A múltbéli helyett a jelenlegi marsi életet kellene keresni a NASA-nak

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#84
Én pont azt gondolnám, hogy alacsonyabb gravitációban könnyebb lábra állni.
#83
Tudsz olvasni? Laborban kontrollt körülmények között. Nem hidrogénbomba.

"1951-re Spitzer befejezte az elsõ hidrogénplazma-fúziós reaktor munkálatait, amit stellarator-nak nevezett el (stella = csillag, latinul). Elsõ alkalommal csupán a másodperc törtrészéig mûködtette a berendezést, mert nem volt biztos benne, hogy nem fog-e hidrogénbombaként felrobbanni."

Azóta, már tovább mûködik... Sajnállak.

Molnibalage
#82
Wrong. Összesen nem töltött 800 napot az ûrben és ezt több utazás során szedte össze.

Legalább a wiki menn örgem.

A mai ISS asztronauták sem igazán tudnak járni mikor lejönnek a Földre, pedig napi 1,5-2 órát edzenek odafent és csak koszos 180 napot vannak fent nem éveket. A Marson a gravitációs a földi haramada, tehát az odaút után semmit sem tudnának ott csinálni az asztronauták, mert lábra állni sem tudnának.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#81
Már megbocsáss te nem azt írtad, hogy nincs megoldva hanem - idézlek: " olyan technikai feltételei vannak, amiket egyelõre képtelenek vagyunk teljesíteni." Amit most felsoroltál az nem képtelenség teljesíteni. Leírom miért:

"Nincs megoldva a hatékony élelmiszer levegõ és víz re-cirkuláció"

Az, hogy mi hatékony és mi nem relatív. Konkrétabban? A visszaforgatás csak egy lehetõség. Magukkal is vihetik az egészet, vagy annyit amennyit vissza tudnak forgatni. Kellõ pénz esetén annyi tonnát viszel magaddal amennyit akarsz. Nem képtelenség teljesíteni.

"nincs elég hatékony hajtómû"

Detto. Mihez képest nem hatékony? Jelenlegi rakétatechnológiával elérhetjük a Marsot? Igen.

"Az, hogy a szükséges vezérlõelektronika kibírja addig, amíg az ûrhajó megteszi a marsutazást oda-vissza"

Aha, mert a szondákon nincs vezérlés. Mert ha nem bírja, nem lehet kicserélni? Mit ahogy teszik ezt az ISS-n, vagy akármilyen ûrhajón. Nem képtelenség.

"nincs olyan üzembiztos energia-ellátó rendszer, ami kellõ mennyiségû energiát tud fejleszteni az egész út során,"

Tényleg soha az életben nem küldünk még szondát sehova ami energiaellátással rendelkezett? Szerintem elég sok ûrszonda kibírta. Napelem, RTG, atomreaktor, stb. Mi ebben a képtelenség?

"Nincs kidolgozva az ûrhajósok fizikai kondíciójának megóvása,"

Csak úgy 30 éve... és egyre jobb.

"a kellõ sugárvédelem"

A sugárvédelmet sem lehetetlen megoldani, ugyebár? Az 50 években a szovjetek betont használtak volna, ma már inkább egy dróthálót amiben elektromosság kering + sugárelnyelõ mûanyagok... Mérnöki feladat, ami egy rahedli pénzbe kerül majd, de nem lehetetlen kategória.

"Nincs kidolgozva az esetleges balesetek elhárítása, és a vészhelyzet megoldása."

Ez sem lehetetlen kategória, hanem logisztikai, vészhelyzeti forgatókönyv megoldások. Mi ebben a képtelenség?

#80
Ezt hol olvastad? Három év a teljes küldetés nem? Mert akkor vagy hét év lenne a küldetés.

Az oda út 1 év a visszaút is annyi.

