273
  • djhambi
    #233
    Bizonyítsd be, hehe. :)

    Gőg. Beképzeltség. Egocentrikus világkép. Büszke hazaárulás.

    Ezek mind szinonímák. Érdemes rajtuk elgondolkodni...
  • djhambi
    #232
    Úgy értem, egyetemi tankönyveket, jegyzeteket, közgazdasági folyóiratokat bújtam, és kézzel fogahtó számadatokat, logikus indoklásokat, alátámasztott tényeket kerestem, bár ez nem könnyű, hiszen amit a filmben ők állítanak, azt is tényként közlik. De kicsit félreértesz. A hivatás az hivatás, a szakma mégiscsak szakma.

    Ha a közgazdász például hozna szkmabeli "bizonyítékot", ha tudna. De nem hoz. Ugyanígy a többi értelmiségi szakma. Logikus, hogy a fizikus mondja azt, hogy az energiamegmaradás nem igaz, és a gépészmérnök mondja azt, hogy a Stokes tétel nem igaz, de nem mondják, mert ismerik a saját szakmájukat annyira, hogy abból nem hozzák ki azt, amit ők hisznek. A mérnök például rossz ok-okozati összefüggéseket hoz a rendszerváltást követő esméynek kapscán, de ez természtes, mert ő csak mérnök, de nem közgazdász.

    Ha a jogász azt mondaná, hogy rengeteg jogi eset van, pereskedés, ami bizonyítja, hogy a privatizáció során külföldi kézre került a vagyon törvénytelenül, ha a közgazdáz mondaná azt, hogy a jegybank hatására csődbe jutottak a hazai vállaltok, és emiatt kiirtották a hazai piacot a külföldieknek, akkor lene valóságalapja. De a jogász azt mondta, hogy a privatizáció törvényes, jogszerű volt, a közgazdász nem említette, hogy a jegybank lenne a felelős holmi magyar csődért, mert ő csak arról beszél, hogy a magyarokból kiirtják az eredetét, az isteni eredetünet. Szóval így amit állítanak, és nem a tanult szakmájukhoz tartoznak, az a másik szakmájához nem értés következménye.

    Így egy kicsit félreértetted a gondolatomat, de lehet, hogy a fogalmazásom miatt.
  • Epikurosz
    #231
    Én sem vagyok politikus, mégis jobban értek a politikához, mint az egész MSZP vezérkar együttvéve.
  • remark #230
    Mivel az anyagot még nem olvastam, ezért nem annak a tartalmát érintő, hanem csak a legutóbbi hozzászólásoddal kapcsolatos elvi észrevétel:

    "Aiktől idézgettem, minimum egyetemi tanárok, akik azt tanítják, amit idézgetek."

    Annál biztosabb, hogy előre gyártott szabvány elképzelések szócsöveként üzemelnek, és nem valami olyasmit mondanak, ami szerintük igaz. És még csak hazudniuk se kell, nem kell hogy akár egyetlen hamis állítás elhagyja a szájukat, az előre gondosan megtervezett konklúzió akkor is eljut a célpontokhoz.

    Ha ezt megérted, akkor megérted, hogy miért ér többet az, ha egy jogász elgondolkodik a gazdaságról, és eléd tárja hogy mire jutott, annál, mikor egy közgazdász eléd tárja amit mondtak neki hogy eléd kell tárnia.

    Látod a kapcsolatot [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1264519554&no=222]#222[/URL]-vel?
  • djhambi
    #229
    Aiktől idézgettem, minimum egyetemi tanárok, akik azt tanítják, amit idézgetek.

    Viszont a filmben a közagzdász szociológiáról,a mérnök és a jogász közgazdasági dolgokról mesél. Mint a gépészmérnök Egely a fizikáról... És ugyanaz az összeesküvés-elmélet gyártás. Meglepően azonos párhuzam.
  • Epikurosz
    #228
    Ja, és az élet nem ZH, meg szakdoga, meg idézgetés.
  • Epikurosz
    #227
    Letöltöttem, talán elolvasom valamikor az 1 oldalt követőeket is, de nem ígérek semmit.
    Te egy egyetemista vagy, ha jól emlékszem, még túl fiatal vagy, hogy egyáltalán megértsd a világot.

    A jobboldalon sok misztikus meg mindenféle elméletgyártó van, de van nagyon sok olyan ember is, aki a tud. precizitást kedveli. Én magam ide sorolom.

