A múltbéli helyett a jelenlegi marsi életet kellene keresni a NASA-nak
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#234
"A légellenállás a sûrûséggel egyenes arányban áll"
Nem. Fordított négyzetesen. Azaz fele olyan sûrû légkörben negyed akkora a légellenállás. A sebességgel meg kissé bonyolultabb a dolog, mert hangsebesség alatt másként kell számolni vele, mint hangsebesség felett. Ráadásul nagyban függ a mozgó test alakjától is. De egyik tartományban sem lineáris a változás.
"Azt se felejtsd el, hogy 100 km magasan, a légkörbe belépõ ûrhajók elégnének (ha nem lenne hõpajzsuk), olyan erõs a légellenállás, pedig ott milyen sûrû is a légkör?"
De az ûrhajó a körpályán legalább 28-szoros tengerszinti hangsebességgel kering, és visszatérésnél még majd az egész sebessége megvan! Ezzel a sebességgel a felsõ légkör is akkora ellenállást produkál, hogy a hõpajzs kell a túléléshez.
"Egyszer olyat hallottam, hogy az elsõ fokozat 40 km/s-re gyorsít (ez persze biztos nem így van, de nem ez a lényeg), csak épp a légkör miatt lelassul."
Fenéket. Egy több fokozatú rakéta elsõ fokozata olyan 2 esetleg 3 km/s-re tudja a többi részt gyorsítani. Nem véletlenül kell általában három fokozat a körpályára.
40 km/s sebességre még a mélyûri szondáinkat sem tudjuk felgyorsítani. A Voyagereket is "csak" 15 km/s körüli sebességre tudtuk felgyorsítani(Hold körzetében aztán a föld gravitációs ereje miatt ez olyan 10km/s-re csökkent) és csak különféle trükkökkel("parittya-effektus") lehetett a kellõ sebességre tovább gyorsítani.
Nem. Fordított négyzetesen. Azaz fele olyan sûrû légkörben negyed akkora a légellenállás. A sebességgel meg kissé bonyolultabb a dolog, mert hangsebesség alatt másként kell számolni vele, mint hangsebesség felett. Ráadásul nagyban függ a mozgó test alakjától is. De egyik tartományban sem lineáris a változás.
"Azt se felejtsd el, hogy 100 km magasan, a légkörbe belépõ ûrhajók elégnének (ha nem lenne hõpajzsuk), olyan erõs a légellenállás, pedig ott milyen sûrû is a légkör?"
De az ûrhajó a körpályán legalább 28-szoros tengerszinti hangsebességgel kering, és visszatérésnél még majd az egész sebessége megvan! Ezzel a sebességgel a felsõ légkör is akkora ellenállást produkál, hogy a hõpajzs kell a túléléshez.
"Egyszer olyat hallottam, hogy az elsõ fokozat 40 km/s-re gyorsít (ez persze biztos nem így van, de nem ez a lényeg), csak épp a légkör miatt lelassul."
Fenéket. Egy több fokozatú rakéta elsõ fokozata olyan 2 esetleg 3 km/s-re tudja a többi részt gyorsítani. Nem véletlenül kell általában három fokozat a körpályára.
40 km/s sebességre még a mélyûri szondáinkat sem tudjuk felgyorsítani. A Voyagereket is "csak" 15 km/s körüli sebességre tudtuk felgyorsítani(Hold körzetében aztán a föld gravitációs ereje miatt ez olyan 10km/s-re csökkent) és csak különféle trükkökkel("parittya-effektus") lehetett a kellõ sebességre tovább gyorsítani.
#233
Na de ez pont abból adódid, hogy az eredeti tömeg is, amit felviszel nagy. Nézd meg, hogy az ASAT rakéta 10-20km magasara feltoltva is képse volt messza a LEO pálya fölé menni. Képzeld el, ha a hordozó gép és maga a rakéta is szuperkönnyû anyagból van.
A nagy tömeg felvitelének van egy energiaszükséglete, de az ahhoz szükséges tüzelõanyagnak is. Annak megint nõ a tömege és ez így lavinaszerûen nõ. Ha az alaptömeg eleve töredéke az eredetinek és egy hordozó gép lenne az elsõ fokozat, ami az ûrlift szupererõs anyagából lazán felmegy 20km magasságra akkor szerinted mekkora rakéta kellene a LEO pályához? Mert egy C-5 géprõl kidobott ICBM is lazán elérné már azt néhány tonnával.
Szóval én továbbra is azt látom, hogy az ûrlift költségébõl sokkal olcsóbb azt csinálni, hogy építesz bazinagy gépet - ez sem nehéz, hiszen a gép szuperkönnyû, tehát egy B747 méretû gép is 20-30 tonna legfeljebb és ezt a hajtómûvek és a tüzelõanyag adja nagyrészt, ami simán felemel több száz tonnát is 20 km-re és onnan indulhat a rakéta, ami szintén könnyebb. Az ûrlift árából több ezer indítás finanszírozható és tetszõleges pályán. Erre ugyanis az ûrlift nem képes...