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

Molnibalage
#79
Amen.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#78
A mostani elméletek szerint csak az egyik irányban kb. 3 évbe telne az út. Ott töltenének még valamennyi(6-12 hónap) idõt, aztán még megint 3 év kellene a visszatéréshez.

Ennyit még senki sem töltött fenn.

#77
"Ráadásul még sok minden ki sem derült, mert ilyen hosszú ideig még nem is élt egyhuzamban ember az ûrben."
pontosítok: ember ennél sokkal hosszabb idõt is tõltött az ûrben a Föld körûl keringve. De itt védte õket a Föld mágneses mezõje. Az illetõt Szergej Kirkaljvenek hívták és 804 napot, azaz több mint 2 évet tõltött folyamatosan az ûrben. Õ volt az aki a szovijet rendszerváltást az ûrben élte meg. Ezért is maradt ilyen sokáig fent, mert vita tárgya volt, hogy Bajkonur most kié is. Szóval 2 év simán elmegy egy embernek ui. a srác egyedûl volt 2 évig az ûrben.
Bár lehet, hogy többed magával már kinyírták volna egymást :)

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

#76
Bocs, de az hogy fel tudunk robbantani egy hidrogénbombát, az nem jelenti azt, hogy létezik egy energiatermelésre alkalmas erõmûvünk.
A kettõ nem ugyanaz.

Trollkodni meg te trollkodsz! Össze-vissza üvöltözöl minden ostobaságot, aztán mindenkit le akarsz üvölteni, aki rámutat a hülyeségeidre!

#75
Nincs megoldva a hatékony élelmiszer levegõ és víz re-cirkuláció, nincs elég hatékony hajtómû, Az, hogy a szükséges vezérlõelektronika kibírja addig, amíg az ûrhajó megteszi a marsutazást oda-vissza, nincs olyan üzembiztos energia-ellátó rendszer, ami kellõ mennyiségû energiát tud fejleszteni az egész út során, Nincs kidolgozva az ûrhajósok fizikai kondíciójának megóvása, a kellõ sugárvédelem. Nincs kidolgozva az esetleges balesetek elhárítása, és a vészhelyzet megoldása. Nincs lehetõség a bajba került ûrhajósok megmentésére, magukra lesznek utalva.

Tulajdonképp szinte semmi sincs megoldva, azon problémák közül, amit ismerünk. Ráadásul még sok minden ki sem derült, mert ilyen hosszú ideig még nem is élt egyhuzamban ember az ûrben.

#74
Valóban a USS. Voyager-t nem tudnánk megépíteni, sem a halálcsillagot. De nem is errõl van szó! Marsutazás, érted...? Azonkívül, hogy ez egy oltári nagy troll és demagóg szöveg, konkrétum is van, vagy csak képzeletbeli ûrhajókról vagy hajlandó írni?

A fúzióról meg jó lenne ha egy kicsit többet olvasnál, ugyanis úgy mint fúzió már a a 60 évek óta létezik, kapaszkodj meg: laborban kontrollt körülmények között. Sõt! Többféle megoldás létezik, csak egyenlõre vagy olyan drága lenne az erõmû felépítése, hogy nem hozná be az árát (vagyis kereskedelmi áramtermelésre nem alkalmas), 2. vagy olyan üzemanyag kell hozzá ami a földön gyakorlatilag nem létezik (He3), ja és persze még számtalan megoldás létezik, ami viszont kevesebb prioritást (= pénzt) élvez. Megteszed a kedvemért, hogy utánanézel, vagy linkeljek?

#73
namost én is valami ilyesmit írtam lejjebb, amit konteosnak neveztél. ;)
(kivéve az új faj felfedezését)
egyébként teljesen egyetértek veled.

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

#72
Eddig egyetlen valódi korlátot sem mondtál. Jó lenne ha nem csak ködösítenél, hanem valami konkrét dolgot is mondanál. Nem megy?

#71
"De te, hogyan kezdenél akkor neki egy ismeretlen létforma kereséséhez, ami olyan életforma aminek semmi köze a Földön megszokott és ismert létformákhoz?"

