253
  • ugh
    #173
    Arra, hogy a nasanak van egy penz kerete amit ha nem koltenek el elvesznek a kovetkezo evben belole.
    Es vakarjak a fejuket, hogy mire koltsek.
    Az ostoba politikusokat meg csak ilyenekkel lehet ravenni a tejelesre.
    Mert ez a nepszeru.
    Ertelme kb a 0-val egyenlo.
    De ez csak az en szemelyes velemenyem.
  • Molnibalage
    #172
    Ezeket az előző szondák mérték ki? Milyen mélységig tudtak mintavételezni? Lehet extrapolálni az egész felszínre?

    (Egyébként én is úgy látom, hogy valami sci-fi az, hogy te a marsi légkörrel és talajjal te ott bármit is termesszél...)
  • ugh
    #171
    Nem tudom ki az aki emlexik par evvel ezelott a tvbne nyomott hp reklamra.
    Nekem mindig az ugrik be.
  • Tau Tang Wou
    #170
    A depisekkel az a gond, hogy lehet már a Hold távolságában öngyik lesznek, aztán kárba vész a sok lóvé.
  • Irasidus
    #169
    Pár megjegyzés, a Mars talaja erősen sós, savas és többek között erősen mérgező perkorlátokat tartalmaz. Ha szerinted ez alkalmas egy növények... Amúgy én is olvastam azokat a 30 évvel ezelőtti könyveket amiben ilyeneket állítanak, anélkül, hogy ismerték volna a Mars talaj valódi összetételét.
  • blitzkrieg1
    #168
    Vissza tudnak oket hozni, csak nem most, hanem par ev mulva.
  • G22
    #167
    Akkor öngyilkos típusúakat kell toborozni a marsi utazásra, mert aki oda megy, az aláírja a saját életének végét.Onnan haza már nem tudnának jönni.
  • Tau Tang Wou
    #166
    Csak az a gond, hogy ha bemegy, akkor az adás sem jön ki.
    Ezért nem mernék beküldeni.
  • Astro Mike
    #165
    Akit komolyabban érdekel az emberes Mars kutatás annak nem tudom eléggé ajánlani Robert Zubrin A Case for Mars című könyvét. A szerző a legapróbb részletekig leír egy lehetséges emberes mars küldetést és egy csomó olyan dologra is kitér amik ebben a topicban is felmerültek (sugárzás, növények, légkör, stb.).
  • mrzool
    #164
    Ne erőltesd, nem megy neked a tudomány.

    A Holdra nem vittek digitális sztereó kamerákat, miközben a marsjárókon párban vannak a kamerák, és ha mondana valamit számodra a parallaxis szó, akkor tudhatnád, hogy szálkereszt nélkül is, egyszerű matematikai számításokkal lehet távolságot mérni a két kamera képei alapján.
  • globint
    #163
    Nézegetem a Nasa honlapján a curiosity rover felépítését, meg olvasgatom, hogy ha embert küldenének oda, esetleg nem is hoznák vissza. Persze, később azért megoldanák a visszahozását, de ha történetesen egy 4-5 fényévre levő bolygóra küldenének kutatókat, onnan biztosan nem jönnének vissza, az már bizony egyirányú út lenne. Na, tehát, ha a földet esetlegesen meglátogató UFO-kra gondolok, lehetséges, hogy azok is így voltak? Az Ezekiel próféta könyvében leírtak szerint nézve a rovert, annak manipulátorait, kezdetleges, kerekeit, kezd felderengeni, hogy milyen irányt kell vennie a rover fejlődésének. Sokkal nagyobb kerek kellenek, hiszen akkor az elakadás lehetősége minimális. A kerekeknek a tengelynél szinte érintkezni kell, hogy a rover mérete ne legyen túl hosszú, helikopter propeller is kell, a rugalmasan gyors helyzetváltoztatáshoz, és persze a manipulátoroknak sokkal érzékenyebb fogó képességgel kell rendelkezni. Nos, én ezt szűrtem le, a rover felépítésének tanulmányozásából, összevetve az Ezekiel próféta könyvében leírtakkal.
  • Moondom
    #162
    A Holdra-szállásnál nélkülözhetetlen (semmire se való, de képtönkretevő) Cross Hairok a Mars felderítésénél már nem fontosak?! Gáz...
    Így a képek nem használhatók távolságok, szögek, kövek mérésére. :)

    http://static9.origos.hu/i/1208/20120807-sharp-final-1200.jpg
  • immovable
    #161
    Te megtanulhatnál szöveget értelmezni, mielőtt magas lóról okoskodsz. Még mindig áll a kérdés. Miért is nekem írtad? #108

    A te hibás válaszod is csak erősíti a bolondok butaságát.

