2416
World of Warplanes
-
#576 Pont Cifuval vetekedni az ilyen dolgokról :D:D
jó, mondjuk Ő sem tudhat mindent -
#575 Na meglett az első Tier X-esem, Me-262 HG III, ezzel már legalább van valami sikerélményem is :D És jó sok pénzt ad, hamar meglesz a többi repcsi is.
Ahogy vártam, nagyon nem akar fordulni, de brutális a tűzereje és gyors.
A célzással vannak kis gondjaim, mert nem kell annyira előre tartani mint pl. Il-2-ben...találati arányon szerintem úgy 5% körül lehet :D
A random csata kész káosz, egymásba ütköznek a csapattársak elég sokszor... -
#574 Sírtok itt a kevés lőszer miatt...próbáljátok ki az Il-2 1946-ot, ott kevés lőszer. Azután mondjátok, hogy itt kevés. -
Glo #573 A 30 millis az nem is ágyú, inkább gránátvető :) A lőszerkészlet is ennek megfelelő. Mivel az orrban vannak az ágyúk (ráadásul 4 is) ezért nem fér annyi lőszer mint a szárnyágyús Fókába. -
Nazarov77 #572 Akkor lehet annyi, jó kevés. -
Szpecnyaz #571 Rosszul mondtam, úgy emlékeztem mindegyiken. De most hogy megint utána néztem, láttam hogy nem mindegyiknek, bár jelenleg is jó pár trapézszárnyas gép repked ( pl F-22, F-35) -
Szpecnyaz #570 Ezeknél nincs szükség a nyilazásra, mivel nagyon vékony szárnyak. Másrészt ezek sem egyenes szárnyak, hanem ún. trapéz szárnyak, gyakorlatilag minden US vadászon ilyen alkalmaznak. -
lexlutor #569 ..errol jut eszembe. en inkabb a csatagepekkel repkedek most tobbet, h teszteljem hany helyen is lehet felkenodi a kanyonok falara :) amikor is a kezembe kerult a tier3as csatagep. loszerkeszlet 20k :) -
#568 Natgeon volt 1 dokumentumfilm, hogy milyen utat kellett bejárni ahhoz, hogy valaki átlépje a hang sebességet. Ott is volt róla szó, hogy X sebesség felett baromira elkezdett rázni az egész, egyszerűen nem volt ott aerodinamikailag a gép. -
#567 Most komolyan, olvass már utána jobban.
Eddig nekem nem úgy tűnik, hogy a vitában én lennék az alul informált...
Azért rázkódtak a gépek, mivel nagy sebességnél az egyenes szárny a lökés hullámokat kvázi tolja maga előtt, minden sebességnél egyre többet, és egyre erősebben, ennek köszönhetően a gép erősen rázkódni kezd, ami előbb utóbb géptöréshez vezetne...
Az általad is említett X-1 pedig tényleg nem nyilazott volt, hanem nagyon vékony volt a szárnya. Na, kérdem én hogy hogyan pakolsz meg hajtóművekkel, fegyverekkel valami nagyon vékony szárnyat?
Nézz rá az F-104-re vagy az F-5-re... -
Szpecnyaz #566 Én 2600-ra emlékszek -
Nazarov77 #565 4k körüli de 4 géppuska gyorsan kipirította a tárat. -
Szpecnyaz #564 Nekem is a ME 262HG tetszik nagyon, annyira gyönyörű az a gép. Ráadásul tényleg nagyon jól lehet vele darálni, az a 4 gépágyú elég brutális tűzerőt jelent. -
badnewz #563 ahogy a hozzászólásokat elnézem lehet nem baj ha csak a bétába csatlakozom majd:D -
#562 Az engem is zavar, sok egyéb mellett, de el kell fogadni hogy ez még egy nagyon korai verzió és időbe telik, míg feltöltik tartalommal. -
lexlutor #561 ..mondjuk mar csak negy tizes hianyzik a hangarbol, de az attol meg engem baromira zavar, h semmi fegyverzetinfo nincs meg a jatekban a gepekrol.. -
Desmodromic #560 Arra gondoltam, hogy nagyobb eséllyel választják azt a játékost, aki naponta 2-3 órát WoT-ozik, mert ő valószínűbb, hogy többet fog játszani, ergo jobban segíti a játék tesztelését. -
#559 szerintem felesleges ilyen összeesküvés elméleteket szőni. akik helyesen töltötték ki a kérdőívet azok közül x embert kisorsoltak. kész ennyi. -
lexlutor #558 ezt h erted?
