141
-
Caro #61 A Pu-239 hasadóanyag, felezési ideje néhány 10000 év, elhanyagolható hőt termel bomlással, nem használják RTG-ben, csak bombákban, reaktorban.
A Pu-238 nem hasadóanyag, termikus neutronokkal nem hasítható, felezési ideje 80 év körül van és ezért sokkal több hőt termel bomlással, mint a Pu-239. Ezt használják RTG-kben. -
#60
Ugye nem gondolod, hogy Orion-féle meghajtással szállna fel a Földről? A tolóerővel nem lenne baj, de a sugárszennyezéssel annál inkább.
Caro: A hűtőfelület azért nem annyira problémás, hiszen a hőmérséklet 4. hatványa szerint nő a leadható hőmennyiség, amint te is tudod. A hatásfok messze nem ilyen arányban romlik, na meg nem is az a legfontosabb. -
Archenemy #59 Mondjuk azt nem értem, hogy ha azért nem építenek sima (mondjuk ólom vagy fassetudja) pajzsot, mert túl nehéz lenne az űrhajó, akkor miért nem rakják össze az űrben? Pölö felmegy a pajzsnélküli űrhajó, aztán fellövöldözik az ólompajzs darabokat, ráapplikálják, goto mars, ólompajzs darabokat leszerelni és pályára állítani a mars körül, leszáll. Vagy ez hülyeség valamiért? -
#58
Kérlek indokold meg, hogy miért nem. Nukleáris fegyverek legagyakoribb hasadóanyaga és pont a természetes hasadása termeli a hőt.
Akkor miért is nem az? Komolyan nem értem. -
Caro #57 Nem, a Pu-238 nem hasadóanyag. -
polarka #56 Múltkor mutattak egy kutatót, aki PE rétegekkel kísérletezik a sugárzásvédelem megoldásaként. Azt mondták, h ígéretes lehetőség. Nem tudja vki, h mi lett azzal?
Esetleg beköltözhetnének a Marson barlangokba a sugárzás ellen? -
#55
Tudom, hogy a hővel működik. Szerinted a Pu az nem hasadóanyag? -
fade2black #54 Nem picit sokkal többet....
http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_pulse_propulsion
"Thrusts were in the millions of short tonnes, allowing spacecraft larger than 8×106 short tonnes to be built with 1958 materials.[2]...... Orion's technology is also one of very few known interstellar space drives that could be constructed with known technology." -
Caro #53 A reaktornak nem kell nagynak lennie, a hűtés a problémás. Én folyékony fémes primerkörre szavaznék, mert azzal lehet a legkisebb reaktort csinálni. Szekundernek hélium vagy akár hidrogén.
Napelemekkel földtávolságban kb. ennyi jönne össze. De ha már 400K-es hűtést használunk, akkor már sokkal nagyobb, másrészt elméletileg még ott is >50% hatásfok elérhető.
A nagy hőmérsékletű reaktorok akár 800 C-os kilépő közeggel mennek.
Mondjuk itt nem elsősorban a hatásfok a lényeg, tehát akár egy 600K-es hűtőfelület is jó lehet. Ott már 1 m^2-en 7 kW teljesítmény leadható, szemben a 300 K-es 400 W-al. -
#52
Viszont kétszeres teljesítményű reaktor nem lesz kétszeres tömegű, főleg ha az atomtengeralattjárókhoz hasonlóan jóval dúsabb uránt használ. Néhányszor 10kW elektromos teljesítménynek nem lenne sok értelme, az általad írt 200m2 felületre napelemeket helyezve ennél több jönne össze. Jó, a Marshoz közeledve ez csökkenne. -
Caro #51 Azt viszont ne felejtsük el, hogy egy 100 kW termikus teljesítményű reaktorhoz kb. 200 m^2 hűtőfelületre lenne szükség (300 K-en). Igaz, 500 K-en már csak 28 m^2, de ott meg a hatásfok rosszabb.
