193
-
#73
Igen lehurrogunk. És az a hő miért is baj? Abból lesz mechanikai munka a turbinában és abból áram a generátorban.
Egyébként per pillanat ha ki akarnánk váltani a fosszilis anyagokat akkor csak az atomenergia marad alternativa.
Ez tény. Nagy mennyiségű tiszta és olcsó villamosáram csak ezzel képzelhető el. Vízierőmű kapacitás nincs elég. Az megújulók meg nem olcsóságukról és 0/24 rendelkezésre állásról, egyenletes és tetszőlegesen szabályozható teljesítményükről híresek...
Egy ökogazdaság mindent újrahasznosít.
Az ilyen kijelentésektől megyek a falnak...
Ha a pohár vízben lévő jégkocka elolvad a vízszint 0,0%-al fog növekedni hiszen a szilárd jégnek is van tömege..
Talán próbáld ki és rájössz, hogy butaságot mondtál. A víz és jég sűrűsége eltér te okostojás. Miért is úszik a jép a vízben? Nagyon nagyon kis térfogatdifi van, de ha a átalgosan kb. 4 km mély óceán 3-4 méterrel (ez 0,1% !!!) lesz magasabb az is nagy elöntött területeket jelent. Komolyan azt hiszed, hogy a legnagyobb koponyák ez vízoldvadás és téfogatváltozást nem tudnak kiszámolni? Menten elszáll az agyam...
[iAz atomreaktorból keletkező radioaktív hulladékot tárolni kell, tárolják is mély sziklabányákban több km-mélyen, nos vegyuk csak a bárium izotópot, több 10 ezer év a lebomlási ideje, ez csak a bárium izotópé, s mi lesz ha földrengés éri a tárolót ossz talajvíz árasztja el, ami máris sugárfertőzött lesz, az atomerőmű balesetekről mindenkinek csak Csernobil jut eszébe, de rengeteg eltitkolt szivárgás történt már, egy szó mint 100, az atomerőmű sem 100%-ig biztonságos....főleg a tárolóké duplán nem....[/i]
Olyan geológiai képződményekbe rakják őket amik alsó hangon 100 millió éve stabilak és vízzáróak. Az urán a felszín alatt volt és nem magától jött fel. Ergo, vissza lehet vinni oda, ahonnan kiszedték. Minden amit mondasz kezelhető probléma. Minden ilyen tároló többrétegű. A cél minig az, hogy a legsúlyosabb esetben is a létesítményből nem kerülhessen ki komoly sugrázó anyag. A veszély minimális azzal összevetve, hogy a CO2 mit művel a légkörben.
akkor meg az urán fogy el belátható időn belül!
2. gen reaktorokkal tényleg nincs sok idő. 80-100 év. Tenyésztő reaktorokkal alsó hangon egy nagyságrenddel több, mert nem csak a 0,7% m/m% U-235 használható fel, hanem a maradék 99,3% U-238 is hasznosítható anyag lesz. -
assdf #72 "s mi lesz ha földrengés éri a tárolót ossz talajvíz árasztja el, ami máris sugárfertőzött lesz"
Jaja, és akkor mi lesz ha télen minusz 20 fokban nem lesz fütés de ugy egyáltalán? (se gáz se villany).
Márpedig annak a valószinüsége hogy télen kemény minuszok fognak csapkodni igencsak nagy, mondjuk magyarországon 100% annak meg az esélye hogy egy több km mély bányából a felszinre kerül a sugárzó hulladék mert olyan erős földrengés történt 1 az 1 millióhoz.
Na akkor nálam lehet fogadni hogy hányan fognak gáz és villany nélkül halálra fagyni jövő télen és hogy hányan fognak egy ilyen földrengés miatt a felszinre került sugárzó anyag miatt meghalni... -
bmw #71 Hulladekot irany a napba.:) igaz nem olcso de kit erdekel.:) -
szlovákiai hun #70 Az Antarktisz úgy olvad igazán, hogy körülötte lévő tengervíz melegszik.... -
szlovákiai hun #69 waterman, azt még kifelejtetted, hogy a csapadékkal leülepedő por megkötődik a jégpáncélban és napfény hatására kémiai reakcióba léphet fokozva az olvadást és fokozza is...
