284
-
Moha Mahnian #164 Talán, mert a hajókon évekig is el lehetett élni, de a mai űrhajókon, távol a Földtől, ez nem megy! :( -
#163
Nem értelek. Ha hajózás közben neked elfogadható az éves léptékű utazás, akkor a rakétatechnikával miért nem...? -
torreadorz #162 Ne haragudj de Kolombusz egy olyan technológiát használt ami bizonyitottan alkalmas a Föld összes óceánjának bejárása véges időn belül (értsd: néhány év), és néhányszorosára gyorsitva pedig már több mint tökéletes.
Az ürtechnika pedig annyit bizonyitott hogy arra is csak korlátozottan alkalmas hogy a legközelebbi szomszédunkhoz elmenjünk vele... Mintha Kolombusz nem az oceánt szelte volna át, hanem a Balatont és a Balaton átszelése évekig tartott volna miközben a legénység nagy része odaveszettt.. -
#161
Nem tartom evidensnek, de az biztos hogy nem rakétatechnikával fogjuk megtenni ha egyszer sikerül (ha meg nem akkor igy jártunk). És abban is biztos vagyok hogy még a Naprendszert sem rakétatechnikával fogjuk meghóditani.
Tökéletesen egyetértek. -
Nagydög #160 En azert ugy latom, mar annak se nagyon. Nem a csillagkozi utazashoz fejlesztjuk a z ion es plazma hajtomuveket sem, csak hogy vallalhato idobe keruljon mondjuk egy Mars utazas. -
torreadorz #159 Nem tartom evidensnek, de az biztos hogy nem rakétatechnikával fogjuk megtenni ha egyszer sikerül (ha meg nem akkor igy jártunk). És abban is biztos vagyok hogy még a Naprendszert sem rakétatechnikával fogjuk meghóditani.
Egyszerüen ez a technológia nem alkalmas erre a limitei miatt, illetve az ürbéli távolságok nagysága miatt.
Szóval amig nincs jobb addig ide vagyunk bezárva a Földre, mert az esetleges horror árú kvázi gazdasági öngyilkos "majd én megmutatom ki a fasza gyerek" tipusú ideiglenes erőfitogtatáson kivül (a Holdra szállás is ez volt) itt nem lesz semmiféle gyakorlati eredmény.
Esetleg még a Marsra ember teszi a lábát a Föld fejlett országainak összefogásával de itt vége is a sztorinak. Szóval kénytelenek vagyunk álmodozni új technologiákról, máskülönben az ember soha ne mfogja elhagyni a Földet. -
Moha Mahnian #158 Mert ha nem tesszük, (remélhetőleg távoli) utódaink itt fognak kihalni a Földön, és ez pusztán idő kérdése!
torreadorz: a 40.000 km/s a fénysebességnek bő 10%-a, de ettől még igazad van: csillagközi utazást ennél kisebb sebességgel elkezdeni nem sok értelme van, és ezen a sebességen is inkább csak az odaútra szól a jegy, még az automata eszközöknek is! -
#157
A példát sem érted, semmi köze a motorcsónak példához.
Amit az Apollo programban megcsináltak, az Kolombusz első útjához hasonlatos. El lehet mondani, hogy "jártjunk ott". Ennyi volt a cél. Senki nem mondta azt, hogy akkor most kolonizáljuk a Naprenszert. Az lenne a búzatábla. Az Apollo program meg nyírt egyet a tábla sarkán... -
#156
Mondja ezt az, aki komolyan gondolja hogy majd rakétahajtással fogjuk meghoditani a világürt vagy akár csak a naprendszert, miközben a Holdra sem tudunk elmenni... (gazdasági okokból, de ez ugyanugy a technológia használhatatlanságából fakad).
Most gombabácsit idézve; miért tartjátok evidensnek, hogy meghódítjuk a világűrt? Attól, mert sok sci-fiben van csillagközi utazás attól semmi nem determinálja azt, hogy ez megvalósítható a való világban. Egy kurva szóval nem mondtam, hogy meg fogjuk hódítani... -
torreadorz #155 Lépjünk már túl Kolombuszon, teljesen fals példa. Ahogy mondtam egy 500 évvel ezelőtti vitorlás hajó és egy mai motoros hajó között alig van különbség sebesség tekintetében. Értsd: a mai hajók max 10x mennek gyorsabban mint egy vitorlás. Tehát egy vitorlás hajó teljesen alkalmas volt a kontinensek közötti utazásra (értsd: gyors és olcsó volt).
