A sugárzás a közeli bolygókat is elérhetetlenné teszi számunkra
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#91
Az utolsó megjegyzés pont rávilágít a problémára. Egy típusra is alig futja, de azt meg nem tudják, hogy milyen legyen. Ha kevés $ van meg kell fontolni, hogy az a kevés is mire megy. A NASA-nál ráadásul mintha szétaprózódna a forrás.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#90
Na jó, csak azt is vedd bele, hogy a napelemtábláknak feltétlenül nagyobb a tömegük, mint egy ekvivalens hûtõfelületnek. Tehát a végén akárhova növeled az energiamennyiséget, mert a tömegegységre jutó energia nem lesz nagyobb, tehát nagyobb sebességet sem tud elérni.
Ide valami koncentrált napenergia jellegû dolog kellene inkább, csak olyat megint nehéz csinálni.
Ide valami koncentrált napenergia jellegû dolog kellene inkább, csak olyat megint nehéz csinálni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#89
Túldramatizálod a dolgot, a redundancia eléggé elterjedt az iparban. Pl. nincs valamirevaló szerver redundáns táp, RAID-1 vagy akár RAID-6 nélkül, nincs valamirevaló szerverfarm saját, akár redundáns UPS és dieselgenerátor nélkül, de az sem ritka, hogy emellett két független forrásból és úton kapják a villamos áramot.
Már az Apollo ûrhajókon 3 számítógép számolt párhuzamosan és a részeredményeknél szavaztak: ha csak kettõnek jött ki azonos eredmény, akkor a harmadik átvette azok eredményét, ha meg mindháromnak más jött ki, akkor újra kezdték.
Jó, van, ahol nincs redundancia, de szívünk is csak egy van.
Sok mindent el lehet lesni a természetbõl, de nem kell mindig vakon követni, van más megoldás is.
Már az Apollo ûrhajókon 3 számítógép számolt párhuzamosan és a részeredményeknél szavaztak: ha csak kettõnek jött ki azonos eredmény, akkor a harmadik átvette azok eredményét, ha meg mindháromnak más jött ki, akkor újra kezdték.
Jó, van, ahol nincs redundancia, de szívünk is csak egy van.
Sok mindent el lehet lesni a természetbõl, de nem kell mindig vakon követni, van más megoldás is.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#88
Hát, a l'art pour l'art emberi kíváncsiság valahogy nemesebb, mint a hatékony emberölés. Az utóbbira valamiért mégis százszor annyit költünk.
#87
Az Apollo 13 sikeresen elhárított egy hibát, ami azzal fenyegetett, hogy meghalnak a hibaelhárítók. Elmés.
#86
Elvileg most is van világos cél, csak sajnos igazából senki nem akarja. Illetve akik akarnák, azok nem dönthetnek.
Arra kíváncsi lennék, vajon a 60-as években is annyira mindenek felett uralkodó volt-e az a szûkkeblû fiskális szemlélet, ami manapság minden komoly fejlesztést megakadályoz. Mert amit én mostanság látok, az egy lefelé irányuló spirál (tudom, nem spirál, hanem helix, de így szokták mondani): minél többet takarékoskodnak a tudományos fejlesztésekkel, s ezzel egy idõben minél inkább "posztindusztriálissá" változtatják a gazdaságot (ami csak az egyre nagyobb pénzügyi lufit jelenti), annál erõsebben lassul a fejlõdés - az meg könnyen megjósolható, hová vezet mindez.
Az is jellemzõ, amit az USAF-ról írtál. 20 év alatt két irányban is kifejleszthettek volna egy-egy jó típust és akkor mára lennének valahol.
Arra kíváncsi lennék, vajon a 60-as években is annyira mindenek felett uralkodó volt-e az a szûkkeblû fiskális szemlélet, ami manapság minden komoly fejlesztést megakadályoz. Mert amit én mostanság látok, az egy lefelé irányuló spirál (tudom, nem spirál, hanem helix, de így szokták mondani): minél többet takarékoskodnak a tudományos fejlesztésekkel, s ezzel egy idõben minél inkább "posztindusztriálissá" változtatják a gazdaságot (ami csak az egyre nagyobb pénzügyi lufit jelenti), annál erõsebben lassul a fejlõdés - az meg könnyen megjósolható, hová vezet mindez.
Az is jellemzõ, amit az USAF-ról írtál. 20 év alatt két irányban is kifejleszthettek volna egy-egy jó típust és akkor mára lennének valahol.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#85
Írtam olyat, hogy a szondának van? De nem is kerül a címlapra gyászkerettel, legfeljebb küldünk másikat. Ez az "ûrhajós karbantartja eszközeit" meg elég vicces, tekintve, hogy ma már kínai bedolgozó üzemek hada nélkül egy egyszerû autót sem lehet szervizelni, nemhogy egy ûrhajót. Mit csinálnak majd a Marson az ûrhajósok, ha valami nem úgy megy, ahogy várták, rendelnek katalógusból, vagy felhúznak egy öntödét?
Az egész iparunk alkalmatlan ûrhajózásra, beépített hibatûrés nélküli részegységekre épül, ahol mikromenedzselni kell a legkisebb elemet is, és fokozódó komplexitás mellett bármelyik hibája lavinaszerû, javíthatatlan meghibásodásokat okoz. Az élõlények testének példája mutatja, hogy lehet máshogy is.
Az egész iparunk alkalmatlan ûrhajózásra, beépített hibatûrés nélküli részegységekre épül, ahol mikromenedzselni kell a legkisebb elemet is, és fokozódó komplexitás mellett bármelyik hibája lavinaszerû, javíthatatlan meghibásodásokat okoz. Az élõlények testének példája mutatja, hogy lehet máshogy is.
#84
Akkor volt világos cél. A Holdra, szinte bármi áron. Azóta sokszor azt sem tudják igazán, hogy mit akarnak. Az nem csak a NASA igaz érdekes módon. A USAF 20 éve nem képes kitalálni, hogy milyen legyen a jövõ nagy hatótávolságú bombázója...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#83
Jogos a felvetésed, mert a jelenlegi fejlesztési irány csak még több kidobott pénzt jelentene, én legalábbis zsákutcának látom és ezzel nem vagyok egyedül.
De azért azt is biztos látod, hogy a 60-as években, amikor a pénz nem volt szempont, akkora eredményeket értek el, hogy ma is csak nézünk, mint a moziban. A NASA ma mást sem tesz, mint egyik zsebébõl a másikba rakosgatja azt a kevés pénzt, azt meg tudjuk a hétköznapi életbõl is, hogy a lassú fejlesztés mindig a legdrágább.
Ma önteni kellene a pénzt a mûszaki fejlesztésekbe. Párhuzamosan legalább 2 irányban kellene fejleszteni, mert ez csak látszólag drágább. A valóságban annak az iránynak is lenne mûszaki hozadéka, amelyet végül nem valósítanak meg teljesen, de a menet közben kiderülõ gondok nem döntik dugába az egész menetet.
