Aszteroida bányászatra készül a magán ûrszektor

tetszik hogy ilyen reális képed van a világról és mûködésérõl.
komolyan.
de nem az a dolgom hogy a villany és gázóra mögûl szupportáljam a világ vezetõinek igényeit.

ennél többre hivatottunk, nem én. mindenki.

nem teljesen értelek. leírod, hogy a zöldülés objektíve megmenthet minket (x további évre), aztán (vagy elõtte) leírod, hogy ennek ellenére átverés, és hogy inkább maradsz az xyz dínótechnél. pont arról van szó, hogy akarattal meg tudunk annyira változni és le tudjuk fékezni a gépet annyira, hogy megússzuk a becsapódást. dehát ezt te is leírod, nem értem akkor mi a kérdés?

csak behasalva: 50 év távlatában simán benéz az a pár jelentõs újdonság, amivel az energia tárolása elviselhetõ erõforrásokkal megoldható. energiának meg ott van a nap. ha meg akarnád építeni az ultimate fúziós erõmûvet, akkor olyat csinálnál, mint az. elég meleget ad, de nem túl forró és elég stabil. csak annyit kell csinálni hozzá, hogy a dinoszauruszos fosszilisrõl szépen folyamatosan átállunk. se az ûrben nem kell bányászni hozzá, se gigaberuházásokkal nem létezõ technológiákat feltalálni. ezek maguktól bekövetkeznek, ha több pénz áramlik ebbe a szektorba.

nem abban kell gondolkodni, hogy a napelem vagy a szélerõmû a szent grál és az ultimate, mert nem az. ezek az elsõ lépések, olyan technológiák amiket be lehetett építeni a mostani felhasználásba. semelyik szolgáltató nem tud tömegkályhát építeni meg akármi hatékony technológiákat telepíteni az otthonainkba, ezt a részt nekünk kell megoldani.

azt sem mondja senki, hogy 10 éven belül elbonthatjuk paksot, ha mindenki hurráoptimista. nem szabad paksot nézni. mindenki nézze a saját háza táját, és tegye meg a racionális lépéseket a hatásfok növelésére. majd ha nem kell egy új paks, akkor nem építenek. kit érdekel? érdekel engem hány tévét, ruhát, akármit gyárt vagy nem gyárt xyz, ha nekem nem kell? kit érdekelnek elméleti okfejtések arról, hogy ha most akarnánk mindent szélre átállítani, az nem menne? nyilván messze vagyunk attól, hogy hatékonyan visszaforgassuk az anyagokat, és hogy megújuló energiával termeljük meg az újakat. eljön annak is az ideje, de jelenleg ennél sokkal triviálisabb bajaink vannak (hála istennek).

a villany- és gázórától befelé van az a világ, amit mi uralunk. nekünk az a dolgunk, hogy a saját portánkon tegyünk a hatékonyságért, nem az hogy szélpark-lehetetlenséget számolgassunk. tudod milyen érzés pl várni a jan-febr gázszámlát, hogy vigyorogsz már a boríték feltépésekor (és utána is persze)? és tudni, hogy fafûtéssel ennek már csak a fele lesz? mégpedig mindörökké, amíg a polisztirol meg a kõgyapot le nem rohad a házról? az egy állat érzés, az ott egy megnyert szabadságharc.

egy szigetelésben, egy téglakályhában vagy napkoliban semmi álzöldség nincsen. igen, kellenek hozzá gyárak. de hadd kérdezzem meg: mitõl borítaná be a gazdaságot, ha az emberek továbbra is elköltik a pénzüket, csak nagyobb hányadot zöldülésre, és kisebb hányadot felesleges vackokra? pont fordított a hatás, a megspórolt pénzbõl tud az ember olyan eszközöket venni, amik egyrészt nem hullanak szét egy év alatt (mert vannak ilyenek), másrészt drágább zöldenergiával és anyagokkal (azaz több emberi erõforrással) készültek. hatalmas értékeket tudnánk teremteni, ahelyett hogy önmegsemmisítõ szarokat fogyasztunk újra meg újra, mert az embereknek az 50 forintos óccókínaira futja csak.

az, hogy a cégek hogyan élik meg a dolgot és hogy nekik ez csak egy újabb lehúzható bõrt jelent, annak semmi köze a történet lényegéhez. tudod hogy bullshit a win8 a kocsiban (vagy a blue matrica az oldalán tök mindegy), nem veszed meg. helyette szigetelsz vagy kiskertet csinálsz vagy megtanulsz kályhát építeni vagy bármi mást, ami nálad épp értelmes, amivel a leggyorsabb megtérülést tudod realizálni.

