739
A FERMAT SEJTÉS története
-
JMáté #418 Jó, de algebrai konstrukciókat senki nem vásárol pénzért. Mivel végtelen sok van belőlük, sőt bárki kitalálhat egyet. De csak azok maradnak meg az utókornak amikkel lehet valamit csinálni is. -
uwu hun #417 Itt nem lehet beégni. Legalábbis e-mellet a hülye mellett elég nehéz. -
JMáté #416 Nem baj, én meg majdnem tenzort írtam kvaternió helyett. Azzal viszonylag nagyon beégtem volna. -
forrai #415 Itt sokan mondják: a matematika nem gyakorlat, hanem elmélet.
A kvaterniókat is valaki felfedezte, berakta egy könyvtárba, nem azzal vásárolsz a piacon.
Lehet, hogy valaki valamire használja őket, én is foglalkoztam velük.
De az elmélet: pénz is. Lásd a Wolfskehl díjat.
Mire jó egy szép festmény? Ez a kérdés még általam se megválaszolható.
Szép, és kész! Valaki egymilló dollárt kifizet érte, amiből kb 1000 tonna benzin vehető.
Tehát annak a képnek az energia egyenértéke: 1000 tonna benzin.
Pedig a festő csak egy páros juhbél virsből festette, ami 200 Wh. -
uwu hun #414 Csak javítani próbáltam egy hibát, de amúgy is van még benne, úgyhogy mindegy. -
forrai #413 Jobb ha ontom, mintha bennem marad, ahogy nálad :-)
Mi az a kopasz r ? Én nem látom be! -
JMáté #412 Én már egy ideje azt hiszem értem mit mondasz, de hogy miért az homály. Lehet azt mondani hogy ne cask i-nek a négyzete legyen -1 hanem j-nek és k-nak is és i*j=-k, és tök jó, feltalátuk a kvaterniókat, de emelett meg kell mutatni hogy azok jók is valamire. Annak ellenére hogy a kavterniók önmagukban is szépek, mégis ha nem lehetne velük dolgokat kiszámolni, akkor senkit nem érdekelnének. Mi az amit számvektor algebrával szerinted könnyebben meg lehetne tenni mint anélkül? Mert például polinomiális egyenleteket nem lehet vele megoldani. Amit mondtál az eddig a sima vektortér furcsa megfogalmazásának tűnik (vannak dolguk amik két részből állnak: van hosszuk meg irányuk, skalárral szorozhatunk, akkor nő a hossz, a négyzetre emelés viszont nem értelmezett). Mit tenne ez hozzá a jelenlegi matematikához? Nekem úgy tűnik hogy te csak valami filózófiai vagy vallási nézetet próbálsz megideologizálni. Azt is lehet persze, csak nem sok matematikust fog érdekelni. -
uwu hun #411 r -
uwu hun #410 Your face is yous shild. XD -
uwu hun #409 Én aztán nem veszem szentírásnak, és ők maguk sem. A tudomány folyton változik.
Te viszont tökéletes tudománytalansággal ontod magadból a fost. -
forrai #408 A tudósok érdemét azok alacsonyítják le, akik szentirásnak, és teljes tekintik minden eredményüket. És lusták lévén azt kiegészíteni, addig farigcsálják, amíg fogpiszkáló, vagy használhatatlan forgáccsá nem válik.
Newton művét óriásinak gondolom, de nem teljesnek, mert azzá nem lehetett akkor . Ma sem lehetne és talán sohse lesz.
Azonban tudva, hogy a gravitáció véges sebességű, az egész mai modern frittyen- frityet újra kellene gondolani.
Ehelyett sötét tömegekkel, energiákkal, vagyis a semmivel tömködik a fejeteket.
Hát ebből én kiszáltam!
Nézd, engem kinevethettek, majd amikor ezt valaki angolul írja le, hasra feküdtök az ámulattól.
(Én meg angolul csak a Beatleseket, meg Hamlet monológját tudom.)
-
forrai #407 Az axiómák csökkentéséhez a múvészetben a L'art pour L'art hasonlíthatnám.