Az ürutazáshoz viszont ahogy irtam legalább 3600x gyorsabban kéne menni mint a mai rakéták... És olyannyira nem gyors és olcsó hogy még a LEO pályára juttatni valamit is kib@szott drága (már amikor sikerül és nem robban fel a rakéta...) -
torreadorz #154 "Most már te is azzal a baromsággal jössz, hogy mindenféle sci-fi meghajtás kellene?"
Igen. Anélkül az ürutazás csak vágyálom. Egyébként mi benne a scifi? Valaha az űrrepülő is Zeusz szekerének számított volna, és nem csoda lett volna, hanem kifejezhetetlen valami mert nem lett volna rá szavunk.
"Komolyan mondom, hogy eszemfaszom megáll már a rajokban jövő idiótákon..."
Mondja ezt az, aki komolyan gondolja hogy majd rakétahajtással fogjuk meghoditani a világürt vagy akár csak a naprendszert, miközben a Holdra sem tudunk elmenni... (gazdasági okokból, de ez ugyanugy a technológia használhatatlanságából fakad).
"Ezek szerint a vitorlás hajó sem volt hajó, mert már létezik több száz km/h-val repesztő versenyhajó? Hát öcsém, nem semmi...."
A vitorlás hajó és a versenyhajó között csupán csak 1 nagyságrend különbség van. Vitorlás hajó 20-30 km/h-val tud menni, egy verseny motorcsonak meg mondjuk 200-al.
Ezzel szemben a mai ürrakéták max 40000 km/h-val mennek, miközben 40000 km/s kéne (a fénysebesség 1%-a) ugyanennyi idő alatt. A különbség 3600-szoros.
Ha már jó példát akarsz, akkor gyaloglás vs hangsebesség feletti repülés... Na kellett is vagy másfél millió év mire a gyaloglásból repülés lett és addig nem is nagyon repkedtünk... -
#153
A Naprendszer meghódításához képest is tenyérnyi cél az, hogy odamentünk és visszajöttünk. Kolumbusz is 3 hajóval kb. arra volt képes, hogy áthajózott, aztán visszajött. Még évszázadokig kvázi fehér ember mentes volt Amerika, komolyabb és nagy állandó települések nem voltak. Európával összemérhető fejlettségű területek a XXVIII. század végéig nem voltak... -
#152
Na, mert ha szeritned lesz olyan technológia, ami lehetővé teszi a gyorsabb utazás, az olcsóbb lesz...? A lovaskocsi olcsóbb, mint az autó, csak éppen nem visz olyan messzire. A vitorlás is olcsóbb volt, mint a mai motorhajtású hajók. Csak azért van beőle ennyi, mert gazdaságilag megoldható a gyártásuk... -
torreadorz #151 "kisollót használunk egy tenyérni búzamezőhöz."
Na ne viccelj már. Nyilván ezért mennek naponta űrjáratok a Holdra, meg ezért van ott több űrbázis és ezért tart csak 5 napig a Marsra az út. Jah nem... Epic fail... -
torreadorz #150 "Nekieshetsz egy tábla búzának kisollóval is, legfeljebb képtelen leszel learatni addig, amíg szarrá nem válik az egész.
Egyszerűen hülyeséggel példálózol, csak nem akarod beismerni. Ez van."
Jóember, nem veszed észre hogy a rakétatechnika ugyanez??? Kisolló a búzamezőn. Már a holdraszállás is olyan mennyiségü pénzbe került hogy azóta is megismételhetetlen, sőt az irdatlan mennyiségü pénz miatt hagyták abba. És akkor hol van még a Mars, az gyakorlatilag egy teljes kontinens büdzséjét elvinné.
És mi a Föld-Mars akár csak a Naprendszer méreteihez képes (nem vagyok álmodozó ha az ember képes lenne a naprendszerben utazni már ürkorszaknak hivnám)?
