739
A FERMAT SEJTÉS története
-
Landor #58 de még pinát is csak elméleti síkon láttál az is biztos :DD -
forrai #57 Még felírom a saját "bizonyitási formulámat", amihez hasonló lehetett Fermaté is.
„Lehetetlen a....=0 azonosságot p>2 prímszám hatvány esetén nullától eltérő természetes (összetett, relatív prímszám) változókkal felírni, mert azok minden osztójához igazolható valamely nagyobb dn prímszámosztó létezése, s így NEM FELÍRHATÓ!”
Nagyjából ez az, amit bizonyítanom kellett, és amit Fermat elsőként megtett. (Lényegében ugyanaz, mint hogy "nem fér el a margón")
-
forrai #56 Innentől kezdve már csak a bizonyítást kellene prezentálnom.
De azt itt képlettel nem vállalom.
Van, ahol leírtam. -
forrai #55 Nos- a Fermat számok is azon a gondolatsoron fekszenek, ahogyan a Nagy sejtés bizonyítható.
Mert bizonyítható, hogy a 2kn+1 alakú számok mind egytől- egyig csak a változók osztói kell, hogy legyenek.
Ezen az úton haladt később Sophie Germain is, aki Gaussnak bizonyította a 2n+1 alakú prímek változó- oszthatóságát.
Csak azt nem volt könnyű bizonyítani, hogy az mindre igaz!
És mert ilyenekből pedig végtelen sok van, a szorzatuk (és más primeké) adja az irracionális egészeket. Fermat pont ezt bizonyíthatta...
Hogy utána leírja: "mert nem fér el a margón".
Hogy mi a köze ehhez az elliptikus egyenleteknek és a moduláris formáknak?
Hiszen ez a "Hatványösszegek elméletének" a része! Amivel Fermat is sokat foglalkozott.
-
forrai #54 No, elteszem magam holnapra, hiszen nektek is fel kell készülni, már aki akar. De nagyon érdekes téma ez is- nincs igaza annak, aki azt irta, hogy nem.
Mert Fermat- tudott valamit, az tuti.
Amire csak azért nem jöttek rá századokig, mert a szedő, vagy a szerkesztő nem tudta elviselni, hogy ne legyen pont egy mondat végén! És odabiggyesztett egy bizonytalan, inkább vesszőnek tűnő írásjelet, ahol Fermat azt jelezte- hogy nincs vége a mondatnak, hogy az végtelen
Ugye milyen idegesítő, hogy nincs vége?
Így könnyen lehet, hogy valójában egy egyszerű szedő, vagy szerkesztő okozott több évszázados fejtőrést a tudósoknak, megmentve azonban egy megtört, szerelmes milliomos életét! Mert az is valami!
-
#53
Bár Fermat sem mond hülyeséget, főleg az tetszik, hogy F0 = 3, F1 = 5, F2 = 17, F3 = 257, F4 = 65537 -
forrai #52 Elnézést- de ez egy fórum, ahol nem felolvasást tartunk könyvekből, hanem amíg lehet, gondolkodhatunk, együtt. Az pedig jelenleg éppen nem szégyen. Miért ne gondolkodhatnék akár így is? -
forrai #51 Az én véleményem indokolt.
Mert azt állitom, hogy Fermat szerint létezik megoldás, csak végtelen, irracionális egész.
A Wiles féle bizonyítás szerint nincs megoldás.
Ami azért mértékadó különbség.
Viszont az elliptikus egyenletek egy része, (amelyik nem "különc", ahogy Frey is mondja) a moduláris formákkal (Taniyama-Shimura sejtés) szerinte kapcsolatba hozható. Ez nagyon jó, mert hidat teremt a széthulló matematika két távoli ága között, ami évszázados törekvése annak. Ám hogy ehhez milyen "bizonyitási formula" tartozhat, ami a Fermat sejtést megoldaná így vagy úgy?
-
#50
Jah, általában egy megindokolatlan vélemény alapján el lehet indulni.. hajrá hajrá. -
forrai #49 No, ez már valami. Ez egy vélemény, amin el lehet indulni.
Írd esetleg fel, elég szavakban, milyen bizonyítási utat ajánlott.
Hiszen nyilván ismered.
-
#48
Sztem Freynek van igaza. -
forrai #47 Ez is egy una-lom...Nyögjetek végre valamit! Hogy Wiles igen is jól tette, hogy bebizonyította amit igen, még akkor is, ha köze sincs a Fermat sejtéshez?
-
forrai #46 Örülök hogy érdekesnek találod a téma felvezetését.
Kicsit kitrágyalhatnánk, nem gondolod?
