739
A FERMAT SEJTÉS története
-
forrai #338 Én is így gondolom.
Mert valahogyan én kilazultam, erkölcsileg és gondolatilag gátlástalanná váltam. Ami abban is megmutatkozik, hogy nem folytatok kicsapongó életmódot, ami nagyon megvetendő, és társadalmilag is veszélyes. Mert most emiatt sok mindent másképp látok, és persze nem biztos hogy, jól? Ez valóban gondot okozhat...
Engem is nyugtalanít! -
Saintgerman #337 
szó sincs róla. Az üveg tetején már "magától" is lazul a dugó. Az, ami neked egy életed munkájába tellett, másoknak talán majd szabadon állhat rendelkezésükre... (talán anélkül, hogy tudnák, hogy a "magától" nak teremtője voltál)
-
forrai #336 "Kipróbáltam a szárnyalást, de hiányzott egy ékezett"
Előfordul ez ilyen is... -
forrai #335 Jól látod Saint Germain. De azért most húzzam be a farkamat? Dehogyis, hagyom, hadd fujja csak a szél! -
forrai #334 Majdnem mindenben igazad van, egyben nem csupán. Találd ki, melyikben? Egyébként ez tőled nagyon jó arány. Ma túltettél magadon, alukálhatsz jól... -
#333
Most próbálom eladni, amit termeltem.
de miért itt? miért nem a tudományos akadémián? ja, hogy ott IS kiröhögnek?
Nem könnyű, mert nincs rá vevő, ingyen se köll. Talán, mert nem divatos, vagy nem gusztusos?
nem azért
Vagy kissé faragatlan, vagy ósdi?
nem azért
Vagy mert én adom?
nem, hanem mert baromság. csak ezt te még mindig képtelen vagy felfogni...
-
uwu #332 Mi van pampalíni? Véget ért az atlantiszi szárkányvadászat?
Vagy csak elfogyott a zerezgés, és jöttél meridiánt szőni? -
Saintgerman #331 én aszem, nem csak ingyen se köll, de ha sokat feszegeted a palackbazárt szellem üveg tetején a dugót, arra már szivesen költenek, hogy a szellem továbbra is a "helyén" maradjon... 
-
forrai #330 "te nem vagy elég arrogáns és mocskosszájú ahhoz, hogy megbüntessenek"
Zero jól mondta- mert sunyi vagyok, hát sunyitok.
De azért sokat dolgoztam is. És most mindent megteszek, amit tudok, hogy ne legyen hiába. Most próbálom eladni, amit termeltem. Nem könnyű, mert nincs rá vevő, ingyen se köll. Talán, mert nem divatos, vagy nem gusztusos? Vagy kissé faragatlan, vagy ósdi? Vagy mert én adom? Vagy mind együtt? -
ShaiHulud #329 mesterseged cimere: buntetopontlogisztikus ? -
uwu #328 Ar a baj, hogy te nem vagy elég arrogáns és mocskosszájú ahhoz, hogy megbüntessenek 
Csak az igazi vértrollokat lehet rávenni, hogy gyűjtsék a büntipontokat. -
forrai #327 Dolgoznom kell 
-
forrai #326 Most látom, már 325-nél tart a topik! Igaz, abból 400-at én irtam.
-
forrai #325 Nekem hányat küldesz? -
uwu #324 A büntetőpontot én gyűjtöttem tök egyedül.
De üzlet volt. Tudtam, ha ezt bevállalom, egy kedves ember 4-et kap utána:D -
forrai #323 A fizikát most visszaviszem a gravitációba. -
forrai #322 Adja össze őket a főjegyző!
(Parabéla, és Parabéláné) -
forrai #321 uwu
Miért van az a háromszög a felálló jellel?
Szóljak az adminnak, hogy vegye le? Én megvédelek, mert Te vagy a legjobb beszélgető partnerem, de komolyan!
És tudod- az nem mindegy.
uwu a barátom! -
uwu #320 LOL
Igen!
Ha két, vagy több hiperbolát összeadsz, szerintem is békává változik.