Irta valaki, hogy ő nem tapasztal semmit, mióta szoktak lenni a Kárpátmedencében tornádók meg egyre gyakoribb orkánok...és még sorolhatjuk, százaknak a háztetőt viszi el a vihar, de ő nem tapasztal semmit, abszurdum... -
szlovákiai hun #68 Az atomreaktorból keletkező radioaktív hulladékot tárolni kell, tárolják is mély sziklabányákban több km-mélyen, nos vegyuk csak a bárium izotópot, több 10 ezer év a lebomlási ideje, ez csak a bárium izotópé, s mi lesz ha földrengés éri a tárolót ossz talajvíz árasztja el, ami máris sugárfertőzött lesz, az atomerőmű balesetekről mindenkinek csak Csernobil jut eszébe, de rengeteg eltitkolt szivárgás történt már, egy szó mint 100, az atomerőmű sem 100%-ig biztonságos....főleg a tárolóké duplán nem....
Tiszai ciánszennyezés sokatoknak emlékezetes ugye?, csak nem felejtettétek már el? -
qwas #67 Ez jo volt. Rendesen felrohogtem. :) -
Eleskanyar #66 ,,A cél a fogyasztói társadalom megszüntetése és helyette az erőforráson alapuló társadalom létrehozása a cél -legalábbis nagyobb részben. Ehhez mondjuk nem árt ha a társadalmat felvilágosítjuk a jelenlegi technikai szintekről."
Ez így van. Amíg viszont az emberiség 90% olyan ostoba, mint most, addig marad a tömeges kihalás lehetősége. Tele a forum olyanokkal, hogy ,,NA Nehogy Mán Én ne vegyem meg a hammert, plazmatévét, és a sok bizbaszt, ahhoz nekem mán igen is jogom van me' megérdemlem! Tegye rendbe más helyettem a dolgokat, politikus, tudosok, mit bánom én, csak nekem ne kelljen belátnom, hogy így nem élhetek Ja és a zöldek igenis engedják az atomot, me' én bepörgök, ha elmegy este a Győzike show, akkor is, ha aznap már annyi energiát fogyasztottam, mint egy hegyifalu"
Szóval a lecke az, hogy nem, hülyegyerek, ez nem jár sem neked, sem pedig másnak, ha a saját életedet tennét csak tönkre, akkor azt mondom tedd, de te a hozzád hasonlóakkal mindenkit ki akarsz nyírni! Szóval ne csodálkozz, ha valaki véletlen megkarcolja a terepjáród... -
Alvarez999 #65 "Hülye-e vagy?"
Bunkó-e vagy? Bár ez nem is kérdés... -
Sir Ny #64 Csak nehogy a terroristák kezébe kerüljön a megoldás. A végén még bevetik, és mindenki megmenekül, és buldogan él, és akkor mit fog csinálni állam bácsi? 
-
wolruf #63 Jó ez a téma, már az elméleteken és egyesek által ismert tények alapján egymás torkának ugrotok :) Így lesz majd a torreadorz által említett kőkorszakba taszító háború is :) Összefogás, szeretet, világbéke 
-
Sir Ny #62 "Az áramot meg miből állítanád elő? Atommal, aminek szerinted nincs sok értelme?"
Hülye-e vagy? Mért állítanám elő az energiát atommal? Gyakorlatilag mindenben, mindenhol energia van. És van az a törvény az energiáról, hogy az energia nem fogyhat el sosem, tehát emiatt a legkevésbé sem kell aggódnunk. Ha meg az a törvény téved, és az energia egyszer elfogyhat, akkor sincs miért aggódnunk, hiszen egyszer mindenképpen elfogy... -
Alvarez999 #61 A globális felmelegedés nem zárja ki egyes kisebb területek lehűlését. Londonban a Golf-áramlat miatt ma sokkal melegebb van, mint más, hasonló szélességi körön elhelyezkedő területeken. Ha leáll a Golf-áramlat, akkor csökkenni fog London hőmérséklete, de a globális felmelegedés miatt még mindig melegebb lesz, mint lenne ma a Golf-áramlat nélkül. -
Alvarez999 #60 Ismered a globális szó jelentését? -
Sir Ny #59 "Ha leállna a Golf áramlat, akkor Londonban olyan klíma lenne, mit Lapföldön... "
Döntsétek már el végre, hogy akkor most globális felmelegedés, vagy lehűlés-e lesz, mert nem tudom eldönteni, hogy nagykabátot, vagy fürdőruhát vegyek! -
torreadorz #58 A Nap meg felrobban ~4 milliárd év múlva, ezért már most kössük fel magunkat...
