A FERMAT SEJTÉS története
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Mert valahogyan én kilazultam, erkölcsileg és gondolatilag gátlástalanná váltam. Ami abban is megmutatkozik, hogy nem folytatok kicsapongó életmódot, ami nagyon megvetendõ, és társadalmilag is veszélyes. Mert most emiatt sok mindent másképp látok, és persze nem biztos hogy, jól? Ez valóban gondot okozhat...
Engem is nyugtalanít!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
Elõfordul ez ilyen is...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
de miért itt? miért nem a tudományos akadémián? ja, hogy ott IS kiröhögnek?
Nem könnyû, mert nincs rá vevõ, ingyen se köll. Talán, mert nem divatos, vagy nem gusztusos?
nem azért
Vagy kissé faragatlan, vagy ósdi?
nem azért
Vagy mert én adom?
nem, hanem mert baromság. csak ezt te még mindig képtelen vagy felfogni...
: Every man lives, not every man truly dies.: Razor,Lightning Revenant
Vagy csak elfogyott a zerezgés, és jöttél meridiánt szõni?
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Az emberiség nagy tragédiája, hogy a hazugság vált mérvadóvá, a gondolkodókat pedig konteó hívöknek titulálták.
Zero jól mondta- mert sunyi vagyok, hát sunyitok.
De azért sokat dolgoztam is. És most mindent megteszek, amit tudok, hogy ne legyen hiába. Most próbálom eladni, amit termeltem. Nem könnyû, mert nincs rá vevõ, ingyen se köll. Talán, mert nem divatos, vagy nem gusztusos? Vagy kissé faragatlan, vagy ósdi? Vagy mert én adom? Vagy mind együtt?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Csak az igazi vértrollokat lehet rávenni, hogy gyûjtsék a büntipontokat.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
De üzlet volt. Tudtam, ha ezt bevállalom, egy kedves ember 4-et kap utána😄
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
(Parabéla, és Parabéláné)
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Miért van az a háromszög a felálló jellel?
Szóljak az adminnak, hogy vegye le? Én megvédelek, mert Te vagy a legjobb beszélgetõ partnerem, de komolyan!
És tudod- az nem mindegy.
uwu a barátom!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Igen!
Ha két, vagy több hiperbolát összeadsz, szerintem is békává változik.<#idiota>
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
A Newton féle képlet se mindig parabolikus, csak akkor ha nincs a közelébe másik tömeg! Akkor egész más kép, és legjobb esetben árapályról szenveleghetnél.
Úgyhogy hagyd a francba a parabóládat, az elméleti fikció csak.
Egyébként, én mélységesen hálás vagyok neked, mertt ezek a kérdések nélküled nem jönnének elõ, hogy megválaszolhassam.Visszavonom a Hazudozást, és a szenvelgést is.
Köszi a kérdéseid. Tedd föl õket úgy, ahogy csak jólesik.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Ha nekem efféle dologban kell kutatnom, inkább erre helyezném a hangsúlyt. A megoldást elõállító függvény-csoport ugyanis fontosabb, mint magában a megoldásban szereplõ konstansok értékei. Azok IS fontosak, de elõtte tudni kell magának a megoldásnak az alakját!
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Mert a lineáris egyenlet a helyvektor vonatkoztatási terének a sûrüségével számol, amely valamilyen akármilyen függvény is lehet, és messze nem parabolikus. Ami kétségkivül bonyolult, de a Newton képlet se könnyebb, ha nem csak két testrõl, hanem többrõl van szó.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Te terjesztesz hazugságot- "hogy lehet pontosan mérni", közbe pedig 2-3 tizedesjegyig lehet csak. Ez nálad a pontosság? Engem meg ez arra késztet, azt gondoljam- bizonyára változik, és azért is nem lehet pontosabban mérni. Loklálisan például a Naprendszerre, talán el lehet fogadni egy referencia értékét.
A fény sebességére vonatkozó függvényt a honlapomon ismertettem. A gravállandóról annyit, hogy egy fekete lyuk belsejében mása, mint rajta kívül. Ha a sûrüsége nagyobb, mint a mi univerzumunké, akkor kisebb a fénysebesség, ellenkezõ esetben nagyobb.
De én azért feltételezem, hogy nem hazudsz, nem játszod meg magad- ilyen vagy.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Kérlek erõsítsd meg, hátha rosszul értem!
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
A parabolikus függvény éppen hogy nem könnyíti a számítást, felesleges úgy pattognod, hogy ismered ezt a szót.
