Leszállt a Curiosity
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#153
Par megjegyzes:
A marsi talaj jo lenne a novenyeknek, a sarkok koruli regioban viz is van boven. Oxigen csak addig kell, amig a novenyek nem tudnak maguk termelni, tehat ha beindul a fotoszintezis, akkor tobb oxigent termelnek nappal, mint amennyit ejszaka felhasznalnak. A maradekot pedig felhasznalhatjak az urhajosok. Nitrogen van a legkorben, az nem gond. A tulnyomas es a stabil homerseklet pedig a viz folyekony allapotban tartasahoz kell, ami a novenyeknek is eletszukseglet. Egyebkent a tulnyomas mellekhatasa, hogy a mostani 0.03%-os paratartalom is megnovelheto.
Sugarvedelem az ujhajokon. Egyszer le lehet arnyekolni oket mint ahogy a mostani teszt soran tettek. Masreszt letezik aktiv pajzs is, ami egy magneses mezovel a toltessel rendelkezo reszecskeket teriti el. Egy vasimr hajtomu csoportnak ez pl. az egyik mellekhatasa. (foldkoruli palyan ezert csak parban hasznalhatoak, mivel a sajat magneses teruk miatt egy darab hajtomu eseten elkezdene porogni a tengelye korul a Fold magneses tere hatasara, ezt az erot oltja ki a ket hajtomu hasznalata)
Kepek: Egyre jobbak, lassan mar felemelik a robot fejet is es akkor rendesen latszani fog minden.
Adatatvitel: A nasa sajat halozatat hasznaljak, tehat store and forward elven mukodik minden. Ez lehetove tesz a nagy sebessegu adatatvitelt. A robot a Mars korul keringo muholdakkal kommunikal, sima muholdas radios osszekottetesen at. Ez nagy sebessegu es kvazi real time, tehat itt nem kell jelentos hibajavitas, az adatok ujrakuldhetoek. Aztan a muhold osszecsomagolja az adatokat es egy csomagban atsugarozza oket a Foldre, amikor jo a ralatas. A store and forward azt jelenti, hogy addig nem dobjak el az adatokat, amig a Foldrol vissza nem szolnak. Igy csak azt kell ujrakuldeni, ami elveszett. Mindezt megtamogatjak egy forward hibajavitassal is, tehat ha csak par bit serul az meg ujrakuldes nelkul javithato. Az ujrakuldesi strategiat normal 'foldi' tcp eseten selective acknowledgment-nek hivjak es opcionalis a tamogatasa. A Mars-Fold kapcsolat eseten viszont nagyon sokat segit a savszelesseg maximalizalasaban. Persze elo kep nem nagyon fog atjonni, mert ha hiba van, akkor kb. 30 perc mulva jon a hianypotlas. (tisztan redunaciat hasznalo protokollal lehetne elfogadhato minosegu /kb. mobilos webcam/ elokepet sugarozni, de az is kb. 15 perccel lenne kesleltetve, szoval nem igazan szamit, hogy 15 vagy 30 perc)
A robot a fuggoleges hegyoldalra nem fog felmenni, viszont 6 kerek meghajtasu wheelhub motorokkal es hatul a generatornal jol latszik a terepszoge is. (ez utobbi a hopajzsba valo becsomagolas miatt nez ferden folfele, de a terep elkeruleseben is hasznos)
A marsi talaj jo lenne a novenyeknek, a sarkok koruli regioban viz is van boven. Oxigen csak addig kell, amig a novenyek nem tudnak maguk termelni, tehat ha beindul a fotoszintezis, akkor tobb oxigent termelnek nappal, mint amennyit ejszaka felhasznalnak. A maradekot pedig felhasznalhatjak az urhajosok. Nitrogen van a legkorben, az nem gond. A tulnyomas es a stabil homerseklet pedig a viz folyekony allapotban tartasahoz kell, ami a novenyeknek is eletszukseglet. Egyebkent a tulnyomas mellekhatasa, hogy a mostani 0.03%-os paratartalom is megnovelheto.