Tudom, idealista vagyok, de számomra a tudomány fejlõdése sokkal fontosabb, mint a háborúzás. Pedig igazából pacifista sem vagyok. 😊
De azért azt is biztos látod, hogy a 60-as években, amikor a pénz nem volt szempont, akkora eredményeket értek el, hogy ma is csak nézünk, mint a moziban. A NASA ma mást sem tesz, mint egyik zsebébõl a másikba rakosgatja azt a kevés pénzt, azt meg tudjuk a hétköznapi életbõl is, hogy a lassú fejlesztés mindig a legdrágább.
Ma önteni kellene a pénzt a mûszaki fejlesztésekbe. Párhuzamosan legalább 2 irányban kellene fejleszteni, mert ez csak látszólag drágább. A valóságban annak az iránynak is lenne mûszaki hozadéka, amelyet végül nem valósítanak meg teljesen, de a menet közben kiderülõ gondok nem döntik dugába az egész menetet.
Tudom, idealista vagyok, de számomra a tudomány fejlõdése sokkal fontosabb, mint a háborúzás. Pedig igazából pacifista sem vagyok. 😊
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#82
Szerintem az a legnagyobb baj, hogy a NASA elmúlt pár évtizedére folyamatosan az újítások lenyomása jellemzõ - ahogy most is a régi "bevált" megoldásokat erõlteti.
Pedig az egész "csak" energia kérdése, amit atomreaktorral vagy akár napelemekkel is lehetne fedezni. Valaki korábban írta, hogy egy 100kW termikus teljesítményû reaktornak 200m2 hûtõfelületre lenne szüksége, ha az abszolút fekete test 300K-en sugározná le a hõt.
Ha félnek az atomreaktortól, akkor 200m2 napelem a Napról 150 millió km-re 260kW energiát kap, amibõl 10% hatásfoknál is lenne 26kW. Ám nem irreális a 2000m2 sem, ami már 260kW-ot jelentene. A Marsnál ugyan ez a harmadára esne vissza (aphélionban), de ez (némi egyszerûsítéssel) csak annyit jelentene, hogy az odaúton hamarabb, a visszaúton meg késõbb kell elkezdeni a lassítást.
Ehhez persze kicsit többet kellene foglalkozni a nagy teljesítményû ionhajtómûvek fejlesztésével, mert ami most megy, az alig több barkácsolásnál.
Pedig az egész "csak" energia kérdése, amit atomreaktorral vagy akár napelemekkel is lehetne fedezni. Valaki korábban írta, hogy egy 100kW termikus teljesítményû reaktornak 200m2 hûtõfelületre lenne szüksége, ha az abszolút fekete test 300K-en sugározná le a hõt.
Ha félnek az atomreaktortól, akkor 200m2 napelem a Napról 150 millió km-re 260kW energiát kap, amibõl 10% hatásfoknál is lenne 26kW. Ám nem irreális a 2000m2 sem, ami már 260kW-ot jelentene. A Marsnál ugyan ez a harmadára esne vissza (aphélionban), de ez (némi egyszerûsítéssel) csak annyit jelentene, hogy az odaúton hamarabb, a visszaúton meg késõbb kell elkezdeni a lassítást.
Ehhez persze kicsit többet kellene foglalkozni a nagy teljesítményû ionhajtómûvek fejlesztésével, mert ami most megy, az alig több barkácsolásnál.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#81
"Az emberi szervezet sugárzástûrõ épességét szintén jó lenne valami gyógyszer JELLEGÛ kezeléssel fokozni."
Amikor sugártûrõ bacikra céloztam, nem gondoltam komolyan hogy az ember génállományát úgy lehetne manipulálni, hogy jobban bírja a káros sugárzást. Igazából, az emberi szervezet, bonyolultsága miatt is eléggé érzékeny ezekre a hatásokra, így továbbra is a külsõ védelem az, ami reális. A genetikai manipulációnak, legalábbis ilyen céllal, komoly következményei lennének, kétfelé szakadna az emberi faj. Nem mintha most annyira egységes lenne, de ilyen mélyreható változás nagyon durva változásokat indíthatna el.
Amikor sugártûrõ bacikra céloztam, nem gondoltam komolyan hogy az ember génállományát úgy lehetne manipulálni, hogy jobban bírja a káros sugárzást. Igazából, az emberi szervezet, bonyolultsága miatt is eléggé érzékeny ezekre a hatásokra, így továbbra is a külsõ védelem az, ami reális. A genetikai manipulációnak, legalábbis ilyen céllal, komoly következményei lennének, kétfelé szakadna az emberi faj. Nem mintha most annyira egységes lenne, de ilyen mélyreható változás nagyon durva változásokat indíthatna el.
Kara kánként folytatom tanításom.
#80
"és ha valami meteortalálat vagy más elpusztítja a Föld felszínét, akkor az a kolónia együtt pusztul velünk."
Ennek egyre kevesebb az esélye. Csak az aszteroidáktól való félelem miatt kár innen elmenni. Ez nem lehet egyedüli vagy legfõbb motiváció. Természetesen én az ûrkutatás folytatása mellett vagyok, nagyobb támogatásokkal, de nem siettetném a dolgokat. Ezt tudják az amerikaiak is, ezért nem hamarkodják el az emberes Mars-küldetést. Nincs szükség felesleges emberi áldozatokra. Most, hogy Kína is megjelent a placcon, kicsit jobban igyekeznek, de szerintem szép tempósan haladnak elõre.
Ennek egyre kevesebb az esélye. Csak az aszteroidáktól való félelem miatt kár innen elmenni. Ez nem lehet egyedüli vagy legfõbb motiváció. Természetesen én az ûrkutatás folytatása mellett vagyok, nagyobb támogatásokkal, de nem siettetném a dolgokat. Ezt tudják az amerikaiak is, ezért nem hamarkodják el az emberes Mars-küldetést. Nincs szükség felesleges emberi áldozatokra. Most, hogy Kína is megjelent a placcon, kicsit jobban igyekeznek, de szerintem szép tempósan haladnak elõre.
Kara kánként folytatom tanításom.
#79
Viszont itt jön képbe egy fontos kérdes. Igazából milyen kézzelfogható haszna lenne annak, ha a NASA évente kapna 100 milliárd dollárt? A foglalkoztatást nem nagyon növeli. Cép eszme a tudományos kutatás, de a kutatások nagy része azért van és volt, mert profitot remélnak tõle. Az ûrkutatás nem nagyon ilyen.
Persze én ellene vagyok a profitorientált felfogásnak, de az emberi természettel és azért a racionalitással nehéz szembe menni. Máshol is jó helye van annak a pénznek.
Persze én ellene vagyok a profitorientált felfogásnak, de az emberi természettel és azért a racionalitással nehéz szembe menni. Máshol is jó helye van annak a pénznek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#78
A részleteket figyelve látszik, hogy az ûrutazás nem lesz könnyû.
Az árnyékolhatóság követelménye kisméretû lakótereket enged meg.