A nagy tömeg felvitelének van egy energiaszükséglete, de az ahhoz szükséges tüzelõanyagnak is. Annak megint nõ a tömege és ez így lavinaszerûen nõ. Ha az alaptömeg eleve töredéke az eredetinek és egy hordozó gép lenne az elsõ fokozat, ami az ûrlift szupererõs anyagából lazán felmegy 20km magasságra akkor szerinted mekkora rakéta kellene a LEO pályához? Mert egy C-5 géprõl kidobott ICBM is lazán elérné már azt néhány tonnával.
Szóval én továbbra is azt látom, hogy az ûrlift költségébõl sokkal olcsóbb azt csinálni, hogy építesz bazinagy gépet - ez sem nehéz, hiszen a gép szuperkönnyû, tehát egy B747 méretû gép is 20-30 tonna legfeljebb és ezt a hajtómûvek és a tüzelõanyag adja nagyrészt, ami simán felemel több száz tonnát is 20 km-re és onnan indulhat a rakéta, ami szintén könnyebb. Az ûrlift árából több ezer indítás finanszírozható és tetszõleges pályán. Erre ugyanis az ûrlift nem képes...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#232
A légköri nyomás 5,5 kilométerenként felezõdik, ebben igazad van. A légellenállás a sûrûséggel egyenes arányban áll, tehát ez is felezõdik, csak az a baj, hogy a sebesség négyzetével is arányban van, tehát kétszer olyan magasan, kétszer akkora sebességgel számolva, bezony dupla olyan erõs a közegellenállás! Azt se felejtsd el, hogy 100 km magasan, a légkörbe belépõ ûrhajók elégnének (ha nem lenne hõpajzsuk), olyan erõs a légellenállás, pedig ott milyen sûrû is a légkör?
Egyszer olyat hallottam, hogy az elsõ fokozat 40 km/s-re gyorsít (ez persze biztos nem így van, de nem ez a lényeg), csak épp a légkör miatt lelassul.
Egyszer olyat hallottam, hogy az elsõ fokozat 40 km/s-re gyorsít (ez persze biztos nem így van, de nem ez a lényeg), csak épp a légkör miatt lelassul.
#231
Nem vitatkozom tovább, de nem értek egyet.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#230
Csak nem érted! Van légellenállás igaz, de nem sokáig. 5 km-ként felezõdik a légköri nyomás, a légellenállás meg négyzetesen csökken! egy 3 g gyorsulású rakéta piszok gyorsan maga mögött hagyja a sûrû légkört, de attól még messzi lesz, hogy körpályára álljon!
ahol a a gyorsulásvektor, v a sebességvektor m/s-ban kifejezve és t az idõ másodpercben. Ez alapján némi gondolkodással ki lehet számolni, hogy mennyi idõ kell egy rakétának a felsõ légkör eléréséhez.
Egy rakéta hosszú, hengeres teste különben sem nagy légellenállású. Ha jól emlékszem, már amatõrök is lõttek fel az ûrbe rakétát, pár tonnás indulótömeggel. Körpályára viszont az ilyen rakéta sohasem fog állni, mert nincs elég sebessége, de a légkört messze elhagyja.
ahol a a gyorsulásvektor, v a sebességvektor m/s-ban kifejezve és t az idõ másodpercben. Ez alapján némi gondolkodással ki lehet számolni, hogy mennyi idõ kell egy rakétának a felsõ légkör eléréséhez.
Egy rakéta hosszú, hengeres teste különben sem nagy légellenállású. Ha jól emlékszem, már amatõrök is lõttek fel az ûrbe rakétát, pár tonnás indulótömeggel. Körpályára viszont az ilyen rakéta sohasem fog állni, mert nincs elég sebessége, de a légkört messze elhagyja.
#229
Rosszul tudod. A sûrû légrétegek miatt nem tud rendesen felgyorsulni a rakéta. Ha nem lenne légkör, akkor percek alatt elérné a szökési sebességet és onnan kezdve kikapcsolhatnák a hajtómûvet. Azonban pontosan amiatt, hogy a földközelben tolni kell neki, (egy kicsit még vissza is vesznek belõle, mert csak a légellenállást növelnék) hirtelen elfogy az üzemanyag nagy része, aztán ha kiértek a troposzférából, már lehet rendesen gyorsítani.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#228
"Az üzemanyag 80 %-a nem gyorsításra megy el. Hanem a légellenállás eszi meg."
Fenéket. A nagyobb rakéták elsõ fokozata gyakorlatilag fél perc alatt kiér a sûrûbb légrétegbõl, és olyan 50-100 kilométer magasságig viszi fel a többit, de 1,5-2 kilométer/sec sebességre is felgyorsítja a további fokozatokat.
Fenéket. A nagyobb rakéták elsõ fokozata gyakorlatilag fél perc alatt kiér a sûrûbb légrétegbõl, és olyan 50-100 kilométer magasságig viszi fel a többit, de 1,5-2 kilométer/sec sebességre is felgyorsítja a további fokozatokat.
#227
Vagy összehozod a platformmal, vagy nagyobb rakéta kell. Nincs ingyen vacsora! A keringési sebességet valahogy el kell érni, ahhoz meg teljesítmény kell.
A White Knight-szerû hordozó ugyan fel tudja emelni a SpaceShipet, de az utóbbi nem képes még üresen sem LEO-pályára állni. A fejlesztett változat sem!
Max. annyit érhetsz el, hogy kissé lecsökkented a fellövés elején a légellenállást, ami ugyan segít egy kicsit, de nem sokat. Attól még kell az elsõ fokozat brutálisan nagy tömege, ami kellõen felgyorsítja a többit.