Ezért azt a programot, amit a csomósodási zónák meghatározására készítettem (amelyek más égitestek gravitációja hatására állnak elõ olyan helyen, ahol pedig nincs tömeg) ilyen lineáris képlettel készítettem.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Hogy vajon a honlapomon észre veszik e Leonardo Utolsó Vacsoráján a körbefutó idõ mutatójaként a háttérmintázatba baloldalon festett "idõ (sors)-lovast", pajzzsal a kezében, tollas sisakforgóval, és a jobboldalon a már üres keresztet, az emberiség jobb jövendõjének a jelképét?
Vagy a képtõl balra a falon Boldog Margit tondóját, amelyet Lodovico Sforza festetett meg Leonardoval, mint oldalági Árpádházi rokona tiszteletére?
Vagy Vermeer Ars Pictoria festményén a térképbe berajzolt, Hollandiát beborító kísértetet?
Vagy Leonardo Keresztelõ Szent János képén azt, hogy az a szellemi világban játszódik, ahol Keresztelõ Szent János sebei begyógyultak (nyakán a heg), és õ mosolyogva Istent dicsõíti, reámutatva?
Folytatnám a sort, amit én látok, más hétmilliárd nem, vagy csak akkor, ha elmondom.
Mert van összefüggés!
Mert Leonardo bizonyíthatóan még 16-17 évesen tette azt a felfedezését (amit ma már senki nem ismer), és amit 15 év múlva meg is valósított a Santa Maria Delle Grazie kolostor ebédlõjében, hogy a termet vízszintes virágfolyondárral alul a valós, felül a szellemi világokra bontotta, amelyek Montorfano Keresztrefeszítés képénél (amely az idõskáláján, amit szintén ábrázolt, (az "éjfél" pillanataként) találkoznak!
Az Utolsó Vacsora szentjein nincs glória, mert az a szellemi világ része, ahova Boldog Margit is tartozik.
Leonardo minden képén következetesen elhatárolja a valós, és a szellemi világot.
Tudva, hogy a valós és a szellemi világok külön léteznek, és a TUDAT az, ami azokat egyesíti, mert az minden teremtményre és alkotásra, akár valós, akár nem, akár megismerhetõ, akár nem- közös!
A gravitáció is egy tudati töltés, a gravitációs töltés része.
Ezt korábban a tudomány is jobban értette. Most meg sír, hogy a matematika egy szétesõ tudomány.
Az is marad, ha nem veszi tudomásul, hogy a számok is- a Tudatos Létezés megismerhetõ/megismerhetetlen egyedei. Ezt pedig nem a logika írja, hanem a filozófia- a Tudatos létezés megismerésének ugyanúgy elengedhetetlen eszköze.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Úgyhogy légyszíves ne hazudj!
Egyébként meg pont az ilyen mérésekkel lehet a G értékét pontosítani.
Az az állandó nagyon sok helyen megjelenik, az ûrkutatásból is kinyerhetõk olyan eredmények amikkel összevetve alakítják az értékét.
Egyébként lehet, hogy tényleg változó az értéke térben vagy idõben, vagy akárhogy, ahogy az összes fizikában bevezetett állandónak, csak ennek eddig még semmi jele.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Nem azért tekintik a felszíni gyorsulás számításánál pontszerûnek a földet mert ennyire futja.
Bármilyen gömbfelület pontjai és egy külsõ pont közti távolságból képzett másodfokú hiperbolikus összegzés megegyezik a felületösszeg és a középpont közti távolságból képzett másodfokú hiperbolikus összeggel.
A föld majdnem gömb alakú, ráadásul réteges. Olyan pontosan nem tudunk mérni, hogy az összegzésben észlelhetõ lenne az eltérés, pedig már a pontosság a tizensokadik éles jegynél tart.
Ez az oka annak, hogy pontszerûnek tekintik.
A gömb egy olyan forma ami ilyen érdekes eredményt ad, szokjál hozzá.
De ez nem egy kurvanagy véletlen ám, levezethetõ az energiaminimum alapján rendezõdött anyag modelljébõl, ami ugye a tökéletes gömb.
Ha ellenõrizni szeretnéd, megteheted.
A legkönnyebb ha poláris koordinátarendszerben végzed az összegzést. Egy külsõ pontra ki kell fejezni a távolságot amit ugye a testen belül kell érvényesnek tekinteni, így az integrálási határokba a föggõleges szög függvénye kerül, ami a thales tétel alapján egyszerû koszinuszos összefüggést ad. Így könnyedén elvégezhetõ a háromszoros integrálás, és csodák csodája, épp ugyanolyan eredményt ad mint az egyszerûsített.