Az a lényeg hogy belátható időn belül minden elfogy, ha meg nem akkor túlnépesedünk és b@szhatjuk a megújuló energia forrásokat ha nem lesz elég kaja meg viz.
Épp ezért az emberiség (és egyébként a legtöbb élőlény is) egy un. evolúciós versenyben vesz részt abban a hiszemben hogy majd az utódja képes lesz még erősebb még jobb még okosabb lenni és ezáltal majd képes lesz megoldani a felmerülő problémákat. Úgy is fogalmazhatnánk hogy ez egy nagy előre menekülés.
És nem számit hogy melyik erőforrás mikor fogy el, az számit hogy akkorra lesz-e helyette más. Ha az urán elég 200 évre, az olaj meg csak 50-re, akkor az uránt kell választani, mert lehet hogy elfogy 200 év múlva, de addigra lehet hogy már annyira okosak leszünk hogy tudunk fúziós erőmüvet csinálni és leszarjuk hogy elfogyott az urán.
Ezzel ellentétben ha nem térünk át atomerőmüvekre, mondván hogy egyszer az is elfogy, ehelyett használunk olajat, akkor azon kivül hogy kinyirjuk a természetet, sokkal nagyobb az esélye hogy 50 év múlva még nem lesz fúziós erőmüvünk és igy ott állunk majd csupasz f@sszal energia nélkül. Ekkor majd szépen elkezdődnek a háborúk a maradék erőforrásokért aztán megyünk vissza a kőkorszakba.
-
#57
témában lévő elemzések: http://astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK.html -
#56
akkor meg az urán fogy el belátható időn belül! -
bigjoe #55 Atomot kinára és Indiára kellene dobni. Az sok problémát megoldana.. Mondjuk egy-egy neutron bomba... 
-
torreadorz #54 "az atomnak sincs túl sok értelme, mivel az sem megújuló, tehát az atom is előbb utóbb elfogy. amúgy nem sokkal tisztább egy sima erőműnél."
Per pillanat ha ki akarod váltani a fosszilis anyagokat akkor nincs más. Ez egy ilyen világ. Lehet arról álmodozni hogy fotoszintetizálunk (voltak akik megprobálták, éhen is haltak) de ez nem müködik. Úgyanugy nem megoldás MOST a megújuló energia sem, és itt a hangsúly a moston van. Valamikor majd lehet hogy az lesz (de valószinüleg akkor sem a mai formájában), de egyenlőre túl drága, nem elég hatékony, és nem mindenhol használható (sőt a legtöbb helyen nem).
Triviálisan általában akkor nem fúj a szél és süt eleget a nap amikor a legnagyobb szükség lenne rá.
"egyébként szerény véleményem szerint a megoldás az lenne, hogy konkrétan a tüzet szüntetnénk be, mind a fénye, mint a hője helyettesíthető árammal."
Jó ötlet, de te elveted az atomerőmüvet is az alternativ források meg az elektromos áram mostani igényének töredékét sem birják kitermelni, nemhogy azt ha minden másra is áramot használnák (pl fütés). Ez igy max ömagunk tökönrúgására jó azt meg te sem szereted szerintem. -
Alvarez999 #53 "az atomnak sincs túl sok értelme, mivel az sem megújuló, tehát az atom is előbb utóbb elfogy. amúgy nem sokkal tisztább egy sima erőműnél."
Nem megújuló, de ez miért is lenne követelmény, ha gyorstenyésztő reaktorokkal évszázadokig biztosítható az üzemanyag? Addig meg csak elkészül végre a fúziós reaktor. Bár ha belegondolok, a hidrogén sem újul meg, sőt vészesen fogy az univerzumban... :D
Az atomerőmű nem bocsájt ki széndioxidot, kénvegyületeket és mindazt a sok szart, amit egy fosszilis anyagokkal üzemelő erőmű kibocsájt. Ellenben a fosszilis anyagokat elégető erőmű még az atomerőműveknél is lényegesen nagyobb sugárszennyezést okoz, ezt vedd figyelembe. Csak hát ezt elhallgatják az üzemeltetők, mert akkor még kevesebb ellenérvet lehetne felhozni az atomerőművek ellen.
"egyébként szerény véleményem szerint a megoldás az lenne, hogy konkrétan a tüzet szüntetnénk be, mind a fénye, mint a hője helyettesíthető árammal."