A White Knight-szerû hordozó ugyan fel tudja emelni a SpaceShipet, de az utóbbi nem képes még üresen sem LEO-pályára állni. A fejlesztett változat sem!
Max. annyit érhetsz el, hogy kissé lecsökkented a fellövés elején a légellenállást, ami ugyan segít egy kicsit, de nem sokat. Attól még kell az elsõ fokozat brutálisan nagy tömege, ami kellõen felgyorsítja a többit.
#226
Van több gond is. Például nincs megfelelõ anyag hozzá, olyan amely a 36000 km hossz esetén elbírná a saját súlyát. A nanocsövek talán alkalmasak erre, de még csak pár centi hosszút tudtunk szintetizálni, ide meg több ezer kilométer hosszú kellene.
Egyetlen anyag tudná elméletileg biztosan az ide szükséges paramétereket, méghozzá a neutrónium. A baj az, hogy ezt meg képtelenek vagyunk elõállítani, és kibányászni is lehetetlen, mert a fehér törpecsillagokban található. Meg egyes elméletek szerint talán a Nap magjában is van.
Egyetlen anyag tudná elméletileg biztosan az ide szükséges paramétereket, méghozzá a neutrónium. A baj az, hogy ezt meg képtelenek vagyunk elõállítani, és kibányászni is lehetetlen, mert a fehér törpecsillagokban található. Meg egyes elméletek szerint talán a Nap magjában is van.
#225
Felesleges. A Földrõl indítva sincs szükség arra, hogy az indító platform egy magleven száguldjon.
Az üzemanyag 80 %-a nem gyorsításra megy el. Hanem a légellenállás eszi meg. Ezért kell a repülõ. Mert akkor anélkül indulhat a rakéta, hogy a sûrû légkörön átküzdje magát.
Az üzemanyag 80 %-a nem gyorsításra megy el. Hanem a légellenállás eszi meg. Ezért kell a repülõ. Mert akkor anélkül indulhat a rakéta, hogy a sûrû légkörön átküzdje magát.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#224
Azért kell gyors repülõgép, hogy a keringési sebesség egy részét az hozza össze. Pont a legalsó párszáz m/s elérése a legnehezebb, mert ekkor még a késõbb elhasználódó tömeget is gyorsítani kell. Egy több fokozatú rakéta elsõ, legnehezebb fokozata erre használódik el.
Pár éve utánaszámoltam, és az jött ki, hogy egy MIG-31+rakéta kombinációval LEO-pályára lehet állítani kb. 80-220 kiló tömeget, ami egy kisebb mûholdé lehet. Egy szuperszonikus bombázó, mondjuk egy TU-160 fel tud vinni 20 km magasságra és 2 Mach sebességre egy 20-30 tonnás tömeget, amivel kb. 1 tonna tömeget állíthat LEO-pályára. Ez már akár egy egy személyes ûrhajó is lehet.
Pár éve utánaszámoltam, és az jött ki, hogy egy MIG-31+rakéta kombinációval LEO-pályára lehet állítani kb. 80-220 kiló tömeget, ami egy kisebb mûholdé lehet. Egy szuperszonikus bombázó, mondjuk egy TU-160 fel tud vinni 20 km magasságra és 2 Mach sebességre egy 20-30 tonnás tömeget, amivel kb. 1 tonna tömeget állíthat LEO-pályára. Ez már akár egy egy személyes ûrhajó is lehet.
#223
Amúgy szerintem is jó ötlet az ûrlift, csak egy komolyabb probléma van vele:
Ha egyszer lezuhan, akkor végigrombolhatja az egyenlítõt. (Ugye az egyenlítõnél kell lehorgonyozni)
Ha egyszer lezuhan, akkor végigrombolhatja az egyenlítõt. (Ugye az egyenlítõnél kell lehorgonyozni)
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#222
Nem, de úgy néz ki, hogy pár ember kezd megbarátkozni a gondolattal, hogy nem lesz ûrmeghódiccsa sose.
Fõleg egyébként a fermi-paradoxon támogatja ezt: ha lehetõség volna "meghódíccsani az ûrt" úgy, ahogy azt mi képzeljük, akkor azt egy faj már megtette volna. Ennek van egy pár elõfeltevése, de szerintem elég hihetõ.
Fõleg egyébként a fermi-paradoxon támogatja ezt: ha lehetõség volna "meghódíccsani az ûrt" úgy, ahogy azt mi képzeljük, akkor azt egy faj már megtette volna. Ennek van egy pár elõfeltevése, de szerintem elég hihetõ.
#221
Már rájöttem hol a probléma: te sugárhajtású repülõrõl beszélsz. Minek kéne sugárhajtású legyen? Teljesen felesleges, hogy gyors legyen. A lényeg, hogy a terhet felemelje.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#220
A felvetés az volt, hogy ugyanabból az anyagból építjük a gépet amibõl az ûrliftet is építenénk.
Összehasonlításul: egy rakétának 100 km magasságba kell emelni a terhét hogy elérje az ûrt. Egy megtankolt repülõ akár 20000 km-t is megtehet.
