A kezdetektől lehetett víz a Földön

Ha az õsrobbanásra gondolsz, akkor szerintem, félreérted az elméletet.
Az ugyanis a megismerhetõ univerzumról szól. Tehát azt mondja ki, hogy nem tudjuk megismerni az õsállapotot, magyarán azt, hogy mi volt a nagy bumm elõtt, már ha egyáltalán volt. Mert az is lehet, hogy az univerzum csak ciklikusan változik, de egy cikluson kívül nem láthatunk. És ez csak elmélet, az pedig tényleg hit kérdése is. Én kételkedem az õsrobbanást megelõzõ szingularitásban is, nem csak Istenben.

Ha Isten nem intelligens tervezõ, akkor mi?
Azt írásom arra volt válasz, hogy Isten is létezhetett öröktõl, ugyan úgy ahogy az anyag, tehát lehet, hogy ugyan arról beszélnek más néven. De ha Isten létezik, vagy létezett, akkor az intelligens tervezõ. Ellenkezõ esetben nem isten, csak természeti törvényszerûség. A kettõ közötti eltérés, az hogy alulról, vagy felülrõl hat, úgy ahogy írtam.

"Teljesen mindegy melyiket vesszük, a lényeg hogy mindegyik esetben kell lennie egy olyan, nevezzük "õs kiindulópontnak" amikor még semmi sem létezett majd hirtelen lett valami"

Félreértések elkerülése végett, az "õsgolyó" elõtti állapotra utalok mint hogy nem létezett semmi. Vagy az õsgolyónak örökké kellet léteznie

"Szerintem nagyon nagy probléma az, hogy az emberek a tudomány miadt ateisták. Legyen valaki ateista azért, mert úgy gonolja, hogy ha lenne teremtõ jó isten, akkor az nem hagyná, hogy ..."
Ez szamárság! Mert attól független a létezés, hogy valaki jó, vagy rossz!
Ha Isten gonosz lenne, az nem zárná ki a létezését. Egyébként, pedig a hívõk szoktak a tudománnyal vagdalkozni, hogy ezért meg azért feltétlen léteznie kell a teremtõnek. Én viszont nem keresem a tudományos magyarázatot az ellenkezõjére, mert az felesleges. #151-ben írtam is miért. De azokat az állításokat amelyekkel igazolni akarják Isten létét, csak úgy lehet cáfolni, ha a tudományra hivatkozol. Például: Nincs bizonyítva az evolúció, pedig de bizonyítva van! A termodinamika törvényének ellentmond az alulról való szervezõdés, nem mond ellent, mert másról szól! Stb.

"És itt bukik meg az intelligens tervezésre felhozott érv, miszerint a világ túl bonyolult ahhoz, hogy magától létezzen. Hiszen egy még bonyolultabb kell a teremtéshez. Viszont ha az egyszerûbb képes bonyolultabbá szervezõdni, akkor nincs szükség teremtésre"

Senki nem beszélt intelligens tervezésrõl és társai.

A kérdésem nem arra vonatkozott, hogy hogyan lesz kicsibõl nagy, egyszerübbõl-bonyolult, hanem hogy hogy lesz a semmibõl valami. És erre a tudomány képtelen választ adni.

Szóval, jelenleg a tudomány álláspontja:

"õsgolyó" -> õsrobbanás ->tágulás ->összehúzodás ->"õsgolyó" ->õsrobbanás ...
Vagy:
"õsgolyó" ->õsrobbanás ->tágulás a végelenségig

Teljesen mindegy melyiket vesszük, a lényeg hogy mindegyik esetben kell lennie egy olyan, nevezzük "õs kiindulópontnak" amikor még semmi sem létezett majd hirtelen lett valami. Vagy a másik megoldás hogy az "õs kiindulópont" örökké létezett.

Akármelyik is igaz, alapjaiban dönti össze a fizikát. Harmadik megoldás pedig jelenleg nem ismert.

Mindenestre a fentiek miatt én azt vallom, hogy a tudomány és a vallás sok térületen ugyanazt mondja, csak más "nyelven".