Sugarvedelem az ujhajokon. Egyszer le lehet arnyekolni oket mint ahogy a mostani teszt soran tettek. Masreszt letezik aktiv pajzs is, ami egy magneses mezovel a toltessel rendelkezo reszecskeket teriti el. Egy vasimr hajtomu csoportnak ez pl. az egyik mellekhatasa. (foldkoruli palyan ezert csak parban hasznalhatoak, mivel a sajat magneses teruk miatt egy darab hajtomu eseten elkezdene porogni a tengelye korul a Fold magneses tere hatasara, ezt az erot oltja ki a ket hajtomu hasznalata)
Kepek: Egyre jobbak, lassan mar felemelik a robot fejet is es akkor rendesen latszani fog minden.
Adatatvitel: A nasa sajat halozatat hasznaljak, tehat store and forward elven mukodik minden. Ez lehetove tesz a nagy sebessegu adatatvitelt. A robot a Mars korul keringo muholdakkal kommunikal, sima muholdas radios osszekottetesen at. Ez nagy sebessegu es kvazi real time, tehat itt nem kell jelentos hibajavitas, az adatok ujrakuldhetoek. Aztan a muhold osszecsomagolja az adatokat es egy csomagban atsugarozza oket a Foldre, amikor jo a ralatas. A store and forward azt jelenti, hogy addig nem dobjak el az adatokat, amig a Foldrol vissza nem szolnak. Igy csak azt kell ujrakuldeni, ami elveszett. Mindezt megtamogatjak egy forward hibajavitassal is, tehat ha csak par bit serul az meg ujrakuldes nelkul javithato. Az ujrakuldesi strategiat normal 'foldi' tcp eseten selective acknowledgment-nek hivjak es opcionalis a tamogatasa. A Mars-Fold kapcsolat eseten viszont nagyon sokat segit a savszelesseg maximalizalasaban. Persze elo kep nem nagyon fog atjonni, mert ha hiba van, akkor kb. 30 perc mulva jon a hianypotlas. (tisztan redunaciat hasznalo protokollal lehetne elfogadhato minosegu /kb. mobilos webcam/ elokepet sugarozni, de az is kb. 15 perccel lenne kesleltetve, szoval nem igazan szamit, hogy 15 vagy 30 perc)
A robot a fuggoleges hegyoldalra nem fog felmenni, viszont 6 kerek meghajtasu wheelhub motorokkal es hatul a generatornal jol latszik a terepszoge is. (ez utobbi a hopajzsba valo becsomagolas miatt nez ferden folfele, de a terep elkeruleseben is hasznos)
#152
hagyd, hülye szegény
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#151
húbazdmeg nem hittem volna, hogy valaki komolyan vesz, ön uram nyert három internetet
#150
Igen, elvileg 45 fokos szögben megdõlve távolodott. Az elsõ elgondolás szerint TÜZA fogytáig repült volna, ezt késõbb kontrollált becsapódásra változtatták, gondolom azért, hogy még véletlenül se nézzenek a tartályok a rover felé a becsapódáskor, elkerülve ezzel az esetlegesen visszarepülõ törmeléket.
#149
Jól látszik, hogy nem függõlegesen csapódott be (gondolom a cél a minél nagyobb és gyorsabb távolodás volt), ezen felül a tartalék hajtóanyag csinálhatott némi tûzijátékot...
#148
Az 5. és 9. kép szerint a SkyCrane jó nagyot szólt.
#147
Még rajta van a porvédõ.
#146
A NASA képgalériájában már elérhetõk az elsõ 3D képek is...
#145
vajon ez akkor készült amikor még szállt a por a környéken, vagy ezen is rajta van még a porvédõ kupak?
#144
Mármegérte!!!
<#nevetes1>
Jó lesz majd valami fotosopos háttérnek, valami Afganisztános eksönmúvihoz.
<#nevetes1>
Jó lesz majd valami fotosopos háttérnek, valami Afganisztános eksönmúvihoz.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#143
Majd egyszer lehet hogy ez lesz a legnagyobb akadaly, de jelenleg inkabb a motivacio hianyzik. Ha "Solar I" 😄 - a teljes Fold energiaigenyet kielegito, LEO palyan keringo urallokas - megepitesnek egyedul a kapaciatas problema lesz az akadalya, akkor azt mondom erdemes kockaztatni. De amig csak kutatas folyik es nem termeles az urben addig nem erdemes a Foldet potencialisan teleszennyezni radioaktiv porral. biztos hogy lenne benne par szaz kiloUran vagy plutonium, de nem biztos hogy egye tombben jonne le, ha elszall a raketa.