-
forrai #319 Igazad van! Azt is lehetne kutatni, hogy r^2! Te kutasd azt, én meg ezt, aztán majd összekeverjük, hátha jobb lesz. -
forrai #318 Hazudsz- nem ezt mondtam! Azt mondtam, ott a sűrüség változik nem lineárisan! Van, hogy akár parabolikusan is változhat.
A Newton féle képlet se mindig parabolikus, csak akkor ha nincs a közelébe másik tömeg! Akkor egész más kép, és legjobb esetben árapályról szenveleghetnél.
Úgyhogy hagyd a francba a parabóládat, az elméleti fikció csak.
Egyébként, én mélységesen hálás vagyok neked, mertt ezek a kérdések nélküled nem jönnének elő, hogy megválaszolhassam.Visszavonom a Hazudozást, és a szenvelgést is.
Köszi a kérdéseid. Tedd föl őket úgy, ahogy csak jólesik.
-
uwu #317 Nem baj Györgyike, ne is foglalkozz a tényekkel, a lényeg, hogy írjál valamit 
-
#316
Én még mindig kívülállóként úgy látom, sokkal fontosabb az a kérdés, hogy az 1/r^2 -tel arányos összefüggésben a kitevő mennyire pontosan kettő.
Ha nekem efféle dologban kell kutatnom, inkább erre helyezném a hangsúlyt. A megoldást előállító függvény-csoport ugyanis fontosabb, mint magában a megoldásban szereplő konstansok értékei. Azok IS fontosak, de előtte tudni kell magának a megoldásnak az alakját! -
forrai #315 Ajánlom, a fizikát vigyük vissza a gravitációs topikba. Ide csak a párhuzam miatt hoztam. -
uwu #314 Azért megnézném azt az egyenest aminek minden pontja illeszkedik egy másodfokú hiperbolára
-
forrai #313 Jól értetted.
Mert a lineáris egyenlet a helyvektor vonatkoztatási terének a sűrüségével számol, amely valamilyen akármilyen függvény is lehet, és messze nem parabolikus. Ami kétségkivül bonyolult, de a Newton képlet se könnyebb, ha nem csak két testről, hanem többről van szó.
-
forrai #312
Te terjesztesz hazugságot- "hogy lehet pontosan mérni", közbe pedig 2-3 tizedesjegyig lehet csak. Ez nálad a pontosság? Engem meg ez arra késztet, azt gondoljam- bizonyára változik, és azért is nem lehet pontosabban mérni. Loklálisan például a Naprendszerre, talán el lehet fogadni egy referencia értékét.
A fény sebességére vonatkozó függvényt a honlapomon ismertettem. A gravállandóról annyit, hogy egy fekete lyuk belsejében mása, mint rajta kívül. Ha a sűrüsége nagyobb, mint a mi univerzumunké, akkor kisebb a fénysebesség, ellenkező esetben nagyobb.
De én azért feltételezem, hogy nem hazudsz, nem játszod meg magad- ilyen vagy. -
uwu #311 Tehát egy lineáris összefüggés a te matekodban ugyanolyan eredményt ad mint egy másodfokú hiperbola?
Kérlek erősítsd meg, hátha rosszul értem! -
#310
-
forrai #309 Az én összefüggésem ugyanazt tudja, de Lineárisan, ha a sűrüség ismert.
A parabolikus függvény éppen hogy nem könnyíti a számítást, felesleges úgy pattognod, hogy ismered ezt a szót.
Ezért azt a programot, amit a csomósodási zónák meghatározására készítettem (amelyek más égitestek gravitációja hatására állnak elő olyan helyen, ahol pedig nincs tömeg) ilyen lineáris képlettel készítettem. -
forrai #308 Szó sincs arról, hogy én itt tudományos tételeket mondanék, még akkor se, ha úgy tűnik. Arra vagyok kiváncsi, hogy más is észreveszi e azt, amit én látni vélek?
Hogy vajon a honlapomon észre veszik e Leonardo Utolsó Vacsoráján a körbefutó idő mutatójaként a háttérmintázatba baloldalon festett "idő (sors)-lovast", pajzzsal a kezében, tollas sisakforgóval, és a jobboldalon a már üres keresztet, az emberiség jobb jövendőjének a jelképét?
