A sugárzás a közeli bolygókat is elérhetetlenné teszi számunkra
← ElőzőOldal 3 / 3
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#41
Nem inkább reaktorét? Tudtommal szine minden szonda hasadóanyaggal mûködött. A Voyagerek is és az szovjet RORSAT holdakban meg reaktor volt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#40
Én nagyságrendileg úgy tudom, hogy egy 1 GeV-os proton átlagos szabad úthossza "tipikus" szilárd anyagban kb. 1 m.
Ezt semmivel nem lehet leárnyékolni, sõt, azzal csak ártunk, mert az 1 GeV átmenne az emberen is, de ha már a falban megütközik és lassul, akkor azzal a néhány MeV energiával léphet ki belõle, ami már veszélyes az ember számára.
Ez épp olyan, mint amikor alacsony hátterû kamrát csinálnak. Egy kisebb réteg ólommal csökkenthetõ a háttér, aztán egy idõ után elkezd növekedni.
A kozmikus eredetû 5 MeV< nagyobb energiájú gamma fotonok szóródnak az ólomban, alapból meg sem jelentek volna a jelben, de így viszont már elég kicsi lesz az energiájuk, hogy nagyobb valószínûséggel kölcsönhatásba lépjenek a detektorral.
A gamma egyébként nem nagyon veszélyes, pont a kis kölcsönhatóképessége miatt.
Az ûrben pedig nagyon kis gamma dózistér van. A kozmikus eredetû gammák a légkör felsõ rétegeiben keletkeznek.
Ami erõs, az a tölött részecske sugárzás. Ez ellen hatna a mágnes is.
Olyan pedig, hogy "tisztán gamma sugárzó" izotóp nincs. Nem tudom miért él ez a tévhit.
Gamma foton vagy béta bomlást követ, vagy gerjesztett állapotban lévõ mag bocsátja ki.
Gerjesztett állapotot lehet külsõ gerjesztéssel elõidézni vagy az is egy bomlás után alakul ki az új magban.
De olyan, hogy "gamma bomlás" nincs. Egy csomó egyéb megmaradási törvényt sértene (töltés, barionszám, stb.).
Ezt semmivel nem lehet leárnyékolni, sõt, azzal csak ártunk, mert az 1 GeV átmenne az emberen is, de ha már a falban megütközik és lassul, akkor azzal a néhány MeV energiával léphet ki belõle, ami már veszélyes az ember számára.
Ez épp olyan, mint amikor alacsony hátterû kamrát csinálnak. Egy kisebb réteg ólommal csökkenthetõ a háttér, aztán egy idõ után elkezd növekedni.
A kozmikus eredetû 5 MeV< nagyobb energiájú gamma fotonok szóródnak az ólomban, alapból meg sem jelentek volna a jelben, de így viszont már elég kicsi lesz az energiájuk, hogy nagyobb valószínûséggel kölcsönhatásba lépjenek a detektorral.
A gamma egyébként nem nagyon veszélyes, pont a kis kölcsönhatóképessége miatt.
Az ûrben pedig nagyon kis gamma dózistér van. A kozmikus eredetû gammák a légkör felsõ rétegeiben keletkeznek.
Ami erõs, az a tölött részecske sugárzás. Ez ellen hatna a mágnes is.
Olyan pedig, hogy "tisztán gamma sugárzó" izotóp nincs. Nem tudom miért él ez a tévhit.
Gamma foton vagy béta bomlást követ, vagy gerjesztett állapotban lévõ mag bocsátja ki.
Gerjesztett állapotot lehet külsõ gerjesztéssel elõidézni vagy az is egy bomlás után alakul ki az új magban.
De olyan, hogy "gamma bomlás" nincs. Egy csomó egyéb megmaradási törvényt sértene (töltés, barionszám, stb.).
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#39
Azért az öt nagyságrenddel nagyobb, az igen ritka, de a tipikus tartomány is jó néhány MeV, sokkal több, mint a természetes izotópoknál.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#38
Igen, tud. Csak sugárvédelmi okokból nem használják.
Aztán fel lehet(ne) vinni LEO-ra külön, addig nincs probléma, onnan kell gyorsan eljutni a Marsra.
Csak nemzetközi egyezmény tiltja hasadóanyag ûrbe vitelét, úgyhogy ebbõl nem lesz soha semmi.
Aztán fel lehet(ne) vinni LEO-ra külön, addig nincs probléma, onnan kell gyorsan eljutni a Marsra.
Csak nemzetközi egyezmény tiltja hasadóanyag ûrbe vitelét, úgyhogy ebbõl nem lesz soha semmi.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#37
Például repülni sem tudunk, szüntessüg meg a repültést is? Tényleg nem értem mire gondolt Amergin...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#36
Tudomásul kéne venni, hogy az embert nem arra tervezte meg a Természet, hogy az ûrben, vagy nem a földi környezetben éljen hosszabb ideig maradandó károsodás nélkül.
Ez tény. De arra sem, hogy évekig tengeren hajózzon és megkerülje a Földet (Magellán) vagy csak eljusson Amerikába (Kolombusz). Ezért kellett hajó, mert nem úszod át az óceánt. Ha úgy teszed, mint Cook tette, akkor nem is haltál bele skorbutba. A technológia a kulcs.
Mekkora az esélyük az ûrhajósoknak arra, hogy károsodás nélkül megússzák? Vagy hogy egyáltalán életben maradjanak?
Önként vállalják a kockázatot. Scott Crossfield-nek volt egy kockázatvállalásra vanatkozó idézete. Érdekel?
Megéri az a "2 nap", hogy emberek életét kockáztassuk? TÉNYLEG lehet ennek akkora tudományos, gazdasági vagy bármilyen hozadéka, hogy ez megérje?
Szerintem nem. Túl nagy a kockázat, túl kevés a várható nyereség. Ugyanezért nem megy az ember a Holdra többet.
Nem két napra mennének. Amíg ott lennének olyan mennyiségû kutatási anyag jönne össze amin el lehetne nyammogni egy ideig.
Emberéletek szempontjából az aggódjon aki menni akar. Az õ döntésük. A források eldöntése meg nem az övék.
A Holdra nem biztonsági problémák miatt nem ment ember 40 éve. Nincs rá $.
Gazdasági hozadékról szó nincs jelenleg.
Szerintem rossz lesz majd felismerni az ûrhajósnak nevezett áldozatoknak a Mars felszínén, hogy "ez nem jó buli!"
Ennél kicsit okosabbak az asztronauták.
Nagyon sajátos nézeteid vannak.
Ez tény. De arra sem, hogy évekig tengeren hajózzon és megkerülje a Földet (Magellán) vagy csak eljusson Amerikába (Kolombusz). Ezért kellett hajó, mert nem úszod át az óceánt. Ha úgy teszed, mint Cook tette, akkor nem is haltál bele skorbutba. A technológia a kulcs.
Mekkora az esélyük az ûrhajósoknak arra, hogy károsodás nélkül megússzák? Vagy hogy egyáltalán életben maradjanak?
Önként vállalják a kockázatot. Scott Crossfield-nek volt egy kockázatvállalásra vanatkozó idézete. Érdekel?
Megéri az a "2 nap", hogy emberek életét kockáztassuk? TÉNYLEG lehet ennek akkora tudományos, gazdasági vagy bármilyen hozadéka, hogy ez megérje?
Szerintem nem. Túl nagy a kockázat, túl kevés a várható nyereség. Ugyanezért nem megy az ember a Holdra többet.
Nem két napra mennének. Amíg ott lennének olyan mennyiségû kutatási anyag jönne össze amin el lehetne nyammogni egy ideig.
Emberéletek szempontjából az aggódjon aki menni akar. Az õ döntésük. A források eldöntése meg nem az övék.
A Holdra nem biztonsági problémák miatt nem ment ember 40 éve. Nincs rá $.
Gazdasági hozadékról szó nincs jelenleg.
Szerintem rossz lesz majd felismerni az ûrhajósnak nevezett áldozatoknak a Mars felszínén, hogy "ez nem jó buli!"
Ennél kicsit okosabbak az asztronauták.
Nagyon sajátos nézeteid vannak.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#35
Két ötletem is van, hogy hogyan lehet a problémát megoldani. Most megyek is és jól elmondom a NASA-nak...<#hawaii><#gun>
#34
Indulhatnál az elsõ turnussal...
#33
1969-ben már a Holdra lépett az ember. Akkor azt hitték, 2000 körül már mindennaposak lesznek a bolygóközi utazások... Itt nem mobiltelefon-szerû játékszereket kell majd készíteni, hanem csillagászati léptékû feladatokat kell megoldani. Attól, hogy a napi hírekben rendszeresen olvashatunk az ûrszondák egyre újabb felfedezéseirõl, élõ embert a Marsra juttatni és onnan egészségben visszahozni még simán elvihet 100 évet a fejlesztésekbõl.
#32
Nem lehet, hogy túl sokat olvastad Arthur C. Clarke A gyermekkor vége c. könyvét?
"Ha keserû is a gondolat, szembe kell nézniük vele. Egy napon birtokba vehetik a bolygókat… de a csillagok nem az emberért vannak."
"Ha keserû is a gondolat, szembe kell nézniük vele. Egy napon birtokba vehetik a bolygókat… de a csillagok nem az emberért vannak."
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#31
Én azért elmennék Anettkával... a Marsra... elmutálódni ... <#love12>
ASUS EEE 900 / Intel Celeron-M 900 Mhz / 1 GB RAM / 4+16 GB SSD / Intel GMA 64 MB / Ubuntu Netbook Remix
#30
Állandó holdbázisról meg marsraszállásról szövegelni nem kerül pénzbe, miközben a célok a valóságban egyre távolabbinak tûnnek.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#29
"állandó holdbázis"😊 Meg a szerencsetlen ISS-re is TV-dobozonkent hordjak fel az alkatreszeket, mit akarnak a Holdtol?!😊
#28
Érdekes.
Mindig valakik (én is) beirkálták ide, hogy azok a rohadt NASA, meg már ESa, meg az oroszok nem csinálnak semmit, egy helyben toporog az ûrkutatás stb.
Most csend van.
Különben, aki türelmetlen, jelentkezhet önkéntesnek. Kamikazenak.
Mindig valakik (én is) beirkálták ide, hogy azok a rohadt NASA, meg már ESa, meg az oroszok nem csinálnak semmit, egy helyben toporog az ûrkutatás stb.
Most csend van.
Különben, aki türelmetlen, jelentkezhet önkéntesnek. Kamikazenak.
Kara kánként folytatom tanításom.
#27
A fejlõdés nem áll meg. Elõbb utóbb úgyis ki fognak találni megoldást. Talán némileg több pénzt kellene adni a NASA-nak és kevesebbet a hadseregnek. Olyan lehetõségek vannak elõttünk amit még el sem tudunk képzelni. CSak hát idõ kell mindenhez... Mi meg a fiaink nem hiszem hogy elutazhatnak a marsra... Az ükükunokáink talán már igaen. ( Ha addig nem csesszük szét a földet valahogy. )
Ha a NASA kapna annyi pénzt mint a hadsereg már tuti elõrébb lennénk valamennyivel. 😊
Ha a NASA kapna annyi pénzt mint a hadsereg már tuti elõrébb lennénk valamennyivel. 😊
#26
"4.) Miért csak most eszmélnek????"
A cikk alján ott egy visszalink több évvel ezelõtti írásokra. Nem most eszméltek.
A cikk alján ott egy visszalink több évvel ezelõtti írásokra. Nem most eszméltek.
#25
Úgy is túl sok az ember itt,nyugodtan lehetne õket lövõldözni kifelé és nem csak a Holdra meg a Marsra én egyenesen a Napba küldeném õket kutatni.
anno 1987
#24
Elvonatkoztatva a cikktõl, az ûrben azért vannak rákkeltõ sugárzások, nem? Tehát az említett problémák (mágnespajzs, gyógyszerek, súlytöbblet) ugyanúgy fennállnak.
#23
A természet arra sem "tervezte" az embert, hogy hegyet másszon, búvárkodjék (mer há akkó kopoltyúnk nõtt vóna) vagy ezernyi olyan dolgot csináljon, amit ma természetesnek tartunk.
Arra sem "tervezte" a természet az embert, hogy megéljen akár a mérsékelt égövön, mert ha ez lett volna a célja, akkor természetes bundánk nõne télre. És a repülõgép, a hajó vagy a mobiltelefon is a természet elleni vétség, mert ha a természet úgy akarta volna, akkor lenne szárnyunk, uszonyunk vagy telepaták lennénk.
Arra sem "tervezte" a természet az embert, hogy megéljen akár a mérsékelt égövön, mert ha ez lett volna a célja, akkor természetes bundánk nõne télre. És a repülõgép, a hajó vagy a mobiltelefon is a természet elleni vétség, mert ha a természet úgy akarta volna, akkor lenne szárnyunk, uszonyunk vagy telepaták lennénk.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#22
Egyébként a Pille fejlesztõinek gratula, és sok sikert!
#21
A természet az embert nem munkára tervezte, úgyhogy mostantól ne dolgozzon senki...
Onnantól kezdve hogy az ember egymáshoz ütött két követ elindult ez a technikai fejlõdésnek nevezett valami. Az ember a technikájával alkalmazkodik a környezetéhez és átalakítja ha kell. A technika lehetõvé teszi hogy egy minden földinél nagyobb, új ökológiai fülkét, a világûrt népesíthessünk be. A bezárkózás a Földre rövid távon vegetálást, hosszú távon biztos pusztulást jelent az emberiségnek.
Onnantól kezdve hogy az ember egymáshoz ütött két követ elindult ez a technikai fejlõdésnek nevezett valami. Az ember a technikájával alkalmazkodik a környezetéhez és átalakítja ha kell. A technika lehetõvé teszi hogy egy minden földinél nagyobb, új ökológiai fülkét, a világûrt népesíthessünk be. A bezárkózás a Földre rövid távon vegetálást, hosszú távon biztos pusztulást jelent az emberiségnek.
#20
Mondjuk szerintem nem lenne hülyeség az ûrhajó, esetleg az ûrhajós köré mágneses mezõt vonni. Bár a mûszerek meg ilyenek nembiztos, hogy örülnének neki. Vagy kitalálhatnak valami új réteget az ûrruhába. Fel van adva a lecke. 😊
#19
Mennyire tudtátok kalibrálni a TLD-ket a különbözõ (fõleg energiájú) sugárzásokra, amik az ûrállomáson jelentkeznek?
(Megjegyzem, a kalibrálás elvégzéséhez ismerni kell hogy mire kartok kalibrálni, tehát a sugárzásokat már korábban valami mûszerekkel fel kellett mérni)
(Megjegyzem, a kalibrálás elvégzéséhez ismerni kell hogy mire kartok kalibrálni, tehát a sugárzásokat már korábban valami mûszerekkel fel kellett mérni)
#18
A napból jövõ sugárzás viszonylag jól ismert, a nagy energiájú kozmikus sugárzás viszont annál kevésbé. Ezt a légkör szerencsénkre megfogja és a felszínre már csak az általuk keltett Cserenkov-sugárzás ér le.
Ezeknek a hatásait a Földön nem igazán tudjuk modellezni mert a CERN-ben elõállíthatónál öt nagyságrenddel nagyobb energiájúak is vannak köztük.
A másik dolog hogy az elnyelt dózisra van szükségünk szervre és szövetmélységre specifikusan többéves adatsorokkal.
Erre szolgál az ISS Destiny moduljában lévõ fantom torzó és a jelenleg a Zarja modulban lévõ torzó mely az Orosz Matrjoska program része.
Mivel nem tudunk élõ embert felvagdalni és teletömni doziméterekkel Warhammer40k módra, ezért ezekre a közelítõ modellekre vagyunk jelenleg utalva.
Mindkettõ programban komoly része van a magyar Pille doziméternek és az attól külön de szintén itt a KFKI-ban gyártott egyéb dozimétereknek.
Már évek óta zajlanak a mérések és várhatóan az ISS program végéig menni is fognak.
Ezeknek a hatásait a Földön nem igazán tudjuk modellezni mert a CERN-ben elõállíthatónál öt nagyságrenddel nagyobb energiájúak is vannak köztük.
A másik dolog hogy az elnyelt dózisra van szükségünk szervre és szövetmélységre specifikusan többéves adatsorokkal.
Erre szolgál az ISS Destiny moduljában lévõ fantom torzó és a jelenleg a Zarja modulban lévõ torzó mely az Orosz Matrjoska program része.
Mivel nem tudunk élõ embert felvagdalni és teletömni doziméterekkel Warhammer40k módra, ezért ezekre a közelítõ modellekre vagyunk jelenleg utalva.
Mindkettõ programban komoly része van a magyar Pille doziméternek és az attól külön de szintén itt a KFKI-ban gyártott egyéb dozimétereknek.
Már évek óta zajlanak a mérések és várhatóan az ISS program végéig menni is fognak.
#17
Tudomásul kéne venni, hogy az embert nem arra tervezte meg a Természet, hogy az ûrben, vagy nem a földi környezetben éljen hosszabb ideig maradandó károsodás nélkül. Mekkora az esélyük az ûrhajósoknak arra, hogy károsodás nélkül megússzák? Vagy hogy egyáltalán életben maradjanak?
Megéri az a "2 nap", hogy emberek életét kockáztassuk? TÉNYLEG lehet ennek akkora tudományos, gazdasági vagy bármilyen hozadéka, hogy ez megérje?
Szerintem nem. Túl nagy a kockázat, túl kevés a várható nyereség. Ugyanezért nem megy az ember a Holdra többet.
Szerintem rossz lesz majd felismerni az ûrhajósnak nevezett áldozatoknak a Mars felszínén, hogy "ez nem jó buli!"
Megéri az a "2 nap", hogy emberek életét kockáztassuk? TÉNYLEG lehet ennek akkora tudományos, gazdasági vagy bármilyen hozadéka, hogy ez megérje?
Szerintem nem. Túl nagy a kockázat, túl kevés a várható nyereség. Ugyanezért nem megy az ember a Holdra többet.
Szerintem rossz lesz majd felismerni az ûrhajósnak nevezett áldozatoknak a Mars felszínén, hogy "ez nem jó buli!"
iSS!
#16
Igazából arra gondoltam, amit te is írsz, tehát a nukleáris meghajtással csak Föld körüli pályáról indulni.
Nukleáris meghajtással is biztos lehetne akkora tolóerõt elérni, csak szerintem nem lenne értelme, mert nagyon túl kellene méretezni a reaktort ahhoz, hogy el tudja érni az 1 g-nél nagyobb gyorsulást (amibõl az 1 g ugye a Föld gravitációja miatt elvész). Na meg a biztonság. Odakinn már elég lenne a folyamatos - a hasamra ütök - 0.1 g is, amihez sokkal kisebb reaktor is elég.
Nukleáris meghajtással is biztos lehetne akkora tolóerõt elérni, csak szerintem nem lenne értelme, mert nagyon túl kellene méretezni a reaktort ahhoz, hogy el tudja érni az 1 g-nél nagyobb gyorsulást (amibõl az 1 g ugye a Föld gravitációja miatt elvész). Na meg a biztonság. Odakinn már elég lenne a folyamatos - a hasamra ütök - 0.1 g is, amihez sokkal kisebb reaktor is elég.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
#15
Sokféle sugárzás van, ezek energiaspektruma is változatos. A sugárzások egy része (gamma-röntgen és az igazán nagy energiájú részecskék) átmennek az ûrhajó falán.
Amire feltehetõen gondolsz, az az emberi szervezet által inkorporált (lenyelt, belélegzett majd ezt követõen a szervezetbe beépült) radioaktív anyagok veszélye. Nos, ezzel nem kell számolni az ûrhajóban.
Kétféle sugárterhelés van, ezek alapvetõen különböznek egymástól. Mind a szervezetre gyakorolt hatásokat, mind pedig a védekezés módjait tekintve.
a.) A KÜLSÕ SUGÁRTERHELÉS a szervezeteden kívül elhelyezkedõ sugárforrás hatása, amelynek a sugárzása eléri az emberi testet.
A kis áthatolóképességû sugárzások (alfa, béta) ha el is érik a bõrfelszínt, nem hatolnak át rajta, az ÖSSZES ENERGIÁJUKAT LEADJÁK egy vékony bõrrétegben. Emiatt igen nagy lokális dózist okoznak (nagy a leadott energia/érintett testtömeg arány) Ezek a bõrre és a SZEMLENCSÉRE jelentenek veszélyt
A nagyobb áthatolóképességû sugárzások (nagyenergiás gamma-röntgen, neutron, igen nagy energiájú töltött részecskék) elérik a belsõ szerveket. A sugárvédelmi problémákat valójában ezek okozzák.
A nagyon nagy áthatolóképességû sugárzások (nagy energiájú mûmezon) olyan kis valószínûséggel hat kölcsön az anyaggal amíg egy embervastagságnyi rétegen áthatol, hogy sugárvédelmi szempontból nem jelentõsek az elõzõ csoporthoz képest.
b.) a BELSÕ SUGÁRTERHELÉS a belélegzett, lenyelt radioaktív anyagok sugárzásából adódik. Ezek kihajtására a szervezetbõl általában nincs mód, egy-két izotóp magától is kiürül (pl. H-3) mások meg nem. Pár izotópot úgy 20-50% hatásfokkal lehet kiüríteni gyógyszerrel, a többei bent marad.
A belsõ sugárterhelés (NEM SUGÁRFERTÕZÉS!!! EZ NEM FERTÕZ, NEM SZAPORORDIK) szempontjából az alfa sugárzók különösen veszélyesek, ezeket követik a béta sugárzók (ez a két csoport kb. le is fedi a teljes izotóplistát, a ma ismert kb 1400 isotóp közül 5-rõl tudok, ami csak gamma sugárzó)
Amire feltehetõen gondolsz, az az emberi szervezet által inkorporált (lenyelt, belélegzett majd ezt követõen a szervezetbe beépült) radioaktív anyagok veszélye. Nos, ezzel nem kell számolni az ûrhajóban.
Kétféle sugárterhelés van, ezek alapvetõen különböznek egymástól. Mind a szervezetre gyakorolt hatásokat, mind pedig a védekezés módjait tekintve.
a.) A KÜLSÕ SUGÁRTERHELÉS a szervezeteden kívül elhelyezkedõ sugárforrás hatása, amelynek a sugárzása eléri az emberi testet.
A kis áthatolóképességû sugárzások (alfa, béta) ha el is érik a bõrfelszínt, nem hatolnak át rajta, az ÖSSZES ENERGIÁJUKAT LEADJÁK egy vékony bõrrétegben. Emiatt igen nagy lokális dózist okoznak (nagy a leadott energia/érintett testtömeg arány) Ezek a bõrre és a SZEMLENCSÉRE jelentenek veszélyt
A nagyobb áthatolóképességû sugárzások (nagyenergiás gamma-röntgen, neutron, igen nagy energiájú töltött részecskék) elérik a belsõ szerveket. A sugárvédelmi problémákat valójában ezek okozzák.
A nagyon nagy áthatolóképességû sugárzások (nagy energiájú mûmezon) olyan kis valószínûséggel hat kölcsön az anyaggal amíg egy embervastagságnyi rétegen áthatol, hogy sugárvédelmi szempontból nem jelentõsek az elõzõ csoporthoz képest.
b.) a BELSÕ SUGÁRTERHELÉS a belélegzett, lenyelt radioaktív anyagok sugárzásából adódik. Ezek kihajtására a szervezetbõl általában nincs mód, egy-két izotóp magától is kiürül (pl. H-3) mások meg nem. Pár izotópot úgy 20-50% hatásfokkal lehet kiüríteni gyógyszerrel, a többei bent marad.
A belsõ sugárterhelés (NEM SUGÁRFERTÕZÉS!!! EZ NEM FERTÕZ, NEM SZAPORORDIK) szempontjából az alfa sugárzók különösen veszélyesek, ezeket követik a béta sugárzók (ez a két csoport kb. le is fedi a teljes izotóplistát, a ma ismert kb 1400 isotóp közül 5-rõl tudok, ami csak gamma sugárzó)
#14
"Ezt a NASA és más ûrügynökségek is megtehetnék, azonban elég kiábrándító lenne, ha egy ûrhajósnak erre a születési adottságra is szüksége volna"
LOL.
Érdekes, hogy azt nem tartja kiábrándítónak mikor megnézi az olimpiai döntõben a 100m-es férfi síkfutást és MINDEN résztvevõ néger? Vajon miért?
Azért mert õk erre genetikailag alkalmasabbak, mint a fehér ember.
Ilyenné alkotta õket az a gonosz, csúnya fasiszta-rasszista Természet.
LOL.
Érdekes, hogy azt nem tartja kiábrándítónak mikor megnézi az olimpiai döntõben a 100m-es férfi síkfutást és MINDEN résztvevõ néger? Vajon miért?
Azért mert õk erre genetikailag alkalmasabbak, mint a fehér ember.
Ilyenné alkotta õket az a gonosz, csúnya fasiszta-rasszista Természet.
iSS!
#13
"Csak ennyi problémát kell megoldani? Erre 100 év is kevés lesz..."
100 évvel ezelõtt nem létezett tranzisztor. Neumann János még összeadni sem tudott (6 éves volt). A színes film kísérleti jellegû volt, fel sem merült az emberekben a IMAX mozi lehetõsége.
Ha 20 évvel ezelõtt azt mondják, hogy a gyerek az óvodából zseben hordozható telefonon szól az anyukájának, hogy mehet érte, akkor valószínû kiröhögik.
100 évvel ezelõtt Einstein elméletei olyan frissek voltak, hogy nem értették és/vagy kiröhögték. Ma az LHC tudósai keresik az extra dimenziók létezését.
1969-ben senkit nem érdekelt ennyire a kozmikus sugárzás emberi testre gyakorolt hatásai, pedig ez legjobban Neil Armstrong-ot érintette.
Tehát legyünk óvatosak az idõ becslésével. 😉
100 évvel ezelõtt nem létezett tranzisztor. Neumann János még összeadni sem tudott (6 éves volt). A színes film kísérleti jellegû volt, fel sem merült az emberekben a IMAX mozi lehetõsége.
Ha 20 évvel ezelõtt azt mondják, hogy a gyerek az óvodából zseben hordozható telefonon szól az anyukájának, hogy mehet érte, akkor valószínû kiröhögik.
100 évvel ezelõtt Einstein elméletei olyan frissek voltak, hogy nem értették és/vagy kiröhögték. Ma az LHC tudósai keresik az extra dimenziók létezését.
1969-ben senkit nem érdekelt ennyire a kozmikus sugárzás emberi testre gyakorolt hatásai, pedig ez legjobban Neil Armstrong-ot érintette.
Tehát legyünk óvatosak az idõ becslésével. 😉
#12
Mert egy ember cirka 2 nap alatt megcsinálja azt amit a két kis felderítõ cucc 5 év alatt csinált meg...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#11
Nukleáris hajtás az képes akkora tolóerõt kifejteni, mint a hagyományos kémiai reakción alapuló rakétaelvûek? Mert a gond az, hogy az összes "alternetív" hajtómû ami ma ismert csak akkkor jó, ha már legalább LEO pályán (vagy magasabbon) vagy. Oda viszont továbbra is rakétával kellene ezeket felvinni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#10
Mi a fenének kell a Marsra menni? Mi az, amit robotokkal nem lehet megcsinálni azon a halott bolygón? Vagy "szeretik a kihívásokat"?
Akkor ha arra vágynak, a Vénuszt inkább tudnám javasolni<#vigyor1> Közelebb is van, hamarabb is lehet oda eljutni... Ja, hogy puhára fõnének mire lejutnának a felszínig? Hát istenem: kockázat nélül nincs siker.<#hehe>
Valószínûbb, hogy az amerikai birodalomnak már nem lesz elég gazdasági ereje egy ilyen léptékû értelmetlen presztizs vállalkozásra. A Római Birodalom is véget ért egyszer...
Akkor ha arra vágynak, a Vénuszt inkább tudnám javasolni<#vigyor1> Közelebb is van, hamarabb is lehet oda eljutni... Ja, hogy puhára fõnének mire lejutnának a felszínig? Hát istenem: kockázat nélül nincs siker.<#hehe>
Valószínûbb, hogy az amerikai birodalomnak már nem lesz elég gazdasági ereje egy ilyen léptékû értelmetlen presztizs vállalkozásra. A Római Birodalom is véget ért egyszer...
iSS!