az emberek azért vannak zavarban, mert azt tanította nekik a nagytestvér egész életükben, hogy ez a vacakvevési verseny a jó irány. mostanra elég nyilvánvaló, hogy ez biztos nem az, mert elpuszítjuk vele az otthonunkat. józan paraszti ésszel fel kell ismerni (és el is kell fogadni), hogy mind hazudik, és hogy csak magunkra számíthatunk. aztán elõvenni egy ökoterrorista zsebszámológépet és ki kell számolni az igazságot.

az igazság meg az, hogy kemény idõk jönnek. aki nem megy elébe, annak kevesebb pénze marad tanulásra, életre, gyerekekre, melegre, ételre, jövõre. illetve már idén.

Szélerõmû vs hûtõtornyok.
És ugye a szélerõmû hatásfokát sem lehet ész nélkül növelni, nem lehet egy szint fölé menni, amikor a mozgási energiából villanyt csinálunk mert megáll, ugyan így vannak törvényszerûségek a hõerõmûveknél, hogy pl hûteni kell. A hulladékhõ hasznosítással, lakótelepek épületek, üvegházak fûtésével azonban 50% körülire lehet felnyomni a hatásfokot. Ettõl a hõerõmû persze környezetszennyezõ, csak ha a zöldebb verzióját használjuk nem 100 hanem 1000 év alatt pusztulunk bele a mocskunkba.
A szélerõmûvekkel, meg egyéb zöldségekkel meg az a gond, hogy a villamos energia igénynek csak töredékét képes fedezni. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy áttérünk a villanykocsikra.

A zöld technológiák általában energia hatékonyabbak, de az ilyen eszközök elõállításához, mûködtetéséhez is át kell alakítani a környezetet még ha kevésbé is. És itt is igaz marad, hogy ha nem találunk olyan eljárást, ami sokkal több energiát ad, mint az energia megtermeléskor, és az energiával támogatott technika mûködtetése által tönkretett környezet rekultivációja, akkor bizony csak az idõt toljuk ki, amíg elbaxjuk a bolygónkat.

A fenntartható fejlõdés, ha dúrván fogalmazunk az a módszer, amikor a kórházba bevitt, beteg civilizációnkat végül rákötjük a lélegeztetõgépre. Ez sokszor lehetõséget ad, hogy a gyógyulás beinduljon, felül kerekedjünk a betegségen, de az esetek nagybrészénél csak a szenvedés idejét hosszabbítja. Az un "fenntartható fejlõdést" biztosító zöld technológia valójában nem a megoldás, hanem az esély, a plusz idõ, hogy a valódi megoldást megtaláljuk.

Egyrészt igen. Ha radikálisan fogalmazunk ez egy arculköpés. Amit itt lassan évtizedek óta propagálnak a fenntartható fejlõdésrõl az egy átverés. És aki hisz benne, annak azt lehet mondani, hogy becsapták és õ is becsapott másokat, de legfõképp magát.

Másrészt nem, nem azért volt ez mert ez az emberek hibája. Ez fizika. A technikai civilizáció, mindenfajta technológia lényege a környezet átalakítás, ha más szavakkal akarjuk megfogalmazni. Nincs zöld technológia, zöldebb persze lehet, de ez kb akkora különbség, mint ami az igazi rákgyógyszer, meg egy marék élénkítõ tabletta, vagy morfium között van.
Nézzünk egy példát. Hogy a cikknél maradjunk hogy is állítjuk elõ a platinát. Veszünk kb 10 tonna megfelelõ, platinában gazdag ércet, Ennek kitermelése sem kis meló azért, a szerencse, hogy általában olyan ércrõl van szó, amiben más fémek is elõfordulnak, tehát nem csak platinát fogunk belõle kinyerni. Aprítjuk, zuzzuk a kõzetet. Vizes oldatot csinálunk belõle és elektrolizáljuk, ekkor kijön a réz belõle. A nemesfémek az anódiszabban maradnak, ezért ezt tovább kezeljük. Aztán ezt az iszapot fizikailag kémiailag szûrik tisztítják, ülepítéssel elkülönítik a különbözõ fajsúlyú összetevõket, mágneses eljárással kiszedik a vas, vagy nikkel tartalmúakat, hevítik, hogy eltávolítsák az illékonyabbakat, Aztán jön a klórsav és a kénsav fürdõ. És hogy az így fennmaradó nyers platinát tovább finomítsák rálöttyintenek egy kis királyvizet.
Nyugalom már mindjárt a végén vagyunk!<#nyes>
Mivel a királyvíz az ozmiumot, iridiumot, rutheniumot és rhodiumot nem oldja, azok az oldat alján maradnak. A királyvízbõl vaskloriddal kicsapatják az aranyat, és a maradékból pedig ammónium kloriddal a platinát. Ezt már csak hevíteni kell és tiszta platinához jutunk. 10 tonnából egy egész unciához, az az 31 grammhoz.
Az hogy mennyibe kerül a platina elõállítása munkabérrel miegymással, az kb az átlagos piaci árfolyama. Az mondjuk nem kevés.
Az meg, hogy ha ebbe belevennénk azt, hogy visszaépítjük az elõállítás során elhordott hegyeket, erdõsítjük õket, a fák alá macikat ültetünk a fákra mókusokat, akiknek tobozt adunk a két kis mancsába, szóval hogy ez mennyibe kerülne, az kb megtízszerezné a platina és nagyjából minden árfolyamát, amiben ez fõ összetevõ, ha csak ezt az anyagot nézzük. Pl egy sima katalizátor a kocsiba kitenné a kocsi árának a felét. Ezt sajna nem nagyon bírja el az autópiac.