Összehasonlításul: egy rakétának 100 km magasságba kell emelni a terhét hogy elérje az ûrt. Egy megtankolt repülõ akár 20000 km-t is megtehet.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#219
Nem. Csak más fajta üzemanyagot. A folyékony hidrogén-oxigén üzemanyag súlyarányosan sokkal nagyobb teljesítményt képes leadni, mint a levegõvel elégetett kerozin. Nézz csak utána egy kalória-táblázatban.
#218
Egy ûrlift mûködtetéséhez leginkább áram kell, amit sokkal olcsóbban meg tudunk termelni a normál erõmûvekkel. És nem szennyezi el a magas légkört. Ráadásul mindkét irányban képes üzemelni.
Ráadásul egyszer kell megépíteni, aztán addig üzemeltethetõ, amíg a szerkezetét karban tudjuk tartani. A rakéta gyakorlatilag egyszer használatos, a repülõgép is korlátozott élettartamú, épp úgy mint ahogy az ûrsiklók.
Ráadásul, egy kb. 20 kilométer magasan repülni képes, többszörös hangsebességû és cirka 100 tonna kapacitású repülõgépet megépíteni nem épp egyszerû, jelen pillanatban max. elvi tervek léteznek.
Technológiailag viszont igenis lehetséges. Vannak olyan részegységek, amik már más gépekben bizonyítottak.
Ráadásul egyszer kell megépíteni, aztán addig üzemeltethetõ, amíg a szerkezetét karban tudjuk tartani. A rakéta gyakorlatilag egyszer használatos, a repülõgép is korlátozott élettartamú, épp úgy mint ahogy az ûrsiklók.
Ráadásul, egy kb. 20 kilométer magasan repülni képes, többszörös hangsebességû és cirka 100 tonna kapacitású repülõgépet megépíteni nem épp egyszerû, jelen pillanatban max. elvi tervek léteznek.
Technológiailag viszont igenis lehetséges. Vannak olyan részegységek, amik már más gépekben bizonyítottak.
#217
Dehogyis fogy több. Egy repülõgép nagyságrenddel kevesebbet fogyaszt mint egy rakéta. Még talán annál is kevesebbet.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#216
A gond az, hogy ha egy repülõgép viszi fel a légkör határáig a cuccot, akkor csak a hajtóanyag egy részét spórolod meg, méghozzá az oxidálót. Ettõl még az éghetõ hajtóanyagból nem fog kevesebb fogyni, sõt inkább több fogy, mert a repülõgép szerkezeti súlya sokkal nagyobb a rakétánál.
#215
Adott esetben akár már olyan jármûvet is hordozhatna a hátán egy ilyen gép amely teljes egészében képes visszatérni, és segédrakéták nélkül elérni az ûrt. Ezzel akár egy nagyságrenddel is olcsóbb lehetne a dolgok ûrbe juttatása.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#214
Én értem amit mond. A rakéták üzemanyagának 80%-a 20 km alatt fogy el. Ha ehelyett egy repülõ hátáról tudnák elindítani, akkor a rakéta vagy sokkal több üzemanyagot vihetne magával az ûrbe, vagy egy sokkal kisebb rakétával is elérhetõ lenne az ûr.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#213
Azt hiszem tévedsz. Egy rakéta súlyának döntõ részét a hajtóanyag adja, ezzel egyet kell értened. Az, hogy a tartály, amiben tárolják fele akkora súlyú, az segít, de nem lényegesen. Folyadékos rakétánál még mindig ott a hajtómû és a többi berendezés súlya, amit viszont nem biztos, hogy ebbõl az anyagból meg tudsz építeni.
Az egyik legjobb szerkezeti-súly:hajtóanyag-tömeg arányú rakétaféleség a szilárd hajtóanyagos rakéta, ahol talán a teljes tömeg 5%-a körül lehet a rakéta saját súlya, a többi tulajdonképp a hajtóanyag. Ennek a fajta rakétának a gazdaságosságát nem nagyon befolyásolja, ha mondjuk 2,5%-ra csökkented a köpenysúly részarányát.
Az egyik legjobb szerkezeti-súly:hajtóanyag-tömeg arányú rakétaféleség a szilárd hajtóanyagos rakéta, ahol talán a teljes tömeg 5%-a körül lehet a rakéta saját súlya, a többi tulajdonképp a hajtóanyag. Ennek a fajta rakétának a gazdaságosságát nem nagyon befolyásolja, ha mondjuk 2,5%-ra csökkented a köpenysúly részarányát.
#212
"de ha valaki megint olyan ökör összegeket ölne bele mint az apollo idején akkor lenne új meghajtás ûrhajó stb.."
- Tud uszni?
- nem.
- Es ha megfizetem?
Szoval, nem. Akarmekkora penzt olunk bele, attol meg nem lenne uj meghajtas. Nem nagyon tudunk mas hasznalhato elvet a reaktiv hajtason kivul. Azt pedig semennyi penzzel nem tudjuk biztositani, hogy van is ilyen.
- Tud uszni?
- nem.
- Es ha megfizetem?
Szoval, nem. Akarmekkora penzt olunk bele, attol meg nem lenne uj meghajtas. Nem nagyon tudunk mas hasznalhato elvet a reaktiv hajtason kivul. Azt pedig semennyi penzzel nem tudjuk biztositani, hogy van is ilyen.