    Az utóbbi XX év magyar történelmének megértéséhez a matematika és a statisztika precíz eszköztárát igénybe véve kell továbbhaladni. Nem a gazdasági mutatókra kell a hangsúlyt helyezni, hanem arra, amely a legfontosabb: az emberi életre.
    Magyarország lakossága az utóbbi 20 évben kb. 400 ezerrel csökkent, ezen belül a magyar etnikum még nagyobb arányban fogyatkozott. Történt ez úgy, hogy közben nőtt a cigányok, külföldről betelepültek, zsidók stb. létszáma.
    Ezek olyan súlyos adatok, hogy nincs is szükség semmilyen további összeesküvéselméletgyártásra. Az összeesküvőket abban az elitben kell keresni, amely aktívan vagy passzívan hozzájárult a negatív folyamatokhoz.
    Nemzetközi körülményekre hivatkozni nem lehet, mert nem volt itt sme háború, sem járvány, komolyabb gazdasági válság sem, és egyébként is, hasonló környezetben más, szomszédos államok fejlődtek.

    No, elegem van az írásból, egyébként is nem látok benned olyan fejlődési potenciált, és ezt megírtam korábban, hogy érdemes legyen az időm vesztegetni.
  • djhambi
    #226
    Kábé elkészültem az első résszel, 19 oldal és 20 munkaóra nyomozás után.

    Ingyen letölthető.

    Kritika a Háború ellen (Háború a Béke ellen - A háború megváltozott természete)
  • remark #225
    "Ezért írok kritikát, és eddig 16 oldal az első 70 percből, és remélem, valaki el is olvassa."

    Hát, ha rátalálunk, biztos sokunkat érdekelni fog.
  • djhambi
    #224
    Nem, ez a Háború a Nemezt ellen c. filmsorozat, nem nevezném dokumentumfilmnek, mert nem dokumetálja az eseményeket, inkább engedi, hogy lökött emberek kifejtsék, hogy mennyire összesküdtek ellenünk, és folyamatos hibás érvelésisorozattal (minden érvelés során egy kicsit ferdül a valóság) egyetlen célra jutnak. Ha egy mondatban kéne megfogalmazni a film mondanivalóját, az ez lenne.

    A magyar isteni eredetű kiválasztott nép, és rendkívül értékes természeti kincsekkel rendelkezik, a megtestesült igazság, de a környező gonosz népek megpróbálják letörni a szakralitásunkat neoliberális dogmákkal, és kifosztani a nemzet minden kincsét, úgy, hogy a rendszerváltásnál a Gestapoból és kommunista rezsimből és gazdag zsidó családokból beszivárgott hatalom szándékosan odaadta a privatizáció során a külföldieknek minden vagyonunkat, és véletlenül sem az összmagyarságot terheli a felelősség a saját népszavazásaiért, országgyűléséért, a privatizációért és a saját döntéseinkért, jövőnkért.

    Jól megkonstruált Egely-féle, UFÓ-s összeesküvés elmélet némi magyarmajmolással és egocentrikus világképpel, folyamatos félremagyarázásokkal, belemagyarázásokkal, újraértelmezéssel, és megalapozatlan utalgatásokkal, összefüggések erőleéével. (pl. Daniken) Viszont a néző számára hihetőnek tűnhet, mert érzelmi aktivitás-fokozással szuggessziókat befogadó állapotba hozzák a nézőt, ha hajlamos vagy arra, hogy elhiszel dolgokat úgy, hogy nem jársz utána, akkor ne nézd meg! Én nem azt mondom, hogy ami mond a film, az hazugság, hanem azt állítom, aki utánajár, gondolkodik, és nem elsőre elhiszi, az rájöhet, hogyan vezetik a nézőt az orránál fogva, és hogyan terelik egy adott irányba. Ezért írok kritikát, és eddig 16 oldal az első 70 percből, és remélem, valaki el is olvassa.
  • remark #223
    "lentebb említett film mennyire alaptalan"