-
lexlutor #557 mennyi az a keves? a cutlassba 3600 loszer fer. -
Desmodromic #556 Aki az utóbbi 1-2 napban kapott e-mail-t, mennyit játszott mostanában WoT-al? Lehet, hogy figyelik az aktivitást? -
Nazarov77 #555 Ez a ME.262HG nekem nagyon tetszik, kinézetre is és amúgy is jól lehet vele darálni :D
Viszont!! Nagyon hamar kifogyott a lőszer... Remélem emelik a befogadó képességét hogy többet vihessek. -
#554 weboldalon be kell logolni, és ott download -
#553 Kaptam levelet hogy tölthetem a játékot. De nem kezdi el letölteni? Ti hogy szedtétek le? -
Szpecnyaz #552 Most komolyan, olvass már utána jobban. Azért rázkódtak a gépek, mivel nagy sebességnél az egyenes szárny a lökés hullámokat kvázi tolja maga előtt, minden sebességnél egyre többet, és egyre erősebben, ennek köszönhetően a gép erősen rázkódni kezd, ami előbb utóbb géptöréshez vezetne. Ezt a német a nyilazott szárnyakkal küszöbölték ki. Az általad is említett X-1 pedig tényleg nem nyilazott volt, hanem nagyon vékony volt a szárnya. Na, kérdem én hogy hogyan pakolsz meg hajtóművekkel, fegyverekkel valami nagyon vékony szárnyat? Sehogy, ezért maradt a nyilazott szárny.
Másrészt, nem véletlen hogy az amcsik amint rájöttek a nyilazott szárny előnyeire, egyből eszerint tervezték át a Sabre szárnyai, de Mikojan is ragaszkodott a nyilazáshoz, pedig sokat küszködött vele. Szóval nekem úgy tűnik, hogy eléggé világmegváltó dolog volt. Nem véletlen hogy az ezzel foglalkozó szakirodalom is a nyilazott szárnyat emeli ki a 262 erényei közül. Mondhatjuk úgy is, hogy a németek újra feltalálták a spanyol viaszt.
Hortennél én fogalmaztam rosszul, mert nem ezt mondta, hanem azt hogy direkt építették lopakodó jellegűre. Szóval ezért elnézést. Lehet hogy tényleg nem a gép anyaga lett volna ilyen, hanem a bevonata, de a szándék a lényeg szerintem. -
#551 A szövetséges tudósok csak a fejüket vakargatva gondolkoztak azon hogy miért rázkódnak a gépeik nagy sebességnél, amíg a német kollégák fel nem világosították őket a nyilazott szárny előnyeiről
Két dolgot keversz. Amit te "rázkódásnak" nevezel, az farokvezérsíknál fellépő káros örvényekre vezethető vissza, emiatt volt például a Me-163 farok nélküli kiépzésű. Ezt a teljesen elfordítható vízszintes vezérsíkokkal küszöbölték ki.
A nyilazott szárny a nagyobb elérhető sebességnél hasznos, mivel a szuperszonikus áramlásnál a kis sebességre tervezett szárnyprofilnál káros örvénylések keletkeznek. Aligha hiszem, hogy a szövetséges tudósok világmegváltó dolognak tekinthették, hiszen a szárnyak nyilazását az 1910-es évektől használták a repülésben, igaz akkor még a súlyközéppont miatt (mint a Dunnes-gépeknél). A nagy sebességű repülésnél az XP-55 Ascendernél szintén használták 1943-ban.
(enélkül nem lett volna hangsebesség feletti repülés)
Milyen fokban is volt nyilazott az X-1 szárnya, ami először lépte át a hangsebességet? :)
A lopakodó technológia pedig igen is a Ho.229-ből ered. Ezt maga Reimar Horten is elismerte.
