Ellenméreg, vagy méreg az antioxidáns?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Kezdjük azzal, hogy ilyen összehasonlítást nem teszünk, hogy egy szûrt átlagot hasonlítunk össze egy nem szûrt átlaggal, mert ezután jön az, hogy a statisztika hülyeség, mert bármit ki lehet belõle hozni. Igen, ha kiválogatod az egészségesen élõket, akkor azoknak az átlagéletkora hosszú lesz. De ha kiválogatod a városban egészségesen élõket, (nem bio, csak változatos étrenddel, mozgással), akkor azoknak is hosszú lesz a várható életkora.
Folytassuk azzal, hogy annak az eldöntéséhez, hogy a kettõ hogyan viszonyul egymáshoz, adatok szükségesek, nem hasra ütés szerûen kell mondani valamit.
Végül, ha el is elfogadjuk azt amit írtál, az alapján se látom, hogy jelentõs különbség lenne a nagyszüleink természetközeli életmódja és a modern életmód várható élettartama között.
Folytassuk azzal, hogy annak az eldöntéséhez, hogy a kettõ hogyan viszonyul egymáshoz, adatok szükségesek, nem hasra ütés szerûen kell mondani valamit.
Végül, ha el is elfogadjuk azt amit írtál, az alapján se látom, hogy jelentõs különbség lenne a nagyszüleink természetközeli életmódja és a modern életmód várható élettartama között.
#98
Jujj, jajj juujj! Szegény pici érzékeny emberke!
Te kapsz agyfaszt? Attól, hogy nem sorolom fel az egész településemen élõ összes ember dédszüleinek átlag életkorát, csak megemlítek egy általános tendenciát, ami alkalmasint megfigyelhetõ az én családomban is, akkor az már csak egyelemes statisztika lehet?!
Akkor az Ön kedvéért átfogalmazom Mérnök Úr!.
Ha megfogod egy település népesség adatait, és lehántod róla a sallangot, értem itt: kiválasztod belõle azokat az embereket, akik természetközeli módszerekkel termesztettek növényeket, és tartottak állatot, valamint kiveszed közülük a káros szenvedéllyel élõket, azt fogod tapasztalni, hogy a várható élettartamuk bõven eléri, ahogy te fogalmaztál, a "Modern nagyvárosi életmód" várható 80-as adatát.
Ja, hogy megérteni sem akarod! Az más. Valaki megemlíti, hogy a természettõl nem kéne elszakadni, te ráhúzod a "Rousseau" lepedõt, félresöpröd, és te kapsz agyfaszt?
Te, aki úgy értelmezed más szövegét, ahogy akarod, mögé képzelve a többit, amit le sem írt, te oktatsz szövegértésbõl?
Te kapsz agyfaszt? Attól, hogy nem sorolom fel az egész településemen élõ összes ember dédszüleinek átlag életkorát, csak megemlítek egy általános tendenciát, ami alkalmasint megfigyelhetõ az én családomban is, akkor az már csak egyelemes statisztika lehet?!
Akkor az Ön kedvéért átfogalmazom Mérnök Úr!.
Ha megfogod egy település népesség adatait, és lehántod róla a sallangot, értem itt: kiválasztod belõle azokat az embereket, akik természetközeli módszerekkel termesztettek növényeket, és tartottak állatot, valamint kiveszed közülük a káros szenvedéllyel élõket, azt fogod tapasztalni, hogy a várható élettartamuk bõven eléri, ahogy te fogalmaztál, a "Modern nagyvárosi életmód" várható 80-as adatát.
Ja, hogy megérteni sem akarod! Az más. Valaki megemlíti, hogy a természettõl nem kéne elszakadni, te ráhúzod a "Rousseau" lepedõt, félresöpröd, és te kapsz agyfaszt?
Te, aki úgy értelmezed más szövegét, ahogy akarod, mögé képzelve a többit, amit le sem írt, te oktatsz szövegértésbõl?
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#97
Bocs, de 100 éve mikor volt a természet lágy ölén élés? Komolyan mondom, hogy agyfaszt kapok bazdmeg. Ennyire nullának lenni szövegértésbõl már mûvészet. Az egyelemes statiszika meg a legnagyobb bullshit a világon, ti meg abból extrapoláltok a végtelenbe. Eszemfaszom megáll, de tényleg...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#96
A legutóbbi felmérés(2008) szerint a születéskor várható élettartam Magyarországon 77,8 év (nõk), 69,8 év (férfiak). Ez elég jó adat, kár hogy nincs bontva, pontosabban csak pénzért lehet pontosabb adatokhoz jutni.
Viszont ha utánanéztek, az alacsonyabb értékek mindenütt a kisebb városi lakosságú országokban adódnak. Ez van.
Viszont ha utánanéztek, az alacsonyabb értékek mindenütt a kisebb városi lakosságú országokban adódnak. Ez van.
Akkor most rángassuk elõ a 80-90 évig élõ városi néniket meg bácsikat? Örüljetek neki, hogy a ti családotok ilyen hosszú életû, mert akkor valószínûleg ti is azok lesztek. Ettõl viszont nem fognak megváltozni a statisztikák, hogy az átlagéletkor tendenciózusan növekszik a városiasodás mellett is.
Az én családom is falun élt, maga termelte amit evett, állatot növényt egyaránt, és a férfiak mégis 50-60 éves korukban hullottak... és gondolom nem én vagyok az egyetlen aki szopóágra született. Szóval talán nem kéne a saját tapasztalatotok alaptalan általánosításából messzemenõ következtetéseket levonni.
Az én családom is falun élt, maga termelte amit evett, állatot növényt egyaránt, és a férfiak mégis 50-60 éves korukban hullottak... és gondolom nem én vagyok az egyetlen aki szopóágra született. Szóval talán nem kéne a saját tapasztalatotok alaptalan általánosításából messzemenõ következtetéseket levonni.
#94
Szerintem az õsemberek nem bolgárkertészek voltak... A többit szerintem te is ki tudod találni.
#93
"Természet lágy ölén élõ õsember. Várható életkor 20 év, középkorban 30 év. Modern nagyvárosi életmód, egyes országokban 80 év körüli várható élettartam.
No comment..."
Ezzel fingot fogtál! Két dédszülõm is 95 évnél tovább élt, apai>anyai dédnagyapám bolgárkertész volt, és majdnem megérte a 97-ik szülinapját. Abba halt bele, hogy túl sok szõlõt evett õsszel, és bélcsavarodást kapott.