    Még mindig a The Money Masters-rõl van szó?
  • remark #222
    "A helyzet az, hogy mindenképp kell egy támasz, amit muszáj elfogadni jelenlegi igazságnak..."
    Persze, muszáj hogy legyen, nem is erről van szó. Csak nem szabad elfelejteni, hogy szinte minden, amit természetesnek, magától értetődőnek és igaznak veszünk, azt valakitől hallottuk. Nem a mi tapasztalatunk, nem a "mi igazságunk". De persze enélkül az ember működésképtelen lenne, mert nincs kapacitása arra, hogy az élet minden létező helyzetében a kályhától végiggondoljon dolgokat.
    Még a reflexek és beidegződések is így működnek. Mész az autóval, szemed sarkából meglátsz valamit ami feléd közeledik. Nem gondolkodsz, mert nincs rá idő. Nem az "értelmes, okos, szofisztikált tudat" irányít, hanem a beidegződések: rálépsz a fékre, vagy ha érzékeled az irányt, elfordítod a kormányt. Minél tapasztaltabb (! - nem intelligensebb, okosabb, hanem tapasztaltabb; szellemi "tevékenységek" esetén bölcsebb) vagy, annál valószínűbb hogy a reflexeid irányítanak, jobban, helyesebben, és gyorsabban mint a tudat tenné.
    Nos, nem szabad elfelejteni, hogy ennél jóval komplexebb beidegződésekkel is tele van a társadalom. Pl. egyenruha = mindmeghalunk. Vagy pl. kapitalizmus = minden jó, kommunizmus = minden rossz. USA = jófiúk, arabok = rosszfiúk. Stb. Szerintem mindenki fel tud idézni ilyen beidegződéseket, prekoncepciókat, melyek reflexszerűen ugranak elő amint a helyzet megkívánja. Egy halom ilyen "időzített bombán" ülünk, sokról fogalmunk sincs, de ettől függetlenül még ezek az bombák működésbe lépnek, amint megkapják a megfelelő jelet az aktivizálódásra. Ez az ember. Nem kizárólagosan racionális objektív lény, hanem egy ösztön-állat is, tele beidegződésekkel, reflexekkel, ami egyszerre nagy előny is, és hátrány is akkor, ha nem tanuljuk meg helyére tenni a dolgokat.

    "Azért nem tétel, hogy a természettudomány az abszolút igazság, mert nem tudom bebizonyítani, és az általad említett ember által létrehozott hiba jelen lesz."
    Tudod, sokkal kevesebb vitám lenne a tudományok objektivitásával kapcsolatban, ha ezt a "kollégáid" is értenék. Nekem nagyon szimpatikus amit mondasz, és logikus is. Csak amit írsz, azt nem sokan tartják észben, esetleg nem is tudják. Kedvem lenne idézni téged a "Tudományos tévedés" topikban...

    "Ezért a természettudományt definiálom, mint "az igazságot", és így elkerülöm azt a filozófiai rágódást, bizonytalanságot, amit magad is leírsz. Persze, nem lesz 100%-os, de az eltérés egyre kisebb lesz az abszolút igazságtól, ahogy fejlődik a tudomány."
    Persze azt sose feledd, hogy a fejlődési irányt mégis csak a filozofálgatás és rágódás meg a bizonytalanság szabja meg. Az ember érez és látni vagy tudni vél dolgokat, melyekről a tudomány (még) nem foglal állást. És ezt a kapcsolatot sokan figyelmen kívül hagyják, és a tudományra úgy gondolnak mint valamire, amiben nincs jelen az ember. Konkrétan úgy fogalmazta ezt meg valaki, hogy a tudomány pontosan az embert akarja eliminálni az egyenletből. Ami szép cél, de ezt megvalósultnak tekinteni biztos hiba, és szerintem akár feltételesen, megvalósíthatónak gondolni is hiba.
  • remark #221
    Nem ezért írtam le ennyi mondatot! Az "És ezért jobb résen lenni." mondat nem arra vonatkozik, amiről az az idézet szólt, amiről beszélgettünk. Csak én ezt a témát továbbvittem, azzal kezdődően, hogy "A "tudós-szakma" mennyiben működik másként?". Ez az a pillanat, amikor úgymond témát váltottam, és innen kezdve arra reagáltam, amit ti felvetettetek. De ugye emlékszel, hogy azt írtam, hogy amit felvetettetek az nem a blogról vett idézet (szerintem) helyes értelmezése! Tehát itt 2 téma megy párhuzamosan!
  • remark #220
    Ez a te benyomásod. Lehet, hogy jogos benyomás, de csak egy benyomás. Én mindig olyasmit írok, amivel úgy gondolom olyan hatást váltok ki, ami válaszokat eredményez a kérdéseimre.
  • djhambi
    #219
    És ez csak az első része a négyből. :)
  • djhambi
    #218
    Jah. Pl. én is a plafonon vagyok, a lentebb említett film mennyire alaptalan, levegőbe beszél, kevés dokumentumot mutat fel, s azt is elferdíti, a maradék pedig a mi seggünk nyalásaa és összeesküvés-elméletek gyártása. Már csak 15 perc van belőle hátra, a többit feldolgoztam. Remélem, Baluman elolvassa, és nem hiába dolgoztam eddig 16 munkaórát vele. :)
  • egyén
    #217
    " de mi van az egyénnel? "
    Köszönöm jól vagyok.
    " Mi az egyén szerepe ezekben a folyamatokban? "
    Túlélni, amit csak lehet, és szárazon tartani a puskaport.
  • Epikurosz
    #216
    "És ezért jobb résen lenni."

    Ezért írtál le annyi mondatot? Persze, hogy igen. A kételkedés a tudományos gondolkodás egyik jellemzője, ha nem parancsa.
    Aki meg elhisz minden bemondásra, az megérdemli.

