Aszteroida bányászatra készül a magán űrszektor
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#221
Jó a hasonlat.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#220
Így van.
Efelõl nyugodtan alhatsz.
Több új olajat fedeznek fel, mint amennyit kibányásznak.
És ez már azóta így van mióta feltalálták a kõolajat.
Efelõl nyugodtan alhatsz.
Több új olajat fedeznek fel, mint amennyit kibányásznak.
És ez már azóta így van mióta feltalálták a kõolajat.
#219
lapaleves #119-re ment!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#218
Bizonyos nyersanyagok létszükségletûek. A jövõ egyik fontos nyersanyaga lehet pl. a litium, fõleg az akksikhoz ugye. Kb annyi van belõle, amivel az autóipart lehet villanyosítani, egy grammal sem több. Nagy kapacitású villamos energia buffernek tehát kilõve. Szal ez pont az un zöld energiához kell.
"ez egy népesedési kérdés: vagy folytatjuk agyatlanul mint akármelyik állat, vagy nemzetközi szerzõdésekkel normalizáljuk a népességet."
Európában fogyunk, amcsiban a bevándorlók miatt jelentõsen növekszik a népesség, miközben mindkét helyen túltermelési gondokkal kûzd a mezõgazdaság.
A fejlõdõ országokban szaporodnak mint állat, de ott is egyre jobbak a mezõgazdasági eredmények. Ha nem akkor éhenhalnak. Érted!? Õk, és nem mi!
Ez van. Sem atombombájuk, sem más fegyverük, amivel árthatnak nekünk, vagy megtanulnak gazdálkodni a környezettel, vagy éhenhalnak. Nekünk ez kb édesmindegy.
Szerintem 10 Mrd körül beáll a népesség. +-2-3 Mrd.
"a zöld technológiák lényege az lenne, hogy a fûtõ-fogyó-üvegházpfuj fosszilis helyett megújuló erõforrásokat használjunk. ebben mi a humbug?"
A humbug az amit az elõbb irtam, a litium, vagy más ritka/drága nyersanyag. Ha a szükséges anyag már nem érhetõ el könnyen, akkor az elég rendesen tönkrevágja az egész pénzügyi/energetikai/környezeti mérlegét. A legtöbb "zöld" energia technológia sajnos nem egyszerû, túl modern, túl kifinomult, túl sok ritka nyersanyag kell hozzá. Amibõl most még van elég, de ha tömegesen áttérünk a "zöldre" akkor pillanatokon belül elfogy, drágává válik.
Az a gond, hogy rosszul gondolkodunk. A hatékonyságnövekedést önmagában tartjuk értéknek, pedig nem az. A hatékonyság növekedés akkor jó, ha egy terméket már nem kell eladhatatlan házméretûre csinálnunk, hanem miniatürizálhatjuk ezért gyárthatóvá válik. Az, hogy utána hány alkatrészbõl áll, hány ember vesz részt a gyártásában már csak a tõkés gondja. Tõled maximálisan elkéri azt amit a piac elbír, a munkásait meg sorra rúgja ki, ahogy optimalizálja a gyártást.
Van x pénzed. Kevesebbet fogyaszt a kocsid mert hatékonyabb. Szuper! A fennmaradó y pénzt valami olyan energiafogyasztó és környezetszennyezõ dologra költöd, ami kb egyenértékû azzal, amikor a kocsid kipufogóján távozott a füst.
Minden kis aranyos, hatékony kütyüvel valójában idõt, szabadidõt veszel. Pl van netbookod, nem kell lemenni a moziba jegyet venni, neten megrendeled. Aztán ezt a szabadidõt ezeknek a más kütyük vásárlására és buzergálására fordítod, pl le sem lehet robbantani az FB-rõl.
És mégegyszer: minden technológia környezetátalakítás, ez a lényegük. Nincs zöld környezetátalakítás, max környezet visszaalakítás. De gondolj bele, hogy ha egyszer már átalakítottad, mert a termelés az kívánta, akkor a visszaalakítás minimum 2X annyi energia, de inkább 10X.
És itt a gond. Mert ahhoz nincs elég energiánk, hogy minden széttúrt hegyet visszaalakítsunk, de mivel az energiából élünk, ha az elfogy, vagy észnélkül fordítjuk a visszaalakításra, akkor meghalunk.
Valójában nincs zöld megoldás. Emberek vagyunk, a mindenünk a technikai civilizáció, meg fogjuk változtatnia a Földet, a kérdés csak az, hogy általunk lakhatóra-e?
"ez egy népesedési kérdés: vagy folytatjuk agyatlanul mint akármelyik állat, vagy nemzetközi szerzõdésekkel normalizáljuk a népességet."
Európában fogyunk, amcsiban a bevándorlók miatt jelentõsen növekszik a népesség, miközben mindkét helyen túltermelési gondokkal kûzd a mezõgazdaság.
A fejlõdõ országokban szaporodnak mint állat, de ott is egyre jobbak a mezõgazdasági eredmények. Ha nem akkor éhenhalnak. Érted!? Õk, és nem mi!
Ez van. Sem atombombájuk, sem más fegyverük, amivel árthatnak nekünk, vagy megtanulnak gazdálkodni a környezettel, vagy éhenhalnak. Nekünk ez kb édesmindegy.
Szerintem 10 Mrd körül beáll a népesség. +-2-3 Mrd.
"a zöld technológiák lényege az lenne, hogy a fûtõ-fogyó-üvegházpfuj fosszilis helyett megújuló erõforrásokat használjunk. ebben mi a humbug?"