Ahogy Coanda saját magát próbálta beállítani a sugárhajtómű feltalálójának az 1950-es és 60-as években? :)
Direkt olyan anyagokból tervezték a gépet ami jobban elnyeli a radarhullámokat.
Nem a gépet tervezték ilyen anyagokból, hanem a felszínére akartak kenni állítólag szénporral kevert fa ragasztót. A radarhullámok elkerülésének eféle módszere nem volt ismeretlen, például a németek a tengeralattjárók légperiszkópjának (snorkel) a víz fölé kilógó részét kaucsukkal borították, hasonló okokból. Az elv a szövetségesek előtt is ismert volt, de igénybe nem vették, mivel nem volt rá szükségük. A gép alakja és a radarkeresztmetszet közötti kapcsolat ebben az időben még ismeretlen volt.
A csupaszárny konstrukció is a szűk radarkeresztmetszet miatt volt fontos (legalábbis ez volt az egyik oka ennek a formának).
Az első csupaszárny Horten vitorlázógép 1933-ban repült, bő másfél évvel az első radar demonstráció előtt. Szóval az ok-okozati összekötés hibás. A csupaszárny, illetve vízszintes vezérsík nélküli elképzelés egyébként aerodinamikai okokra vezethető vissza, és újszerűsége miatt az 1930-as és 40-es években a repülőgép-tervezők között többen is kísérleteztek ilyen gépekkel (a francia AV3 szintén 1933-as például). Amerikában Northrop kísérletezett vele leginkább, az N-1M 1941-ben repült először.
A Horten IV., 1933-ban
A radarkeresztmetszet és a gép alakja közötti összefüggéseket csak az 1950-es években vetették papírra, egy szovjet tudós. Az 1960-as évek végén kezdtek el vele foglalkozni már komolyabban. Ekkor került újra elő a Northropnál a csupaszárny megoldás, mivel a kialakítás előnyeit ki tudták használni. Az 1940-es évek második felében készült YB-35-ösnél még nem voltak tudatában a dolognak, és nem is tapasztalták (részben mert légcsavaros gép volt, és a radarkeresztmetszetet az megnövelte). -
Renegade #550 én azt hiányoltam, hogy nem volt olyan válasz lehetőség, hogy Amcsi és Német repülőgépgyártás :-) -
Szpecnyaz #549 Igazából itt abból az egyszerű kérdésből indult a vita, hogy az usa a szu, vagy a németek repülőgépipara volt a leginnovatívabb. És szerintem nem túl nagy hype, ha azt mondom hogy német, elvégre nem véletlenül tülekedett mindenki a kutatóintézeteik romjai előtt. Persze ettől függetlenül, a amcsi meg az orosz tudósok is nagyszerű dolgokat találtak ki. Más haderőnemek terén pedig sok helyen jobb dolgokat is összehoztak mint a német kollégák. -
Renegade #548 Naaaaaa,
akkor már miért nem a Kínaiak a rakéta, a Franciák meg a sugárhajtómű atyjai. Ez kb olyan, mint ha a gőzgépre azt mondanánk, hogy görög találmány. :-(
A Hortent meg kis túlzással szokták lopakodónak nevezni, mert a korabeli radarok nehezen szúrták volna ki, de mintha erről szólna a lopakodótechnika.
A Tankokat, a doktrinák tették nagyá meg a bónusz featurek voltak előremutatóak, mint automata oltó rendszerek, optika, fémötvözetek, UHU.
Természetesen túlzó hypot teremtett a Német technika imádata (egyszerű túlkompenzáció a rendszerváltás miatt), na de mi ez új divat, hogy csak átlagosak voltak. Már várom mikor jön az első cikk valakitől, hogy a XXI-es típusú tengeralatjáró, már a megjelenése pillanatában elavultnak számított, mint a Sherman tank.
De hogy a kérdésedre kérdéssel válaszoljak:
mely nemzet nevéhez szokott fűződni egy találmány? Ahol kitalálják, vagy ahol felesztik/sorozatgyártják/hadrendbe állítják?
-
lexlutor #547 ..jaj ne mar itt is kezdodik.. "a tigris a vilaghaboru legjobb tankja!" .. ne maaa... -
Szpecnyaz #546 Elég nagy tévedésben vagy:
"Gloster sugárhajtású gépek? Whittle sugárhajtóművek? Especiel a sugárhajtású gépek terén anglia és németország eléggé fej-fej mellett haladt."
