djhambi#206
"A világról szóló ismereteid 99.99%-át más emberektől nyered különböző kommunikációs csatornákon át. 0.01%-át közvetlenül önmagad szerezted. Így nézve, a tudásod 99.99%-a valójában HIT"
Ezzel teljesen azonosulni tudok, egyetértek abban, hogy az embernek nem szabad hinnie egy filmben, egy könyvben, mert oda le van írva, szkepikusan kell szemlélni a világot, különben átbasznak. sarkallok mindenkit, hogy a véleményeket ne tényként kezeljék, és gondolkozzanak, járjanak utána az információk eredetének, nyomozzanak, és akkor kevésbé lesznek kitéve a becsapásoknak. Igaz ez az áltudományos könyvekre, ezotériára, vallási, vagy politikai törtetésre. (A Háború a Nemzet ellen c. film 55-ödik percénél tartok a 6 órából, írtam 12 oldal kritikát, de még egyetlen dokumentummal, vagy hivatkozással nem támasztották alá a mondanivalójukat. Sőt, több társadalmi, történelmi, és egy hatalmas közgazdasági fillentést is lelepleztem.)
"Még az olyan triviális igazságok, mint hogy a Föld gömbölyű, is ezen alapulnak (hacsak nem utaztad körbe ténylegesen). [...] A kiindulási csomóponttal általában nem vagyunk tisztában, így ha az egyetemen egy plutónium-izotóp tulajdonságairól tanulsz, nem törődsz vele, hogy az ismeretet melyik kutató szerezte meg, a professzor és a mögötte működő intézmény hitelébe vetett bizalom elég."
A helyzet az, hogy nem fedezheti fel mindenki újra a tüzet, kell lenni oktatásnak is, és kell valami stabil pont, amiben biztosan lehet hinni. Ez legyen a természettudomány.
A tudományok részben, de a természettudományok abszolút elhatárolódnak mindennemű társadalmi folyamatoktól, ezek a világ megismerésével foglalkoznak, nincs másodlagos céljuk. A tudomány önzetlen, a természettudomány hallatlanul szerény, egyetlen célja a tudás átadása, szaporítása, és belekeverni ezt szellemháborúkba a tudás teljes hiányára vall.
Fontos, hogy a valóságról a lehető legpontosabb képet kapjuk, csak olyan dolgokat kanonizáljunk a tudományokba, ami valójában létezik. Minden természettudomány alapja a fizika, ami a világunk működését leíró alapvető törvényeket ismeri meg. Ezek egyszerűek, általánosak. Formai leíráshoz szükséges a matematika nyelve. Egyéni kísérletek alapján gyűjt tapasztalatokat egy jelenségről, és ezek alapján felismer egy általános törvényt, ezt intuitív módon teszi meg, és ez a törvény falszifikálható, tehát elvileg tudnánk találni olyan helyzetet, ami megcáfolja, de amíg nem találunk ilyet, addig érvényben marad. Logikai úton igazolható, hogy ezek a törvények nem bizonyíthatók, tehát mindörökké feltevések maradnak, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy érvényesek, hiszen a bonyolult mérnöki munkák, épületek, gépek, készülékek ezen fizikai törvények szerint készülnek, és hogy működnek, nem dőlnek össze, bizonyítja a fizika létjogosultságát. Ha az elmélet megelőzi a kísérleteket és tapasztalatokat, akkor is csak akkor kerül be egy elmélet a Fizika Könyvébe, ha azt kísérletileg igazolták, hogy az a saját világunk tulajdonsága. Többek között ezért építenek manapság részecskegyorsítókat. A fizika egészen kvantumi szintig leírja a legősibb, legegyszerűbb törvényeket, ezért minden tudomány ősapja. A fizikusok megalkották a hidrogén bonyolult fizikai leírását, ha ezt az alkotóelemet felhasználjuk, bővítjük, netán bizonyos tulajdonságait megváltoztatjuk, akkor az a kémia tudománya. Mikor ezek az elemek bonyolult szerves vegyületekké, foszfolipidekké, fehérjespirálokká áll össze, akkor azt a biológia írja le. Kémiai és fizikai folyamatokkal jellemezhetjük Földünk geológiai tulajdonságait. A kozmológia egzakt tudomány, melynek alapja a fizika. Ha a villamosmérnökök szakmai tárgyait szemléljük, beláthatjuk, hogy nagy része az elektromosság elektromágnesesség és a kvantumfizika témakörének szakmai elbonyolítása. Tehát, amit a természettudományok állítanak, az a világ számunkra leginkább megfogható része, ez áll a legközelebb az abszolút igazsághoz. Egyszerűen támadhatatlan.
Azonban a humán tudományok nem így építkeznek fel, hanem a képviselői egymás meggyőzésével hitelesítik a tudományt. Összehasonlítva egy előző rendszerbeli történelemkönyvet egy aktuálissal láthatjuk a különbséget. A magyar irodalom értékei a magyar művelt értelmiség révén örökítődik és kanonizálódik, így az „igazságot” maga az ember befolyásolja. Tudnunk kell, hogy ez így működik, és el kell tudni fogadnunk, meg kell bíznunk a képviselőiben, hiszen ők a szakmabeli értelmiségiek, nem szabad engednünk, hogy saját gőgünk, vagy nemzeti szellemünk és akaratunk deformálja, eltorzítsa a valóság tisztán látását. Ilyen tudományokban is szigorúan szkeptikusan és tudományosan kell eljárni.
Ha így járunk el, akkor megmenthetjük a tudományok harmadik csoportját, mikor a két tudomány összeér, mikor a humán tudományok támadó felületet biztosítanak a természettudományoknak. Ilyen pl. az evolúció elmélete, mert bár számtalan tárgyi bizonyíték áll a rendelkezésünkre, a történelem távolsága miatt sokan elhatárolódnak az elmélet elfogadásától. Hasonló a közgazdaság-tudomány, megfigyelhetők a természettudományokra jellemző szabályozási folyamatok, de a társadalom maga, az emberi tényező gátolja a precíz modellalkotást.
Közvetlen válasz az idézetre: a plutónium-izotópos kísérleteket többen elvégezték, és megállja a helyét az elmélettel, működik az atombomba, szóval nem tudom, hogy szegény tudóst miért kell szidni...