    Hol látsz te választ? Kérdéseket tettem fel, nem gyanús? Tudod 2. osztály szövegértelmezés. Ejnye no.
  • immovable
    #160
    Kinézem belőled a sötétséget. :)
  • immovable
    #159
    Mondja ezt a hat elemis. :D
  • vasedeny2
    #158
    pont azért nem napelemes, hogy be tudjon menni
  • Tau Tang Wou
    #157
    Ha már felmerült az a kérdés, hogy hol laknának az űrhajósok a Marson, akkor szerintem egyértelmű, hogy barlangban.
    Mint a képzeletbeli ősember.

    Keresni kell egy lakásra alkalmas barlangot, aztán be kell költözni.
    Olcsó és jól szigetelt.

    Na és persze a marsi életet se lenne hülyeség barlangban keresni.
    Már csak keresni kell egy jó tágas barlangot, csak attól tartok a Curiosity nem fog merni bemenni.
  • Bannedusermail
    #156
    Mondja az egyik büdös troll a másiknak. :-)
  • Bannedusermail
    #155
    Eh, a büdös trollja megint kezdi. :-)
  • Molnibalage
    #154
    Igen, a Pu-238 gyakorlatilag elfogyott.
  • kvp
    #153
    Par megjegyzes:
    A marsi talaj jo lenne a novenyeknek, a sarkok koruli regioban viz is van boven. Oxigen csak addig kell, amig a novenyek nem tudnak maguk termelni, tehat ha beindul a fotoszintezis, akkor tobb oxigent termelnek nappal, mint amennyit ejszaka felhasznalnak. A maradekot pedig felhasznalhatjak az urhajosok. Nitrogen van a legkorben, az nem gond. A tulnyomas es a stabil homerseklet pedig a viz folyekony allapotban tartasahoz kell, ami a novenyeknek is eletszukseglet. Egyebkent a tulnyomas mellekhatasa, hogy a mostani 0.03%-os paratartalom is megnovelheto.

    Sugarvedelem az ujhajokon. Egyszer le lehet arnyekolni oket mint ahogy a mostani teszt soran tettek. Masreszt letezik aktiv pajzs is, ami egy magneses mezovel a toltessel rendelkezo reszecskeket teriti el. Egy vasimr hajtomu csoportnak ez pl. az egyik mellekhatasa. (foldkoruli palyan ezert csak parban hasznalhatoak, mivel a sajat magneses teruk miatt egy darab hajtomu eseten elkezdene porogni a tengelye korul a Fold magneses tere hatasara, ezt az erot oltja ki a ket hajtomu hasznalata)

    Kepek: Egyre jobbak, lassan mar felemelik a robot fejet is es akkor rendesen latszani fog minden.

    Adatatvitel: A nasa sajat halozatat hasznaljak, tehat store and forward elven mukodik minden. Ez lehetove tesz a nagy sebessegu adatatvitelt. A robot a Mars korul keringo muholdakkal kommunikal, sima muholdas radios osszekottetesen at. Ez nagy sebessegu es kvazi real time, tehat itt nem kell jelentos hibajavitas, az adatok ujrakuldhetoek. Aztan a muhold osszecsomagolja az adatokat es egy csomagban atsugarozza oket a Foldre, amikor jo a ralatas. A store and forward azt jelenti, hogy addig nem dobjak el az adatokat, amig a Foldrol vissza nem szolnak. Igy csak azt kell ujrakuldeni, ami elveszett. Mindezt megtamogatjak egy forward hibajavitassal is, tehat ha csak par bit serul az meg ujrakuldes nelkul javithato. Az ujrakuldesi strategiat normal 'foldi' tcp eseten selective acknowledgment-nek hivjak es opcionalis a tamogatasa. A Mars-Fold kapcsolat eseten viszont nagyon sokat segit a savszelesseg maximalizalasaban. Persze elo kep nem nagyon fog atjonni, mert ha hiba van, akkor kb. 30 perc mulva jon a hianypotlas. (tisztan redunaciat hasznalo protokollal lehetne elfogadhato minosegu /kb. mobilos webcam/ elokepet sugarozni, de az is kb. 15 perccel lenne kesleltetve, szoval nem igazan szamit, hogy 15 vagy 30 perc)