Masreszt gondolom ezeket a hordozokat - az aruk miatt - vissza is hoznak a foldre ami megint nagy kozckazat, ha meg nem akkor a Fold palyaja menten nyuzsogne a radioaktiv urhulladek.
Az elonyok elvitathatatlanok, mar most is, raadasul egy technologiai ujitas igazan akkor mutatja meg az elonyeit amikor egy ideje mar hasznalatban van es egyre okosabban banik vele az ember. Meg valami technologiai verfrissites is jol jonne.
De majd csak akkor ha van valali kifizetodo cel, ami megeri a kockazatot.
Masreszt gondolom ezeket a hordozokat - az aruk miatt - vissza is hoznak a foldre ami megint nagy kozckazat, ha meg nem akkor a Fold palyaja menten nyuzsogne a radioaktiv urhulladek.
Az elonyok elvitathatatlanok, mar most is, raadasul egy technologiai ujitas igazan akkor mutatja meg az elonyeit amikor egy ideje mar hasznalatban van es egyre okosabban banik vele az ember. Meg valami technologiai verfrissites is jol jonne.
De majd csak akkor ha van valali kifizetodo cel, ami megeri a kockazatot.
#142
16 évvel csernobil után még leírhattak ilyent. Egy évvel a fukusimai katasztrófa után már nem lehet azt mondani, ezt csupán az oroszok tudják elszúrni. Látható, az atom az NAGYON - NAGYON veszélyes.
http://www.tradeximp.com/
#141
Itt van egy leírás,számos elõnye lenne:http://www.sg.hu/cikkek/16624/nuklearis_hajtomuvek
#140
*vagy megsem 😊
#139
*Curiousity
#138
A Curiosity-hez is alig tudtak eleg olcso radioaktiv uzemanyagot szerezni. es ez a legfobb problema. A plutonium az nuklearis fegyverek gyartasi mellektermekekent keletkezik, es az utobbi idoben ezek gyartasa lecsokkent (vagy meg is szunt talan? ugy tudom mar csak ujrafelhasznalt plutoniumot hasznalnak az uj fejekhez). Es mivel a kutatasokra nem jut eleg penz, igy nincs a NASA-nak sajat reaktora sem. ergo nincs nuklearis uzemanyag sem, egyelore.
amugy azokkal a nuklearis raketakkal mit ernel el amit a vegyiekkel nem?
amugy azokkal a nuklearis raketakkal mit ernel el amit a vegyiekkel nem?
#137
Nagy áttörés az lenne az ûrkutatásban ha végre az ûrhajók megkaphatnák azokat a nukleáris hajtómûveket amikrõl már évek óta jelennek meg hírek,pl:http://hungarian.ruvr.ru/2012_04_15/71816459/
http://www.meteoprog.hu/hu/news/21807/
http://www.meteoprog.hu/hu/news/21807/
#136
Jo nagy tanyoritos auto, mi? A radioakiv meghajtas a teljesitmeny miatt valt szuksegesse, egyreszt mert napelemek nem szolgaltatnanak eleg energiat gy ekkora szerkezetnek, masreszt a Curiosity-t nagy tavok megtetelere terveztek, nehez terepviszolyok kozott, hogy megmaszhassa a Gale krater lejtoit.
Nekem a landolas modja tetszik.
Nekem a landolas modja tetszik.
#135
A rover az tetszik mondjuk-hogy nukleáris energiarendszere van,így sokáig mûködhet.
#134
Ja, még adat: A fotót a MAHLI nevû kamera rögzítette, amely a Curiosity robotkarjának végén helyezkedik el, és apró tereptárgyak közeli leképezésére fejlesztették ki. A legrészletesebb felvételeket a céltárgytól 2,1 centiméter távolságból rögzítheti majd. A Curiosity a kép készítésekor még behúzott állapotban tartotta a robotkart, így fotózott a kamera - ezért ferde a képen a táj.
http://www.tradeximp.com/
#133
Na, az elsõ színeskép.
http://www.tradeximp.com/
#132
Amit felvetettel, jol megvilagitja mi a kulonbseg egy tudomanyos program es egy uzleti vallalkozas kozott.
Egy tudomanyos program egy bizonyos kerdes teruletre osszpontosit, elsodleges celja elegendo adat begyujtese ahhoz hogy megbizhato leirast modellt adjon egyreszleges kerdesrol, ami utan tovabb lephet a kovetkezo kerdesre.
Egy uzleti vallakozas pedig eladhato portekat teremt, a keresletre reagalva.