Amiről többnyire kiderül, hogy vagy azért tetszik (nem tetszik), mert a művész mégis adott értelmet (érdeket) neki, vagy pedig azért, mert a néző.
Tudat (érdek) nélkül semmi nincs. Bár veletek társalogva ezt lehet, hogy felül kell bíráljam.
-
forrai #406 A tudati vakság csak azoknál szánni való, akik dicsekednek vele.
uwu-neked én valóságos kincs vagyok, látod, már immovable is csatlakozik hozzád! Nem vagy egyedü tehát. Nekem meg így se jó, se rossz, vagyis mindegy.
Hozzátenném:
A tanulás, a képzetség egy olyan mérlegen, ami a valóságé, alulmaradhat az informáltsággal, és a kreativitással szemben.
Persze ez azokra, akiknek sem ez, sem az nincs, nem érvényes.
Titeket lehet, hogy deriválni kellene ahhoz, hogy belőletek valami eredmény adódjon.
-
#405
Persze, persze, mindenki hülye csak te vagy helikopter. -
uwu hun #404 Azt mindenki láthatja, hogy te magadat tudósnak tartod.
De nem attól lesz ám tudós valaki, hogy annak vallja magát.
Kéne csinálni valami elismerésre méltó dolgot. Az hogy elképesztően sokat írsz kevés lesz.
De még mielőtt csinálnál valamit, szükséged lenne tudásra. A tévedéseid amik még egy középiskolában sem lennének tűrhetőek, erről a hiányosságról tanúskodnak.
Ez a minősíthetetlen kontárkodás amit művelsz nem jó semmire.
Nem mindenki lehet ám tudós. Ha egy tehetségtelen fasz vagy, és még tanulni se vagy hajlandó, csak nagy arccal halandzsázol, ne csodálkozz ha pofán köpnek! Ezzel a magatartással ugyanis lealacsonyítod sok más, igazi tudós érdemét. -
uwu hun #403 A matek köszöni szépen jól van a hülyeségeid nélkül is.
Mindig kérdés, hogy az axiómák számát lehet-e csökkenteni. Lásd pl.: Bolyai.
Te meg be akarsz vezetni egy újat! Ráadásul egy tök fölösleges haszontalan lózungot. A matematikusok veled ellentétben nem szófosással foglalkoznak. -
forrai #402 A "Számvektor algebra" lehetne a közvetítő láncszem az algebra, és a vektoralgebra, a Matematika, és a Fizika között.
Ami pedig most még hiányzik, és a számvektor algebra nélkül prof. R. Langsland és mások nagy bánatára örökre hiányozni fog.
De ne féljetek, én már rajta vagyok, és elűzöm a gondokat (akkor is, ha Ti meg a gondolatokat!)
-
forrai #401 Uwu:
Én a számvektor-algebráról, Te meg Makó-Jeruzsálemről.
Semmi probléma.
-
forrai #400 yooyoo, uwu. stb.
Ha én egy képre ránézek, azon is mást látok, mint 7 mrd. ember. Aki azt látja, ami az utikönyvben arról írva van, és nem azt, amit a művész ábrázolt.
Ez az az "emberi tulajdonság" (ami nálam is megvan), az, ami miatt hajlandó vagyok veletek is vitatkozni, lenézve, és megsemmísitve.
Te azt látod, amit belédmagyaráztak, én meg ami van.
Az, hogy a képeken mást látsz, talán nem nagy baj, sőt néha jobb is.
Az viszont, ha a tudományban is, abból lehet baj.
Nagy szégyen az nekem, el is takarom az arcom. -
forrai #399 Az nem baj, ha nem értünk egyet.
Hisz te magad irod, hogy a matematikában nincsenek törvények, csak törvényszerűségek, meg hogy az nem a tapasztalatra épül, hanem axiómákra. Persze az enyém is, ha nem bonyolódok bűnös vitába, hogy mi az axióma?
Az axióma szerinted, lefordítva: a matematika törvénye!
Nos akkor én nem új törvényt, hanem egy új axiómát hozok- az egyediséget.
Ami persze a vektoralgebrába implicite megvan már. tehát nem is új.. Csak a számokra is kiterjesztve ez egy új, egx "számvektor-algebra".