-
forrai #45 A 43 hozzászólásdból a 75%-ot irtam. Dolgozzatok ti is. -
#44
Érdekes. -
forrai #43 Az elliptikus egyenletek ugyanis nem lehetnek folytonosak abban az esetben, ha a+b+c=0. Diszkrét értékeik vannak.
Mint az elektronpályáknak, hogy fizikai hasonlattal éljek. -
forrai #42 Itt látható egy latinról -latinra fordítás.
„cubem autemin duos cubos, aut quadratoquadrum in duos quadratoquadros, et generaliter nullam in infinitum ultra quadrantum potestatem in duos eiusdem nominis fas est dividere. Cuius rei demonstrationem mirabilem sane detexi hanc marginis exiguitas non caperet.”
Ne gondoljátok, hogy nincs jelentősége a mondatrend megváltoztatásának, és a határozott pont végződésnek!
Mert Fermat így azt emelte ki, hogy a megoldás "NEM FÉR EL A MARGÓN"!
Mert végtelen egész szám! Pont olyan, mint egy végtelen tört szám, mondjuk a köbgyök 5. Az ugyebár egy végtelen irracionális szám, amelynek egész, és tört része is van. Ám Fermat azt bizonyította, hogy csak ilyen egésszámok, amelyeknek nincs is tört része a tizedesvesszőtől jobbra, csak azok képesek teljesíteni a Fermat sejtést!
Hogy van a Fermat sejtésnek egész megoldása, csakhogy azok irracionális, (nem megismerhető) egészek! Nem férnek el a margón!
Vagyis nem igaz, hogy nincs megoldásuk, hanem azok egyszerűen nem megismerhetők- "irracionálisak".
Fermat- a jogász- felfedezte az irracionális egészek fogalmát, és jókedvében, tréfásan kódolta azt.
Hogy a tudósok, akik nem ismernek tréfát, megértsék?
Ebben nagyot tévedett!
Irracionális egészek ma sincsenek.
Amelyeknek csak a bináris számkörben ismerhető a legelső számjegye: az egység!
Nos- ezt...bizonyítottam, és csak azután értettem meg, hogy mire gondolt Fermat.
Azt pedig, hogy mire gondolt Frey, és A. Wiles már ki lehetett elemezni. Mert szerintük nincs semmilyen megoldás. Ez alapvető különbség, ami bizonyítja, mit nem bizonyítottak.
Egy segédtételnek, amit Wiles bizonyított, amely az elliptikus egyenletek nem minden fajtájára érvényes, általános érvényt adtak.
Ezt nem minősítem.
-
forrai #41 Ne felejtsétek, egy ideig még hozzászólhattok hasonló bugyutaságokat, de én a tárgyhoz szeretném. -
forrai #40 Egy másik SG.hu topikból, ahol azzal együtt kihaltam. -
forrai #39 Addig is, amíg megtalálom a http-t, küldöm az írott másolatot, persze latinul.
Tehát- Fermat szavai, a fia által kiadva, remélhetőleg pontosan!
„Cubum autem in duos cubos, aut quadratoquadratum in duos quadratoquadratos, et generaliter nullam in infinitum ultra quadratum potestatem in duos eiusdem nominis fas est dividere cuius rei demonstrationem mirabilem sane detexi. Hanc marginis exiguitas non caperet(,)”
Utána meg a közelítő magyar fordítás.
"Lehetetlen egy köbszámot felírni két köbszám összegeként, vagy egy negyedik hatványt felírni két negyedik hatvány összegeként; általában lehetetlen bármely magasabb hatványt felírni két ugyanolyan hatvány összegeként, amire igazán csodálatos bizonyítást találtam. Ám ez a margó túlságosan keskeny, semhogy ideírhatnám(,)"
Ez talán közelíti, legalább is mondatrendileg az eredeti latint.
Mert még bemutatok néhány későbbi "változatot" ahogyan ezt latinról- latinra, és magyarra "átfordították." Hogy megértsétek, hogyan lesz (Karinthy után) a Schönhertzből- Hertz szalámi, olyan, ami már a matematika részére is "ehető".
És még arra is kell ügyelni, vajon tett e mondatvégi pontot az utolsó szó után? Mert a jobb másolatokon is az inkább vesszőnek látszik...
Már pedig a pontnélküliség, és a vessző is Fermatnál (de nálunk is) a "végnélküliséget" jelenti. A VÉGTELENT, ami ugyebár, bármilyen kis betűvel, bármilyen széles margón sem férne el!