Az áramot meg miből állítanád elő? Atommal, aminek szerinted nincs sok értelme?
-
Alvarez999 #52 "Egyébként nem 40%. hanem a harmada. :-)"
Tényleg csak a poén kedvéért, de az igazság valahol kettőnk között van, kicsit közelebb az általam megadott 40%-hoz, mert a Mars felszínén a gravitáció 0.376g. De ezen már csak nem kapunk hajba. :D -
Sir Ny #51 "Egyszerűen a villanymotor sosem ér fel erőben egy robbanómotorral."
már rég túlszárnyalják a villanymotorok a robbanómotorokat, de ne zavarjon. itt van pl.: az ELIICA.
"Atomerőművet meg nem akarnak építeni. Miért nem? Milliószor tisztább, takarékosabb és biztonságosabb bármilyen kémiai erőműnél. Jó nagy folyó kell hozzá; az meg van, minden országban. Ha sikerülne az embereket végleg kiiktatni a folyamatból, még balesetek sem történnének. Ha jól tudom, a világ összes atomerőmű-katasztrófája egytől-egyig emberi mulasztásra vezethető vissza. Na!"
az atomnak sincs túl sok értelme, mivel az sem megújuló, tehát az atom is előbb utóbb elfogy. amúgy nem sokkal tisztább egy sima erőműnél.
"Azért jó lenne már, ha végre azt is megmondanák, hogy mit kéne csinálni. De mondjuk azon kívül, hogy "csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást", mert ezt mindenki tudja; az iparilag fejlett ország tudósai sem hülyék, hogy ne bírnák megérteni. Nem jókedvükből szennyezik a környezetet, hanem azért, mert energiaigény van, de egyelőre csak kémiai anyagokkal tudják kielégíteni."
azért nem mondanak mást, mert ez a megoldás.
egyébként szerény véleményem szerint a megoldás az lenne, hogy konkrétan a tüzet szüntetnénk be, mind a fénye, mint a hője helyettesíthető árammal. -
Alvarez999 #50 "Egyébként, ha a földfelszínről visszavert fénysugarakat elnyeli, attól a felső légkör melegedne fel majd száz kilométeres magasságban"
Ugyan miért csak a felső légkör? A CO2 koncentrációja a földfelszínhez közeli légrétegekben is nőtt és nő. Akkor meg miért csak 100 km magasban nyelné el a CO2 az IR sugarakat? Az a gyanúm, hogy te ide kevered a felső légköri ózont bontó gázokat, azok valóban olyan magasan fejtik ki hatásukat.
Egyébként a 100km magasságban felmelegedő gázok is hatással lehetnek az alsóbb légkörre, mert infravörös sugárzást bocsájtanak ki, de szerintem ez nem számottevő.
Nem tudom, vannak-e megbízható adatok arról, milyen hőmérséklet uralkodott a Földön az élet kialakulása körüli időben. Adatokra gondolok, nem feltételezésekre vagy modellszámításokra. Neked vannak ilyen adataid? -
#49
Hát értelek, de szerintem a lényeget nem veszed figyelembe. Hatással van a CO2 és egyéb gázok jelenléte a légkörben? Lehetett más a hőmérséklet amíg nem volt oxigén tartalma a légkörünknek? Most sem állítja senki azt, hogy hű de forró lesz a levegő. A gond az, hogy nagyon gyorsan változtatjuk meg a légkör összetételét, ami gyorsan változtatja az időjárást is, és ennek következtében beindul a reakció mindenütt. Egyelőre nem nagy mértékü hőmérséklet változásról van szó, hanem néhány fokról (pl. korallok kipusztulásához ha jól emlékszem a dokumentumfilmből talán 2-3 fok is elég!), vagy mint írta valaki, hogy minél több jég olvad el, annál több lesz a nem visszaverő felület, ami következtében megállíthatatlanul tovább GYORSULHAT a folyamat. Ha a tengervíz hőmérséklete alig 2-3 fokot változik (bár talán 1-2 is elég) változik a kémhatás, ami következtében kipusztulnak a korallok, csigák, és az azokra épülő élővilág.
A lényeg tehát azon van, hogy olyan gyorsan történhet a változás, hogy talán minden veszélybe kerül, mert ilyen gyorsan nem lesz képes alkalmazkodni az élővilág. Nyilván az egyszerűbb élőlények képesek lesznek majd gyorsan alkalmazkodni, de a nagyobbak nem. -
#48
Az uveghazhatas bizonyitott teny. CO2 es meg vagy 50 ismert gazvegyulet odabasz a legkornek rendesen.