A humbug az amit az elõbb irtam, a litium, vagy más ritka/drága nyersanyag. Ha a szükséges anyag már nem érhetõ el könnyen, akkor az elég rendesen tönkrevágja az egész pénzügyi/energetikai/környezeti mérlegét. A legtöbb "zöld" energia technológia sajnos nem egyszerû, túl modern, túl kifinomult, túl sok ritka nyersanyag kell hozzá. Amibõl most még van elég, de ha tömegesen áttérünk a "zöldre" akkor pillanatokon belül elfogy, drágává válik.
Az a gond, hogy rosszul gondolkodunk. A hatékonyságnövekedést önmagában tartjuk értéknek, pedig nem az. A hatékonyság növekedés akkor jó, ha egy terméket már nem kell eladhatatlan házméretûre csinálnunk, hanem miniatürizálhatjuk ezért gyárthatóvá válik. Az, hogy utána hány alkatrészbõl áll, hány ember vesz részt a gyártásában már csak a tõkés gondja. Tõled maximálisan elkéri azt amit a piac elbír, a munkásait meg sorra rúgja ki, ahogy optimalizálja a gyártást.
Van x pénzed. Kevesebbet fogyaszt a kocsid mert hatékonyabb. Szuper! A fennmaradó y pénzt valami olyan energiafogyasztó és környezetszennyezõ dologra költöd, ami kb egyenértékû azzal, amikor a kocsid kipufogóján távozott a füst.
Minden kis aranyos, hatékony kütyüvel valójában idõt, szabadidõt veszel. Pl van netbookod, nem kell lemenni a moziba jegyet venni, neten megrendeled. Aztán ezt a szabadidõt ezeknek a más kütyük vásárlására és buzergálására fordítod, pl le sem lehet robbantani az FB-rõl.
És mégegyszer: minden technológia környezetátalakítás, ez a lényegük. Nincs zöld környezetátalakítás, max környezet visszaalakítás. De gondolj bele, hogy ha egyszer már átalakítottad, mert a termelés az kívánta, akkor a visszaalakítás minimum 2X annyi energia, de inkább 10X.
És itt a gond. Mert ahhoz nincs elég energiánk, hogy minden széttúrt hegyet visszaalakítsunk, de mivel az energiából élünk, ha az elfogy, vagy észnélkül fordítjuk a visszaalakításra, akkor meghalunk.
Valójában nincs zöld megoldás. Emberek vagyunk, a mindenünk a technikai civilizáció, meg fogjuk változtatnia a Földet, a kérdés csak az, hogy általunk lakhatóra-e?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#217
Es mivel nem volt elet se a holdon se a marson se az aszteroidakon olajat se fognak talalni , szoval erdekes lesz ha kifogyunk
Intel Pentium E5200 2,5Ghz | Geil Ultra 4GB DDR2 800MHz Ram | SAPPHIRE HD 4830 | WD 320GB 7200 RPM |
#216
bar igy lenne
Intel Pentium E5200 2,5Ghz | Geil Ultra 4GB DDR2 800MHz Ram | SAPPHIRE HD 4830 | WD 320GB 7200 RPM |
#215
Az olajhiány egy dajkamese, hogy legyen mitõl rettegnie a népnek két VV között.
#214
Csak annyi a gond hogy hamarosan nagy olajhiany lessz... szoval olajat kellene valahonnan keresni nem femeket (pontosan nemtudom mi az urhajok hajtoanyaga de szinte biztos hogy olaj nelkul nem fogunk tudni az urbe utazni)
Intel Pentium E5200 2,5Ghz | Geil Ultra 4GB DDR2 800MHz Ram | SAPPHIRE HD 4830 | WD 320GB 7200 RPM |
#213
Bocsi! Egy 9-essel kevesebb.
Elragadott a HÉV.
Elragadott a HÉV.
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#212
A szélturbinák jelentõsen lelassítják a szelet? :x
Egy 10m/s-os szélnek 8-szor akkora a mozgási energiája, mint egy 5m/s-osnak.
A legmodernebb szélturbina is csak a szélenergia 60%-át képes kitermelni.
Az annyit tesz, hogy 10m/s-os szélben a turbina mögött is, még 7.36m/s a szél sebessége.
Tegyük fel, hogy a szélturbina felülete 1000 m2. Ekkora felületen áthaladó légtömeget fékez le ekkora mértékben. Egy-egy km távolságban vannak a szomszédos, ugyanekkora paraméterekkel rendelkezõ eszközök. A légréteg vastagsága legyen 1km. Tehát 9 999 000m2/1000m2 a továbbra is 10m/s al haladó, és a 7,36m/s-al haladó légtömeg-keresztmetszet aránya.
Ebbõl látható, hogy 2,64/9999 m/s-al csökkentette a szélturbina a légtömeg sebességét. Az egyszerûsítést már végezd el TE!
Egy 10m/s-os szélnek 8-szor akkora a mozgási energiája, mint egy 5m/s-osnak.
A legmodernebb szélturbina is csak a szélenergia 60%-át képes kitermelni.
Az annyit tesz, hogy 10m/s-os szélben a turbina mögött is, még 7.36m/s a szél sebessége.
Tegyük fel, hogy a szélturbina felülete 1000 m2. Ekkora felületen áthaladó légtömeget fékez le ekkora mértékben. Egy-egy km távolságban vannak a szomszédos, ugyanekkora paraméterekkel rendelkezõ eszközök. A légréteg vastagsága legyen 1km. Tehát 9 999 000m2/1000m2 a továbbra is 10m/s al haladó, és a 7,36m/s-al haladó légtömeg-keresztmetszet aránya.
Ebbõl látható, hogy 2,64/9999 m/s-al csökkentette a szélturbina a légtömeg sebességét. Az egyszerûsítést már végezd el TE!
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#211
és megérkeztünk a Dead Space korába 8)))
#210
Mielõtt végig olvasnám ezt a 200 hozzászólást, szeretném kijelenteni, hogy ez egy marhaság. 😊
Aszteroidán Pt-t bányászni...