    De miről beszélek én itt évek óta? ennyire hiábavaló volt?
  • Epikurosz
    #215
    Kezdesz türelmetlen lenni.
  • djhambi
    #214
    A helyzet az, hogy mindenképp kell egy támasz, amit muszáj elfogadni jelenlegi igazságnak, még akkor is, ha tudjuk, hogy ember számára nem megismerhető az abszolút igazság, mert bár a világ megismerhető, 100%-osan sosem fogjuk tudni megismerni. Muszáj lennie egy pontnak, amiből ki lehet indulni, és amiből fel tudsz építeni egy bonyolult társadalmat. És ez a természettudomány, és ez nem tétel, hanem definíció. Azért nem tétel, hogy a természettudomány az abszolút igazság, mert nem tudom bebizonyítani, és az általad említett ember által létrehozott hiba jelen lesz. Ezért a természettudományt definiálom, mint "az igazságot", és így elkerülöm azt a filozófiai rágódást, bizonytalanságot, amit magad is leírsz. Persze, nem lesz 100%-os, de az eltérés egyre kisebb lesz az abszolút igazságtól, ahogy fejlődik a tudomány.
  • remark #213
    És veled mi lesz? A konkrét emberekkel mi lesz? Jópofa dolog kijelentéseket tenni a tömegekkel kapcsolatban, de mi van az egyénnel? Mi az egyén szerepe ezekben a folyamatokban? Álljunk itt karba tett kézzel, míg valami nem történik már?
  • remark #212
    A központi bankok nem józan paraszti logika alapján működnek, hanem az irányítóik elvárásainak megfelelően.
  • remark #211
    Te se érted? Nem erről szólt az állítás. Arra az egyszerű mechanizmusra hívta fel a figyelmet, hogy legyen szó bármiről, még akár "egzakt" tudományokról is, pl. egy egyetemista az ismereteit úgy szerzi, hogy elmondják neki szépen, hogy amit most hall, az úgy van és kész (indoklásul esetleg elhangzik az amit te leírtál, és amit djhambi leírt), és az egyetemista azt fogja nézni, hogy igen, ez logikus indoklás, és egyébként is csak nem beszélnek ezek az okos emberek mind hülyeséget, azaz kialakul benne egyfajta authoritás kép, és innen kezdve az adott forrást (egyetem) megbízhatónak fogja ítélni, és mikor bármit hall az egyetemen, akkor nem azt fogja nézni, hogy az információt az egyetem honnan szerezte (vagy hogy az a forrás ahonnan az egyetem szerezte, az honnan szerezte stb. stb.), hanem azt fogja nézni, hogy számára az egyetem mint forrás megbízható (authoritás kép) és így az ott hallott ismeret hiteles. És kész. Ennyiről van csak szó.

    Tehát nyilvánvaló, hogy utánanézhetsz máshol is a dolgoknak, visszakeresheted az eredeti kutató eredeti anyagait, vagy akár elvégezheted magad a kísérleteket, de erre nem nagyon lesz meg az igényed, mert elfogadod igaznak a hallottakat, csak azért mert az egyetemen hallottad. Meg egyébként is, ezt teszi mindenki, és ők se tévedhetnek nagyot, nem igaz?

    A "tudós-szakma" mennyiben működik másként? Tudomány ága válogatja, de én 100%-os objektivitást azért nem tudok elképzelni, mert emberekről van szó. A tudományt emberek hozzák létre, emberek értelmezik, emberek alkalmazzák. És ezért jobb résen lenni.
  • Epikurosz
    #210
    A természettudomány helyzete azért jobb.
    Ugyanis, a kísérletek megismételhetők, a dokumentációjuk megvan. Kivételt képeznek a katonai alkalmazások, ugye. A japánok sem bíztak meg az amcsi katonai szakértőkben - igazad van, fontos a bizalom - amíg a fejükre nem pottyantották a két atombombát. Elég súlyos érvek voltak.

    Ettől eltekintve, nagyon sok fizikai kísérletet te is elvégezhetsz, pláne ha van rá pénzed. A tudós társadalom meg nem szokott bedőlni a sima bejelentéseknek, például a hidegfúzió ténye ma is vitatott dolog.
  • remark #209
    "Közvetlen válasz az idézetre: a plutónium-izotópos kísérleteket többen elvégezték, és megállja a helyét az elmélettel, működik az atombomba, szóval nem tudom, hogy szegény tudóst miért kell szidni..."

