149
-
coolbboy83 #109 Mielőtt menne az okoskodás, van 2 orvosprofesszor a családban, illetve élelmiszervegyés és gyógyszerész is..... Tudnának mesélni, hogy miket szedtek be gyógyszerként egy náthára, amit az is sak tünetileg kezel, mert megfázás az nem is megfázás, hamem a Rhyno vírus......
-
coolbboy83 #108 Tehát egy növényekből kinyert szerves C vitamin hatástalan, és a gyógyszergyári szintetikus hulladék a nyerő, aminek leírásában mellékhatásként hányás, hasmenés és fejfájás is szerepel...
Való igaz hogy sok homeopátiás cucc nem az igazi, de sok egyáltalán nem placebó...
A gyógyszerekre szükség van - de nagyapámnál pl 1-ik gyógyszer mellékhatására írtak fel még egyet, aztán annak a mellékhatására egy injekciót.... Remek...
Majd kiderült ha nem szedi egyiket sem, akkor jobban van egy sima zöldtea ivástól.....
Az orvos meg örült mert jobb a vérképe - igaz nem a gyógyszerektől... -
coolbboy83 #107 Mondta valaki, hogy a táplálékkiegészítők gyártói mind szentek?? Mert én tuti nem - ugylátszik azz az egy sort sem sikerült értelmezned...
-
teddybear #106 Teljesen téves úton jársz. Az hogy a nagyüzemi, szervezett mezőgazdaság a leghatékonyabb, az nem a rendszer ész nélküli dicsőítése, hanem tényeken alapul. Persze ehhez egy kis utánajárás, és némi józan ész szükséges.
A szoci rendszerben nagyüzemi rendszerrel termeltek nálunk. Ezek voltak a tsz-ek, állami gazdaságok. Nemcsak magunkat láttuk el, de sok mindent exportra is termeltünk. Az éves gabonatermelés kb. 10 millió tonna körül mozgott.
Most miután a régi rendszert szétverték, főleg kisgazdaságok termelnek. Az éves gabonamennyiség viszont a réginek csak a fele, harmada. Élelmiszer-behozatalra szorulunk.
A helyzet nem is fog mostanában megváltozni, mert a mostani rendszer képtelen ennél nagyobb teljesítményre. Majd csak akkor, ha a mostani sok kis birtokot tőkeerős csoportok felvásárolják.
Ami az éhségövezeteket illeti, az szinte sohasem a mezőgazdaság miatt jöttek létre. Kínában a Kulturális Forradalom miatti zavargások, és a vörös gárdisták által végrehajtott pusztítások miatt tört ki a 20. század egyik legnagyobb éhínsége. Etiópiában, Szomáliában sem a termőföld hiánya akadályozza meg a lakosság kellő ellátását, hanem a helyi politikai helyzet. Ugyanez van Maliban is. A déli keresztény földművelő feketék harcolnak az észak felől terjeszkedő beduin és kaffer nomád, muzulmán törzsekkel. Mindenütt teremne annyi élelem, amennyi elég lenne helyi szinten, a különböző természeti problémák ellenére, ha modern, vagy legalább szervezett termelési módszereket használnának. Csakhogy nem tudnak, vagy nem is akarnak, mert a helyi vezetőknek ez nem áll érdekében.
Ugyanakkor az összes fejlettebb technikai szintű országban a nagyipari mezőgazdaság előretörése tapasztalható. Az USA-ra sem jellemzőek a kisgazdaságok. Farm-komplexumok adják a mezőgazdasági termelés javát, az amish jellegű magángazdaságok inkább csak kivételek.
De a többi országban is hasonló a helyzet. Sehol sem lehet versenyezni a gépesített földműveléssel.
Ráadásul a traktorral felszántott föld sokkal többet terem a lóval karistoltnál.