Stikkes majom. A BC2 tonkretetelenek elinditoja. A Rövid Szöveges Üzenet küldők klub
#211
Az ûrlifthez felhasznált anyaggal olyan könnyû ûrjûrmû lenne készíthetõ, hogy sima szuprszonikus gázturbinás géppel fel lehetne menni 20-25km-ig és onnan kellene csak rakéta hajtómû. Azt nézzétek meg, hogy a mai hordozórakéták tömegének hány százaléka megy arra, hogy 20 km-ig feljussanak. Elég nagy úgy, hogy a nagy felvivendõ tömeg tömeg mitt az üzemanyag a tömege durván halmozódik. Ha jól értem, akkor az liftez szükséges nanoakrámi bármelyik mai szerkezeti anyagnál 2 nagyságrenddel többet tud. Ha ebbõl építesz egy gépet, akkor maga a repülõ szerkezet lenne néhány tonna és a life support és mindnen más nehezebb lenne, mint a gép szerkezete. Képzeld el, ha egy SS-hez hasonló siklórepcsi nem 70 tonna lenne üresen, hanem mondjuk 5-7 tonna. Na, egybõl más lenne a rakéta technológia meg a hajtómûvek viszonya az ûrrepüléshez.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#210
Azt hiszem itt tévedsz. Bár az ûrlift felépítése tényleg brutális összegbe fájna(és még rengetegbe az "ûrszemét" eltakarítása, hogy ne verje használhatatlanná), de hosszútávon szvsz olcsóbbnak vélem. Minden ûrkísérletnél a egyik legdrágább rész a LEO-pálya eléréséhez szükséges rakéta és annak hajtóanyaga.
Egyrészt ha a lift kábeleit jól vezetõ anyagból készítenék, vagy legalább ilyen anyaggal vonnák be, a liftkocsik meghajtását lineáris elektromotorokkal lehetne megoldani, amiket aztán földi erõmûvekkel is táplálhatnánk. Ez olcsóbbá tenné a pályára-állítást. A mostani áraknak a töredékébõl kijönne.
Egyáltalán nem szennyezné a magas légkört, ellentétben a mostani rakétákkal. Több tanulmány is arról szólt ugyanis, hogy a rakéták által kibocsátott égéstermékek súlyosan károsítják az ózonréteget. Szerencsére ezek az égéstermékek gyorsan elbomlanak, Nem úgy mint a freon, de a kár akkor is fennáll.
Ami pedig a liftkocsik villámvédelmét illeti, a jó öreg Faraday-kalitka most is segítene.
Egyrészt ha a lift kábeleit jól vezetõ anyagból készítenék, vagy legalább ilyen anyaggal vonnák be, a liftkocsik meghajtását lineáris elektromotorokkal lehetne megoldani, amiket aztán földi erõmûvekkel is táplálhatnánk. Ez olcsóbbá tenné a pályára-állítást. A mostani áraknak a töredékébõl kijönne.
Egyáltalán nem szennyezné a magas légkört, ellentétben a mostani rakétákkal. Több tanulmány is arról szólt ugyanis, hogy a rakéták által kibocsátott égéstermékek súlyosan károsítják az ózonréteget. Szerencsére ezek az égéstermékek gyorsan elbomlanak, Nem úgy mint a freon, de a kár akkor is fennáll.
Ami pedig a liftkocsik villámvédelmét illeti, a jó öreg Faraday-kalitka most is segítene.
#209
Ez csak a tartósságától/karbantartási költségtõl függ.
#208
Többe kerülne a lift felépítése, mint amennyi haszonnal járna. Ha megvan a lift felépítéséhez szükséges anyag, akkor maga a lift válik feleslegessé...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#207
masik 😊
Az évszázad derekára meg akarja valósítani az ûrfelvonó építésével kapcsolatos terveit Japán egyik legnagyobb építkezési vállalata - jelentette kedden a japán média.
Az ûripari fejlesztésekkel is foglalkozó Obayashi Corporation által tervezett ûrlift kötél segítségével emelkedne az ûrbe, hordozórakéták alkalmazása nélkül. A csaknem 96 ezer kilométer hosszú kötél az acélnál hússzor erõsebb lenne, szénnanocsövekbõl készülne. Egy ilyen hosszúságú kötéllel elvileg kétszer körül lehetne venni a Földet az Egyenlítõ mentén.
A kötél egyik végét a Földhöz rögzítenék, a másik végén pedig ellensúly lenne, s a Föld forgása által kifejtett centrifugális erõ feszítené ki. A Földtõl 36 ezer kilométeres magasságban lévõ ûrállomást egy speciális kabinnal lehetne elérni nagyjából egy hét alatt.
Az Obayashi szerint az ûrlift segítségével jóval olcsóbban lehet majd hasznos terhet szállítani Föld körüli pályára, és mivel kiküszöbölnék a hordozórakéták alkalmazását, a biztonsági kockázat is jóval alacsonyabb lenne. A japán cég szerint az ûrlift megvalósítása jelentõs lépés lenne a világûr meghódításában, és a késõbbiekben a Holdon és a Marson is lehetne alkalmazni.
Az évszázad derekára meg akarja valósítani az ûrfelvonó építésével kapcsolatos terveit Japán egyik legnagyobb építkezési vállalata - jelentette kedden a japán média.