Mindez számomra 2 dolgot jelent. Az egyik, amit mondtam, hogy ha komolyan gondoljuk a környezetvédelmet, akkor ki fogjuk nyírni a gazdaságunkat a termelést, a fogyasztást, a fizikai világ jelentette gazdasági következmények miatt. Ha egy hordó pisibe 1 liter bort öntesz, szennyvizet kapsz, ha 1 hordó borba 1 liter pisit, akkor is szennyvizet kapsz, egyszerûen.

A másik tanulság, hogy ehhez képest a szörnyûséghez képest amit azért mûvelünk, hogy kapjunk 31 g platinát az ûrbányászat maga a valódi, kompromisszummentes zöld forradalom. Az ûrben ugyan is nem élnek macik.
Röviden.

<#nevetes1>

a szélerõmûvek hatásai kapcsán nemtom megvan-e minek vannak eszméletlen jó akusztikájú (és szélparknál kicsit nagyobb felületû) hûtõtornyai. amik ugye a megtermelt áram másfélszeresét még kinyomják hõben. ehhez képest a szélkerék ugyanmár.

a zöld technológiák egyrészt nem feltétlen ritka anyagokból vannak, másrészt ahogy írva lett fejlõdnek. egyébként hasonló a szitu, mint a szélkerék hatásánál: mindenki lázad a napelem (vagy peltier, lásd alább) nyersanyagigénye ellen, amikor a plazmát (vagy a li-ion akksikat) vette viszont nem volt ez annyira téma, na. a hûtõtorony se állt eddig a szél útjába, csak az a pár propeller.

ezek a techek leginkább akkor fejlõdnek, ha pénzt rakunk bele. nem hiszem, hogy a napelemekben több ritka anyag van, mint az lcd panelekben. ha valamibe pénzt tolok, akkor inkább abba, meg az (ólom)akksikba. a jelenlegi árak mellett talán nem jön ki 10 éven belülre a megtérülés egy (szigetes!) napelem esetében, de a panelek legalább 20 évig termelnek. hozzáteszem mindennek az ára erõs összefüggést mutat az elõállítás energiaigényével (végülis jellemzõen szén meg olaj - még a munkás is azt vesz majd a bérbõl). innentõl meg pontosan ismert, mennyibe került a ritkaföldfémek kitermelése akármihez. a 200 ezres tévé ugyanannyira károsít, mint a 200 ezres napkoli vagy napelem vagy akksi.

hogy az lcd panelek kikapcsolása felezi-e a háztartás elektromos fogyasztását? majdnem. helyette notebook képernyõ közelebb rakva, tized fogyasztással. meg lehet csinálni kényelmesre, tudom. sõt, viszont ebbe nem megyek bele. de pár év és szemüveg van úgyis. ettõl függetlenül meg lehet csinálni a felezést. nem vagyok még ott, jelenleg minimál napelemmel és sok veszteséggel (nyári meddõ termelés) is meglett a 2/3-olás (ebbõl jelenleg 10% a napelem termelése az év ~9 hónapjában, a többi a híradástech + ledek + dc rendszer).

a fatüzelés ilyen contraflow meg bell tömegkályhákban 80% hatásfokú, és még füstje sincs, nemhogy égõ darabkák nem jönnek ki a kéményen. illeszthetõ hozzá padló- és központi fûtéssel egyben peltier is, akár napi 1kwh. az egyik gyártót (tellurex) megkérdeztem és kb örökké tart az is mint a napelem, 5+ év folyamatos mûködés, 3000+ ciklus. belegondolva mondjuk 100-szor gyújtasz be évente, 30 év. ez fontos a téli mûködéshez, sajnos nagyjából 30%-kal drágább teljesítményarányosan a napelemeknél. télre azonban nincs jobb.