Viszont a súlytalanság negatív hatásainak a kiküszöböléséhez nagyobb terek szükségesek, fõleg ha megpörgetéssel akarnak mesteréges nehézkedést kelteni.
A súlytalanság káros hatásait mindenképpen gyógyszeres segítséggel kell majd kivédeni, ehhez a tornászgatás nem elég. Az emberi szervezet sugárzástûrõ épességét szintén jó lenne valami gyógyszer JELLEGÛ kezeléssel fokozni.
Ezeknek a megoldása ma még hátravan.
Marad az õsi kapitalista megoldás: több pénz azoknak akik vállalják:-)
Az árnyékolhatóság követelménye kisméretû lakótereket enged meg.
Viszont a súlytalanság negatív hatásainak a kiküszöböléséhez nagyobb terek szükségesek, fõleg ha megpörgetéssel akarnak mesteréges nehézkedést kelteni.
A súlytalanság káros hatásait mindenképpen gyógyszeres segítséggel kell majd kivédeni, ehhez a tornászgatás nem elég. Az emberi szervezet sugárzástûrõ épességét szintén jó lenne valami gyógyszer JELLEGÛ kezeléssel fokozni.
Ezeknek a megoldása ma még hátravan.
Marad az õsi kapitalista megoldás: több pénz azoknak akik vállalják:-)
#77
Van igazság abban, amit írsz, de a (majdani) Mars-kolóniáknak nemcsak a madárdal-hallgatás lesz a céljuk.
Ha itt a Földön hozunk létre kolóniát sóbányában vagy a tenger mélyén, akkor az a kolónia a Föld erõforrásait használja. Innen veszi a nyersanyagokat, az energiát (hová teszi a napelemeket, ha minden terület foglalt fölötte a felszínen), és ha valami meteortalálat vagy más elpusztítja a Föld felszínét, akkor az a kolónia együtt pusztul velünk.
Ha itt a Földön hozunk létre kolóniát sóbányában vagy a tenger mélyén, akkor az a kolónia a Föld erõforrásait használja. Innen veszi a nyersanyagokat, az energiát (hová teszi a napelemeket, ha minden terület foglalt fölötte a felszínen), és ha valami meteortalálat vagy más elpusztítja a Föld felszínét, akkor az a kolónia együtt pusztul velünk.
#76
"Talán felszín alatti barlangokban, ki tudja."
Nagy értelme nem lenne. Akkor már itt is le lehet költözni egy sóbányába, és interneten sugározni az élményeket. Pusztán tartalék mikro-bioszféraként természetesen jól jönne, mint az antarktiszi kutatóállomások, de sokáig ott élni nem lenne egy élvezet.
Valahogy, amikor az ember jól szeretné érezni magát homokos, pálmafás tengerpartra vagy madárdalos erdõre vágyik. A barlangászat és a homok-, kõ- vagy hósivatagi túra max. egy hónapig érdekes. Mellesleg a tengerek fenekén is lehetne állandó kutatóállomásokat építeni, azt se nagyon akar senki.
Nagy értelme nem lenne. Akkor már itt is le lehet költözni egy sóbányába, és interneten sugározni az élményeket. Pusztán tartalék mikro-bioszféraként természetesen jól jönne, mint az antarktiszi kutatóállomások, de sokáig ott élni nem lenne egy élvezet.
Valahogy, amikor az ember jól szeretné érezni magát homokos, pálmafás tengerpartra vagy madárdalos erdõre vágyik. A barlangászat és a homok-, kõ- vagy hósivatagi túra max. egy hónapig érdekes. Mellesleg a tengerek fenekén is lehetne állandó kutatóállomásokat építeni, azt se nagyon akar senki.
Kara kánként folytatom tanításom.
#75
"Az emberes repülés reklám, politikai kirakat, amivel az ûrhajózásra fordított milliárdokat eladják a választóknak."
Azt a keveset, amit ûrhajózásra költenek, már-már indokolni sem kell. Kis túlzással elmegy kerekítési hibának a költségvetésben.
Azt a keveset, amit ûrhajózásra költenek, már-már indokolni sem kell. Kis túlzással elmegy kerekítési hibának a költségvetésben.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#74
Amikor a nagyenergiájú részecskék leárnyékolására gondoltam, akkor egy jó nagy testes üzemanyag-tartály lebegett a szemem elõtt, a sugárzás irányába helyezve (az emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekhez képest). Néhányszor 10m üzemnyag már árnyákolna valamit, bár abban igazad van, hogy a konkrét helyzetben csak méréssel lehet eldönteni, hogy mennyit. Ezért próbáltam arra terelni a kérdést, hogy a nagyenergiájú részecskék mennyire jönnek csak bizonyos irányokból.
Biztos, hogy vannak erre vonatkozó mérések, amelyek eredményeit én nem tudom, kamov-tól rákérdeztem.
Tisztán gamma sugárzó izotópok valóban nincsenek, de a primer béta kibocsátás után visszamaradt gerjesztett mag élettartama esetenként eléggé hosszú is lehet, ezért GYAKORLATILAG úgy kezelhetõ az izotóp, mintha tisztán gammát sugározna (pl. Ag-110m felezési ideje 252nap, a Tc-99m néhány óra)
Biztos, hogy vannak erre vonatkozó mérések, amelyek eredményeit én nem tudom, kamov-tól rákérdeztem.
Tisztán gamma sugárzó izotópok valóban nincsenek, de a primer béta kibocsátás után visszamaradt gerjesztett mag élettartama esetenként eléggé hosszú is lehet, ezért GYAKORLATILAG úgy kezelhetõ az izotóp, mintha tisztán gammát sugározna (pl. Ag-110m felezési ideje 252nap, a Tc-99m néhány óra)
#73
"Ja a Marson hosszú távú kolóniának épp ez a baja, hogy nincs a bolygónak akkora vasmagja, mint a Földnek, így Van-Allen öv sincs."
A kisebb vasmag még hagyján, az már nagyobb baj, hogy nincs folyékony része, így nem jön létre az a dinamóhatás, ami a Föld esetén.
"... a NASA a végén jött rá, hogy legalább ne pilótákat küldjön, akik fõ haszna, hogy fessül mutatnak az amcsi zászló mellett, hanem geológusokat, akik legalább értenek ahhoz, melyik követ hozzák haza."
Ezt szerintem kezdettõl tudták, csak eleinte érthetõ módon a pilótatudás volt a legfontosabb.
"Egy ûrhajósnak nagyon minimális beavatkozási lehetõsége van. Azt kell használnia, amit kapott, nincs nála gyalupad, hogy helyben rittyentsen valami hi-tech pofás kis megoldást egy problémára. Haszna kimerül a ragasztószalag kreatív használatában."
Amire a legjobb példa épp az Apollo 13... Vagy mégsem?
A kisebb vasmag még hagyján, az már nagyobb baj, hogy nincs folyékony része, így nem jön létre az a dinamóhatás, ami a Föld esetén.