Sehogy. Mivel ilyen életformát nem ismerünk, nincs megfelelõ módszer a felismerésére, így abból kell kiindulni, amit ismerünk. Ha viszont felfedeznénk valamilyen más fajtát, akkor már erre is felkészülhetnénk.

#70
Fõleg az a baj veled, hogy kritikátlanul hiszel abban, hogy bármit meg tudunk építeni. Márpedig vannak korlátaink. Mindig is voltak, bár ezek egy részén keresztül tudtunk lépni, ahogy a tudásunk fejlõdött. De attól még nem tudunk olyasmit megépíteni, ami ellentmond a tudásunknak.

#69
okés. Én csak próbáltam a józan paraszti eszemmel következtetni dolgokra.
De te, hogyan kezdenél akkor neki egy ismeretlen létforma kereséséhez, ami olyan életforma aminek semmi köze a Földön megszokott és ismert létformákhoz?
Mert az, hogy írsz nekem egy olyat, hogy a lejebb olvasott leírások szerint hülyeségeket irogatok, még nem cáfolja meg az én érveimet. (ami ettõl még lehet, hogy tényleg hülyeség)

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

#68
Fordítva. Azért nem áldoz rá senki, mert nincs megfelelõ technológia, és sokáig nem is lesz.

A Voyager ûrhajót sem tudjuk megépíteni, és nem csak azért mert nincs elég pénzünk rá....

#67
Melyik része nem megoldható szerinted - és miért?

Molnibalage
#66
Kevered a szezont a fazonnal. Az Eurocity egy létezõ technológia. Még senki sem mutatott olyan eszközt, amivel a marsutazás megvalósítható. Azt meg ki kell fejleszteni és semmi garancia nincs arra, hogy a probléma megoldható.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#65
Sõt, talán két nagyságrenddel is gyorsulna a dolog, mert nem kéne arra várni, hogy a jelek a Föld és Mars között utazzanak. Ha jól tudom, még mindig ott tart a Curiosity, hogy naponta 200 métert tud megtenni. Ha ehelyett húsz kilométert tudna megtenni, és idõnként mintákat venne, azért az már nagyon sokat gyorsítana az adat gyûjtésen.

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

#64
Ez egy nagyon jó gondolat. Ha a kisebb szondákat ott helyben irányítanák, akkor akár egy nagyságrenddel is gyorsulhatna a felderítés és a mintavétel. (Az elemzés nem, de azt már akár a Földi laborokban is elvégezhetik késõbb.) Ezzel a módszerrel és többféle mûszerekkel felszerelt szondákkal már igen komoly feltárásokat végezhetnének néhány hónap alatt. Ha pedig valamelyik szonda meghibásodik, akkor ott a személyzet, aki visszahozza, (ha nem tud visszatérni) és megjavítja.

A felforgatásról, egy volt KGB-st?l. http://www.youtube.com/watch?v=HyFhnnOSAqk

#63
Persze, hogy nincs "kész", mert nincs aki megfinanszírozza, és kifejlessze. Az Eurocytinek sincs kész a Budapesti állomása, de ez ugye nem azt jelenti, hogy teljesíthetetlen feladat. Persze, hogy nincs olyan ûrhajó ami évekig képes Földi utánpótlás nélkül mûködni, mert a Földökrül ilyenre nincs szükség. Egyébként meg ha az ûrállomáson valami elromlik kicserélik, nehéz innentõl végig gondolni, a legegyszerûbb dolgot, hogy akkor a cserélhetõ alkatrészeket magukkal viszik? Ez nyilván megoldhatatlan logisztikai feladat lenne ugye? Ne már, ez mérnök feladat és nem lehetetlen kategória.

A fúzióról meg csak annyit, hogy lehet, hogy neked soknak tûnik az a pénz, de valójában édes kevés, és éppen ezért vegetál. Ennyi. Amíg van olcsó szén, nincs oka az államoknak hatalmas kiadásokba verni magukat a fúzióért, ráér. Így a pénz csak csorog... Ennyi.