mind tömegkályhához, mind napkolihoz illeszthetõ vizes puffer, ami aztán legalább a mosógép és a mosogatógép áramfelvételét csökkenti, ha mást nem is. nekem az 1.000 literes ibc + 30 centi polisztirol volt kb 90 ezer, ki lehet számolni mekkora brutális energia. egyszer 20 --> 60 fok az 50 autóakksi. ha csak átfolyatod rajta a hidegvizet és csak 1 fokot melegít, akkor már villanyt spóroltál a mosáshoz. ami melegvíz abban van, azt majdnem 100% hatásfokkal alakíthatod villannyá ésvagy meleggé ahogy épp jól esik.

ezt csak azért, hogy pár példával illusztráljam: az 50% csökkentés (nem csak elektromos, összes energia pénzben kifejezve) simán megoldható és nem irracionális áron. persze ha az ember csak a száját tátja és várja a future techet akkor abból nincs semmi. nekem még senki nem tudta megnyugtatóan felvázolni hogyan fogunk elõremenekülni, pláne hogy minden hatékonyságnövekedést egybõl lenullázunk további látens igények kielégítésével.

Igen, van ötletem. Mégpedig az a hatalmas radikális ötlet lényege, hogy figyeljünk egymásra. Egy tõzsdei baromnak jusson eszébe, az általa támogatott cégnél dolgozó takarító is. Mindezek mellett persze jusson eszébe a cégnél dolgozó takarítónak is, hogy ez nem egy nyugdíjas állás. Egyszóval, mindenkinek jusson ki az a tisztes rész, amivel hozzájárul az egészhez. Ez a minimum. Ehhez viszont kéne kicsike ész, meg persze az is, hogy a gyökér milliárdokkal dobálózó, közben jakuzziban lubickoló paraszt picit érezze át azt, hogy mi lenne, ha nem lenne takarító néni, meg kukásautó. Ezt a dolgot egyféleképp lehet a társadalom tudomására hozni. Mégpedig úgy, hogy az egyént támadjuk. Mert a társadalom alapköve az egyén. Ha egy ház roskadozik, a felújítást az alapoktól kell kezdeni, nem pedig azzal, hogy bekenjük valami festékkel ami ideig-óráig eltakarja a szemetet.

"Nem csak a kapitalista rendszer nem képes fenntartható fejlõdést biztosítani. Semmilyen más társadalmi rendszer sem képes"

Nem képes? Ezzel arculköpsz mindenkit. Mivel kijelented, hogy az egyén nem képes fenntertható közösségben élni. Lehet egyébként a jelen társadalomnak ilyen arculköpésekre van szüksége a felébredésre amúgy, de ettõl függetlenül ez a kijelentés sértés, minden józan emberrre.

Nincs örökmozgóm, de azt tudom, hogy azok a dolgok amikre most az erõforrásainkat használjuk, nem egyebek, mint az úri kényelmünk kiteljesedését szolgáló, korántsem létszükséges eszközök. Egy egyszerû példa: Ha a házakra szerelt napkollektorok fejlesztésére, legalább annyi erõforrást elhasználunk, mint arra, hogy egy tetves telefonon, megduplázzuk a pixelszámot, már jelentõsen ésszerûbb lenne az erõforrás felhasználásunk. Mi áll az ellenkezõ sarokban? Az egyén, akinek fontosabb a kényelme, mint a hosszútávú ésszerûség. Majd ha ez változik, akkor majd értelmet nyer a kérdésed, hogy lehet e alkotni életképes társadalmi formát. De míg fontosabb egy új telefon vásárlása, mint spórolás egy kollektorra, addig a kérdésed egyszerûen értelmetlen.

Milyen szerencsés, hogy a Nap süt...

Szerintem egy dolog miatt nõ az olaj ára, mert az emberek ennyiért is megveszik.

Itt meg egy érdekes elemzés: É Amerika újra az olajtermelés központja lehet.
<#wink>

Tévedés.
Nem csak a kapitalista rendszer nem képes fenntartható fejlõdést biztosítani. Semmilyen más társadalmi rendszer sem képes. Pusztán azért, amit írtam. Ha a természetbõl elveszel valamit az is X energiát követel, ha vissza akarod alakítani amit elbaxtál, az meg 10X-et. Persze ha van valami örökmozgód, akkor megoldható.
Van neked olyanod?