"... a NASA a végén jött rá, hogy legalább ne pilótákat küldjön, akik fõ haszna, hogy fessül mutatnak az amcsi zászló mellett, hanem geológusokat, akik legalább értenek ahhoz, melyik követ hozzák haza."
Ezt szerintem kezdettõl tudták, csak eleinte érthetõ módon a pilótatudás volt a legfontosabb.
"Egy ûrhajósnak nagyon minimális beavatkozási lehetõsége van. Azt kell használnia, amit kapott, nincs nála gyalupad, hogy helyben rittyentsen valami hi-tech pofás kis megoldást egy problémára. Haszna kimerül a ragasztószalag kreatív használatában."
Amire a legjobb példa épp az Apollo 13... Vagy mégsem?
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#72
Azt kell használnia, amit kapott, nincs nála gyalupad,
Miért? A szondának van? Ha a szonda elromlott senki nem javítja meg. Az úrhajós képes az eszközeti karbantartani.
Miért? A szondának van? Ha a szonda elromlott senki nem javítja meg. Az úrhajós képes az eszközeti karbantartani.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#71
Az emberiseg szamara azert fontos mas bolygok elerese es az azokon letrehozott koloniak meglete, hogy nojon a tulelesi eselyunk arra az esetre ha va Foldon valami nem jol sulne el. Legkozelebb a Mars van, ezt el tudnank erni. Egy foldalatti koloniat mar a mostani technikai szintunkon is letre tudnank hozni, igy megketszerezodne az emberek altal lakott bolygok szama.
Az emberes urrepules ezek fenyeben azert fontos, hogy valahogy eljussanak a telepesek a kivalasztott bolygora. Alapvetoen egy teljesen automatizalt, de embereket szallito urhajo is megfelelne (ilyen volt soyuz, a buran es ilyen lesz a szemelyszallito atv is). Egyebkent elonyos, ha egy marsi kuldetesre mernokoket es tudosokat kuldenek, de a nasa eseten az utobbi idoben odafigyelnek, hogy mindenkinek legyen legalabb egy tudomanyos es egy mernoki diplomaja. (attol, hogy valaki pilota meg lehet mernok vagy orvos is)
A jelenlegi lepcsofokok, amiket el kell erni egy sikeres Mars utazashoz:
-Fold koruli bazis
-Hold felszini bazis
-Mars koruli bazis
-Mars felszini bazis
Ebbol egyelore az elso lepes lesz kesz nemsokara.
Az emberes urrepules ezek fenyeben azert fontos, hogy valahogy eljussanak a telepesek a kivalasztott bolygora. Alapvetoen egy teljesen automatizalt, de embereket szallito urhajo is megfelelne (ilyen volt soyuz, a buran es ilyen lesz a szemelyszallito atv is). Egyebkent elonyos, ha egy marsi kuldetesre mernokoket es tudosokat kuldenek, de a nasa eseten az utobbi idoben odafigyelnek, hogy mindenkinek legyen legalabb egy tudomanyos es egy mernoki diplomaja. (attol, hogy valaki pilota meg lehet mernok vagy orvos is)
A jelenlegi lepcsofokok, amiket el kell erni egy sikeres Mars utazashoz:
-Fold koruli bazis
-Hold felszini bazis
-Mars koruli bazis
-Mars felszini bazis
Ebbol egyelore az elso lepes lesz kesz nemsokara.
#70
Ez egyszerû teljesítménymutató kérdése. Minden megoldható, de abból a pénzbõl, amibõl pár nyomorult ûrhajóst magas kockázattal életben tartunk, várhatóan tucatnyi, de inkább százas nagyságrendben lehetne küldeni a jól felszerelt robotlaborokat. Ne *egy* szondával hasonlítsd össze az emberes ûrrepülést, hanem százzal.
Na meg az "ember haszna" az ûrrepülésben illúzió. Egy ûrhajósnak nagyon minimális beavatkozási lehetõsége van. Azt kell használnia, amit kapott, nincs nála gyalupad, hogy helyben rittyentsen valami hi-tech pofás kis megoldást egy problémára. Haszna kimerül a ragasztószalag kreatív használatában.
Persze a küldetés során hasznosnak tûnik, de csak azért, mert nyilván az egész ûrhajót rá tervezték - ha gombot kell nyomogatni, nyilván jól jön valaki, akinek van keze, de elsõ körben lehetne gomb helyett áramkör is.
Az emberes repülés reklám, politikai kirakat, amivel az ûrhajózásra fordított milliárdokat eladják a választóknak. A holdutazás is az volt - a NASA a végén jött rá, hogy legalább ne pilótákat küldjön, akik fõ haszna, hogy fessül mutatnak az amcsi zászló mellett, hanem geológusokat, akik legalább értenek ahhoz, melyik követ hozzák haza.
Ja a Marson hosszú távú kolóniának épp ez a baja, hogy nincs a bolygónak akkora vasmagja, mint a Földnek, így Van-Allen öv sincs. A felszínen rövid idõ alatt durva dózisokat szed össze az ember. Talán felszín alatti barlangokban, ki tudja. A Jupiternek meg pl. a közelébe se mehetünk a sugárzás miatt, még az ûrszondákat is majdnem kinyírja. Ha ûrutazni akarunk, bizony át kell tervezni az emberi testet, máshogy nem fog menni.
Na meg az "ember haszna" az ûrrepülésben illúzió. Egy ûrhajósnak nagyon minimális beavatkozási lehetõsége van. Azt kell használnia, amit kapott, nincs nála gyalupad, hogy helyben rittyentsen valami hi-tech pofás kis megoldást egy problémára. Haszna kimerül a ragasztószalag kreatív használatában.
Persze a küldetés során hasznosnak tûnik, de csak azért, mert nyilván az egész ûrhajót rá tervezték - ha gombot kell nyomogatni, nyilván jól jön valaki, akinek van keze, de elsõ körben lehetne gomb helyett áramkör is.
Az emberes repülés reklám, politikai kirakat, amivel az ûrhajózásra fordított milliárdokat eladják a választóknak. A holdutazás is az volt - a NASA a végén jött rá, hogy legalább ne pilótákat küldjön, akik fõ haszna, hogy fessül mutatnak az amcsi zászló mellett, hanem geológusokat, akik legalább értenek ahhoz, melyik követ hozzák haza.
Ja a Marson hosszú távú kolóniának épp ez a baja, hogy nincs a bolygónak akkora vasmagja, mint a Földnek, így Van-Allen öv sincs. A felszínen rövid idõ alatt durva dózisokat szed össze az ember. Talán felszín alatti barlangokban, ki tudja. A Jupiternek meg pl. a közelébe se mehetünk a sugárzás miatt, még az ûrszondákat is majdnem kinyírja. Ha ûrutazni akarunk, bizony át kell tervezni az emberi testet, máshogy nem fog menni.
#69
Igaz, de nem véletlenül írtam hogy "pszichésen" ki fog hatni az ûrhajósokra.