Kb annyi értelme van, mint tömegspektrométerrel uránt dúsítani.<#falbav>
Aszteroidán Pt-t bányászni...
Kb annyi értelme van, mint tömegspektrométerrel uránt dúsítani.<#falbav>
#209
Ezek szép, és jó meglátások. azonban ne feledjük el, hogy a napelemek, szélturbinák alkalmazásának meg vannak a házi méretû megoldásai is. Például a napelemek tökéletesen elférnek a megfelelõ tájolású tetõkön, ahol nem vesznek el kihasználatlan területeket, mert a tetõcserepek alatt egyébként is árnyék van.....
Nálunk például tökéletes helye van a szélkeréknek a szomszéd ház, és a mienk által közbezárt, szeles udvar fölött, mert nagyjából mindig ugyanonnan fúj a szél, és nagyobb sebességgel, mint mondjuk a háztetõ fölött. Nincs is nagyobb hanggal, mert a szél zúgása elnyomja, amikor mûködik, amikor meg nem fúj a szél, nem is ad ki hangot, mivel nem forog. Házilag építettem Uwe Hallenga- Szélkerék házilag címû könyve alapján. Sok tízezer ilyen kicsi egyedileg üzemelõ egység nagyobb kapacitást jelentene, mint 117db ipari méretû. Ezekkel egyébként a villamosmérnököknek pont az a problémájuk, hogy nem tervezhetõ elõre a termelésük. A sok kis napelem-szélkerék hibrid rendszerû, ad-vesz villanyórás megoldású termelõ egységek elterjedésével, azok termelékenysége teljesen más tészta lesz.
A hidrogén üzemû autókhoz meg annyit fûznék hozzá, hogy a benzinüzemû gépjármûvek kipufogógázainak is jó fele vízgõz. Pont az a probléma vele, hogy ez a vízgõz képez a többi szennyezõ anyaggal együtt aeroszolt magas légköri nyomású idõszakokban, és ebbõl lesz a szmog. Ha hidrogén üzemû autók mászkálnának, ilyenkor csak közönséges köd lenne. Ha meg olyanok a körülmények, hogy kicsapódik, hát had csapódjon. Amikor 100% a levegõ relatív páratartalma, egyéb természetes tényezõk miatt, akkor is kicsapódik a felesleg, és az sem szokott senkit meglepni. Olyankor van harmat a füvön, vagy télen a zúzmara.
Nálunk például tökéletes helye van a szélkeréknek a szomszéd ház, és a mienk által közbezárt, szeles udvar fölött, mert nagyjából mindig ugyanonnan fúj a szél, és nagyobb sebességgel, mint mondjuk a háztetõ fölött. Nincs is nagyobb hanggal, mert a szél zúgása elnyomja, amikor mûködik, amikor meg nem fúj a szél, nem is ad ki hangot, mivel nem forog. Házilag építettem Uwe Hallenga- Szélkerék házilag címû könyve alapján. Sok tízezer ilyen kicsi egyedileg üzemelõ egység nagyobb kapacitást jelentene, mint 117db ipari méretû. Ezekkel egyébként a villamosmérnököknek pont az a problémájuk, hogy nem tervezhetõ elõre a termelésük. A sok kis napelem-szélkerék hibrid rendszerû, ad-vesz villanyórás megoldású termelõ egységek elterjedésével, azok termelékenysége teljesen más tészta lesz.
A hidrogén üzemû autókhoz meg annyit fûznék hozzá, hogy a benzinüzemû gépjármûvek kipufogógázainak is jó fele vízgõz. Pont az a probléma vele, hogy ez a vízgõz képez a többi szennyezõ anyaggal együtt aeroszolt magas légköri nyomású idõszakokban, és ebbõl lesz a szmog. Ha hidrogén üzemû autók mászkálnának, ilyenkor csak közönséges köd lenne. Ha meg olyanok a körülmények, hogy kicsapódik, hát had csapódjon. Amikor 100% a levegõ relatív páratartalma, egyéb természetes tényezõk miatt, akkor is kicsapódik a felesleg, és az sem szokott senkit meglepni. Olyankor van harmat a füvön, vagy télen a zúzmara.
.Vajon mi volt előbb? Az ember vagy a hülyeség?
#208
Magyarországon XIX. századi nagy fejlõdés eredményeképpen iszonyatos erdõírtások voltak. Európai és világszinten is igen alcsonynak mondható az erdõk aránya, nemhogy a természtes erdõk aránya. Évrõl évre nõ azerdõterület, de a kívánatos 20-22%-tól bizony messze vagyunk.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#207
Igen éppen erre írtam hogy a fosszilis cuccok meg nyilván használnak a környezetnek, meg a modern városok is.
Fosszilisban egyesek a gerendát sem látják, alternatívban a szálkát is 😉
Fosszilisban egyesek a gerendát sem látják, alternatívban a szálkát is 😉
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#206
Förcsögés helyett utánanézhetnél a tényeknek. Kaliforniban már kimutatták azt,h hogy a szélfarmok befolyásolták a lokális klímát,a tenger felõl érkezõ szelekbe elég szépen bekavartak. A bortermelõk meg anyáznak azóta is...
Talán használhatnád a keresõt...
Talán használhatnád a keresõt...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#205
Nono, azért a fizikával csak óvatosan.
1. A szélkerékrõl levehetõ teljesítmény kb. a szélesebesség 3-dik hatványával arányos. Lásd légcsavarok sugárelméletének megfordítása.
2. A sebesség jellegnél mindig négyzetes az energia, tehát, ha elveszed a szélsebesség felét, akkor a maradék mozgási energia az a negyede...
1. A szélkerékrõl levehetõ teljesítmény kb. a szélesebesség 3-dik hatványával arányos. Lásd légcsavarok sugárelméletének megfordítása.