#62
Az elejével tökéletesen egyetértek. Az analízishez annyit fûznék hozzá, hogy egy távirányítású róvernek ez is sokkal több idõbe telik (napokba). Konkrétan minden csiga lassúságú. Az, hogy az emberes utazás "mirõl szól" majd, ma még eldönteni nem lehet. Van kismillió terv, és hogy amikor arra kerül a sor, én nem tudom melyiket fogják választani, vagy esetleg egy teljesen új ötlettel állnak elõ.

#61
Ez pedig így igaz.

Még nem mûködik olyan kész, komplett ûrhajó, vagy ûrállomás, ami évekig képes minden külsõ segítség nélkül életben tartani a legénységét.

A pénz meg nem minden. a fúziós erõmûprogramokba is számolatlanul öntötték az utóbbi 60 évben a pénzt, és még mindig nem üzemel egy sem.

Molnibalage
#60
Igen, ez így van. Csak sok apró szondára telik, de egy igen kockázatos és egyszeri Mars utazásra meg nem. Ha egy szonda elveszik, akkor senki nem állítja le a további szondázást. Az STS két katasztrófája után éveig nem repültek és végül ki is nyírták õket. Ha az elsõ marsutazás nem sikerülne, akkor azzal gyak. vége is lenne a próbálkozásonak évtizedekeig.

A bejárható terülhet tényleg pár napos emberes jelenlét esetén, azonban a vizsgálatok elvgézése és az analízis, az már nagyon nem.

Az emberes utazás nem arról szólna részben, hogy adott esetben kisebb szondákat szórnak szét? Mert, ha már ember ment el oda, akkor nagyon sok szondát lehet elvinni, mert a Mars felszínére lejuttatása a szondának már implicte telesül, csak a szonda tömege az, ami plusz tömeg.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#59
"A gond a Mars utazással, hogy olyan technikai feltételei vannak, amiket egyelõre képtelenek vagyunk teljesíteni."

Ez nem igaz. Csupán anyagi feltételei vannak, és persze mérnöki. Nem tudom miért kell ilyeneket írni? Mielõtt felsorolod, hogy mi mindent kell túlélniük, had szóljak elõre - hogy ezek nem teljesíthetetlen problémák, csak pénz kell a megvalósításhoz, rengeteg pénz...

#58
Alapvetõ emberi dolog, hogy olyan helyekre is el szeretnénk menni, ahol még más ember nem járt. Amolyan majomkíváncsiság. Ráadásul egy jólképzett emberi biológus olyasmit is észrevehet, amit egy korlátozott képességû és teljesítményû automata nem.

A gond a Mars utazással, hogy olyan technikai feltételei vannak, amiket egyelõre képtelenek vagyunk teljesíteni.
Tulajdonképp meg kell oldani, hogy az ûrhajósok életben tudjanak maradni minden segítség nélkül évekig, és valahogy vissza is tudjanak térni.
Egyirányú útra talán már most is képesek lennénk, de a kamikaze küldetés nem igazán elfogadható perpillanat.

#57
""Meseld mar el hog mi alapjan keresel valamit amit meg sohasem lattal. "
az, hogy én nem tudom egy dolog, nem a feladatom. De pk sem tudják, ezért nem is fognak olyan 1xün találni bármit is. "

Ez is tipikus konteós érvelés. Kitalálsz valami eszementséget, és utána a többiekre mutogatsz, hogy nem is akarják bizonyítani az elméletedet.

#56
1: talán inkább egy hétbe, esetleg kettõbe.

2: amekkora erõfeszítésbe kerül egy ... mondjuk 7 emberes küldetés, ami úgy fél évig kutat a Marson, azzal mennyi rovert lehetne odaküldeni, amik mondjuk másfél évig kutathatnak, egy sokkal nagyobb terepen?