„Houston, van egy problémánk.” Apollo-13 (Tom Hanks féle film)
Namost ugyanez félórás szünetekkel - HORROR, legalábbis szerintem.
Nagyon komoly számítógépes adatbázissal az ûrhajójukról és az összes tudományos tudásról amivel rendelkezünk, valamint egy felszerelt mûszaki mûhellyel az ûrhajóban persze részben áthidalható lenne a problémák egy része, azonban MINDENRE nem lehet felkészülni elõre.
„Houston, van egy problémánk.” Apollo-13 (Tom Hanks féle film)
Namost ugyanez félórás szünetekkel - HORROR, legalábbis szerintem.
Nagyon komoly számítógépes adatbázissal az ûrhajójukról és az összes tudományos tudásról amivel rendelkezünk, valamint egy felszerelt mûszaki mûhellyel az ûrhajóban persze részben áthidalható lenne a problémák egy része, azonban MINDENRE nem lehet felkészülni elõre.
#68
Az adatátviteli késés nem olyan nagy gond. Mûködik "buta" robotoknál, akkor "intelligens" embereknél ez kisebb baj lenne.
Kara kánként folytatom tanításom.
#67
A végén említett dologra már volt példa, mert volt sikertelen RORSAT indítás.
* RORSAT launch failure, April 25, 1973. Launch failed and the reactor fell into the Pacific Ocean north of Japan. Radiation was detected by U.S. air sampling airplanes.
* Cosmos 954. The satellite failed to boost into a nuclear-safe storage orbit as planned. Nuclear materials re-entered the Earth's atmosphere on January 24, 1978 and left a trail of radioactive pollution over an estimated 124,000 km² of Canada's Northwest Territories.
* Cosmos 1402. Failed to boost into storage orbit in late 1982. The reactor core was separated from the remainder of the spacecraft and was the last piece of the satellite to return to Earth, landing in the South Atlantic Ocean on February 7, 1983.
* Cosmos 1900. The primary system failed to eject the reactor core into storage orbit, but the backup managed to push it into an orbit 80km (50 miles) below its intended altitude.
* RORSAT launch failure, April 25, 1973. Launch failed and the reactor fell into the Pacific Ocean north of Japan. Radiation was detected by U.S. air sampling airplanes.
* Cosmos 954. The satellite failed to boost into a nuclear-safe storage orbit as planned. Nuclear materials re-entered the Earth's atmosphere on January 24, 1978 and left a trail of radioactive pollution over an estimated 124,000 km² of Canada's Northwest Territories.
* Cosmos 1402. Failed to boost into storage orbit in late 1982. The reactor core was separated from the remainder of the spacecraft and was the last piece of the satellite to return to Earth, landing in the South Atlantic Ocean on February 7, 1983.
* Cosmos 1900. The primary system failed to eject the reactor core into storage orbit, but the backup managed to push it into an orbit 80km (50 miles) below its intended altitude.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#66
A Marsra való utazásnak a sugárzáson, utazási idõn, üzemanyagon és életfenntartási (oxigén, élelem, víz) problémákon kivül van egy olyan gondja is ami egészen biztosan ki fog hatni pszichésen is az ûrhajósokra a technikai nehézségen kivül. Ez pedig nem más mint a személyzetnek az anyabolygóval való kapcsolattartása. Már a Hold körüli pályán is a távolság miatt 1 másodperc volt egy üzenet leadása és vétele közti különbség azaz egy üzenetváltás azonnali reagálással is 2-3 másodperc volt.
Egyetlenegy üzenetváltás a Mars és a Föld közt 15-40 perc idõ függõen a két bolygónak a Nap körüli pályán elfoglalt poziciójától. Egy egyszerû hiba esetén amikor egymás mellett van a két fél, 5-6 kérdés felelet után meglehet a megoldás és 1-2 perc alatt lezajlik a hiba elhárítása, ugyanez a marsi expediciónál 2-4 óra !
Caro: az a baj hogy elképzeltem egy ilyen 1 km-es kábelt az ûrben: öööööö 😊
Jobb volna ha a reaktor menne elöl 😊, belegondolva egy teleszkópszerû viszonylag hajlékony (mint az összecsukható esernyõnyél) intelligens rúd lenne a megoldás, mivel két fizikailag független különbözõ sebességû, irányú tömeg közt kéne tartani a kapcsolatot (100%-osan soha nem lehetnek teljesen ugyanazon a pályán). Esetleg rúd helyett olyan megoldás amivel most kisérleteznek, hogy a földkörüli pályán keringõ napkollektorok energiáját lesugározzák a földre.
A nukleáris reaktorok földkörüli pályán való léte pedig logikusan van tiltva, egyrészt gondoljunk az ûrszemétre, ki akar egy még sugárzó atomreaktorral találkozni mondjuk 100 év múlva, másrészt senki nem akarja hogy rápottyanjon ha visszatér a földre. Esetleg a félkész reaktort hold körüli pályára lehetne vinni, ott müködõképessé tenni és indítani.
Egyetlenegy üzenetváltás a Mars és a Föld közt 15-40 perc idõ függõen a két bolygónak a Nap körüli pályán elfoglalt poziciójától. Egy egyszerû hiba esetén amikor egymás mellett van a két fél, 5-6 kérdés felelet után meglehet a megoldás és 1-2 perc alatt lezajlik a hiba elhárítása, ugyanez a marsi expediciónál 2-4 óra !
Caro: az a baj hogy elképzeltem egy ilyen 1 km-es kábelt az ûrben: öööööö 😊
Jobb volna ha a reaktor menne elöl 😊, belegondolva egy teleszkópszerû viszonylag hajlékony (mint az összecsukható esernyõnyél) intelligens rúd lenne a megoldás, mivel két fizikailag független különbözõ sebességû, irányú tömeg közt kéne tartani a kapcsolatot (100%-osan soha nem lehetnek teljesen ugyanazon a pályán). Esetleg rúd helyett olyan megoldás amivel most kisérleteznek, hogy a földkörüli pályán keringõ napkollektorok energiáját lesugározzák a földre.
A nukleáris reaktorok földkörüli pályán való léte pedig logikusan van tiltva, egyrészt gondoljunk az ûrszemétre, ki akar egy még sugárzó atomreaktorral találkozni mondjuk 100 év múlva, másrészt senki nem akarja hogy rápottyanjon ha visszatér a földre. Esetleg a félkész reaktort hold körüli pályára lehetne vinni, ott müködõképessé tenni és indítani.
#65
Jó de hát én abból indultam ki, hogy nem lesz se mágnespajzs, se egyéb ilyesmi, csak a hagyományos páncéllemezes/ólmos, szóval "súlyos" megoldás. Sugárvédelem ugye mindenképp kell gondolom, tehát ebben az esetben tök mindegy, hogy az csak az ûrbeli természetes sugárzástól véd, vagy még a meghajtásból eredõbõl is.