És 100 kW termikusból jó ha lesz 20 kW elektromos, ami nem sok, főleg egy ionmeghajtásnak nem. -
Caro #50 Na jó, de ha van egy nagy teljesítményű reaktorod fent, akkor nem kell hidrogénként vinni, viheted vízként is, úgy sokkal kevesebb helyet foglal, igaz nehezebb. De valamennyi oxigén úgyis kell, meg azt is fel lehet használni hajtásra. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#49
A Nukleáris Termikus hajtómű, mint a Nerva vagy az NP-0410 űrbéli hatásfok terén kb. 2x jobb, mint a kémiai hajtómű. Egy hátránya van, a hidrogén egyfelől kriogenikus, tehát mély hűtve kell tárolni, másfelől nagyon kicsi a sűrűsége, vagyis nagy méretű tartályokra van szükség.
Az Ion-hajtómű előnye éppen ebből fakad, nem kriogenikus hajtóanyagra van hozzá szükség, amely ráadásul sűrű is. A hátránya a kis tolóerő, cserébe viszont nem 5-10 perces üzemidővel kell/lehet számolni, hanem akár hónapokig is működhet folyamatosan. -
billxxx #48 Van Technologia anno roswell.... -
#47
Csak nemzetközi egyezmény tiltja hasadóanyag űrbe vitelét, úgyhogy ebből nem lesz soha semmi.
A Föld körüli pályán való használatát tiltja. A bolygóközi repüléseknél, kutatásoknál engedélyezi, tehát egy Mars-űrhajón lehet nukleáris erőforrás és/vagy meghajtás. -
irkab1rka #46 egy űrhajó ne azért forogjon ,hogy legyen ott minimális gravitáció, hanem hogy a forgó mágneses tér védjen a töltött részecskés sugárzása ellen (alfa, béta).
Ha kicsit prüntyögtök még rajta, rájöttök, hogy bármilyen töltött részecskét távol lehet tartani, energia kérdése az egész.
jó napot, jó holdutazást -
#45
Fejlesztivaló még így is rengeteg akad, hiszen azt hiszem, egy fissziós reaktorral nem is lehet olyan hőmérsékletre felhevíteni a kiáramló gázt, mint a kémiai meghajtással. Vagyis először mindenképpen villamossággá kell alakítani a reaktor termelte hőt, aztán jöhet pl. a nagyteljesítményű ionhajtómű, amit szintén fejleszteni kellene.
De ha csak toporgunk és szórakozunk a kémiai meghajtással, akkor tényleg csak az lesz, hogy kínkeservesen összehoznak egy marsraszállást, amit aztán 100 évig nem követ újabb. -
#44
Ha van ilyen egyezmény, akkor fel kell mondani vagy át kell fogalmazni. Egészen biztos vagyok benne, hogy a katonai célú felhasználásra vonatkozik az egyezmény, pl. hogy ne lehessen nagy teljesítményű katonai lézerfegyver energiaforrásául felhasználni.
Minden az űrbe vágyó ország érdeke, hogy vége legyen az egy helyben topogásnak, mert világos, hogy az igazi akadály (a komoly szándék hiánya mellett, ami sajnos jelenleg a legnagyobb gátló tényező) a kémiai hajtóanyagok igen kis energiasűrűsége. Amíg egy Marsra oda-vissza utazó űrhajó tömegének 99%-át (csak írtam valamit) a hajtóanyag teszi ki, addig komolyan nincs értelme tervezgetni a dolgot, mert az egész csak sci-fi lenne a legrosszabb fajtából. -
kvp #43 Ha arnyekolni akarnak egy urhajot, akkor ket dolgot erdemes megfontolni:
-nem a teljes hajot kell arnyekolni, hanem csak az utasok lakoteret
-lehet vegyes aktiv es passziv arnyekolast is hasznalni
Passziv aranyekolasnak ott van pl. a viz, erre amugy is szukseguk van az urhajosoknak, igy a tartalyokat akar a lakoter korul is el lehetne helyezni. Aktiv aranyekolasnak pedig egy kis magneses vagy elektrosztatikus ter is megteszi. Ezt idealis esetben a lakoter kulso burkolataba is be lehet epiteni.