Azon nem vitatkozom, hogy jó lenne embereket küldeni a Marsra, de készen állunk rá? Megéri a propagandán kívül?
#55
A konteó olyan többnyire megalapozatlan, vagy eleve hamis elmélet, amely valamilyen furcsa, vagy közismert dolgot próbál megmagyarázni, többnyire mindenféle bizonyíték nélkül, vagy éppen a bizonyítékok ellenére.

Az egyik jellegzetes konteó, a holdra szállások tagadása. Eszerint a konteó szerint az egész holdraszállás meg sem történt, amit a nagyközönség láthatott, azt egy meg nem nevezett helyen, a Földön forgatták le. Az persze ennek konteónak a kitalálóit és fõleg a hívõit nem zavarja, hogy az összes érvüket sokan és többszörösen cáfolták már.

Tiboru, az egyik komolyabb blogíró, számos konteót gyûjtött már össze, és hozott nyilvánosságra emészthetõ formában.

#54
Nem összehasonlítható egy szonda egy emberrel. A szonda is csak eszköz, a kutató kutat így is, úgy is. Csak roverrel ezt igen nagy késéses teszi, és igen korlátozott lehetõségekkel. Amit a Curiosity eddig csinált fél év alatt, az egy embernek kb. másfél órájába telt volna. Szondát oda kell küldeni, ahova személyesen nem tudunk elmenni (mondjuk technikai okok miatt). Egy ember néhány hetes Marson tartózkodás alatt kb. 100 évnyi "szondázás" adatait tudná összegyûjteni, ha nem többet. Megéri? Szerintem igen.

#53
Azért földi típusú életet keresnek, mert 1. ilyen bizonyíthatóan létezik, 2. mert ettõl eltérõ életformák biomarkerei (életjelenségei) nem azonosíthatóak egyértelmûen (kivéve, ha elrohan a kamera elõtt valami, de kamera meg van). Ennyi.

#52
Konteo = konspiráció, magyarul összeesküvés elmélet.

#51
<#eljen><#nevetes1>

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

#50
Én sörrel, azt biztosan bármilyen életforma megissza.

#49
azért még sem találtak semmit... pedig több tudós is egyetért már azzal, hogy nem olyan bolygót lesz nehéz találni ahhol nincs élet, hanem ahhol van. Az érveik kiindulási alapja az, hogy a Földön is találtak olyan helyen életet ahhol elvileg nem is lehetne. Tehát ha a taljaban, elzárva mindentõl lehetséges élet (mint ahhogy találtak is) akkor minden további nélül lehetséges akár egy Jupiter szerû gázóriás légökében is.
Azért nem fognak semmit találni, mert az összes szondánk a földi élet nyomainak a kutatására van specializálva.
Te pl. milyen mûszerekkel raknád tele a saját roveredet annak érdekében, hogy nem földi típusú élet keresésére alkalmas legyen a Marson?
Ne aggódj, a tudósok sem tudják ;)

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

#48
"Meseld mar el hog mi alapjan keresel valamit amit meg sohasem lattal. "
az, hogy én nem tudom egy dolog, nem a feladatom. De pk sem tudják, ezért nem is fognak olyan 1xün találni bármit is. Ezért írtam azt, hogy nehéz lesz olyat találni amit nem is ismerünk. Ezért vitzes ez az egész, hogy a mostani marsi életet kellene keresniük. Hogyan? Mibõl indulnak ki? A földi életbõl? Abból meg minek? A Mars jelenlegi álapota még csak köszönõ viszonyban sincs a Földön található legzordabb helyel sem.

Mi az konteo? Már többszõr olvastam itt ezt a kifejezést, de fingom sincs mi az :o
Ez egy jelzõ azokra akik esetleg mást mondanak mint amit pl. Te? Vagy ez valami olyan összeesküvés szerû dolog? Tényleg nem tudom.

