Leszállt a Curiosity

Egyszerüen zseniálisak a NASA szakemberei. Amit véghez vittek tényleg történelem! Hatalmas gratula kiváncsian várom a további eredményeket!

<#eljen>

Elméletileg ma állítják be a jobb kamerákat és rémélem cenzúrázatlanul küldik majd a képeket 😉
Amúgy olyat is olvastam régen, hogy melegebb van a Marson, mint gondolták és elõzõ jármû is pl sarat húzott maga után, amirõl kép is van és már kora hajnalban pára volt, vagy ilyesmi 😊

Csendben és zárójelben jegyzem meg, esetleg azokat is ki lehetne bannolni az ûrbe, akik mások nagyjából korrekt, tárgyi hozzászólásait lepontozzák. Nem csak magamról beszélek, vannak itt egyes témák valódi szakértõi, és az õ reputációjuk is agyon van verve.

Ha valaki nem látta be a leszállás közvetítését nézve, hogy egy innét százmillió km-re zajló esemény lehetõségekhez mérten valós idejû követése közben a dolog minden vonatkozásában magát a megvalósult csodát látja, aki nem látja be, hogy a percek alatt megérkezõ kép mögött milyen, korábban elképzelhetetlen infrastruktúra van, az valószínûleg valóban csak annyit lát, hogy vazze, ezen nem színes a kamera, ha meg színes lesz a kép akkor meg a sivár látványra fog panaszkodni.
Bár jobban belegondolva, a NASA ügyesebben is megoldhatta volna, hiszen a leszállási zóna felett átrepülõ mûhold közvetíthette volna végig a leszállást kívülrõl. És mivel két mûhold is látta, lehetett volna rögtön 3D.
(Az ügyeletes Sheldonoknak: szarkazmus volt.)

Csak számomra szánalmas, hogy 2012-ben, mikor fél perc alatt kiguglizhatod a választ, teszed itt az eszed...

Szerk.: fakk, Cifu megelõzött <#schmoll2>

A következõ embert, aki annyit nem képes a képalkotásról felfogni, hogy mûködik, viszont tele szájjal tud fröcskölõdik, kivágom a fórumról.

Ha nem értesz hozzá, ott a Google, 5 másodperc olyan oldalakat találni mint ez itt. Utána rájöhetsz, hogy bizony az általad említett "digitális gépek" esetén is a lényeg a színszûrés. Csak csendben jegyzem meg, hogy ugyanez a téma már lezajlott a Spirit / Opportunity esetében. Ott is nehéz volt megmagyarázni az emberkéknek, hogy a "színes" digitális fényképezõgépben is ugyanazon az alapelven hozzák létre a színes képet, ahogy a PanCam, csak éppen utóbbinál egy érzékelõ van, ami elötti tárcsán különbözõ színszûrõk vannak, szóval sokkal szélesebb spektrumban lehet készíteni képeket. Ha bírod az angol nyelvet, olvasd el ezt...

A felbontás esetén meg abba gondolj bele, hogy milyen sávszélességrõl beszélünk. Nem opció, hogy 4k felbontású real-time képeket sugározzanak a Mars-ról...

Te találsz értelmet a mondandódban vahy direkt beszélsz értelmetlenségeket, várva, hogy ki ugrik?

Arra megy ki a játék, hogy ne boruljon fel valami gödörben, és ezért néz a "lába" elé, tehát ezért nézi a talajt. Azt se felejtsük el, hogy adott esetben 400 millió km-re is lehet tõlünk, tehát a sávszélesség az nem úgy megy, mintha a nappaliban van a wifi, te meg netezel a kertben.