Ha a tudomany uzletiesse valik akkor lottek a hitelessegnek, mert minden tudos csak azon fog dolgozni hogy valami - a kozonseg, szponzorok szamara - nagy durranast produkaljon, ami szuksegszeruen ahhoz vezetne hogy az egyes tudomany teruleteken, modellek helyett kartyavarak epulnek, mivel nem lennenek kelo reszletesseggel feltarva az olykor jelentektelennek tuno reszletek.
Amugy terveben van az Europa, egy evtizeden belul kb.
Egy tudomanyos program egy bizonyos kerdes teruletre osszpontosit, elsodleges celja elegendo adat begyujtese ahhoz hogy megbizhato leirast modellt adjon egyreszleges kerdesrol, ami utan tovabb lephet a kovetkezo kerdesre.
Egy uzleti vallakozas pedig eladhato portekat teremt, a keresletre reagalva.
Ha a tudomany uzletiesse valik akkor lottek a hitelessegnek, mert minden tudos csak azon fog dolgozni hogy valami - a kozonseg, szponzorok szamara - nagy durranast produkaljon, ami szuksegszeruen ahhoz vezetne hogy az egyes tudomany teruleteken, modellek helyett kartyavarak epulnek, mivel nem lennenek kelo reszletesseggel feltarva az olykor jelentektelennek tuno reszletek.
Amugy terveben van az Europa, egy evtizeden belul kb.
#131
Az Európára egészen más technika kell, de képesek lennének rá, ha pénzt tennének bele. Aztán lehet hogy találnának egy nagy üres pocsolyát a jég alatt<#gunyos1>, ami senkit sem érdekelne.
#130
Biztos sok kõzetet meg fog vizsgálni, és sok geológus magához nyúl majd örömében, de szerintem ha igazán nagy durranást akarnak, akkor legjobb ha fogják a Skycrane-t meg a nukleáris elemeket és irány az Europa! Ilyen technikával már az sem lehetetlen, és ott sokkal jelentõsebb felfedezések is születhetnek.
\"-Az út elvezet a végtelenbe, majd visszahoz. Sokszor megjártam az utat, ültem a verandán, játszottam, voltam kutya, minden, még madárijesztő is.\"
#129
Talan mert nem lattad meg a jelentoseget. A mernoki kihivason tul amit teljesitettek, egy olyan rovert kuldtek a Marsra a NASA tudosai ami felterkepezheti az utobbo 500 millio ev hidrologiai esemenyeit. ami azert van annyira jelentos lepes, mint maganak a viznek jelenletet kimutatni.
#128
ha veszel 100 molekulanyi gazt, abbannem lehet 100 db CO2, 100db O2, es 100db N2. Matek.
#127
Talan sterilizaljak, nem?
#126
30-50 évvel a Venyera Vénusz szondák után vajon miért nem hoz lázba egy ilyen hír?
#125
Így van és a Nasa képszerkesztõinek is kell idõ, hogy kiretusálják a piramisokat, folyókat, élõlényeket..😊
#124
"a jármû alatt a földet b+! nem ám valami panoráma kép vagy a horizontról kép hanem a jármû alatt a föld!!"
Ne legy turelmetlen, lesznek jobb fotok is. Ahogy a diszletepito munkasok elkeszulnek, es minden marsi hegy, es szikla a helyere kerul, rogton lesznek nagy felbontasu szines fotok is. <#nyes> Gondolj bele mekkora munka egy ilyen Mars kuldetes. Mennyi sziklat kell legyartani, lefesteni, elhelyezni. Ez komoly munka nem lehet elkapkodni. <#eplus2>
Ne legy turelmetlen, lesznek jobb fotok is. Ahogy a diszletepito munkasok elkeszulnek, es minden marsi hegy, es szikla a helyere kerul, rogton lesznek nagy felbontasu szines fotok is. <#nyes> Gondolj bele mekkora munka egy ilyen Mars kuldetes. Mennyi sziklat kell legyartani, lefesteni, elhelyezni. Ez komoly munka nem lehet elkapkodni. <#eplus2>
#123
Megeloztel. De van egy olyan sejtesem, hogy ezt csak mi olvassuk el, meg parszor biztosan lefikazzak a kepeket.