Én nem mondtam azt, hogy szilicium vagy bármi hasonló életet kellene keresni... miért van szilicium alapú élet? Én azt csal olvastam, hogy esetleg lehetséges ilyen is. De miért gondolod, hogy ha esetleg lenne is ilyen, ahhoz kell víz, vagy esetleg nagy hõfök, vagy bármi olyan ami a földön is van? :o

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

#47
Kiváncsi vagyok meddig fog még tartani a Mars szõrtelenítése.

ng0ofy
#46
Én a múltbéli marsi életet sem kutatnám ennyire, minek?
Inkább rakják tele olyan mûszerekkel azt a dömpert, ami hasznosítható anyagokat, helyeket keres, szuperül fotózik és tövirõl-hegyire fel tud térképezni egy nagyobb területet.
Mivel a Mars nem változik napról-napra :D Ezért elõ kellene készíteni 20 éves távlatban emberi expedíciókat, a pénzt jobb ûrjármû meghajtási technológiákba és energiatárolási technikába ölni, aztán majd ha ott leszünk kiderül, hogy mi a helyzet gyorsan...

#45
"Meseld mar el hog mi alapjan keresel valamit amit meg sohasem lattal."

Mondja Potter, hol keresne ön egy bezoát? :)
#44
Egyébként nem teljesen értem az asztrobiológusok csalódottságát, ugyanis a cikk végén pont arról van szó, hogy mintákat hoznának vissza a Földre. Ezzel hallgatólagosan elismerve, hogy a marsjárókra telepített mini-laborok lehetõségei igencsak elmaradnak a földi laborokéhoz képest.
Különösen fontossá válik ez a szempont, ha olyan életszerûséget keresnek, amilyet még sohasem láttak, talán még az "élet" definicióját is újra kell gondolniuk hozzá.
Vagyis az asztrobiológusok százszor jobb mûszerezettséggel vizsgálhatnák meg a mintákat, mintha ott a helyszínen valami mozgólabor (nem akarom lebecsülni, mert biztosan zseniális tervezõi munka eredménye, de akkor is messze elmarad egy földi kutatóintézettõl)
#43
Ami a nem szén alapú életet illeti, Asimovnak volt egy novellája: "A páratlan". Nem tudom, hogy ki olvasta (valószínûleg nem sokan). Asimov eredetileg biokémikus volt, tehát valamilyen szinten értett a területhez.
A novellában azt boncolgatja, hogy milyen természeti törvényeket és állandókat kell számításba venni, ha nem szén alapú életet próbálunk elképzelni.
Sajnos, a könyvet, amiben a novella volt, kb. 15 éve kölcsönkérte valaki... és ahogy ez lenni szokott, szóval alig tudok visszaemlékezni, de amire mégis, az a következõ: szén-szén kötések (egyes, kettõs, hármas) kötési energiái pl. a sziliciuméhoz viszonyítva, térszerkezetek, stb.
Érdemes elolvasni, eléggé meggyõzõ volt, hogy a szénhez képest mennyivel szegényesebbek a lehetõségek az élet kialakulására más elemekre alapozva.
#42
Ne zavarjon meg véletlenül se, hogy azok a "szûklátókörû" tudósok, kicsit jobban ismerik az elemeket és az elemekbõl összeállítható vegyületeket, és az ehhez szükséges körülményeket mint te. Egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy elfogultak volnának a szerves vegyületekkel kapcsolatban, ugyanis jó perverz módján mindent mindennel megpróbáltak már összeházasítani, még a nemesgázokat se kímélték, pedig azokról azt tanultuk, hogy ... és mégis ..., és még véletlenül se õk voltak azok akik felvetették a nem szén alapú élet ötletét, csak ugye ott vannak azok a fránya tények, hogy csak nagyon kevés belõlük ami stabil.
#41
Meseld mar el hog mi alapjan keresel valamit amit meg sohasem lattal. Pl valaki megbiz azzal, hogy talald mar meg a reverztranszkriptazt - hol keresed, mi alapjan, honnan tudod, hogy megtalaltad? :P
Mitol szuklatokoruek a tudosok? Mert nem keresnek szilicium alapu eletet ott ahol sohasem volt eleg magas a homoerseklet (meg nem is valoszinu egy szilicium alapu eletforma) vagy metan oldoszeren alapulot ott ahol tul meleg van hozza, vagy HFen alapulot ahol nincs eleg HF?
Puffogtatni azt konnyu, tenyeken alapulo kutatast kivitlezni meg teljesen masteszta. ami neked szuklatokorusegnek tunik az pusztan a tenyek ismerete, mig te konteon es sci-fin elsz.