Nem a hasonló génkészlet, hiszen az ember génkészlete az egysejtûekéhez is hasonló. Hanem azok a megegyezõ részletei amelyek a gének keveredése elõtt nem voltak a homo sapiens sapiens-nél, viszont a homo sapiens-nél már meg vannak.
Az ember géntérképe már meg van, az elõdeinké töredékesen, de ezekbõl a töredékekbõl is látszik, van azonos és eltérõ részek, ezeket vizsgálják. Ennek alapján publikálták már azt, hogy volt keveredés a neandervölgyivel.
Tehát ha változhat a génállomány, és azzal egy faj elõnyhöz jut, az már evolúció.
Ezért 100% bizonyíték az evolúcióra, hiszen volt változás, és a mai ember elõnyben van, mivel elõdei kipusztultak(neandervölgyi és a homo sapiens sapiens már nem létezik, csak a homo sapiens).

toto mondta:

"Az emberféléknek sok szálon futó evolúciója volt és a mostani állapotában a
fõemlõsök közül az emberszabásúak képviselik ezt a folyamatot. Ezek közül homo sapiens sapiens-nek sikerült az emberré válás (lett homo sapiens), mégpedig a legutóbbi genetikai kutatások szerint úgy hogy a neandervölgyi génjeibõl is van fellelhetõ a mai embernél. Ez azt jelenti, hogy nem is egy hanem két szál is részt vett az emberré válásban. Ez pedig megdönthetetlen bizonyíték, mert ha teremtve lenne az ember nem lenne rokonságban egy kihalt emberfajjal. Egyáltalán miért lenne kihalt emberfaj? Már ez elég bizonyíték."

-Nem vagyok genetikus, biológus, stb., nem értek hozzá. Pont azért kérdem, hogyha valaki ért hozzá, akkor az magyarázza már el nekem, hogy a hasonló génkészlet miért lenne MINDEN KÉTSÉGET KIZÁRÓ, 100%-os bizonyíték?

javítás:
"attól függõen hogy mi mellett dönt"

Szerintem nagyon nagy probléma az, hogy az emberek a tudomány miadt ateisták. Legyen valaki ateista azért, mert úgy gonolja, hogy ha lenne teremtõ jó isten, akkor az nem hagyná, hogy ...
De ne azért, mert általa föl nem fogott dolgokra (tudomány) hivatkozva tagadja isten létezését. És isten nemlétét ezzel bizonyítottnak látja!
Ez a tudomány megcsúfolása. Az ilyen ateizmus éppoly értelmetlen mint bármelyik teizmus!
Ma az emberek úgy hisznek a tudományban mint régen az istenben. És csak azért hisznek a tudományban mert pozitív dolgokat ad nekik.
De ha a földet tönkretesszük (,ha tünkretesszük!), akkor majd ugyanilyen emberek fogják átkozni a tudományt és meglincselni a tudósokat mert a gonoszt szolgálják. Ez a probémám!
Ha a hitvitában felhozzuk a tudományt, az a tudománynak árt. A kettõt teljesen függetlenül kellene kezelni. Olyan boldogan meglehetnének egymás mellett.
Legyen nyugottan ateista. Azt sem bánom ha az agnosztikusokat utolsó ajjas simuló nemtudomminek tartja. De ne a tudománnyal cáfolja isten létezését.

A "kémia, fizika, biológia, mikrobiológia" max egyes egyházak éppen hivatalos tanításait cáfolhatja, de nem a vallás eredetét és nem istenük létét.

Ha valaki csak a fundamentális teizmust és az erõs ateizmust ismeri akkor nagyon korlátolt. Az ilyen emberekbõl vagy vallási fanatikus lesz, vagy öngyilkos, attól függetlenül hogy mi mellett dönt. Nagyon sok itt ateistaként írkáló sokkal boldogabb lenne ha nem a tudományban hinne hanem valamelyik istenben. Egyszerûen azért mert gyenge a jellemük. Az egyház talán kihasználja, de mellette lelki békét nyer ha mélyen hisz. (Ami persze hormonok termelését jelenti, de a lényeg az hogy boldog.) A tudomány viszont szarik rá.
Tudományos szempontból az emberek nagy része értéktelen és nincs rájuk szükség! A sor elején a számítógép elõtt ülõ játékok között sg fórumozó hulladékékokkal! A genetikai változatosságot az emberiség töredéke is biztosítaná. A fejlõdést pedig nem õk viszik elõre. Hidjünk a tudományban? A tudomány válasza: optimalizáljuk a hatékonyságot minimálisan tartva az erõforrásfelhasználást. Írtsuk ki az emberiség 99.9 (+/- ...) %-át.
A tudományban nincs emberség. A tudományban nincs könyörület. A vallásokban viszont általában van. NE HIGGY A TUDOMÁNYBAN, HA HINNI AKARSZ HIGGY VALAMELYIK VALLÁSBAN. A tudományhoz pedig álj úgy mint egy utolsó kurvához. Használd ki amíg jó valamire aztán dobd el!

Az itt leírtak nagy része nem közvetlenül rád vonatkozik, még akkor sem ha egyes szám második szmélyben írtam.

On!
A Naprendszer keletkezéséhez (és pusztulásához) kapcsolódva:
Ember! Csillagporból lettél, és csillagporrá válsz!