#122
Mar vagy 10-szer leirtak. A roboton van egy rakas kamera, kis felbontastol nagyokig. Azokat a kepeket a kerekek ele nezo kamerak csinaltak, es azert nezi a foldet, mert az a dolga. Nezi, hogy van-e elotte szikla, godor, stb. Ezek kicsi felbontasuak, mert az is eleg, ugyanis kozelre nez, lehetett volna nagy felbontasut is rakni ra, de az csak feleslegesen nagyobb adatforgalmat generalna. A Mars tavolsagabol pedig nem olyan egyszeru tobb giga adatot idekuldeni.
#121
Te és a hasonszõrûek komolyan ennyire tudatlan, olvasni képtelen barmok? Azok a képek, amik jelenleg már visszajöttek a Curiosity-rõl, azok a Marsjáró "közlekedési" kamerái által készültek, NEM a nagyfelbontású panoráma géppel!!! Ezt ilyen mocsok nehéz felfogni? Minek kellene ahhoz, hogy ne menjen neki egy sziklának 8000x6000x16 millió színû kamera??? Fogjátok már fel, hogy a nagyfelbontású kamera még be sincs üzemelve!
Itt van a MAHLI (Mars Hand Lens Imager, ez a nagyfelbontású makró kamera, amivel a közeliket fogják venni a vizsgált tárgyakról és ami a robotkaron van) által készített kép, AMIN MÉG RAJTA VAN AZ ÁTLÁTSZÓ PORVÉDÕ, mielõtt megint fröcsögnétek, hogy életlen, meg vörös. Még jó, hogy vörös, ha tiszta por!
http://mars.jpl.nasa.gov/msl/multimedia/images/?ImageID=4282
Az elõször érkezett képeket az MSL HAZCAM kamerái készítették, amikbõl van elöl-hátul 2-2. Azok csupán a veszélyelkerülést szolgálják, nem mást!
A MAST-on (fej) van még 2 NavCam, 1 ChemCam és a 2 MastCam. Az utóbbik fogják majd a nagyfelbontású panorámaképeket készíteni. DE AZ MSL FEJÉT MÉG MEG SEM MOZDÍTOTTÁK BAKKER!!! Az még napok-hetek, nem megy minden azonnal!
Tájékozódjatok már picit, hogy mik vannak rajta, aztán okosodjatok!
http://mars.jpl.nasa.gov/msl/multimedia/interactives/learncuriosity/index-2.html
Itt van a MAHLI (Mars Hand Lens Imager, ez a nagyfelbontású makró kamera, amivel a közeliket fogják venni a vizsgált tárgyakról és ami a robotkaron van) által készített kép, AMIN MÉG RAJTA VAN AZ ÁTLÁTSZÓ PORVÉDÕ, mielõtt megint fröcsögnétek, hogy életlen, meg vörös. Még jó, hogy vörös, ha tiszta por!
http://mars.jpl.nasa.gov/msl/multimedia/images/?ImageID=4282
Az elõször érkezett képeket az MSL HAZCAM kamerái készítették, amikbõl van elöl-hátul 2-2. Azok csupán a veszélyelkerülést szolgálják, nem mást!
A MAST-on (fej) van még 2 NavCam, 1 ChemCam és a 2 MastCam. Az utóbbik fogják majd a nagyfelbontású panorámaképeket készíteni. DE AZ MSL FEJÉT MÉG MEG SEM MOZDÍTOTTÁK BAKKER!!! Az még napok-hetek, nem megy minden azonnal!
Tájékozódjatok már picit, hogy mik vannak rajta, aztán okosodjatok!
http://mars.jpl.nasa.gov/msl/multimedia/interactives/learncuriosity/index-2.html
Ryzen 5 3600X | ASUS RX570 OC | MasterLiquid Lite 240 | DELL U2312HM In theory, there is no difference between theory and practice. But, in practice, there is. /Jan L. A. van de Snepscheut/
#120
Sterilizalva vannnak, kb. a 70-es evek ota. Azelott nem voltak.
#119
Azért ez elég jó minõségû kép, színes még jobb lesz.
#118
Vajon a veszély elkerülõ kamerákkal készítettek felvételeket a merülés közben?
#117
#116
Újraküldetik a hiányzó / sérült adatcsomagokat, ilyenkor lehetett / lehet látni fekete részeket a MER fotókon, elõbb-utóbb átjön minden adat.😊 Most úgy látom lekonvertálással is operálnak, ami végül is érthetõ, jóval erõsebb procija van az MSL-nek, mint ami a MER-ekben van (35 MIPS -> 400 MIPS).
