271
  • sanyicks
    #231
    BULLSHIT másnak nem megy fel ilyen mértékben az ára...
  • sanyicks
    #230
    valami alternatív(álom) világban élhetsz, mert éppen az a probléma, hogy a 2000-es évek eleje óta egy deka új olajmezőt nem fedeztek fel(80-as évek óta zuhant a felfedezések száma, addig viszont egyre többet fedeznek fel), pedig keresik egyre keményebben... Annyira szar a helyzet hogy már az olajhomokot termelgetik kifelé...
    Nem véletlenül drágul az olaj egyre jobban.
  • Tau Tang Wou
    #229
    Valós fedezet nélkül, természetesen.
  • Tau Tang Wou
    #228
    Mert a FED folyamatosan értékteleníti a forgalomban lévő pénztömeget azzal, hogy újabb és újabb 100 milliárd dollárokat hoz forgalomba.
  • Molnibalage
    #227
    A piaci árnak semmi köze a műszaki tűnyeknek. Minden annyit ér, amit fizetnek érte. Az olajért meg fizetnek ennyit is...
  • SirAlo
    #226
    Es akkor miert megy folyamatosan az olaj ara felfele ha egyre tobb van belole?:)
  • johnfly
    #225
    Igen-igen! Kerekítettem a könnyebb érthetőség kedvéért, 59egészvalamennyi az elméleti max. hatásfok, de pl a windball az tudja, mert fellép nála a venturi-elv is, ezért nagyon hatékony.
  • Molnibalage
    #224
    Az fel sem merül benned, hogy pl. a máson megtakaríott pénz olyan fejlesztésbe rakd bele, ami meg más fogyasztását csökkenti? Ej....
  • Molnibalage
    #223
    Olajipari szakemberek mondják folymatosan, hogy a ma ismert készlet a mai árakkal nagyobb tartalék, mint ami volt 30 éve. És folyamatosan nő a készlet, mert új helyeket találnak és ott is lehet kitermelni, ahol eddig nem. Gondol bele, a Föld 70%-a óceán. Eddig a tengerek és óceánoj hány %-át kutatták át? Egyre másra találnak kitermelhető gáz és olajmezőket. Falkalnd, Kína partjainál, Északi-tenger és még sorolhatnám.
  • Molnibalage
    #222
    Szerintem meg annyit sem, mert az elméleti maximális hatásfok sincs talán ennyi, vagy nagyon ekörül van a légcsavarok sugárelmélete szerint.
  • Molnibalage
    #221
    Jó a hasonlat.
  • Tau Tang Wou
    #220
    Így van.
    Efelől nyugodtan alhatsz.
    Több új olajat fedeznek fel, mint amennyit kibányásznak.
    És ez már azóta így van mióta feltalálták a kőolajat.
  • NEXUS6
    #219
    lapaleves #119-re ment!
  • NEXUS6
    #218
    Bizonyos nyersanyagok létszükségletűek. A jövő egyik fontos nyersanyaga lehet pl. a litium, főleg az akksikhoz ugye. Kb annyi van belőle, amivel az autóipart lehet villanyosítani, egy grammal sem több. Nagy kapacitású villamos energia buffernek tehát kilőve. Szal ez pont az un zöld energiához kell.

    "ez egy népesedési kérdés: vagy folytatjuk agyatlanul mint akármelyik állat, vagy nemzetközi szerződésekkel normalizáljuk a népességet."
    Európában fogyunk, amcsiban a bevándorlók miatt jelentősen növekszik a népesség, miközben mindkét helyen túltermelési gondokkal kűzd a mezőgazdaság.
    A fejlődő országokban szaporodnak mint állat, de ott is egyre jobbak a mezőgazdasági eredmények. Ha nem akkor éhenhalnak. Érted!? Ők, és nem mi!
    Ez van. Sem atombombájuk, sem más fegyverük, amivel árthatnak nekünk, vagy megtanulnak gazdálkodni a környezettel, vagy éhenhalnak. Nekünk ez kb édesmindegy.
    Szerintem 10 Mrd körül beáll a népesség. +-2-3 Mrd.