Pontosan! Ezért írtam hogy mostani állapotában.

az evolúció még mindig tart, és addig fog is tartani amíg van élet

"Tudtommal az emberi evoluciora utalo megdonthetetlen bizonyitek nincs"
Már hogyne lenne! Az emberi faj evolúciója igen is egészen jól ismert, alig hiányzik láncszem. Ami hiányzik az sem olyan fontosságú ami megkérdõjelezhetné az egészet, csak apró részletek ismeretlenek. Az emberféléknek sok szálon futó evolúciója volt és a mostani állapotában a fõemlõsök közül az emberszabásúak képviselik ezt a folyamatot. Ezek közül homo sapiens sapiens-nek sikerült az emberré válás (lett homo sapiens), mégpedig a legutóbbi genetikai kutatások szerint úgy hogy a neandervölgyi génjeibõl is van fellelhetõ a mai embernél. Ez azt jelenti, hogy nem is egy hanem két szál is részt vett az emberré válásban. Ez pedig megdönthetetlen bizonyíték, mert ha teremtve lenne az ember nem lenne rokonságban egy kihalt emberfajjal. Egyáltalán miért lenne kihalt emberfaj? Már ez elég bizonyíték.

"A liberalizmus tudatos terjesztese a hit hagyomanyat is kiirtotta Europaban."
Hol írtották volna ki, rengetegen gyakorolják még ma is a vallást, az ünnepek nagy része szintén keresztény ünnep (bár az idõpontja ha jól tudom egyiknek sincs köze ahhoz, hogy valójában mikor történhetett, pl. karácsony).

"Tudtommal az emberi evoluciora utalo megdonthetetlen bizonyitek nincs, a pszichologia sem vilagit ra semmire a Bibliaval kapcsolatban."

Megdönthetõ nincs, én bõven elegendõnek mondanám. A pszichológia (illetve az agykontroll) meg nyilván nem a bibliára ad magyarázatokat te észlény, hanem magára a hitre, miért hisznek az emberek Istenben, miért látják úgy, hogy szükség van erre, miért tapasztalhattak meg dolgokat, nameg magára az emberi fantáziára illetve a tudat és a test kapcsolatára (ami már inkább biokémiai dolog).

Ha isten nem létezik, ki kéne találni... Sok butát etetni kell valamivel

Hívõk: feltétlen elfogadják Isten létezését
Agnosztikusak: Nem döntöttek
Ateisták: tagadják Isten létezését és nem hisznek szellemi erõkben sem
Ufóhívõk: szerintük Isten egy földönkívüli
Egyéb nem egy Isten hívõk más vallásúak más szellemi erõkben hisznek

Egyébként Isten mindenképp létezik, a hívõk gondolataiban.
Na ebben az esetben lehet kevésbé bonyolult a világnál, hiszen nem õ teremtette az embert, hanem az ember az Istent.

"Nem ismerjük még a saját világunkat ahhoz, hogy kijelenthessünk ilyet"
Isten létezik! Erre az állításra igaz a fenti mondat.
Isten nem létezik! Ezt az állítást nem lehet igazolni, mert valaminek a létezését lehet igazolni, a nem létére csak következtetni lehet. Én az utóbbit teszem.

Nem a tény, hanem az érv bukik, ha jól olvasod!
Tehát az nem jó érv, hogy azért feltétlen kell teremtõ intelligencia, mert a világ olyan bonyolult, hogy anélkül nem létezhet.
"Mihez képest bonyolult?"
A világhoz képest bonyolultabbnak kell lennie a teremtõnek, hiszen ha nem bonyolultabb, akkor az a változat, miszerint az egyszerûbb felõl haladunk a bonyolult felé, és akkor nem kell teremtõ.
Persze mi is alkotunk náluk kevésbé bonyolult világokat (pl.:virtuális valóság), de mindenképp mi vagyunk a bonyolultabbak. Amennyiben ez nem így lesz egyszer, akkor az már nem teremtés, hanem fejlõdés. Ugyanis a jelenlegi univerzum egy része (mi emberek) olyan fokra léptünk, hogy egy új magasabb szervezettségi fokozatot tudtunk létrehozni. De az mindenképp része lesz az univerzumnak, tehát azáltal az fejlõdik.

Mihez képest bonyolult?

"És itt bukik meg az intelligens tervezésre felhozott érv, miszerint a világ túl bonyolult ahhoz, hogy magától létezzen. Hiszen egy még bonyolultabb kell a teremtéshez."

Nem ismerjük még a saját világunkat ahhoz, hogy kijelenthessünk ilyet. Lehet meg vannak a lehetõségek arra, hogy világokat teremtsünk mi magunk is.

" talán az amit a vallások állítanak a világegyetem létrejöttérõl, meg amit a tudomány, azt talán pont ugyanaz, csak a nevek eltérõek"
Nem a nevek az eltérõek (Energia Isten), hanem intelligens tervezésû vagy sem a világegyetem. Tehát egyszerûbb felõl haladt a bonyolultabb felé a szervezõdés, vagy egy legbonyolultabb hozott létre kevésbé bonyolultat.
És itt bukik meg az intelligens tervezésre felhozott érv, miszerint a világ túl bonyolult ahhoz, hogy magától létezzen. Hiszen egy még bonyolultabb kell a teremtéshez. Viszont ha az egyszerûbb képes bonyolultabbá szervezõdni, akkor nincs szükség teremtésre. A tudományban a káoszelmélet biztosít ilyen lehetõséget. Hiszen tisztán látszik, hogy igen is szervezõdhet az anyag, ha elég sok van belõle. egyébként a tapasztalat is ezt mutatja, hiszen még a társadalom is fejlõdött, ahogy nõtt az emberek száma. (Család, falu, törzs, állam) De még van jó pár példa erre. A legegyszerûbb, ahogy a kristályok keletkeznek. Ez mind arra mutat, hogy lehetséges, és létezik is egyszerûbbõl a bonyolultabb felé történõ spontán fejlõdés. A káoszelméletet pedig érdemes tanulmányozni, annak aki nem hiszi, és a termodinamikát hozza fel példának, aminek semmi köze ehhez.

Olyanok vagyunk mint a halak az akváriumban,el sem tudjuk képzelni mi lehet a mi kis világunkon kivül!
Nekik mi is istenek lennénk,mindig jön a kaja néha kitisztul a viz,stb.

Logikailag viszont nincs sok értelme egy ekkora univerzumot létre hoznia az istennek,csak az emberek miatt.
Elég lett volna egy bolygó légkörrel amin kivül nincs semmi.
Valahogy sehogy sem áll össze a kép!
Túl van bonyolitva.

"1, Tudomány kérdése a vallás felé:
Ha Isten teremtette a világegyetemet, akkor ki teremtette az Istent?

Válasz: Isten örökké volt"

A tudomány ilyent nem kérdez, mert a tudomány szerint az idõ is az õsrobbanáskor keletkezett.
Nem volt egy üres tér, és egy idõüont, amikor abba belerobbant az anyag, mert a tér, az idõ, és az anyag az psrobbanásból született, tehét nem semmi volt elptte, hanem semmi sem volt elõtte. Nem volt az õsrobbanás elõtti 1 másodperc, és nem volt az õsrobbanástól 1 méterre sem. Mert sem tér, sem id nem volt az õsrobbanás pillanatától."

Tehát a semmibõl keletkezett valami. Pont sikerült megcáfolnod magad.


"Ha ez neked paradoxnak tûnik, akkor az még paradoxonabb, amit te állítasz."

Én azt állítom hogyha az ösrobbanás elõtt nem volt semmi, akkor a semmibõl lett valami tehát cáfolodik a fizika egyik alaptétele.

Te meg azt állítod hogy az ösrobbanás elõtt semmi sem volt. Ergo megint csak a semmibõl lett valami. És megintcsak cáfolodik...

Mellesleg rajtad kivül senki nem válaszolt a felvetésemre, ebbõl is látszik hogy mennyire könnyü egymás torkának ugrani vallási kérdésekben (lásd 100 hozzászóláson keresztül), és mennyire nehéz tudományosan megválaszolni azon egyszerü kérdést hogy:

"Ha nem Isten teremtette, akkor mibõl lett a világegyetem?"

Mert vagy azt kell mondanunk hogy a világegyetem örökké létezett (ez esetben semmi különbség nincs a vallás "Isten örökké létezett" mondásával, vagy pedig azt hogy a semmibõl jött létre, ami pedig ütközik fizikai alaptörvényekkel és megfelel annak hogy "Isten a semmibõl" teremtette.

Mindenesetre én nem igazán vagyok vallásos, mindösszesen arra próbáltam rávilágitani, hogy talán az amit a vallások állítanak a világegyetem létrejöttérõl, meg amit a tudomány, azt talán pont ugyanaz, csak a nevek eltérõek.

Hát ez kurva undorító nem is értem hogy tudják a hívõk a példamutató értékrendjükkel elfogadni ezt hogy a testvérek dugták egymást

Igazad van, mert valószínûleg a marson is volt víz. De a grav erelye nem volt elég arra, hogy megtartsa. Pl. a vénuszon túl meleg van ahhoz, hogy víz legyen, de gõz lehetne... De annak nincs mágneses pajzsa. A marson pedig MÁR nincs pajzs.
Egyébként én is csak egy elméletet írtam ide, ez nem biztos hogy úgy van. Szerintem az én elméletem valószínûbb, mint az hogy egy 5000-fokos felszínû izzó gömb megtarthat ennyi most már folyékony állapotban lévõ vizet.
számoljunk egy kicsit:A föld felszínét 71% víz borítja,ennek a mélysége átlagosan 3500 méter ebbõl kivonva a szárazföldeket durván 2485 méter vastagságú egybefüggõ vízréteget kapunk a föld teljes felszínére.
Minden köbméter vízbõl 1000 köbméter gõz keletkezik. ebbõl arányosan látható, hogy az egykor volt izzó föld felszíne felett lebegõ gõzréteg vastagsága elérte volna a 2500 kilométert. Ehhez képest már egy mûhold keringése is csak 100-200 km között van. Képtelenség lett volna az akkori földnek megtartani egy ilyen méretû légkört. /tudom, a nyomás, stb összesûríti a gázokat, de az adatok kielemzése után azt kapjuk, hogy nem maradhatott volna ennek a víznek csupán a tizede sem, ha így keletkezik a föld. Túl kicsi a gravitáció. A jupiter, egy gázóriás, mégis mindössze 1000 km. a felszíni burka, és az is javarészt hidrogén.

Peetkiller. Sz.tem a Mi is lehet ez? -re a válasz a Nem a Föld naphoz aló távolsága? Lehet másik bolygón is volt víz csak mostmár más formába van mármint atomokra bontva máshogy található meg! De nehogy okoskodásnak vedd csak kérdezem! Lehet ,hogy máshol is volt csak atomjaira bomlott a víz aztán csatlakoztak más más anyagokba amibe most megtalálhatóak!

Bocsi a beszúrásért, de szerintem egészen másképp keletkezett a víz a földön, mint ahogyan itt fejtegetik a tudósok.
Kiindulópont: Egyedül a föld birtokol jelentõs mennyiségû vizet /halmazállapottól függetlenül/ a belsõ bolygók közül, ez önmagában véve is érdekes, mert rámutat arra, hogy a földnek ezen kívül kell lennie még valamilyen különleges tulajdonságának is, amiben a többi bolygótól eltér. De mi is lehet ez?
Személy szerint baromságnak tartom azt a nézetet, miszerint a vizet üstökösök és meteoritok hozták volna a földre,pláne ilyen menyiségben.
Az én teóriám egész más. Tény, hogy kialakulóban lévõ, de még forrongó földünk 3,8 milliárd éve ütközött egy óriási, majdnem mars méretû égitesttel. Ettõl a 13"os tengelyelhajlás, és a máig meglévõ mágneses pajzs, ami megvéd minket a napszéltõl. Namármost, akár gondolhatnánk arra is, hogy ez a becsapódó bolygó hozta ide a vizet jég formájában, de szerintem még ez sem lenne igaz. Véleményem szerint a földünket körülvevõ mágneses pajzs "teremti" számunkra a vizet,azáltal, hogy a napból kisugárzott gamma fotonokat befogva a szabad neutronokkal és protonokkal hidrogén atomokat képez, amelyek a felsõlégköri statikus un vörös villámok hatására oxigénnel vízzé fuzionálnak. Ez egy nagyon hosszú folyamat, de idõ volt rá bõven, és ez az elmélet szerint, még most is termelõdik víz a földön, bár valóban csak évente néhány tíz tonna, de ez milliárdos nagyságrendben tengereket képez. Maga a mágneses pajzs is annak a becsapódásnak köszönhetõ, azáltal, hogy a két bolygó eggyé olvadt, valószínûleg a föld magja mégsem lett teljesen gömb alakú, szerintem inkább egy forgó bipolmágnesre emlékeztet. Ez gerjeszti ma is a pajzshoz szükséges energiát.

Szerintem "kissé" félreértelmezed a dolgot.

Van aki abban "hisz" amit be lehet bizonyítani, hogy létezõ dolog/jelenség és arról tudja, hogy nincs amire szintén van bizonyíték. Pl mindenki tudja, hogy ha megiszik 3 liter töményet akkor felfordul. Ez bizonyítható.
Isten nem ilyen. Mivel eleve egy megfoghatatlan dolog ezért nem lehet bizonyítani sem a létét sem azt hogy nem létezik.