Én eredetileg erre írtam, amit írtam:
"majdan Marsra induló ûrhajók erõsebb pajzzsal való ellátása nem feltétlenül jelent megoldást (...) . A súlytöbblet túl nehézzé tenné az ûrhajót, hogy a jelenlegi technikákkal az ûrbe juttassák."
Tehát ha jól értelmezem, azért nem jó a "nehézpáncélos" ûrhajó, mert mai technikával nem lehet az ûrbe juttatni. De kisebb darabokat ugye lehet. Namost ha a páncél rész csak a bolygók közötti ûrben lesz használva, akkor még azt is el tudom képzelni, hogy nem baj, ha azt nem a földön, tökéletes körülmények közt rakják össze, hanem az ûrben hekkelik rá valahogy a hajóra a páncélt, elvégre nem kell a kilövéssel és a leszállással kapcsolatos terheléseket elviselnie, csak (a kilövéshez képest) szerintem sokkal enyhébb gyorsulásokat/lassulásokat. Persze ez csak egy ötlet, nem hiszem, hogy a NASA-nál ne gondoltak volna rá, lehet, hogy egyszerûen túl sci-fi még, vagy van sokkal egyszerûbb mód is.
Én eredetileg erre írtam, amit írtam:
"majdan Marsra induló ûrhajók erõsebb pajzzsal való ellátása nem feltétlenül jelent megoldást (...) . A súlytöbblet túl nehézzé tenné az ûrhajót, hogy a jelenlegi technikákkal az ûrbe juttassák."
Tehát ha jól értelmezem, azért nem jó a "nehézpáncélos" ûrhajó, mert mai technikával nem lehet az ûrbe juttatni. De kisebb darabokat ugye lehet. Namost ha a páncél rész csak a bolygók közötti ûrben lesz használva, akkor még azt is el tudom képzelni, hogy nem baj, ha azt nem a földön, tökéletes körülmények közt rakják össze, hanem az ûrben hekkelik rá valahogy a hajóra a páncélt, elvégre nem kell a kilövéssel és a leszállással kapcsolatos terheléseket elviselnie, csak (a kilövéshez képest) szerintem sokkal enyhébb gyorsulásokat/lassulásokat. Persze ez csak egy ötlet, nem hiszem, hogy a NASA-nál ne gondoltak volna rá, lehet, hogy egyszerûen túl sci-fi még, vagy van sokkal egyszerûbb mód is.
#64
Nukleáris meghajtás esetén természetesen az is. Arra nem lenne pénz, hogy óriási betontömböket juttassunk fel, amivel megvalósítjuk a sugárvédelmet, sokkal egyszerûbb távol helyezni a reaktort az ûrhajósoktól.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#63
Õõõ én azt hittem, hogy nem az esetleges meghajtásból származó sugárzás az, ami problémás, hanem az ûrben natúr módon lévõ sugárzás.
#62
Az ûrben az a jó, hogy nem szükséges, hogy a reaktor/meghajtás és a lakórész közel legyenek.
Az is elég, ha a reaktort egy kábbellel vontatja a lakórész, lehet tõle 1 km-re, vagy távolabb is, csak az áramot kell odavinni. Ezzel meg lehet spórolni a teljes sugárvédelmet, egyszerûen négyzetesen gyengül a távolsággal.
Az is elég, ha a reaktort egy kábbellel vontatja a lakórész, lehet tõle 1 km-re, vagy távolabb is, csak az áramot kell odavinni. Ezzel meg lehet spórolni a teljes sugárvédelmet, egyszerûen négyzetesen gyengül a távolsággal.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#61
A Pu-239 hasadóanyag, felezési ideje néhány 10000 év, elhanyagolható hõt termel bomlással, nem használják RTG-ben, csak bombákban, reaktorban.
A Pu-238 nem hasadóanyag, termikus neutronokkal nem hasítható, felezési ideje 80 év körül van és ezért sokkal több hõt termel bomlással, mint a Pu-239. Ezt használják RTG-kben.
A Pu-238 nem hasadóanyag, termikus neutronokkal nem hasítható, felezési ideje 80 év körül van és ezért sokkal több hõt termel bomlással, mint a Pu-239. Ezt használják RTG-kben.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#60
Ugye nem gondolod, hogy Orion-féle meghajtással szállna fel a Földrõl? A tolóerõvel nem lenne baj, de a sugárszennyezéssel annál inkább.
Caro: A hûtõfelület azért nem annyira problémás, hiszen a hõmérséklet 4. hatványa szerint nõ a leadható hõmennyiség, amint te is tudod. A hatásfok messze nem ilyen arányban romlik, na meg nem is az a legfontosabb.
Caro: A hûtõfelület azért nem annyira problémás, hiszen a hõmérséklet 4. hatványa szerint nõ a leadható hõmennyiség, amint te is tudod. A hatásfok messze nem ilyen arányban romlik, na meg nem is az a legfontosabb.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#59
Mondjuk azt nem értem, hogy ha azért nem építenek sima (mondjuk ólom vagy fassetudja) pajzsot, mert túl nehéz lenne az ûrhajó, akkor miért nem rakják össze az ûrben? Pölö felmegy a pajzsnélküli ûrhajó, aztán fellövöldözik az ólompajzs darabokat, ráapplikálják, goto mars, ólompajzs darabokat leszerelni és pályára állítani a mars körül, leszáll. Vagy ez hülyeség valamiért?
#58
Kérlek indokold meg, hogy miért nem. Nukleáris fegyverek legagyakoribb hasadóanyaga és pont a természetes hasadása termeli a hõt.
Akkor miért is nem az? Komolyan nem értem.
Akkor miért is nem az? Komolyan nem értem.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#57
Nem, a Pu-238 nem hasadóanyag.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#56
Múltkor mutattak egy kutatót, aki PE rétegekkel kísérletezik a sugárzásvédelem megoldásaként. Azt mondták, h ígéretes lehetõség. Nem tudja vki, h mi lett azzal?
Esetleg beköltözhetnének a Marson barlangokba a sugárzás ellen?
Esetleg beköltözhetnének a Marson barlangokba a sugárzás ellen?
#55
Tudom, hogy a hõvel mûködik. Szerinted a Pu az nem hasadóanyag?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#54
Nem picit sokkal többet....
http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_pulse_propulsion
"Thrusts were in the millions of short tonnes, allowing spacecraft larger than 8×106 short tonnes to be built with 1958 materials.<2>...... Orion's technology is also one of very few known interstellar space drives that could be constructed with known technology."
http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_pulse_propulsion
"Thrusts were in the millions of short tonnes, allowing spacecraft larger than 8×106 short tonnes to be built with 1958 materials.<2>...... Orion's technology is also one of very few known interstellar space drives that could be constructed with known technology."
#53
A reaktornak nem kell nagynak lennie, a hûtés a problémás. Én folyékony fémes primerkörre szavaznék, mert azzal lehet a legkisebb reaktort csinálni. Szekundernek hélium vagy akár hidrogén.