Ha nincs, akkor meg marad az ûr erõforrásainak kihasználása.
Vagy van más ötleted?
<#papakacsint>

aranyhoz max akkor lehetne viszonyítani a 100 évvel ezelõtt lennénk amikor még az volt a fedezet és nem lenne tele minden virtuális, kitalált pénzekkel. Most már az arany csak egy nyersanyag. Az ára az éppen aktuális tõzsdei dilitõl függ.

Te nem érted. Megint megerõsítettél a köcsögös hasonlatoddal ;) Kevesebb a szívószál, abból is egyre nehezebb kiszívni, míg nem eljutunk oda hogy már nem érdemes. Senkit sem érdekel mennyi olaj van a földben, ha annak a nagy része több energia befektetéssel termelhetõ ki mint amennyit lehet vele nyerni, és ez nem nagyon fog változni.
Más magyarázatot úgy sem tudsz találni arra hogy miért nõ stabilan az olaj ára a 90-es évek vége óta.

Igen éppen azért írtam hogy lásd hogy a hülye képzelgéseid mennyire nagy marhaságok. De nem látod mert retard vagy.
Egyébként miért baj ha nem nyersanyag? Ha a FED-es baromságod igaz lenne, akkor mindennek drágulnia kéne ;)
Az arany és az ezüst speciel a válság miatt drágult (meg persze abból is egyre kevesebbet tudnak egyre drágábban kitermelni mint olajból), mert a devizák megbízhatatlan árfolyamait látván a stabilabb értékû nemesfémekbe fektették a pénzüket.

Legközelebb kicsit gondolkodjál mielõtt ennyi baromságot hordasz össze.

Szerintem a te képleted hibázik. Ugyanis ez a fajta kapitalista rendszer ami jelenleg van, népességnövekedéstõl vagy csökkenéstõl függetlenül, sohasem fog egy globális fenntartható civilizációt eredményezni.

A képlet ott hibádzik, hogy tudni kéne, hány gyerekünk is lesz valójában?

Ha sokkal több, mint ahányan mi vagyunk, akkor akár öngyik is lehetünk azért, hogy az õ létüket biztosítsuk. Ha kb annyian, mint mi vagyunk, akkor valóban kicsit vissza kéne fognunk magunkat és így a lét (nem a fejlõdés!) fenntartható marad.
Ha viszont kevesebben lesznek, mint mi vagyunk, akkor viszont az õ érdekükben minél inkább ki kell terjesztenünk a civilizációnkat, hétköznapi nyelvre fordítva fogyasztanunk kell.
Márpedig az nyugati civilizációt tekintve, az utóbbi az igaz.

Lehet, hogy más népek nõnek, a nyugatiak azonban fogynak. Ha tehát egyszer el is jön egy fenntartható állapotú globális civilizáció, abban valószínûleg a jelenlegi létszámánál is alacsonyabb számban lesznek a mi közvetlen gyermekeink képviseltetve, a jelenlegi trendet ismerve ráadásul nálunk sokkal rosszabbul fognak élni.
Kérdem, miért van nagyobb joga azon népeknek a szaporodásra a Föld jövõjében történõ részvételre, akik ezért a bizonyos megvalósult jövõért, azon kívül, hogy ész nélkül szaporodnak, szinte semmit nem tettek?

Scfi ebbõl se lesz semmi de álmodozni lehet az ingyen van.

Melyik volt az a generáció a 19. század óta, amelyik hajlandó volt lemondani valamirõl, hogy a gyerekeiknek jobb legyen? Ez itt a problémák gyökere.
Ezt nem úgy kellene értelmezni, hogy akkor holnaptól senki nem ül autóba, hanem éppen úgy, hogy az erõforrásokat (emberi és természeti egyaránt) arra fordítjuk hogy olyan világot építsünk fel, ami fenntartható. Még az sem biztos hogy ehhez amúgy lemondásra lenne szükség, mindössze elég lenne ha a jelenleg felesleges munkát végzõ embereket (rengeteg van) átirányítanánk értelmes tevékenységekre.