#115
Plusz ugye az itt trollkodók nem csak, hogy a kamerarendszerrel kapcsolatos anyagra nem tudtak rákeresni, de még a sávszélesség / kommunikációs tények is hidegen hagyják õket.
Ugyebár jó elõre tudni lehetett, hogy közvetlenül a leszállás után max. 1-2 percig lesz kommunikációs kapcsolat, és utána még napokig semmi komoly - sõt, még ez is veszélybe került az Odyssey gixer miatt. Na most ahhoz képest elég sok adatot áttoltak a csövön, de hát a trolloknak semmi sem elég.😊
Értem én, hogy a gagyi scifiken nevelkedett, és fizika órán pad alatt rejszolós arcok mást vártak, de attól a világ még így is szép és érdekes, csak helyén kell kezelni a dolgokat...
Ugyebár jó elõre tudni lehetett, hogy közvetlenül a leszállás után max. 1-2 percig lesz kommunikációs kapcsolat, és utána még napokig semmi komoly - sõt, még ez is veszélybe került az Odyssey gixer miatt. Na most ahhoz képest elég sok adatot áttoltak a csövön, de hát a trolloknak semmi sem elég.😊
Értem én, hogy a gagyi scifiken nevelkedett, és fizika órán pad alatt rejszolós arcok mást vártak, de attól a világ még így is szép és érdekes, csak helyén kell kezelni a dolgokat...
#114
Valószínû van hibajavítás, csak egyirányú (ECC).
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#113
Pedig ha olvasnák már biztos ember járna a Marson... oda menekülnének a sok okos hozzászólás elõl 😊
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#112
,,Sávszélesség...
A kamerának szép a képe, csak százmillió kilométerekre van."
Még jó, hogy a távolság nem befolyásolja a sávszélességet, csak a pinget -.-
( EZ MI??? )
A kamerának szép a képe, csak százmillió kilométerekre van."
Még jó, hogy a távolság nem befolyásolja a sávszélességet, csak a pinget -.-
( EZ MI??? )
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#111
Ha valami nem világos, segítek
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#110
*sterilizálják
,,Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa.\" //INRI
#109
Ezt miért is nekem írtad?
#108
Jó a kamera, nem annak a képe silány, hanem kicsi a sávszélesség, és a javító csomagokra sem lehet ilyenkor számítani, mert maga a jel is negyed órát utazik, így a ping fél óra lenne. Tehát a képet le kell konvertálni, és nincs hibajavító lehetõség a kommunikációban.
A te hibás válaszod is csak erõsíti a bolondok butaságát.
A te hibás válaszod is csak erõsíti a bolondok butaságát.
#107
En is ezuton gratulalok a NASA-nak, nem mintha olvasnak a forumot😊
#106
Sávszélesség...
A kamerának szép a képe, csak százmillió kilométerekre van. Ha valós idõbeli képet akarnak küldeni, azt csak lekonvertált minõséggel megy. Lehet szép nagy felbontású filmeket is készíteni, csak mondjuk egy képkocka öt percig töltõdne. Tehát biztos lesz olyan is, de az nem élõben fog menni.
Gondolj bele, hogy fél óra a ping, tehát javító csomagokra nincs idõ, ezért alacsony a sávszélesség.
A kamerának szép a képe, csak százmillió kilométerekre van. Ha valós idõbeli képet akarnak küldeni, azt csak lekonvertált minõséggel megy. Lehet szép nagy felbontású filmeket is készíteni, csak mondjuk egy képkocka öt percig töltõdne. Tehát biztos lesz olyan is, de az nem élõben fog menni.
Gondolj bele, hogy fél óra a ping, tehát javító csomagokra nincs idõ, ezért alacsony a sávszélesség.
#105
És a boltban vett 100 dolláros fényképezõgép, hogy bírja a gyorsulást? Hány g-t képes elviselni - felszállás, landolás? Extrém hideg, meleg? Csak pár kérdés nem sok. Gondolom vágod a választ amit a buta tudósok nem tudtak?
(kheh heh heh)
(kheh heh heh)
#104
Egy sima számtech boltban ha vesznek egy digitális fényképezõgépet 100 dollárért, már jobban járnak, persze ennyi eszük már nincs a híres tudósoknak, mi?
(kheh heh heh)
(kheh heh heh)