    A robot a fuggoleges hegyoldalra nem fog felmenni, viszont 6 kerek meghajtasu wheelhub motorokkal es hatul a generatornal jol latszik a terepszoge is. (ez utobbi a hopajzsba valo becsomagolas miatt nez ferden folfele, de a terep elkeruleseben is hasznos)
  • Sir Ny
    #152
    hagyd, hülye szegény
  • Archenemy
    #151
    húbazdmeg nem hittem volna, hogy valaki komolyan vesz, ön uram nyert három internetet
  • Deus Ex
    #150
    Igen, elvileg 45 fokos szögben megdőlve távolodott. Az első elgondolás szerint TÜZA fogytáig repült volna, ezt később kontrollált becsapódásra változtatták, gondolom azért, hogy még véletlenül se nézzenek a tartályok a rover felé a becsapódáskor, elkerülve ezzel az esetlegesen visszarepülő törmeléket.
  • llax
    #149
    Jól látszik, hogy nem függőlegesen csapódott be (gondolom a cél a minél nagyobb és gyorsabb távolodás volt), ezen felül a tartalék hajtóanyag csinálhatott némi tűzijátékot...
  • Deus Ex
    #148
    Az 5. és 9. kép szerint a SkyCrane jó nagyot szólt.
  • blessyou
    #147
    Még rajta van a porvédő.
  • llax
    #146
    A NASA képgalériájában már elérhetők az első 3D képek is...
  • gothmog
    #145
    vajon ez akkor készült amikor még szállt a por a környéken, vagy ezen is rajta van még a porvédő kupak?
  • NEXUS6
    #144
    Mármegérte!!!


    Jó lesz majd valami fotosopos háttérnek, valami Afganisztános eksönmúvihoz.
  • vumbi
    #143
    Majd egyszer lehet hogy ez lesz a legnagyobb akadaly, de jelenleg inkabb a motivacio hianyzik. Ha "Solar I" :D - a teljes Fold energiaigenyet kielegito, LEO palyan keringo urallokas - megepitesnek egyedul a kapaciatas problema lesz az akadalya, akkor azt mondom erdemes kockaztatni. De amig csak kutatas folyik es nem termeles az urben addig nem erdemes a Foldet potencialisan teleszennyezni radioaktiv porral. biztos hogy lenne benne par szaz kiloUran vagy plutonium, de nem biztos hogy egye tombben jonne le, ha elszall a raketa.
    Masreszt gondolom ezeket a hordozokat - az aruk miatt - vissza is hoznak a foldre ami megint nagy kozckazat, ha meg nem akkor a Fold palyaja menten nyuzsogne a radioaktiv urhulladek.

    Az elonyok elvitathatatlanok, mar most is, raadasul egy technologiai ujitas igazan akkor mutatja meg az elonyeit amikor egy ideje mar hasznalatban van es egyre okosabban banik vele az ember. Meg valami technologiai verfrissites is jol jonne.

    De majd csak akkor ha van valali kifizetodo cel, ami megeri a kockazatot.
  • globint
    #142
    16 évvel csernobil után még leírhattak ilyent. Egy évvel a fukusimai katasztrófa után már nem lehet azt mondani, ezt csupán az oroszok tudják elszúrni. Látható, az atom az NAGYON - NAGYON veszélyes.
  • Willenbrock
    #141
    Itt van egy leírás,számos előnye lenne:http://www.sg.hu/cikkek/16624/nuklearis_hajtomuvek
  • vumbi
    #140
    *vagy megsem :)
  • vumbi
    #139
    *Curiousity
  • vumbi
    #138
    A Curiosity-hez is alig tudtak eleg olcso radioaktiv uzemanyagot szerezni. es ez a legfobb problema. A plutonium az nuklearis fegyverek gyartasi mellektermekekent keletkezik, es az utobbi idoben ezek gyartasa lecsokkent (vagy meg is szunt talan? ugy tudom mar csak ujrafelhasznalt plutoniumot hasznalnak az uj fejekhez). Es mivel a kutatasokra nem jut eleg penz, igy nincs a NASA-nak sajat reaktora sem. ergo nincs nuklearis uzemanyag sem, egyelore.
    amugy azokkal a nuklearis raketakkal mit ernel el amit a vegyiekkel nem?
  • Willenbrock
    #137
    Nagy áttörés az lenne az űrkutatásban ha végre az űrhajók megkaphatnák azokat a nukleáris hajtóműveket amikről már évek óta jelennek meg hírek,pl:http://hungarian.ruvr.ru/2012_04_15/71816459/

    http://www.meteoprog.hu/hu/news/21807/

  • vumbi
    #136
    Jo nagy tanyoritos auto, mi? A radioakiv meghajtas a teljesitmeny miatt valt szuksegesse, egyreszt mert napelemek nem szolgaltatnanak eleg energiat gy ekkora szerkezetnek, masreszt a Curiosity-t nagy tavok megtetelere terveztek, nehez terepviszolyok kozott, hogy megmaszhassa a Gale krater lejtoit.

    Nekem a landolas modja tetszik.
  • Willenbrock
    #135
    A rover az tetszik mondjuk-hogy nukleáris energiarendszere van,így sokáig működhet.
  • globint
    #134
    Ja, még adat: A fotót a MAHLI nevű kamera rögzítette, amely a Curiosity robotkarjának végén helyezkedik el, és apró tereptárgyak közeli leképezésére fejlesztették ki. A legrészletesebb felvételeket a céltárgytól 2,1 centiméter távolságból rögzítheti majd. A Curiosity a kép készítésekor még behúzott állapotban tartotta a robotkart, így fotózott a kamera - ezért ferde a képen a táj.