"-Vannak 15 tonnás kőtömbök is. Mozgatásuk halál, illesztésük na arról ne is beszéljünk. Ne vicceljünk görgőkkel (Nem is ismerték), vizi usztatással."
A gorgoket ismertek, de a falfestemenyek alapjan epitett fa palyan, agyaggal sikositva szanokkal mozgattak. A vizi szallitas pedig olcso, foleg folyasiranyban.
"-Akik tetszetős leírást adtak, azok közül senki sem demozott élőben semmit. Az egész időigénye a végtelenbe tart."
Kiveve par csapat, akik kozzul nemelyiknek sikerult reprodukalnia es filmre is vettek.
"-Mi a fenével munkálták ki ilyen tökéletesre.(Csak faeszközeik voltak állítólag)"
Kovel. Egy puha kovet nagyon jol visz egy kemenyebb. Ezt mar a kokorszaki emberek is tudtak, pedig az joval korabban volt. A kulso boritas is ezert kopott joreszt le, mert a legpuhabb kobol volt, hogy konnyu legyen formara csiszolni.
"-A kövek eltérő nagyságuak, ehhez képest mégis egységes egészt képez az építmény. Aminnyire én tudom nincsenek benne, szintező-javító töredék kavicsok-kövek esetleg ebből állő rétegek."
Ez reszben logisztikai problema es nemi logika is kell hozza. Igy mukodik a lego es a tetris is. Ha jol van kitalalva a beepitesi sorrend, akkor mukodik.
"- Ezek a piramisok nem sülyedtek meg jelentősen, különben össszedőltek volna.
Tehát földtani ismeretekkel is rendelkeztek az építők."
Csak siman egy szikla tetejere epitettek oket. A szahara korbeveszi, de ha elfujnank a homokot, akkor egy sziklas fennsikon allnanak.
"-Hogy a ... tartottak 10000 embert egyben 20 éven keresztül egy relatív kis területen. Úgy hogy "hobbimunkán" voltak."
Rotacios rendszer, minden ember az ev X napjat dolgozza a projecten.
"Ehhez vízvezeték, csatorna rendszer, fejlett úthálózat ez utóbbi nem csak az építkezés helyszínén. Valamiféle komminákációs rendszer is kellett volna."
Veletlenul a piramisok egy nagy csatorna vegen epultek, egy kikoto mellett, amit pont erre hoztak letre. Az uthalozat pedig ma Kairo foutjait alkotja. Egyebkent egy kis varos nyomai vannak a tovukben, ahol a munkasok laktak. Ez az elso hely ahol a manufakturalis rendszeru tomeggyartas nyomait fedeztek fel. (pl. a peksegben)
"-10 ezer embert el is kellett tartani akkoriban. 1 a 10 hez arányt feltételezve
90 ezer ember csak a nekik szükséges élelmiszert állította elő. Ez a népességszám gigantikus az akkori időkben."
Amikor vetes/aratas van akkor az emberek a foldeken dolgoznak, a kieso holtidoben meg mehetnek epiteni. A munkasok egy resze egyebkent mesterember volt, nekik volt a munka mellett sajat vallalkozasuk, nem ejjel nappal csak epitettek. A korabeli lakossaghoz kepest meg (a kozepkorban is jellemzo) egy tizedes adot feltetelezve is siman kijott az epites koltsege.
"-Hogyan fékezték meg a járványokat? Akkoriban a járványokat az alacsony népsűrűség fékezte meg lassította le annyira, hogy alkalmazkodni tudjon hozzá az emberi immunrendszer. Ez itt nem játszik."
Az egyiptomi orvoslas meglepoen jo volt es a szaraz sivatagi klima egyebkent sem tesz jot a jarvanyoknak. A leletek alapjan jopar munkas sulyos serulesekbol is felepult es meg jopar evtizedet elt, tehat a korabeli vilag tobbi reszehez nem volt rossz a tulelesi arany es feltunoen magas volt az atlageletkor.
"-Hogyan adták ád a tudást a kulcsemberek. Azért itt nagyon sok technológiai, szervezési, egészségügyi, logisztikai, matematikai ismeret kell. Nyilván 10 ezer ember vezényléséhez több száz vezető, tervező kellett. No 20 év alatt nyilván sokuk meghalt, kiesett a sorból. Az ő utánpótlásuk hogy történt?Nincsenek könyvek, ja és mindenki írástudatlan. A tudást betegesen féltik."
Ehhez kepest a piramis belso kovei kozott talaltak irasokat az egyik eredeti epito brigadtol, tehat meg a munkasok jo resze is tudott irni, ha mas nem a csapat munkavezetoje. Az egyiptomiak tarsadalma nem volt rosszabb vagy butabb mint a szovjet rendszer. Sot igazabol a szemelyi kultusz es a korlatozott magantulajdon miatt nagyban hasonlitott is hozza.
"-Adva van egy nép, igen korlátozott tudásbázissal, amely hipp hopp a semmiből
elkezd hiper-szuper piramisokat építeni. Nincs a piramisoknak evolúciója. Nincs semmilyen leírás arról, nyom arról hogyan csinálták és milyen erőforrások kellett hozzá? Holott sok és képzett irástudó kellett volna hozzá.
Aztán hirtelen vége."
Erre mar valaszoltak elottem...
"Nyom nélkül elmúlik minden, mármint a piramisokon kívül semmi nem maradt."
Az utolso egyiptomi uralkodo (az egyebkent gorog szarmazasu) Kleopatra volt. Ekkor mar romai megszallas alatt volt egyiptom. Nem tuntek el, csak a romaiak nem piramisokat epitettek, hanem emeletes berhazakat teglabol, kozponti futessel es folyovizes furdoszobakkal, kolosszeumot (vizallo beton alappal), vizvezetekeket, tobb kontinenst behalozo utakat, stb. Egyszeruen mas volt a romai birodalomban a prioritas, az emberek a sajat joletukkel torodtek, nem az emlekmuvek allitasaval.