    "a zöld technológiák lényege az lenne, hogy a fűtő-fogyó-üvegházpfuj fosszilis helyett megújuló erőforrásokat használjunk. ebben mi a humbug?"
    A humbug az amit az előbb irtam, a litium, vagy más ritka/drága nyersanyag. Ha a szükséges anyag már nem érhető el könnyen, akkor az elég rendesen tönkrevágja az egész pénzügyi/energetikai/környezeti mérlegét. A legtöbb "zöld" energia technológia sajnos nem egyszerű, túl modern, túl kifinomult, túl sok ritka nyersanyag kell hozzá. Amiből most még van elég, de ha tömegesen áttérünk a "zöldre" akkor pillanatokon belül elfogy, drágává válik.

    Az a gond, hogy rosszul gondolkodunk. A hatékonyságnövekedést önmagában tartjuk értéknek, pedig nem az. A hatékonyság növekedés akkor jó, ha egy terméket már nem kell eladhatatlan házméretűre csinálnunk, hanem miniatürizálhatjuk ezért gyárthatóvá válik. Az, hogy utána hány alkatrészből áll, hány ember vesz részt a gyártásában már csak a tőkés gondja. Tőled maximálisan elkéri azt amit a piac elbír, a munkásait meg sorra rúgja ki, ahogy optimalizálja a gyártást.

    Van x pénzed. Kevesebbet fogyaszt a kocsid mert hatékonyabb. Szuper! A fennmaradó y pénzt valami olyan energiafogyasztó és környezetszennyező dologra költöd, ami kb egyenértékű azzal, amikor a kocsid kipufogóján távozott a füst.

    Minden kis aranyos, hatékony kütyüvel valójában időt, szabadidőt veszel. Pl van netbookod, nem kell lemenni a moziba jegyet venni, neten megrendeled. Aztán ezt a szabadidőt ezeknek a más kütyük vásárlására és buzergálására fordítod, pl le sem lehet robbantani az FB-ről.

    És mégegyszer: minden technológia környezetátalakítás, ez a lényegük. Nincs zöld környezetátalakítás, max környezet visszaalakítás. De gondolj bele, hogy ha egyszer már átalakítottad, mert a termelés az kívánta, akkor a visszaalakítás minimum 2X annyi energia, de inkább 10X.
    És itt a gond. Mert ahhoz nincs elég energiánk, hogy minden széttúrt hegyet visszaalakítsunk, de mivel az energiából élünk, ha az elfogy, vagy észnélkül fordítjuk a visszaalakításra, akkor meghalunk.

    Valójában nincs zöld megoldás. Emberek vagyunk, a mindenünk a technikai civilizáció, meg fogjuk változtatnia a Földet, a kérdés csak az, hogy általunk lakhatóra-e?
  • SirAlo
    #217
    Es mivel nem volt elet se a holdon se a marson se az aszteroidakon olajat se fognak talalni , szoval erdekes lesz ha kifogyunk
  • SirAlo
    #216
    bar igy lenne
  • Tau Tang Wou
    #215
    Az olajhiány egy dajkamese, hogy legyen mitől rettegnie a népnek két VV között.
  • SirAlo
    #214
    Csak annyi a gond hogy hamarosan nagy olajhiany lessz... szoval olajat kellene valahonnan keresni nem femeket (pontosan nemtudom mi az urhajok hajtoanyaga de szinte biztos hogy olaj nelkul nem fogunk tudni az urbe utazni)
  • johnfly
    #213
    Bocsi! Egy 9-essel kevesebb.

    Elragadott a HÉV.
  • johnfly
    #212
    A szélturbinák jelentősen lelassítják a szelet? :x