Az urhajo osszeszerelt sulya nem igazan szamit, mivel ekkora jarmuvet erdemesebb bolygokoruli palyan megepiteni, oda pedig darabokban felvinni az alkatreszeket. Gyakorlatilag egy kisebb iss szeru jarmu lenne az idealis kulon leszallo egyseggel es a kozponti tengely korul megforgatott ket lakomodullal. (mesterseges gravitacio gyanant)
Energiaforrasnak pedig napelemeket es/vagy egy kisebb reaktort kell vinni. Az elso megbizhatobb, a masodikbol tobb energiat lehet kinyerni. Egyebkent van meg egy energiaforras, a termikus kulonbseg a napos es az arnyekos oldal kozott. A ketto kozze egy stirling motort teve kinyerheto a homersekletkulonbsegben levo energia, akar elektromos energia formajaban is. (a nasa mar keszitett ilyeneket es mukodnek)
A cikkben nyilatkozo emberek pedig alapvetoen nem jo iranyba probalkoznak. Nem az urhajosokat kell ellenallova tenni, hanem az urhajot kell eleg stabilra epiteni ahhoz, hogy megvedje a benne levoket.
ps: A mai technologiaval evente annyi embert tudnank a marsra juttatni, amennyi a felfedezese utan amerikaba ment. Anno kozottuk 25%-os volt a tulelesi arany, tehat azok aranya akik az utat es az elso ott toltott evet tuleltek. Ha koloniat akarunk letrehozni a marson, akkor nem kell mindenkit visszahozni, eleg ha folyamatosan kepesek vagyunk ellatmanyt kuldeni es kommunikalni veluk. A bolygon pedig minden feltetel megvan arra, hogy egy kolonia hosszu tavon onellato legyen. Ha evente 100 ember jut csak el a bolygora, akkor 10 ev alatt egy 250...1000 fos kolonia hozhato letre, viszont amint bizonyitotta valik, hogy az emberiseg kepes ott megelni, akkor sokkal tobb ember menne a sajat penzebol. Egy bolygokozi hajo nem bonyolult csak draga, a tehnikai problemak mindig a bolygorol valo feljutasban es a lejovetelben vannak. Ketfele megoldas letezhet: az egyiknel a hajot szetszedik es leszallnak vele, a masiknal a hajo visszajon es csak az utasokat viszik le a felszinre egy leszalloegyseggel. Az elso egyszerubb es konnyebben megvalosithato, de ilyenkor biztosan nincs mod a visszautra. Mindezek mellet nagyon sok ember vallalna, hogy vegleg atkoltozzon a marsra. -
Caro #42 Tévedés, azok RTG-t használtak, amiben általában Pu-238 van, vagy más bomló izotóp, de nem hasadóanyag.
Ott a bomlás hőjét használják fel, ami nem befolyásolható.
A rorsat-okról még nem hallottam, valószínűleg még az egyezmény megkötése előtt küldték fel őket.
Nem tudom, melyik tiltja ezt, de abban biztos vagyok, hogy most létezik ilyen tiltás. -
#41
Nem inkább reaktorét? Tudtommal szine minden szonda hasadóanyaggal működött. A Voyagerek is és az szovjet RORSAT holdakban meg reaktor volt. -
Caro #40 Én nagyságrendileg úgy tudom, hogy egy 1 GeV-os proton átlagos szabad úthossza "tipikus" szilárd anyagban kb. 1 m.
Ezt semmivel nem lehet leárnyékolni, sőt, azzal csak ártunk, mert az 1 GeV átmenne az emberen is, de ha már a falban megütközik és lassul, akkor azzal a néhány MeV energiával léphet ki belőle, ami már veszélyes az ember számára.