Az ûripari fejlesztésekkel is foglalkozó Obayashi Corporation által tervezett ûrlift kötél segítségével emelkedne az ûrbe, hordozórakéták alkalmazása nélkül. A csaknem 96 ezer kilométer hosszú kötél az acélnál hússzor erõsebb lenne, szénnanocsövekbõl készülne. Egy ilyen hosszúságú kötéllel elvileg kétszer körül lehetne venni a Földet az Egyenlítõ mentén.
A kötél egyik végét a Földhöz rögzítenék, a másik végén pedig ellensúly lenne, s a Föld forgása által kifejtett centrifugális erõ feszítené ki. A Földtõl 36 ezer kilométeres magasságban lévõ ûrállomást egy speciális kabinnal lehetne elérni nagyjából egy hét alatt.
Az Obayashi szerint az ûrlift segítségével jóval olcsóbban lehet majd hasznos terhet szállítani Föld körüli pályára, és mivel kiküszöbölnék a hordozórakéták alkalmazását, a biztonsági kockázat is jóval alacsonyabb lenne. A japán cég szerint az ûrlift megvalósítása jelentõs lépés lenne a világûr meghódításában, és a késõbbiekben a Holdon és a Marson is lehetne alkalmazni.
#206
"Az elképzelés szerint egy körülbelül 36 000 km magasan, geostacionárius pályán keringõ mûholdat össze kellene kötni a Földdel egy igen erõs kábellel. A geostacionárius pálya tulajdonságai miatt a mûhold a Föld felszínéhez képest mozdulatlanul áll. Majd a kábelt használva, mintha csak lifttel mennénk, lehetne feljutni a világûrbe. A mûholdról egy másik, ugyanolyan hosszú kábelen ellensúlyt kell „felereszteni”, ezt a Föld tengely körüli forgása miatti centripetális erõk feszítenék ki, így a terhek feljuttatása a mûholdat nem mozdítaná el kívánatos pozíciójából alacsonyabb pályára. Az ûrliftet mûholdak, megfigyelõszemélyzet, tudományos mûszerek feljuttatására lehetne használni."
"Elõnyök:
Csillagászati megfigyelésekhez ideális lenne, hiszen ekkora magasságban már nem jelentkezik a földi légkör torzító hatása, és a mûszerek feljuttatása kevesebbe kerülne a jelenleginél. Üzemeltetése a jelenlegi hordozórakéták költségének töredéke lenne, mivel csak elektromos energiát igényelne. A teher feljuttatása a kisebb (vagy elhanyagolható) gyorsulás miatt kíméletesebb. A visszatérõ kabinok és rakományok energiát termelnének, melyek az üzemeltetési költséget tovább csökkentik."
"Hátrányok:
A megépítése elképzelhetetlenül sokba kerülne, rengeteg, igen drága alapanyagot igényel, melyek felhasználása nanotechnológiát igényel. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre elég erõs anyag, ami kibírná a fellépõ erõket. Megoldandó többek között a lift pozíciójának stabilizálása, a kabin villámokkal szembeni védelme is."
"Elõnyök:
Csillagászati megfigyelésekhez ideális lenne, hiszen ekkora magasságban már nem jelentkezik a földi légkör torzító hatása, és a mûszerek feljuttatása kevesebbe kerülne a jelenleginél. Üzemeltetése a jelenlegi hordozórakéták költségének töredéke lenne, mivel csak elektromos energiát igényelne. A teher feljuttatása a kisebb (vagy elhanyagolható) gyorsulás miatt kíméletesebb. A visszatérõ kabinok és rakományok energiát termelnének, melyek az üzemeltetési költséget tovább csökkentik."
"Hátrányok:
A megépítése elképzelhetetlenül sokba kerülne, rengeteg, igen drága alapanyagot igényel, melyek felhasználása nanotechnológiát igényel. Jelenleg nem áll rendelkezésünkre elég erõs anyag, ami kibírná a fellépõ erõket. Megoldandó többek között a lift pozíciójának stabilizálása, a kabin villámokkal szembeni védelme is."
#205
Ezért írtam, hogy "A gyakorlatban pedig csak az energiaveszteségeket kellene fedezni."
#204
Tényleg adjon valaki egy részletesebb linket pls. Már látom energetikai szempontból miért éri meg, ezt pedig pár utun elérhetjük... érdekes.
#203
Volt valami olyasmirol is szo, hogy csak a liftet hordozo palyat kell "kifesziteni" es a lift onmagat hajtja fel vagy le magnesesen, vagy a masik a lezerrel adnak neki energiat a foldrol a reszletek nem vagom 😊
#202
Most már alapvetõen ihazat adok neked de a légkörbe belépõ, onnan kilépõ valamint a vontató mindenképp súrlódást kelt. Mindössze ennyi ellenvetésem lenne. Azt már látom ez miért éri meg.
#201
Nem kell gyorsítani semmit. Mind a fölfelé, mind a lefelé tartó rakományra hat a gravitáció, ezek összeadódva húzzák lefelé a fönti felfüggesztést. Ez ellen hat az ellensúlyra ható centrifugális erõ. Ez a két erõ (illetve a kötélerõ, ami azért ébred, mert az egész ki van kötve a földhöz) kioltja egymást, ezért nem fog mozdulni. És mivel a mechanikai munkát úgy számítjuk, hogy erõ szorozva a megtett úttal, a végzet mechanikai munka 0 lesz, így nem szükséges energiát befektetni.