Napelemekkel földtávolságban kb. ennyi jönne össze. De ha már 400K-es hûtést használunk, akkor már sokkal nagyobb, másrészt elméletileg még ott is >50% hatásfok elérhetõ.
A nagy hõmérsékletû reaktorok akár 800 C-os kilépõ közeggel mennek.
Mondjuk itt nem elsõsorban a hatásfok a lényeg, tehát akár egy 600K-es hûtõfelület is jó lehet. Ott már 1 m^2-en 7 kW teljesítmény leadható, szemben a 300 K-es 400 W-al.
Napelemekkel földtávolságban kb. ennyi jönne össze. De ha már 400K-es hûtést használunk, akkor már sokkal nagyobb, másrészt elméletileg még ott is >50% hatásfok elérhetõ.
A nagy hõmérsékletû reaktorok akár 800 C-os kilépõ közeggel mennek.
Mondjuk itt nem elsõsorban a hatásfok a lényeg, tehát akár egy 600K-es hûtõfelület is jó lehet. Ott már 1 m^2-en 7 kW teljesítmény leadható, szemben a 300 K-es 400 W-al.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#52
Viszont kétszeres teljesítményû reaktor nem lesz kétszeres tömegû, fõleg ha az atomtengeralattjárókhoz hasonlóan jóval dúsabb uránt használ. Néhányszor 10kW elektromos teljesítménynek nem lenne sok értelme, az általad írt 200m2 felületre napelemeket helyezve ennél több jönne össze. Jó, a Marshoz közeledve ez csökkenne.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#51
Azt viszont ne felejtsük el, hogy egy 100 kW termikus teljesítményû reaktorhoz kb. 200 m^2 hûtõfelületre lenne szükség (300 K-en). Igaz, 500 K-en már csak 28 m^2, de ott meg a hatásfok rosszabb.
És 100 kW termikusból jó ha lesz 20 kW elektromos, ami nem sok, fõleg egy ionmeghajtásnak nem.
És 100 kW termikusból jó ha lesz 20 kW elektromos, ami nem sok, fõleg egy ionmeghajtásnak nem.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#50
Na jó, de ha van egy nagy teljesítményû reaktorod fent, akkor nem kell hidrogénként vinni, viheted vízként is, úgy sokkal kevesebb helyet foglal, igaz nehezebb. De valamennyi oxigén úgyis kell, meg azt is fel lehet használni hajtásra.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#49
A Nukleáris Termikus hajtómû, mint a Nerva vagy az NP-0410 ûrbéli hatásfok terén kb. 2x jobb, mint a kémiai hajtómû. Egy hátránya van, a hidrogén egyfelõl kriogenikus, tehát mély hûtve kell tárolni, másfelõl nagyon kicsi a sûrûsége, vagyis nagy méretû tartályokra van szükség.
Az Ion-hajtómû elõnye éppen ebbõl fakad, nem kriogenikus hajtóanyagra van hozzá szükség, amely ráadásul sûrû is. A hátránya a kis tolóerõ, cserébe viszont nem 5-10 perces üzemidõvel kell/lehet számolni, hanem akár hónapokig is mûködhet folyamatosan.
Az Ion-hajtómû elõnye éppen ebbõl fakad, nem kriogenikus hajtóanyagra van hozzá szükség, amely ráadásul sûrû is. A hátránya a kis tolóerõ, cserébe viszont nem 5-10 perces üzemidõvel kell/lehet számolni, hanem akár hónapokig is mûködhet folyamatosan.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#48
Van Technologia anno roswell....
#47
Csak nemzetközi egyezmény tiltja hasadóanyag ûrbe vitelét, úgyhogy ebbõl nem lesz soha semmi.
A Föld körüli pályán való használatát tiltja. A bolygóközi repüléseknél, kutatásoknál engedélyezi, tehát egy Mars-ûrhajón lehet nukleáris erõforrás és/vagy meghajtás.
A Föld körüli pályán való használatát tiltja. A bolygóközi repüléseknél, kutatásoknál engedélyezi, tehát egy Mars-ûrhajón lehet nukleáris erõforrás és/vagy meghajtás.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#46
egy ûrhajó ne azért forogjon ,hogy legyen ott minimális gravitáció, hanem hogy a forgó mágneses tér védjen a töltött részecskés sugárzása ellen (alfa, béta).
Ha kicsit prüntyögtök még rajta, rájöttök, hogy bármilyen töltött részecskét távol lehet tartani, energia kérdése az egész.
jó napot, jó holdutazást
Ha kicsit prüntyögtök még rajta, rájöttök, hogy bármilyen töltött részecskét távol lehet tartani, energia kérdése az egész.
jó napot, jó holdutazást
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#45
Fejlesztivaló még így is rengeteg akad, hiszen azt hiszem, egy fissziós reaktorral nem is lehet olyan hõmérsékletre felhevíteni a kiáramló gázt, mint a kémiai meghajtással. Vagyis elõször mindenképpen villamossággá kell alakítani a reaktor termelte hõt, aztán jöhet pl. a nagyteljesítményû ionhajtómû, amit szintén fejleszteni kellene.
De ha csak toporgunk és szórakozunk a kémiai meghajtással, akkor tényleg csak az lesz, hogy kínkeservesen összehoznak egy marsraszállást, amit aztán 100 évig nem követ újabb.
De ha csak toporgunk és szórakozunk a kémiai meghajtással, akkor tényleg csak az lesz, hogy kínkeservesen összehoznak egy marsraszállást, amit aztán 100 évig nem követ újabb.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#44
Ha van ilyen egyezmény, akkor fel kell mondani vagy át kell fogalmazni. Egészen biztos vagyok benne, hogy a katonai célú felhasználásra vonatkozik az egyezmény, pl. hogy ne lehessen nagy teljesítményû katonai lézerfegyver energiaforrásául felhasználni.
Minden az ûrbe vágyó ország érdeke, hogy vége legyen az egy helyben topogásnak, mert világos, hogy az igazi akadály (a komoly szándék hiánya mellett, ami sajnos jelenleg a legnagyobb gátló tényezõ) a kémiai hajtóanyagok igen kis energiasûrûsége. Amíg egy Marsra oda-vissza utazó ûrhajó tömegének 99%-át (csak írtam valamit) a hajtóanyag teszi ki, addig komolyan nincs értelme tervezgetni a dolgot, mert az egész csak sci-fi lenne a legrosszabb fajtából.
Minden az ûrbe vágyó ország érdeke, hogy vége legyen az egy helyben topogásnak, mert világos, hogy az igazi akadály (a komoly szándék hiánya mellett, ami sajnos jelenleg a legnagyobb gátló tényezõ) a kémiai hajtóanyagok igen kis energiasûrûsége. Amíg egy Marsra oda-vissza utazó ûrhajó tömegének 99%-át (csak írtam valamit) a hajtóanyag teszi ki, addig komolyan nincs értelme tervezgetni a dolgot, mert az egész csak sci-fi lenne a legrosszabb fajtából.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#43
Ha arnyekolni akarnak egy urhajot, akkor ket dolgot erdemes megfontolni:
-nem a teljes hajot kell arnyekolni, hanem csak az utasok lakoteret
-lehet vegyes aktiv es passziv arnyekolast is hasznalni
Passziv aranyekolasnak ott van pl. a viz, erre amugy is szukseguk van az urhajosoknak, igy a tartalyokat akar a lakoter korul is el lehetne helyezni. Aktiv aranyekolasnak pedig egy kis magneses vagy elektrosztatikus ter is megteszi. Ezt idealis esetben a lakoter kulso burkolataba is be lehet epiteni.