    Egy 10m/s-os szélnek 8-szor akkora a mozgási energiája, mint egy 5m/s-osnak.
    A legmodernebb szélturbina is csak a szélenergia 60%-át képes kitermelni.
    Az annyit tesz, hogy 10m/s-os szélben a turbina mögött is, még 7.36m/s a szél sebessége.
    Tegyük fel, hogy a szélturbina felülete 1000 m2. Ekkora felületen áthaladó légtömeget fékez le ekkora mértékben. Egy-egy km távolságban vannak a szomszédos, ugyanekkora paraméterekkel rendelkező eszközök. A légréteg vastagsága legyen 1km. Tehát 9 999 000m2/1000m2 a továbbra is 10m/s al haladó, és a 7,36m/s-al haladó légtömeg-keresztmetszet aránya.
    Ebből látható, hogy 2,64/9999 m/s-al csökkentette a szélturbina a légtömeg sebességét. Az egyszerűsítést már végezd el TE!
  • whisper
    #211
    és megérkeztünk a Dead Space korába 8)))
  • Tau Tang Wou
    #210
    Mielőtt végig olvasnám ezt a 200 hozzászólást, szeretném kijelenteni, hogy ez egy marhaság. :)

    Aszteroidán Pt-t bányászni...
    Kb annyi értelme van, mint tömegspektrométerrel uránt dúsítani.
  • johnfly
    #209
    Ezek szép, és jó meglátások. azonban ne feledjük el, hogy a napelemek, szélturbinák alkalmazásának meg vannak a házi méretű megoldásai is. Például a napelemek tökéletesen elférnek a megfelelő tájolású tetőkön, ahol nem vesznek el kihasználatlan területeket, mert a tetőcserepek alatt egyébként is árnyék van.....
    Nálunk például tökéletes helye van a szélkeréknek a szomszéd ház, és a mienk által közbezárt, szeles udvar fölött, mert nagyjából mindig ugyanonnan fúj a szél, és nagyobb sebességgel, mint mondjuk a háztető fölött. Nincs is nagyobb hanggal, mert a szél zúgása elnyomja, amikor működik, amikor meg nem fúj a szél, nem is ad ki hangot, mivel nem forog. Házilag építettem Uwe Hallenga- Szélkerék házilag című könyve alapján. Sok tízezer ilyen kicsi egyedileg üzemelő egység nagyobb kapacitást jelentene, mint 117db ipari méretű. Ezekkel egyébként a villamosmérnököknek pont az a problémájuk, hogy nem tervezhető előre a termelésük. A sok kis napelem-szélkerék hibrid rendszerű, ad-vesz villanyórás megoldású termelő egységek elterjedésével, azok termelékenysége teljesen más tészta lesz.
    A hidrogén üzemű autókhoz meg annyit fűznék hozzá, hogy a benzinüzemű gépjárművek kipufogógázainak is jó fele vízgőz. Pont az a probléma vele, hogy ez a vízgőz képez a többi szennyező anyaggal együtt aeroszolt magas légköri nyomású időszakokban, és ebből lesz a szmog. Ha hidrogén üzemű autók mászkálnának, ilyenkor csak közönséges köd lenne. Ha meg olyanok a körülmények, hogy kicsapódik, hát had csapódjon. Amikor 100% a levegő relatív páratartalma, egyéb természetes tényezők miatt, akkor is kicsapódik a felesleg, és az sem szokott senkit meglepni. Olyankor van harmat a füvön, vagy télen a zúzmara.
  • Molnibalage
    #208
    Magyarországon XIX. századi nagy fejlődés eredményeképpen iszonyatos erdőírtások voltak. Európai és világszinten is igen alcsonynak mondható az erdők aránya, nemhogy a természtes erdők aránya. Évről évre nő azerdőterület, de a kívánatos 20-22%-tól bizony messze vagyunk.
  • sanyicks
    #207
    Igen éppen erre írtam hogy a fosszilis cuccok meg nyilván használnak a környezetnek, meg a modern városok is.
    Fosszilisban egyesek a gerendát sem látják, alternatívban a szálkát is ;)
  • Molnibalage
    #206
    Förcsögés helyett utánanézhetnél a tényeknek. Kaliforniban már kimutatták azt,h hogy a szélfarmok befolyásolták a lokális klímát,a tenger felől érkező szelekbe elég szépen bekavartak. A bortermelők meg anyáznak azóta is...

    Talán használhatnád a keresőt...
  • Molnibalage
    #205
    Nono, azért a fizikával csak óvatosan.

    1. A szélkerékről levehető teljesítmény kb. a szélesebesség 3-dik hatványával arányos. Lásd légcsavarok sugárelméletének megfordítása.

    2. A sebesség jellegnél mindig négyzetes az energia, tehát, ha elveszed a szélsebesség felét, akkor a maradék mozgási energia az a negyede...
  • Molnibalage
    #204
    Nagy szavazó topik. Betegyem?
  • Molnibalage
    #203
    Az erődk ott vannak. Az erdőkkel működök a széljárás. Abba piszkálsz bele, hogy még teszel bele ellenállást.

    Hogyan lehet ekkora marhaságot írni...? OMG...
  • sanyicks
    #202
    Azért elég szánalmasak ezek a szélturbinák hatásairól szóló képzelgések :DD főleg elnézve a városi épületeket. Azok aztán külön használnak a szélnek, az autók által kibocsájtott hő, co, co2 is kifejezetten jó az élővilágnak.
    Amúgy nem tudom az alföldön észrevettétek e azokat a fasorokat főleg az utak mellett... na azok pont szélfogónak lettek telepítve mert az erdők kivágásával (ami szintén rendkívüli módon használt a környezetnek) elkezdett szétesni a talaj, a szél szanaszét fújta porviharokat okozva.
  • MacropusRufus
    #201
    látom te is megértetted.
    Akkor szerinted a szél megfrogatja a kereket és ugyan azzal a sebességgel és erpvel fojtatja az útját. Öcsém, ez nagyon egyszű gondolat világ. Te sem gondolod sztem komolyan.
    Az erdők is megfogják a szelet. De miért akarod kivágni őket? :o
    Zavarnak? Ha jól számoltam az ideális hatás fok érdekében a szél energiájának kb. 50%-át el fogja venni annak érdekében, hogy egy minimális energiát termeljen. Ez azt jelenti, hogy a 6m/s-es szél (ez lenne az ideális a turbináknak) lenne kb. 3m/s ami azt jelenit, hogy felére lassúlt, ha arra még ráteszel egy turbinát akkor már közel nullánál járunk, ráadásúl a szél is meg fog szünni, és szellő lesz. Vagy még az sem.

  • senki687
    #200
    Jó lenne egy szavazás az oldalon, hogy hány százalék véli úgy, hogy meg fog valósulni pl. 50 éven belül. Kíváncsi lennék az eredményre.

    Nekem nagyon tetszik ez a gondolat, hogy aszteroidákból bányásznak, szeretem a meséket. Nem értek hozzá, de hiszem, hogy meg lehetne valósítani a jelenlegi fejlettségi szinten is, viszont szerintem társadalmi okok miatt nem fog megvalósulni.

    Egyébként fontosabbnak érezném a környezetkímélő energiatermelés hatékonyságának növelését, mint a bányászatot. Ha van megfelelő módszer az energiához jutáshoz, ráérünk bányászni.

    Attól is félnék, hogy az aszeroida-bányászat rengeteg ürszemetet termelne, elpusztítana sok műholdat, vagy akár nagyobb darabok a Földre is lejutnának egy-egy baleset következményeként.

    De legvalószínűbbnek azt az esetet tartom, hogy ez egész ürbányászat csak egy üzleti fogás. Támogatókat szereznek, a támogatókból meggazdagodnak és nem mennek sehova bányászni.

    Remélem, legalább készítenek néhány jó filmet ebből a témából kiindulva akkor is, ha nem lesz az ürbányászatból semmi.
  • Merces
    #199
    igazad van vágjuk ki az erdőket mert a levelek lassitják a szelet
  • Molnibalage
    #198
    Nem, sokkal többet. Ugyanis egy szélkerék a névleges teljesítményét az élettartamának talán 10-15%-án adja le. Úgy szorozd fel minimum kettővel, de inkább 3-4-gyel...
  • MacropusRufus
    #197
    még valami: amennyiben a hegynél lassúl is a szél, az a hegy mögött és rajta élő élővilágot nem befolyásolja mert ehhez alkalmazkodtak év ezredek alatt. Most pedig pik-pak változik a dolog, ott ahhol elvileg folyamatosan fújnia kellene.
  • MacropusRufus
    #196
    pedig sajnos ez agy van. Amennyiben Óbudán a lakótelepi házak a Dunával párhuzamosan állnának szép tömött sorokban úgy ebből az irányból megszünne a széljárás. Az, hogy nagymagasságban mi van az a talaj felett nem befolyásolja komolyan a dolgokat. Lásd pl. jetstream.

