141
-
InterFoxSOFT #141 És az a pár ember akik már jártak a holdon?:) -
lotsopa #140 Alumíniumot azért már el lehetne felejteni...
Nem vagyok benne teljesen biztos, de 100 féle anyag van ami 10-szer jobb nála, persze hogy milyen szempontból az más kérdés. -
Epikurosz #139 Na, ami sugárzás ma volt, az Brüsszelt elérhetetlenné tette a gusztusosék számára. :-)) -
#138
Az ötvözéssel megerősített alumíniumra. Az alut tartalmazó kompozitok általában jobbak a tiszta fémnél, nem ezekre gondoltam.
A gond az alumíniumot nem tartalmazó kompozitokkal van, azokra céloztam: szénszálas műanyag, üvegszálas műanyag és hasonlók. -
fade2black #137 A megerősített alunál mire is gondolsz? 80%ban aluminiumot tartalmazó kompozitra, aminek minden téren jobbak a tulajdonságai mint a tiszta aluminiumnak?
Egyetlen oka van a tiszta alu használatának repülökön: Olcsó. -
#136
Inkább azért, mert könnyebbek a megerősített aluötvözetnél. A kompozitokkal az a baj, hogy a rugalmassági tartomány túllépésekor törnek, míg az alu ezután még sokáig csak rugalmatlan alakváltozást szenved, de a szerkezet egyben marad. -
Epikurosz #135 Ahogy mondod.
Ha nálam lett volna a GPS-es PDA-m, és úgy zuhanok le az Atlanti-óceánba, hogy túlélem, sikerül elkapnom egy gumicsónakot, és ráadásul működik a műholdas telefonom is, valszeg nekem kellett volna közölnöm a mentőegységekkel a roncs GPS-koordinátáit, mert az Air France is ugyanolyan, mint bármelyik más utasszállító: magasról tesz az utasokra; csak fizesd be a lóvét, utána le is út, fel is út. -
kvp #134 "Itt nem autós GPS-ról van szó..."
Pedig meg az is eleg lenne. Vagy a sima kis maganrepulokbe pakolt feldelzeti rendszer. Jopar minimalis ismerettel is vezetheto (visual flight rule-t koveto) gepbe pakolnak manapsag gps-t. Mindamellett ezeken a gepeken neha meg sebessegmero sincs, theat a gps nagyon jol tud jonni. Ha van 3 gps vevo, melyeknek a jelet a kozponti rendszer megkapja (ilyen mar van az utasszallitokon), akkor a normal muszerek mellett van meg egy adatforras a magassagrol, a poziciorol, a sebessegrol es a gep mozgasi iranyarol is.
Az airbus eseten egy 1978-ban kifejlesztett kommunikacios rendszert pakoltak fel a gepre, ami 1982 ota hasznal muholdas kapcsolatot (telex protokollon). Ez meg nem tudott gps-t hasznalni, viszont kepes volt muholdon kommunikalni a francia kozponttal. (lattam mar ilyen inmarsat-os kezi egyseget, viccesen nagy, de jo 20 ev utan is mukodott)
A gps rendszer 1996 ota elerheto, raadasul 2000 ota civileknek is teljes minosegben. Az eredeti oka a civil felhasznalas engedelyezesenek a repulesbiztonsag volt, ezert is volt eloszor a civil frekvencia kevesbe pontos, mivel csak hajoknak es repuloknek szantak, hogy ne tevedjenek el, igy az osoreg loran rendszer pontossagat kapta. Ezeket a rendszereket (loran, gsp) ingyenesen fel lehetett volna pakolni barmilyen gepre, mint ahogy jopar legitarsasag es kisrepulogep gyarto meg is tette. A tengeri hajozasban a gps ma mar szabvany felszerelesnek szamit. De letezik tobb olyan magyar ceg is, ami gps segitsegevel koveti az osszes autojat, mindezt valos idoben (percenkent frissitett pozicioval). -
#133
Megint összekevered a szezont a fazonnal. Attól, hogy a technológia rendelkezésre áll, nem feltétlenül használják. A reptársaságok sóherek. Sajnálják rá a zsét. Itt nem autós GPS-ról van szó... -
fade2black #132 Biztos akkor azért raknak az új gépekbe kompozitokat, mert k* drága a 7005ös aluhoz képest..... -
kvp #131 Van olyan tarsasag ahol mar valamivel tobb mint egy evtizede hasznaljak, az utastajekoztato rendszer is jelzi monitoron a gps alapu poziciot. Elotte meg ott volt a loran rendszer, az is mukodik a mai napig. Csak a franciak olyan benak, hogy a 4 eve gyartott airbus-ra egy 1978-as navigacios rendszert pakolnak fel. A gep telex-en kuldte be az adatokat, egy osi muholdas kapcsolaton at. Ebbe meg nem tervezhettek bele a gps hasznalatat, de azert ideje lett volna frissiteni, ugy 10-20 evvel ezelott.
Tobbek kozott ezert is hivjak az airbus-okat sokan fly by wire helyett die by wire-nak. A muanyag es szenszalas burkolatrol nem is beszelve. A gep csak azert nem torik kette egy-egy fordulatnal, mert a szamitogep nem engedi a pilotat erosebb modzulatokat tenni a kormanyszervekkel, mint amit azok meg elbirnak. Persze ha a szalitogep leall es a pilota megrantja a kormanyt, akkor a gep szetesik a terhelestol. Valamit valahol nagyon elrontottak.
Ehhez kepest az amerikai predator gepek gps alapjan automatikusan odamennek ahova kuldik oket es tavvezerlessel kepesek szetloni barmit, legyen az katonai konvoly vagy eskuvoi menet. (statisztikailag ez a ket fo celpontjuk, az utobbi valoszinuleg nem szandekosan) Akarhogy is nezem, az amerikaiak ha akarnak akar realisan meg is tudnak valositani a mars utazast. A franciakban valamiert kevesbe bizom, de azert remelem az atv-t nem az airbus mernokei terveztek. -
Epikurosz #130 Na, ez megint kiütötte nálam a biztosítékot. Mekkora naiv vagyok!
Komolyan mondom, én azt hittem, hogy a GPS-t már a repcsik pilótái is alkalmazzák. De nem! Nem ám!
És még ezek álmodnak Mars-utazásról?!
Megáll az eszem. -
Epikurosz #129 csak azt akarom mondani, hogy az űrbe lebegni, olyan, mintha az anyaméhben lennél.
Különben, megfigyelték, hogy az űrhajósok, álmukban, magzati pozíciót vesznek fel. Beeee. -
Epikurosz #128 értem én, csak a fíling miatt írtam. Nem véletlen, hogy az űrhajósok is vízben gyakorlatoznak. -
#127
Na ne mondd! Akkor egy tengeralattjáróban súlytalanságban lebegnek az emberek? Olvasd el még egyszer Archimédesz törvényét! A felhajtóerő a folyadékban lebegő test felületére hat, nem a belsejére.
Nem megy neked ez a gravitáció! -
moikboy #126 Miért is? Az anyaméhben nem hat a gravitáció, vagy mi? -
Epikurosz #125 Csak hangosan gondolkodom:
A magzat már eleve valamiféle kis gravitációs környezetben fejlődik ki, szerintem.
Tehát az ember alapvető természetéhez nagyon is illene az alacsony gravitáció, sőt a súlytalanság is, ha, ha, ha... -
#124
A természetes szelekció kikerülése sem éppen jó dolog, ha nem helyettesítik mással. -
Carsee #123 Ha az evolúcióra várunk ebben, akkor lehet picit tovább tart majd míg a Föld képes eltartani bennünket :( -
kvp #122 "Az űrben gravitáció hiányában senki sem tudja, hogyan fejlődne ki egy emberi magzat."
Sehogy. Gravitacio hianyaban nem alakul ki a gerinc es a hozza tartozo idegszovet.
"Hasonló helyzet állna fent minden 1G-től eltérő gravitációs erő esetén. "
Bizonyos hatarok kozott meg mukodne minden, tehat ha nem tul kicsi vagy nagy a gravitacio, akkor az ember alkalmazkodna. Pl. mas lenne az atlagos magassag, az izomzat es a csontok tomege. A Foldon sem allando a gravitacio, hanem a magassag fuggvenyeben valtozik. (meg ha csak kis mertekben is)
"Vajon az emberi genomot, lehet úgy módosítani, hogy olyan irányba változzon, mely ilyen irányú népesedési céljainkat lehetővé tegye?"
Lehet, de nem biztos, hogy jo otlet. Az evolucio stabilabb technologia, bar befolyasolni lehet, de nem genmanipulacioval, hanem a termeszetes szelekcio kikerulesevel. (ezt nevezik hagyomanyos orvostudomanynak)
"Azt hiszem ez meglehetősen nagy kihívás lenne a darwini evolúció számára, ha nem magunk tesszük"
Maga az ember is az volt, szoval en nem aggodnek e miatt. Ha megfelelo technikat viszunk az eletbenmaradasra es olyan bolygokat valasztunk, amik Fold tipusuak, akkor semmi gond nem lenne es az emberek genkeszlete termeszetesen tudna alkalmazkodni. (megfelelo bolygo eseten erre egyaltalan nem is lenne szukseg) Az emberi genkeszletben jopar szelsoseges kornyzethez valo alkalmazkodas elore le van kodolva, ezert ha a kornyezeti viszonyok megvaltoznak, akkor az ahhoz alkalmaszkodo tulajdonsagok jonnenek elo, mindenfele genmodosulas nelkul. -
Carsee #121 Azért a kolónia kialakításával biztosan lennének gondok a fajfenntartás részéről is. Az űrben gravitáció hiányában senki sem tudja, hogyan fejlődne ki egy emberi magzat. Hasonló helyzet állna fent minden 1G-től eltérő gravitációs erő esetén. Vajon az emberi genomot, lehet úgy módosítani, hogy olyan irányba változzon, mely ilyen irányú népesedési céljainkat lehetővé tegye? Azt hiszem ez meglehetősen nagy kihívás lenne a darwini evolúció számára, ha nem magunk tesszük :) -
Epikurosz #120 Mármint mit? -
#119
Én ezt megmondtam volna nekik ingyen is! 
Legközelebb adják ide a pénzt! Leülünk, elisszuk, tovább tart! 
-
Epikurosz #118 Szia!
Szeretnék kedveskedni egy neked valóval.
Tanulság: lassan könnyebben el lehet jutni a Marsra, mint Budapest belvárosába. Nem is értem a nasás fiúkat.
-
#117
Valóban, te voltál az, bocs, hogy nem emlékeztem.
Én pár éve olvastam először a Project Orionról meg a Project Longshotról. Ha nem ismered, érdemes elolvasni a Wikipédiában, a végén van link az eredeti angol nyelvű tanulmányhoz is, elég részletes.
És akkor biztos olvastál a Project Daedalusról is, az 0.12c-vel ment volna a Barnard csillaghoz, de fékezés nélkül rohant volna el mellette, ami némiképp csökkentette volna az egész értékét. -
halgatyó #116 Tudjátok mi az érdekes? Hogy eddig beszéltünk az űrhajósok sugárterheléséről, meg hogy hogyan lehetne kivédeni (árnyékolás, gyorsabb űrhajó, stb.)
csak épp arról nem volt szó, hogy akkor konkrétan mennyi is az a dózis?
Nos, itt van erről egy infó: galsktikus eredetű kozmikus sugárzás dózisa az űrhajósokra (PDF)
Amint látható, ez egy Mars odautazás esetén gyakorlatilag nem jelentős kockázatot jelent. A dózis (-egyenérték!) 0.5 Sv alatt, de szerintem az üzemanyagot árnyékolásra felhasználva ennek a fele alá is lehet menni, ami 6 hónapra elosztva jelentéktelen kozckázatot jelent a misszió egyéb kockázataihoz képest. -
fade2black #115 Homo Sapiens mértékegységgel nézve ez egy szemvillanás. -
fade2black #114 Én linkeltem..... és evvel a hajtóművel tartana az utazás min 50évig.... ha pedig alfa centaurin nem találunk lakható bolygót akkor akkor jóval több ideig. De mégis, a dolog megvalósítható, ha találunk egy új földet képesek lennénk 150-200éven belűl "kolonizálni". -
#113
Hát azért röpkének elég nehéz nevezni szerintem. -
#112
Ez is egy megoldás. Kicsit Murphy szerű.
Ha elég sokszor szétszedsz és összeraksz valamit előbb-utóbb kettő lesz belőle.
:) -
#111
Na itt lenne ideális az Orion-féle meghajtás, amit valaki már említett korábban.
Mert hát az a kérdés, melyik ujjunkba harapjunk. Ha 40-50+ évig tart az út, akkor generációs űrhajó kell, annak hatalmas tömegével együtt, amihez hatalmas hajtómű is kell. 5-10 éves (a hajó saját idejében) utazás esetén meg azért kell a hatalmas hajtómű, hogy az utasok még nemzőképes korban odaérjenek, amihez sebesség kell.
Én az utóbbira szavaznék, csak kár, hogy az unokám sem fogja ezt megérni. -
fade2black #110 amúgy legalább a wikis linket el lehetett volna olvasni: http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_pulse_propulsion
ott még a huzos meghajtás elve is fel van vázolva. -
fade2black #109 Az "atommeghajtás" egyértelműen Marsnál távolabbi projektek esetén lenne életképes..... ott azonban nem picit. Ha az alpha, vagy más közelebbi rendszerek bolygói közt találnánk olyat (és ez a James Web és TSAival kiderül) amelyin a körülmények megfelelnek az életnek, egy drone 60-100év alatt odaérne felmérhetné, és 100-150év múlva akár egy kolonizáció is elindulhatna.
Most lehet röhögni, hogy 100-150év múlva, de ennyi idő még Homo sapiens tekintettel nézve is egy röpke pillanat... -
#108
Bizony, itt is megmutatkozik, hogy könnyű jártatni a szánkat, aztán ha utánaszámolunk, akkor kiderülhet, hogy csak a levegőbe beszélünk.
Azért egy reaktorral még nincs veszve a dolog, mert ott a tömeg nem lineárisan nő a teljesítménnyel, a hőleadó felületnél is jól lehet játszani a hőmérséklettel (4. hatvány!) és a hatásfokkal (Carnot bácsi). Pl. 5MWe teljesítményű reaktorral (ennél sokkal nagyobbak vannak tengeralattjárókban) már sokkal szebben festene a dolog. -
#107
:D Én is rájöttem közben, csak vennem kellett a fáradságot, hogy leírjam és átrendezzem az s=(a*t^2)2 formájú igen bonyolult képletet.
Nem számít, hogy elhanyagoltad a Nap gravitációs vonzását, mert csak az ennek megfelelő távolságról írtál. Na meg azt visszatéréskor kb. visszakapjuk, bár a Mars pályája nem olyan szép kör, mint a Földé.
Nem véletlenül számoltam 10% hatásfokú napelemmel, mert vékony fóliára gondoltam, amelynek nem 10kg/m2 a tömege. Képzelj el egy 1.25mm vastag acéllemezt, ennek nyomna négyzetmétere 10 kg-ot. Sajnos nem találtam adatot napelemfólia tömegére, de a 10kg/m2-t kissé soknak találom.
A másik az ionhajtómű hatásfoka. Tudsz valami helyet, ahol utána lehet nézni? -
Caro #106 Gyökkettő a bűvös arányszám :) De azért azt is figyelembe kellene venni, hogy nem elég a gyorsítani a szondát, a Nap gravitációs terével is meg kell küzdeni. Én ezt elhanyagoltam.
Sajnos úgy tűnik a végére nem lenne sokkal jobb, mint a mostani kémiai meghajtás :(
Hosszabb távon lehet előnye. -
#105
Basszus, kicsit összekevertem, kicsi volt a papírfecni, szóval kb. 160 nap kell akkor, ha félúton elkezd fékezni.
Hihi, ez egyre jobb, még párszor kiszámolom és egészen gyorsan odaér, hajtóművet sem kell fejleszteni. :DDD -
#104
Azaz csak 226 napig, de az sem kevés. -
#103
És akkor 29km/s sebességgel elszáguldasz a cél mellett. :) Vagy félúton elkezdesz fékezni, de akkor már 452 napig tart az út. -
Caro #102 Mondjuk azt hozzáteszem, hogy azzal a 3E-3 m/s^2 gyorsulással 113 nap alatt lehetne megtenni a Nap-Föld távolságot.