Az urhajo osszeszerelt sulya nem igazan szamit, mivel ekkora jarmuvet erdemesebb bolygokoruli palyan megepiteni, oda pedig darabokban felvinni az alkatreszeket. Gyakorlatilag egy kisebb iss szeru jarmu lenne az idealis kulon leszallo egyseggel es a kozponti tengely korul megforgatott ket lakomodullal. (mesterseges gravitacio gyanant)
Energiaforrasnak pedig napelemeket es/vagy egy kisebb reaktort kell vinni. Az elso megbizhatobb, a masodikbol tobb energiat lehet kinyerni. Egyebkent van meg egy energiaforras, a termikus kulonbseg a napos es az arnyekos oldal kozott. A ketto kozze egy stirling motort teve kinyerheto a homersekletkulonbsegben levo energia, akar elektromos energia formajaban is. (a nasa mar keszitett ilyeneket es mukodnek)
A cikkben nyilatkozo emberek pedig alapvetoen nem jo iranyba probalkoznak. Nem az urhajosokat kell ellenallova tenni, hanem az urhajot kell eleg stabilra epiteni ahhoz, hogy megvedje a benne levoket.
ps: A mai technologiaval evente annyi embert tudnank a marsra juttatni, amennyi a felfedezese utan amerikaba ment. Anno kozottuk 25%-os volt a tulelesi arany, tehat azok aranya akik az utat es az elso ott toltott evet tuleltek. Ha koloniat akarunk letrehozni a marson, akkor nem kell mindenkit visszahozni, eleg ha folyamatosan kepesek vagyunk ellatmanyt kuldeni es kommunikalni veluk. A bolygon pedig minden feltetel megvan arra, hogy egy kolonia hosszu tavon onellato legyen. Ha evente 100 ember jut csak el a bolygora, akkor 10 ev alatt egy 250...1000 fos kolonia hozhato letre, viszont amint bizonyitotta valik, hogy az emberiseg kepes ott megelni, akkor sokkal tobb ember menne a sajat penzebol. Egy bolygokozi hajo nem bonyolult csak draga, a tehnikai problemak mindig a bolygorol valo feljutasban es a lejovetelben vannak. Ketfele megoldas letezhet: az egyiknel a hajot szetszedik es leszallnak vele, a masiknal a hajo visszajon es csak az utasokat viszik le a felszinre egy leszalloegyseggel. Az elso egyszerubb es konnyebben megvalosithato, de ilyenkor biztosan nincs mod a visszautra. Mindezek mellet nagyon sok ember vallalna, hogy vegleg atkoltozzon a marsra.
-nem a teljes hajot kell arnyekolni, hanem csak az utasok lakoteret
-lehet vegyes aktiv es passziv arnyekolast is hasznalni
Passziv aranyekolasnak ott van pl. a viz, erre amugy is szukseguk van az urhajosoknak, igy a tartalyokat akar a lakoter korul is el lehetne helyezni. Aktiv aranyekolasnak pedig egy kis magneses vagy elektrosztatikus ter is megteszi. Ezt idealis esetben a lakoter kulso burkolataba is be lehet epiteni.
Az urhajo osszeszerelt sulya nem igazan szamit, mivel ekkora jarmuvet erdemesebb bolygokoruli palyan megepiteni, oda pedig darabokban felvinni az alkatreszeket. Gyakorlatilag egy kisebb iss szeru jarmu lenne az idealis kulon leszallo egyseggel es a kozponti tengely korul megforgatott ket lakomodullal. (mesterseges gravitacio gyanant)
Energiaforrasnak pedig napelemeket es/vagy egy kisebb reaktort kell vinni. Az elso megbizhatobb, a masodikbol tobb energiat lehet kinyerni. Egyebkent van meg egy energiaforras, a termikus kulonbseg a napos es az arnyekos oldal kozott. A ketto kozze egy stirling motort teve kinyerheto a homersekletkulonbsegben levo energia, akar elektromos energia formajaban is. (a nasa mar keszitett ilyeneket es mukodnek)
A cikkben nyilatkozo emberek pedig alapvetoen nem jo iranyba probalkoznak. Nem az urhajosokat kell ellenallova tenni, hanem az urhajot kell eleg stabilra epiteni ahhoz, hogy megvedje a benne levoket.
ps: A mai technologiaval evente annyi embert tudnank a marsra juttatni, amennyi a felfedezese utan amerikaba ment. Anno kozottuk 25%-os volt a tulelesi arany, tehat azok aranya akik az utat es az elso ott toltott evet tuleltek. Ha koloniat akarunk letrehozni a marson, akkor nem kell mindenkit visszahozni, eleg ha folyamatosan kepesek vagyunk ellatmanyt kuldeni es kommunikalni veluk. A bolygon pedig minden feltetel megvan arra, hogy egy kolonia hosszu tavon onellato legyen. Ha evente 100 ember jut csak el a bolygora, akkor 10 ev alatt egy 250...1000 fos kolonia hozhato letre, viszont amint bizonyitotta valik, hogy az emberiseg kepes ott megelni, akkor sokkal tobb ember menne a sajat penzebol. Egy bolygokozi hajo nem bonyolult csak draga, a tehnikai problemak mindig a bolygorol valo feljutasban es a lejovetelben vannak. Ketfele megoldas letezhet: az egyiknel a hajot szetszedik es leszallnak vele, a masiknal a hajo visszajon es csak az utasokat viszik le a felszinre egy leszalloegyseggel. Az elso egyszerubb es konnyebben megvalosithato, de ilyenkor biztosan nincs mod a visszautra. Mindezek mellet nagyon sok ember vallalna, hogy vegleg atkoltozzon a marsra.
#42
Tévedés, azok RTG-t használtak, amiben általában Pu-238 van, vagy más bomló izotóp, de nem hasadóanyag.
Ott a bomlás hõjét használják fel, ami nem befolyásolható.
A rorsat-okról még nem hallottam, valószínûleg még az egyezmény megkötése elõtt küldték fel õket.
Nem tudom, melyik tiltja ezt, de abban biztos vagyok, hogy most létezik ilyen tiltás.
Ott a bomlás hõjét használják fel, ami nem befolyásolható.
A rorsat-okról még nem hallottam, valószínûleg még az egyezmény megkötése elõtt küldték fel õket.
Nem tudom, melyik tiltja ezt, de abban biztos vagyok, hogy most létezik ilyen tiltás.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy