#100
Értelek én téged, és a fókuszálásban egyet is értek veled, csak azt nem magyaráztad meg, szerinted miért lenne olyan nehéz a napelem. Ezt már az előbb is kérdeztem, de nem válaszoltál rá. A napelemek felületének növelése meg csak akkor számít olyan keveset, mint írod, ha az általa leadott teljesítmény alig több annál, ami önmaga gyorsításához elegendő ill. a napelemek össztömege összemérhető az egész űrhajó tömegével, inkluzíve napelemek és reaktív anyag. A szükséges minimális gyorsítást meg az össztömeg és a kívánt utazási idő adja meg.
Szóval egyrészt van adott teljesítményű napelem, másrészt pedig adott elektromos teljesítményű reaktor + hűtőfelület. Érdemes lenne konkrét számolásokat végezni, csakhogy űrbe szánt reaktorokról nem tudok, de a tengeralattjárók reaktorainak tömegéről sem tudok semmit.
Az előbb elkezdtem számolni, mekkor tömeget lehetne 1m2 napelemmel gyorsítani, de rájöttem, hogy nincs értelme számolgatni, mert az igazán súlyos korlát az ionhajtómű rendkívül rossz hatásfoka. Ez egyben szerintem megkérdőjelezi az ionhajtómű létjogosultságát is pl. egy marsutazásnál, hiszen egyrészt nagyon sok energia megy el a reaktív anyag ionizálására (amiből még nem lesz tolóerő), másrészt a hatásfok ettől függetlenül is pocsék, mert az igen nagy kiáramlási sebesség miatt azonos tolóerő eléréséhez sokkal több energia kell, mint kisebb kiáramlási sebességnél. Vagyis meg kell találni az optimumot a reaktív anyag tömege és a kiáramlási sebesség között, adott teljesítményű meghajtás esetén.
Érdemes itt megnézni az egyes létező ionhajtóművek teljesítményigényét és tolóerejét, plusz az Isp-jüket.
Viszont ez a probléma fennáll atomreaktor esetén is.
#100