyan gépet, ami 500 tonnát felvisz 20 km magasra. Tehát a mai földről indított feleslegesen nagy rakéták - egy Proton ez a kategória - is felvinne oda és az onnan indulhatna. De mivel 20 km magasró indult, ezért szó nincs arról, hogy 500-600 tonnás lenen a rakéta, hanem inkább csak 100, és még annak is több lenne a telejs impulzuse, mitn a mostani megmaradrt fozokatoknak. -
teddybear #245 Az a pár plusz m/s is sokat számít, amit a repülőgép ad a rakéta sebességéhez. Legalább azt sem kell magának a rakétának elérni.