Mert a végrendelete végén sincs pont (majd mellékelem) és ugyebár- ő hallhatatlan is! És mindezt csak azután értettem meg, miután bizonyítottam, amire ő gondolt. Úgyhogy- messze még a vége- ez csak a bevezető.
-
#38
Halott vagy? -
#37
Már meg ne haragudj, de te honnan szöktél meg? -
forrai #36 Ez a kép csak dokumentum. És pont a széle hiányzik, hogy lássátok, milyen margóról volt szó. Meg ezzel is bizonyítom, hogy azért kerestem-kutattam az ügyben. (Meg van egy mek- közleményem, meg egy honlapom erről, többszáz képlettel.) Rendes folyóirat nem publikálna. De a fórum, remélem, rendesebb.
-
forrai #35 A Da Vinci Kód marhaság. Leonardóról is én irtam meg az igazat. Egyébként csoda érdekes.
És tudod, én is féltem, amíg éltem... -
#34
nyitol :D:D:D tanulj már meg ragozni -
forrai #33 2: miért kell minden mondat után entert ütni?
Hát tudod, nem szeretem ha visszabeszélnek nekem! -
#32
Mit kűdesz meg?
Nem olvasható amúgy a kép. -
forrai #31 Szép neved van., főképp, hogy vízszintes.
Az enyém forrai -
forrai #30 Sikerült, de a lapsztél (2-3 cm nem látható. Most megkűdök a fia által kiadott "szedett" változatért is -
forrai #29 Remélem sikerül beszúrni Diophantosz Arithmetica cmű könyvének lapját, amelynek margója nem volt elég.
Sajnos, Fermat kézirata eltünt...
![]()
-
#28
sztem itt vki sokat olvasta a dávincsi kódot...
de aztán lehet h tényleg rettegésben van tartva az egész fórum, nekem is épp Fibonacci tart pisztolyt a tarkómhoz, h nehogy rosszat írjak véletlenül. még szerencse h van itt olyan bátor ember aki nem fél. -
karajjj #27 1: nem tudsz értelmesen fogalmaz
2: miért kell minden mondat után entert ütni? -
Landor #26 vízszintes hat - pina -
forrai #25 (vaxinak válasz...) -
forrai #24 Most nem. Én mindenről tudok írni, amihez nem értek, de kevés az időm.
Ha pedig értenék is hozzá, a ti időtők lenne kevés. -
forrai #23 Aranyos válasz, megjött a kedvem tőle. Mert rengeteg dolog van vele.
Elsőként megpróbálom bebiggyeszteni az eredeti másolatot (vagy másolati eredetit?) amit a fia adott ki.
Küzdelmes lesz... -
#22
várnám az értekezésed a P = NP vagy a P != NP problémáról is! -
#21
így van, rettegünk. úgyhogy óvatosan a leírással, mert még el találunk szaladni... -
forrai #20 Hát, vannak izgalmasabbak is.
És köszönöm a jó tanácsot, meghallgatom majd.
Akkor folytatom azzal, hogy bemásolom Fermat másolata fordítását, és értelmezem. Hátha lesz érdeklődő... -
forrai #19 Bnum a 6 hozzászólásban már leirta a sejtést.
Néhány kiegészítést tennék hozzá a;b;c (x;y;z) egészek, n is egész, mint hatványkitevő.
Természetesen negatív értékük is lehet.
a;b;c relatív prímek, az egyikük páros, a másik kettő páratlan.
n=1 a+b+c=0 alakban van egész megoldás.
n=2 alakban a^2+b^2-c^2=0 szintén van.
Több pedig nincs.
Ezt sejtette meg Fermat, azt állitva, hogy megtalálta a bizonyítást, csak az nem fér el a könyv margóján, ahova írt.
Mert mindezt egy talányos bekezdésben egy könyv margójára, szavakban írta le.
Azután ezt a fia kiadta, de hogy-hogy nem, az eredeti kézirat elveszett.
A tudós világ pedig többszáz évig gyötrődött a másolaton, még a nagy Gauss is elfordult tőle- őt nem érdekli!
Végül egy német milliomos, aki szerelmi bánatában főbe akarta lőni magát, de a sejtés az utolsó órában érdekelni kezdte, jelentős összeget nem hagyott arra, aki megoldja.
Szörnyű, és reménytelen versenyfutás kezdődött, amíg valaki (A. Wiles) meg nem oldott valami egészen mást, amire azt mondták, hogy az a Fermat sejtés.
Igazán kalandos, egy szép könyvben le is van írva.-
Ha ez nincs itt a fórumon, csak azért van így, mert mindenki retteg tőle.
Én nem.
Én sokat dolgoztam, és el tudom mondani, amit Fermat nem mondott el.