Nem tudom, hogy hol élsz, de ideje lenne normális gazdaságelméleteket tanulmányoznod. A divatmarhaságokat meg felejtsd el. -
lapaleves #105 lehet maszatolni meg barmozni, jelenleg ötletünk sincs arra, hogy hogyan fogjuk a te tündér emberiségedet ellátni akár 20-40 éves távlatban. szerintem ez nyilvánvaló probléma. hogy barom vagyok-e, ha megpróbálok megoldást keresni, azt majd az idő eldönti.
a rendszer ész nélküli dicsőítése és az arrogancia nyilván ennél sokkal bölcsebb dolog. legalább, mint mindenféle demagóg idézet ezerhétszáz-akárhányból. elég releváns a jelenlegi ismereteink mellett, de annyira azért nem.
amúgy minden barom, meg az állatok általában képes az önellátásra (ezt legalábbis lokális közösség szintjén), mi meg nem. az isten óvjon minket az egekbe magasztalt elosztórendszereitek komolyabb problémáitól. majd megkérdezhetitek Voltaire-t. úgyis nagy kópé, jól kiröhög majd. -
#104
A nap kommentje díj átadásra került részemről. 
-
csimmasz #103 Ez jó duma! :)
A legnagyobb átbaszás a homeopátia!
Gyógyszerárban adják (10Euro fölött )holott semmi hatásuk sincs max placebo.
Rohadt rablás, a gyógyszer is kurva drága de az legalább használ és a hatását érzed nem ugy mint a homeopátiás szarokét.
-
fszrtkvltzttni #102 Persze, mert a gyógyszergyártás sátáni biznisz. A táplálékkiegészítőket viszont jótékonysági szervezetek ajánlják fel. A homeopátiás szerként eladott cukrozott mészkőport pedig egyenesen az angyalok hozzák le a mennyből. Azok minden pénzt megérnek. -
coolbboy83 #101 Néhány gyógyszercég biztosan szép summát fizetett ezekért a baromságokért.... -
#100
Fingod nincs a statisztikáról. Ez a köv. posztoló is egyből kiszúrta. Mondjuk ennyi baromság leírásánál nem volt nehéz... -
fszrtkvltzttni #99 Kezdjük azzal, hogy ilyen összehasonlítást nem teszünk, hogy egy szűrt átlagot hasonlítunk össze egy nem szűrt átlaggal, mert ezután jön az, hogy a statisztika hülyeség, mert bármit ki lehet belőle hozni. Igen, ha kiválogatod az egészségesen élőket, akkor azoknak az átlagéletkora hosszú lesz. De ha kiválogatod a városban egészségesen élőket, (nem bio, csak változatos étrenddel, mozgással), akkor azoknak is hosszú lesz a várható életkora.
Folytassuk azzal, hogy annak az eldöntéséhez, hogy a kettő hogyan viszonyul egymáshoz, adatok szükségesek, nem hasra ütés szerűen kell mondani valamit.
Végül, ha el is elfogadjuk azt amit írtál, az alapján se látom, hogy jelentős különbség lenne a nagyszüleink természetközeli életmódja és a modern életmód várható élettartama között. -
johnfly #98 Jujj, jajj juujj! Szegény pici érzékeny emberke!
Te kapsz agyfaszt? Attól, hogy nem sorolom fel az egész településemen élő összes ember dédszüleinek átlag életkorát, csak megemlítek egy általános tendenciát, ami alkalmasint megfigyelhető az én családomban is, akkor az már csak egyelemes statisztika lehet?!
Akkor az Ön kedvéért átfogalmazom Mérnök Úr!.
Ha megfogod egy település népesség adatait, és lehántod róla a sallangot, értem itt: kiválasztod belőle azokat az embereket, akik természetközeli módszerekkel termesztettek növényeket, és tartottak állatot, valamint kiveszed közülük a káros szenvedéllyel élőket, azt fogod tapasztalni, hogy a várható élettartamuk bőven eléri, ahogy te fogalmaztál, a "Modern nagyvárosi életmód" várható 80-as adatát.
Ja, hogy megérteni sem akarod! Az más. Valaki megemlíti, hogy a természettől nem kéne elszakadni, te ráhúzod a "Rousseau" lepedőt, félresöpröd, és te kapsz agyfaszt?
