lmisi#27
A piramisokkal az a baj, hogy jóformán mi sem tudnánk megépíteni. Ennek megfelelően nem is építettünk. Az a pár vasbeton gyufaszál (Mai legnagyobb épületeink) jó ha kibír 200 évet.
20 év alatt mészkővagdosással felejtős lenne ma is. Mennyibe is kerülne 1 db piramis. Hány ezer milliárd dollárból lehetne kihozni olyan minőségben mint anno elkészült.
problémák:
-Vannak 15 tonnás kőtömbök is. Mozgatásuk halál, illesztésük na arról ne is beszéljünk. Ne vicceljünk görgőkkel (Nem is ismerték), vizi usztatással. Egy apró hiba törik miszlikbe az egész, legalábbis az éles sarkok, peremek. Lehetne kezdeni újra a csiszolást, vésést. Hozzá se tudna férni annyi ember ami a megemeléshez szükséges. Akik tetszetős leírást adtak, azok közül senki sem demozott élőben semmit. Az egész időigénye a végtelenbe tart.
-Mi a fenével munkálták ki ilyen tökéletesre.(Csak faeszközeik voltak állítólag)
Jelenleg egyféleképpen lehetne, acél drótkötél, gyémánt vagy hasonló keménységű vágóbetétekkel. Ja ezt a cuccot megfelelő sebességel kell mozgatni. Azért az alját ezzel sem biztos, hogy ki lehet vágni.
-A kövek eltérő nagyságuak, ehhez képest mégis egységes egészt képez az építmény. Aminnyire én tudom nincsenek benne, szintező-javító töredék kavicsok-kövek esetleg ebből állő rétegek. A tömbök mindíg akkorák amekkoráknak lennie kellett. A helyszínen munkálták volna meg, a beépítés helyén? Így nemcsak rengeteg követ hordtak oda, hanem el is, miközben halálpontosan építkeztek is. Ez egy szervezési csoda lett volna.
- Ezek a piramisok nem sülyedtek meg jelentősen, különben össszedőltek volna.
Tehát földtani ismeretekkel is rendelkeztek az építők.
-Hogy a ... tartottak 10000 embert egyben 20 éven keresztül egy relatív kis területen. Úgy hogy "hobbimunkán" voltak. Ehhez vízvezeték, csatorna rendszer, fejlett úthálózat ez utóbbi nem csak az építkezés helyszínén. Valamiféle komminákációs rendszer is kellett volna.
-10 ezer embert el is kellett tartani akkoriban. 1 a 10 hez arányt feltételezve
90 ezer ember csak a nekik szükséges élelmiszert állította elő. Ez a népességszám gigantikus az akkori időkben.
-Hogyan fékezték meg a járványokat? Akkoriban a járványokat az alacsony népsűrűség fékezte meg lassította le annyira, hogy alkalmazkodni tudjon hozzá az emberi immunrendszer. Ez itt nem játszik.
-Hogyan adták ád a tudást a kulcsemberek. Azért itt nagyon sok technológiai, szervezési, egészségügyi, logisztikai, matematikai ismeret kell. Nyilván 10 ezer ember vezényléséhez több száz vezető, tervező kellett. No 20 év alatt nyilván sokuk meghalt, kiesett a sorból. Az ő utánpótlásuk hogy történt? Nincsenek könyvek, ja és mindenki írástudatlan. A tudást betegesen féltik.
-Adva van egy nép, igen korlátozott tudásbázissal, amely hipp hopp a semmiből
elkezd hiper-szuper piramisokat építeni. Nincs a piramisoknak evolúciója. Nincs semmilyen leírás arról, nyom arról hogyan csinálták és milyen erőforrások kellett hozzá? Holott sok és képzett irástudó kellett volna hozzá.
Aztán hirtelen vége. Nyom nélkül elmúlik minden, mármint a piramisokon kívül semmi nem maradt.
Oszt utána senki nem próbálkozik a műfajban. Nyilván ki az balga aki ilyen iszonytató projektel szivatná fejlett technológiák nélkül a népét 20 éven keresztül. Róma felgyujtása ehhez képest apró uralkodói szeszély.
Amúgy léteznek máshol is hasonló piramisok, talán nem ekkora grandiózus kőtömbökkel, persze azokra sincs magyarázat és azok is jó régen készültek.
A sötét középkor megalománabb uralkodói még álmodni sem tudtak ilyet, nemhogy csinálni.
Valószínűleg az akkori natív egyiptomiak sem voltak birtokában az építéshez szükséges ismereteknek, eszközöknek. Legfeljebb készen megkapták kölcsön.
Emiatt is nem maradt nyom a piramisok építéséhez szükséges tudásról.
Gondoljatok bele a földön ez az egyetlen épület típus amely akár túl tudna vészelni egy özönvizet. A NORAD legendás bunkere sem vetekszik velük. Azt csak fúrták. Szerintem még azt is könnyebb volt építeni:(