Ez nem valami nagyon új tudományos eredmény, kb 400 évvel vagy lemaradva.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Tudom, mi a geoid. Ugyebár néhány helyen kidudorodik, néhány helyen meg olyan lapos, mint egy hastáncosnõ hasa, hátramenet közbe.
De van valami, ami azért elgondolkoztatott a hozzászólásodban.
Hogy hogyan lehet, hogy a G ilyen kis pontossága mellett olyan nagy pontosságú számításokat lehet végezni?
Állandó ez a G?
Az általad oly mélyen megvetett kozmológiai elmefuttatásaimban én a fény sebességével együtt a G-t is változónak tartom.
Errõl szívesen olvasnám a véleményed.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Nem tudom, mi az a sárga háromszög egy felkiáltójellel a nicked mellett? (Már csak a két golyó hiányzik mellõle).
Bizonyos tekintetben igaz amit írsz, hiszen az egyik vektoriális forma, a másik meg nem. De az érték azonos, mégpedig a végtelen értékes helyig.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Pld. Carduccié: "~Aki két mondatban mondja el, azt amit egyben is el lehet mondani, az nagyobb aljasságra is képes..."
Ide tartozik még Nagy Sándor gordiuszi csomója, és a számtanban a játékos "Cowboy egyszerûsítések"- folytathatnám "a racionális elmék" közhelyszerû áradatát.. Ami többnyire nagyon szimpatikus, mert egyszerûen, erõvel teszik tönkre, amit munkával lehet csak építeni.
Leonardo is harcolt ez ellen a felfogás ellen!
Dr Szász Gyula hangoztatja, hogy Einstein E=m*c^2 képlete is túlegyszerûsített, mert a tehetetlenség miatt módosul (másik fórumon).
Még érdekesebb, amikor egy képlet alapvetõen más értelmezést kap, pusztán, mert átalakítják. Én ilyennek tartom pld. a tömegvonzást. Annyira megszoktuk a másikat (amit Newton-nak nevezünk), hogy észre se vesszük már, hogy az nem egy vektoriális forma, és nem tükrözi a valóságot. Nem is lehetne az, hiszen nem folytonos környezetü, hanem diszkrét.
Épp így észre se vesszük, hogy valamiért nincs olyan, hogy 1*1*1=1, csak olyan, hogy i1*i2*i3=1 (vagyis a három harmadfokú egységgyök szorzata!)
- És nem gondolkodunk el: miért nem lehet?
- És miért lehet, hogy köznapilag mégis lehet?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Azt látom, hogy ennek nem érzed a súlyát, de talán akinek van legalább egy matek érettségije rájön hogy a két képlet nem adhat azonos eredményt, még akkor se, ha megszorzod az egyiket egy olyan számmal, hogy a földfelszínre nagyjából jó legyen.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
Egyébként meg nagyon jó az idézet.
„Sose tulajdonítsd a rosszindulatnak azt, ami butasággal is megmagyarázható. Ne tulajdonítsd butaságnak azt, ami a tudatlanság miatt is lehet. És ne feltételezd, hogy az ellenfeled tudatlan – amíg nem gyõzõdtél meg róla, hogy nem te vagy az.”
Ettõl függetlenül én csendben a háttérbõl figyelek... (ellenben hasonló okok miatt - de még szkeptikusan minden hozzászólásom ellenére 😉 )
*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!
Tehát nem a legjobb, legteljesebb megoldás a cél, hanem a kevésbé jó (avagy: rossz) megoldások közül azt a lehetõ legrosszabbat keresik, mely még mûködik. Más szavakkal: nem a valóságot, nem a teljességet akarják leírni, hanem csak egy apró, gyakorlati életben használható kapaszkodót találni. (Aminél akár lehet az is a szempont, hogy a gyakorlati életben való felhasználás profitot termeljen...)
Ez okozza aztán a problémákat is. Mikor a lehetõ legrosszabb (egyben legegyszerûbb) de még mûködõ megoldást a valósággal kezdjük beazonosítani. Észben kellene mindig tartani, hogy az adott tételek nem a valóságot írják le, hanem csak egy szeletét, mely a valóságról alkotott modell esetén mindig mûködnek, általában a valóságban is - de már nem mindig, vagy ha mûködni mûködnek is, akkor a dolgok valódi értelmét, valódi minõségét takarják ki (rejtik el).
