Egyre súlyosabb következményeket jósol az IPCC

Idézet wikipediáról a CO2-avl kapcsolatban.
"Az üvegházhatás lényege, hogy az üvegházgázok a légkörbe belépõ, és zömmel a látható fény tartományába esõ napsugarakat nem nyelik el, a földfelszínrõl visszavert, nagyobb hullámhosszú infravörös sugárzás egy részét viszont igen. Ez a hõenergia az alsó légrétegekben marad. Ahogy nõ az üvegházgázok koncentrációja, úgy egyre kevesebb hõ távozik a világûrbe, az alsó légkör és a földfelszín pedig egyre inkább felmelegszik. A legfontosabb üvegházgázok: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a kén-hexafluorid (SF6), a halogénezett szénhidrogének (CFC-k), és az alsólégköri (troposzferikus) ózon"
*********************************

Hogy mit ír a wikipédia, az a legkevésbé sem érdekel. Ismerem az elméletet, nem egy parasztbácsi vagyok, akinek most valami nagy újdonságot mondtál.

Egyszerûen csak nem értek vele egyet.

Egyébként, ha a földfelszínrõl visszavert fénysugarakat elnyeli, attól a felsõ légkör melegedne fel majd száz kilométeres magasságban, de nem az az idõjárás,m hanem az, ami a földfelszínen van. Azt az enyhén mínusz hõmérsékletû réteget a földfelszíntõl elválasztja egy mínusz több tíz fokos vastag légréteg. Az idõjárásunkat a pár kilométer magasságig érõ légrétegek hõmérséklete határozza meg. És minél közelebb van a felszínhez, annál inkább.

Biológiai tény, hogy a kezdetekben a növényi élõvilág alakult ki. A teljes légkör C02-bõl állt. A mikroszkópikus élõlények termelte oxigént elnyelte a tengerek vastartama. Az így lekötött oxigén a légkör oxigénjének a többtízszerese. És ez az oxigén sem volt szabad, hanem CO2 formájában volt a légkörben. Az élet kialakulásának a kezdetén sokkal sûrûbb volt a légkör, és CO2, és némi szénhidrogénbõl állt. Oxigén semmi. Viszont nagyobb nyomáson csurig CO2-vel. Ha igazak lennének a modellek, és azt is figyelembe vesszük, hogy a nap 75%-on üzemelt a mai állapotához képest, akkor is pokoli melegnek kellett volna lennie, ha igaz lenne a CO2 üvegházhatása.

Okoskodik a nénikéd. <#bee1> Inkább értenéd meg, hogy a kis intenzitású sugárzó anyag kezelése nem olyan kritikus, mint a nagy intenzitásúé. Még akkor sem, ha több van belõle.

"Uránium meg van annyi, hogy sose fogy el."

Ebben ne légy olyan biztos. Egyrészt az uránbányászat sem szanatórium az ott dolgozóknak, mert sugárzás bizony van, másrészt ha az államok észhez térnek és építenek egy rakás atomerõmûvet, akkor máris más lesz a helyzet. De feltételezem, hogy te ezt is sokkal jobban tudod.

#40 Kérlek, cáfold meg azt az érvelést, amit pl. Balumann idézett a Wikipediából a #37-ben. Nem kétlem, hogy ehhez is sokkal jobban értesz, mint a témát ismerõ fizikusok.

Ezzel némiképp vitatkoznék. A Mars tömege durván tizede a Földének, miközben a felülete nem ilyen arányban kisebb. Ily módon a magban lévõ hasadóanyag nem volt képes pótolni a felszínrõl kisugárzott hõt, ezért gyorsabban hûlt a mag is. Vagyis nem fogyott el a nukleáris fûtõanyag, nem is fogyhatott el, hiszen a Föld és a Mars kora kb. azonos és a Föld magjában még javában folyik a hõtermelés. Ráadásul messzebb is kering a Naptól, vagyis kevesebb hõt kap tõle.

A légkör nemcsak a mágneses mezõ eltûnése miatt párolgott el, hanem azért is, mert a Marson a gravitáció a földinek kb. a 40%-a. Ezért a magaslégkörben lévõ gázatomoknak vagy molekuláknak már lényegesen kisebb sebesség is elég volt a Mars végleges elhagyásához (kisebb a szökési sebesség).

"Ami abbéli kételyedet illeti, hogy a CO2 és társai nem okoznak üvegházhatást, hát ez eléggé meglepõ, mivel az elnyelt ill. nem elnyelt hullámhosszakból ez elméleti úton is könnyen levezethetõ."

Nem vezethetõ le.
Annyit tapasztaltak, hogy a CO2 szintje is nõtt, meg a hõmérséklet is, azt felkiáltott az egyik greenpeaces, hogy megvan az összefüggés.
De tehette volna a felmelegedés mellé a hollywoodi színészek jövedelmét is, és akkor meg arról szólna ez a cikk, hogy kevesebbet kellene keresni a színészeknek.

"Ha ennyire értesz hozzá, akkor talán azt is tudod, hogy nem ártana különbséget tenned a nagy és a kis intenzitású, a hosszú és a rövid felezési idejû hulladékok között. Amikrõl te beszélsz, vagyis egyes kicserélt szerkezeti elemek, védõruhák stb. többségükben rövid felezési idejûek és alacsony intenzitásúak. Elég értelemszerû, hogy nem ezekre gondoltam, amikor az újrafelhasználható hulladékról írtam, hanem a jelenleg sajnos hulladékként kezelt kiégett fûtõrudakról. Ez viszont komoly érv a tenyésztõ reaktorok mellett is, tekintettel a prognosztizált uránhiányra. Ami akkor sem kisebb gond, ha egyelõre az üzemeltetési költségeknek csak kis hányadát teszi ki az urán ára."

Most mit okoskodsz?
Az atomerõmûvek nukleáris hulladékként rengeteg ilyen fertõzött anyagot hoznak létre (védõruha, szerkezeti elemek, bizbasz) és ezeknek az elhelyezése okozza a problémát. Ezekbõl kurva sok keletkezik, és nem lehet kibaszni a szemétdombra.
Ezt a problémát, hogy a francba orvosolja azt, hogy újradúsítják a fûtõelemeket, meg plutóniumot csinálnak belõlük.
Attól még kurva sok rádióaktív szemét keletkezik.
Uránium meg van annyi, hogy sose fogy el.

A Marson azért változott meg az éghajlat, mert leállt a bolygó mágneses mezeje, mert a bolygó magja megszilárdult (elfogyott a nukleáris fûtõanyag) és a napszél elfújta a légkört.

Lehet, hogyha "nem csinálnánk semmit", akkor is lenne éghajlatváltozás, hiszen volt rá példa. De ennek nem ilyen gyorsan kellene történnie, hanem sokkal lassabban (ha jól tudom, ez a tudomány álláspontja ezzel).

Idézet wikipediáról a CO2-avl kapcsolatban.
"Az üvegházhatás lényege, hogy az üvegházgázok a légkörbe belépõ, és zömmel a látható fény tartományába esõ napsugarakat nem nyelik el, a földfelszínrõl visszavert, nagyobb hullámhosszú infravörös sugárzás egy részét viszont igen. Ez a hõenergia az alsó légrétegekben marad. Ahogy nõ az üvegházgázok koncentrációja, úgy egyre kevesebb hõ távozik a világûrbe, az alsó légkör és a földfelszín pedig egyre inkább felmelegszik. A legfontosabb üvegházgázok: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a kén-hexafluorid (SF6), a halogénezett szénhidrogének (CFC-k), és az alsólégköri (troposzferikus) ózon"

waterman: A korallok kihalásának nem csak a hõmérséklet növekedés a fõ oka, hanem hogy ennek hatására változik a kémhatása (CO2 oldódás).
Szintén idézet wikipediaról:
"A savas vízben a csigák, rákok, korallok, kagylók és tengeri sünök nem tudják kiválasztani a vízbõl a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat. Becslések szerint az antarktiszi korallok vázkiválasztó képességének csökkenése 50-100 éven belül akár az 50%-ot is elérheti. A számos hal- és bálnafaj táplálékául szolgáló parányi szárnyas csigák, a pteropodák, könnyen az óceán savasodásának áldozatává válhatnak. Az óceánok savasodása mellett felmelegedésük is jelentõs változásokat okoz. A korallok a vízhõmérséklet emelkedésének hatására kilökik szervezetükbõl az õket színezõ algákat, amelyeket addig befogadtak. Ez a jelenség fehéredés néven ismert."

Ha ennyire értesz hozzá, akkor talán azt is tudod, hogy nem ártana különbséget tenned a nagy és a kis intenzitású, a hosszú és a rövid felezési idejû hulladékok között. Amikrõl te beszélsz, vagyis egyes kicserélt szerkezeti elemek, védõruhák stb. többségükben rövid felezési idejûek és alacsony intenzitásúak. Elég értelemszerû, hogy nem ezekre gondoltam, amikor az újrafelhasználható hulladékról írtam, hanem a jelenleg sajnos hulladékként kezelt kiégett fûtõrudakról. Ez viszont komoly érv a tenyésztõ reaktorok mellett is, tekintettel a prognosztizált uránhiányra. Ami akkor sem kisebb gond, ha egyelõre az üzemeltetési költségeknek csak kis hányadát teszi ki az urán ára.

Ami abbéli kételyedet illeti, hogy a CO2 és társai nem okoznak üvegházhatást, hát ez eléggé meglepõ, mivel az elnyelt ill. nem elnyelt hullámhosszakból ez elméleti úton is könnyen levezethetõ. Inkább arról van szó, hogy nem szabadna minden felmelegedést az üvegházhatás számlájára írni, hiszen ott van még a pólusok albedóváltozása és az a tény, hogy az éghajlat emberi beavatkozás nélkül is hajlamos ingadozni akár már rövid távon is. Erre természetesen nagyon rá tud segíteni pl. az, hogy a csökkenõ havas napok és területek ott is csökkentik a Föld albedóját, ahol ez a nagyobb beesési szög miatt erõsebb felmelegedést okoz. Ilyen körülmények között az üvegházhatást okozó gázok növekedése akár egyfajta lavinahatást is elindíthatnak, és ez itt a nagy baj.

Storno 😊 Google: snow-less mount Fuji. Elnézést 😄

"a hegyen is van jég, és az is elolvad, ami belemegy az óceánba" - miért van a Fuji hegyen (Fuji-san 😊 ) mindig szárazság, amikor Google Earthben megnézem? 😊 A fotókon szinte mindig hófödte a sapkája.

Nagyon bonyolult hatás-ellenhatás ez, és nem mi fogjuk magunkon érezni igazán. Félelmetes akkor is, és aggasztó. Lásd Mars. Nem ismerem a pontos dinamikáját (na jó, a pontosat talán senki sem érte, csak sejti 😊 ), de ha a waterman által leírt folyamat lesz, akkor lesz még egy vörös bolygó, és még nem is kell messzire menni, hogy tanulmányozzuk.
Mindenesetre én is úgy gondolom józan paraszt(i) ésszel, hogy valóban beleavatkozunk, de egy nagy hapcival (jégkorszak), kipucolhatja magát a Föld. Felmelegedéssel is, csak az nem egészen ugyanaz, mert ha nem felhõbe mennek át a folyadékok hanem kivándorolnak egy jól kitágított ózonlyukon, akkor az nem annyira vicces. Megszakértettem a témát 😊 <#idiota>
Megoldás? Nincs. Globális összefogás lenne, errõl pedig csak álmodni lehet. Szuicid lények vagyunk (vagy legalábbis a többség sajna ezt a gondolkodást vallja).

Amúgy sztem probléma az atomerõmûvel az az, hogy a folyóvizet felmelegíti, így halfajok tûnnek el. Az, hogy nem növekszik a tengerszint, nem igaz. Amellett, amiket már felsoroltak a megolvadó jég következményeiként, a hegyen is van jég, és az is elolvad, ami belemegy az óceánba. Tehát igenis nõhet a tengerszint, bár tény, hogy nem ez a fõ probléma.

"hm. a golf áramlat éppen hogy nem évtizedek alatt állna le, mert ha eltûnik a jég, ami hûti északon, akkor akár a szezonális tavaszi/nyári jégolvadáskor is képes lenne alapjaiban megváltozni.
a gond az, hogy a golf áramlat ugye télen nyáron fûti a nyugat európai partokat, melegebb, páradúsabb levegõ alakul ezért, nagyobb csapadékmennyiséggel. ha ez elmarad, akkor eléggé szélsõséges lenne az európai idõjárás is (helyenként aszályos, máshol meg igen hideg), tehát én azért aggódok továbbra is."

Ha leállna a Golf áramlat, akkor Londonban olyan klíma lenne, mit Lapföldön...

"Az meg nem tud izgatni, ha leszakad MELLÕLE egy úszó jégtábla, az ugyanis kereken 0 miliméterrel emeli a vízszintet.
Golf-áramlat: ha le is állna, azt nem hirtelen tenné, hanem hosszú évtizedek kellenének hozzá. Nem is lenne érte kár, mert az általa okozott hideg legalább ellensúlyozná a langyosabb teleket."

Ezzel a gondolatmenettel ott van a probléma, hogy ezek az úszó jégtáblák támasztják meg a Déli-sark gleccsereit. Ha ez eltûnik, akkor a gleccserek gyorsabban csúsznak lefelé, és az már emeli a tengerszintet.
A középkorban Velence épületei egy szinttel magasabban voltak.
És nem az épületek süllyedtek meg, hanem a tengerszint emelkedett.
SZóval a felmelegedés az tény, csak nem mi csináljuk a CO2-vel...

Örülök neki, dögöljön csak meg az összes állat senkinek sem fognak hiányozni!😊

grönlandon ilyenek alakulnak..
nõ a jég?
Ice loss in Antarctica increased by 75 percent in the last 10 years...
720ezer négyzetkilométer mínusz per év északon
"They found that perennial ice (állandó! jég olvad) cover decreased by 720,000 square kilometres - a 14 per cent drop in one year (per év!). This is a dramatic change compared with the 7.8 per cent reduction per decade (per évtized) that has been recorded since the 1970s."
thinning antarctic ice
és ebben az utóbbiban leírják azt is, hogy miért gond, hogy a partvidék olvad. azért mert a két kilométer vastag jégtömeg a saját súlya nyomja a partok felé, ahol leszakadnak a peremei és elolvadnak. tehát a leszakadó jég azért gond, mert a kontinentális talapzat magasságáról szakad. de nem is az a baj, hogy szakad, hanem hogy összességében vékonyodik a déli jégpáncél.
elõfordulhat, hogy vannak hûvösebb pontok a déli sarkon, amik valamilyen okból az egyre szélsõségesebb idõjárási viszonyok miatt alakulnak ki, de azok lokális jelenségek.
hm. a golf áramlat éppen hogy nem évtizedek alatt állna le, mert ha eltûnik a jég, ami hûti északon, akkor akár a szezonális tavaszi/nyári jégolvadáskor is képes lenne alapjaiban megváltozni.
a gond az, hogy a golf áramlat ugye télen nyáron fûti a nyugat európai partokat, melegebb, páradúsabb levegõ alakul ezért, nagyobb csapadékmennyiséggel. ha ez elmarad, akkor eléggé szélsõséges lenne az európai idõjárás is (helyenként aszályos, máshol meg igen hideg), tehát én azért aggódok továbbra is.

Nagyrészt igazat adok neked, leszámítva a következõket.
A Déli-sark jégpáncélja vastagszik a globális felmelegedés óta, mert:
1. melegedés -> párolgás -> több csapadék (ami hó, gy.k.)
2. a mérések szerint csökken az Antarktiszon a hõmérséklet
Az meg nem tud izgatni, ha leszakad MELLÕLE egy úszó jégtábla, az ugyanis kereken 0 miliméterrel emeli a vízszintet.
Golf-áramlat: ha le is állna, azt nem hirtelen tenné, hanem hosszú évtizedek kellenének hozzá. Nem is lenne érte kár, mert az általa okozott hideg legalább ellensúlyozná a langyosabb teleket.