Akkor mi a bajod vele?
Csak az, hogy ezt én mondom, nem egy szakállas kafferbivaly, nagy szerszámmal?
Miért nem próbálsz erről levelezni velem?
Soha nem volt és nem lesz a Matematika pusztán logikai építmény, legfeljebb az a matematika, ami most épül, az lehet majd az..
Százévek óta küszködnek, hogy a matematika ágait valahogy egymásra építsék: prof. R. Langlands is ezt a célt támasztotta néhány évtizede. A. Wiles is éppen ebben, és nem a Fermat sejtésben ért el eredményt.
Ráadásul éppen idejében, mert a Wolfskehl díj 2007-ben lejárt volna, ő meg 10 évvel előbb meglett! Minő szerencse- 400 évig nem ment, most meg hirtelen...
És egyetlen matematikus se tudja megcáfolni, olyan bonyolult, és persze biztos jó is.
Én cáfolom, hogy az a Fermat sejtés, mert azt én is megoldottam, de másképpen, ahogy szerintem Fermat elsőnek.
De én nem vagyok matematikus, és ha Te azt mondod, hogy az az elfogadott megoldás is jó, és hogy az 1*1*1 is az alaptétel miatt jó, vagy rossz (aminek a kérdésemhez ugyan köze nincs), akkor haptákba vágom magam, és retyerálok (vagy hogy is írják?).
-
yooyoo #398 Fermat sejtés:számelmélet
Minkowski-tér:geometria -
uwu hun #397 Ez szoros összefüggésben a van a Makó és Jeruzsálem közti távolsággal. -
shakwill #396 Amikor Teller Ede professzor hazajött és az Eltén előadást tartott a relativitáselméletről, a téridőben (Minkowski tér) történő lokalitás meghatározását matematikai szempontból a Pithagoras tétel kibővítésével írta le. Az előadás elérhető a neten (gugli). Ez helyes a Fermat sejtés szempontjából?
-Lehet hogy hülyeséget kérdezek, de hülye választ nem fogadok el:p -
yooyoo #395 SgtPepper teljesen igazad van! Sajnos forraival való "viatkozásaim" során megtapasztaltam, hogy felesleges próbálkoznod, ha az atyaúristen-szülőuniverzuma is monda az arcába a valóságot akkor is csak neki lehet igaza, nem fogja elismerni hogy tévedett. Értelmetlen fáradozni, ahol ő megjelenik ott a szakmaiság kiszorul. -
SgtPepper #394 A te magyarázatod:
>Az egyenletnek azért nem lehet azonos megoldása, mert egy (jelenleg ismeretlen) természeti törvény, az "egyediségé", amely a jelenlegi algebrában sem érvényesül, azt tiltja.
>Ami nem támogatja az egyed teljes multiplikációját, tehát a hatványozást sem.
Szeretném újra hangsúlyozni, hogy a matematikában NINCSENEK törvények. Persze vannak törvényszerűségek, szabályosságok, ezek teszik a matematikát "széppé". Amit valójában ki akarok fejezni ezzel a kijelentéssel, hogy a matematika a természettudományokkal ellentéten nem törvényekre, törvényszerűségekre vagy tapasztalati tényekre épül. Egy matek feladat megoldásánál nem használhatsz "törvényeket". Csak és kizárólag az axiómákra támaszkodhatsz (és természetesen azokra a tételekre, amelyeket az axiómákból mint következtetések, le lehet vonni).
Én az algebra alaptételére támaszkodom, te az egyediség törvényére, ezért az én megoldásom valóban megoldja a feladatot, míg a tied nem. -
forrai #393 Nem jó magyarázat. Az enyém jobb. -
uwu 80 #392 Tök mindegy mit írsz neki, ő többet fog írni. -
SgtPepper #391 x^3 - 1 = 0
x^3 = 1
Ha beírok x helyébe egy számot, és eredményül 1-et kapok, akkor azt az egyenlet megoldásainak nevezem. Az algebra alaptétele miatt legfeljebb 3 ilyen szám lehet. Van is három ilyen szám. Az 1, a -0.5-0.866i és a -0.5+0.866i. -
forrai #390 És mi annak a jelentősége, hogyha nem az?