Én pl elfogadom, hogy lehetséges olyan dolgok léte az univerzumban amik istennek tekinthetõk. Ez persze nem egyezik a keresztény hittel. Számomra egyértelmû, hogy ha létezik is Isten akkor sincs semmi köze az emberiséghez. Nem hasonlít rá, nem figyeli õt, Nincs menny és pokol, stb.
Ellenben lehetséges, hogy vannak olyan pl energialények akiknek az értelme, tudása, hatalma az emberi felett áll. Talán képesek galaxisokat teremteni, utazni az idõben meg minden egyéb.
Szóval egyáltalán mi Isten? Mi a pontos definíciója? Mi az a pont/határ amitõl valami istennek tekinthetõ?

Kontratenorban nyomod? Kara kan biztos meghallgatna.
A liberalizmus tudatos terjesztese a hit hagyomanyat is kiirtotta Europaban.
Tudtommal az emberi evoluciora utalo megdonthetetlen bizonyitek nincs, a pszichologia sem vilagit ra semmire a Bibliaval kapcsolatban. Mirol beszelsz?!

Fölösleges belekötni szerintem fogalmazási vagy kevésbé átgondolt véleménybe, ha úgyis pontosan tudod, hogy az emberek miért nem fogadják már el azt, hogy Isten létezése egyáltalán feltételezhetõ lenne. Egyrészt a tudomány ismereteivel (kémia, fizika, biológia, mikrobiológia), amik egyre inkább kívülre tolják azt, hogy "hol lehet ez az Isten" (mikor már magyarázatot adtunk a tudatra, az agy mûködésére is, láthatjuk világosan az evolúcióban az agy fejlõdését például), számos más tudomány, mint az történelem (ezek közül is pl. az egyház története), vagy pszichológia is rávilágít arra, hogy az egész nem más, mint emberek által kitalált történetek.
A kereszténység illetve az egyház célja változó. A kezdetekben, illetve ma a vallás célja nem az, hogy higyj Istenben, hanem a hit, az hogy helyes értékrendre tanítson, hogy stabil boldogságot adjon az embereknek, akkor is ha pl. betegek, szegények, stb..

És mivel ezt jól is csinálják, engem, és szerintem legtöbb ateistát nem érdekli, hogy ki mit hisz. Ennek ellenére egy tudományos fórumban nem fogom én sem, és mások sem azt szó nélkül hagyni, ha vallásos oldalról próbálják kifogásolni, ráadásul többnyire megfelelõ tudományos alapok nélkül ezeket.

Az elõzõ hozzászólásomnál kifelejtettem érvként még, hogy nem tudom hányan mozogtok vagy mozogtatok vallási környezetben, én viszont rendszeresen, átlagban havonta egyszer a Ferences templomban éneklek misén, és azt azért látom, hogy kb. 30-40 év alatti emberek egyáltalán nem járnak. Még mielõtt megkérdeznétek egyébként, hogy legnagyobb ateista létemre miért járok templonban, azért részben már adtam magyarázatot erre ebben, meg korábbi hozzászólásomban is, igaz én csak énekelni járok oda, mert nagyon szépek a többszólamú misék. A másik, hogy gyakorlatilag a többszólamúság is már egy harc volt a politikaicélú egyházzal szemben, és talán jelentõs lépés a gyengítésében 😄 (jóideig nem volt megengedett, és egyszer, miután már 16 szólamú és nem éppen csak egyházi szövegû motetták is keletkeztek, be is tiltották majdnem a összeset valamikor a XII. század környékén).

Kain a sajat testvereire gondolt.

Adam es Eva gyerekei egymassal fekudtek le. Mi olyan nehez ezen? Azok gyerekei pedig mint unokatestverek háltak egyutt, verfertozes nelkul. Olvastad egyaltalan vagy csak okoskodsz?

Ez kicsit túlzásnak, túlzott általánosításnak tartom amit mondasz, hogy ateisták nagy része is elkezd hinni halálos ágyán, de az tény, hogy nagyon sokan. Habár én nem igazán látom, hogy ez bármire is érv lenne a vallás irányába, ez egyszerûen pszichológiai dolog, leegyszerûsítve gyávaság... Nem tudom jól megfogalmazni, de valami "mindegy, elkezdek hinni is biztos ami biztos, csak éljem túl, vagy legyen még valami más jó is halál után" érzés. Mindenesetre abban is biztos vagyok, hogy egyre kevesebb az ilyen eset, mert azért valamilyen szinten ennek benne kell lennie az emberben, tehát fõként arra gondolok, hogy kell valaki rokonok közül, aki mélyen hívõ volt (szerintem majdnem mindenkinek van olyan nagyszülõje, aki erõteljesen vallás (volt)), szülõk viszont már jóval kevesebben.
Arról nem beszélve, hogy a tudomány is egyre több emberhez jut el, ami szintén teljesen eltávolítja az embereket attól, hogy higyjenek. És még számos tényezõrõl, pl. aki a keleti filozófiákat megismeri, legfõképpen a buddhizmust, az még annál is jobban eltávolodik az ilyen hittõl. Az segít leginkább elfogadni a halált is 😄

Egyrészt azt állítod hogy ateista vagy, tehát hiszel abban hogy isten nem létezik. Aztán azt mondod hogy "Én abban hiszek, amit meg lehet mérni".
Milyen méréssel lehet eldönteni hogy isten létezik-e vagy sem?

Márpedig mindenki vétkezett.. :-)

Sokan életük végéig burokban élnek. Mert az úgy nekik jobb. Aztán amikor baj van a burok kettéhasad és ott áll a véres valóság. MI van ha tényleg van pokol? Sõt akkor már kezdik elhinni, hogy van és borzasztó félelem lesz úrrá rajtuk rettegés ha úgy tettszik, amit a megbánás és hinni kezdés valamennyire enyhít. Persze nem vagyunk egyformák. De aki vétkezett az a halálos ágyán általában igenis el fog számolni a lelkiismeretével.

LOL,
Tehát azt állítod, ha végtelen sok negatív szám van, akkor már pozitívok nem is léteznek, hiszen a negatívok kitöltik a teret...

"1, Tudomány kérdése a vallás felé:
Ha Isten teremtette a világegyetemet, akkor ki teremtette az Istent?

Válasz: Isten örökké volt"

A tudomány ilyent nem kérdez, mert a tudomány szerint az idõ is az õsrobbanáskor keletkezett.
Nem volt egy üres tér, és egy idõüont, amikor abba belerobbant az anyag, mert a tér, az idõ, és az anyag az psrobbanásból született, tehét nem semmi volt elptte, hanem semmi sem volt elõtte. Nem volt az õsrobbanás elõtti 1 másodperc, és nem volt az õsrobbanástól 1 méterre sem. Mert sem tér, sem id nem volt az õsrobbanás pillanatától.

Ha ez neked paradoxnak tûnik, akkor az még paradoxonabb, amit te állítasz.

Te azt mondod, hogy isten örökké volt. Ez mit jelent? Hogy végtelen ideje létezett már, tehát végtelen ideig várt a teremtéssel. De ha valamit végtelen ideig nem terentenek meg, az sohasem teremtõdik meg.

Sajnos nemcsak láttam, hanem át is éltem. Márminthogy haldokoltam.

Az mind1, hogy te mennyi haldoklót láttál, fõleg ha büszkeségbõl nem mondják meg neked mit éreznek igazán. Ezt, hogy nekiállnak hinni nem én találtam ki. Az esetek nagy többségében valóban így van. Te azzal, hogy mondjuk láttál 10. haldoklót nem tudsz messze menõ következtetéseket levonni. Hiszen ezekben a pillanatokban is több tízezer ember haldoklik ha nem száz, szerte a világon.

"Azt viszont remélem tudjátok, hogy az ateisták nagy hányada a halálos ágyon nekiáll hinni. Fõleg ha sokat szenved..."

Ezt hány haldokló mesélte neked? Továbbá hány haldoklót láttál már? Igazit. Nem a helyszínelõkben, vagy a Columbóban. Mert én láttam egy párat, néhány mellettem halt meg a kórházban, de egy se volt olyan állapotban, hogy elkezdjen hinni.

Menjél be egyszer a belgyógyászatra, és nézd meg a halálraítélteket. Kicsit másképp fogsz kijönni, mint ahogy bementél; a látvány után más ember leszel. Esetleg nem fogsz hasra ütve ilyen ostobaságokat kitalálni.

A tudományban nincsenek válaszok a "miért?" jellegû kérdésekre. Soha nem is voltak, és nem is volt cél soha.

Én nem vagyok agnosztikus, én ateista vagyok. Én nem vallom, hogy "lehet, hogy van, de lehet hogy nincs". Az agnosztikusokat még a teistáknál is gyarlóbbnak tartom, ugyanis a teistáknak is van konkrét véleményük, ami mellett érvelnek, és amit felvállalnak. Az agnosztikus meg a "se hús, se hal" kategória. Mondtam is valamit, meg nem is. Állítok valamit, ugyanakkor az ellenkezõjét. Magyarok közt magyar vagyok, cigányok közt cigány, négerek közt néger, hogy meg ne lincseljenek a másságomért. Igazi csúszómászó emberfajta az agnosztikus (privát vélemény).

Én abban hiszek, amit meg lehet mérni, vagy a létezését közvetett módon ki lehet mutatni. Ami egyik módszernek sem felel meg, az puszta spekuláció, és bár a tudomány is megenged magának spekulációkat, a hívõkkel ellentétben azon dolgozik, hogy a teóriák tényekké váljanak, az anyag egyre mélyebb megismerésével, és a tökéletlen eszközök tökéletesítésével.