    Szerintem egyszerűen nem értetted meg amit olvastál. Arra kívánt ez a példa rámutatni, hogy te azt a kijelentést, hogy a plutónium-izotópnak ezek meg ezek a tulajdonságai, nem annak függvényében ítéled meg, hogy ezt az ismeretet melyik kutató szerezte meg, hanem annak függvényében, hogy bízol-e abban a professzorban és a mögötte álló intézményben, aki számodra ezt az ismeretet prezentálja.

    Tehát mikor valami információ eljut hozzád, akkor azt nézed, hogy ki prezentálja, és nem azt, hogy az az információ hol "keletkezett".
  • Epikurosz
    #208
    Az józan paraszti logikával is megérthető, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiségnek arányban kell lennie a GDP-vel (vagy a GNP-vel).
    Ha nő a GDP, nőhet a pénzeszsák is.
  • halgatyó
    #207
    A filmeket nézegetve eszembe jutott még valami.
    A kamatos hitelpénz mint állandó növekedésre kényszerített rendszerről több helyen is szó van.

    Csak rettentő röviden: minden kibocsátott pénzt kamatokal együtt kell visszafizetni, vagyis a pénz mennyisége állandóan növekszik. A pénzzel szembenálló anyagi javaknak is álandóan növekedniük kell, ami előbb-utóbb tarthatatlan, ez nyilvánvaló.

    Hogyan lehet ebből az ördögi körből kilépni?
    Ez a kérdés valószínűleg azokat is foglalkoztatja, akik az egész rendszert irányítják. Mert nem hülyék, az biztos, bármennyire aljasok is.

    A kilépés egyik módja az, ami nyilván nem tetszik nekik: az erős állam által nyomott papírpénz, ami csupán csereszközként funcionál és a gazdaság működését, a jogos szükségletekre megtermelt áruk cseréjét teszi lehetővé.

    A rendszerből történő kilépés másik módjai viszont nekünk, embereknek nem fognak tetszeni. Egy lehetséges mód például:

    Ha a terjeszkedés (pénzmennyiség és haszon állandó növekedése) nem működik kifelé, mert a Föld véges,
    akkor a másik irányba "kell" folytatni!

    Valahogy úgy, ahogyan a rákos daganat csinálja. Ha kifelé nem tud terjeszkedni, akkor majd fog -- még egy ideig -- befelé.

    Ez a befelé terjeszkedés az esetünkben anak felel meg, hogy ha a társadalmi össztermén nem növelhető tovább,
    mert a külső körülmények már nem engedik,
    Akkor a társadalom tagjainak a rovására "kell" tovább növelni a hasznot.

    Vagyis el "kell" venni az emberektől a házaikat, autóikat, mindenüket!
    Ez zajlik most.


    Ehhez szolgáltat ideológiai municiót a környezetvédelmi hantarendszer.

    Ez persze nem oldja meg véglegesen a rendszer problémáját. Az összeomlás előbb-utóbb így is bekövetkezik. Csak időt nyernek a rendszer irtózatosan aljas urai.
    Ugyanis a társadalom -- lévén sokkal kisebb mint a Föld -- tartalékai sokal hamarabb fognak elfogyni.
    Elfogy a becsületes, dolgozó, álmodozó-tervezgető, spórolós kisember is.

    Mindezt nyilván látják a rendszer urai is.

    A nagy kérdés, hogy mire készülnek a mások -- talán az egész emberiség!! -- feláldozása árán nyert idővel!!!
  • djhambi
    #206
    "A világról szóló ismereteid 99.99%-át más emberektől nyered különböző kommunikációs csatornákon át. 0.01%-át közvetlenül önmagad szerezted. Így nézve, a tudásod 99.99%-a valójában HIT"

    Ezzel teljesen azonosulni tudok, egyetértek abban, hogy az embernek nem szabad hinnie egy filmben, egy könyvben, mert oda le van írva, szkepikusan kell szemlélni a világot, különben átbasznak. sarkallok mindenkit, hogy a véleményeket ne tényként kezeljék, és gondolkozzanak, járjanak utána az információk eredetének, nyomozzanak, és akkor kevésbé lesznek kitéve a becsapásoknak. Igaz ez az áltudományos könyvekre, ezotériára, vallási, vagy politikai törtetésre. (A Háború a Nemzet ellen c. film 55-ödik percénél tartok a 6 órából, írtam 12 oldal kritikát, de még egyetlen dokumentummal, vagy hivatkozással nem támasztották alá a mondanivalójukat. Sőt, több társadalmi, történelmi, és egy hatalmas közgazdasági fillentést is lelepleztem.)

    "Még az olyan triviális igazságok, mint hogy a Föld gömbölyű, is ezen alapulnak (hacsak nem utaztad körbe ténylegesen). [...] A kiindulási csomóponttal általában nem vagyunk tisztában, így ha az egyetemen egy plutónium-izotóp tulajdonságairól tanulsz, nem törődsz vele, hogy az ismeretet melyik kutató szerezte meg, a professzor és a mögötte működő intézmény hitelébe vetett bizalom elég."