Nem lepõdnék meg, ha egy nagy felbontású videót nem valós idõben fogunk figyelni, hanem valahogy olyan lesz, mint modemmel leszedni egy DVD-t. Tehát körbe néz a kamera, felvesz 10 másodpercet, és elküldi egy óra alatt, kirakják a honlapra, azt nézegetheted. Szóval szerintem nem a kamera a gyenge láncszem, hanem a nagy távolság és az ezért alacsony sávszélesség. Miért, mit gondoltál? Kihúz egy LAN-kábelt a Diginet a Marsra és 100 Megabittel töltesz le, és 50-el fel?

csak számomra szánalmas,hogy a hipermilliárdokat költõ NASA még 2012-ben is egy gyík fekete/fehér lófaxfelbontásu fényképezõgépet képes rácsavarozni egy ilyen egységre? még a 2000. év elején forgalomba lévõ digitális gépek minõségét sem produkálja......az meg külön vicc kategória,hogy még azok a gyenge képek is mit fotóznak? a jármû alatt a földet b+! nem ám valami panoráma kép vagy a horizontról kép hanem a jármû alatt a föld!!

mire megy ki a játék??????

Az kizárt dolog. A 100% szédioxid össze van keverve 100% oxigénnel és 100% other gázzal, így nem árt a növényeknek. ( mégis ki az a hülye, aki egy gázkeverék esetén definiálja a gáz egy részhalmazát, majd kijelenti, hogy az 100%? Ennek mi értelme van? )

100% széndioxidban épp úgy megfulladnak, akár mink. Éjszaka a sötétben nincs fotoszintézis, a növényeknek ilyenkor oxigén kell. Persze kevesebb is elég mint az állatoknak, de akkor is kell.

Van arról valami info, hogy ezeket a jármûveket mennyire stabilizálják? Mert tippre bacik és fotoszintetizáló egysejtûek tömkelege üldögél egy meglehetõsen sterilizált felületen is. Még néhány kísérlet, és nem kell aggódni, hogy mit fognak enni az elsõ telepesek.

,,A majdnem 100% CO2 az jó...? "

Tudtommal nem árt a növényeknek a.

,,Pára nem is kell?"

Ugye tudod, hogy növény != almafa?

kár

A moha és páfrány elég kényes, az alga jobb.

Egyszer beszélgettem errõl a Biotechnológián az egyik kutatóval. A növényeknek ideális gázkeverék mindet emlõsöket megfojtana. 30-40% széndioxid, 10% oxigén, a többi nitrogén, mert az is kell nekik, fõleg a pillangósoknak. Meg persze napfény, amivel gondok lehetnek. A Marson ugyanis kevésbé intenzív, és az ultraibolya sugárzás viszont sokkal erõsebb benne. Az viszont a növényeknek is árt.
Szvsz leginkább a moszatok, algák lennének a legalkalmasabbak, mert ezeknek a fotoszintetizálási hatékonysága messze jobb, mint például a búzának, illetve mivel víz alatt tenyésznek, az UV sem árt nekik annyira.

Nem vagyok kertész, de gondolom mohák, páfrányok bírnák.

Továbbra sem értem. A Mars légkörében található gázt temperálva és nyomás alá helyezve hogyan képes életben maradni földi növény? A majdnem 100% CO2 az jó...? Pára nem is kell? Hát talaj honnan jön? Kétlem, hogy a marsi talaj megfelelne a növényeknek.

Jah, abból a "stábból" kinézem, hogy siratófalra küldik a rovert. 😄 Tényleg voltak ott vicces dolgok. Még valami papírfigura is elõkerült, és azzal játszottak.
Aztán meg ott nevettek/zokogtak egymás vállán, össze vissza rohangálva. Mondom, Jézusom, még valaki leborít ott valamit, ráesik ott egy billentyûre, és megjelenik a kivetítõn a "Self Destruct System Activated" felirat. 😄

A harmadik a keverék anyagai.

"A Mars elég messze van már a Naptól, kevés ott már a kemény sugárzás intenzitása is, nem tíz perc alatt tesz tönkre egy embert. Az ûrállomáson is azért hónapokig vannak fenn emberek egyhuzamban..."

Az ûrállomás még bõven a Föld mágneses védõmezejében van.

A túlnyomásos és fûtött, akkor mi köze vab a Mars légköréhez? A gázok két fõ állapotjelzõje a nyomás és a hõmérséklet...

Állj be te is a sorba...

"Ettõl még a pálya akkor is ellipszis marad..."