Te, aki úgy értelmezed más szövegét, ahogy akarod, mögé képzelve a többit, amit le sem írt, te oktatsz szövegértésből? -
#97
Bocs, de 100 éve mikor volt a természet lágy ölén élés? Komolyan mondom, hogy agyfaszt kapok bazdmeg. Ennyire nullának lenni szövegértésből már művészet. Az egyelemes statiszika meg a legnagyobb bullshit a világon, ti meg abból extrapoláltok a végtelenbe. Eszemfaszom megáll, de tényleg... -
teddybear #96 A legutóbbi felmérés(2008) szerint a születéskor várható élettartam Magyarországon 77,8 év (nők), 69,8 év (férfiak). Ez elég jó adat, kár hogy nincs bontva, pontosabban csak pénzért lehet pontosabb adatokhoz jutni.
Viszont ha utánanéztek, az alacsonyabb értékek mindenütt a kisebb városi lakosságú országokban adódnak. Ez van. -
fszrtkvltzttni #95 Akkor most rángassuk elő a 80-90 évig élő városi néniket meg bácsikat? Örüljetek neki, hogy a ti családotok ilyen hosszú életű, mert akkor valószínűleg ti is azok lesztek. Ettől viszont nem fognak megváltozni a statisztikák, hogy az átlagéletkor tendenciózusan növekszik a városiasodás mellett is.
Az én családom is falun élt, maga termelte amit evett, állatot növényt egyaránt, és a férfiak mégis 50-60 éves korukban hullottak... és gondolom nem én vagyok az egyetlen aki szopóágra született. Szóval talán nem kéne a saját tapasztalatotok alaptalan általánosításából messzemenő következtetéseket levonni. -
#94
Szerintem az ősemberek nem bolgárkertészek voltak... A többit szerintem te is ki tudod találni. -
johnfly #93 "Természet lágy ölén élő ősember. Várható életkor 20 év, középkorban 30 év. Modern nagyvárosi életmód, egyes országokban 80 év körüli várható élettartam.
No comment..."
Ezzel fingot fogtál! Két dédszülőm is 95 évnél tovább élt, apai>anyai dédnagyapám bolgárkertész volt, és majdnem megérte a 97-ik szülinapját. Abba halt bele, hogy túl sok szőlőt evett ősszel, és bélcsavarodást kapott.
Egyik dédszülőm sem élt kevesebbet (azok közül amelyik természetes halált halt) 85 évnél.
Nem azt mondom, hogy éljünk mi is földpadlós házban, meg hogy nem kell orvoshoz járni, hanem azt, hogy ne hagyjuk az ő tudásukat a mi generációnkkal sírba szállni.
"de a vidéken élő emberek is élvezik a civilizáció áldásait és ugyanazt a tömegtermelt kaját eszi, mint bárki más."
Sajnos mostanáig valóban ez volt a növekvő tendencia, de az utóbbi két évben mindenki kapadozik vidéken, hogy hogy tudna magának minél többet megtermelni háztájiból. Ezzel csak az a baj, ha nulláról kezded sokba kerül, és az elején sok a kudarc is. Így minden második feladja.
A köcsög Tesconak meg van egy olyan g.ci szemét trükkje, hogy olyan vetőmagot árul piszok olcsón, amit ha elvetsz, biztos elmegy a kedved a kertészkedéstől! Aztán meg veszed továbbra is nála a holozöldséget, mondván: Ezt nem lehet gazdaságosan otthon előállítani.
Csak megjegyzésképp: ha nem lehetne, én most nem gépelnék a meleg szobában, hanem a közúti híd alatt ücsörögnék egy ponyva alatt. -
nlght #92 Szerintem meg te vagy elfogult, főleg ha allergiás vagy! No offense, semmi bajom az allergiásokkal, csupán a tapasztalataimat írtam le statisztikailag.
Egyébként mielőtt lefikáztál volna 5 mp google használattal megspóroltál volna magadnak is egy kommentet meg nekem is.
Ezek a hírek/tanulmányok az én tapasztalataimat támasztják alá:
link1
link2
link3
Jó olvasgatást! -
nlght #91 Ki beszélt itt halálos járványokról rajtad kívül? Ha annyira érdekel ott a google, keressél rá nyugodtan. -
teddybear #90 Persze. Csak a megfelelő tálalás kell hozzá. Annak idején pl. a margarint a a vajhoz képest olcsóbb mivolta miatt kezdték használni. Aztán jött a farkasvakság, ami a vitaminhiány egyik formája. Most mesterségesen tesznek bele a margarinokba mindenféle vitamint, és azt mondják a vajtól szívrohamot kaphatunk... -
fszrtkvltzttni #89 LOL! Kicsit ironikus, hogy miközben az emberek attól rettegnek, hogy megetetnek velük minden szart, örömmel megesznek minden szart. -
#88
Hát igen, a kommentben levő tényleg eléggé odavernek... -
teddybear #87 A hozzászólások között felsoroltak pár olyan észrevételt, ami hiteltelenné teszi az egész kísérletet, már ha igazak.
Tulajdonképp ez egy gazdasági vita. A GMO-növények előállítása meglehetősen drága, az ezzel foglalkozó cégek viszont a maximális profitra törekednek. A nemzetközi szabadalmi törvények meg lehetőséget adnak erre. -
Dragunow #86 itt a link lehet csodálkozni.
http://www.mrns.hu/hirek/nagy-vihart-kavart-a-gm-kukorica-veszelyesseget-allito-tanulmany -
Dragunow #85 Egy Francia laborban bizony tesztelték a gmo módosított kukorica hatását a fogyasztóra. Patkányokon végeztek kísérleteket több éven keresztül. Génmanipulált kukoricával dúsított ételeket etettek velük. Azért patkányokon végezték ezeket a kísérleteket mert a patkányok szervezete érzékenyebben reagál az élelmiszerben előforduló rákos daganatokat előidéző anyagokra.
Úgy végezték a kísérleteket, hogy az egyes tesztalanyoknak külömböző dózisban adagoltak gmo módosított kukoricából készült ételt. Volt amilyen csak 10% koncentrációban kapta volt amelyik 80%-ban.
Kapaszkodjatok meg. A magas dóziban adagolt gmo módosított kukoricával táplált patkányok több mint 90%-nál rákos daganatok alakultak ki a testük különböző pontjain. Minél nagyobb dózisban adagolták a gmo kukoricát annál nagyobb arányban alakultak ki rákos megbetegedések a tesztalanyoknál.
És ezt eszi a világ nagy része. Elképesztő. -
Redwing #84 Látom itt nagy valamiért elkezdtetek beszélni a hibrid meg bio meg gmo-ról.
Kicsit segítek a tisztán látásért.
Kezdjük talán a hibriddel. Ezt a 20. században kezdték el használni. Csak egy új fajta nemesítési eljárás. Kukorica, paprika, paradicsom... stb. Ezek biztosabb termést és jobb minőséget adnak (kb 100-150%) A technológia sajátossága, hogy újra már nem lehet vetni őket, vagyis lehet, de akkor már kissebb lesz a termés. De ennek semmi ismétlem semmi köze a gmo-hoz. Ez egy természetes folyamat, amihez az ember csak az adottságokat adja.
Természetesen van a gmo és hibriden kivűl ma is használt régi bevált fajták. Azok is átmentek bizonyos fokú keresztezésen. Ezek szintén teljesen biztonságos fajták amiket újra és újra el lehet vetni. persze a termés egy részét meg kell hagyni vetőmagnak.
A GMO egy a fentiektől teljesen mesterséges eljárás. Nincs nemesítés, hanem egy génmanipuláló eljárás.
Egy független neves kutatólabóratium nem tesztelhet gmo-t.
Hossztávú hatásairól tesztek titkosak.
A szakértők nem beszélnek/nem beszélhetnek.
Ha kutatni akarsz a témában az ajtók bezáródnak.
Mára már kiderült, hogy bizony képes a tovább örökítésre, amit egy jó darabig titkoltak.Tehát elveszíted felette az uralmat. A nővényvédőszer felhasználás hosszútávon nem csökken. Ez két olyan fontos dolog (az élettani hatásáról sajnos semmiféle információnk nincs) ami már eleve e technológia elvetését vagy továbbit fejlesztését illetve azonnali beszüntetését kellene eredményeznie.
Hogy megértsük. Amerikai cég. Pénz. Nem kis pénzről van szó. Ha világ élelmiszer ellátását nézzük és ezt mind egy cég technológiája adná, akkor azzal olyan globális vállalattá válna,amilyen még sose létezett. Ez természetesen az USA érdeke is.
Ui.: A szója évek óta gmo. Amit hazánkban lehet kapni többnyire az is. Viszont csak kis mennyiségben fogyasztod. Annak ellenére, hogy szinte mindenben van.
-
#83
Ezek szerint az infúziós sóoldat vagy más hasonló orvosi készítmény is csak mind kamu...? Jaj... -
torreadorz #82 Nagyon elfogult vagy ráadásul a hülyeség kitartással is párosul ez a legrosszabb kombináció.
Én speciel rengeteg allergiás vidékit ismerek, én magam is az vagyok, de ez nyilván szubjektiv, szóval jó lenne ha linkelnél valami hiteles tanulmányt miszerint arányában több az allergiás városokban mint falvakban...
Másrészt az életminőség kérdése független attól hogy városban élsz vagy faluban. Ehelyett minden azon múlik hogy mennyire is jól szervezett az élettér.
Ha összehoztál egy büdös koszos szmogos várost akkor a benne élő emberek ugyanúgy hamarabb fognak meghalni, mintha összehoztál egy szép tágas levegős falut ámde nincs munkahely, igy a legközelebbi melóhelyre naponta 60 km-ert kell buszoznod (oda-vissza) és hajnal fél négykor kelsz és heti 3x 12 órázol.
Egyik esetben a szmog nyir ki és tüdőrákot kapsz, a másik esetben a stressz a túlhajszoltság és a kialvatlanság és szivrohamban fogsz meghalni.
És persze lehet hogy vidéken egészségesebb kajákat eszel, csak épp ha kapsz egy szivrohamot akkor 20 perc alatt ér ki a mentő a szomszédos nagyvárosból, mig ha a nagyvárosban történik ugyanez akkor lehet 5 perc alatt a helyszinen van a mentő.
Szóval minden csak élettér szervezettség kérdése, ha jól szervezed akkor a városod sem lesz büdös és vidéken sem fogsz kipurcanni mert 1 orvos jut 5 falura.
Az meg hogy nagyanyad 80 éves koráig élt nem mérvadó és most nem fogom kifejteni hogy miért de magadtól is rájöhetsz. -
teddybear #81 Én írtam... -
teddybear #80 "nincsenek járványok?
egész évben 24/7 járványok vannak, a felgyorsult élet és a jobb közlekedési lehetőségek miatt egy járvány simán interkontinentálissá válik seperc alatt, ráadásul egy városban sokkal jobban terjednek, mert sűrűbben tömörülnek az emberek, elég ha eltüsszenti valaki magát és 50 embert megfertőzhet, szóval sztem elég merész kijelenteni, hogy "sok olyan fertőzés van falunk, amit egy városban nemigen kaphatsz el""
Márpedig így van. Ha leszámítom a szokásos influenzát, nem sok komoly járványt tudok felsorolni az utóbbi 50 évben nálunk. Te tudsz? Mondjuk az AIDS kivételével, ami szerencsére nálunk nem olyan sok embert érint.
Az utolsó nagy betegség a TBC volt, de azt gyakorlatilag felszámolták a hatvanas években. Pedig csak nálunk olyan másfél, két millió TBC-beteg volt.
Az idióták által sokat szidott védőoltások világszerte felszámolták az olyan járványokat, mondjuk pl. a himlőt, a pestist, pedig ezek több százmilliós járványokat okoztak.
A városiasodással járó csatornázás és a higiénia szintjének növekedése véget vetett a kolerának, ami szintén sok életet követelt. -
#79
Skizofrén poszt. Leírod, hogy 0/24-ben járvány van, aztán az egész komment egy nagy "ha". Mutass olyan betegségekből járványokat, ahol a mortalitás megközelíté százalékban a két számjegyet... Vagy van olyan, ahol legalább az 1%-ot meghaladja? A HIV vírus tevékenységét leszámítva fertőző járványok, amik területeket népelenítenek el, azok nemigen vannak... -
nlght #78 Sajnos igen... ahogy lentebb már írta valaki, nem tudunk versenyezni Dél-Európa országaival, úgyhogy kapjuk az arcunkba a spanyol gyorsérlelt paradicsomot, aminek már nincs is paradicsom íze és harmadannyi vitamintartalma van. -
nlght #77 nincsenek járványok?
egész évben 24/7 járványok vannak, a felgyorsult élet és a jobb közlekedési lehetőségek miatt egy járvány simán interkontinentálissá válik seperc alatt, ráadásul egy városban sokkal jobban terjednek, mert sűrűbben tömörülnek az emberek, elég ha eltüsszenti valaki magát és 50 embert megfertőzhet, szóval sztem elég merész kijelenteni, hogy "ok olyan fertőzés van falunk, amit egy városban nemigen kaphatsz el"
"Viszont például Nyugat-Európában arányosan többen élnek városban, és mégis tovább élnek, mint mi."
Mert a 2004-es EU csatlakozás előtt, mi voltunk Európa pöcegödre. Sok országgal vagyunk szomszédosak (ergo tranzit ország vagyunk) és amit nem engedtek anno bevinni az EU-ba azt itt adták el a magyar élelmiszerláncoknak, vagyis minden károst szart megettek a magyar néppel, amit az eu polgár nem ehetett meg. Azóta szerencsére jobbak lettek az élelmiszer-biztonsági törvényeink, valamelyest javult a helyzet. -
teddybear #76 Ez most már kezd változni. A falusi barátaim egyre kevesebb kaját termelnek otthon, mert nem éri meg. A közeli hiperben ugyanis sokkal olcsóbban tudják megvenni ugyanazt a paradicsomot, húst, stb. amit eddig megtermeltek maguknak otthon.
Ráadásul a hiperben egész évben hozzájutnak a paradicsomhoz például, míg ők náluk csak idényben terem. -
nlght #75 "ugyanazt a tömegtermelt kaját eszi, mint bárki más"
épp ezt mondom, hogy falun az idősebb korosztály egész életében a saját kertjéből táplálkozott és nem a tescoból vették a gyorsérlelt paradicsomot -
teddybear #74 Nem feltétlenül. Sok olyan fertőzés van falunk, amit egy városban nemigen kaphatsz el, és más az életritmus is. Viszont például Nyugat-Európában arányosan többen élnek városban, és mégis tovább élnek, mint mi. -
nlght #73 ha bibliával jössz ignorálni foglak :P
egyébként pontosan tudom én is, hogy jobban élünk mint 130 éve, örülök is neki, én csupán azt állítom, hogy a nagyvárosi életmód biztosan egészségtelenebb, mint a vidéki -
teddybear #72 "Szubjektív vélemény, de biztos van hozzá köze, hogy milyen helyen erősödik az immunrendszered gyerekkorodban."
Vagy haltál bele olyasmibe, ami futó problémának számít mostanában. A tüdőgyulladást nem tekintjük komoly betegségnek most, pedig bőven halálos volt a háború előtt, és járványok sem igazán vannak hál isten. -
#71
Ezt hol mondtam...? Sehol? De a vidéken élő emberek is élvezik a civilizáció áldásait és ugyanazt a tömegtermelt kaját eszi, mint bárki más. -
teddybear #70 Azt viszont elfelejtetted megkérdezni tőlük, hogy hányan haltak meg már a korosztályukból. Mindig vannak szerencsések, akik sokáig élnek. Noé is vagy 950 évig élt, ha hihetünk a Bibliának...
Ahogy Molnibalage is mondta, most komolyabb esélye van bárkinek a nyugdíjaskor elérésére, mint a magyar történelem során bármikor. Szerencsére már régen nem volt itt háború, és az éhínség se járt nálunk jó rég.
"haverom anyja azért halt meg, mert félrekezelték; anyám leesett a lépcsőn és még mindig nyomorék lenne, mert 3 röntgen után sem vették észre, hogy 2 helyen tört el a könyöke, később átment a sportkórházba és helyrehozták szerencsére... és még több száz eset kering városszerte, ezek csak azok amik a szűk környezetemben történtek meg"
De legalább volt valamilyen orvosi kezelésük, még ha nem is jó. Mit gondolsz, panaszkodhatnál itt, ha mondjuk 1881-ben születsz? Akkortól van rendes statisztika a magyarországi gyermekhalandóságról, mert akkor vezették be az anyakönyvezést. Az akkori statisztikák szerint az újszülöttek kb. negyede, ötöde nem élte meg az első szülinapját. És a szülő nők mintegy 7%-a halt bele a szülésbe így, vagy úgy.