Halotnak a csók... -
#149
Worng. Kisollót használunk egy tenyérni búzamezőhöz. Tehát az alkalmazott célnak megfelel a jelenlegi technológia. Ha a Holdra akarsz menni, akkor nem kell hiperhajtómű meg féreglyuk... -
Nagydög #148 A kolleganak valahol igaza van. Nem tudunk jobbat felmutatni a reaktiv hajtasnal, de az tenyleg kisollo a buzamezo ellen. Na most szegeny ember vizzel foz, de ha ennel nem tudunk valami sokkal hatekonyabbat felmutatni, akkor suthetjuk. A VASIMR-hez hasonlo technologiakkal elevickelunk a kozeli bolygokig(egy kompakt, megbizhato energiaforras ezen is lenditene azert), de felhordani a felszerelest LEO-ra meg mindig kemiai raketaval kell, meg a cel bolygon a felszallashoz is. -
fszrtkvltzttni #147 Most a jelenlegi technológiával? Egyik része se. Bármennyi pénzt is szednél össze, nem tudnánk neki állni megépíteni a hajót. Nem elméleti fizikai akadálya van, csak még nagyon sok mindent ki kellene hozzá fejleszteni. Persze ha összehozol rá nagyon sok pénzt, akkor elkezdheted kifejleszteni ezeket a dolgokat, és minden bizonnyal sikerülne is, de az nem jelenlegi technológia. Amit itt fölsoroltak, azok igenis akadályok. Példának okáért, az egy dolog, hogy vannak rakétáink, de egy olyan rakétánk sincs amivel ezt az utazást meg lehetne oldani. Minden bizonnyal ki lehetne fejleszteni, de most nincs. Vagy víztisztítás, vannak nagy hatékonyságú víztisztító eljárások, de ide olyan kellene amivel 99.nemtomhány9%-os visszaforgatást lehet végezni. Ilyen még nincs, mert ilyen nagy hatékonyságra még nem volt szükség. Meg lehet oldani? Valószínűleg igen, de még nem létező technológia. Vannak kis méretű atomerőművek? Igen vannak, de ezt közvetlenül még nem lehet beépíteni űrhajókba, mert ugye ezek az energia mellett nagy mennyiségű hőt is termelnek, és mégis mit csinálsz a sok hővel, egy olyan közegben, ami nagyon jó hőszigetelő? Megoldható probléma? Talán igen, de nem létező technológia. Stb.-stb. -
fszrtkvltzttni #146 Mégis mit tartasz valóságnak, te szerencsétlen?
"Az életet nem kell megtalálni, már réges rég itt van. Azért kasztrálják az ilyen kutatásokat, mert nem akarják, hogy kilássunk a magányos elmebörtönünkből. Mesterséges pszichózisban tartanak mindenkit. Nézzetek utána, amíg még lehet. Nem véletlenül akarják ennyire cenzúrázni az internetet."
Ezt? Szerinted ebben a sz@rban hisz az emberek többsége? Hol élsz te, diliházban? Már oda is bekötötték az internetet? Ennyi ésszel, hogy vagy képes egyáltalán életben maradni? -
Blake007 #145 Vajon mikor jönnek már rá, hogy a Marson nincsen élet? Meg úgy néz ki nem is volt.
Jobb a Jupiter holdjait kutatnák, mint ezt a porfészket. -
#144
Most már te is azzal a baromsággal jössz, hogy mindenféle sci-fi meghajtás kellene? Komolyan mondom, hogy eszemfaszom megáll már a rajokban jövő idiótákon... Ezek szerint a vitorlás hajó sem volt hajó, mert már létezik több száz km/h-val repesztő versenyhajó? Hát öcsém, nem semmi.... -
kamov #143 "Valószínűleg csak papíron maradt."
Papíron maradt.
"Az akkuról kétnapos üzemidőt az a változat tudta, amelyikkel például Farkas Berciék mentek föl, és jöttek vissza."
Erről beszéltem. Ez volt a napelem nélküli, kétszemélyes 7K-T változat.
Ami az ISS létfenntartását illeti:
Nincs olyan létfenntartó berendezés az űrállomáson amihez ne lenne legalább fél éves készlet a nyersanyagoktól a tervezett karbantartások alkatrészeiig bezárólag. Ez minden modul, minden berendezésére vonatkozik.
-
teddybear #142 Volt egy korai, katonai változat, az bírta volna a 4 hetes autonóm üzemidőt. Ám azt nem tudom, hogy egyáltalán megépítették-e ezt a változatot, azt meg végképp nem, hogy repült-e valaha. Valószínűleg csak papíron maradt.
Az akkuról kétnapos üzemidőt az a változat tudta, amelyikkel például Farkas Berciék mentek föl, és jöttek vissza.
Különben gyakorlatilag szinte minden Szojuz egyedi építésű volt, mert a súlytakarékosság miatt egy rövid útra semmi értelme nincs extrákat beleépíteni.