Ha nagyon kötekedünk, akkor ez sem igaz, mert az égitestek egymás pályáját is befolyásolják, és nem az a helyzet, hogy van a Nap, meg a Föld, és a két testen kívül egyetlen kósza hidrogénatom sincs az Univerzumban. Itt van például a Hold.

"Csak nehogy kideruljon, hogy ezt is muteremben fotozzak, mint az allitolagos holdra szallasokat."

Azokról sem deült ki, csak az Atany Lacika-féle idiótáknak az a hobbija, hogy ezt gondolják.

Egyetlen olyan indoklással sem találkoztam, ami meg nem történtséget támasztana alá, csak olyanokat, amikre a hajam égnek állt, hogy miként sikerült ezeknek elvégezni az általános iskolát.

Egyébként a Hold nagybetû, ha a Föld holdjáról beszélünk, mert tulajdonnév.

jezusom...NC😄

Honnan is tudhatnam? Szerencsére nem tapasztaltam meg. Ez nem hit kérdése, legalább is nem a templomban mesélték. Nyilvan nem vagyok urkutato se asztronauta, azt mondom amit hallok nationelen meg discoverin meg amirol olvasok. Inkább írd le a te véleményed is én komolyan kiváncsi vagyok, mert ennek igy nincs sok értelme. Nem gondolom h alaptalan lenne amiket itt felvetettem de cáfolj meg. Annyira gaz, hogy nem lehet egy jot vitazni/esztmecserelni mert rogton lehurrogjak az embert. Te is beirsz ennyit, kb h "te hülyegyerek nem tucc semmit" de egyébre mar nem futja, hogy esetleg valami tanulsag is legyen.

A Marson a meteoritok miatt kell a védelem, mert nincs elég vastag a légköre ahhoz, hogy elégjenek még földet érés elõtt. A MER roverekkel találtak is meteoritot, ami nálunk azért elég ritka. Ezért van olyan koncepció, hogy a bázist be is temetnék földdel, akárcsak a Holdon.

A Marsnak is van mágneses mezeje, ami ugyan gyengébb mint a Földdé, de a felszín nagy részét megvédi a napszéltõl. Kivéve a Nappal szembeni egyenlítõi területet, ahol a napszél annyira behorpasztja a marsi Van-Allen övet, hogy a töltött részecskék elérik a felszínt. Akkor meg az egyenlítõre nem raknak Mars-bázist, na bumm.

A bolygóközi sugárzás azért nem elviselhetetlen, az Apolló program ûrhajósai több napot is tartózkodtak benne, a Hold körül keringõ ûrhajó kívül volt a Föld mágneses mezején. De hosszútávon azért káros, szóval nem árt a megfelelõ védelem a Marsra tartó ûrhajóra, mondjuk néhány cm könnyû elemeket tartalmazó réteg ami visszaveri a napszélben lévõ nehézionokat, már leárnyékolja a legrosszabbat. A nagyenergiájú kozmikus sugarakból viszonylag kevés van, nem elsõsorban az emberre veszélyesek hanem az elektronikára.

Ahogy pedig fentebb írtam, a Marsnak már a saját mágneses mezeje is megvédi az egyenlítõtõl távolabb lévõ Mars-bázisokat, nem kell ólompajzs meg földalatti bunker.

de utalom, amikor valaki olyanokat biggyeszt a hozzaszolasaba mint: sajnos

Jó erõs a hited, az már tuti. Kár, hogy közben sok fogalmad nincs a sugárzásról, meg hogy az ember hogyan és mennyit bír belõle...

Igen arra nem elég, hogy mûködtessenek vele, de arra igen, hogy megzavarja a mukodeset. Az egyik voyageren is bekavart pl vmit.

Galactic cosmic rays are one of the most important barriers standing in the way of plans for interplanetary travel by crewed spacecraft. Cosmic Rays also pose a threat to electronics placed aboard outgoing probes. In 2010, a malfunction aboard the Voyager 2 space probe was credited to a single flipped bit, probably caused by a cosmic ray.

Ezzel sajnos igen is számolni kell...és nem kis gondot okoz.

ettol fuggetlenul a marson megdoglik az ember vedelem nelkul az biztos... es sztem a naprednszer szinte bármely pontjan is. Kicsi vagy nagy sugarzas, lenyegtelen..káros, roncsolja a szövetet...virágot szedni nem fogunk a marson valszeg ugy mint a Foldon. Tudtommal nincs vasmagja, tehat ha lesz légkör akkor se lehet majd csak ugy flangalni a felszinen jelen allas szerint.

A Holdat nem védi számottevõ mértékben a Föld mágneses mezeje. A Föld mágneses mezeje hatásos védelmet csak a Van Allen övön belül nyújt. Azaz az egyenlítõ síkjában 2000km-nél közelebb kell lenned a Földhöz, a sarkoknál ennél lényegesen közelebb. De ezek a számok is csak akkor élnek, ha nincs erõteljes napfolt tevékenység.

A Napból jövõ sugárzás - és itt az dominál - a Naptól távolodva csökken. Nem kell semminek megfognia ehhez, egyszerûen egységnyi sugárzás nagyobb távolságban nagyobb felületen oszlik el.

Nem elnyelõdik, hanem egy középpontból sugárzik ki minden irányban, ezért a távolság négyzetével fordított arányban csökken az intenzitása. A kozmikus sugárzás energiája nem elegendõ hogy mûszereket mûködtessenek vele.

messze? a sugarzas nem gyengul...hisz nincs ami elnyelje. Urallomas kozel van a Foldhoz annak a magneses mezeje védi vmennyire. A holdon is ezert tudtak megmaradni de mar naluk is kimutattak, hogy kaptak dozist rendesen.

Hát igen bázist kell létesiteni ez a nagy feladat nem embert oda kuldeni. Amugy sztem nem kell, hogy susson a nap siman a kozmikus sugarzas is elviszi az embert hosszabb tavon sztem. Mindenkepp kell valami speci konnyu urruha ami megved mert annelkul nem hogy epitkezni még mozogni se tudnak az urutazok. Elmeletben meglehet csinalni, de sztem ezen nehezsegek miatt ebben a szazadban erre nem fog sor kerulni.

A Mars elég messze van már a Naptól, kevés ott már a kemény sugárzás intenzitása is, nem tíz perc alatt tesz tönkre egy embert. Az ûrállomáson is azért hónapokig vannak fenn emberek egyhuzamban...

Tényleg vicces volt, pláne, hogy nekem úgy tûnt, az egyik csóka monitorjának hátulján egy "FUK U" feliratot lehetett olvasni. Sajna nem vettem fel az adást, az operatõr meg elég hamar elkapta a képet. 😊
Végül is csak kicsit volt jobban bonyolítva a leszállás, mint a Holdra szállás... Bár onnan vissza is kellett jönni. Remélhetõleg jól müxik majd a diffizár, terepváltó stb. a gépben, oszt csinál egy rendes hegyi felfutást, onboard kamerával 😊

"Szal, hogy akarnak oda kuldeni akarkit is? Kiszall csorikam az urkkompbol, aztan 10perc alatt megmerel. Nem tudom hogy fog a marson ember koszalni valaha is. Olompancelban?"

A fold alatt vedettek, tehat a bazist oda kell epiteni. A jarmu ujfajta konnyu sugarvedelmet kapott, azt most teszteltek az odauton, ez urruhaba is beepitheto. A lenyeg, hogy a szemelyzet lehetoleg olyankor legyen kint amikor nem sut rajuk a tuzo nap (tehat ejjel vagy napkelte/napnyugta kornyeken) es lehetoleg csak vedett urruhaban vagy vedett jarmuben. A tobbi idot meg eltolthetik par meter talaj alatt, vagy ha egy kanyon oldalaba epitenek akkor tobb szaz meter szikla alatt, az ved. A lenyeg, hogy ha a hasonloan kevesse vedett Holdon tudnak koloniat epiteni, akkor a Marson is menne.

Lerakta magat a jarmu, ez jo hir! Lefotozta az egyik muhold, ez is jo hir. Mukodik a fedelzeti rendszer, kuldott is kepeket kozvetlenul. Amit odaert a kommunikacios muhold, kertek egy nagyobb kepet, azota ez is megjott, szepek a felhok. Egyebkent ket dolog miatt nem lehet kapkodni, az egyik a magas ping, a masik az, hogy a roboton nincs nagy teljesitmenyu Mars-Fold radio, csak egy lassu, kis sebessegu. A nagysebessegu radio csak a Mars korul keringo muholdakig er, viszont azokbol keves van a 24 oras lefedettseghez, tehat nemcsak sokaig tart a jel utja, de a csak bizonyos idokozonkent tudnak forgalmazni.

Mindenesetre most lesz egy nagyellenorzes, megnezik a telemetriat, aztan kicsomagoljak a robot fejet es akkor vegre lesz szines kep. Van egy filmes optika, ez sima digitalis mozi minoseget tud, van egy teleobjektives filmes optika, ez sem rossz. Es van meg 12 kis fekete feher navigacios kamera. Meg van ugyebar a szinkepelemzo kamera es a mikroszkop, meg a muszeres karban levo navigacios kamera. Ehhez kepest a rajzfilmes vizipok felszemu volt...

Drukkoljunk a robotnak, valojaban fo kuldeteskent nem eletet keres, hanem egy bazishoz megfelelo alapanyagot es idealis terepet. A leszallasi profil is egy kesobbi kuldetes tesztelese volt. Ez eloszor egy minta visszahozas lesz, hogy teszteljek a visszajutasi kepessegeket, aztan johetnek az emberek. Remelhetoleg az iss mintajara valtasban, tehat folyamatos jelenlet mellett.

ps: Ugy nez ki, hogy tobb viz van a Marson mint gondoltak, csak a talj porretege alatt. A legkorben is tobb vizjeg van mint eredetileg szamoltak, csak egyenlotlen eloszlasban es sajnos a kis nyomas miatt csak jeg es vizgoz allapot kozott tud valtani. Viszont egy tulnyomasos es futott satorban a foldi novenyek mar ellennenek a marsi talajon es legkoron is.

De amugy nem ugy van, hogy a Marson nincs ami megvédjen a gamma sugárzástól?Sõt a naprendszerben a Földön kivul egyik szilard egitest se rendelkezik olyan magneses mezovel ami megvedene egy embert(max jupiter kozeli holdjai, meg a mienk) Szal, hogy akarnak oda kuldeni akarkit is? Kiszall csorikam az urkkompbol, aztan 10perc alatt megmerel. Nem tudom hogy fog a marson ember koszalni valaha is. Olompancelban?

A leszállás, és az azt követõ mûveletek elõre "scripteltek", nem kell senkinek megnyomni semmit, hiszen ekkora késésnél rengeteg idõbe tellne mindent eggyesével elindítani.

További részletek angolul a leszállás koncepciójáról Lacalaca 2012.08.01. 16:12:15 idõpontú posztjába linkelve:

Cydonia

A közvetítõkocsi a leparkolt, az üzembe helyezés ideje alatt szórakoztassák magukat a tolatókamera képeivel 😊

Origón valaki már rákezdett az "azért fekete-fehér, hogy ne lássák a kék eget" mondókára. Új rekord született.

Preciziós leszállás

#56: napokig rendszerellenõrzések lesznek, szóval valószínûleg azért annyira nem egyszerû a helyzet, hogy világít-e a nagy zõõd (TM) lámpa..:-)

Gondolod, hogy manuálisan ellenõrzik a telemetriai adatokat? Mindenre program van... kiírja, hogy OK, és lehet örülni. Majd ha azt írja, hogy nem OK, akkor lehet fejet vakarni.

Különben meg egy kérdés-válasz 30 percbe telik, mivel olyan messze van a Mars, úgyhogy kapkodni sem érdemes nagyon.

fejlõcc <#smile>

A fõ cél most az volt, hogy épségben, a kerekeire érkezve elérje a felszínt. Ezt a szenzorok adatainak megérkezése pillanatában már tudták, hogy sikerült. Az odaút során a "standby" diagnosztika említésre méltó hibát nem jelzett, most ott áll a kerekein és kommunikál: lehet ünnepelni.