#9
Azok a mû mezonok. A többi részecske nem jön le.
Bár 100 méter földrétegen eléggé szerény hányaduk megy át (1 tízezrednél kisebb)
Viszont az emberi sugárterhelés szempontjából ezek kevésbé veszélyesek. Ugyanis szinte kölcsönhatás nélkül hatolnak át egy emberi test vastagságán.
Bár 100 méter földrétegen eléggé szerény hányaduk megy át (1 tízezrednél kisebb)
Viszont az emberi sugárterhelés szempontjából ezek kevésbé veszélyesek. Ugyanis szinte kölcsönhatás nélkül hatolnak át egy emberi test vastagságán.
#8
Más. A rák és más betegségek kockázata nem szökik az egekbe, ez egy akkora bulvárszar, hogy hanyattvágom magamat.
Az ionizáló sugárzásnak (mert most errõl van szó, nevezzük nevén!) többféle hatása van, azokat többféle szempont szerint lehet csoportosítani:
1.) Valószínûségi jellegû hatás(ok) és biztosan jelentkezõ hatások.
Az elõbbi tipikusan a hosszú idõre (évek, évtizedek) elnyújtottan kapott sok kis dózisra jellemzõek. Ezeknél az egészségi hatás KOCKÁZATA lesz nagyobb, ha a dózis nagyobb.
Az utóbbi a rövid idõ alatt vagy egy alkalommal megkapott nagyobb dózisok esete. Itt VAN egy KÜSZÖBDÓZIS, mi alatt a hatás (hányinger, tengeribetegség, vérképromlás, stb) nem jelenik meg, a küszöbdózis fölött pedig megjelenik.
Ezért NEM szökik az egekbe a károsodás valószínûsége: teljesen más hatások érvényesülnek nagyobb dózisoknál.
2.) A sugárzásnak vannak azonnali és késõbb jelentkezõ hatásai.
Az azonnali hatások tipikusan az egyszeri vagy rövid idõ alatt megkapott nagyobb dózisokra jellemzõek. (az elõzõ pont második esete)
A késõi hatások mind az egyszeri (rövidebb idejû) nagy dózis, mind pedig a hosszú idõre elnyújtott kis dózisok esetére jellemzõek lehetnek. Ezek között elõfordulhat a rák is (ez a valószínûségi jellegû károsodás) de vannak más hatások is, amelyek a szövetroncsolódásból következnek. (például a bõrön jelentkezõ jellegzetes elváltozás, ami azoknak az ujjain figyelhetõ meg, akik sok éven át vagy még tovább dolgoztak izotóplaborban és kézzel fogdosták a forrásokat.)
Az ionizáló sugárzásnak (mert most errõl van szó, nevezzük nevén!) többféle hatása van, azokat többféle szempont szerint lehet csoportosítani:
1.) Valószínûségi jellegû hatás(ok) és biztosan jelentkezõ hatások.
Az elõbbi tipikusan a hosszú idõre (évek, évtizedek) elnyújtottan kapott sok kis dózisra jellemzõek. Ezeknél az egészségi hatás KOCKÁZATA lesz nagyobb, ha a dózis nagyobb.
Az utóbbi a rövid idõ alatt vagy egy alkalommal megkapott nagyobb dózisok esete. Itt VAN egy KÜSZÖBDÓZIS, mi alatt a hatás (hányinger, tengeribetegség, vérképromlás, stb) nem jelenik meg, a küszöbdózis fölött pedig megjelenik.
Ezért NEM szökik az egekbe a károsodás valószínûsége: teljesen más hatások érvényesülnek nagyobb dózisoknál.
2.) A sugárzásnak vannak azonnali és késõbb jelentkezõ hatásai.
Az azonnali hatások tipikusan az egyszeri vagy rövid idõ alatt megkapott nagyobb dózisokra jellemzõek. (az elõzõ pont második esete)
A késõi hatások mind az egyszeri (rövidebb idejû) nagy dózis, mind pedig a hosszú idõre elnyújtott kis dózisok esetére jellemzõek lehetnek. Ezek között elõfordulhat a rák is (ez a valószínûségi jellegû károsodás) de vannak más hatások is, amelyek a szövetroncsolódásból következnek. (például a bõrön jelentkezõ jellegzetes elváltozás, ami azoknak az ujjain figyelhetõ meg, akik sok éven át vagy még tovább dolgoztak izotóplaborban és kézzel fogdosták a forrásokat.)
#7
Úgy tûnik, itt pár dolog még nincs megkutatva. Csak néhány kiragadott példa:
1.) Abból, hogy a próbabábuk (szakmai berkekben "fantom"-nak nevezeik ezeket) belsejébe is tettek dozimétereket, két lehetõség látszik:
1.a.) nem ismerik a sugárzás fajtáját, összetételét, energiákat. Ha ismernék, akkor egyetlen ponton elhelyezett, pontos mérõeszközzel (rendszerrel) kimért sugárzásból meg lehetne határozni a szervdózisokat
1.b.) Másik lehetõség, hogy nagyjából ismertek az ûrállomáson a sugárzás fajtái, energiaspektrumai, csupán DEMONSTRÁCIÓS céllal pakolták bele a dozimétereket a fantomba.