    A helyzet az, hogy nem fedezheti fel mindenki újra a tüzet, kell lenni oktatásnak is, és kell valami stabil pont, amiben biztosan lehet hinni. Ez legyen a természettudomány.

    A tudományok részben, de a természettudományok abszolút elhatárolódnak mindennemű társadalmi folyamatoktól, ezek a világ megismerésével foglalkoznak, nincs másodlagos céljuk. A tudomány önzetlen, a természettudomány hallatlanul szerény, egyetlen célja a tudás átadása, szaporítása, és belekeverni ezt szellemháborúkba a tudás teljes hiányára vall.

    Fontos, hogy a valóságról a lehető legpontosabb képet kapjuk, csak olyan dolgokat kanonizáljunk a tudományokba, ami valójában létezik. Minden természettudomány alapja a fizika, ami a világunk működését leíró alapvető törvényeket ismeri meg. Ezek egyszerűek, általánosak. Formai leíráshoz szükséges a matematika nyelve. Egyéni kísérletek alapján gyűjt tapasztalatokat egy jelenségről, és ezek alapján felismer egy általános törvényt, ezt intuitív módon teszi meg, és ez a törvény falszifikálható, tehát elvileg tudnánk találni olyan helyzetet, ami megcáfolja, de amíg nem találunk ilyet, addig érvényben marad. Logikai úton igazolható, hogy ezek a törvények nem bizonyíthatók, tehát mindörökké feltevések maradnak, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy érvényesek, hiszen a bonyolult mérnöki munkák, épületek, gépek, készülékek ezen fizikai törvények szerint készülnek, és hogy működnek, nem dőlnek össze, bizonyítja a fizika létjogosultságát. Ha az elmélet megelőzi a kísérleteket és tapasztalatokat, akkor is csak akkor kerül be egy elmélet a Fizika Könyvébe, ha azt kísérletileg igazolták, hogy az a saját világunk tulajdonsága. Többek között ezért építenek manapság részecskegyorsítókat. A fizika egészen kvantumi szintig leírja a legősibb, legegyszerűbb törvényeket, ezért minden tudomány ősapja. A fizikusok megalkották a hidrogén bonyolult fizikai leírását, ha ezt az alkotóelemet felhasználjuk, bővítjük, netán bizonyos tulajdonságait megváltoztatjuk, akkor az a kémia tudománya. Mikor ezek az elemek bonyolult szerves vegyületekké, foszfolipidekké, fehérjespirálokká áll össze, akkor azt a biológia írja le. Kémiai és fizikai folyamatokkal jellemezhetjük Földünk geológiai tulajdonságait. A kozmológia egzakt tudomány, melynek alapja a fizika. Ha a villamosmérnökök szakmai tárgyait szemléljük, beláthatjuk, hogy nagy része az elektromosság elektromágnesesség és a kvantumfizika témakörének szakmai elbonyolítása. Tehát, amit a természettudományok állítanak, az a világ számunkra leginkább megfogható része, ez áll a legközelebb az abszolút igazsághoz. Egyszerűen támadhatatlan.

    Azonban a humán tudományok nem így építkeznek fel, hanem a képviselői egymás meggyőzésével hitelesítik a tudományt. Összehasonlítva egy előző rendszerbeli történelemkönyvet egy aktuálissal láthatjuk a különbséget. A magyar irodalom értékei a magyar művelt értelmiség révén örökítődik és kanonizálódik, így az „igazságot” maga az ember befolyásolja. Tudnunk kell, hogy ez így működik, és el kell tudni fogadnunk, meg kell bíznunk a képviselőiben, hiszen ők a szakmabeli értelmiségiek, nem szabad engednünk, hogy saját gőgünk, vagy nemzeti szellemünk és akaratunk deformálja, eltorzítsa a valóság tisztán látását. Ilyen tudományokban is szigorúan szkeptikusan és tudományosan kell eljárni.

    Ha így járunk el, akkor megmenthetjük a tudományok harmadik csoportját, mikor a két tudomány összeér, mikor a humán tudományok támadó felületet biztosítanak a természettudományoknak. Ilyen pl. az evolúció elmélete, mert bár számtalan tárgyi bizonyíték áll a rendelkezésünkre, a történelem távolsága miatt sokan elhatárolódnak az elmélet elfogadásától. Hasonló a közgazdaság-tudomány, megfigyelhetők a természettudományokra jellemző szabályozási folyamatok, de a társadalom maga, az emberi tényező gátolja a precíz modellalkotást.