2. A sebesség jellegnél mindig négyzetes az energia, tehát, ha elveszed a szélsebesség felét, akkor a maradék mozgási energia az a negyede...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#204
Nagy szavazó topik. Betegyem?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#203
Az erõdk ott vannak. Az erdõkkel mûködök a széljárás. Abba piszkálsz bele, hogy még teszel bele ellenállást.
Hogyan lehet ekkora marhaságot írni...? OMG...
Hogyan lehet ekkora marhaságot írni...? OMG...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#202
Azért elég szánalmasak ezek a szélturbinák hatásairól szóló képzelgések 😄D fõleg elnézve a városi épületeket. Azok aztán külön használnak a szélnek, az autók által kibocsájtott hõ, co, co2 is kifejezetten jó az élõvilágnak.
Amúgy nem tudom az alföldön észrevettétek e azokat a fasorokat fõleg az utak mellett... na azok pont szélfogónak lettek telepítve mert az erdõk kivágásával (ami szintén rendkívüli módon használt a környezetnek) elkezdett szétesni a talaj, a szél szanaszét fújta porviharokat okozva.
Amúgy nem tudom az alföldön észrevettétek e azokat a fasorokat fõleg az utak mellett... na azok pont szélfogónak lettek telepítve mert az erdõk kivágásával (ami szintén rendkívüli módon használt a környezetnek) elkezdett szétesni a talaj, a szél szanaszét fújta porviharokat okozva.
Nagy igazság: "A diploma a lényeg, nem a tudás" Aki darabolva tölt fel torrentet az egy hülye köcsög :)
#201
látom te is megértetted.
Akkor szerinted a szél megfrogatja a kereket és ugyan azzal a sebességgel és erpvel fojtatja az útját. Öcsém, ez nagyon egyszû gondolat világ. Te sem gondolod sztem komolyan.
Az erdõk is megfogják a szelet. De miért akarod kivágni õket? :o
Zavarnak? Ha jól számoltam az ideális hatás fok érdekében a szél energiájának kb. 50%-át el fogja venni annak érdekében, hogy egy minimális energiát termeljen. Ez azt jelenti, hogy a 6m/s-es szél (ez lenne az ideális a turbináknak) lenne kb. 3m/s ami azt jelenit, hogy felére lassúlt, ha arra még ráteszel egy turbinát akkor már közel nullánál járunk, ráadásúl a szél is meg fog szünni, és szellõ lesz. Vagy még az sem.
Akkor szerinted a szél megfrogatja a kereket és ugyan azzal a sebességgel és erpvel fojtatja az útját. Öcsém, ez nagyon egyszû gondolat világ. Te sem gondolod sztem komolyan.
Az erdõk is megfogják a szelet. De miért akarod kivágni õket? :o
Zavarnak? Ha jól számoltam az ideális hatás fok érdekében a szél energiájának kb. 50%-át el fogja venni annak érdekében, hogy egy minimális energiát termeljen. Ez azt jelenti, hogy a 6m/s-es szél (ez lenne az ideális a turbináknak) lenne kb. 3m/s ami azt jelenit, hogy felére lassúlt, ha arra még ráteszel egy turbinát akkor már közel nullánál járunk, ráadásúl a szél is meg fog szünni, és szellõ lesz. Vagy még az sem.
#200
Jó lenne egy szavazás az oldalon, hogy hány százalék véli úgy, hogy meg fog valósulni pl. 50 éven belül. Kíváncsi lennék az eredményre.
Nekem nagyon tetszik ez a gondolat, hogy aszteroidákból bányásznak, szeretem a meséket. Nem értek hozzá, de hiszem, hogy meg lehetne valósítani a jelenlegi fejlettségi szinten is, viszont szerintem társadalmi okok miatt nem fog megvalósulni.
Egyébként fontosabbnak érezném a környezetkímélõ energiatermelés hatékonyságának növelését, mint a bányászatot. Ha van megfelelõ módszer az energiához jutáshoz, ráérünk bányászni.
Attól is félnék, hogy az aszeroida-bányászat rengeteg ürszemetet termelne, elpusztítana sok mûholdat, vagy akár nagyobb darabok a Földre is lejutnának egy-egy baleset következményeként.
De legvalószínûbbnek azt az esetet tartom, hogy ez egész ürbányászat csak egy üzleti fogás. Támogatókat szereznek, a támogatókból meggazdagodnak és nem mennek sehova bányászni.
Remélem, legalább készítenek néhány jó filmet ebbõl a témából kiindulva akkor is, ha nem lesz az ürbányászatból semmi.
Nekem nagyon tetszik ez a gondolat, hogy aszteroidákból bányásznak, szeretem a meséket. Nem értek hozzá, de hiszem, hogy meg lehetne valósítani a jelenlegi fejlettségi szinten is, viszont szerintem társadalmi okok miatt nem fog megvalósulni.
Egyébként fontosabbnak érezném a környezetkímélõ energiatermelés hatékonyságának növelését, mint a bányászatot. Ha van megfelelõ módszer az energiához jutáshoz, ráérünk bányászni.
Attól is félnék, hogy az aszeroida-bányászat rengeteg ürszemetet termelne, elpusztítana sok mûholdat, vagy akár nagyobb darabok a Földre is lejutnának egy-egy baleset következményeként.
De legvalószínûbbnek azt az esetet tartom, hogy ez egész ürbányászat csak egy üzleti fogás. Támogatókat szereznek, a támogatókból meggazdagodnak és nem mennek sehova bányászni.
Remélem, legalább készítenek néhány jó filmet ebbõl a témából kiindulva akkor is, ha nem lesz az ürbányászatból semmi.