Legalább az ekvivalencia relációt írd le. Ha leírtad, megérted a problémámat. -
forrai #389 Nem. Azért az, mert az jön ki a gépből, a fekete dobozból. Te bedobod ezerszer, hogy 1*1*1=1, és ugyanannyiszor a három egységgyök jön ki BELŐLE.
Amelyek szorzata persze szintén egy, mert végtelen ilyen szorzat van.
De mi ennek az egynek az igazi oka?
Tudom az algebrai felbontást, de mégis, mi az oka?
Arra várom a választ, hogy mi miatt rendezi ezt így a matematika?
És sem az indexen, sehol nincs, aki ezt az egyszerű kérdést megválaszolja.
Az Akadémia kapujánál pedig már a csőd-őr visszafordít, nemhogy kérdezősködhetnék.
No, ki a válasszal, duma mellébeszélés nélkül! Már unom!
-
JMáté #388 Te valamiért a megoldás abszolútértékét akarod megoldásnak nevezni. Ennyi. Nevezheted, de mi ennek a jelentősége? -
JMáté #387 Azért mert mi azt hívjuk megoldásnak amit beírunk és teljesül az egyenlőség. Mert így döntött valaki, mások meg átvették a szóhasználatot. Te más szóhasználattal akarod ugyanezt kifejezni. -
forrai #386 Írd le inkább, mi az ekvivalencia reláció.
Majd azon folytatjuk. -
forrai #385 A palacsintához nagyon értesz. A matematika meg nagyon elmélti, ezt is tudod. A sz...rt már nem is említem, mert az is szerepel a bizonyításodban.
De inkább arra válaszolj, hogy miért harmadfokú egységgyökök az X^3-1=0 egyenlet megoldásai, és miért nem a három egység (1x1x1)? Ráadásul ez nem felvett dolog, ez így adódik, tételesen, mint egy adóbejelentés.
Ezt a kérdést ugyanis először én tettem így fel, élesen, és én is válaszoltam meg, De lehet hogy nem jól?
Akkor várom a jó választ. Mert nálad a palancsitából logikusan csak a sz...r következik. -
JMáté #384 "Hogyha egyszer egyszer egy az egy, egy miért nem egyszer egyszer egy?"
1*1*1=1 de 1=/=1*1*1 ?
Ezt sem értem, valóban. A ekvivalenciarelációk nem szimmetrikusak definíció szerint? -
JMáté #383 Az egyenletnek az azért az az eredménye ami, mert úgy van definiálva. Sok mindent ki lehet találni, például hogy az egyenlet megoldásai palacsinták, és szar ízlésre vall egy egyenletbe 8 egyforma palacsintát rakni és ezért különböznek a megoldások. De mi ennek az értelme?
Magát a kérdésfeltevést sem értem egészen. Mármint értem hogy mit kérdezel csak azt nem hogy miért. Ez számomra ugyanolyan mintha megkérdeznéd hogy miért nem az elefánt az egyenlet megoldása. Csak. Mert nem úgy van definiálva. Azért nem 1 megoldás van, mert a megoldás definíciójának több létező szám is megfelel. Te definiálhatod máshogy a fogalmakat, és felépíthetsz egy újfajta algebrát, csak egyrészt nem látom indokoltnak, nem látom mire lesz ez jó, másrészt amit eddig leírtál az nem új, csak néhány megnevezést cseréltél ki, nem tudom mi alapján.
A valós együtthatós polinomiális egyenletek megoldásai pedig komplex számok, amikről a legtöbb iskolában el szokták mondani hogy vektorok. Az hogy te valamiért megtiltanád a hatványozást az véleményem szerint igencsak nagysándori módja a polinomiális egyenletek kérdéskörének a lezárására, de az megintcsak semmi újat nem tenne hozzá a matematikához, inkább elvenne.