Ez épp olyan, mint amikor alacsony hátterű kamrát csinálnak. Egy kisebb réteg ólommal csökkenthető a háttér, aztán egy idő után elkezd növekedni.
A kozmikus eredetű 5 MeV< nagyobb energiájú gamma fotonok szóródnak az ólomban, alapból meg sem jelentek volna a jelben, de így viszont már elég kicsi lesz az energiájuk, hogy nagyobb valószínűséggel kölcsönhatásba lépjenek a detektorral.
A gamma egyébként nem nagyon veszélyes, pont a kis kölcsönhatóképessége miatt.
Az űrben pedig nagyon kis gamma dózistér van. A kozmikus eredetű gammák a légkör felső rétegeiben keletkeznek.
Ami erős, az a tölött részecske sugárzás. Ez ellen hatna a mágnes is.
Olyan pedig, hogy "tisztán gamma sugárzó" izotóp nincs. Nem tudom miért él ez a tévhit.
Gamma foton vagy béta bomlást követ, vagy gerjesztett állapotban lévő mag bocsátja ki.
Gerjesztett állapotot lehet külső gerjesztéssel előidézni vagy az is egy bomlás után alakul ki az új magban.
De olyan, hogy "gamma bomlás" nincs. Egy csomó egyéb megmaradási törvényt sértene (töltés, barionszám, stb.). -
Caro #39 Azért az öt nagyságrenddel nagyobb, az igen ritka, de a tipikus tartomány is jó néhány MeV, sokkal több, mint a természetes izotópoknál. -
Caro #38 Igen, tud. Csak sugárvédelmi okokból nem használják.
Aztán fel lehet(ne) vinni LEO-ra külön, addig nincs probléma, onnan kell gyorsan eljutni a Marsra.
Csak nemzetközi egyezmény tiltja hasadóanyag űrbe vitelét, úgyhogy ebből nem lesz soha semmi. -
#37
Például repülni sem tudunk, szüntessüg meg a repültést is? Tényleg nem értem mire gondolt Amergin... -
#36
Tudomásul kéne venni, hogy az embert nem arra tervezte meg a Természet, hogy az űrben, vagy nem a földi környezetben éljen hosszabb ideig maradandó károsodás nélkül.
Ez tény. De arra sem, hogy évekig tengeren hajózzon és megkerülje a Földet (Magellán) vagy csak eljusson Amerikába (Kolombusz). Ezért kellett hajó, mert nem úszod át az óceánt. Ha úgy teszed, mint Cook tette, akkor nem is haltál bele skorbutba. A technológia a kulcs.
Mekkora az esélyük az űrhajósoknak arra, hogy károsodás nélkül megússzák? Vagy hogy egyáltalán életben maradjanak?
Önként vállalják a kockázatot. Scott Crossfield-nek volt egy kockázatvállalásra vanatkozó idézete. Érdekel?
Megéri az a "2 nap", hogy emberek életét kockáztassuk? TÉNYLEG lehet ennek akkora tudományos, gazdasági vagy bármilyen hozadéka, hogy ez megérje?
Szerintem nem. Túl nagy a kockázat, túl kevés a várható nyereség. Ugyanezért nem megy az ember a Holdra többet.
Nem két napra mennének. Amíg ott lennének olyan mennyiségű kutatási anyag jönne össze amin el lehetne nyammogni egy ideig.
Emberéletek szempontjából az aggódjon aki menni akar. Az ő döntésük. A források eldöntése meg nem az övék.
A Holdra nem biztonsági problémák miatt nem ment ember 40 éve. Nincs rá $.
Gazdasági hozadékról szó nincs jelenleg.
Szerintem rossz lesz majd felismerni az űrhajósnak nevezett áldozatoknak a Mars felszínén, hogy "ez nem jó buli!"