Nem akarok ökológiai összeomlás hívõnek tûnni, de se az nem jó nekünk, hogyha fogynak a kõolajkészletek, sem az, hogyha több ezer évig van még belõle elég.
A széndioxid üvegház hatása TÉNYLEG komoly problémát okozhat. Azon, hogy mennyi idõ alatt, meg hogy mekkorát, azon mindenki vitatkozik, de senki sem tudja igazán. Az egyetlen ami biztos, hogy egy nagyobb széndioxid tartalmú légkör, a felszínrõl felfelé szóródó infravörös tartományú sugárzást nagyobb százalékban ver vissza. Ez egy fizikai tény. Ezzel értelmes ember nem vitatkozhat.
Vannak vélemények, amik szerint más folyamatok, amelyek a felmelegedés hatására fellépnek, ellensúlyozzák az üvegház hatást, csak az a baj velük, hogy pont ugyanannyi ellenpéldát lehet ezekre hozni.
Aztán lehet latolgatni, hogy vajon alkalmazkodni fog-e az ökoszisztéma a megváltozott körülményekhez, vagy sem, lesz-e folyamat, ami visszájára tudja fordítani a globális felmelegedést, vagy sem.
Értelemmel rendelkezõ ember, ha reális kockázatot lát, egy jövõben bekövetkezõ kedvezõtlen (esetleg végzetes) eseményre, nem kockáztatja annak bekövetkezését. Aztán meg vannak akik nem rendelkeznek értelemmel........õk pampognak, hogy NEMÚGYVANAZ!

Mûködhetni mûködhet, amint írtad, bármit elfogadhatunk fizetõeszköznek, nem kell hogy az a pénz legyen.

nem szeretnék sem okosnak tûnni, sem újat mondani, de a világ nem pénzel mûködik.

az életnorma megteremtésén túl már semmi nem a pénzrõl szól!

A fizetõeszköz funkciója értéke, már rég elszakadt attól, hogy egy ritka anyag helyettesíteni tudja. Egyébként az is csak egy általánosan elfogadott dolog, ennyi erõvel fizethetnénk bármivel, amiben megállapodunk és hamisítani nehézkes. Ha visszatérünk az aranyhoz-ezüsthöz, mint fizetõeszköz akkor semmi változás nem fog történni ebben a monopolyban. Ugyanis az arany és az ezüst értékét is az fogja meghatározni, akinek sok van belõle. Abból pedig a jónépnek nincs sok.

A pénz fedezetének nem egy kitalált dolgot kell választani, hanem valós gazdasági teljesítményt. Akkor nem lesz monopoly. Mondjuk én hiszek abban, hogy pénz nélkül is mûködhetne a világ, de mivel emiatt én leszek rögtön a legidiótább fórumozó aki valaha is sg-re regelt inkább csak halkan mondom :) Sõt vedd úgy, hogy az utóbbit nem mondtam :)

Az arany, ezüst mindig is a pénz értékét fogja mutatni. Ezek már több ezer éve fizetõeszközként mûködnek és bárhol a világon elfogadják egymás között az emberek.

Amikor megbukik a Monopoly pénznyomda, újra ezekkel vagy ezekkel fedezett pénzzel fogunk fizetni.

Jogos, valahogy úgy.

Már ne is haragudj, de talán ha a ledolgozott munkaóra/olaj relációt látok, akkor lehet szó valós értékrõl. Arany? Ezüst? Ezekhez viszonyítani, amikor ezeknek az árára is hatással van sokminden? Mitõl lenne ez a reláció abszolútértékû? Miért árulna ez a reláció, valós értéket?

Az a 10 Jupiter nem 70?

Jó a link, csak át kell kattintani a "Gold" mag "Silver" feliratokra. <#taps>

Abból kit tudod<#fejvakaras> számolni, hogy mennyivel ér kevesebbet a pénzed és azt is, hogy az olaj olcsóbb, mint 10-20 évvel ezelõtt.

"Az fel sem merül benned, hogy pl. a máson megtakaríott pénz olyan fejlesztésbe rakd bele, ami meg más fogyasztását csökkenti? Ej...."

Az fel sem merült benned, hogy a pénz egy tök virtuális dolog? A fogyasztást meg nem lehet vég nélkül csökkenteni?
A technológiai fejlõdés meg kiszámíthatatlan. Pénzügyesek marketingesek ugyan beárazzák, hogy az új teknolódzsi majd kerül 10x pénzbe a természet õsanya meg mutat nekik egy középsõ ujjat. így aztán pl. 50 éve kísérletezünk a fúziós erõmûvel. Na az a zsákutca, nem az aszteroida bányászat!
Vajon a természetben miért 10X Jupiter-tömegû a legkisebb ilyen reaktor?

Van amit meg lehet csinálni, van amit nem. 10 GHz-es, eladható, szilícium alapú IC-t megint csak nem lehet.
Az aszteroida bányászat viszont bejöhet. Ha nem próbáltak volna 10 GHz-es CPU-t csinálni, akkor soha nem tudnánk arról sem, hogy nem is lehet.

"LOL a RAM-ok ára meg ma mondjuk 30%-a a 2006-osnak."