Ami pedig az ISS létfenntartását illeti az több részből áll. Van amelyik tovább, van amelyik rövidebb ideig bírja, ahogy írtam. Modultól függ. Felügyelet nélkül azonban mindig csak a minimális megbízhatósággal szabad számolni. -
teddybear #141 Nekieshetsz egy tábla búzának kisollóval is, legfeljebb képtelen leszel learatni addig, amíg szarrá nem válik az egész.
Egyszerűen hülyeséggel példálózol, csak nem akarod beismerni. Ez van. -
kamov #140 A jelenlegi Szojuz TMA-M változat kb. 1 napot bír akkumulátorról. A napelem nélküli változat tudott két napot.
A mostani Szojuz változatokat 3 főre 4,2 napra elég oxigénnel látják el, ez szabja meg hogy meddig működhet önállóan. A korai rekord Szojuz repüléseknél (Szojuz-9, 2fő, 17 nap)kiegészítő tartályok voltak beszerelve.
Az ISS-en jelenleg minden szükséges készletből legalább fél évre elegendő van fennt (víz, nitrogén), de van amiből több (élelem 7-8hónap)akár 1-1,5 évre elegendő készlet van fenn (tartalék alkatrészek, szűrőbetétek, vízkezelő vegyszerek).
-
torreadorz #139 Mint mondtam kisollóval is lehet búzát aratni. Ettől az még nem lesz alkalmas az aratásra, mint ahogy a rakétatechnika sem alkalmas ürutazásra. Ha az lenne, akkor nem lenne itt ez a topic, mert a balcsira ugranánk le a hétvégén hanem a marsra. -
teddybear #138 1. Igen.
2. az állítás hibás, mert pont rakétákkal repülték végig az egész utat, és többször is.
Az egyetlen problémás utat sem a rakéták hibája okozta, hanem az űrhajó energiatermeléséhez és a létfenntartáshoz is használt egyik oxigéntartály felrobbanása. -
teddybear #137 Hogy legalább az alapokat felvázoljam:
A közismert Szojuz űrhajók létfenntartása a napelemszárnyak nélkül, csak akkuról mindössze 2 nap. Ennyi energiát képes magával vinni az akkukban. Ha működnek a napelemek, akkor a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően az eredeti 1,5 hétről mára kb. 4 hétre nőtt.
Ez a típusú űrhajók felhasználhatósága a kilövéstől számítva az eredeti 60 napról mára 1 évre nőtt. Ez azt jelenti, hogy a hajó a keringési pályán az űrállomásra bedokkolva, hibernált állapotban ennyi ideig tárolható.
Az összes többi űrhajó, és az űrsiklók sem tudnak többet.
Az ISS létfenntartó rendszere sokkal nagyobb teljesítményű, és több részből is áll, de utánpótlás nélkül max. 2-3 hónapig bírja, aztán egyik alrendszer a másik után leáll.
Ez nagyon messze van a mars-utazáshoz minimálisan szükséges 6-7 évtől. -
teddybear #136 Hibás az érvelésed. X-szer mondjuk napi 20 km leúszása nem egyenlő még elméletileg sem egy óceán átúszásával, mert ekkor olyan problémák fognak fellépni, amik a rövid úszáskor még nem.
Ép úgy más tészta a dolog, mint ahogy 500 méterről a tengerbe ugrani sem egyezik meg azzal, ha 50x beleugrasz a 10 méter magas trambulinról. -
torreadorz #135 Semmilyen és nem is kell, mivel a tolóerő egy zsákutca, nem kompatiblis az ürutazással. Olyan mint a gőzgépes autó, lehet vele erőlködni, de nem sokra jutsz.
De hogy érts, kisollóval is lehet búzát aratni, de ettől az még nem alkalmas rá, mert se nem hatékony, se nem olcsó, se nem kis kockázatú.
És amig az ember fel nem találta a kaszát, addig bizony a fenti okok nem is termesztett búzát, mert nem érte meg, inkább gyüjtögetett helyette. Most pont ezt látod az űrkutatás területén, az elmúlt 30 évben nagyon nem történt semmi azon kivül hogy kilőttünk pár mosógép méretü szondát az bolygóközi űrbe, meg föld körüli pályára küldtünk némi hasznos dolgot ami azonban mégmeszebb van az ürutazástól.