Ennél kicsit okosabbak az asztronauták.
Nagyon sajátos nézeteid vannak. -
endrev #35 Két ötletem is van, hogy hogyan lehet a problémát megoldani. Most megyek is és jól elmondom a NASA-nak... 
-
vatuszi #34 Indulhatnál az első turnussal... -
vatuszi #33 1969-ben már a Holdra lépett az ember. Akkor azt hitték, 2000 körül már mindennaposak lesznek a bolygóközi utazások... Itt nem mobiltelefon-szerű játékszereket kell majd készíteni, hanem csillagászati léptékű feladatokat kell megoldani. Attól, hogy a napi hírekben rendszeresen olvashatunk az űrszondák egyre újabb felfedezéseiről, élő embert a Marsra juttatni és onnan egészségben visszahozni még simán elvihet 100 évet a fejlesztésekből. -
#32
Nem lehet, hogy túl sokat olvastad Arthur C. Clarke A gyermekkor vége c. könyvét?
"Ha keserű is a gondolat, szembe kell nézniük vele. Egy napon birtokba vehetik a bolygókat… de a csillagok nem az emberért vannak." -
OrdasFarkas #31 Én azért elmennék Anettkával... a Marsra... elmutálódni ... 
-
#30
Állandó holdbázisról meg marsraszállásról szövegelni nem kerül pénzbe, miközben a célok a valóságban egyre távolabbinak tűnnek. -
#29
"állandó holdbázis":) Meg a szerencsetlen ISS-re is TV-dobozonkent hordjak fel az alkatreszeket, mit akarnak a Holdtol?!:) -
Epikurosz #28 Érdekes.
Mindig valakik (én is) beirkálták ide, hogy azok a rohadt NASA, meg már ESa, meg az oroszok nem csinálnak semmit, egy helyben toporog az űrkutatás stb.
Most csend van.
Különben, aki türelmetlen, jelentkezhet önkéntesnek. Kamikazenak. -
Prof William #27 A fejlődés nem áll meg. Előbb utóbb úgyis ki fognak találni megoldást. Talán némileg több pénzt kellene adni a NASA-nak és kevesebbet a hadseregnek. Olyan lehetőségek vannak előttünk amit még el sem tudunk képzelni. CSak hát idő kell mindenhez... Mi meg a fiaink nem hiszem hogy elutazhatnak a marsra... Az ükükunokáink talán már igaen. ( Ha addig nem csesszük szét a földet valahogy. )
Ha a NASA kapna annyi pénzt mint a hadsereg már tuti előrébb lennénk valamennyivel. :) -
Cat #26 "4.) Miért csak most eszmélnek????"
A cikk alján ott egy visszalink több évvel ezelőtti írásokra. Nem most eszméltek. -
#25
Úgy is túl sok az ember itt,nyugodtan lehetne őket lövőldözni kifelé és nem csak a Holdra meg a Marsra én egyenesen a Napba küldeném őket kutatni. -
#24
Elvonatkoztatva a cikktől, az űrben azért vannak rákkeltő sugárzások, nem? Tehát az említett problémák (mágnespajzs, gyógyszerek, súlytöbblet) ugyanúgy fennállnak. -
#23
A természet arra sem "tervezte" az embert, hogy hegyet másszon, búvárkodjék (mer há akkó kopoltyúnk nőtt vóna) vagy ezernyi olyan dolgot csináljon, amit ma természetesnek tartunk.
Arra sem "tervezte" a természet az embert, hogy megéljen akár a mérsékelt égövön, mert ha ez lett volna a célja, akkor természetes bundánk nőne télre. És a repülőgép, a hajó vagy a mobiltelefon is a természet elleni vétség, mert ha a természet úgy akarta volna, akkor lenne szárnyunk, uszonyunk vagy telepaták lennénk. -
halgatyó #22 Egyébként a Pille fejlesztőinek gratula, és sok sikert!