Ha a sziberiai fagyott talajbol hirtelen a legkorbe kerul a CH4 akkor az egesz Fold sivatagosodni kezd pl. Ez is teny.. a metan ott van, a hatasa ismert, kisebb mennyiseggel van tapasztalat.
Asszem a triasz utani Jura korban volt tobb felmelegedes is uveghazhatasu gazok miatt, nyomai a foldben vannak.. -
Doktor Kotász #47 "#40 Kérlek, cáfold meg azt az érvelést, amit pl. Balumann idézett a Wikipediából a #37-ben. Nem kétlem, hogy ehhez is sokkal jobban értesz, mint a témát ismerő fizikusok."
Megtettem, és nem mindegyik tudós ért egyet a CO2 mizériával. -
Doktor Kotász #46 Nem vitatkozom veled, mert igazad van, csak nem akartam bonyolítani.
Egyébként nem 40%. hanem a harmada. :-) -
Doktor Kotász #45 "Okoskodik a nénikéd. Inkább értenéd meg, hogy a kis intenzitású sugárzó anyag kezelése nem olyan kritikus, mint a nagy intenzitásúé. Még akkor sem, ha több van belőle."
Nem egyszerűen több van belőle, hanem rengeteg. A nukleáris hulladék 98% ebből áll. A kiégett hasadóanyag, az elférne egy nagyobb szobában.
A tárolókban hordókban helyezik el a primer hűtővizet, a sok szemetet, amivel"megfogták" a hasadóanyagot, stb. Védőruhák, gázálarcok, minden amit eltudsz képzelni. Ha valóban a kiégett hasadóanyagok elhelyezése vagy az újrahasznosítása lenne a probléma, akkor építenének egy szobát az erőműhöz kétméteres betonfallal, meg ólomköpennyel, azt csókolom.
Ezek az erőművek annyi nukleáris hulladékot termelnek, mint egy falu kommunális hulladékot. Csak ez rádióaktív, és kell vele valamit csinálni. De ha nem így lenne, akkor nem lenne probléma sem, hogy hová építsék a lerakót. Egy szoba az erőműben, azt kész... Csak a helyzet nem ilyen egyszerű...
Félre ne értsd, atomerőműpárti vagyok.
Csak a hulladékkezelésükről tévesek az információid. -
#44
Lapfold LOL :) -
Doktor Kotász #43 Idézet wikipediáról a CO2-avl kapcsolatban.
"Az üvegházhatás lényege, hogy az üvegházgázok a légkörbe belépő, és zömmel a látható fény tartományába eső napsugarakat nem nyelik el, a földfelszínről visszavert, nagyobb hullámhosszú infravörös sugárzás egy részét viszont igen. Ez a hőenergia az alsó légrétegekben marad. Ahogy nő az üvegházgázok koncentrációja, úgy egyre kevesebb hő távozik a világűrbe, az alsó légkör és a földfelszín pedig egyre inkább felmelegszik. A legfontosabb üvegházgázok: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a kén-hexafluorid (SF6), a halogénezett szénhidrogének (CFC-k), és az alsólégköri (troposzferikus) ózon"
*********************************
Hogy mit ír a wikipédia, az a legkevésbé sem érdekel. Ismerem az elméletet, nem egy parasztbácsi vagyok, akinek most valami nagy újdonságot mondtál.
Egyszerűen csak nem értek vele egyet.
Egyébként, ha a földfelszínről visszavert fénysugarakat elnyeli, attól a felső légkör melegedne fel majd száz kilométeres magasságban, de nem az az időjárás,m hanem az, ami a földfelszínen van. Azt az enyhén mínusz hőmérsékletű réteget a földfelszíntől elválasztja egy mínusz több tíz fokos vastag légréteg. Az időjárásunkat a pár kilométer magasságig érő légrétegek hőmérséklete határozza meg. És minél közelebb van a felszínhez, annál inkább.