Van értelme a nap energiának meg a hullám energiának. A járható út az ausztrál példa lenne ha jól emlékszem. Ahol is a megtermelt energiát egyfajta házi tárolókba vezették minden háznak külön tárolója volt de becsatlakozott a többi házhoz is. De a nappal lehet vizet is melengetni amit utána kevesebb energiával lehetne a már régi hálózatból magasabb hõre felmelegíteni. Persze ha nagyban gondolkodunk akkor ott a hullámenergia ami szinte kifogyhatatlan erõ- és energiaforrás, nem beszélve arról, hogy teljesen környezetbarát kialakítások tervét is lehet már látni (bioszaporító).

De mint tudjuk az energia ipar nem monokultúrális. Így a gázra szükségünk van mert hirtelen lehet vele gyorsan áramot fejleszteni (lsd. gázerõmûvek). Tehát néhány régebbi energia típusra azért nem kellene végleg keresztet vetni.


A cél a fogyasztói társadalom megszüntetése és helyette az erõforráson alapuló társadalom létrehozása a cél -legalábbis nagyobb részben. Ehhez mondjuk nem árt ha a társadalmat felvilágosítjuk a jelenlegi technikai szintekrõl.

nem szoktam ilyet írni fórumba, de te olyan sík h*ly* vagy, hoyg kár volt megszólalnod. szeretnék is rögtön elnézést kérni tõled amiért lehülyéztelek. megint elnézést amiért kétszer is.

amit nem látsz:
északi sark - jelenleg körbehajózható a jégsapka (eddig nem volt az). per pillanat a felületén olvad és az édesvíz hígítja a világtengereket. miért gáz ez? pl ettõl leáll a golf áramlat, mivel pont azért alakult ki, mert a sós víznek nagyobb a hõtehetetlensége mint az édesvíznek. (pl -2 fokon fagy..) ha jól megnézed a golf áramlat rajzát van egy olyan rész ahol észak amerika elõtt keresztezõdik a hideg északról jövõ áramlat a délrõl jövõ meleggel (ami fûti európát). hogy lehet ez? a felszínen egy kilométer széles kb 80 méter mélységig mûködõ víztömeg megy északra és alatta fél kilométerrel egy hasonló áramlik vissza. ha felhígul, akkor nem fog majd lesüllyedni a hideg víz északon (pontosabban nem elég mélyre) és a két áramlat ki fogja oltani egymást. hatás - fõként észak európában kis jégkorszak szerûség.

déli sark: 13 millió négyzetkilométer. ezen átlagban 2 KILOMÉTER vastag ÉDESVÍZ jégpáncél. ez is olvad. 2008ban egy texas méretû darabocska véletlenül levált. senki nem számított rá, mert azt hitték, hogy az a -20 -30 fok ami a déli sarkon van az elég. hát nem, mivel ott is megolvad helyenként a tetején a víz, az szépen kialakít a repedéseken egy víznyelõt és lefelé kiolvad a jégtömeg nagy része, úgy hogy felülrõl nem is látszik. hatás - tovább hígulnak a világtengerek.

amit nem látsz: mivel a jégtakaró fehér és fényes, a beesõ napfény nagyon nagy százalékát simán visszaveri a légkörbe, meg ki a világûrbe. na most ha ez elolvad, akkor elég sötétkék tenger marad helyette. ez viszont körülbelül egy nagyságrenddel több energiát képes felvenni, azaz jobban melegszik. ha pedig jobban melegszik a jégkocka környéke, akkor bizony gyorsabban is olvad, még több energia kötõdik meg a vizekben, aztán érvényesül a tengerek hûtõ-fûtõ hatása és pl szimplán leolvadnak a gleccserek. tovább hígulnak az óceánok, tovább melegszik a szabadon álló szikla, amit eddig jótékonyan takart a gleccser. hatás - öngerjesztõ folyamat alakul ki és a felmelegedés gyorsul.

ja olyan is elõfordul, hogy pl a nagy korallzátony szimplán kihal, ha túl meleg lesz körülötte a víz. szimplán elkezd "elsivatagosodni" több ezer faj pusztulhat ki, ha nincs élõhelye. ugyanez máshol is. jegesmedvék halnak éhen, a pingvinek meg nem tudnak felmenni a 200 méter magas jégfalra.
ennek ellenére még több és még több üvegházhatású gázt eregetünk és jönnek az olyan okosok, akiknek lövése sincs de meg vannak gyõzõdve, hogy ez így jó.<#szomoru1>

"Bocs én még ma sem látom hogy a G.Felmelegedés létezõ dolog lenne...
Emelkedik a tenger vízszintje?
És azt, hogy fogja csinálni?
Ha a pohár vízben lévõ jégkocka elolvad a vízszint 0,0%-al fog növekedni hiszen a szilárd jégnek is van tömege..."

Ad egy, hõtágulás. Ez minimális, mert csak a felszíni rétegek melegednek.
Ad kettõ, az a jég, ami nem a tengeren úszik, hanem a szárazföldön van, az elolvadva elõbb-utóbb belefolyik az óeánokba. Például a Grönlandi jég.

A válasz nagyon egyszerû...sokkal kevesebb ember...mondjuk párszázmillió a 6 milliárd helyett...

Bocs én még ma sem látom hogy a G.Felmelegedés létezõ dolog lenne...
Emelkedik a tenger vízszintje?
És azt, hogy fogja csinálni?
Ha a pohár vízben lévõ jégkocka elolvad a vízszint 0,0%-al fog növekedni hiszen a szilárd jégnek is van tömege...

Nem is a hulladektarolassal, hanem h Uranbol sem sok van, ill az ujabb eromuvek amik Plutoniummal mennek nagyobb hatasfokon, nagyon koltsegesek a beruhazasok.
Igy senki politikus nem akar befektetni, hiszen 4-5 evnel nem gondolkodnak elobbre.

Nem a megtermelt hõvel van problémája a tudósoknak.

"Aki meg nem hiszi, hogy gondok vannak, az vak, vagy nagyon buta.
Még itthon is (pedig mi igen jó helyen vagyunk idõjárásilag) szemmel látható és érezhetõ változás ment végbe csak az elmúlt 10 évben is. Szerintem mindenki a saját bõrén tapasztalhatja..."

Erre csak azt tudom mondani, hogy az ókori rómaiak lepedõben meg papucsban mászkáltak. A középkorban volt egy kisjégkorszak, szóval az idõjárás az ami egyáltalán nem stabil...
Azt hol volt akkor CO2 kibocsátás.
Például egy tehén nyolc személygépkocsinak megfelelõ "üvegházgázt" bocsát ki...

""Nem a kiégett hasadóanyag az igazi hulladék, hanem a feleslegessé vált szerkezeti elemek, a hûtõrendszer alkatrészei, stb.
Dr.Kotász"

Feleslegessé csak a fogyasztói társadalomban tud bármi is válni. Egy ökogazdaság mindent újrahasznosít."

A rádioaktívvá vált vascsõbõl senki nem fog rádióaktív betonvasat önteni...
Azért ennyi eszed lehetne. Tudod mi mindent raknak egy nukleáris hulladéktárolóba? Az atomerõmûben használt vegyvédelmi öltözetet, gázálarcot, erõmûvi alkatrészeket, egyebeket. A kiégett hasadóanyag az elképesztõ töredéke a nukleáris hulladéknak...
Egy csomó erõmûvi bizbasz rádioaktívvá válik, és azt nem lehet csak úgy kidobni a szeméttelepre.

Egyre inkabb oda jutunk, hogy nemsokara sorban epithetjuk az atomeromuveket csak azert, hogy legyen eleg energia a legkort regeneralo rendszereknek. Ellenkezo esetben ugyanis megfulladunk...

Tudod jól, hogy én is erre a hatásmechanizmusra gondoltam, csak éppen azt írtam, hogy ez a hatásmechanizmus nem feltétlenül mûködik...

A sötétzöldekrõl jutott eszembe, hogy kint voltam tavaly az autómentes napon az Andrássy úton, ahol regiment sötétzöld tartott különféle programokat és elõadásokat, miközben a környezetvédelem, energiatakarákosság zászlaja alatt reklámozták a Segway-nek nevezett kétkerekû jármûvet, ami még ahhoz is energiát használ, hogy ne boruljon fel.(lehet hogy keveset, ezt nem vitatom el tõlük, de akkor is energiát fogyasztm már ahhoz is, hogy álljon)
Ilyen sötétzöldekre nincs szükségünk!

"Az atomerõmûvel van egy olyan probléma, hogy az is irdatlan hõt termel"

Hát általában ezért csinálnak atomerõmüvet 😊 Ez az irdatlan hõ felmelegiti a vizet, majd jön a gõzturbina 😊

Egyébként per pillanat ha ki akarnánk váltani a fosszilis anyagokat akkor csak az atomenergia marad alternativa. Legalábbis ez az én véleményem. Csak hát van egy rakás nagyon buta de nagyon hangos ember, õk a sötétzöldek, akik annyira zöldek hogy tényleg még egy szélkereket sem engednek felszerelni mert juj mi lesz a madarakkal... Ha rajtuk mulna betiltanák az emberiséget vagy visszazavarnák a fára, mert juj mi lesz ha rálép egy hangyára... Egyébként a sötétzöldekbõl is látszik hogy a nagy demokráciánkban hogyan képes egy kicsi ámde annál hangosabb kisebbség az egész közösségnek óriásit ártani (pl. nem engedik a körgyürü nyomvonalát meghatározni, behülyitik a környezõ falvakat, ezáltal szopatnak másfél-2 millió embert, nem lehet hulladéképitõt épiteni miattuk, vagy atomtemetõt 1 km mélyre, mert behülyitik a környezõ lakosságot hogy juj majd jön egy földrengés ami egyébként 100 millió évente 1 van 9 es erõsségü és az majd jól a felszinre hozza a sugárzó anyagot. Arról persze nem beszélnek hogy ez esetben ez lesz a legkisebb gondjuk...)

Addig semmin nem fognak változtatni, míg a saját bõrükön nem érzik. Ez vonatkozik egyénre, cégcsoportokra, kormányokra, országokra, régiókra, stb.

Mielõtt lehurrogtok, én is valahol olvastam. Az atomerõmûvel van egy olyan probléma, hogy az is irdatlan hõt termel, és józan paraszti ésszel végiggondolva lehet benne valami. Max nem juttat káros anyagokat a légtérbe!

Ez így igaz. Nem véletlenül hívják üvegházhatásnak.

Szerintem a kutatók talán azért tévedtek, mert nem vették figyelembe, hogy a környezet szennyezés, legyen az bármi nemû, évrõl évre exponenciálisan növekszik!
Bizonyos folyamatok 'gerjesztik' egymást, Kína is egyre növekszik gazdaságilag, és ott él a Föld 1/6-oda. Azért oda kell energia, meg miegymás is.

Aki meg nem hiszi, hogy gondok vannak, az vak, vagy nagyon buta.
Még itthon is (pedig mi igen jó helyen vagyunk idõjárásilag) szemmel látható és érezhetõ változás ment végbe csak az elmúlt 10 évben is. Szerintem mindenki a saját bõrén tapasztalhatja...

"Nem a kiégett hasadóanyag az igazi hulladék, hanem a feleslegessé vált szerkezeti elemek, a hûtõrendszer alkatrészei, stb."

Feleslegessé csak a fogyasztói társadalomban tud bármi is válni. Egy ökogazdaság mindent újrahasznosít.

A CO2 nem melegít semmit. Csak a porral, vízgõzzel, NO-kal együtt megakadályozza a napközben beáramlott meleg éjszakai visszaáramlását. Olyanná kezd válni a Föld mint egy fóliasátor.

Egyébként az sem megalapozott, hogy a CO2 az melegíti a légkört...

"Atomenergia, atomenergia és megint csak atomenergia. A hulladék miatt nem nagyon kell aggódni, inkább tenyésztõ reaktorokat kell többet építeni, mert azok üzemanyagként fel tudják használni a hulladékot. Így az uránkészletek miatt sem kell aggódni. Közben meg lehet fejleszteni a fúziós reaktort, talán a század végére lesz is belõle valami."

Nem a kiégett hasadóanyag az igazi hulladék, hanem a feleslegessé vált szerkezeti elemek, a hûtõrendszer alkatrészei, stb.
Amirõl te beszélsz, az elfér pár konténerben...

Atomot negyedszer is!!! És hogy mit lehet tenni a gazdaság energiaigényével és a belsõégésü autókkal, teherautókkal, meg kell felezni a számukat! Igen ekkor a gazdaság is haldokolni fog, de valamit valamiért. Másképp nem lehet csinálni!

Atomerõmûvet építeni? Elsõ körben ott van a nemzetközi atomenergia ügynökség, az eu, egy rakás bizottság amin keresztül kell verni. Aztán jön a huzavona, hogy hol legyen. És akkor kiderül, hogy egy kibaszott szélkereket nem lehet felállítani, mert megjelennek a sötétzöldek, és megfúrják. Nemhogy (jézusmária) "atomot".
Egyébként igen, az megoldaná a problémák nagy részét, de hogy a következõ tíz évben nem jut túl a tervezésen, az is biztos.

Az elektromos autóknál nem a motorral és a meghajtással van probléma, hanem az energia-tárolással. Egyszerûen a mai akkuk nehezek, és túl kicsi a kapacitásuk. Míg egy átlagos kis kocsi egy 40 literes benzin, vagy dízeltartállyal elmegy legalább 600 kilométert, addig egy elektromos autó ritkán tud többet mint 200 kilométert egy töltéssel. Ráadásul az akkuja jóval súlyosabb, ami holt teher.

Ezt egyébként már Edison is megmondta, és sokáig kísérletezett használhatóbb akku kifejlesztésével.

Atomenergia, atomenergia és megint csak atomenergia. A hulladék miatt nem nagyon kell aggódni, inkább tenyésztõ reaktorokat kell többet építeni, mert azok üzemanyagként fel tudják használni a hulladékot. Így az uránkészletek miatt sem kell aggódni. Közben meg lehet fejleszteni a fúziós reaktort, talán a század végére lesz is belõle valami.

Csak hát Európában minden a leépülés felé halad, az államok sem akarnak költeni az atomerõmûvekre, fõleg amikor a sötétzöldek heccelik a népet az atomenergia ellen.

A CO2 kvóták rendszere egyébként annyit ér, mint halottnak a csók, amikor az USA, Kína és India magasról tesznek rá. Kínától meg Indiától nehéz is lenne elvárni az önkorlátozást. Európának nincs is sok erkölcsi alapja, hiszen õ már rég kivette a maga részét a szennyezésbõl; vajon milyen alapon vitatná el Kína és India jogát a hasonló mértékû fejlõdéstõl?

Azért jó lenne már, ha végre azt is megmondanák, hogy mit kéne csinálni. De mondjuk azon kívül, hogy "csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást", mert ezt mindenki tudja; az iparilag fejlett ország tudósai sem hülyék, hogy ne bírnák megérteni. Nem jókedvükbõl szennyezik a környezetet, hanem azért, mert energiaigény van, de egyelõre csak kémiai anyagokkal tudják kielégíteni.

Jó dolog a víz-, a szél-, meg a napenergia, csak éppen a hatásfoka nem mérhetõ össze a fosszilis tüzelõanyagokéval. Nem véletlenül nem terjed az istennek sem a villanyautó. Még a hibrid is ritkaságszámba megy. Egyszerûen a villanymotor sosem ér fel erõben egy robbanómotorral.

Atomerõmûvet meg nem akarnak építeni. Miért nem? Milliószor tisztább, takarékosabb és biztonságosabb bármilyen kémiai erõmûnél. Jó nagy folyó kell hozzá; az meg van, minden országban. Ha sikerülne az embereket végleg kiiktatni a folyamatból, még balesetek sem történnének. Ha jól tudom, a világ összes atomerõmû-katasztrófája egytõl-egyig emberi mulasztásra vezethetõ vissza. Na!

Szóval tessék megmondani, hogy mit kell tenni! Ha nem tudják, akkor meg lapozzunk!