    Közvetlen válasz az idézetre: a plutónium-izotópos kísérleteket többen elvégezték, és megállja a helyét az elmélettel, működik az atombomba, szóval nem tudom, hogy szegény tudóst miért kell szidni...
  • Epikurosz
    #205
    Szeptikus vagyok. (sic!) :-)

    Sztem, az emberi átlag mindig ilyen bunkó marad. Annyi, hogy előbb-utóbb ki tudunk törni a földi fogságból, és nem szorítjuk annyira egymást. Lásd: Amerika felfedezése és ami utána jött. Persze kis utópista szigetek azért kialakulhatnak.
  • remark #204
    És soha nem is lesz?
  • Epikurosz
    #203
    Utópia. Nincs hozzá emberanyag.
  • remark #202
    Sokféle alternatíva van, hogy milyennek kellene lennie a (pénz)rendszernek, de ez igazából a következő lépés. Attól teljesen függetlenül, hogy van-e ötletünk arra vonatkozóan, hogy milyennek kellene lennie a rendszernek, tudatában kell lennünk, hogy az hogyan működik most. Amíg nem tudjuk, felesleges arról fantáziálni, hogy milyen legyen majd. Mert mi alapján döntjük el, hogy milyen legyen? Mi a kiindulási alap? Mik az elvárások? Mi működhet elméletileg és mi nem?
    Ez olyan mintha kiadnánk a vizsgázóknak egy üres lapot, hogy oda leírhatják a válaszokat... persze anélkül hogy lenne akár egy kérés is. Mondjuk a válasz ekkor nyilvánvalóan 42, csak még kell keresni egy jó kérdést, amire ez a jó válasz.

    Azt nem tudom, hogy mit akar Fresco, de nekem komoly fenntartásaim vannak azzal kapcsolatban amit előad. Pontosan azért, amit te is írsz, hogy az ötleteinek megvalósítása feltételez egy olyan "fejlett" embert, ami jelenleg nincs. Mert pl. azt mondja, hogy a környezet átalakításával az ember viselkedése azonnal megváltozik, azaz újra kellene tervezni a környezetet és ezzel átformáljuk az embert is. Na de ez lehet ugyan az a csapda is, mint az összes többi eddig a történelem folyamán: azt mondod egy csoport embernek, hogy az bólintson rá egy változásra, és majd egy kis idő elteltével ők is látni fogják, hogy az milyen jó. Most még nem látják, mert ők még vakok, de csak bízzanak meg a vezetőkben (most éppen tudósok ezek a vezetők), mert ők nagyon jót akarnak, és majd meglátjuk.

    Nnnnna. Most akkor erre mit lehet mondani? Mi lehet hogy tudunk valamit mondani, de mi van azzal a többséggel, aki az életéből 2 percet se szánt még arra, hogy átgondolja hogy miről is van szó tulajdonképpen.
  • sathinel
    #201
    A film egyébként nem aztmondja hogy a bankrendszer szünjön meg hanem hogy legyen a nép kezében legalább úgy mint ahogy egy jóideig a német márka volt. A zeitgeist addendumban John Fresco mondja hogy meg kéne szüntetni. De ehhez egy teljesen más gondolkodásmód, társadalom kell. Aminek az alapja hogy tanult, bölcs, gondolkodó társadalmat alakítsunk ki. Azt is mondják hogy Fresco Utopia az egész.

    Ettől függetlenül a zeitgeist addendum elején Krisnamurti beszél. Ha az ő elveit követi akkor mát rosszat nem igazán akar. Max kicsit túlságosan optimista vagy sok Statrek-et nézett. A lényeg hogy ilyen emberek vezessék a népet akik jobbítani akarnak. A többi tudós, gondolkodó ugyanígy előállhat az ötletével és meg lehet beszélni. De az irány hogy jobbítson önös érdek nélkül(vagyis a saját és nem csak szűk környezete érdekében) távlatokban gondolkozik.
  • remark #200
    Örülök, hogy annak ellenére, hogy mikor évekkel ezelőtt a filmet ajánlottam itt az sg-n, nagyon el lettem küldve melegebb éghajlatokra, ez a kis "okosság" mégis terjed.

    Az NWO fórumon rengeteg ilyen anyagon rágtuk át magunkat. A háttérhatalommal kapcsolatos kérdésekről a mai napig megy ezen a fórumon vita, annak ellenére hogy párszor már robbant ott bomba, és a "tagságot" megtizedelték.

    A téma után érdeklődőknek nagyon ajánlom a 2012 blogot is.

    „Az igazi hatalom az, amelyik árnyékban marad. Árnyékban marad, mert fél tőlünk. Fél tőlünk, mert becsapott bennünket, mert elhitette velünk, hogy szabadok vagyunk, a saját sorsunk urai, hogy mi választjuk a vezetőinket, miközben csak tévésztárokat választunk magunknak, az igazi hatalomnak a puszta létéről sem tudhatunk, nemhogy működésébe bármilyen módon beleszólhatnánk."