Egyik dédszülõm sem élt kevesebbet (azok közül amelyik természetes halált halt) 85 évnél.
Nem azt mondom, hogy éljünk mi is földpadlós házban, meg hogy nem kell orvoshoz járni, hanem azt, hogy ne hagyjuk az õ tudásukat a mi generációnkkal sírba szállni.
"de a vidéken élõ emberek is élvezik a civilizáció áldásait és ugyanazt a tömegtermelt kaját eszi, mint bárki más."
Sajnos mostanáig valóban ez volt a növekvõ tendencia, de az utóbbi két évben mindenki kapadozik vidéken, hogy hogy tudna magának minél többet megtermelni háztájiból. Ezzel csak az a baj, ha nulláról kezded sokba kerül, és az elején sok a kudarc is. Így minden második feladja.
A köcsög Tesconak meg van egy olyan g.ci szemét trükkje, hogy olyan vetõmagot árul piszok olcsón, amit ha elvetsz, biztos elmegy a kedved a kertészkedéstõl! Aztán meg veszed továbbra is nála a holozöldséget, mondván: Ezt nem lehet gazdaságosan otthon elõállítani.
Csak megjegyzésképp: ha nem lehetne, én most nem gépelnék a meleg szobában, hanem a közúti híd alatt ücsörögnék egy ponyva alatt.
No comment..."
Ezzel fingot fogtál! Két dédszülõm is 95 évnél tovább élt, apai>anyai dédnagyapám bolgárkertész volt, és majdnem megérte a 97-ik szülinapját. Abba halt bele, hogy túl sok szõlõt evett õsszel, és bélcsavarodást kapott.
Egyik dédszülõm sem élt kevesebbet (azok közül amelyik természetes halált halt) 85 évnél.
Nem azt mondom, hogy éljünk mi is földpadlós házban, meg hogy nem kell orvoshoz járni, hanem azt, hogy ne hagyjuk az õ tudásukat a mi generációnkkal sírba szállni.
"de a vidéken élõ emberek is élvezik a civilizáció áldásait és ugyanazt a tömegtermelt kaját eszi, mint bárki más."
Sajnos mostanáig valóban ez volt a növekvõ tendencia, de az utóbbi két évben mindenki kapadozik vidéken, hogy hogy tudna magának minél többet megtermelni háztájiból. Ezzel csak az a baj, ha nulláról kezded sokba kerül, és az elején sok a kudarc is. Így minden második feladja.
A köcsög Tesconak meg van egy olyan g.ci szemét trükkje, hogy olyan vetõmagot árul piszok olcsón, amit ha elvetsz, biztos elmegy a kedved a kertészkedéstõl! Aztán meg veszed továbbra is nála a holozöldséget, mondván: Ezt nem lehet gazdaságosan otthon elõállítani.
Csak megjegyzésképp: ha nem lehetne, én most nem gépelnék a meleg szobában, hanem a közúti híd alatt ücsörögnék egy ponyva alatt.
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#92
Szerintem meg te vagy elfogult, fõleg ha allergiás vagy! No offense, semmi bajom az allergiásokkal, csupán a tapasztalataimat írtam le statisztikailag.
Egyébként mielõtt lefikáztál volna 5 mp google használattal megspóroltál volna magadnak is egy kommentet meg nekem is.
Ezek a hírek/tanulmányok az én tapasztalataimat támasztják alá:
link1
link2
link3
Jó olvasgatást!
Egyébként mielõtt lefikáztál volna 5 mp google használattal megspóroltál volna magadnak is egy kommentet meg nekem is.
Ezek a hírek/tanulmányok az én tapasztalataimat támasztják alá:
link1
link2
link3
Jó olvasgatást!
#91
Ki beszélt itt halálos járványokról rajtad kívül? Ha annyira érdekel ott a google, keressél rá nyugodtan.
#90
Persze. Csak a megfelelõ tálalás kell hozzá. Annak idején pl. a margarint a a vajhoz képest olcsóbb mivolta miatt kezdték használni. Aztán jött a farkasvakság, ami a vitaminhiány egyik formája. Most mesterségesen tesznek bele a margarinokba mindenféle vitamint, és azt mondják a vajtól szívrohamot kaphatunk...
LOL! Kicsit ironikus, hogy miközben az emberek attól rettegnek, hogy megetetnek velük minden szart, örömmel megesznek minden szart.
#88
Hát igen, a kommentben levõ tényleg eléggé odavernek...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#87
A hozzászólások között felsoroltak pár olyan észrevételt, ami hiteltelenné teszi az egész kísérletet, már ha igazak.
Tulajdonképp ez egy gazdasági vita. A GMO-növények elõállítása meglehetõsen drága, az ezzel foglalkozó cégek viszont a maximális profitra törekednek. A nemzetközi szabadalmi törvények meg lehetõséget adnak erre.
Tulajdonképp ez egy gazdasági vita. A GMO-növények elõállítása meglehetõsen drága, az ezzel foglalkozó cégek viszont a maximális profitra törekednek. A nemzetközi szabadalmi törvények meg lehetõséget adnak erre.
#86
itt a link lehet csodálkozni.
http://www.mrns.hu/hirek/nagy-vihart-kavart-a-gm-kukorica-veszelyesseget-allito-tanulmany
http://www.mrns.hu/hirek/nagy-vihart-kavart-a-gm-kukorica-veszelyesseget-allito-tanulmany
#85
Egy Francia laborban bizony tesztelték a gmo módosított kukorica hatását a fogyasztóra. Patkányokon végeztek kísérleteket több éven keresztül. Génmanipulált kukoricával dúsított ételeket etettek velük. Azért patkányokon végezték ezeket a kísérleteket mert a patkányok szervezete érzékenyebben reagál az élelmiszerben elõforduló rákos daganatokat elõidézõ anyagokra.
Úgy végezték a kísérleteket, hogy az egyes tesztalanyoknak külömbözõ dózisban adagoltak gmo módosított kukoricából készült ételt. Volt amilyen csak 10% koncentrációban kapta volt amelyik 80%-ban.
Kapaszkodjatok meg. A magas dóziban adagolt gmo módosított kukoricával táplált patkányok több mint 90%-nál rákos daganatok alakultak ki a testük különbözõ pontjain. Minél nagyobb dózisban adagolták a gmo kukoricát annál nagyobb arányban alakultak ki rákos megbetegedések a tesztalanyoknál.
És ezt eszi a világ nagy része. Elképesztõ.