A matematika ereje abban rejlik hogy nem kell a megfigyelt világhoz idomulnia. Az alma a négyzetennek teljesen nyugodtan lehet értelme, hogyha megfelelően definiáljuk. Például két alma szorzata legyen kettejük közül a pirosabb alma. Ezzel kaptunk egy tök jó asszociatív, kommutatív műveletet, van egységelemünk (a teljesen éretlen alma), stb. Ezt teljesen nyugodtan meg lehet tenni. Az hogy a valóságban te nem tudsz úgy izélgetni két almát hogy azok hirtelen "összeszorzódjanak" az érdektelen. -
forrai #382 "...X^3-1=0 egyetlennek...", sajnos nem javíthattam, mert a kép eltűnt, és csak hosszú szünet után tudtam visszakapcsolni, ilyen üres résszel. -
forrai #381 Jelenleg itt a helyzet a következő:
Feltettem a legegyszerűbb kérdést, (ismételten már többször, és régóta):
Az X^3-1= 1,0 egyenletnek miért nem 1x1x1 az eredménye, ha pedig 1*1*1-nek van, az egyég?
Értékelhető választ, ami ezt megmagyarázná, nem kaptam.
Kerestem tehát választ, az enyém ez:
Az egyenletnek azért nem lehet azonos megoldása, mert egy (jelenleg ismeretlen) természeti törvény, az "egyediségé", amely a jelenlegi algebrában sem érvényesül, azt tiltja.
Ami nem támogatja az egyed teljes multiplikációját, tehát a hatványozást sem.
Hasonlóképpen, mint a vektoralgebra, pl. a fizikában.
Vagyis, hogy kellene, hogy létezzen egy olyan számvektor-algebra, amely a számokat is a vektorokhoz hasonlóan kezeli.
Jelenleg itt ehhez lehetne hozzászólni. -
forrai #380 Tudod, ahhoz hogy azt meg lehessen tenni, hogy értékelni lehessen, sokat kellene még dolgozni rajta.
Ahogyan a palancsintán.
De hogy igazat is adjak, neked minek?
A természetes szám szintén lehet tulajdonság. Szó se volt arról, hogy csak a komplex számról beszélünk. Az irracionalitás is az.
Arról van szó, hogy a számoknak struktúrájuk van, amelynek mindig azt az oldalát mutatják, amelyre éppen rákérdezel.
A mennyiség és a minőség szorzata mindig skalár: 5 kg alma.
A minőségek szorzata vektoriális: minőséget változtat.
Alma x körte = gyümölcs.
Ha jó kérdéseket teszünk fel, jó választ kaphatunk.
Én egy kérdést tettem fel. Erre azt mondtad, felesleges. Honnan gondolod, hogy okos ez a válaszod? Végig gondoltad egy perc alatt azt, amire én éveket szánnék?
Mikor a kérdést se érted?
"Hogyha egyszer egyszer egy a egy,
Egy miért nem egyszer egyszer egy?"
Erre a kérdésemre még soha senki nem válaszolt.
Az algebra alaptételére való hivatkozás nem válasz.
-
JMáté #379 "Az X^3-1=0 három megoldása szerintem nem a három egységgyök!
Hanem három egység=1, azonban különböző, az egységgyökökkel jelzett halmazokból!
Ez pedig alapvető különbség."
Én nem látom. Egy vektor és egy skalár szorzata még mindig vektor.
"3. A valóságos megoldás, ami szerinted a gyök, szerintem pedig a gyök osztva az egységgyökkel."
Én meg a gyök és az egységgyök hányadosának ötszörösét palacsintának hívom. Lényegtelen.
"Most azt mondanám, ne azon vitatkozzunk, melyik a jobb, hanem vizsgáljunk meg az új felfogást, amely a megoldást három (n), különböző halmazból kiválasztott egységnek (x=1) véli.
Szerintem erre a felfogásra is építhető egy algebra, [...]"
Ezzel annyit teszel hogy minden komplex számot besorolsz végtelen sok halmaz egyikébe az argumentumuk alapján. Ezt meg lehet tenni de minek? Akkor lesz értelme ha mutatsz valamit amit ezzel -és a műveletek értelmes definiálásával- könnyebb bebizonyítani mint e nélkül.