Az angoloknak egyedül a sugárhajóműveik voltak jók, de semmi egyéb, a 262 aerodinamikailag sokkal jobb volt nála. A szövetséges tudósok csak a fejüket vakargatva gondolkoztak azon hogy miért rázkódnak a gépeik nagy sebességnél, amíg a német kollégák fel nem világosították őket a nyilazott szárny előnyeiről (enélkül nem lett volna hangsebesség feletti repülés). Nem véletlen hogy az Me 262 és a Fw Ta 183 volt az, ami óriása hatást gyakorolt az amcsi és ruszki repülőgép tervezésre (Pl: Sabre, B-47, Mig-15).
A légiharc rakéták terén igazad van, mert ezt tényleg nem nagyon használták később.
A lopakodó technológia pedig igen is a Ho.229-ből ered. Ezt maga Reimar Horten is elismerte. Direkt olyan anyagokból tervezték a gépet ami jobban elnyeli a radarhullámokat. A csupaszárny konstrukció is a szűk radarkeresztmetszet miatt volt fontos (legalábbis ez volt az egyik oka ennek a formának).
-
#545 Köszi!
Én is próbáltam ott kutakodni, de nem találtam semmi jót. Ideiglenesen szerintem megfelel amit most beraktál... -
#544 Most néztem az eu.worldofwarplanes oldalt, hogy kimahináljam a hátteret és a bannert. Persze nem találtam meg a css-ekben a képet. Ellenben primán lehet látni, hogy copy-paste a WoT style-jait használták fel, egy csomó benne maradt kép ugyanis a WoT-ot ábrázolja, illetve a szövegek a WoT szövegei. :P -
SZU #543 Akinek még nem jött meg a levél, nézze meg a spam mappáját is. Nekem a freemail simán bevágta oda és 3 nap telt el, mire rájöttem már meghívtak. -
#542 Ezt be lehetne rakni fentre?
Esetleg ha valakinek van jobb akkor... -
#541 Attól függetlenül hogy egyértelműen a német repülőgépipar a győztes.
Miért is?
Elég ha a sugárhajtású repülőgépekre,
Gloster sugárhajtású gépek? Whittle sugárhajtóművek? Especiel a sugárhajtású gépek terén anglia és németország eléggé fej-fej mellett haladt.
a légiharc rakétákra
Ami alapjában véve az X-4 esetében ugye sikertelen drótvezérlésű elképzelés volt, és sose vetették be harcban, illetve a háború utáni tesztekben is leszerepelt, mint életképtelen elképzelés...
lopakodó technikákra gondolunk
A Gotha gépek nem voltak lopakodóak. Ez az fantazmagória csak a B-2A Spirit megszületése után terjedt el, hogy há-há, a németek már 50 évvel korábban csináltak csupaszárny gépeket is (mellesleges az amerikaiak is, Northrop által), úgyhogy ővék az első lopakodó gép. Ami mondjuk nem igaz.
Nem akarom lekicsinyíteni a német mérnökök munkásságát, de annyira fals kép alakult ki a német felsőbbrendő II.Vh-s technológiáról, ami már fáj. A jobb német harckocsiktól kezdve (amelyek nem értek fel a francia Char B1-el, majd a szovjet T-34 és KV-1-esekkel) a rakétatechnika atyjának tekintett Von Braunig (aki konkréten az amerikai Goddard ötletére és kísérleti rakétáira építet). -
Nazarov77 #540 Nekem volt egy jó kis joystickem régen. Most meg van xbox controller de ahhoz meg nincs kábelem hogy rákössem a gépre...
Úgyhogy marad az egér billentyűzet kombó. -
#539 Van végülis, csak most előkeresni a telepítő cd-t nem lesz egyszerű :D Lusta vagyok igazából :D -
#538 Nem kell, de nem árt. Én azzal játszom és egész jó. Egérrel meg billentyűzettel is lehet irányítani. -
#537 Kell joystick a játékhoz? Nekem is töltődik már, bár ma még nem próbálom ki valszeg.