Biológiai tény, hogy a kezdetekben a növényi élővilág alakult ki. A teljes légkör C02-ből állt. A mikroszkópikus élőlények termelte oxigént elnyelte a tengerek vastartama. Az így lekötött oxigén a légkör oxigénjének a többtízszerese. És ez az oxigén sem volt szabad, hanem CO2 formájában volt a légkörben. Az élet kialakulásának a kezdetén sokkal sűrűbb volt a légkör, és CO2, és némi szénhidrogénből állt. Oxigén semmi. Viszont nagyobb nyomáson csurig CO2-vel. Ha igazak lennének a modellek, és azt is figyelembe vesszük, hogy a nap 75%-on üzemelt a mai állapotához képest, akkor is pokoli melegnek kellett volna lennie, ha igaz lenne a CO2 üvegházhatása. -
Alvarez999 #42 Okoskodik a nénikéd. 
Inkább értenéd meg, hogy a kis intenzitású sugárzó anyag kezelése nem olyan kritikus, mint a nagy intenzitásúé. Még akkor sem, ha több van belőle.
"Uránium meg van annyi, hogy sose fogy el."
Ebben ne légy olyan biztos. Egyrészt az uránbányászat sem szanatórium az ott dolgozóknak, mert sugárzás bizony van, másrészt ha az államok észhez térnek és építenek egy rakás atomerőművet, akkor máris más lesz a helyzet. De feltételezem, hogy te ezt is sokkal jobban tudod.
#40 Kérlek, cáfold meg azt az érvelést, amit pl. Balumann idézett a Wikipediából a #37-ben. Nem kétlem, hogy ehhez is sokkal jobban értesz, mint a témát ismerő fizikusok. -
Alvarez999 #41 Ezzel némiképp vitatkoznék. A Mars tömege durván tizede a Földének, miközben a felülete nem ilyen arányban kisebb. Ily módon a magban lévő hasadóanyag nem volt képes pótolni a felszínről kisugárzott hőt, ezért gyorsabban hűlt a mag is. Vagyis nem fogyott el a nukleáris fűtőanyag, nem is fogyhatott el, hiszen a Föld és a Mars kora kb. azonos és a Föld magjában még javában folyik a hőtermelés. Ráadásul messzebb is kering a Naptól, vagyis kevesebb hőt kap tőle.
A légkör nemcsak a mágneses mező eltűnése miatt párolgott el, hanem azért is, mert a Marson a gravitáció a földinek kb. a 40%-a. Ezért a magaslégkörben lévő gázatomoknak vagy molekuláknak már lényegesen kisebb sebesség is elég volt a Mars végleges elhagyásához (kisebb a szökési sebesség). -
Doktor Kotász #40 "Ami abbéli kételyedet illeti, hogy a CO2 és társai nem okoznak üvegházhatást, hát ez eléggé meglepő, mivel az elnyelt ill. nem elnyelt hullámhosszakból ez elméleti úton is könnyen levezethető."
Nem vezethető le.
Annyit tapasztaltak, hogy a CO2 szintje is nőtt, meg a hőmérséklet is, azt felkiáltott az egyik greenpeaces, hogy megvan az összefüggés.
De tehette volna a felmelegedés mellé a hollywoodi színészek jövedelmét is, és akkor meg arról szólna ez a cikk, hogy kevesebbet kellene keresni a színészeknek. -
Doktor Kotász #39 "Ha ennyire értesz hozzá, akkor talán azt is tudod, hogy nem ártana különbséget tenned a nagy és a kis intenzitású, a hosszú és a rövid felezési idejű hulladékok között. Amikről te beszélsz, vagyis egyes kicserélt szerkezeti elemek, védőruhák stb. többségükben rövid felezési idejűek és alacsony intenzitásúak. Elég értelemszerű, hogy nem ezekre gondoltam, amikor az újrafelhasználható hulladékról írtam, hanem a jelenleg sajnos hulladékként kezelt kiégett fűtőrudakról. Ez viszont komoly érv a tenyésztő reaktorok mellett is, tekintettel a prognosztizált uránhiányra. Ami akkor sem kisebb gond, ha egyelőre az üzemeltetési költségeknek csak kis hányadát teszi ki az urán ára."
Most mit okoskodsz?
Az atomerőművek nukleáris hulladékként rengeteg ilyen fertőzött anyagot hoznak létre (védőruha, szerkezeti elemek, bizbasz) és ezeknek az elhelyezése okozza a problémát. Ezekből kurva sok keletkezik, és nem lehet kibaszni a szemétdombra.
Ezt a problémát, hogy a francba orvosolja azt, hogy újradúsítják a fűtőelemeket, meg plutóniumot csinálnak belőlük.
Attól még kurva sok rádióaktív szemét keletkezik.
Uránium meg van annyi, hogy sose fogy el. -
Doktor Kotász #38 A Marson azért változott meg az éghajlat, mert leállt a bolygó mágneses mezeje, mert a bolygó magja megszilárdult (elfogyott a nukleáris fűtőanyag) és a napszél elfújta a légkört. -
#37
Lehet, hogyha "nem csinálnánk semmit", akkor is lenne éghajlatváltozás, hiszen volt rá példa. De ennek nem ilyen gyorsan kellene történnie, hanem sokkal lassabban (ha jól tudom, ez a tudomány álláspontja ezzel).
Idézet wikipediáról a CO2-avl kapcsolatban.
"Az üvegházhatás lényege, hogy az üvegházgázok a légkörbe belépő, és zömmel a látható fény tartományába eső napsugarakat nem nyelik el, a földfelszínről visszavert, nagyobb hullámhosszú infravörös sugárzás egy részét viszont igen. Ez a hőenergia az alsó légrétegekben marad. Ahogy nő az üvegházgázok koncentrációja, úgy egyre kevesebb hő távozik a világűrbe, az alsó légkör és a földfelszín pedig egyre inkább felmelegszik. A legfontosabb üvegházgázok: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a kén-hexafluorid (SF6), a halogénezett szénhidrogének (CFC-k), és az alsólégköri (troposzferikus) ózon"
waterman: A korallok kihalásának nem csak a hőmérséklet növekedés a fő oka, hanem hogy ennek hatására változik a kémhatása (CO2 oldódás).
Szintén idézet wikipediaról:
"A savas vízben a csigák, rákok, korallok, kagylók és tengeri sünök nem tudják kiválasztani a vízből a vázuk felépítéséhez szükséges karbonátokat. Becslések szerint az antarktiszi korallok vázkiválasztó képességének csökkenése 50-100 éven belül akár az 50%-ot is elérheti. A számos hal- és bálnafaj táplálékául szolgáló parányi szárnyas csigák, a pteropodák, könnyen az óceán savasodásának áldozatává válhatnak. Az óceánok savasodása mellett felmelegedésük is jelentős változásokat okoz. A korallok a vízhőmérséklet emelkedésének hatására kilökik szervezetükből az őket színező algákat, amelyeket addig befogadtak. Ez a jelenség fehéredés néven ismert." -
Alvarez999 #36 Ha ennyire értesz hozzá, akkor talán azt is tudod, hogy nem ártana különbséget tenned a nagy és a kis intenzitású, a hosszú és a rövid felezési idejű hulladékok között. Amikről te beszélsz, vagyis egyes kicserélt szerkezeti elemek, védőruhák stb. többségükben rövid felezési idejűek és alacsony intenzitásúak. Elég értelemszerű, hogy nem ezekre gondoltam, amikor az újrafelhasználható hulladékról írtam, hanem a jelenleg sajnos hulladékként kezelt kiégett fűtőrudakról. Ez viszont komoly érv a tenyésztő reaktorok mellett is, tekintettel a prognosztizált uránhiányra. Ami akkor sem kisebb gond, ha egyelőre az üzemeltetési költségeknek csak kis hányadát teszi ki az urán ára.
Ami abbéli kételyedet illeti, hogy a CO2 és társai nem okoznak üvegházhatást, hát ez eléggé meglepő, mivel az elnyelt ill. nem elnyelt hullámhosszakból ez elméleti úton is könnyen levezethető. Inkább arról van szó, hogy nem szabadna minden felmelegedést az üvegházhatás számlájára írni, hiszen ott van még a pólusok albedóváltozása és az a tény, hogy az éghajlat emberi beavatkozás nélkül is hajlamos ingadozni akár már rövid távon is. Erre természetesen nagyon rá tud segíteni pl. az, hogy a csökkenő havas napok és területek ott is csökkentik a Föld albedóját, ahol ez a nagyobb beesési szög miatt erősebb felmelegedést okoz. Ilyen körülmények között az üvegházhatást okozó gázok növekedése akár egyfajta lavinahatást is elindíthatnak, és ez itt a nagy baj. -
wolruf #35 Storno :) Google: snow-less mount Fuji. Elnézést :D -
wolruf #34 "a hegyen is van jég, és az is elolvad, ami belemegy az óceánba" - miért van a Fuji hegyen (Fuji-san :) ) mindig szárazság, amikor Google Earthben megnézem? :) A fotókon szinte mindig hófödte a sapkája.