Vagy a képtől balra a falon Boldog Margit tondóját, amelyet Lodovico Sforza festetett meg Leonardoval, mint oldalági Árpádházi rokona tiszteletére?
Vagy Vermeer Ars Pictoria festményén a térképbe berajzolt, Hollandiát beborító kísértetet?
Vagy Leonardo Keresztelő Szent János képén azt, hogy az a szellemi világban játszódik, ahol Keresztelő Szent János sebei begyógyultak (nyakán a heg), és ő mosolyogva Istent dicsőíti, reámutatva?
Folytatnám a sort, amit én látok, más hétmilliárd nem, vagy csak akkor, ha elmondom.
Mert van összefüggés!
Mert Leonardo bizonyíthatóan még 16-17 évesen tette azt a felfedezését (amit ma már senki nem ismer), és amit 15 év múlva meg is valósított a Santa Maria Delle Grazie kolostor ebédlőjében, hogy a termet vízszintes virágfolyondárral alul a valós, felül a szellemi világokra bontotta, amelyek Montorfano Keresztrefeszítés képénél (amely az időskáláján, amit szintén ábrázolt, (az "éjfél" pillanataként) találkoznak!
Az Utolsó Vacsora szentjein nincs glória, mert az a szellemi világ része, ahova Boldog Margit is tartozik.
Leonardo minden képén következetesen elhatárolja a valós, és a szellemi világot.
Tudva, hogy a valós és a szellemi világok külön léteznek, és a TUDAT az, ami azokat egyesíti, mert az minden teremtményre és alkotásra, akár valós, akár nem, akár megismerhető, akár nem- közös!
A gravitáció is egy tudati töltés, a gravitációs töltés része.
Ezt korábban a tudomány is jobban értette. Most meg sír, hogy a matematika egy széteső tudomány.
Az is marad, ha nem veszi tudomásul, hogy a számok is- a Tudatos Létezés megismerhető/megismerhetetlen egyedei. Ezt pedig nem a logika írja, hanem a filozófia- a Tudatos létezés megismerésének ugyanúgy elengedhetetlen eszköze.
-
uwu #307 A te képleteidben is ott a G a megszokott értékével, sehol se függvény:)
Úgyhogy légyszíves ne hazudj!
Egyébként meg pont az ilyen mérésekkel lehet a G értékét pontosítani.
Az az állandó nagyon sok helyen megjelenik, az űrkutatásból is kinyerhetők olyan eredmények amikkel összevetve alakítják az értékét.
Egyébként lehet, hogy tényleg változó az értéke térben vagy időben, vagy akárhogy, ahogy az összes fizikában bevezetett állandónak, csak ennek eddig még semmi jele. -
uwu #306 Ezzel a hsz-el bizonyítottad mennyire inkompetens vagy a témában.
Nem azért tekintik a felszíni gyorsulás számításánál pontszerűnek a földet mert ennyire futja.
Bármilyen gömbfelület pontjai és egy külső pont közti távolságból képzett másodfokú hiperbolikus összegzés megegyezik a felületösszeg és a középpont közti távolságból képzett másodfokú hiperbolikus összeggel.
A föld majdnem gömb alakú, ráadásul réteges. Olyan pontosan nem tudunk mérni, hogy az összegzésben észlelhető lenne az eltérés, pedig már a pontosság a tizensokadik éles jegynél tart.
Ez az oka annak, hogy pontszerűnek tekintik.
A gömb egy olyan forma ami ilyen érdekes eredményt ad, szokjál hozzá.
De ez nem egy kurvanagy véletlen ám, levezethető az energiaminimum alapján rendeződött anyag modelljéből, ami ugye a tökéletes gömb.
Ha ellenőrizni szeretnéd, megteheted.
A legkönnyebb ha poláris koordinátarendszerben végzed az összegzést. Egy külső pontra ki kell fejezni a távolságot amit ugye a testen belül kell érvényesnek tekinteni, így az integrálási határokba a föggőleges szög függvénye kerül, ami a thales tétel alapján egyszerű koszinuszos összefüggést ad. Így könnyedén elvégezhető a háromszoros integrálás, és csodák csodája, épp ugyanolyan eredményt ad mint az egyszerűsített.