Úgy végezték a kísérleteket, hogy az egyes tesztalanyoknak külömbözõ dózisban adagoltak gmo módosított kukoricából készült ételt. Volt amilyen csak 10% koncentrációban kapta volt amelyik 80%-ban.
Kapaszkodjatok meg. A magas dóziban adagolt gmo módosított kukoricával táplált patkányok több mint 90%-nál rákos daganatok alakultak ki a testük különbözõ pontjain. Minél nagyobb dózisban adagolták a gmo kukoricát annál nagyobb arányban alakultak ki rákos megbetegedések a tesztalanyoknál.
És ezt eszi a világ nagy része. Elképesztõ.
#84
Látom itt nagy valamiért elkezdtetek beszélni a hibrid meg bio meg gmo-ról.
Kicsit segítek a tisztán látásért.
Kezdjük talán a hibriddel. Ezt a 20. században kezdték el használni. Csak egy új fajta nemesítési eljárás. Kukorica, paprika, paradicsom... stb. Ezek biztosabb termést és jobb minõséget adnak (kb 100-150%) A technológia sajátossága, hogy újra már nem lehet vetni õket, vagyis lehet, de akkor már kissebb lesz a termés. De ennek semmi ismétlem semmi köze a gmo-hoz. Ez egy természetes folyamat, amihez az ember csak az adottságokat adja.
Természetesen van a gmo és hibriden kivûl ma is használt régi bevált fajták. Azok is átmentek bizonyos fokú keresztezésen. Ezek szintén teljesen biztonságos fajták amiket újra és újra el lehet vetni. persze a termés egy részét meg kell hagyni vetõmagnak.
A GMO egy a fentiektõl teljesen mesterséges eljárás. Nincs nemesítés, hanem egy génmanipuláló eljárás.
Egy független neves kutatólabóratium nem tesztelhet gmo-t.
Hossztávú hatásairól tesztek titkosak.
A szakértõk nem beszélnek/nem beszélhetnek.
Ha kutatni akarsz a témában az ajtók bezáródnak.
Mára már kiderült, hogy bizony képes a tovább örökítésre, amit egy jó darabig titkoltak.Tehát elveszíted felette az uralmat. A nõvényvédõszer felhasználás hosszútávon nem csökken. Ez két olyan fontos dolog (az élettani hatásáról sajnos semmiféle információnk nincs) ami már eleve e technológia elvetését vagy továbbit fejlesztését illetve azonnali beszüntetését kellene eredményeznie.
Hogy megértsük. Amerikai cég. Pénz. Nem kis pénzrõl van szó. Ha világ élelmiszer ellátását nézzük és ezt mind egy cég technológiája adná, akkor azzal olyan globális vállalattá válna,amilyen még sose létezett. Ez természetesen az USA érdeke is.
Ui.: A szója évek óta gmo. Amit hazánkban lehet kapni többnyire az is. Viszont csak kis mennyiségben fogyasztod. Annak ellenére, hogy szinte mindenben van.
Kicsit segítek a tisztán látásért.
Kezdjük talán a hibriddel. Ezt a 20. században kezdték el használni. Csak egy új fajta nemesítési eljárás. Kukorica, paprika, paradicsom... stb. Ezek biztosabb termést és jobb minõséget adnak (kb 100-150%) A technológia sajátossága, hogy újra már nem lehet vetni õket, vagyis lehet, de akkor már kissebb lesz a termés. De ennek semmi ismétlem semmi köze a gmo-hoz. Ez egy természetes folyamat, amihez az ember csak az adottságokat adja.
Természetesen van a gmo és hibriden kivûl ma is használt régi bevált fajták. Azok is átmentek bizonyos fokú keresztezésen. Ezek szintén teljesen biztonságos fajták amiket újra és újra el lehet vetni. persze a termés egy részét meg kell hagyni vetõmagnak.
A GMO egy a fentiektõl teljesen mesterséges eljárás. Nincs nemesítés, hanem egy génmanipuláló eljárás.
Egy független neves kutatólabóratium nem tesztelhet gmo-t.
Hossztávú hatásairól tesztek titkosak.
A szakértõk nem beszélnek/nem beszélhetnek.
Ha kutatni akarsz a témában az ajtók bezáródnak.
Mára már kiderült, hogy bizony képes a tovább örökítésre, amit egy jó darabig titkoltak.Tehát elveszíted felette az uralmat. A nõvényvédõszer felhasználás hosszútávon nem csökken. Ez két olyan fontos dolog (az élettani hatásáról sajnos semmiféle információnk nincs) ami már eleve e technológia elvetését vagy továbbit fejlesztését illetve azonnali beszüntetését kellene eredményeznie.
Hogy megértsük. Amerikai cég. Pénz. Nem kis pénzrõl van szó. Ha világ élelmiszer ellátását nézzük és ezt mind egy cég technológiája adná, akkor azzal olyan globális vállalattá válna,amilyen még sose létezett. Ez természetesen az USA érdeke is.
Ui.: A szója évek óta gmo. Amit hazánkban lehet kapni többnyire az is. Viszont csak kis mennyiségben fogyasztod. Annak ellenére, hogy szinte mindenben van.
#83
Ezek szerint az infúziós sóoldat vagy más hasonló orvosi készítmény is csak mind kamu...? Jaj...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#82
Nagyon elfogult vagy ráadásul a hülyeség kitartással is párosul ez a legrosszabb kombináció.
Én speciel rengeteg allergiás vidékit ismerek, én magam is az vagyok, de ez nyilván szubjektiv, szóval jó lenne ha linkelnél valami hiteles tanulmányt miszerint arányában több az allergiás városokban mint falvakban...
Másrészt az életminõség kérdése független attól hogy városban élsz vagy faluban. Ehelyett minden azon múlik hogy mennyire is jól szervezett az élettér.
Ha összehoztál egy büdös koszos szmogos várost akkor a benne élõ emberek ugyanúgy hamarabb fognak meghalni, mintha összehoztál egy szép tágas levegõs falut ámde nincs munkahely, igy a legközelebbi melóhelyre naponta 60 km-ert kell buszoznod (oda-vissza) és hajnal fél négykor kelsz és heti 3x 12 órázol.
Egyik esetben a szmog nyir ki és tüdõrákot kapsz, a másik esetben a stressz a túlhajszoltság és a kialvatlanság és szivrohamban fogsz meghalni.
És persze lehet hogy vidéken egészségesebb kajákat eszel, csak épp ha kapsz egy szivrohamot akkor 20 perc alatt ér ki a mentõ a szomszédos nagyvárosból, mig ha a nagyvárosban történik ugyanez akkor lehet 5 perc alatt a helyszinen van a mentõ.
Szóval minden csak élettér szervezettség kérdése, ha jól szervezed akkor a városod sem lesz büdös és vidéken sem fogsz kipurcanni mert 1 orvos jut 5 falura.
Az meg hogy nagyanyad 80 éves koráig élt nem mérvadó és most nem fogom kifejteni hogy miért de magadtól is rájöhetsz.
Én speciel rengeteg allergiás vidékit ismerek, én magam is az vagyok, de ez nyilván szubjektiv, szóval jó lenne ha linkelnél valami hiteles tanulmányt miszerint arányában több az allergiás városokban mint falvakban...
Másrészt az életminõség kérdése független attól hogy városban élsz vagy faluban. Ehelyett minden azon múlik hogy mennyire is jól szervezett az élettér.
Ha összehoztál egy büdös koszos szmogos várost akkor a benne élõ emberek ugyanúgy hamarabb fognak meghalni, mintha összehoztál egy szép tágas levegõs falut ámde nincs munkahely, igy a legközelebbi melóhelyre naponta 60 km-ert kell buszoznod (oda-vissza) és hajnal fél négykor kelsz és heti 3x 12 órázol.
Egyik esetben a szmog nyir ki és tüdõrákot kapsz, a másik esetben a stressz a túlhajszoltság és a kialvatlanság és szivrohamban fogsz meghalni.
És persze lehet hogy vidéken egészségesebb kajákat eszel, csak épp ha kapsz egy szivrohamot akkor 20 perc alatt ér ki a mentõ a szomszédos nagyvárosból, mig ha a nagyvárosban történik ugyanez akkor lehet 5 perc alatt a helyszinen van a mentõ.
Szóval minden csak élettér szervezettség kérdése, ha jól szervezed akkor a városod sem lesz büdös és vidéken sem fogsz kipurcanni mert 1 orvos jut 5 falura.
Az meg hogy nagyanyad 80 éves koráig élt nem mérvadó és most nem fogom kifejteni hogy miért de magadtól is rájöhetsz.
#81
Én írtam...
#80
"nincsenek járványok?
egész évben 24/7 járványok vannak, a felgyorsult élet és a jobb közlekedési lehetõségek miatt egy járvány simán interkontinentálissá válik seperc alatt, ráadásul egy városban sokkal jobban terjednek, mert sûrûbben tömörülnek az emberek, elég ha eltüsszenti valaki magát és 50 embert megfertõzhet, szóval sztem elég merész kijelenteni, hogy "sok olyan fertõzés van falunk, amit egy városban nemigen kaphatsz el""
Márpedig így van. Ha leszámítom a szokásos influenzát, nem sok komoly járványt tudok felsorolni az utóbbi 50 évben nálunk. Te tudsz? Mondjuk az AIDS kivételével, ami szerencsére nálunk nem olyan sok embert érint.
Az utolsó nagy betegség a TBC volt, de azt gyakorlatilag felszámolták a hatvanas években. Pedig csak nálunk olyan másfél, két millió TBC-beteg volt.
Az idióták által sokat szidott védõoltások világszerte felszámolták az olyan járványokat, mondjuk pl. a himlõt, a pestist, pedig ezek több százmilliós járványokat okoztak.
A városiasodással járó csatornázás és a higiénia szintjének növekedése véget vetett a kolerának, ami szintén sok életet követelt.
egész évben 24/7 járványok vannak, a felgyorsult élet és a jobb közlekedési lehetõségek miatt egy járvány simán interkontinentálissá válik seperc alatt, ráadásul egy városban sokkal jobban terjednek, mert sûrûbben tömörülnek az emberek, elég ha eltüsszenti valaki magát és 50 embert megfertõzhet, szóval sztem elég merész kijelenteni, hogy "sok olyan fertõzés van falunk, amit egy városban nemigen kaphatsz el""
Márpedig így van. Ha leszámítom a szokásos influenzát, nem sok komoly járványt tudok felsorolni az utóbbi 50 évben nálunk. Te tudsz? Mondjuk az AIDS kivételével, ami szerencsére nálunk nem olyan sok embert érint.
Az utolsó nagy betegség a TBC volt, de azt gyakorlatilag felszámolták a hatvanas években. Pedig csak nálunk olyan másfél, két millió TBC-beteg volt.
Az idióták által sokat szidott védõoltások világszerte felszámolták az olyan járványokat, mondjuk pl. a himlõt, a pestist, pedig ezek több százmilliós járványokat okoztak.
A városiasodással járó csatornázás és a higiénia szintjének növekedése véget vetett a kolerának, ami szintén sok életet követelt.
#79
Skizofrén poszt. Leírod, hogy 0/24-ben járvány van, aztán az egész komment egy nagy "ha". Mutass olyan betegségekbõl járványokat, ahol a mortalitás megközelíté százalékban a két számjegyet... Vagy van olyan, ahol legalább az 1%-ot meghaladja? A HIV vírus tevékenységét leszámítva fertõzõ járványok, amik területeket népelenítenek el, azok nemigen vannak...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#78
Sajnos igen... ahogy lentebb már írta valaki, nem tudunk versenyezni Dél-Európa országaival, úgyhogy kapjuk az arcunkba a spanyol gyorsérlelt paradicsomot, aminek már nincs is paradicsom íze és harmadannyi vitamintartalma van.
#77
nincsenek járványok?
egész évben 24/7 járványok vannak, a felgyorsult élet és a jobb közlekedési lehetõségek miatt egy járvány simán interkontinentálissá válik seperc alatt, ráadásul egy városban sokkal jobban terjednek, mert sûrûbben tömörülnek az emberek, elég ha eltüsszenti valaki magát és 50 embert megfertõzhet, szóval sztem elég merész kijelenteni, hogy "ok olyan fertõzés van falunk, amit egy városban nemigen kaphatsz el"
"Viszont például Nyugat-Európában arányosan többen élnek városban, és mégis tovább élnek, mint mi."
Mert a 2004-es EU csatlakozás elõtt, mi voltunk Európa pöcegödre. Sok országgal vagyunk szomszédosak (ergo tranzit ország vagyunk) és amit nem engedtek anno bevinni az EU-ba azt itt adták el a magyar élelmiszerláncoknak, vagyis minden károst szart megettek a magyar néppel, amit az eu polgár nem ehetett meg. Azóta szerencsére jobbak lettek az élelmiszer-biztonsági törvényeink, valamelyest javult a helyzet.
egész évben 24/7 járványok vannak, a felgyorsult élet és a jobb közlekedési lehetõségek miatt egy járvány simán interkontinentálissá válik seperc alatt, ráadásul egy városban sokkal jobban terjednek, mert sûrûbben tömörülnek az emberek, elég ha eltüsszenti valaki magát és 50 embert megfertõzhet, szóval sztem elég merész kijelenteni, hogy "ok olyan fertõzés van falunk, amit egy városban nemigen kaphatsz el"
"Viszont például Nyugat-Európában arányosan többen élnek városban, és mégis tovább élnek, mint mi."
Mert a 2004-es EU csatlakozás elõtt, mi voltunk Európa pöcegödre. Sok országgal vagyunk szomszédosak (ergo tranzit ország vagyunk) és amit nem engedtek anno bevinni az EU-ba azt itt adták el a magyar élelmiszerláncoknak, vagyis minden károst szart megettek a magyar néppel, amit az eu polgár nem ehetett meg. Azóta szerencsére jobbak lettek az élelmiszer-biztonsági törvényeink, valamelyest javult a helyzet.
#76
Ez most már kezd változni. A falusi barátaim egyre kevesebb kaját termelnek otthon, mert nem éri meg. A közeli hiperben ugyanis sokkal olcsóbban tudják megvenni ugyanazt a paradicsomot, húst, stb. amit eddig megtermeltek maguknak otthon.
Ráadásul a hiperben egész évben hozzájutnak a paradicsomhoz például, míg õk náluk csak idényben terem.
Ráadásul a hiperben egész évben hozzájutnak a paradicsomhoz például, míg õk náluk csak idényben terem.
#75
"ugyanazt a tömegtermelt kaját eszi, mint bárki más"
épp ezt mondom, hogy falun az idõsebb korosztály egész életében a saját kertjébõl táplálkozott és nem a tescoból vették a gyorsérlelt paradicsomot
épp ezt mondom, hogy falun az idõsebb korosztály egész életében a saját kertjébõl táplálkozott és nem a tescoból vették a gyorsérlelt paradicsomot
#74
Nem feltétlenül. Sok olyan fertõzés van falunk, amit egy városban nemigen kaphatsz el, és más az életritmus is. Viszont például Nyugat-Európában arányosan többen élnek városban, és mégis tovább élnek, mint mi.
#73
ha bibliával jössz ignorálni foglak 😛
egyébként pontosan tudom én is, hogy jobban élünk mint 130 éve, örülök is neki, én csupán azt állítom, hogy a nagyvárosi életmód biztosan egészségtelenebb, mint a vidéki
egyébként pontosan tudom én is, hogy jobban élünk mint 130 éve, örülök is neki, én csupán azt állítom, hogy a nagyvárosi életmód biztosan egészségtelenebb, mint a vidéki
#72
"Szubjektív vélemény, de biztos van hozzá köze, hogy milyen helyen erõsödik az immunrendszered gyerekkorodban."
Vagy haltál bele olyasmibe, ami futó problémának számít mostanában. A tüdõgyulladást nem tekintjük komoly betegségnek most, pedig bõven halálos volt a háború elõtt, és járványok sem igazán vannak hál isten.
Vagy haltál bele olyasmibe, ami futó problémának számít mostanában. A tüdõgyulladást nem tekintjük komoly betegségnek most, pedig bõven halálos volt a háború elõtt, és járványok sem igazán vannak hál isten.
#71
Ezt hol mondtam...? Sehol? De a vidéken élõ emberek is élvezik a civilizáció áldásait és ugyanazt a tömegtermelt kaját eszi, mint bárki más.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#70
Azt viszont elfelejtetted megkérdezni tõlük, hogy hányan haltak meg már a korosztályukból. Mindig vannak szerencsések, akik sokáig élnek. Noé is vagy 950 évig élt, ha hihetünk a Bibliának...
Ahogy Molnibalage is mondta, most komolyabb esélye van bárkinek a nyugdíjaskor elérésére, mint a magyar történelem során bármikor. Szerencsére már régen nem volt itt háború, és az éhínség se járt nálunk jó rég.
"haverom anyja azért halt meg, mert félrekezelték; anyám leesett a lépcsõn és még mindig nyomorék lenne, mert 3 röntgen után sem vették észre, hogy 2 helyen tört el a könyöke, késõbb átment a sportkórházba és helyrehozták szerencsére... és még több száz eset kering városszerte, ezek csak azok amik a szûk környezetemben történtek meg"
De legalább volt valamilyen orvosi kezelésük, még ha nem is jó. Mit gondolsz, panaszkodhatnál itt, ha mondjuk 1881-ben születsz? Akkortól van rendes statisztika a magyarországi gyermekhalandóságról, mert akkor vezették be az anyakönyvezést. Az akkori statisztikák szerint az újszülöttek kb. negyede, ötöde nem élte meg az elsõ szülinapját. És a szülõ nõk mintegy 7%-a halt bele a szülésbe így, vagy úgy.
Ahogy Molnibalage is mondta, most komolyabb esélye van bárkinek a nyugdíjaskor elérésére, mint a magyar történelem során bármikor. Szerencsére már régen nem volt itt háború, és az éhínség se járt nálunk jó rég.
"haverom anyja azért halt meg, mert félrekezelték; anyám leesett a lépcsõn és még mindig nyomorék lenne, mert 3 röntgen után sem vették észre, hogy 2 helyen tört el a könyöke, késõbb átment a sportkórházba és helyrehozták szerencsére... és még több száz eset kering városszerte, ezek csak azok amik a szûk környezetemben történtek meg"
De legalább volt valamilyen orvosi kezelésük, még ha nem is jó. Mit gondolsz, panaszkodhatnál itt, ha mondjuk 1881-ben születsz? Akkortól van rendes statisztika a magyarországi gyermekhalandóságról, mert akkor vezették be az anyakönyvezést. Az akkori statisztikák szerint az újszülöttek kb. negyede, ötöde nem élte meg az elsõ szülinapját. És a szülõ nõk mintegy 7%-a halt bele a szülésbe így, vagy úgy.
#69
Arról nem is beszélve, hogy vidéken felnõtt súlyos allergiában szenvedõ embert én még nem láttam, de nagyvárosit többet is. Szubjektív vélemény, de biztos van hozzá köze, hogy milyen helyen erõsödik az immunrendszered gyerekkorodban.
#68
Azt próbálod sugallni, hogy a nagyvárosokban egészségesebb és hosszabb életet élnek, én pedig nem értek veled egyet, ha még nem vetted volna észre.
Egyébként Eger környéki falun laknak nagyszüleim, ha hallottál valaha a szoci Hospinvestrõl valaha is, akkor tudod, hogy az ország legrosszabb álapotú kórházaivá változtatták a egri és a gyöngyösi kórházat is, tehát egyáltalán nem élvezik a modern orvostudomány áldásos hatásait (sõt!) az eger környéki falvak lakói (haverom anyja azért halt meg, mert félrekezelték; anyám leesett a lépcsõn és még mindig nyomorék lenne, mert 3 röntgen után sem vették észre, hogy 2 helyen tört el a könyöke, késõbb átment a sportkórházba és helyrehozták szerencsére... és még több száz eset kering városszerte, ezek csak azok amik a szûk környezetemben történtek meg).
A fûtésrõl meg annyit, hogy fával tüzel a falusiak döntõ többsége, nem egy mai találmány...
Egyébként Eger környéki falun laknak nagyszüleim, ha hallottál valaha a szoci Hospinvestrõl valaha is, akkor tudod, hogy az ország legrosszabb álapotú kórházaivá változtatták a egri és a gyöngyösi kórházat is, tehát egyáltalán nem élvezik a modern orvostudomány áldásos hatásait (sõt!) az eger környéki falvak lakói (haverom anyja azért halt meg, mert félrekezelték; anyám leesett a lépcsõn és még mindig nyomorék lenne, mert 3 röntgen után sem vették észre, hogy 2 helyen tört el a könyöke, késõbb átment a sportkórházba és helyrehozták szerencsére... és még több száz eset kering városszerte, ezek csak azok amik a szûk környezetemben történtek meg).
A fûtésrõl meg annyit, hogy fával tüzel a falusiak döntõ többsége, nem egy mai találmány...
#67
Továbbra sem értem a példákat. A 60-as évek óta kis hazánkban változott egy-két dolog. Az egyelemese statisztkád kb.semmire sem jó, és egyébként a városlakók között is bõven vannak 70 és 80 felettiek. Ergo nem értem, hogy mire vered magad...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#66
Õk is élvezik a modern orvostudomány és mezõgazdaság áldásos hatásait. Ez neked fel sem tûnt...? Megalol. Gondolom télen van fûtés és fedél a fejüj felett.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#65
Meglennél lepve mennyi idõs ember él falun 70 felett... 1 hónapja voltam temetésen (szintén egy 70 feletti távolabbi rokon, szintén falun) és találkoztunk egy 88 éves öreggel (nagyfater régi ismerõse), aki olyan mozgékony volt, mint egy macska a korához képest. Sár volt, de õ gumicsizmában kiment a dombtetõre (mert valami barom anno a falu legmagasabb pontjára tette a temetõt) és virágot vitt a szeretteinek. Õ az a tipikus öreg bácsi, aki minden reggel megiszik egy kupica pálinkát amikor felkel és szalonnát eszik kolbásszal. Amikor vele beszélgettünk végig az járt a fejemben, hogy nagyon szeretnék olyan formában lenni 88 évesen, mint ez az öreg, egyébként szellemileg is nagyon rendben volt, simán 60-nak néztem volna, ha nem mondják a szüleim, hogy 88 éves...
#64
Mázli. Meg a sokat átkozott szocializmus jótéteményei. A Horthy-korszakhoz képest a várható életkor a szocializmus elsõ két évtizedében kb. 10-15 évet emelkedett.
Gyerekkoromban jó ha egy nagyszülõ élt családonként. Tipikusan a nagymama.
Nekem például az egyik nagyapám a háborúban maradt, két testvérével együtt, a másik meghalt születésem elõtt. Az anyai nagyanyám is meghalt jóval a születésem elõtt. Csakis az apai nagyanyámat ismertem.
Gyerekkoromban jó ha egy nagyszülõ élt családonként. Tipikusan a nagymama.
Nekem például az egyik nagyapám a háborúban maradt, két testvérével együtt, a másik meghalt születésem elõtt. Az anyai nagyanyám is meghalt jóval a születésem elõtt. Csakis az apai nagyanyámat ismertem.
#63
"Természet lágy ölén élõ õsember. Várható életkor 20 év, középkorban 30 év. Modern nagyvárosi életmód, egyes országokban 80 év körüli várható élettartam.
No comment..."
Érdekes... a 4 nagyszülõmbõl 3 még mindig él, 70 fölöttiek (az elhunyt nagypapám is 74 évet élt), mindannyian falun laktak egész életükben és a saját javaikat ették a kertbõl és saját állataikat vágták le vagy más falusiaktól vásárolt javakat fogyasztottak egész életükben, a te logikád szerint biztos csak roppant szerencsés kivételek, vagy esetleg hülyeségeket beszélsz már megint...
A modern nagyvárosi ember várható élete rögtön csökken kb. 5-10 évet a légszennyezettség miatt a falusi ember életéhez viszonyítva...
No comment..."
Érdekes... a 4 nagyszülõmbõl 3 még mindig él, 70 fölöttiek (az elhunyt nagypapám is 74 évet élt), mindannyian falun laktak egész életükben és a saját javaikat ették a kertbõl és saját állataikat vágták le vagy más falusiaktól vásárolt javakat fogyasztottak egész életükben, a te logikád szerint biztos csak roppant szerencsés kivételek, vagy esetleg hülyeségeket beszélsz már megint...
A modern nagyvárosi ember várható élete rögtön csökken kb. 5-10 évet a légszennyezettség miatt a falusi ember életéhez viszonyítva...
#62
Voltaire véleménye a rousseau-i maszlagról:
„Senki még ennyi szellemet nem fordított arra, hogy az embert újra barommá tegye. Aki olvassa, kedvet kap rá, hogy újra négykézláb járjon.”
„Senki még ennyi szellemet nem fordított arra, hogy az embert újra barommá tegye. Aki olvassa, kedvet kap rá, hogy újra négykézláb járjon.”
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#61
Persze. Csak vesd össze a vadbúza terméshozamát a nemesítettével. Na, ennyit a "természet megoldja" részrõl. Attól, mert egy faj túlél, az semmit nem árul el az elhullási arányról...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#60
Hagyd! Nem értik, hogy a "Vissza a természethez!" rousseau-i filozófiája már a kitalásának pillanatában is ökörség volt.
#59
"Ezek nem kisparaszti módszerek. Az ehetõ erdõvel pl egy adott hektáron több ehetõ dolgot lehet termelni mint a hagyományos módszerekkel(). Ha valamit meg lehet csinálni 10 hektáron azt mértne lehetne megcsinálni 1000 hektáron is? Ja azért nem mert akkor nem tudna egy ember megmûvelni a gépeivel ekkora területet? Mert akkor esetleg munkát lehetne adni a sok százezer munkanélkülinek?"
Csakhogy amit 10 hektáron megtehetsz, azt nem mindig teheted meg 1000 hektáron. Vagy csak sokkal drágábban. Itt jönnek be a gazdaságossági kérdések.
Egy 1000 hektáros földterület már komoly érték, hatalmas mennyiségû termést hoz, már ha jól csinálod. De nem mindegy, hogy hogy mûveled, az ilyen mennyiségû munkát komoly szervezés mellett lehet csak kiosztani a végrehajtóknak. Sok mindenrõl kell gondoskodnod, amirõl kisebb megtermelt árú esetén nem.
Például a 10 hektáron megtermelt zöldséget, gyümölcsöt el adhatod a helyi piacon. De, ha meg is veszik, legalább egy embernek ezzel kell foglalkoznia. Vagy esetleg eladhatod egy felvásárlónak, persze olcsóbban, mert nagy tételrõl van szó, és õ is keresni akar rajta, aki aztán továbbadja.
Az 1000 hektáron termelt mennyiséget már nem tudod eladni a helyi piacon, így vagy magad építesz fel egy bolthálózatot, vagy továbbadod a nagykereskedõknek, olcsón. De ahhoz, hogy olcsón termelj, a saját költségeidet a lehetõ leglejjebb kell szorítanod. Csak a minimálisan szükséges létszámmal termelhetsz, akik megfelelõ szakmai képzést kaptak és értenek is a dolgukhoz. Erre nem alkalmas akármelyik panelszökevény!
Csakhogy amit 10 hektáron megtehetsz, azt nem mindig teheted meg 1000 hektáron. Vagy csak sokkal drágábban. Itt jönnek be a gazdaságossági kérdések.
Egy 1000 hektáros földterület már komoly érték, hatalmas mennyiségû termést hoz, már ha jól csinálod. De nem mindegy, hogy hogy mûveled, az ilyen mennyiségû munkát komoly szervezés mellett lehet csak kiosztani a végrehajtóknak. Sok mindenrõl kell gondoskodnod, amirõl kisebb megtermelt árú esetén nem.
Például a 10 hektáron megtermelt zöldséget, gyümölcsöt el adhatod a helyi piacon. De, ha meg is veszik, legalább egy embernek ezzel kell foglalkoznia. Vagy esetleg eladhatod egy felvásárlónak, persze olcsóbban, mert nagy tételrõl van szó, és õ is keresni akar rajta, aki aztán továbbadja.
Az 1000 hektáron termelt mennyiséget már nem tudod eladni a helyi piacon, így vagy magad építesz fel egy bolthálózatot, vagy továbbadod a nagykereskedõknek, olcsón. De ahhoz, hogy olcsón termelj, a saját költségeidet a lehetõ leglejjebb kell szorítanod. Csak a minimálisan szükséges létszámmal termelhetsz, akik megfelelõ szakmai képzést kaptak és értenek is a dolgukhoz. Erre nem alkalmas akármelyik panelszökevény!
#58
Ha a paraszt nem szarik, az úr nem eszik!!!
Mondhatsz akármit, mezõgazdaság és állattenyésztés nélkül egy társadalom életképtelen. És ha nem gondoskodunk az egész emberiségrõl, akkor kipusztulunk. Persze régóta vannak olyanok, mint te, akiknek nem számítanak a többiek, és csak remélni tudjuk, hogy nem akarod irtani a fajtásaidat, De az emberek többsége szerencsére nem ilyen.
Mondhatsz akármit, mezõgazdaság és állattenyésztés nélkül egy társadalom életképtelen. És ha nem gondoskodunk az egész emberiségrõl, akkor kipusztulunk. Persze régóta vannak olyanok, mint te, akiknek nem számítanak a többiek, és csak remélni tudjuk, hogy nem akarod irtani a fajtásaidat, De az emberek többsége szerencsére nem ilyen.
#57
"Ha a természettõl elszakadunk, önmagunktól szakadunk el", és ezt nem lehet pirulákkal helyrehozni.
Természet lágy ölén élõ õsember. Várható életkor 20 év, középkorban 30 év. Modern nagyvárosi életmód, egyes országokban 80 év körüli várható élettartam.
No comment...
Természet lágy ölén élõ õsember. Várható életkor 20 év, középkorban 30 év. Modern nagyvárosi életmód, egyes országokban 80 év körüli várható élettartam.
No comment...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#56
én leszarom a többi 7-8 milliárd embert, senki nem mondta nekik, hogy költözzenek betonba.
én se permetezek, mégse rohad el minden valami kórságtól.ki érti ezt a természetet, hogy évmilliókon keresztül megoldotta magának.
én se permetezek, mégse rohad el minden valami kórságtól.ki érti ezt a természetet, hogy évmilliókon keresztül megoldotta magának.
#55
Nemrég volt egy komoly vitát kiváltó per, amelyben az egyik amerikai génmanipulációval foglalkozó cég indított pár farmer ellen. Ezek a farmerek ugyanis nem akarták minden évben megvenni a méregdrága, de jó termést hozó, gyári vetõmagot, így a megtermelt gabonából raktak félre a következõ vetésre.
A cég azzal vádolta ezeket a farmereket, hogy ez szabadalommal történõ visszaélés, mert levédték a konkrétan az általuk a kukoricán elvégzett génmódosítást, így az ilyen gmo kukorica az õ tulajdonuk, nem pedig a termelõké.
Szóval, mivel az USA-ban precedens-joggyakorlat van, a továbbiakban az is a szabadalom-bitorlás vétségébe?, bûnébe esek, akinek átporzódik a kukoricája, a mellette termelt gmo kukorica miatt.
"II:Van, akitõl már másodjára hallom itt a fórumon, hogy a biotermesztõk nem használnak trágyát, és hogy kizsákmányolják a talajt.
EZ egy TÉVHIT."
Én írtam le ezt. Nem én találtam ki, egyre többen vallják. Elõször kb. másfél évtizede találkoztam ilyen szemléletû alakkal, de egyre többen vannak. Magyarázd nekik, hogy hülyék, én már ezt mindig is tudtam.
A földmûvelés komoly tudomány, és csak az igazi városi hülyék azok, akik szerint ez egyszerû dolog, és idióták, akik ezt csinálják.
A cég azzal vádolta ezeket a farmereket, hogy ez szabadalommal történõ visszaélés, mert levédték a konkrétan az általuk a kukoricán elvégzett génmódosítást, így az ilyen gmo kukorica az õ tulajdonuk, nem pedig a termelõké.
Szóval, mivel az USA-ban precedens-joggyakorlat van, a továbbiakban az is a szabadalom-bitorlás vétségébe?, bûnébe esek, akinek átporzódik a kukoricája, a mellette termelt gmo kukorica miatt.
"II:Van, akitõl már másodjára hallom itt a fórumon, hogy a biotermesztõk nem használnak trágyát, és hogy kizsákmányolják a talajt.
EZ egy TÉVHIT."
Én írtam le ezt. Nem én találtam ki, egyre többen vallják. Elõször kb. másfél évtizede találkoztam ilyen szemléletû alakkal, de egyre többen vannak. Magyarázd nekik, hogy hülyék, én már ezt mindig is tudtam.
A földmûvelés komoly tudomány, és csak az igazi városi hülyék azok, akik szerint ez egyszerû dolog, és idióták, akik ezt csinálják.
#54
A MON810 engedélyezett, pedig a kukorica is széllel porzódik.
„Uram, szabadítsd meg Magyarországot ezektől a banditáktól!"
#53
I: A gmo-t azért tiltják, és nem szabályozzák, mert ha egyszer beengeded egy területre, ott bejuttatja ivaros megtermékenyítés útján a módosított génjeit a helyi élelmiszer termesztési lánc MINDEN azonos elemébe: Magyarul, onnantól már az sem tud nongmo kukorica vetõmagot termelni, aki akarna, mert egy kilométerrel odébb valaki gmo-t vetett.
A gmo MÁR ismert hátrányairól egy egész topicot tele lehetne írni, amik bõven nullázzák élelmezésbiztonsági elõnyeit.
II:Van, akitõl már másodjára hallom itt a fórumon, hogy a biotermesztõk nem használnak trágyát, és hogy kizsákmányolják a talajt.
EZ egy TÉVHIT.
A biotermesztõk csak MÁSHOGY használják a trágyát. Írok egy példát: Míg a hagyományos paraszti szokás, hogy a birka, disznó, tehén stb. alól kikerülõ sz@rt vagy rögtön, vagy rövid érlelés múlva már szórják is ki a földre. A biokertben viszont egy egész szezonon keresztül prizmába rakva forgatják, érlelik (szükség esetén locsolják, vigyázva, hogy ki ne mossák belõle a tápanyagokat), és kijuttatni is csak 1:3 arányban keverve lombtrágyával szokták.
A tiszta istállótrágya rövid úton vezet a talaj elszikesedéséhez. Könyörgök! Senki ne ringassa magát abba a hitbe, hogy a biotermesztést a számítógép elõl megértheti (fõleg akkor nem, ha elhiszi az elsõ hülyeséget, amit valaki mondott neki). Egy életen keresztül tartó tanulási folyamat is kevés ahhoz, hogy az ember tökéletesen tudja minden aspektusát. Viszont ha már jól csinálod, tizede akkora területen tudsz ugyanakkora hozamot biztosítani, mint a "modern" technológiákkal.
III: A cikkhez is valamit: "Ha a természettõl elszakadunk, önmagunktól szakadunk el", és ezt nem lehet pirulákkal helyrehozni.
A gmo MÁR ismert hátrányairól egy egész topicot tele lehetne írni, amik bõven nullázzák élelmezésbiztonsági elõnyeit.
II:Van, akitõl már másodjára hallom itt a fórumon, hogy a biotermesztõk nem használnak trágyát, és hogy kizsákmányolják a talajt.
EZ egy TÉVHIT.
A biotermesztõk csak MÁSHOGY használják a trágyát. Írok egy példát: Míg a hagyományos paraszti szokás, hogy a birka, disznó, tehén stb. alól kikerülõ sz@rt vagy rögtön, vagy rövid érlelés múlva már szórják is ki a földre. A biokertben viszont egy egész szezonon keresztül prizmába rakva forgatják, érlelik (szükség esetén locsolják, vigyázva, hogy ki ne mossák belõle a tápanyagokat), és kijuttatni is csak 1:3 arányban keverve lombtrágyával szokták.
A tiszta istállótrágya rövid úton vezet a talaj elszikesedéséhez. Könyörgök! Senki ne ringassa magát abba a hitbe, hogy a biotermesztést a számítógép elõl megértheti (fõleg akkor nem, ha elhiszi az elsõ hülyeséget, amit valaki mondott neki). Egy életen keresztül tartó tanulási folyamat is kevés ahhoz, hogy az ember tökéletesen tudja minden aspektusát. Viszont ha már jól csinálod, tizede akkora területen tudsz ugyanakkora hozamot biztosítani, mint a "modern" technológiákkal.
III: A cikkhez is valamit: "Ha a természettõl elszakadunk, önmagunktól szakadunk el", és ezt nem lehet pirulákkal helyrehozni.
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#52
Én maradok a jól bevált anya fõztjénél. Jókai bableves, krumplistészta, húsleves, rántott hús, savanyúság, néha flancolásként ilyen-olyan saláta, csülök, krémlevesek ( saját készítésû ), stb. Mondjuk meg is látszik rajtam, de jól érzem magam a bõrömben 😊
#51
Megadózis csak betegségek esetén javasolt és csak orvosok által szakszerûen beadva.
Tápanyagyógyászat:
http://bookline.hu/product/home.action?id=2101373045&type=10&_v=Dr_Alan_R_Gaby_A_csontritkulas
Tápanyagyógyászat:
http://bookline.hu/product/home.action?id=2101373045&type=10&_v=Dr_Alan_R_Gaby_A_csontritkulas
#50
Ez megint csak nem így van.
Vegyük pl az aszkorbinsavat. Ha tisztán viszet be akkor jóval többet kell bevinned ,hogy ugyanannyi hasznosuljon mintha teszem azt naranccsal,citrommal tennéd azt. Miért mert a gyümölcsben ott van kismillió dolog(fõleg enzimek) ami segít beépülni, hasznosulni.
Vegyük pl az aszkorbinsavat. Ha tisztán viszet be akkor jóval többet kell bevinned ,hogy ugyanannyi hasznosuljon mintha teszem azt naranccsal,citrommal tennéd azt. Miért mert a gyümölcsben ott van kismillió dolog(fõleg enzimek) ami segít beépülni, hasznosulni.