    A világról szóló ismereteid 99.99%-át más emberektől nyered különböző kommunikációs csatornákon át. 0.01%-át közvetlenül önmagad szerezted. Így nézve, a tudásod 99.99%-a valójában HIT, hogy az embertársaid azért osztják meg veled a megszerzett tudásukat, mert ily módon hatékonyabban tudunk kooperálni egymással a sikeres lét érdekében. Még az olyan triviális igazságok, mint hogy a Föld gömbölyű, is ezen alapulnak (hacsak nem utaztad körbe ténylegesen). Az emberek közötti információáramlás redundáns, ami azt jelenti, hogy egy adott csomópontból származó információ jár körbe közöttünk. Egy információ akkor hiteles a számodra, ha a „forrás” hiteles, a „forrás” pedig: az a csomópont, ahonnan kaptad, és nem a kiindulási csomópont. A kiindulási csomóponttal általában nem vagyunk tisztában, így ha az egyetemen egy plutónium-izotóp tulajdonságairól tanulsz, nem törődsz vele, hogy az ismeretet melyik kutató szerezte meg, a professzor és a mögötte működő intézmény hitelébe vetett bizalom elég. Ha egy gráfként rajzolod fel az emberek közötti információáramlást, megkapod azokat a személytelen intézményrendszereket, amelyeket a gráfon belül egy zárt egységként bekarikázhatsz, és a karikára ráírhatod, hogy AUTHORITÁS. Ha ezen karikák közül elég sokba behelyezel egy olyan csomópontot, amely forrásként működik és te irányítod, viszont maga a csomópont az emberek számára ismeretlen, akkor gyakorlatilag te irányítod azt, hogy mi igaz, és mi hamis – és mivel a valóságot értelmezési szűrőkön keresztül vizsgáljuk, még olyasmit is el tudsz hitetni velünk, ami ellentmond a 0.01% személyes tapasztalatunknak.

    A blog írói is úgy ajánlják, de én is így tartom logikusnak (kb. a blog felét elolvastam már), hogy a blogot az elejétől kezdve olvassa az ember, az 1., legrégebbi bejegyzéstől haladva az újabbak felé.

    És persze ahogy minden mást is, az itt megjelenő anyagokat is értelmezve és nem benyelve kell olvasni.
  • Epikurosz
    #199
    Valami hasonló ehhez.
  • Epikurosz
    #198
    Saját honlapja van.
  • Epikurosz
    #197
    A Pénz Urai (Pénzurak) - The Money Masters
    3:29:36 - 1 year ago
    Magyar felirat http://www.opensubtitles.org/hu/download/sub/3467708 - A film és a magyar felirat egyben (zip) http://www.zugzwanged.org/dat/nwo/money_masters/the_money_masters.zip - A film szövege magyarul (pdf) http://www.zugzwanged.org/dat/nwo/money_masters/money_masters_penzurak.pd
  • Epikurosz
    #196
    na, látod, ezt nemtom, de 1996-ban készült a film. Pénzemberek, vagy valami ilyesmi.
    Amúgy, szigorúan PC, tehát még véletlenül sem mondja ki, hogy a Rotschildok, Warburgok, Schiffek, Morganek, Rockefellerek stb. zsidók. Pedig ez egy fontos információ, mert pl. magyarázatot ad a bankárok keresztényellenességére.

    Egyébként, itt is, mint mindenütt, nagyon fontos a józan paraszti ész, a logikus gondolkodás. Mert attól, hogy a zsidó Einstein találta fel a relativitáselméletet, attól még igaz. Ugyanígy, attól, hogy a templomosok kinyírása (tehát nem önszántukból léptek ők le!) óta a nyugati világ bankáraink zöme (kezdve a Fuggerekkel) zsidó, attól még szükség van bankrendszerre, pénzre stb. Ugyanígy, modern orvostudományra, ügyvédekre, bírókra, politikusokra, EU-biztosokra, ENSZ hivatalnokokra stb. stb. szükség van, csak nem mindegy, hogy kik ők, és milyen érdekeket szolgálnak.

    Nos, a fenti bekezdésben leírtam egy irtózatosan fontos dolgot, amely megóv a ló túlsó oldalától. Egyesek képtelenek ennyit is felfogni.
  • Tetsuo
    #195
    Nem kell vilagpenz, eleg egy sulyozott atlaghoz szamolni.. a penzvaltas koltsege meg lehetne allami mind2 oldalon.

    Mi a film cime? :S
  • Epikurosz
    #194
    Gyerekek, hú a hó!

    :-D