Hát te tényleg egy nagy LOL vagy. <#nevetes1>

A RAM az nem nyersanyag. A RAM alapanyag árának a többszöröse a technológia, a hozzáadott szellemi érték. Annyiért adják, amennyit hajlandó érte az ember fizetni.
Ne hasonlítsd már össze az olaj vagy az arany árával.
Szóval nem mondtál te semmit.

Csak két rövid úton megbuktatott kijelentést:
1. 2000 óta nem találtak új olajlelõ helyet.
2. Az olaj drágult legjobban 2000 óta, (mert fogytán van).

Annyira tájékozatlan vagy, hogy az már fájdalmas.<#falbav>

Látom nem érted. Az ismeret köcsögben sok nafta van, csak a szívószál szûk, amin ki lehet szívni. Ja, és számtalan köcsög van, amihez eddig nem is nyúltak és folyamatosan újabbakat találnak.

Igen, arra hogy találtam 10 évet ahol folyamatosan drágult az olaj, és történetesen az az utóbbi 10 év. Ilyen még nem is volt ennyi ideig, és emellett elég szépen egybeesik az olajlelõhelyek fogyásával, na meg az elemzõk is ennek a dráguló trendnek a folytatását jósolják. És mint írtam már az is jelent valamit hogy észak amerikában már kénytelenek az olajhomokból nyerni az olajat, ami elég egyértelmûen jelzi azt hogy máshonnan már alig tudnak olajat szedni mert tudod ha annyi lenne nem az egyik legdrágább és legbonyolultabb módszert használnák. Emellett az olaj kitermelésének költsége is egyre nõ.
Tök mindegy mitõl, az olaj egyre drágul, és drágulni fog, kész, ez van.

Most nem értelek. Mire vered magad? Arra, hogy találtál 10 évet ahol drágult az olaj? Igen. Senki nem mondta, hogy volt ilyen. Az én grafikonom meg az látszik, hogy 85-2001 között lényegében folyamatosan olcsóbb volt pár kis huplit leszámítva. 2001-ben a '86-os dollár már 1,6-ot ért. Az olaj ára meg hol is állt? Bingo...

Én nem ragadtam ki, sõt te is megerõsítetted a grafikonnal, látszik azon is szépen hogy folyamatosan nõ. Vagy netán arra vernéd magad hogy egy háborús idõszakban volt már hogy többe is került? :DD Elég nagy marhaság lenne.
Inflációval sem tudod kimagyarázni, szinte nem oszt nem szoroz. Bõven az infláció fölött drágul az olaj.

Kiragadás. Az az, amit te csinálsz.

http://www.oilism.com/oil/wp-content/uploads/2007/12/oilprice197011.gif

Az inflációval is kalkulálj.

szerintem nézzél meg egy hosszabb távú olajár grafikont és ne a szokásos szélsõséges pillanatnyi példát kiragadós technikádat alkalmazd, mert ugye csak pillanatnyi sikerre jó ;) Az a 150$ os ár is pár retek féreg istenbarma tõzsdeügynöknek volt köszönhetõ, nem valós folyamatnak.
Nyilvánvalóan látszik hogy az olaj ára folyamatosan, nõ még 10 éves idõtartamnál is látszik

Abszolúte egyetértek. Ez egy kitalált fogáspont. A kaliforniai példára sem találtam semmiféle normális hihetõ forrásból származó kimutatást. Egyébként pedig nem is lehet mert változik a klíma és párévente mindig újabb és újabb teóriákkal állnak elõ. Persze, kaliforniában pár szélerõmû az az indok, nyilván, mi más lehetne? (utóbbi mondat irónia volt :) )

LOL a RAM-ok ára meg ma mondjuk 30%-a a 2006-osnak. Most én is mondtam egy árváltozást, az ellenkezõ irányban ;) aminek köze aminek szintén köze nincs a hülye elméletedhez ahogy a te áraidnak sem.

"Rafael Ramírez energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az ország bizonyított olajtartaléka 297 milliárd hordó volt a múlt év végén."
És mi köze a tartalékolásnak ahhoz mennyi olaj maradt a földben? Elkezdtek platinát tartalékolni magamnak és akkor sok lesz a platina a földön? :D
"Chávez hozzátette: a biztosan ismert olajmennyiség kétszáz évre elegendõ."

Igen Chávez egy szavahihetõ ember hírében áll, OPEC is biztos tényeket szokott mondani, nem ám a piacnak éppen hasznos híreket :D

javasolnom kellene az iróniajel alkalmazását a kérdõ , és felkiáltó jelek mellé, OMG hülyeségen lovagoltok egy ilyen szélfarmnak semmivel nincs nagyobb kihatása a mikroklimára mint mondjuk egy telepitett erdõnek , ne adj uristen egy vizierõmûnek vagy egy odanövesztett városnegyednek......szóval mindmeghalunk meg miegyebek...

Arany ára 2006: 600 $, 2012: 1600$ Növekedés: 267%

Olaj ára: 2006: 70 $, 2012: 110$ Növekedés: 157%

Megbuktál.<#beka3>

"valami alternatív(álom) világban élhetsz, mert éppen az a probléma, hogy a 2000-es évek eleje óta egy deka új olajmezõt nem fedeztek fel"

Én élek álomvilágban, mi? <#nevetes1>

"Venezueláé a világ legnagyobb bizonyított olajtartaléka – jelentette be Hugo Chávez, a dél-amerikai állam elnöke. Rafael Ramírez energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az ország bizonyított olajtartaléka 297 milliárd hordó volt a múlt év végén. A tartalék 41 százalékkal nõtt egy év alatt. Chávez hozzátette: a biztosan ismert olajmennyiség kétszáz évre elegendõ. Az OPEC adatai szerint Szaúd-Arábia bizonyított olajtartaléka 265 milliárd hordó volt 2009-ben. Reuters"

link

Szerintem meg inkább nézzél körül ilyen vad dolgok kijelentése elõtt...
Egyébként árul már el, hogy a 2008-es árfolyamon vett 150 dollár feletti olajárhoz képest hol vagyunk ma...? Alig 100 dollár. Azóta meg volt infláció.

Az ár nem azért magas, mert a készlet csökken. A kitermelési kapacitás a határozza meg az árat és nem a készlet nagysága...

Láttam én már milliárdos üzleteket csõdbe menni a gazdagok sem tévedhetetlenek.
Ha nem tévedek volt régen valami mûholdas telefon szolgáltatás aminek a mûholdjait bele kellett vezetni a tengerbe, vagy végül sikerült megmenteni nem is tudom nem követtem végig.

Szóval szerintem ehhez még nincs kiforrott technika, bár nyilván valamikor el kell kezdeni ez nem vitás.

Szerintem csak arról van szó, hogy elsõk akarnak lenni így mire odáig jutnak, hogy elérhetõ közelségbe kerül a kivitelezhetõsége addigra kellõ tapasztalat áll rendelkezésükre.
Bár ezzel az a baj, hogy a konkurencia néhány jól megválasztott ember átcsábításával sokat ledolgozhat az elõnybõl.

BULLSHIT másnak nem megy fel ilyen mértékben az ára...

valami alternatív(álom) világban élhetsz, mert éppen az a probléma, hogy a 2000-es évek eleje óta egy deka új olajmezõt nem fedeztek fel(80-as évek óta zuhant a felfedezések száma, addig viszont egyre többet fedeznek fel), pedig keresik egyre keményebben... Annyira szar a helyzet hogy már az olajhomokot termelgetik kifelé...
Nem véletlenül drágul az olaj egyre jobban.

Valós fedezet nélkül, természetesen.

Mert a FED folyamatosan értékteleníti a forgalomban lévõ pénztömeget azzal, hogy újabb és újabb 100 milliárd dollárokat hoz forgalomba.

A piaci árnak semmi köze a mûszaki tûnyeknek. Minden annyit ér, amit fizetnek érte. Az olajért meg fizetnek ennyit is...

Es akkor miert megy folyamatosan az olaj ara felfele ha egyre tobb van belole?:)

Igen-igen! Kerekítettem a könnyebb érthetõség kedvéért, 59egészvalamennyi az elméleti max. hatásfok, de pl a windball az tudja, mert fellép nála a venturi-elv is, ezért nagyon hatékony.

Az fel sem merül benned, hogy pl. a máson megtakaríott pénz olyan fejlesztésbe rakd bele, ami meg más fogyasztását csökkenti? Ej....

Olajipari szakemberek mondják folymatosan, hogy a ma ismert készlet a mai árakkal nagyobb tartalék, mint ami volt 30 éve. És folyamatosan nõ a készlet, mert új helyeket találnak és ott is lehet kitermelni, ahol eddig nem. Gondol bele, a Föld 70%-a óceán. Eddig a tengerek és óceánoj hány %-át kutatták át? Egyre másra találnak kitermelhetõ gáz és olajmezõket. Falkalnd, Kína partjainál, Északi-tenger és még sorolhatnám.

Szerintem meg annyit sem, mert az elméleti maximális hatásfok sincs talán ennyi, vagy nagyon ekörül van a légcsavarok sugárelmélete szerint.