Az a.) esetben mérni, mérni, mérni! A b.) esetben meg ló***asz a valagába a népkábítóknak.
2.) Lényeges kérdés a sugárzás (zömének) IRÁNYA. Ugyanis ha kb. 1 irányból jön, akkor az ûrhajót lehet úgy fordítani, vagy eleve úgy építeni, hogy a nagy mennyiségû üzemanyag védje az ûrhajósokat.
3.) Az emberi szervezet sugárzástûrését fokozó gyógyszerekkel már kb. 50 éve kisérleteznek, és eléggé hatékonyak, de... csak néhány órára. Olyan szerrõl, amit 6 hónapon át lehetne szedni, nem hallottam.
4.) Miért csak most eszmélnek????
Az ûrt már lassan 40 éve kutatják. Rengeteg mérést végeztek, köztük sugárzásméréseket is.
Az, hogy a problémát pont most vetik fel, valami mást sejtet (nem feltétlenül a háttérhatalomra gondolok:-))) Valami piszkos pénz lehet itt a háttérben. Az a gyanúm, hogy valakinek van megoldása, vagy sok pénzre vab szüksége és így akar szerezni
1.) Abból, hogy a próbabábuk (szakmai berkekben "fantom"-nak nevezeik ezeket) belsejébe is tettek dozimétereket, két lehetõség látszik:
1.a.) nem ismerik a sugárzás fajtáját, összetételét, energiákat. Ha ismernék, akkor egyetlen ponton elhelyezett, pontos mérõeszközzel (rendszerrel) kimért sugárzásból meg lehetne határozni a szervdózisokat
1.b.) Másik lehetõség, hogy nagyjából ismertek az ûrállomáson a sugárzás fajtái, energiaspektrumai, csupán DEMONSTRÁCIÓS céllal pakolták bele a dozimétereket a fantomba.
Az a.) esetben mérni, mérni, mérni! A b.) esetben meg ló***asz a valagába a népkábítóknak.
2.) Lényeges kérdés a sugárzás (zömének) IRÁNYA. Ugyanis ha kb. 1 irányból jön, akkor az ûrhajót lehet úgy fordítani, vagy eleve úgy építeni, hogy a nagy mennyiségû üzemanyag védje az ûrhajósokat.
3.) Az emberi szervezet sugárzástûrését fokozó gyógyszerekkel már kb. 50 éve kisérleteznek, és eléggé hatékonyak, de... csak néhány órára. Olyan szerrõl, amit 6 hónapon át lehetne szedni, nem hallottam.
4.) Miért csak most eszmélnek????
Az ûrt már lassan 40 éve kutatják. Rengeteg mérést végeztek, köztük sugárzásméréseket is.
Az, hogy a problémát pont most vetik fel, valami mást sejtet (nem feltétlenül a háttérhatalomra gondolok:-))) Valami piszkos pénz lehet itt a háttérben. Az a gyanúm, hogy valakinek van megoldása, vagy sok pénzre vab szüksége és így akar szerezni
mondok jobbat, a LEP és az LHC detektorai is jeleznek ûrbõl jött részecskéket, pedig azokat a Föld mágneses pajzsa, a légkör, több 100m talaj és egy, az ûrhajók falánál sokkal vastagabb szigetelés is védi.
leegyszerûsítve: simán.
leegyszerûsítve: simán.
Azthittem hogy egy ûrhajó légmentesen zárva van... Vagy a sugárzás közvetlen átmegy az ûrhajó falán ?
#4
- sugárzási probléma
- gyorsabb ûrhajó
- mágneses pajzs
- sejtek sérüléseit kijavító gyógyszerek
Csak ennyi problémát kell megoldani? Erre 100 év is kevés lesz...
- gyorsabb ûrhajó
- mágneses pajzs
- sejtek sérüléseit kijavító gyógyszerek
Csak ennyi problémát kell megoldani? Erre 100 év is kevés lesz...
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
Sugárzásálló baktériumokkal kell megfertõzni az ember génállományát.
Jujj!
Jujj!
Kara kánként folytatom tanításom.
A danny007 tudja!
Kara kánként folytatom tanításom.
#1
Remélem, ez végleg betesz a kémiai meghajtásnak és végre elkezdenek dolgozni az nukleáris meghajtáson. Bár a Holdon vagy a Marson így is kellene árnyékolás.
http://magyarorszag21.blog.hu/2009/04/16/p1069869 \"Terrorists may attack the open society, but only governments can abolish it.\" (The Pirate Party)
← ElőzőOldal 3 / 3