#40
A címbõl egyértelmûen lejött, hogy a hozzászólások érdekesebbek lesznek mint a cikk :)
Resystance-t még hagyhattátok volna egy kicsit kibontakozni, õ volt a legkevésbé konvencionális, de azért szerencsére máson is lehet mosolyogni :)
Molnibalage
#39
És nevetni fogsz, de lehet, hogy ez lesz. Egy emberes mars expedíció árából százas nagyságrendû szonda mennyiség indítható. Ha az emberes befuccsolt, akkor sok pénz = 0 eredmény. Ha a 100 szondából 5 elveszik, akkor is van eredményed.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#38
"A múltbéli helyett a jelenlegi marsi életet kellene keresni a NASA-nak"
ehhez elsõ lépésként el kellene rugaszkodni a víz/oxigén/szén alapú életformáktól. De mivel mi emberek nem igen találkozunk nem földi élettel, ezért ez eléggé macerás mûvelet lesz. Az élet nyomait kutatják. Most meg a jelenlegit kellene keresni. A gond ott van - sztem - hogy a víz alapú élet nyomait nagyon könnyû kutatni, hiszen elég körbe nézni a Földön példák után. Egy olyan élet után kutatni, amirõl elképelésünk sincs, hogy egyáltalán milyen nyomot hagy maga után (ha hagy egyáltalán) eléggé komoly kihívást jelenthet, a teljesen szûklátókörû tudósok számára. Amenyiben nem azok lennének, úgy nem a múltal foglakoznának. Nem mind1 mi volt ott 20millió éve? És közben simán átnéznek a mostani marsi életen, mert nem is tudják, hogy mit kell keresniük.

Mess with the best, die like the rest Linux4ever

Molnibalage
#37
A németek a világos az egyetlen fejlett ország, ahol a politikai populizmus jegyében a baromságot erõltetik. Amikor majd az árcéldula is vállalhatatlan lesz, akkor lesznek arcvesztések. Illetve már most van. A hálózati ingadozások és az ár miatt több nagy cég bejelentette, hogy viszlát és még néhány nagy, hogy X árszint elérésekor õk is istenhozzádot intenek a germán földnek. A német áram ára a magyar árnak már majdnem a kétszerese és ahogy több "zöld" erõmûvet raknak bele úgy lesz csak egyre drágább...

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

#36
Nasa jelentés, 2213. július 15.
"Útnak indítottuk a Curiosity 48-at, melyen nagy-teljesítményû fúrópajzsot helyeztünk el, hogy 10-11 méter mélyre leásva kutathasson az élet múltbéli nyomai után."
<#eplus2>
#35
"Én úgy gondolom, hogy a technikai fejlõdés és az ûrutazás, ami az emberiség egyetlen elfogadható jövõje..." aminek elsõ lépcsõfoka a Marsra utazás lenne, a lehetséges élet (akár baktériumi állapotú is) ember általi, helyszíni vizsgálata. Amíg a szomszédra sem tudunk eljutni, csak matchboxokat küldeni, addig hova akartok ti ûrutazást? Na jó a Hold az megvolt, de abból sem lett rendszer. Ez még csak sci-fi marad egy jó ideig.