A fundamentalisták nem törekednek arra, hogy bizonyítékot találjanak az istenük létezésére, és nem törekednek a fejlõdésre. Ez közöttünk a lényeges különbség.

Na meg arról nem is beszélve, hogy vajon a titkos archívumaikban mennyi mindent eltitkolhatnak?...

Huh, most nézem csak milyen port kavart a hozzászólásom😊, nemhiába sok háború is vallások/hitek miatt tört ki.

A részemrõl persze édes mindegy, hogy ki mit hisz. Mindenkinek szíve joga azt gondolni amit akar. Az érdekes ebben csak az, hogy nagyon sok dolog tudományos tekintetben sem egyértelmû.

Hülyék voltak például a földközpontú világkép hívõ. Nem, csak ha a napot tesszük középre, akkor egyszerûbb leírni a bolygók mozgását. Vagy hülye az aki azt mondja, hogy a föld lapos?, és mi van ha végtelenített és a gravitáció éppen olyan, hogy azt érezzük, hogy gömb alakú?

Vagy azzal, hogy azt mondjuk a gravitáció miatt esik le egy alma, akkor már megmagyaráztuk az egész jelenséget, és hátradölhetünk. Mi az a gravitáció?, miért nem taszít? Ki mondta meg neki, hogy vonzani kell, és éppen annyira?

Ezeket a kérdéseket egész nap folytathatnánk, és 1000 év múlva sem tudnánk õket megválaszolni. Amire bizonyítékunk van tehát arra sincs végérvényes válaszunk. Három dologot tehetünk így: azt mondjuk, hogy ez így van és kész, azt mondjuk, hogy Isten alkotása mindez, vagy kutatunk. Érdekes megnézni egyébként, hova álltak ebben a kérdésben életük végén a nagy kutatók/tudósok.

Semmi baj azzal, ha valaki Isten tagadó, de azért nem kell oltani a másik oldalra állókat. Egyiknek sincs semmi bizonyítéka. Hite és tapasztalata van!
Az egyházak persze elég sárosak abban, hogy ma az ateizmus ilyen népszerû világ "vallás" lett. Én szívem szerint eltörölném az összes egyházat és rábíznám az egyénekre, hogy miben hisznek. Ne egy társaság, a hangerõ, a pénz vagy épp egy háború döntsön az Istennel való kapcsolatról.

---Ezt csak azoknak akiket érdekel a Biblia:
Sokszor felmerülnek kérdések, mint például a vérfertõzés: ki mondta, hogy egyetlen emberpárt teremtett Isten? Tovább kell olvasni, amikor Kain azt mondja, hogy "hontalan és bujdosó leszek a földön, s bárki, aki rámtalál, megölhet"...Ki ölheti meg?, az apja, anyja?...nem, más emberek!

Sokminden egyszerûbb, mint gondolnánk.

Nem vágom mi köze van ennek az én nyugalmamhoz. :-)

csakhogy ez már nem vallás kérdése hanem ezzel nyugtatod magad.... De ne is zavarjon... Am ha isten bácsi mindenható akkor mi a pöcsért kelett dzsízászt leküldenie? Hát õ lát és hall és tud mindent, azt is ami még meg sem történt hát mert õ az atyaúristen

Az biztos!Titkon mindanyian reméljük hogy nem vagyunk egyedül,hogy részei vagyunk valami többnek mint molekulák rendezett csoportjai.
És minnél nagyobb a szenvedés annál inkább!
Csak kellene valami elfogadható magyarázat,elõbb utóbb megtaláljuk csak mikor?

Azt viszont remélem tudjátok, hogy az ateisták nagy hányada a halálos ágyon nekiáll hinni. Fõleg ha sokat szenved...

Ha nincs közünk az alapokhoz akkor lehetnél olyan rendes, hogy leírod.

Nekem röviden annyi, hogy az ember ki lett tagadva a paradicsomból és nehézzé lett számára téve az élet mivel ellenszegült az úr akaratával. Aztán egy idõ múlva elküldte fiát nézzen körül mi a helyzet. A helyzet szarabb volt mint gondolták. Jézus a kereszthalállal mégis esélyt biztosított azoknak az embereknek a pokol elkerülésére akik igazak és betartják a 10 parancsolatot.

Azt hiszem ez ennyire egyszerû és rövid. Ha tévedek kérlek javíts ki, elismerem nem vagyok mûvelt ebben a témában.

Az elõzõ pápát kedveltem mégha az egyházat nem is,de ez az uj annyira unszimpatikus hogy az borzalom.