141
-
kamov #21 A természet az embert nem munkára tervezte, úgyhogy mostantól ne dolgozzon senki...
Onnantól kezdve hogy az ember egymáshoz ütött két követ elindult ez a technikai fejlődésnek nevezett valami. Az ember a technikájával alkalmazkodik a környezetéhez és átalakítja ha kell. A technika lehetővé teszi hogy egy minden földinél nagyobb, új ökológiai fülkét, a világűrt népesíthessünk be. A bezárkózás a Földre rövid távon vegetálást, hosszú távon biztos pusztulást jelent az emberiségnek. -
tomat0 #20 Mondjuk szerintem nem lenne hülyeség az űrhajó, esetleg az űrhajós köré mágneses mezőt vonni. Bár a műszerek meg ilyenek nembiztos, hogy örülnének neki. Vagy kitalálhatnak valami új réteget az űrruhába. Fel van adva a lecke. :) -
halgatyó #19 Mennyire tudtátok kalibrálni a TLD-ket a különböző (főleg energiájú) sugárzásokra, amik az űrállomáson jelentkeznek?
(Megjegyzem, a kalibrálás elvégzéséhez ismerni kell hogy mire kartok kalibrálni, tehát a sugárzásokat már korábban valami műszerekkel fel kellett mérni) -
kamov #18 A napból jövő sugárzás viszonylag jól ismert, a nagy energiájú kozmikus sugárzás viszont annál kevésbé. Ezt a légkör szerencsénkre megfogja és a felszínre már csak az általuk keltett Cserenkov-sugárzás ér le.
Ezeknek a hatásait a Földön nem igazán tudjuk modellezni mert a CERN-ben előállíthatónál öt nagyságrenddel nagyobb energiájúak is vannak köztük.
A másik dolog hogy az elnyelt dózisra van szükségünk szervre és szövetmélységre specifikusan többéves adatsorokkal.
Erre szolgál az ISS Destiny moduljában lévő fantom torzó és a jelenleg a Zarja modulban lévő torzó mely az Orosz Matrjoska program része.
Mivel nem tudunk élő embert felvagdalni és teletömni doziméterekkel Warhammer40k módra, ezért ezekre a közelítő modellekre vagyunk jelenleg utalva.
Mindkettő programban komoly része van a magyar Pille doziméternek és az attól külön de szintén itt a KFKI-ban gyártott egyéb dozimétereknek.
Már évek óta zajlanak a mérések és várhatóan az ISS program végéig menni is fognak.
-
Amergin #17 Tudomásul kéne venni, hogy az embert nem arra tervezte meg a Természet, hogy az űrben, vagy nem a földi környezetben éljen hosszabb ideig maradandó károsodás nélkül. Mekkora az esélyük az űrhajósoknak arra, hogy károsodás nélkül megússzák? Vagy hogy egyáltalán életben maradjanak?
Megéri az a "2 nap", hogy emberek életét kockáztassuk? TÉNYLEG lehet ennek akkora tudományos, gazdasági vagy bármilyen hozadéka, hogy ez megérje?
Szerintem nem. Túl nagy a kockázat, túl kevés a várható nyereség. Ugyanezért nem megy az ember a Holdra többet.
Szerintem rossz lesz majd felismerni az űrhajósnak nevezett áldozatoknak a Mars felszínén, hogy "ez nem jó buli!" -
#16
Igazából arra gondoltam, amit te is írsz, tehát a nukleáris meghajtással csak Föld körüli pályáról indulni.
Nukleáris meghajtással is biztos lehetne akkora tolóerőt elérni, csak szerintem nem lenne értelme, mert nagyon túl kellene méretezni a reaktort ahhoz, hogy el tudja érni az 1 g-nél nagyobb gyorsulást (amiből az 1 g ugye a Föld gravitációja miatt elvész). Na meg a biztonság. Odakinn már elég lenne a folyamatos - a hasamra ütök - 0.1 g is, amihez sokkal kisebb reaktor is elég. -
halgatyó #15 Sokféle sugárzás van, ezek energiaspektruma is változatos. A sugárzások egy része (gamma-röntgen és az igazán nagy energiájú részecskék) átmennek az űrhajó falán.
Amire feltehetően gondolsz, az az emberi szervezet által inkorporált (lenyelt, belélegzett majd ezt követően a szervezetbe beépült) radioaktív anyagok veszélye. Nos, ezzel nem kell számolni az űrhajóban.
Kétféle sugárterhelés van, ezek alapvetően különböznek egymástól. Mind a szervezetre gyakorolt hatásokat, mind pedig a védekezés módjait tekintve.
a.) A KÜLSŐ SUGÁRTERHELÉS a szervezeteden kívül elhelyezkedő sugárforrás hatása, amelynek a sugárzása eléri az emberi testet.
A kis áthatolóképességű sugárzások (alfa, béta) ha el is érik a bőrfelszínt, nem hatolnak át rajta, az ÖSSZES ENERGIÁJUKAT LEADJÁK egy vékony bőrrétegben. Emiatt igen nagy lokális dózist okoznak (nagy a leadott energia/érintett testtömeg arány) Ezek a bőrre és a SZEMLENCSÉRE jelentenek veszélyt
A nagyobb áthatolóképességű sugárzások (nagyenergiás gamma-röntgen, neutron, igen nagy energiájú töltött részecskék) elérik a belső szerveket. A sugárvédelmi problémákat valójában ezek okozzák.
A nagyon nagy áthatolóképességű sugárzások (nagy energiájú műmezon) olyan kis valószínűséggel hat kölcsön az anyaggal amíg egy embervastagságnyi rétegen áthatol, hogy sugárvédelmi szempontból nem jelentősek az előző csoporthoz képest.
b.) a BELSŐ SUGÁRTERHELÉS a belélegzett, lenyelt radioaktív anyagok sugárzásából adódik. Ezek kihajtására a szervezetből általában nincs mód, egy-két izotóp magától is kiürül (pl. H-3) mások meg nem. Pár izotópot úgy 20-50% hatásfokkal lehet kiüríteni gyógyszerrel, a többei bent marad.
A belső sugárterhelés (NEM SUGÁRFERTŐZÉS!!! EZ NEM FERTŐZ, NEM SZAPORORDIK) szempontjából az alfa sugárzók különösen veszélyesek, ezeket követik a béta sugárzók (ez a két csoport kb. le is fedi a teljes izotóplistát, a ma ismert kb 1400 isotóp közül 5-ről tudok, ami csak gamma sugárzó)
-
Amergin #14 "Ezt a NASA és más űrügynökségek is megtehetnék, azonban elég kiábrándító lenne, ha egy űrhajósnak erre a születési adottságra is szüksége volna"
LOL.
Érdekes, hogy azt nem tartja kiábrándítónak mikor megnézi az olimpiai döntőben a 100m-es férfi síkfutást és MINDEN résztvevő néger? Vajon miért?
Azért mert ők erre genetikailag alkalmasabbak, mint a fehér ember.
Ilyenné alkotta őket az a gonosz, csúnya fasiszta-rasszista Természet. -
Crane #13 "Csak ennyi problémát kell megoldani? Erre 100 év is kevés lesz..."
100 évvel ezelőtt nem létezett tranzisztor. Neumann János még összeadni sem tudott (6 éves volt). A színes film kísérleti jellegű volt, fel sem merült az emberekben a IMAX mozi lehetősége.
Ha 20 évvel ezelőtt azt mondják, hogy a gyerek az óvodából zseben hordozható telefonon szól az anyukájának, hogy mehet érte, akkor valószínű kiröhögik.
100 évvel ezelőtt Einstein elméletei olyan frissek voltak, hogy nem értették és/vagy kiröhögték. Ma az LHC tudósai keresik az extra dimenziók létezését.
1969-ben senkit nem érdekelt ennyire a kozmikus sugárzás emberi testre gyakorolt hatásai, pedig ez legjobban Neil Armstrong-ot érintette.
Tehát legyünk óvatosak az idő becslésével. ;) -
#12
Mert egy ember cirka 2 nap alatt megcsinálja azt amit a két kis felderítő cucc 5 év alatt csinált meg... -
#11
Nukleáris hajtás az képes akkora tolóerőt kifejteni, mint a hagyományos kémiai reakción alapuló rakétaelvűek? Mert a gond az, hogy az összes "alternetív" hajtómű ami ma ismert csak akkkor jó, ha már legalább LEO pályán (vagy magasabbon) vagy. Oda viszont továbbra is rakétával kellene ezeket felvinni. -
Amergin #10 Mi a fenének kell a Marsra menni? Mi az, amit robotokkal nem lehet megcsinálni azon a halott bolygón? Vagy "szeretik a kihívásokat"?
Akkor ha arra vágynak, a Vénuszt inkább tudnám javasolni
Közelebb is van, hamarabb is lehet oda eljutni... Ja, hogy puhára főnének mire lejutnának a felszínig? Hát istenem: kockázat nélül nincs siker.
Valószínűbb, hogy az amerikai birodalomnak már nem lesz elég gazdasági ereje egy ilyen léptékű értelmetlen presztizs vállalkozásra. A Római Birodalom is véget ért egyszer... -
halgatyó #9 Azok a mű mezonok. A többi részecske nem jön le.
Bár 100 méter földrétegen eléggé szerény hányaduk megy át (1 tízezrednél kisebb)
Viszont az emberi sugárterhelés szempontjából ezek kevésbé veszélyesek. Ugyanis szinte kölcsönhatás nélkül hatolnak át egy emberi test vastagságán. -
halgatyó #8 Más. A rák és más betegségek kockázata nem szökik az egekbe, ez egy akkora bulvárszar, hogy hanyattvágom magamat.
Az ionizáló sugárzásnak (mert most erről van szó, nevezzük nevén!) többféle hatása van, azokat többféle szempont szerint lehet csoportosítani:
1.) Valószínűségi jellegű hatás(ok) és biztosan jelentkező hatások.
Az előbbi tipikusan a hosszú időre (évek, évtizedek) elnyújtottan kapott sok kis dózisra jellemzőek. Ezeknél az egészségi hatás KOCKÁZATA lesz nagyobb, ha a dózis nagyobb.
Az utóbbi a rövid idő alatt vagy egy alkalommal megkapott nagyobb dózisok esete. Itt VAN egy KÜSZÖBDÓZIS, mi alatt a hatás (hányinger, tengeribetegség, vérképromlás, stb) nem jelenik meg, a küszöbdózis fölött pedig megjelenik.
Ezért NEM szökik az egekbe a károsodás valószínűsége: teljesen más hatások érvényesülnek nagyobb dózisoknál.
2.) A sugárzásnak vannak azonnali és később jelentkező hatásai.
Az azonnali hatások tipikusan az egyszeri vagy rövid idő alatt megkapott nagyobb dózisokra jellemzőek. (az előző pont második esete)
A késői hatások mind az egyszeri (rövidebb idejű) nagy dózis, mind pedig a hosszú időre elnyújtott kis dózisok esetére jellemzőek lehetnek. Ezek között előfordulhat a rák is (ez a valószínűségi jellegű károsodás) de vannak más hatások is, amelyek a szövetroncsolódásból következnek. (például a bőrön jelentkező jellegzetes elváltozás, ami azoknak az ujjain figyelhető meg, akik sok éven át vagy még tovább dolgoztak izotóplaborban és kézzel fogdosták a forrásokat.) -
halgatyó #7 Úgy tűnik, itt pár dolog még nincs megkutatva. Csak néhány kiragadott példa:
1.) Abból, hogy a próbabábuk (szakmai berkekben "fantom"-nak nevezeik ezeket) belsejébe is tettek dozimétereket, két lehetőség látszik:
1.a.) nem ismerik a sugárzás fajtáját, összetételét, energiákat. Ha ismernék, akkor egyetlen ponton elhelyezett, pontos mérőeszközzel (rendszerrel) kimért sugárzásból meg lehetne határozni a szervdózisokat
1.b.) Másik lehetőség, hogy nagyjából ismertek az űrállomáson a sugárzás fajtái, energiaspektrumai, csupán DEMONSTRÁCIÓS céllal pakolták bele a dozimétereket a fantomba.
Az a.) esetben mérni, mérni, mérni! A b.) esetben meg ló***asz a valagába a népkábítóknak.
2.) Lényeges kérdés a sugárzás (zömének) IRÁNYA. Ugyanis ha kb. 1 irányból jön, akkor az űrhajót lehet úgy fordítani, vagy eleve úgy építeni, hogy a nagy mennyiségű üzemanyag védje az űrhajósokat.
3.) Az emberi szervezet sugárzástűrését fokozó gyógyszerekkel már kb. 50 éve kisérleteznek, és eléggé hatékonyak, de... csak néhány órára. Olyan szerről, amit 6 hónapon át lehetne szedni, nem hallottam.
4.) Miért csak most eszmélnek????
Az űrt már lassan 40 éve kutatják. Rengeteg mérést végeztek, köztük sugárzásméréseket is.
Az, hogy a problémát pont most vetik fel, valami mást sejtet (nem feltétlenül a háttérhatalomra gondolok:-))) Valami piszkos pénz lehet itt a háttérben. Az a gyanúm, hogy valakinek van megoldása, vagy sok pénzre vab szüksége és így akar szerezni -
torcipepe #6 mondok jobbat, a LEP és az LHC detektorai is jeleznek űrből jött részecskéket, pedig azokat a Föld mágneses pajzsa, a légkör, több 100m talaj és egy, az űrhajók falánál sokkal vastagabb szigetelés is védi.
leegyszerűsítve: simán. -
USAMEN POWER #5 Azthittem hogy egy űrhajó légmentesen zárva van... Vagy a sugárzás közvetlen átmegy az űrhajó falán ? -
#4
- sugárzási probléma
- gyorsabb űrhajó
- mágneses pajzs
- sejtek sérüléseit kijavító gyógyszerek
Csak ennyi problémát kell megoldani? Erre 100 év is kevés lesz... -
Epikurosz #3 Sugárzásálló baktériumokkal kell megfertőzni az ember génállományát.
Jujj! -
Epikurosz #2 A danny007 tudja! -
#1
Remélem, ez végleg betesz a kémiai meghajtásnak és végre elkezdenek dolgozni az nukleáris meghajtáson. Bár a Holdon vagy a Marson így is kellene árnyékolás.