#200
Hehe és tényleg😊)) ha lefele is viszel valamit már értem.Pont mint a mai liftek(leo benézés 😛P). Így is azt gondolom hogy utólag gyorsítani kell a vontatót de már látom miért éri meg.
#199
Pont mint a mai liftek és az ellensúlyuk.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#198
Annyira, amekkora súlyt a kötél túloldalára raksz. Persze nem ez emeli föl, hanem vagy ellensúly, vagy motorral húzza föl magát (leginkább mindkettõ). De megfelelõ méretû ellensúllyal nem fog leesni. A liftnél az a jó, hogy nem kell nagy sebességre gyorsítanod. Ellensúlyban pedig az a jó, hogy az ellensúly potenciális energiája fedezi a feljuttatáshoz szükséges energiát, illetve a lemenetelnél, nem a súrlódásban veszik el az energia, hanem visszaadódik az ellensúlynak. Tisztán elméleti alapon, megfelelõ kialakítással (ami a gravitációs tér ilyen méretekben megjelenõ inhomogenitását kezeli) egy lift tetszõlegesen kis energiabefektetéssel tud föl-le vinni dolgokat, amíg ugyanannyit visz föl mint le. A gyakorlatban pedig csak az energiaveszteségeket kellene fedezni.
#197
Elvileg úgy csinálnák meg, hogy lenne egy lift ami lefelé menne, egy pedig fel. Ha ki tudják hozni, hogy a kettõ között minimális legyen a tömeg különbség, akkor viszonylag kevés energia befektetéssel elérhetõ a teher feljuttatása.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#196
Bár itt már ellentarthatsz egy sokkal hatékonyabb ion hajtómûvel. Ha lentebb is kerül lassanként visszamászik. Mindenesetre szívesen látnék egy linket ami ezt részletesen is elmagyarázza.
#195
Mennyire hat itt a centrifugális erõ? Bármit teszel a mozgási energiád hatalmas részét át kell adnod a gyorsítandó tárgynak. Emiatt a vontató alacsonyabb pályára kerül és felgyorsul lehet hogy végeredményként felrántja a céltárgyat de óriási impulzus veszteséget szenved el bármit is teszel. Lényeg az hogy a pályára álláshoz kell x energia amit mindenképp be kell fektetned. Akár kémiai meghajtással akár fizikaival vagy olyannal ami leo ról adja le az energiát de az az energia kell. Az egyetlen dolog amire gondolni tudok marha nehéz dolgok pályára állítása (megfelelõ sebességgel közeledõ aszteroidák) ezeket napvitorlákkal szép lassan gyorsítod és így idõnként fel tudsz húzni velük valamit a földrõl leo ra (ellenkezõ esetben elszáll a fenébe) Így egyszer fektetsz be vele nagy összeget majd idõnként alkalmas lesz ûrhajók pályára állítására.
#194
Amúgy az ûrmeghódiccsával nem állunk szerintem olyan rosszul. Más kérdés hogy évtizedek óta nem léptünk innen elõre (inkább vissza), de ha valaki megint olyan ökör összegeket ölne bele mint az apollo idején akkor lenne új meghajtás ûrhajó stb...
Keressetek rá youtubon arra hogz "Evacuate earth" és vonatkoztassatok el arról hogy mekkora hatásvadász baromság az alapsztori és fókuszáljatok arra a témára amirõl a film igazából szól, hogy hogyan mehetnénk el egy szomszéd csillaghoz. Kíváncsi vagyok mi a véleményetek magáról a koncepcióról.
Keressetek rá youtubon arra hogz "Evacuate earth" és vonatkoztassatok el arról hogy mekkora hatásvadász baromság az alapsztori és fókuszáljatok arra a témára amirõl a film igazából szól, hogy hogyan mehetnénk el egy szomszéd csillaghoz. Kíváncsi vagyok mi a véleményetek magáról a koncepcióról.
#193
Az ellensúly lenne geostac pályán, ezért az egész a földrõl nézve nem mozogna. Le pedig azért nem zuhanna, mert a forgó koordináta rendszerben hat a centrifugális erõ.
#192
Elméletileg, ha elkészült, akkor a dolognak úgy kéne mûködnie mint amikor egy labdát pörgetsz egy kötélen. A saját tehetetlensége tartja a kötelet feszesen. Ha már ki van kötve, akkor csak az idõjárásból adódó légellenállással lesz a gond vagyis a széllel. Na most hogy meg lehet e csinálni, az már egy más kérdés.
Felteszem, hogy bármi is van a kötél végén azt elõször fel kell gyorsítani, vagy ahogy a kötelet eresztik lefelé folyamatosan gyorsítani kell.
Van errõl egy jó kis leírás Kim Stanley Robinson Vörös Mars sorozatában.
Felteszem, hogy bármi is van a kötél végén azt elõször fel kell gyorsítani, vagy ahogy a kötelet eresztik lefelé folyamatosan gyorsítani kell.
Van errõl egy jó kis leírás Kim Stanley Robinson Vörös Mars sorozatában.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#191
Lenne egy kérdésem.