    A hegy nem fogja le a szelet, csak megemeli. Az erőmű meg munkára fogja. Ez az szél energiájából jönn le, ennyivel fog lassúlni. Kellően sok erőmű, kellően nagy bajt fog okozzni. A napkollektorok is ezt csinálják: az alattuk lévő terület erősen árnyékos lesz, kihasználhatósága korlátozva lesz, akármit már nem tehetsz alá. (értem ez alatt pl. bizonyos növényeket.) A cellák bizonyos mennyiségű fényt elnyelnek an nak érdekében, hogy energiát állítsanak elő, ha nővelem a hatásfokukat akkor egyre csökken az általuk áteresztett fény ereje is. Tehát egy igazán jó hatásfoku napelem alatt eléggé féléhomály lenne.

    Sajnos amit írtam nem kötözködés. De van sok ilyen ami elsőre jól hangzik, csak gondolj abba bele, hogy nálunk pl. csak Paks pl. reaktoronként 440MW-ot termel. Ez összesen 1760MW. Ezt kellene kiváltani kb. 10-15MW_os turbinákkal.Ez kb. 117db 15MW-os turbinát jelent. Namost ezeket nem lehet akárhogy elhelyezni. Ezek több száz négyzetkilómétert fonak lefedni! Ez már komoly hatást gyakorol az időjárásra, már ami a szelet illeti. Ez nem vitz. Ez nagyon komoly.

    A másik ilyen látszólag okés dolog, az a hidrogénnel menő autó. Vizgőz a termék. Elősre tök jó, nem szennyez. A gond nem is itt lesz. Amennyiben pl. Budapesten az összes köcsi vizgőzt bocsájtana ki, úgy a város levegőjének a páratartalma picit megnőne. Nyáron ez dzsungelt időzé lenne, télen viszton mindenhová kicsapódna ahhová tud és odafagyna. 1000 autó még nem okozz gondott. De 4millió? Egy 50 turbuina még nem okozz gondott, de 117? És ez csak magyarország ellátásának kb. a fele lenne. 10 millió emberé. Mi legyen egy több mint 400milliós unioval? Több ezer négyzetkiló métert kellene lefedni széllel és/vagy napkollektorral! Gy.k. ez az erőműtelep után nem lenne már szél. Ráadásúl minimum 3m/s kell ahhoz, hogy a turbina egyáltalán termeljen áramot. Tehát ezek az erőművek nem egymás mögött sokkal inkább egymás mellett helyezkednének el, ui. a munkára fogott szél lelassúl. Erre is vannak képletek, hogy mennyire is.
  • Molnibalage
    #195
    Javaslom vizsgálgazsd az atmoszférikus határréteget.

    Valahol csodás, hogy a totál veszélytelen biomassza erőmű ellen tiltakoztak a mikroklíma miatt, pedig egy szélerőműhöz képest bakfitty.
  • Molnibalage
    #194
    Vagy máskéépen megfogalmaza. A gp és egymás sötétzöld hadazokik, hogy a folyókat elterelik meg duzzasztják. A szélnél hogyan nem veszik észre, hogy ugyanazt csinálja a szélerőmű?
  • gforce9
    #193
    Mit fog ez bfolyásolni? A domborzathoz képest ez kb. nulla befolyás az elnyelő felületet tekintve. Mint ahogyan a nagyvárosok felhőkarcolói is azok.
  • Molnibalage
    #192
    Nem. A lassan pitinek számító 1-2 Mwe névleges teljesítményű kerekek is 60-80 méter magasan vannak. Erre jön még rá a lapátsugár. Mutass olyan nagyvárost, ahol az áltagos épületmegasság 270 km-en 80-140 méter és Manhattan meg hasonló szélsőséges példa.

    A jövő szélkerekeit 5-10 Mwe-r tervezik.

    http://www.treehugger.com/solar-technology/worlds-biggest-wind-turbine-generates-10-mw-and-it-floats.html

    Lapácsúcs 230 méter magasan. Ej...