#199
igazad van vágjuk ki az erdõket mert a levelek lassitják a szelet <#rolleyes>
#198
Nem, sokkal többet. Ugyanis egy szélkerék a névleges teljesítményét az élettartamának talán 10-15%-án adja le. Úgy szorozd fel minimum kettõvel, de inkább 3-4-gyel...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#197
még valami: amennyiben a hegynél lassúl is a szél, az a hegy mögött és rajta élõ élõvilágot nem befolyásolja mert ehhez alkalmazkodtak év ezredek alatt. Most pedig pik-pak változik a dolog, ott ahhol elvileg folyamatosan fújnia kellene.
#196
pedig sajnos ez agy van. Amennyiben Óbudán a lakótelepi házak a Dunával párhuzamosan állnának szép tömött sorokban úgy ebbõl az irányból megszünne a széljárás. Az, hogy nagymagasságban mi van az a talaj felett nem befolyásolja komolyan a dolgokat. Lásd pl. jetstream.
A hegy nem fogja le a szelet, csak megemeli. Az erõmû meg munkára fogja. Ez az szél energiájából jönn le, ennyivel fog lassúlni. Kellõen sok erõmû, kellõen nagy bajt fog okozzni. A napkollektorok is ezt csinálják: az alattuk lévõ terület erõsen árnyékos lesz, kihasználhatósága korlátozva lesz, akármit már nem tehetsz alá. (értem ez alatt pl. bizonyos növényeket.) A cellák bizonyos mennyiségû fényt elnyelnek an nak érdekében, hogy energiát állítsanak elõ, ha nõvelem a hatásfokukat akkor egyre csökken az általuk áteresztett fény ereje is. Tehát egy igazán jó hatásfoku napelem alatt eléggé féléhomály lenne.
Sajnos amit írtam nem kötözködés. De van sok ilyen ami elsõre jól hangzik, csak gondolj abba bele, hogy nálunk pl. csak Paks pl. reaktoronként 440MW-ot termel. Ez összesen 1760MW. Ezt kellene kiváltani kb. 10-15MW_os turbinákkal.Ez kb. 117db 15MW-os turbinát jelent. Namost ezeket nem lehet akárhogy elhelyezni. Ezek több száz négyzetkilómétert fonak lefedni! Ez már komoly hatást gyakorol az idõjárásra, már ami a szelet illeti. Ez nem vitz. Ez nagyon komoly.
A másik ilyen látszólag okés dolog, az a hidrogénnel menõ autó. Vizgõz a termék. Elõsre tök jó, nem szennyez. A gond nem is itt lesz. Amennyiben pl. Budapesten az összes köcsi vizgõzt bocsájtana ki, úgy a város levegõjének a páratartalma picit megnõne. Nyáron ez dzsungelt idõzé lenne, télen viszton mindenhová kicsapódna ahhová tud és odafagyna. 1000 autó még nem okozz gondott. De 4millió? Egy 50 turbuina még nem okozz gondott, de 117? És ez csak magyarország ellátásának kb. a fele lenne. 10 millió emberé. Mi legyen egy több mint 400milliós unioval? Több ezer négyzetkiló métert kellene lefedni széllel és/vagy napkollektorral! Gy.k. ez az erõmûtelep után nem lenne már szél. Ráadásúl minimum 3m/s kell ahhoz, hogy a turbina egyáltalán termeljen áramot. Tehát ezek az erõmûvek nem egymás mögött sokkal inkább egymás mellett helyezkednének el, ui. a munkára fogott szél lelassúl. Erre is vannak képletek, hogy mennyire is.
A hegy nem fogja le a szelet, csak megemeli. Az erõmû meg munkára fogja. Ez az szél energiájából jönn le, ennyivel fog lassúlni. Kellõen sok erõmû, kellõen nagy bajt fog okozzni. A napkollektorok is ezt csinálják: az alattuk lévõ terület erõsen árnyékos lesz, kihasználhatósága korlátozva lesz, akármit már nem tehetsz alá. (értem ez alatt pl. bizonyos növényeket.) A cellák bizonyos mennyiségû fényt elnyelnek an nak érdekében, hogy energiát állítsanak elõ, ha nõvelem a hatásfokukat akkor egyre csökken az általuk áteresztett fény ereje is. Tehát egy igazán jó hatásfoku napelem alatt eléggé féléhomály lenne.
Sajnos amit írtam nem kötözködés. De van sok ilyen ami elsõre jól hangzik, csak gondolj abba bele, hogy nálunk pl. csak Paks pl. reaktoronként 440MW-ot termel. Ez összesen 1760MW. Ezt kellene kiváltani kb. 10-15MW_os turbinákkal.Ez kb. 117db 15MW-os turbinát jelent. Namost ezeket nem lehet akárhogy elhelyezni. Ezek több száz négyzetkilómétert fonak lefedni! Ez már komoly hatást gyakorol az idõjárásra, már ami a szelet illeti. Ez nem vitz. Ez nagyon komoly.
A másik ilyen látszólag okés dolog, az a hidrogénnel menõ autó. Vizgõz a termék. Elõsre tök jó, nem szennyez. A gond nem is itt lesz. Amennyiben pl. Budapesten az összes köcsi vizgõzt bocsájtana ki, úgy a város levegõjének a páratartalma picit megnõne. Nyáron ez dzsungelt idõzé lenne, télen viszton mindenhová kicsapódna ahhová tud és odafagyna. 1000 autó még nem okozz gondott. De 4millió? Egy 50 turbuina még nem okozz gondott, de 117? És ez csak magyarország ellátásának kb. a fele lenne. 10 millió emberé. Mi legyen egy több mint 400milliós unioval? Több ezer négyzetkiló métert kellene lefedni széllel és/vagy napkollektorral! Gy.k. ez az erõmûtelep után nem lenne már szél. Ráadásúl minimum 3m/s kell ahhoz, hogy a turbina egyáltalán termeljen áramot. Tehát ezek az erõmûvek nem egymás mögött sokkal inkább egymás mellett helyezkednének el, ui. a munkára fogott szél lelassúl. Erre is vannak képletek, hogy mennyire is.
#195
Javaslom vizsgálgazsd az atmoszférikus határréteget.
Valahol csodás, hogy a totál veszélytelen biomassza erõmû ellen tiltakoztak a mikroklíma miatt, pedig egy szélerõmûhöz képest bakfitty.
Valahol csodás, hogy a totál veszélytelen biomassza erõmû ellen tiltakoztak a mikroklíma miatt, pedig egy szélerõmûhöz képest bakfitty.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#194
Vagy máskéépen megfogalmaza. A gp és egymás sötétzöld hadazokik, hogy a folyókat elterelik meg duzzasztják. A szélnél hogyan nem veszik észre, hogy ugyanazt csinálja a szélerõmû?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#193
Mit fog ez bfolyásolni? A domborzathoz képest ez kb. nulla befolyás az elnyelõ felületet tekintve. Mint ahogyan a nagyvárosok felhõkarcolói is azok.
#192
Nem. A lassan pitinek számító 1-2 Mwe névleges teljesítményû kerekek is 60-80 méter magasan vannak. Erre jön még rá a lapátsugár. Mutass olyan nagyvárost, ahol az áltagos épületmegasság 270 km-en 80-140 méter és Manhattan meg hasonló szélsõséges példa.
A jövõ szélkerekeit 5-10 Mwe-r tervezik.
http://www.treehugger.com/solar-technology/worlds-biggest-wind-turbine-generates-10-mw-and-it-floats.html
Lapácsúcs 230 méter magasan. Ej...
A jövõ szélkerekeit 5-10 Mwe-r tervezik.
http://www.treehugger.com/solar-technology/worlds-biggest-wind-turbine-generates-10-mw-and-it-floats.html
Lapácsúcs 230 méter magasan. Ej...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#191
off
"a széllel az a baj, hogy ha munkára fogod veszít az erejébõl ami viszont komoly környezeti befolyással bír!
Gondolj bele, itt nem 100-200nm lefedésérõl van szó! Ahhoz, hogy Budapestet szélenergiával lásd el, közel fele akkora területett kell lefedni mint amekkora budapest, ez kb. 270négyzet kilóméternyi terület!"
Szerintem ez nem jogos. Ugyanis maguk a városok épületei sokkal jobban lefogják a szelet, sokkal nagyobb felületen, egyébként is a szélerõmû csak talaj közelében van, a felsõ meghatározó légmozgásokat, ciklonokat nem befolyásolja. Egyébként is alapvetõ, hogy a szelek sebessége szárazföld fölött csökken a terepviszonyok miatt. Amikor ott van egy többezer méteres hegység, az nem baj hogy lefogja a szelet? Csak a szélerõmû? 😊 Oké, hogy van mit kritizálni a szélerõmûveken, de ez azért már inkább a kötözködés kategória.
"a széllel az a baj, hogy ha munkára fogod veszít az erejébõl ami viszont komoly környezeti befolyással bír!
Gondolj bele, itt nem 100-200nm lefedésérõl van szó! Ahhoz, hogy Budapestet szélenergiával lásd el, közel fele akkora területett kell lefedni mint amekkora budapest, ez kb. 270négyzet kilóméternyi terület!"
Szerintem ez nem jogos. Ugyanis maguk a városok épületei sokkal jobban lefogják a szelet, sokkal nagyobb felületen, egyébként is a szélerõmû csak talaj közelében van, a felsõ meghatározó légmozgásokat, ciklonokat nem befolyásolja. Egyébként is alapvetõ, hogy a szelek sebessége szárazföld fölött csökken a terepviszonyok miatt. Amikor ott van egy többezer méteres hegység, az nem baj hogy lefogja a szelet? Csak a szélerõmû? 😊 Oké, hogy van mit kritizálni a szélerõmûveken, de ez azért már inkább a kötözködés kategória.
#190
Na ez meg a másik. Miért hiszi azt sok ember, hogy következmények nélkül lehet megcsapolni a széljárásokat? Nem veszik észre, hogy egy rendszerbe avatkoznak be...?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#189
a széllel az a baj, hogy ha munkára fogod veszít az erejébõl ami viszont komoly környezeti befolyással bír!
Gondolj bele, itt nem 100-200nm lefedésérõl van szó! Ahhoz, hogy Budapestet szélenergiával lásd el, közel fele akkora területett kell lefedni mint amekkora budapest, ez kb. 270négyzet kilóméternyi terület! Ez qurva nagy. Ez olyan szinten lefogná a szelet, hogy komoly gondokat okozna az országban, és akkor még csak budapestrõl beszéltünk. (amennyiben az óbudai kísérleti lakótelep úgy épûlt volna ahhogy eredetileg tervezték, akkor Budapest a saját szomgjába fulladt volna bele, ui. elzárták volna az egyik fõ széliránytól.)
A napenergia az szóba jöhet, de az meg erõsen fényerõ függõ, viszont a mai világunk nem tûri az ingadozó ellátást. Márpedig elég egy kissé több pára a levegõbe, egy kissé felhõsebb idõ és már is 20-30%-os hatásfok csökkenés zajlik le.
ZPM 😄 😄
Gondolj bele, itt nem 100-200nm lefedésérõl van szó! Ahhoz, hogy Budapestet szélenergiával lásd el, közel fele akkora területett kell lefedni mint amekkora budapest, ez kb. 270négyzet kilóméternyi terület! Ez qurva nagy. Ez olyan szinten lefogná a szelet, hogy komoly gondokat okozna az országban, és akkor még csak budapestrõl beszéltünk. (amennyiben az óbudai kísérleti lakótelep úgy épûlt volna ahhogy eredetileg tervezték, akkor Budapest a saját szomgjába fulladt volna bele, ui. elzárták volna az egyik fõ széliránytól.)
A napenergia az szóba jöhet, de az meg erõsen fényerõ függõ, viszont a mai világunk nem tûri az ingadozó ellátást. Márpedig elég egy kissé több pára a levegõbe, egy kissé felhõsebb idõ és már is 20-30%-os hatásfok csökkenés zajlik le.
ZPM 😄 😄
#188
Sorold már, hogy hol...
Több erõmû projektben is részt vettem, gáz- és olajiparban mozgok. Egy kurva forint támogatást sem látok a hagyományos erõmûveknél és technológiáknál. Éppen az azokból nyert adókból finanszírozzák a vicces próbálkozásokat...
A szélenergia hazai ára 28-30Ft/kWh termelési oldalon kötelezõ átvétellen. Paks 10 Ft/kWh termel és a bevétel elég jelentékeny %-a meg az elbontási alapba. A szélerõmûveket meg ki fgja eltakarítani és mibõl...? A gázerõmûvek 14 Ft/kWh táján termelnek, a szén picit drágább, de bõven 20 alatt van.
A szél önmagában talán még Ausztriában sem állna meg, pedig 12 GW vízierõmû kapacitásuk van, tehát van mivel kiegensúlyozni. Ja, és az Alpok egyik fõ szélárama rajtuk meg keresztül...
A világ nagy részét ömagában a mai villanyárak mellett soha meg nem térülõk a szélerõmûvek. Háromszoros áram ár esetén már igen.
Több erõmû projektben is részt vettem, gáz- és olajiparban mozgok. Egy kurva forint támogatást sem látok a hagyományos erõmûveknél és technológiáknál. Éppen az azokból nyert adókból finanszírozzák a vicces próbálkozásokat...
A szélenergia hazai ára 28-30Ft/kWh termelési oldalon kötelezõ átvétellen. Paks 10 Ft/kWh termel és a bevétel elég jelentékeny %-a meg az elbontási alapba. A szélerõmûveket meg ki fgja eltakarítani és mibõl...? A gázerõmûvek 14 Ft/kWh táján termelnek, a szén picit drágább, de bõven 20 alatt van.
A szél önmagában talán még Ausztriában sem állna meg, pedig 12 GW vízierõmû kapacitásuk van, tehát van mivel kiegensúlyozni. Ja, és az Alpok egyik fõ szélárama rajtuk meg keresztül...
A világ nagy részét ömagában a mai villanyárak mellett soha meg nem térülõk a szélerõmûvek. Háromszoros áram ár esetén már igen.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#187
Zöldenergia: az olaj és szénbánya cégeket is dotálják sok helyen.
A szél már most versenyképes a fosszilisekkel. A PV is majdnem.
Ettõl függetlenül hamarosan szarban leszünk, mert csökkenni fog a fosszilis források kitermelése.
A szél már most versenyképes a fosszilisekkel. A PV is majdnem.
Ettõl függetlenül hamarosan szarban leszünk, mert csökkenni fog a fosszilis források kitermelése.
#186
Anno így írtam. Semmit sem ért. Írhatok, ha neked az igényed. Értelme sajnos nem sok.
Egyébként a sugárzásos hõátadást is figyelmen kívül hagyta a kollega...
Egyébként a sugárzásos hõátadást is figyelmen kívül hagyta a kollega...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#185
mennyivel hasznosabb helyek lennének a fórumok, ahol pl. így írnának az emberek:
"Szerintem egy melegített, nem egyenletesen melegedõ fémmassza nem marad egy helyben a súlytalanságban, a távozó gázok és a bugyogás miatt."
Tudod, fing, smafu, oltogatás, retorikai álkérdések meg viccesfiúzás nélkül.
"Szerintem egy melegített, nem egyenletesen melegedõ fémmassza nem marad egy helyben a súlytalanságban, a távozó gázok és a bugyogás miatt."
Tudod, fing, smafu, oltogatás, retorikai álkérdések meg viccesfiúzás nélkül.
#184
"Megmagyaráznád miért is kétes üzlet? Piaci igény van, nem is kicsi. Csak jelenleg nincs aki ellássa a piacot. "
Van piaci igény $25000 dollár / unciás aranyra? Vagy ugyanennyiért platinára / ezüstre?
Van piaci igény $25000 dollár / unciás aranyra? Vagy ugyanennyiért platinára / ezüstre?
#183
Az ûrlift felépítése többe kerrülne, mint amt sprólnál vele és számtalan problémát nem olda meg, hanem inkább csak generálja õket...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#182
Ez nem pénz, hanem energia kérdés.
Még mindig II. VH-s rakétatechnológiával dolgozunk. Amíg ez így marad, addig értelmetlen az ûrbányászatról beszélni. A minimális alap ami ehhez kell, az egy ûrlift - évtizedek óta a tervezõasztalon.
Még mindig II. VH-s rakétatechnológiával dolgozunk. Amíg ez így marad, addig értelmetlen az ûrbányászatról beszélni. A minimális alap ami ehhez kell, az egy ûrlift - évtizedek óta a tervezõasztalon.
#181
Láthatólag fingod sincsa hõvezetésrõl. Azt meg úgy áruld már el, hogy egy melegített és nem egyenletesen melegdõ fémmassza mitõl maradna egyhelyben...? A távozó gázok és bugyogás smafu?
Vicces egy fiú vagy.
Vicces egy fiú vagy.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#180
amióta az emberiség kijutott a világûrbe mindíg megjelenik valami nagyon mondó terve, hogy pár év múlva mi minden lesz itt a világûrben.
A hetvenes évek végén már a tervek arról szóltak, hogy a 2000-es években több tucat ürálomás fog keringeni a világûrben. Méretüket jellemezte, hogy több 10ezer ember befogadására voltak alkamasak, a terv szerint. A belsõ bolygók gyarmatosításáról beszéltek, ami érintette volna a Vénuszt a Holdat és a Marsot is. A 80-as években a NASA úgy számolt, hogy 2010-re ember megy a Marsra.
Jelenleg ott tartunk, hogy van 1db ûrálomásunk ami már kezd tönkremenni (pár éve olvastam, hogy 1-2 modúlban már karbantartás volt), 14 év a világûrben azért az nem kis idõ, de túlképpen még kész sincsen. Van pár Mars járónk, több ezer mûholdunk, amik 95%-ban a Föld körûl keringenek. Viszont nincs olyan szállítóeszközünk amivel el tudnánk menni (emberesen!) pl. a Holdig. Sõt, már olyan sincs amit töbszõr fel lehetne használi, mert már ûrrepülõ sincs.
Kissé vissza fejlõdtünk. Ezek után jönnek ezek a marhaságok.
Majd akkor hiszem ha látom. Valahogy nekem ezek mindíg píár gyanusak.
A hetvenes évek végén már a tervek arról szóltak, hogy a 2000-es években több tucat ürálomás fog keringeni a világûrben. Méretüket jellemezte, hogy több 10ezer ember befogadására voltak alkamasak, a terv szerint. A belsõ bolygók gyarmatosításáról beszéltek, ami érintette volna a Vénuszt a Holdat és a Marsot is. A 80-as években a NASA úgy számolt, hogy 2010-re ember megy a Marsra.
Jelenleg ott tartunk, hogy van 1db ûrálomásunk ami már kezd tönkremenni (pár éve olvastam, hogy 1-2 modúlban már karbantartás volt), 14 év a világûrben azért az nem kis idõ, de túlképpen még kész sincsen. Van pár Mars járónk, több ezer mûholdunk, amik 95%-ban a Föld körûl keringenek. Viszont nincs olyan szállítóeszközünk amivel el tudnánk menni (emberesen!) pl. a Holdig. Sõt, már olyan sincs amit töbszõr fel lehetne használi, mert már ûrrepülõ sincs.
Kissé vissza fejlõdtünk. Ezek után jönnek ezek a marhaságok.
Majd akkor hiszem ha látom. Valahogy nekem ezek mindíg píár gyanusak.
#179
Megolvasztasz 1 tonna fémet. De után le is kell hûteni. Vagy folyékony állapotban mit kezdesz vele? Nem mindegy hogy mikro méretû kohászatról, vagy ipariról beszélsz. A folyamat után a hõt el kell vezetni valahová, lehetõleg ésszerû idõn belül, nem várni 2 hetet míg majd magától kihûl. Ennek a hõnek az elvezetése kisebb hõ esetén is problémás. Hátmég többezer fokoknál.
#178
Rendben, térjünk vissza erre úgy 20 év múlva 😊
]-[7]-[
#177
Hát épp ez az. Nincs ûrben lévõ piac. Még nincs, és akkora még egy jó darabig nem is lesz ami miatt megérné ez az egész macera. A civil ûrutazás még nagyon gyerekcipõben jár, és az õ céljuk elsõsorban csak a LEO pálya, oda meg nem kell utántöltés, max egy ûrállomásnak, de arra meg szerintem olcsóbb és egyszerûbb a jól bevált módszert használni. Amirõl te beszélsz, meg amit õk akarnak annak jó ha 50 év múlva lesz aktualitása, de inkább 100.
#176
Itt a Földön... De mi van a nem Földön lévõ piaccal? Egyszerûen a földi piac képtelen annyi nyersanyagot és üzemanyagot feljuttatni, amennyire ma odafent szükség lenne. Elértünk addig a pontig, ahol már nem gazdaságos innen felvinni oda mindent. Ellenben valahogy ott fent kell lennie néhány számunkra igen fontos dolognak 😊
]-[7]-[
#175
Igen, terjed, csak lassabban.
Az a baj nem tudsz elszakadni a Földön használt technológiáktól. A világûrben egy kohót ne egy nagy üstként képzel el amit melegítesz. A kohónak egyáltalán nem kell zárt rendszernek lenni. Pl tükrökkel fókuszálod a napfényt egy pontba, az adott pontban fém van, fel tudod hevíteni olvadáspontig? Igen, fel lehet hevíteni. Érintkezett a tükrökkel? Nem.
Szóval errõl ennyit. Túlzottan megragadtál a Földi körülmények között, tanulj meg más környezetben is gondolkodni.
Az a baj nem tudsz elszakadni a Földön használt technológiáktól. A világûrben egy kohót ne egy nagy üstként képzel el amit melegítesz. A kohónak egyáltalán nem kell zárt rendszernek lenni. Pl tükrökkel fókuszálod a napfényt egy pontba, az adott pontban fém van, fel tudod hevíteni olvadáspontig? Igen, fel lehet hevíteni. Érintkezett a tükrökkel? Nem.
Szóval errõl ennyit. Túlzottan megragadtál a Földi körülmények között, tanulj meg más környezetben is gondolkodni.
]-[7]-[
#174
Itt a Földön is el tudják látni a piacot a költségek és a pénzügyi kockázat töredékéért.
#173
Akkor is hõt bocsájt ki magából az olvadt fém, meg alapból hõnek kell lennie a kohó belsejében is, hogy a fém megolvadhasson. Ergo a kohó belsejében hõ van, ami melegíteni fogja az kohót is, hacsak nem vezetik el. Nem vagyok jártas a termodinamikában, de tudtommal a súlytalanságban, vákuumban is terjed a hõ, akármit csinálsz.
#172
Megmagyaráznád miért is kétes üzlet? Piaci igény van, nem is kicsi. Csak jelenleg nincs aki ellássa a piacot.
]-[7]-[