És persze ettől még összeránthatok százezer embert (a NASA ennyit foglalkoztatt a beszállítókkal együtt a holdraszállás korában) és egy techdemo keretében kisollóval learathatok száz hektár búzát, de ettől ez még nem lesz egy müködő technológia.
Ezért is mondtam pár kommenttel ezelőtt hogy nincs itt semmiféle ürkorszak. A jelenlegi technológiánk nem kompatiblis semmiféle űrutazással, de még csak a bolygóközi űrutazással sem. Az hogy eljutottunk a Holdra, az ürutazás szempontjából csak olyan mintha átmentem volna a másik szobába, miközben a legközelebbi szomszéd (bolygó) az atlanti oceán túloldalán van. -
#134
?
Pont azt bizonyította be, hogy jelenleg az egyetlen. Milyen más olyan technika van, amivel jól szabályozhatóan nagy tolóerőt tudsz előállítani...? -
resystance #133 "Rossz helyen kopogtatsz. Nem lehet valakit megtanítani írni, ha nem tudja kezelni az író eszközt... "
Látom már én is, meglepődtem azért, nem is kicsit. Érdekes, hogy a valóságtagadók konteóhívőknek hívják a nem valóságtagadókat.
Egyébként többen hisznek már a "konteókban", mint a hivatalos magyarázatokban. Ez nyilván azért van így, mert a nagy számok törvénye szerint egyre több az idióta, tudom. :)
Sok sikert a további kondíciók-közti választásokhoz.., a gondolkodóknak meg kitartást! -
torreadorz #132 Szerintem a holdraszállás két dolgot bizonyitott be:
1, lehetséges az ürutazás az ember számára
2, a rakétatechnika nem alkalmas erre
Ezért mondtam hogy a holdraszállás megelőzte a korát, mert egy olyan technologiával kivitelezték ami alapvetően nem alkalmas erre -
resystance #131 "Ezen alternatív médiák alatt,csak nem az UFOmagazinra és más "hiteles" forrásokra gondolsz?"
Az alternatív média nem azt jelenti, hogy egy újság érdekes címmel. Leírtam, mi az. Akkor ne kérdezd meg, hogy mi az. -
resystance #130 Te mit szivsz?
Hát nem azt, amit ti! :) -
#129
Azért annyira nem előzte meg, csak pusztán volt elég pénz kihasználni a lehetséges maximumot és a program során elfogadott lett volna akár egy nagyobb kudarc a siker előtt is. Ez már csak azért is belefért, mert egy próbálkozás ára olcsóbb volt. Egy marsutazás esetén ez nem áll fent. Ott egyetlen kudarc többe kerül, mint a teljes Apollo Program költségvetése.
Héron gőzgépe az nem csak techdemó volt? Semmi gyakorlati alkalmazása nem volt, de bizonyította azt, hogy a gőz ereje felhasználható. -
torreadorz #128 Szerintem bontsátok ketté a kérdést, mert nem az a kérdés hogy lehetséges-e elméletben mai technológiával egy mars utazás, hanem hogy lehetséges-e a gyakorlatban.
Egyszerü példánál maradva, lehetséges-e átúszni egy embernek a csendes oceánt? A válasz az hogy igen, nincs technikai akadálya, sőt ügyes matematikusok még azt is ki tudnák számolni hogy mondjuk a sikeres átuszás esélye 1 a 10 milliárdhoz.
A probléma csak ott van, hogy a Földön összesen nincs 10 milliárd ember aki megpróbálkozhatna vele, tehát a gyakorlatilag nem lehetséges.
Szóval felesleges ezen rugozni, be kéne látni hogy nincs itt semmiféle űrkorszak, a holdraszállás jóval megelőzte korát kb. úgy mint héron gőzgépe.
A technológiánk nem alkalmas a Föld körüli pályánál nagyobb űrutazásra és nem is látszik hogy ez a változna a következő száz évben mert még csak olyan technológia sincs ami legalább a kezdete vagy az alapja lenne ennek. -
#127
Egy expedicó lightos becsült költsége 100 milliárd dollár. Tehát 1000 milliárd dolláros bázisnál tényleg filléres lenne az 1 milliárdos hordozórakéta, ami elvisz 8 tonnát is akár a Marsig, cask éppen egyikre sincs pénz... -
ostoros #126 Olvasd újra. -
#125
Mitől nem lenne nagyobb költség? Egy több száz millió USD-be fájó hordozórakéta juttatott el egy kb. 900 kg-os szerkezetet a Mars-ra. Ez neked a nem olcsó...?