Mi a helyzet Occam borotvájával? ...általában úgy fogalmazzák át, hogy „ha egy jelenségre két magyarázat lehetséges, akkor az egyszerûbb magyarázatot fogadjuk el”, vagy „általában az egyszerûbb megoldás a helyes”. Minden, a dolog magyarázatához nem szükséges ok fölösleges és ennélfogva elvetendõ.
Tehát, csak hogy világos legyen, hogy mire akarok rákérdezni, még ha igazad is, van a "bonyolításodra" mondhatjuk azt, hogy felesleges. De csak akkor, ha nem vagyunk kíváncsiak arra a többlettartalomra, amit te beleviszel.
És hogy mi a kérdés? Mert végül nem kérdeztem. Mondjuk az a kérdés, hogy mit gondolsz minderrõl? Ilyesmirõl beszélsz te is?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Hogyan, hiszen az a legpontosabb tudomány!
Ez igaz, de azért mégis számtalan határozatlanság van benne is, amelyek "eredendõnek" mondhatók.
Például a valószínûség számítás! Vagy az egynél nagyobb fokszámú egyenletek gyökei! Amelyekbõl bármennyi lehet- melyik az igazi?
Jószerével csak az elsõfokú algebrai egyenletet eredményében lehetünk bizonyosak!
Így is van: a számok is csak ELSÕFOKON- "naturális" képükben ismerhetõk meg teljes határozottsággal.
Vagyis az, hogy a matematika a legpontosabb tudomány, csak feltételekkel állitható. Hogy milyen körülmények között lehet igazán pontos?
Talán nem is a pontosság, a határozottság a jobb kifejezés?
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Pedig ha tovább folytatjuk, akkor az árapály potenciál (ÁP) pedig a gyorsulási vektorból (a)képezhetõ tovább, skaláris helyvektor szorzással:
(ÁP)= k*sin(alfa)* a *R
itt :
R m: a központi égitest sugara
a= 4(PI)/3*G*(ró)*R m/s^2 a központi égitest tömegvonzása a felszínén
sin(alfa)=R/r a központi égitest érintõ egyenesének szinusz szöge, amely a középpont felé irányuló gyorsulási vektort adja meg.
k- integrálási állandó
Vagyis ekkor az a*R szorzatban jön létre a skaláris szorzás két vektor között, és az eredmény- skalár.
És valóban, ha az árapály potenciált skalárisan szorozzuk a távoli keringõ tömeggel (M). akkor vagy munkát, vagy energiát kapunk, amelyek skalárok.
De lehet az vektoriális szorzás is.
Vagyis a folytonos módszer módszer szemlélete közelebb áll a fizikához, az mégis idegengedik tõle.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
Csakhogy a mezõben egy lineáris helyvektorral (r) történik a szorzás, vagyis az eredmény: a gyorsulás is vektor.
Ugyanez a diszkrét vizsgálatnál csak hokusz- pokulásszal lehetne gyorsulási vektor. Emellett ott a sugár négyzete van a nevezõben, ami r=0-nál szinguláris. Innen feltétlenül egyenes út vezet az elsõ képletnél egyfajta Big Banghoz akár egy cseresznyemag közepén is.
Ugyanakkor a sûrûség ugyan lehet nagy, de nem feltétlenül szinguláris.
Vagyis a folytonos képletnek vannak elõnyei.
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
A Föld sûrüsége ugyanis 5520 kg/m3, a sugara meg 6378 km.
Ezzel a= 9,839 m/s^2 jönne ki. A másik módszerrel is ugyanannyi, hiszen csak a képlet formája más.
Ugyanis ugyanazon képlet százféle formába átirható, és százféle értelmezést ad.
(Az egyenlítõnél levonódík a centrifugális gyorsulás, de az is egyforma).
Nekem az iskolában még 9,81-et tanítottak. A gravállandó pontossága se túl nagy- 4-5 értékes jegy csupán...
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!
De 42-nek kellett volna lennie. :o)
aki kételkedik, az gondolkodik
Ha egy topikban csak egy értelmes beszélgetõpartner is van, akkor az már gyõzelem- helleluja, stb. Itt meg több is akad, ami õszintén meglepett. Akkor pedig mindenki másnak is örülök, és te is közéjük tartozol.
Örülök neked, no. Ez csak örömmel tölt el téged is!
\"A Fermat sejtés története\" topik Fermat tételérõl szól: hogy van \"irracionális egész\" megoldás, ami \"...nem felírható...\" A. Wiles nem azt oldotta meg!