Ez nem valami nagyon új tudományos eredmény, kb 400 évvel vagy lemaradva. -
forrai #305 Köszönöm a javaslatod, de több publikációt is olvastam erről. Geofizikaiakat, amelyek igen magas szinten foglalkoztak ezzel a kérdéssel, és amelyeket én csak alulról szagolhatok.
Tudom, mi a geoid. Ugyebár néhány helyen kidudorodik, néhány helyen meg olyan lapos, mint egy hastáncosnő hasa, hátramenet közbe.
De van valami, ami azért elgondolkoztatott a hozzászólásodban.
Hogy hogyan lehet, hogy a G ilyen kis pontossága mellett olyan nagy pontosságú számításokat lehet végezni?
Állandó ez a G?
Az általad oly mélyen megvetett kozmológiai elmefuttatásaimban én a fény sebességével együtt a G-t is változónak tartom.
Erről szívesen olvasnám a véleményed. -
forrai #304 Épp most írom, milyen hálás vagyok neked is, és lám, megörvendeztetsz újra.
Nem tudom, mi az a sárga háromszög egy felkiáltójellel a nicked mellett? (Már csak a két golyó hiányzik mellőle).
Bizonyos tekintetben igaz amit írsz, hiszen az egyik vektoriális forma, a másik meg nem. De az érték azonos, mégpedig a végtelen értékes helyig. -
forrai #303 Én például nem tartok semmit rosszindulatnak, hálás vagyok a te, és uwu hozzászólásaiért éppúgy. -
forrai #302 Sokféle köz(rö)hely van.
Pld. Carduccié: "~Aki két mondatban mondja el, azt amit egyben is el lehet mondani, az nagyobb aljasságra is képes..."
Ide tartozik még Nagy Sándor gordiuszi csomója, és a számtanban a játékos "Cowboy egyszerűsítések"- folytathatnám "a racionális elmék" közhelyszerű áradatát.. Ami többnyire nagyon szimpatikus, mert egyszerűen, erővel teszik tönkre, amit munkával lehet csak építeni.
Leonardo is harcolt ez ellen a felfogás ellen!
Dr Szász Gyula hangoztatja, hogy Einstein E=m*c^2 képlete is túlegyszerűsített, mert a tehetetlenség miatt módosul (másik fórumon).
Még érdekesebb, amikor egy képlet alapvetően más értelmezést kap, pusztán, mert átalakítják. Én ilyennek tartom pld. a tömegvonzást. Annyira megszoktuk a másikat (amit Newton-nak nevezünk), hogy észre se vesszük már, hogy az nem egy vektoriális forma, és nem tükrözi a valóságot. Nem is lehetne az, hiszen nem folytonos környezetü, hanem diszkrét.
Épp így észre se vesszük, hogy valamiért nincs olyan, hogy 1*1*1=1, csak olyan, hogy i1*i2*i3=1 (vagyis a három harmadfokú egységgyök szorzata!)
- És nem gondolkodunk el: miért nem lehet?
- És miért lehet, hogy köznapilag mégis lehet?
-
uwu #301 A felszíni gravitációs gyorsulást azért ennél nagyságrendekkel pontosabban tudják mérni. Ekkora eltérés mindenkinek feltűnt volna. A geoid formáját több szinten is meghatározták már. Magasgeodézia témakörben utánanézhetsz. -
uwu #300 Kár hogy az egyik képlet lineáris, a másik meg másodfokú hiperbola:D
Azt látom, hogy ennek nem érzed a súlyát, de talán akinek van legalább egy matek érettségije rájön hogy a két képlet nem adhat azonos eredményt, még akkor se, ha megszorzod az egyiket egy olyan számmal, hogy a földfelszínre nagyjából jó legyen. -
remark #299 Mivel nem tudom, hogy te mit olvastál ki #297-bõl (hisz arról nem írsz) így azt sem tudom pontosan, hogy #298 az vonatkozik-e #297-re is, vagy csak úgy általában a topikra értetted?
Egyébként meg nagyon jó az idézet.