Az ûrlift ötlete ugye az hogy valami ami fent kering egy hatalmas kötéllel felvontatja leo pályára a dolgokat. El tudná valaki magyarázni hogy ez hogy mûködik?? Ugyan azt az energiát mindenképpen be kell fektetni hogy megadd a kellõ sebességet a vontatandó tárgynak. Hatás ellenhatás... emiatt a vontató lelassul és lepottyan a földre. Másrészrõl ha egy leon lévõ dologról lelógatsz valamit akkor az a felszínhez képest óriási sebességgel fog mozogni vagyis rendkívül nehéz lesz rá "felszállni". Ha azt akarod hogy a relatív sebesség minimális legyen 36000km re kell felmenned (geostac pályára) amirõl ha egy vastag zsinórt lelógatsz a légkörbe folyamatosan lassítani foglya a légellenállás miatt a vontatót. (ami emiatt relative egyre gyorsabb lesz) Vagyis ha azt akarod hogz a vontatód fent maradjon üzemanyagot kell égetned amit elõbb leo ra kell juttatni ami további üzemanyagot kíván. Képtelen vagyok meglátni hol itt az üzemanyag spórolás de feltételezem hogy valamit én nézek el különben az ötlet még koncepció szintjén sem létezne mert egész egyszerûen nincs értelme... Az egyetlen spórolás a hajtómû tömege üresen de cserébe leo ra kell vinned üzemanyagot. Ez tényleg akkora különbség? ( más lenne ha a hold kb geostac pályán lenne. akkor felülhetnénk rá és vontathatnánk dolgokat de így...)
Az ûrlift ötlete ugye az hogy valami ami fent kering egy hatalmas kötéllel felvontatja leo pályára a dolgokat. El tudná valaki magyarázni hogy ez hogy mûködik?? Ugyan azt az energiát mindenképpen be kell fektetni hogy megadd a kellõ sebességet a vontatandó tárgynak. Hatás ellenhatás... emiatt a vontató lelassul és lepottyan a földre. Másrészrõl ha egy leon lévõ dologról lelógatsz valamit akkor az a felszínhez képest óriási sebességgel fog mozogni vagyis rendkívül nehéz lesz rá "felszállni". Ha azt akarod hogy a relatív sebesség minimális legyen 36000km re kell felmenned (geostac pályára) amirõl ha egy vastag zsinórt lelógatsz a légkörbe folyamatosan lassítani foglya a légellenállás miatt a vontatót. (ami emiatt relative egyre gyorsabb lesz) Vagyis ha azt akarod hogz a vontatód fent maradjon üzemanyagot kell égetned amit elõbb leo ra kell juttatni ami további üzemanyagot kíván. Képtelen vagyok meglátni hol itt az üzemanyag spórolás de feltételezem hogy valamit én nézek el különben az ötlet még koncepció szintjén sem létezne mert egész egyszerûen nincs értelme... Az egyetlen spórolás a hajtómû tömege üresen de cserébe leo ra kell vinned üzemanyagot. Ez tényleg akkora különbség? ( más lenne ha a hold kb geostac pályán lenne. akkor felülhetnénk rá és vontathatnánk dolgokat de így...)
#190
Ha viszont sok évtizedet tökölnek, egyszer megcsinálja egy magáncég, vagy valami nem állami szervezet, vagy a maffia és jogot formál majd a területre. Na, az kényelmetlen lesz.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#189
Az igaz, hogy akkoriban kissé megterhelõ volt az Apollo program az USA-nak, de azóta az USA gazdasága, sõt a világ gazdasága igen sokat nõtt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy vágjunk bele azonnal egy ilyen projektbe, de az azért röheje, hogy a NASA költségvetését a mai napig nyirbálják, pedig szinten is tarthatták volna (mondjuk a kilencvenes évek közepének vagy elejének szintjén) a GDP-vel arányosan. Ehhez képest folyamatosan csökkentik azt a keveset is, miközben a dollár értéke messze nem az ami régen volt. Már nem éri el a GDP fél százalékát, de ezt még tovább akarják csökkenteni a szenátorok.
Amúgy az én véleményem is az, hogy nemzetközi összefogással fog menni a dolog, ha egyáltalán.
Amúgy az én véleményem is az, hogy nemzetközi összefogással fog menni a dolog, ha egyáltalán.
A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk
#188
Ja, holnap indulsz! <#duhos2>
#187
hú mennyi hozzászólás! meghodicsottuk már az üröt?
#186
Na ja. A scramjetet sem tegnap multheten kezdtek barkacsolni, aztan meg mindig csak kismeretu teszt verziok repultek tobb-kevesebb sikerrel.
Stikkes majom. A BC2 tonkretetelenek elinditoja. A Rövid Szöveges Üzenet küldők klub
#185
Tudád hány ilyen ígéretes dolgot láttam az elmúlt évtizedekben? Egyikbõl sem lett semmi, még techdemó sem. Milyen hajtómûvel repülne a gép? Hol tesztelték stb... Egy konvencionális új gépet nem fejlesztenek ki hat év alatt, nézd meg, hogy a Dreamliner és az új Aribusok mennyi ideig készültek úgy, hogy csak egy régi bevált koncepciót huzaloztak újra az új technológiák adaptálásával. Vagy nézd meg a Concorde-ot. Ez 2029-re is egy álom, nem több.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM