Egyre súlyosabb következményeket jósol az IPCC
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#143
Kara kánként folytatom tanításom.
#142
A példában szereplõ elektromos autómotor 2800 fordulat/perc maximális fordulatra képes, nyomatéka 26.4 Nm. 7,5 kW névleges teljesítménnyel, és 62 kilós súllyal. az ára kb. 140-160 ezer, forgalmazótól függõen.
A 12V/150Ah ólomakkumulátor darabonkénti ára 55-65 ezer körül van. Hat darab kell, összesen 330-390 ezer forint értékben, a súlyuk összesen 250 kiló körül van.
A lítium akkuból kell 23 db 3.2V/90Ah. Ez kb. 46 kilométerre elég. Ennek az akkunak darabonkénti ára 30-35 ezer körül van. 23 darab ára 690-805 ezer forint, az összsúlyuk kb. 70 kiló.
Ebbõl már látható, az egyszeri beruházás az akkumulátornál ólmosból jóval kisebb, de az csak a fele, talán a harmada ideig bírja mint a lítiumos.
A 12V/150Ah ólomakkumulátor darabonkénti ára 55-65 ezer körül van. Hat darab kell, összesen 330-390 ezer forint értékben, a súlyuk összesen 250 kiló körül van.
A lítium akkuból kell 23 db 3.2V/90Ah. Ez kb. 46 kilométerre elég. Ennek az akkunak darabonkénti ára 30-35 ezer körül van. 23 darab ára 690-805 ezer forint, az összsúlyuk kb. 70 kiló.
Ebbõl már látható, az egyszeri beruházás az akkumulátornál ólmosból jóval kisebb, de az csak a fele, talán a harmada ideig bírja mint a lítiumos.
#141
Én a sebességváltás motoron belüli módját próbáltam elmagyarázni. Nem a nyomaték miatt, hanem azért, mert minden motornak van egy használható fordulatszám-tartománya. Egyszerûen ez a tartomány túl kicsi ahhoz, hogy nullától 80 km/h -ig folyamatosan hajtsa a kocsit.
#140
Az a film természettudományos szemmel egy rossz vicc.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#139
"A másik hasonló a holnapután volt. Ha a ritka hideg levegõ leáramlana..."
Abban a filmben a ritka, hideg levegõ nem leáramlott, hanem a légkör, fentrõl kezdve hirtelen lehûlt.
Ettõl persze lehet hülyeség az a film is.
Abban a filmben a ritka, hideg levegõ nem leáramlott, hanem a légkör, fentrõl kezdve hirtelen lehûlt.
Ettõl persze lehet hülyeség az a film is.
Kara kánként folytatom tanításom.
#138
Ja és most akkor a CO2 elnyeli a hõsugarat és azt meg kisugározza, de akkor az miért csak a felsõ légréteget melegíti? Hiszen, ha feltudott jutni odáig a hullám, akkor le is tud jönni a felszínig. Vagy van vmi spéci szög, amilyen irányba kidobja a fotont?
#137
Egy személyautó nyomatékigényét ne hasonlítsd egy mozdonyéhoz. Egy mozdonynál a nyomaték/teljesítmény hányadosa sokkal nagyobb, mint egy személyautónál. Éppen ezért a kerekeket erõátvitel és váltó nélkül is meg lehet hajtani, ami kisebb veszteséget jelent.
Villanyautót ólomakkumulátorral meghajtani eleve halott ötlet, hiába vannak próbálkozások. Li-ion nyerõbb.
Villanyautót ólomakkumulátorral meghajtani eleve halott ötlet, hiába vannak próbálkozások. Li-ion nyerõbb.
#136
Kéne az oldalra egy némító funkció, hogy kiválaszthassam azokat, akiknek több kommentjére nem vagyok kíváncsi. Hasznos lenne sztem. Vagy már van?
#135
És természetesen te magad számoltad, vagy legalábbis láttad, hogy valaki behelyettesít a mai elfogadott klímamodellbe. Vagy csak olvastad, hogy vki megírta, hogy õ látta azt ahogyan vki megkér vkit, h csinálja meg?
#134
"A villanyautó globálisan nem környezetbarátabb, csak lokálisan mert a kipuffogócsõ helyett a szénerõmû füstölög. A városban kisebb lenne a szmog, de akkor is "füstölne", csak nem a belvárosban, hanem a réten."
De igen, globálisan is az, legalábbis akkor, ha nem ólomakkumulátorral van felszerelve. Az erõmû lényegesen jobb hatásfokkal használja fel a hõenergiát, mint a gépkocsi. Egyrészt a mérete miatt, másrészt a hulladékhõt is hasznosítja (pl. távfûtés), ami a gépkocsinál elvész. Nem mellékesen a fajlagos károsanyag-kibocsájtása is kisebb, mint a jól-rosszul beállított autóké, mert hatékonyabb szûrõket lehet felszerelni rá. A gépkocsiban az erõátvitel komoly veszteséget okoz, az elektromos autó kerekeit pedig a villanymotor közvetlenül hajtja meg.
Ezzel szemben az akkumulátor és az áramelosztás vesztesége áll, ami kisebb, mint a hagyományos autók vesztesége. De ha a veszteségek azonosak lennének, a kisebb környezetszennyezés miatt még akkor is megérné a dolog.
De igen, globálisan is az, legalábbis akkor, ha nem ólomakkumulátorral van felszerelve. Az erõmû lényegesen jobb hatásfokkal használja fel a hõenergiát, mint a gépkocsi. Egyrészt a mérete miatt, másrészt a hulladékhõt is hasznosítja (pl. távfûtés), ami a gépkocsinál elvész. Nem mellékesen a fajlagos károsanyag-kibocsájtása is kisebb, mint a jól-rosszul beállított autóké, mert hatékonyabb szûrõket lehet felszerelni rá. A gépkocsiban az erõátvitel komoly veszteséget okoz, az elektromos autó kerekeit pedig a villanymotor közvetlenül hajtja meg.
Ezzel szemben az akkumulátor és az áramelosztás vesztesége áll, ami kisebb, mint a hagyományos autók vesztesége. De ha a veszteségek azonosak lennének, a kisebb környezetszennyezés miatt még akkor is megérné a dolog.
#133
Elõször is, váltóra és erõátvitelre mindig szükség van, az elektromos autónál is. Ha egy motor+kuplung+váltó(a klasszikus) megoldás helyett a motorokat a kerékagyba építed be, akkor több sebességfokozatú motorokra van szükséged, valahogy úgy, mint a Kandó-mozdonyokon. Megspórolod a váltó és erõátvitel súlyát, de a több motor súlya összeadódik. Nincs igazi megtakarítás.
Energia
Egy elektromos autó energia igénye útviszonyoktól, vezetési stílustól, forgalmi helyzettõl függõen kb. 100-200 Wh/km között alakul. A 100 Wh/km-es értékkel általában az elektromos gépkocsik gyártói - forgalmazói számolnak, hogy kedvezõbb színben tüntessék fel a hatótávolság adataikat.
Ha gyakorlati értékekkel akarunk dolgozni, akkor a 150 Wh/km jó közelítésnek tûnik. Nézzük meg, hogy mennyi energiát tudunk magunkkal vinni! Egy 12V/150Ah akkumulátorban névleg 12*150 = 1800Wh-nyi energia található. Ezt azonban nem célszerû az utolsó cseppig elhasználni, mert az erõteljesen csökkenti az akkumulátor várható élettartamát. Szintén jó gyakorlati közelítés, ha a ténylegesen felhasználható energia mennyiségét 1500Wh-nak vesszük, vagyis 12V-os akkumulátornál Ah-ként 10Wh energiával kalkulálhatunk.
A fenti számokból következik, hogy egy 12V/150Ah akkumulátorban tárolt energia biztonsággal elegendõ egy 10km-es út megtételére.
Nézzünk egy gyakorlati példát: Van egy 7.5kW-os 72V-os motorral szerelt gépkocsink, 6 db 12V/150Ah savzselés ólomakkumulátorral. Az ebben tárolt energia mennyisége 9kWh. A becsült biztonsággal megtehetõ hatótávolság 60 km (9000/150). Ha az akkumulátorok viszonylag újak, jó kondícióban vannak, kíméletesen vezetünk és még az idõ is elég meleg (hidegben ugyanis jelentõsen lecsökken az ólomakkumulátorok teljesítménye), nem elképzelhetetlen, hogy akár 100 km-t is megtehetünk egy töltéssel.
Egy 7.5 kW/72V -os motor, 6 db 12V/150Ah -ás ólomakkuval, max. 70-80 km/h végsebességet tud adni, 60km -es hatótávval. A beépítendõ tömeg (motor+akku+elektronika) katalógus szerint összesen 310 kg!
Összehasonlításul: egy Trabant motor kb. 40 kiló, a benzintartálya (26 literes) feltöltve nem éri el a 30 kilót. Ez összesen kb. 70 kiló. A Trabant személyes méréseim szerint max. 8 litert fogyasztott százon, egy tank benzinnel 400-450 km távot teljesített.
Energia
Egy elektromos autó energia igénye útviszonyoktól, vezetési stílustól, forgalmi helyzettõl függõen kb. 100-200 Wh/km között alakul. A 100 Wh/km-es értékkel általában az elektromos gépkocsik gyártói - forgalmazói számolnak, hogy kedvezõbb színben tüntessék fel a hatótávolság adataikat.
Ha gyakorlati értékekkel akarunk dolgozni, akkor a 150 Wh/km jó közelítésnek tûnik. Nézzük meg, hogy mennyi energiát tudunk magunkkal vinni! Egy 12V/150Ah akkumulátorban névleg 12*150 = 1800Wh-nyi energia található. Ezt azonban nem célszerû az utolsó cseppig elhasználni, mert az erõteljesen csökkenti az akkumulátor várható élettartamát. Szintén jó gyakorlati közelítés, ha a ténylegesen felhasználható energia mennyiségét 1500Wh-nak vesszük, vagyis 12V-os akkumulátornál Ah-ként 10Wh energiával kalkulálhatunk.
A fenti számokból következik, hogy egy 12V/150Ah akkumulátorban tárolt energia biztonsággal elegendõ egy 10km-es út megtételére.
Nézzünk egy gyakorlati példát: Van egy 7.5kW-os 72V-os motorral szerelt gépkocsink, 6 db 12V/150Ah savzselés ólomakkumulátorral. Az ebben tárolt energia mennyisége 9kWh. A becsült biztonsággal megtehetõ hatótávolság 60 km (9000/150). Ha az akkumulátorok viszonylag újak, jó kondícióban vannak, kíméletesen vezetünk és még az idõ is elég meleg (hidegben ugyanis jelentõsen lecsökken az ólomakkumulátorok teljesítménye), nem elképzelhetetlen, hogy akár 100 km-t is megtehetünk egy töltéssel.
Egy 7.5 kW/72V -os motor, 6 db 12V/150Ah -ás ólomakkuval, max. 70-80 km/h végsebességet tud adni, 60km -es hatótávval. A beépítendõ tömeg (motor+akku+elektronika) katalógus szerint összesen 310 kg!
Összehasonlításul: egy Trabant motor kb. 40 kiló, a benzintartálya (26 literes) feltöltve nem éri el a 30 kilót. Ez összesen kb. 70 kiló. A Trabant személyes méréseim szerint max. 8 litert fogyasztott százon, egy tank benzinnel 400-450 km távot teljesített.
#132
Tényleg ennyire nem érted meg azt, amit írtam? <#vigyor4>
Felsoroltam jópár tényezõt, amelyek miatt egy bolygó hõmérsékletét nem kizárólag az atmoszférikus gázok határozzák meg, ill. amelyek a hõmérsékletet elég jól stabilizálják. Azt is leírtam, hogy lavinaeffektus megindulát okozza (vagy a modellek szerint okozhatja) már egészen kis mértékû hõmérséklet-emelkedés is. Kb. úgy, ahogyan a kiegyensúlyozott kétkarú mérlegre elég egy légynek rászállnia ahhoz, hogy a mérleg teljesen átbillenjen az egyik oldalra.
"akkor ha 2-300%-al több CO2 lenne a légkörben, azaz a jelenlegi majd ezerszerese, két-három atmoszféra nyomáson, az milyen hõmérsékletet eredményezne? Olyat, aminél elpárolognának az óceánok..."
Csak te, egyedül te beszélsz folyton arról, mi lenne, ha a jelenlegi CO2 ezerszerese lenne a légkörben, ráadásul 2-3 atmoszféra nyomáson. Nem fér a fejembe, honnan a fészkes fenébõl veszed, hogy ezerszereséne nõne a CO2 mennyisége, a klímakutatók egyike sem errõl beszél. Ám miután eleve nem tudhatod, max. találgathatod, mi lenne ezerszeres CO2 mennyiség és 2-3-szoros nyomás esetén, így az ebbõl levont következtetéseid relevanciája erõsen konvergál a nullához.
Arról a szarvashibáról már végképp nem is beszélve, hogy a jelenleginél 2-300%-kal több CO2 nem jelenti a jelenlegi mennyiség ezerszeresét, hanem csak 3-4-szeresét. Vedd elõ a zsebszámológépedet.
Felsoroltam jópár tényezõt, amelyek miatt egy bolygó hõmérsékletét nem kizárólag az atmoszférikus gázok határozzák meg, ill. amelyek a hõmérsékletet elég jól stabilizálják. Azt is leírtam, hogy lavinaeffektus megindulát okozza (vagy a modellek szerint okozhatja) már egészen kis mértékû hõmérséklet-emelkedés is. Kb. úgy, ahogyan a kiegyensúlyozott kétkarú mérlegre elég egy légynek rászállnia ahhoz, hogy a mérleg teljesen átbillenjen az egyik oldalra.
"akkor ha 2-300%-al több CO2 lenne a légkörben, azaz a jelenlegi majd ezerszerese, két-három atmoszféra nyomáson, az milyen hõmérsékletet eredményezne? Olyat, aminél elpárolognának az óceánok..."
Csak te, egyedül te beszélsz folyton arról, mi lenne, ha a jelenlegi CO2 ezerszerese lenne a légkörben, ráadásul 2-3 atmoszféra nyomáson. Nem fér a fejembe, honnan a fészkes fenébõl veszed, hogy ezerszereséne nõne a CO2 mennyisége, a klímakutatók egyike sem errõl beszél. Ám miután eleve nem tudhatod, max. találgathatod, mi lenne ezerszeres CO2 mennyiség és 2-3-szoros nyomás esetén, így az ebbõl levont következtetéseid relevanciája erõsen konvergál a nullához.
Arról a szarvashibáról már végképp nem is beszélve, hogy a jelenleginél 2-300%-kal több CO2 nem jelenti a jelenlegi mennyiség ezerszeresét, hanem csak 3-4-szeresét. Vedd elõ a zsebszámológépedet.
#131
"Ma már csak az árral van gond,a suly illetve teljesitmény nem probléma.A kapacitást csak az akuk ára korlátozza,200 kilóméter megtételéhez kb 4 millio forintnyi akkura van szükség,ez a probléma.A suly kb pont annyi mint egy belsö égésü motornál.Akuk mondjuk nehezek 200-300 kilo,viszont a belsöégésü motor,a váltó,a kipufogó rendszer súlya kb ugyan ennyi.A villanymotor sulya pedig kb 50-60 kg."
A villanyautó globálisan nem környezetbarátabb, csak lokálisan mert a kipuffogócsõ helyett a szénerõmû füstölög. A városban kisebb lenne a szmog, de akkor is "füstölne", csak nem a belvárosban, hanem a réten.
Egyébként egy tehén annyi CO2-t termel, mint nyolc személyautó.
A CO2-rõl leírtam a véleményem, hogy nem ez okozza a felmelegedést, de aki elhiszi, az legalább gondolja is végig, hogy miben hisz!
A villanyautó globálisan nem környezetbarátabb, csak lokálisan mert a kipuffogócsõ helyett a szénerõmû füstölög. A városban kisebb lenne a szmog, de akkor is "füstölne", csak nem a belvárosban, hanem a réten.
Egyébként egy tehén annyi CO2-t termel, mint nyolc személyautó.
A CO2-rõl leírtam a véleményem, hogy nem ez okozza a felmelegedést, de aki elhiszi, az legalább gondolja is végig, hogy miben hisz!
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#130
"De a vénuszi nyomásnak még akkor is csak az apró töredékén, mert az általam hasraütésbõl írt 1MPa is erõs túlzás. Tehát a logikád nagyon hibás. Légy szíves, figyelmesen olvasd el, amit írtam, számolj kicsit utána az arányoknak és úgy reagálj, mert így kevés értelme van."
Tényleg ilyen értetlen vagy?
Ha pártized százaléknyi CO2-t a jelenlegi modellek 5-6 fokos felmelegedést jósolnak, akkor ha 2-300%-al több CO2 lenne a légkörben, azaz a jelenlegi majd ezerszerese, két-három atmoszféra nyomáson, az milyen hõmérsékletet eredményezne? Olyat, aminél elpárolognának az óceánok...
Az szerinted mekkora nyomást eredményezne?
Fõleg úgy, hogy a vízpára sokkal inkább megtartja a hõt...
De mivel ez nem történt meg, nem igaz, hogy a CO2 ilyen üvegházhatást okozna.
Tényleg ilyen értetlen vagy?
Ha pártized százaléknyi CO2-t a jelenlegi modellek 5-6 fokos felmelegedést jósolnak, akkor ha 2-300%-al több CO2 lenne a légkörben, azaz a jelenlegi majd ezerszerese, két-három atmoszféra nyomáson, az milyen hõmérsékletet eredményezne? Olyat, aminél elpárolognának az óceánok...
Az szerinted mekkora nyomást eredményezne?
Fõleg úgy, hogy a vízpára sokkal inkább megtartja a hõt...
De mivel ez nem történt meg, nem igaz, hogy a CO2 ilyen üvegházhatást okozna.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#129
Az ár mellett gond még az akkuk térfogata is. A Li-ion akkuk nem nehezek, viszont sok helyet foglalnak el. Így az autó gyártója vagy lemond a csomagtartóról - ami pl. es Tesla Roadster esetén nem nagy baj, de egy hétköznapi használatra szánt autónál már annál inkább az -, vagy megnöveli a kocsi térfogatát, ami egyben nagyobb tömeget és közegellenállást, azaz nagyobb fogyasztást jelent.
#128
"Az elektromos autóknál nem a motorral és a meghajtással van probléma, hanem az energia-tárolással. Egyszerûen a mai akkuk nehezek, és túl kicsi a kapacitásuk. Míg egy átlagos kis kocsi egy 40 literes benzin, vagy dízeltartállyal elmegy legalább 600 kilométert, addig egy elektromos autó ritkán tud többet mint 200 kilométert egy töltéssel. Ráadásul az akkuja jóval súlyosabb, ami holt teher."
Ma már csak az árral van gond,a suly illetve teljesitmény nem probléma.A kapacitást csak az akuk ára korlátozza,200 kilóméter megtételéhez kb 4 millio forintnyi akkura van szükség,ez a probléma.A suly kb pont annyi mint egy belsö égésü motornál.Akuk mondjuk nehezek 200-300 kilo,viszont a belsöégésü motor,a váltó,a kipufogó rendszer súlya kb ugyan ennyi.A villanymotor sulya pedig kb 50-60 kg.
Ma már csak az árral van gond,a suly illetve teljesitmény nem probléma.A kapacitást csak az akuk ára korlátozza,200 kilóméter megtételéhez kb 4 millio forintnyi akkura van szükség,ez a probléma.A suly kb pont annyi mint egy belsö égésü motornál.Akuk mondjuk nehezek 200-300 kilo,viszont a belsöégésü motor,a váltó,a kipufogó rendszer súlya kb ugyan ennyi.A villanymotor sulya pedig kb 50-60 kg.
#127
Mellesleg az angol nyelvû Wikpedia a magyarnál sokkal, de sokkal részletesebben és érthetõbben írja le az üvegházhatást. Ezzel is lehet vitatkozni, csak éppen nem érdemes, mert akkor csak a fizikát, a termodinamikát és a kvantumfizikát kellene újraírnia annak, aki a leírással nem ért egyet...
http://en.wikipedia.org/wiki/Greenhouse_effect
http://en.wikipedia.org/wiki/Greenhouse_effect
#126
Természetesen az is messzemenõen hamis állítás lenne, hogy egy bolygó hõmérsékletét csak a légkörében találhato üvegházgázok mennyisége határozza meg. Ha ez így lenne, akkor az õsi Föld megfagyott volna, sõt a mai is fagyos lenne. Na de ezt senki nem is állítja. Az alábbi tényezõk játszanak még közre:
1) A Föld ma is több hõt sugároz a világûrbe, mint amennyit a Napból kap. Ennek oka a Föld belsejében zajló nukleáris hasadás keltette hõ. Az õsi Föld esetén ez fokozottan így volt, mert mára a hasadóanyag egy része elbomlott.
2) Nem néztem utána, de úgy tudom, hogy az üvegházhatás nem egyenesen arányos az üvegházgázok mennyiségével. Vagyis tízszeres koncentráció nem jelent tízszeres megfogott hõmennyiséget.
3) A hõsugárzással leadott hõmennyiség a hõmérséklet (Kelvin skálán!) negyedik hatványával arányos. Tehát kétszeres hõmérsékleten egy adott felület 16-szoros hõmennyiséget sugároz ki. Ez korlátok között tartja a hõmérséklet emelkedését.
Ezekbõl az következik, hogy maga az üvegházhatás csak kis mértékben emeli a Föld hõmérsékletét. A baj ott van, hogy ez a kis mérték elindíthat egy lavinahatást, elsõsorban a hó- és jégtakarók olvadását. Ez csökkenti a Föld albedóját, ami több befogott hõt eredményez. Ennek hatására nõ a CO2 koncentráció, ami további olvadást eredményez stb.
Az egyenlítõi növényzet csökkenése nem olyan drasztikus hatású, mint sokan állítják, mert ezt némiképp ellensúlyozza a mérsékelt égövi vegetáció növekedése.
1) A Föld ma is több hõt sugároz a világûrbe, mint amennyit a Napból kap. Ennek oka a Föld belsejében zajló nukleáris hasadás keltette hõ. Az õsi Föld esetén ez fokozottan így volt, mert mára a hasadóanyag egy része elbomlott.
2) Nem néztem utána, de úgy tudom, hogy az üvegházhatás nem egyenesen arányos az üvegházgázok mennyiségével. Vagyis tízszeres koncentráció nem jelent tízszeres megfogott hõmennyiséget.
3) A hõsugárzással leadott hõmennyiség a hõmérséklet (Kelvin skálán!) negyedik hatványával arányos. Tehát kétszeres hõmérsékleten egy adott felület 16-szoros hõmennyiséget sugároz ki. Ez korlátok között tartja a hõmérséklet emelkedését.
Ezekbõl az következik, hogy maga az üvegházhatás csak kis mértékben emeli a Föld hõmérsékletét. A baj ott van, hogy ez a kis mérték elindíthat egy lavinahatást, elsõsorban a hó- és jégtakarók olvadását. Ez csökkenti a Föld albedóját, ami több befogott hõt eredményez. Ennek hatására nõ a CO2 koncentráció, ami további olvadást eredményez stb.
Az egyenlítõi növényzet csökkenése nem olyan drasztikus hatású, mint sokan állítják, mert ezt némiképp ellensúlyozza a mérsékelt égövi vegetáció növekedése.
#125
"Az élet keletkezésekor itt is 90%-ban CO2 alkotta a légkört, sokkal magasabb nyomáson..."
De a vénuszi nyomásnak még akkor is csak az apró töredékén, mert az általam hasraütésbõl írt 1MPa is erõs túlzás. Tehát a logikád nagyon hibás. Légy szíves, figyelmesen olvasd el, amit írtam, számolj kicsit utána az arányoknak és úgy reagálj, mert így kevés értelme van.
"Szerinted itt mekkora lenne a nyomás, ha az óceánok elpárolognának?"
De soha nem párologtak el, mert itt nincs akkora hõmérséklet. Így olyan feltételezésekbe bonyolódsz, amelyek teljesen irrelevánsak.
#122: Ezt én is jól tudom, nem vagyok egy tudatlan parasztbácsi. <#vigyor> Csak hát amit itt írsz, az a legcsekélyebb mértékben sem cáfolja azt, amit én írtam. Az ellenben, amit én írtam, cáfolja a te állításodat.
De a vénuszi nyomásnak még akkor is csak az apró töredékén, mert az általam hasraütésbõl írt 1MPa is erõs túlzás. Tehát a logikád nagyon hibás. Légy szíves, figyelmesen olvasd el, amit írtam, számolj kicsit utána az arányoknak és úgy reagálj, mert így kevés értelme van.
"Szerinted itt mekkora lenne a nyomás, ha az óceánok elpárolognának?"
De soha nem párologtak el, mert itt nincs akkora hõmérséklet. Így olyan feltételezésekbe bonyolódsz, amelyek teljesen irrelevánsak.
#122: Ezt én is jól tudom, nem vagyok egy tudatlan parasztbácsi. <#vigyor> Csak hát amit itt írsz, az a legcsekélyebb mértékben sem cáfolja azt, amit én írtam. Az ellenben, amit én írtam, cáfolja a te állításodat.
#124
Az élet keletkezésekor itt is 90%-ban CO2 alkotta a légkört, sokkal magasabb nyomáson...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#123
"Te ismét csak feltételezéseket és következtetéseket írsz, mely utóbbiak ráadásul nagyon hibásak. Vénuszi éghajlatról írsz, ami óriási túlzás. A Földön a légnyomás kb. 100kPa, a Vénuszon 9.3MPa, vagyis a földinek a 93-szorosa. Ráadásul a CO2 parciális nyomása még a 90-szeres aránynál is nagyságrendekkel nagyobb a Vénuszon, hiszen ott a légkör 96%-a CO2, míg a Földön csak 0.038%-a. Ezen felül a Vénusz nem kicsit közelebb kering a Naphoz, a Napból felvett hõsugárzás pedig a távolság négyzetével nõ vagy csökken."
Szerinted itt mekkora lenne a nyomás, ha az óceánok elpárolognának?
Szerinted itt mekkora lenne a nyomás, ha az óceánok elpárolognának?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#122
"Tehát - amint te is utalsz rá - az óceánok vize nem csökkenti a hõmérsékletet, hanem csak csillapítja az ingadozásokat. Ettõl még melegszik a klíma, ha az alsóbb légrétegek több IR sugarat fognak meg abból, amit a szárazföldek és a tengerek kisugároznak."
Ezt én is így gondolom. Azért írtam, hogy nélküle 100 fok is lehetne a napi hõingadozás. De nem csak a napi hõingadozást küszöböli ki, hanem az egyenlítõtõl szállít hõt a mérsékel éghajlatokra. Lásd Hurrikánok. A föld forgása miatt keletrõl nyugatra és délrõl északra haladnak. Ezért nem sújtják az USA nyugati partvidékét, és Európát.
De jelentõs hõt szállítanak délrõl Északra. A hurikánok lényege, hogy ha az Óceán hõmérséklete egy adott hõmérséklet felé emelkedik (26 fok környéke) akkor a szelek és a párolgás intenzíven hoz létre felhõzetet, ami erõsödõ szelet gerjeszt, ami további párolgást eredményez (a szél lefújja az oceán tetejérõl a vizet vagy hogy mondjam). Ez egy öngerjesztõ folyamat. Az Óceán elnyeli a hõt és hurrikánnak elszállítja a kontinensekig, ahol elveszti az erejét, mert nincs alatta már az óceán, ami táplálja.
Szóval az óceánok határozzák meg leginkább az idõjárásunk.
Ezt én is így gondolom. Azért írtam, hogy nélküle 100 fok is lehetne a napi hõingadozás. De nem csak a napi hõingadozást küszöböli ki, hanem az egyenlítõtõl szállít hõt a mérsékel éghajlatokra. Lásd Hurrikánok. A föld forgása miatt keletrõl nyugatra és délrõl északra haladnak. Ezért nem sújtják az USA nyugati partvidékét, és Európát.
De jelentõs hõt szállítanak délrõl Északra. A hurikánok lényege, hogy ha az Óceán hõmérséklete egy adott hõmérséklet felé emelkedik (26 fok környéke) akkor a szelek és a párolgás intenzíven hoz létre felhõzetet, ami erõsödõ szelet gerjeszt, ami további párolgást eredményez (a szél lefújja az oceán tetejérõl a vizet vagy hogy mondjam). Ez egy öngerjesztõ folyamat. Az Óceán elnyeli a hõt és hurrikánnak elszállítja a kontinensekig, ahol elveszti az erejét, mert nincs alatta már az óceán, ami táplálja.
Szóval az óceánok határozzák meg leginkább az idõjárásunk.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#121
Azért én ennyire vad dolgokban nem hiszek, csak abban, hogy egy természeti katasztrófa kiírthat egy teljes civilizációt.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#120
Csak, a klíma modellek szerint, ha 90%-ban CO2 a légkör, és kétszer és három atmoszféra a nyomás, akkor a hõmérséklet 400-500 fok...
Vagy valami horror, ahol nincs folyékony víz...
Vagy valami horror, ahol nincs folyékony víz...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#119
"Ha igaz lenne a CO2 modell, akkor mivel gyakorlatilag nem volt oxigén, és jóval sûrûbb volt a légkör (oxigén és szént vont ki belõle a fotoszintetizáló élõvilág, illetve azóta a világûrbe is szökött el anyag), hát képzelj el egy olyan súrú légkört, ahol 10szer több oxigén van jelen CO2 formályában, mint most oxigén, tehát mondjuk 3-4 atmoszférányi tömény CO2-t) és helyettesítsd be a népszerû klímamodellekbe! Vénuszi éghajlatnak kellene itt lennie, ami nem lehetséges, mert megjelent az élõvilág..."
Te ismét csak feltételezéseket és következtetéseket írsz, mely utóbbiak ráadásul nagyon hibásak. Vénuszi éghajlatról írsz, ami óriási túlzás. A Földön a légnyomás kb. 100kPa, a Vénuszon 9.3MPa, vagyis a földinek a 93-szorosa. Ráadásul a CO2 parciális nyomása még a 90-szeres aránynál is nagyságrendekkel nagyobb a Vénuszon, hiszen ott a légkör 96%-a CO2, míg a Földön csak 0.038%-a. Ezen felül a Vénusz nem kicsit közelebb kering a Naphoz, a Napból felvett hõsugárzás pedig a távolság négyzetével nõ vagy csökken.
Persze te az õsi Földrõl írsz, ezért hasraütésszerûen mondjuk azt, hogy az õsi Földön a légnyomás a mainak 10-szerese, vagyis 1MPa volt és az egész 96%-ban CO2-bõl állt. Ez még akkor is a mai Vénuszénak a kilencede, és akkor még nem vettük figyelembe azt, hogy akkoriban - mint korábban te is írtad - a Nap kb. a mai teljesítményének a 75%-ával sugárzott. Ez eleve 25%-kal alacsonyabb hõmérsékletet feltételez a Földön, természetesen nem a Celsius, hanem Kelvin skálán.
Na mármost, mindezen körülmények között ma a Vénusz felszíni átlaghõmérséklete csak 735 Kelvin fok, míg a mai Földé átlagosan 290, ha jól emlékszem. Így aztán abszolút hiteltelen az az állításod, hogy az õsi Földön, amely a mai Vénusz által a Napból kapott hõenergiának csak a 39%-át kapta, s amelyen a CO2 parciális nyomása a mai vénuszinak max. a tizede lehetett, a vénuszit akár csak megközelítõ hõmérsékleti viszonyok uralkodtak.
Te ismét csak feltételezéseket és következtetéseket írsz, mely utóbbiak ráadásul nagyon hibásak. Vénuszi éghajlatról írsz, ami óriási túlzás. A Földön a légnyomás kb. 100kPa, a Vénuszon 9.3MPa, vagyis a földinek a 93-szorosa. Ráadásul a CO2 parciális nyomása még a 90-szeres aránynál is nagyságrendekkel nagyobb a Vénuszon, hiszen ott a légkör 96%-a CO2, míg a Földön csak 0.038%-a. Ezen felül a Vénusz nem kicsit közelebb kering a Naphoz, a Napból felvett hõsugárzás pedig a távolság négyzetével nõ vagy csökken.
Persze te az õsi Földrõl írsz, ezért hasraütésszerûen mondjuk azt, hogy az õsi Földön a légnyomás a mainak 10-szerese, vagyis 1MPa volt és az egész 96%-ban CO2-bõl állt. Ez még akkor is a mai Vénuszénak a kilencede, és akkor még nem vettük figyelembe azt, hogy akkoriban - mint korábban te is írtad - a Nap kb. a mai teljesítményének a 75%-ával sugárzott. Ez eleve 25%-kal alacsonyabb hõmérsékletet feltételez a Földön, természetesen nem a Celsius, hanem Kelvin skálán.
Na mármost, mindezen körülmények között ma a Vénusz felszíni átlaghõmérséklete csak 735 Kelvin fok, míg a mai Földé átlagosan 290, ha jól emlékszem. Így aztán abszolút hiteltelen az az állításod, hogy az õsi Földön, amely a mai Vénusz által a Napból kapott hõenergiának csak a 39%-át kapta, s amelyen a CO2 parciális nyomása a mai vénuszinak max. a tizede lehetett, a vénuszit akár csak megközelítõ hõmérsékleti viszonyok uralkodtak.
#118
"És van más elméletük amivel ezt igazolni is tudják?"
Pont a CO2 elmélet nincs igazolva.
Az alapfelvetés az, hogy melegedés történt.
Pár a Greenpeacebõl kiöregedett tengerbiológus, és környezetvédõ bekeült az ENSZ kutatócsoportjába, hogy jó színben tûnjön fel a világszervezet a környezetszennyezési problémákkal kapcsolatban. Az a pár kutató elkiabálta magát, hogy a CO2 miatt van minden, mert ugye az növekedett, mint a hõmérséklet.
Azután kidolgozták azokat a modelleket, amik ezt a feltevést igazolják, és az összes prognózis ezeken az egyenleteken alapul.
Tehát nem az történt, hogy létezõ és elfogadott klímamodelleken kiszámoltak valamit, hanem létrehozták azt a modellt, ami kidobja azt az eredményt ami ma van a betáplált adatokból. A modellt pedig úgy találták ki, hogy beledrótozták a CO2 elméletet. Tehát egy hamis elmélettel, és egy hamis modellel a számukra fontos adatokkal levezették a jelent, és erre mondják azt, hogy tessék, itt a bizonyíték.
Te is létre tudsz hozni egy modellt, ha kiragadod a holywoodi sztárok fizetésének emelkedését, és az átlaghõmérséklet emelkedését, és azt mondod, hogy a kettõ között összefüggés van. Hamis a felvetés, hamis a modell, de a végeredmény a jelent hozza ki eredménynek, és döngetheted a melled, hogy tessék, bebizonyítottad tudományosan a globális felmelegedés okát.
Pont a CO2 elmélet nincs igazolva.
Az alapfelvetés az, hogy melegedés történt.
Pár a Greenpeacebõl kiöregedett tengerbiológus, és környezetvédõ bekeült az ENSZ kutatócsoportjába, hogy jó színben tûnjön fel a világszervezet a környezetszennyezési problémákkal kapcsolatban. Az a pár kutató elkiabálta magát, hogy a CO2 miatt van minden, mert ugye az növekedett, mint a hõmérséklet.
Azután kidolgozták azokat a modelleket, amik ezt a feltevést igazolják, és az összes prognózis ezeken az egyenleteken alapul.
Tehát nem az történt, hogy létezõ és elfogadott klímamodelleken kiszámoltak valamit, hanem létrehozták azt a modellt, ami kidobja azt az eredményt ami ma van a betáplált adatokból. A modellt pedig úgy találták ki, hogy beledrótozták a CO2 elméletet. Tehát egy hamis elmélettel, és egy hamis modellel a számukra fontos adatokkal levezették a jelent, és erre mondják azt, hogy tessék, itt a bizonyíték.
Te is létre tudsz hozni egy modellt, ha kiragadod a holywoodi sztárok fizetésének emelkedését, és az átlaghõmérséklet emelkedését, és azt mondod, hogy a kettõ között összefüggés van. Hamis a felvetés, hamis a modell, de a végeredmény a jelent hozza ki eredménynek, és döngetheted a melled, hogy tessék, bebizonyítottad tudományosan a globális felmelegedés okát.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#117
"Az egész idõjárásunk a földközeli rétegek hõmérséklete. Ha itt jelentõs többlet keletkezne hõbõl, az eltávozna a középsõ -50 fokos rétegbe."
Ezzel kb. hazavágod azt a korábbi érvelésedet, miszerint:
"Az idõjárásunkat a pár kilométer magasságig érõ légrétegek hõmérséklete határozza meg. És minél közelebb van a felszínhez, annál inkább." (#43)
De ez is nem kicsit necces:
"A földfelszín közeli rétegek, amik az idõjárásunkért felelõsek, azoknak a hõmérsékletét az óceánok határozzák meg. Ha nem lenne óceán, akkor nappal 70 fok lenne, éjjel meg - 30..."
Az óceánok felszíne pedig - a hõmérséklete miatt - hõsugárzással viszonylag kevés hõt tud leadni, de a Nap hõsugárzását jó hatásfokkal képes elnyelni. A környezõ levegõvel konvekció útján cserél hõt, vagyis ha az alsó ill. legalsó légrétegek felmelegednek, akkor azok felmelegítik az óceánokat is. Ráadásul ami hõt kisugároz a vízfelszín, azt éppen az üvegházhatású gázok már az alsó légrétegekben megfogják - minél nagyobb a koncentrációjuk, annál több hõt fognak meg abból, amit a tenger felszíne kisugároz. .
Tehát - amint te is utalsz rá - az óceánok vize nem csökkenti a hõmérsékletet, hanem csak csillapítja az ingadozásokat. Ettõl még melegszik a klíma, ha az alsóbb légrétegek több IR sugarat fognak meg abból, amit a szárazföldek és a tengerek kisugároznak.
Ezzel kb. hazavágod azt a korábbi érvelésedet, miszerint:
"Az idõjárásunkat a pár kilométer magasságig érõ légrétegek hõmérséklete határozza meg. És minél közelebb van a felszínhez, annál inkább." (#43)
De ez is nem kicsit necces:
"A földfelszín közeli rétegek, amik az idõjárásunkért felelõsek, azoknak a hõmérsékletét az óceánok határozzák meg. Ha nem lenne óceán, akkor nappal 70 fok lenne, éjjel meg - 30..."
Az óceánok felszíne pedig - a hõmérséklete miatt - hõsugárzással viszonylag kevés hõt tud leadni, de a Nap hõsugárzását jó hatásfokkal képes elnyelni. A környezõ levegõvel konvekció útján cserél hõt, vagyis ha az alsó ill. legalsó légrétegek felmelegednek, akkor azok felmelegítik az óceánokat is. Ráadásul ami hõt kisugároz a vízfelszín, azt éppen az üvegházhatású gázok már az alsó légrétegekben megfogják - minél nagyobb a koncentrációjuk, annál több hõt fognak meg abból, amit a tenger felszíne kisugároz. .
Tehát - amint te is utalsz rá - az óceánok vize nem csökkenti a hõmérsékletet, hanem csak csillapítja az ingadozásokat. Ettõl még melegszik a klíma, ha az alsóbb légrétegek több IR sugarat fognak meg abból, amit a szárazföldek és a tengerek kisugároznak.
#116
Lehet ,hogy a föld kihordott egy pár civilizáció már a hátán(lehet),csak nem tudunk továbblépni az emberi gondolkodáson,mivel, hogy emberek vagyunk,és muszáj!Sok könyvben olvastam már ilyeneket,hogy a föld az egy iskolala és a" tudomással" rendelkezõ lényeket emeli (persze ,hogy ha tud tanulni)egy magassab létezésnek egy álapotába,tehát az emberiségnek a túléléshez meg kell oldania a feladatot ,mint az iskolában a diák ,ha nem oldja meg a feladatát ,akkor elbukik.
Ime ezen a fórumon is látszik,hogy már majdnem tudunk gondolkodni.
A probléma adott ,neki kell állni!!!
Ime ezen a fórumon is látszik,hogy már majdnem tudunk gondolkodni.
A probléma adott ,neki kell állni!!!
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#115
"De az élet kialakulása idelyén CO2-bõl állt a légkör, amiben nem volt oxigén, és a légköri nyomás is többszöröse volt a jelenleginek. Ha a CO2 úgy hatna, ahogyan ma gondolják, akkor olyan meleg lett volna, hogy élet sem alakulhatott volna ki."
Vegyük példának a Yellowstone Park-ban gejzírjében lévõ baktériumotok, fortyog a víz, még is van élet benne...
Vegyük példának a Yellowstone Park-ban gejzírjében lévõ baktériumotok, fortyog a víz, még is van élet benne...
#114
És van más elméletük amivel ezt igazolni is tudják?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#113
Nem kell ahhoz szerzetesnek lenni, hogy az ember egy kicsit tovább lásson az orránál, elég ha EMBER! Mo. jelenleg a kizsákmányoló országok csoportjának tagja, de lassan a Föld lakosainak többségét alkotók is benyújtják majd az igényeiget - india, afrikai országok stb- és akkor mindenki a bõrén érzi, hogy mi az az ökológiai lábnyom. Most még azt mondod, hogy értem, ha átlag magyarként fogyasztana mindenki a Földön, akkor vagy 3 db Föld kellene, vagy logikus módon az egyharmaduk maradna csak életben. Ez most olyan távolinak tûnik, de ha a többiek hamarosan azt mondják majd: ,,Várjunk csak! Te csak ne használd el az én részem! Nekem is ugyanannyi jár!"
És ez egyre közelebbi, ahogy felzárkóznak a térségek, ezért fejlõdõ országok... Akkor vagy osztozkodsz és lemondasz a javak pocséklásáról, vagy kinyírjátok egymást egy háborúban, ahogy érzed..
Ja és itt nem csak energiáról van szó, élelem, ruha, plazmatévé... Sok sikert!
És ez egyre közelebbi, ahogy felzárkóznak a térségek, ezért fejlõdõ országok... Akkor vagy osztozkodsz és lemondasz a javak pocséklásáról, vagy kinyírjátok egymást egy háborúban, ahogy érzed..
Ja és itt nem csak energiáról van szó, élelem, ruha, plazmatévé... Sok sikert!
#112
Azért abba érdekes belegondolni, hogy mi maradt volna egy fejlett civilizációból, ha 500 ezer éve városokat építettek volna a földön, de kipusztultak volna.
Valószínûleg semmi.
Valószínûleg semmi.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#111
És majd jön a Meteor,és senkinek nem lesz igaza!2millió év múlva,ujra felbukkan valami lény ,itt a földön,az uj földön,aki majd el kezd parázni a globális felmelegedésen. és majd lesz ott is egy forum ahol ennnyi kurva sok okos ember van!!A ma élö emberek közül 120év múlva nem találsz élõt,mind az 5 milliárd elpatkol.....
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#110
"Márpedig az. Mérésekkel igazolható földtörténetileg is. Mikor CO2 cc. magas volt akkor a Föld is. Még laborban is igazolható. A gázok paramétereibõl kövtkezik. Eszem megáll mikor kimérthetõ eredményekkel mennek szembe az okostojások. Ennyi erõval állíthatnád, hogy az ég zöld."
Az igazolható, ha a hõmérséklet nõ, és elsivatagosodik a föld, akkor nõ a CO2, mert csökken a növényzet.
De az élet kialakulása idelyén CO2-bõl állt a légkör, amiben nem volt oxigén, és a légköri nyomás is többszöröse volt a jelenleginek. Ha a CO2 úgy hatna, ahogyan ma gondolják, akkor olyan meleg lett volna, hogy élet sem alakulhatott volna ki. De kialakult, tehát nem volt olyan meleg.
Az, hogy érdekes hírnek számít a sajtóban a világvége, meg a globális felmelegedés, attól népszerû ez a nézet. És ez már 20 éve megy, így felnõtt egy olyan tudóstársadalom, akiknek ez a kiindulási pontjuk. Ellenben még mindig rengeteg tudós gondolja úgy, hogy a CO2 és a felmelegedés között nincs összefüggés.
Az igazolható, ha a hõmérséklet nõ, és elsivatagosodik a föld, akkor nõ a CO2, mert csökken a növényzet.
De az élet kialakulása idelyén CO2-bõl állt a légkör, amiben nem volt oxigén, és a légköri nyomás is többszöröse volt a jelenleginek. Ha a CO2 úgy hatna, ahogyan ma gondolják, akkor olyan meleg lett volna, hogy élet sem alakulhatott volna ki. De kialakult, tehát nem volt olyan meleg.
Az, hogy érdekes hírnek számít a sajtóban a világvége, meg a globális felmelegedés, attól népszerû ez a nézet. És ez már 20 éve megy, így felnõtt egy olyan tudóstársadalom, akiknek ez a kiindulási pontjuk. Ellenben még mindig rengeteg tudós gondolja úgy, hogy a CO2 és a felmelegedés között nincs összefüggés.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#109
"A CO2-id nagy részét az esõerdõk megkötik, a többi üvegházhatású gázzal nem tudnak mit kezdeni a növénytakaró, mert a legtöbbnek sejt roncsoló hatása van, pl. a freon..."
Az esõerdõkbõl is egyre kevesebb van, tehát nem veszik fel.
De ettõl függetlenül nem a CO2 a hibás a felmelegedésért.
Az esõerdõkbõl is egyre kevesebb van, tehát nem veszik fel.
De ettõl függetlenül nem a CO2 a hibás a felmelegedésért.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#108
"Az RTL Klubbon épp egy témába vágó film megy: Támad a nap."
Na nekem a bemutatója is elég volt ahhoz, hogy ne nézzem meg. :-)
A másik hasonló a holnapután volt. Ha a ritka hideg levegõ leáramlana, akkor az azonnal fölmelegedne, mert nõne a nyomása. Mint a diesel motor, ahol a súrítés miatt felmelegszik a levegõ-üzemanyag keverék...
Na nekem a bemutatója is elég volt ahhoz, hogy ne nézzem meg. :-)
A másik hasonló a holnapután volt. Ha a ritka hideg levegõ leáramlana, akkor az azonnal fölmelegedne, mert nõne a nyomása. Mint a diesel motor, ahol a súrítés miatt felmelegszik a levegõ-üzemanyag keverék...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#107
Márpedig az. Mérésekkel igazolható földtörténetileg is. Mikor CO2 cc. magas volt akkor a Föld is. Még laborban is igazolható. A gázok paramétereibõl kövtkezik. Eszem megáll mikor kimérthetõ eredményekkel mennek szembe az okostojások. Ennyi erõval állíthatnád, hogy az ég zöld.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#106
"Ez így van. Amíg viszont az emberiség 90% olyan ostoba, mint most, addig marad a tömeges kihalás lehetõsége. Tele a forum olyanokkal, hogy ,,NA Nehogy Mán Én ne vegyem meg a hammert, plazmatévét, és a sok bizbaszt, ahhoz nekem mán igen is jogom van me' megérdemlem! Tegye rendbe más helyettem a dolgokat, politikus, tudosok, mit bánom én, csak nekem ne kelljen belátnom, hogy így nem élhetek Ja és a zöldek igenis engedják az atomot, me' én bepörgök, ha elmegy este a Gyõzike show, akkor is, ha aznap már annyi energiát fogyasztottam, mint egy hegyifalu" "
Te egytibeti kolostorból internetezõ szerzetes vagy?
Te egytibeti kolostorból internetezõ szerzetes vagy?
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#105
"A globális felmelegedés nem zárja ki egyes kisebb területek lehûlését. Londonban a Golf-áramlat miatt ma sokkal melegebb van, mint más, hasonló szélességi körön elhelyezkedõ területeken. Ha leáll a Golf-áramlat, akkor csökkenni fog London hõmérséklete, de a globális felmelegedés miatt még mindig melegebb lesz, mint lenne ma a Golf-áramlat nélkül."
Ha leállna a Golf-áramlat, akkor Londonban hideg lesz felmelegedés ide vagy felmelegedés oda...
Ha leállna a Golf-áramlat, akkor Londonban hideg lesz felmelegedés ide vagy felmelegedés oda...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#104
"A Nap meg felrobban ~4 milliárd év múlva, ezért már most kössük fel magunkat...
Az a lényeg hogy belátható idõn belül minden elfogy, ha meg nem akkor túlnépesedünk és b@szhatjuk a megújuló energia forrásokat ha nem lesz elég kaja meg viz."
Én úgy tudtam, hogy 5 milliárd. :-)
Lényegtelen, mert elõbb áll le a föld mágneses erõtere, aminek a hatásaként a napszél elfújja a légkört, az óceánok elpárolognak, ha nem lesz nyomás, és az is elillan a világûrbe. :-(
A jöbõ bányái a szeméttelepek lesznek.
Az a lényeg hogy belátható idõn belül minden elfogy, ha meg nem akkor túlnépesedünk és b@szhatjuk a megújuló energia forrásokat ha nem lesz elég kaja meg viz."
Én úgy tudtam, hogy 5 milliárd. :-)
Lényegtelen, mert elõbb áll le a föld mágneses erõtere, aminek a hatásaként a napszél elfújja a légkört, az óceánok elpárolognak, ha nem lesz nyomás, és az is elillan a világûrbe. :-(
A jöbõ bányái a szeméttelepek lesznek.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#103
A kontinensek meg évente 1 centit távolodnak egymástól a tektonikus lemezmozgás következtében, több millió év múlva újra egyesülni fognak és kezdõdik a ciklus elölrõl, persze ha lesz még akkor Föld....
#102
Hát ezen nem. :-)
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#101
"Ugyan miért csak a felsõ légkör? A CO2 koncentrációja a földfelszínhez közeli légrétegekben is nõtt és nõ. Akkor meg miért csak 100 km magasban nyelné el a CO2 az IR sugarakat? Az a gyanúm, hogy te ide kevered a felsõ légköri ózont bontó gázokat, azok valóban olyan magasan fejtik ki hatásukat."
Nem keverem a freonnal és az ózonnal.
Az egész idõjárásunk a földközeli rétegek hõmérséklete. Ha itt jelentõs többlet keletkezne hõbõl, az eltávozna a középsõ -50 fokos rétegbe.
Ami a legfelsõ 0 fok körüli rétegekben (az ózon is itt található) keletkezik, az meg elszökik a világûrbe.
A földfelszín közeli rétegek, amik az idõjárásunkért felelõsek, azoknak a hõmérsékletét az óceánok határozzák meg. Ha nem lenne óceán, akkor nappal 70 fok lenne, éjjel meg - 30...
"Egyébként a 100km magasságban felmelegedõ gázok is hatással lehetnek az alsóbb légkörre, mert infravörös sugárzást bocsájtanak ki, de szerintem ez nem számottevõ."
Biztos, hogy nem számottevõ, mert egyrészt alacsonyabb a hõmérséklete, mint a felszínnek, másrészt elég ritka légtömegek ezek, tehát kevesebb hõenergiát tartalmaznak, mint az alsó légkör. Inkább a világûrbe engedik a hõt.
Inkább hõszigetelõ réteg ez, ami meggátolja, hogy lehûljenek az alsó légtömegek...
"Nem tudom, vannak-e megbízható adatok arról, milyen hõmérséklet uralkodott a Földön az élet kialakulása körüli idõben. Adatokra gondolok, nem feltételezésekre vagy modellszámításokra. Neked vannak ilyen adataid?"
Ha igaz lenne a CO2 modell, akkor mivel gyakorlatilag nem volt oxigén, és jóval sûrûbb volt a légkör (oxigén és szént vont ki belõle a fotoszintetizáló élõvilág, illetve azóta a világûrbe is szökött el anyag), hát képzelj el egy olyan súrú légkört, ahol 10szer több oxigén van jelen CO2 formályában, mint most oxigén, tehát mondjuk 3-4 atmoszférányi tömény CO2-t) és helyettesítsd be a népszerû klímamodellekbe! Vénuszi éghajlatnak kellene itt lennie, ami nem lehetséges, mert megjelent az élõvilág...
Akkor még közelebb volt a Hold.
Számítások szerint többszáz méter magas dagályhullámok többszáz kilóméteres sebességgel tomboló hurrikánok. És ez alatt nem rendhagyó viharokat értek, hanem ez a normális szellõ, ami mindenhol jelen van. Sûrûbb a légkör, és a tömege is nagyobb. mert nem oxigén és Nitrogén alkotta, hanem a nehezebb CO2.
Helyettesítse már be ezt valaki a manapság divatos légkörmodellekbe, és többszáz fokot kapna... Ekkora hõmérséklet nyílván nem volt, hiszen akkor élet sem lehetne, tehát a modell hibás.
Nem keverem a freonnal és az ózonnal.
Az egész idõjárásunk a földközeli rétegek hõmérséklete. Ha itt jelentõs többlet keletkezne hõbõl, az eltávozna a középsõ -50 fokos rétegbe.
Ami a legfelsõ 0 fok körüli rétegekben (az ózon is itt található) keletkezik, az meg elszökik a világûrbe.
A földfelszín közeli rétegek, amik az idõjárásunkért felelõsek, azoknak a hõmérsékletét az óceánok határozzák meg. Ha nem lenne óceán, akkor nappal 70 fok lenne, éjjel meg - 30...
"Egyébként a 100km magasságban felmelegedõ gázok is hatással lehetnek az alsóbb légkörre, mert infravörös sugárzást bocsájtanak ki, de szerintem ez nem számottevõ."
Biztos, hogy nem számottevõ, mert egyrészt alacsonyabb a hõmérséklete, mint a felszínnek, másrészt elég ritka légtömegek ezek, tehát kevesebb hõenergiát tartalmaznak, mint az alsó légkör. Inkább a világûrbe engedik a hõt.
Inkább hõszigetelõ réteg ez, ami meggátolja, hogy lehûljenek az alsó légtömegek...
"Nem tudom, vannak-e megbízható adatok arról, milyen hõmérséklet uralkodott a Földön az élet kialakulása körüli idõben. Adatokra gondolok, nem feltételezésekre vagy modellszámításokra. Neked vannak ilyen adataid?"
Ha igaz lenne a CO2 modell, akkor mivel gyakorlatilag nem volt oxigén, és jóval sûrûbb volt a légkör (oxigén és szént vont ki belõle a fotoszintetizáló élõvilág, illetve azóta a világûrbe is szökött el anyag), hát képzelj el egy olyan súrú légkört, ahol 10szer több oxigén van jelen CO2 formályában, mint most oxigén, tehát mondjuk 3-4 atmoszférányi tömény CO2-t) és helyettesítsd be a népszerû klímamodellekbe! Vénuszi éghajlatnak kellene itt lennie, ami nem lehetséges, mert megjelent az élõvilág...
Akkor még közelebb volt a Hold.
Számítások szerint többszáz méter magas dagályhullámok többszáz kilóméteres sebességgel tomboló hurrikánok. És ez alatt nem rendhagyó viharokat értek, hanem ez a normális szellõ, ami mindenhol jelen van. Sûrûbb a légkör, és a tömege is nagyobb. mert nem oxigén és Nitrogén alkotta, hanem a nehezebb CO2.
Helyettesítse már be ezt valaki a manapság divatos légkörmodellekbe, és többszáz fokot kapna... Ekkora hõmérséklet nyílván nem volt, hiszen akkor élet sem lehetne, tehát a modell hibás.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#100
A CO2-id nagy részét az esõerdõk megkötik, a többi üvegházhatású gázzal nem tudnak mit kezdeni a növénytakaró, mert a legtöbbnek sejt roncsoló hatása van, pl. a freon...
A CO2 még önmagában nem teljesen 100%-osan felelõs, mert pl. vulkánkitörések alkalmával több száz tonna jut a légkörbe, az ember által termelt NO2-ok, CH4, freonok a felelõsek, a freon a hûtõgépekben használják elsõsorban, de a freon bontja az ózont....
Szerintem meg nem értesz, mert a CO2-t tartod a felelõsnek, én meg nem, és pont a CO2 vélt hatásával érvelsz...
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
"Az uveghazhatas bizonyitott teny. CO2 es meg vagy 50 ismert gazvegyulet odabasz a legkornek rendesen.
Ha a sziberiai fagyott talajbol hirtelen a legkorbe kerul a CH4 akkor az egesz Fold sivatagosodni kezd pl. Ez is teny.. a metan ott van, a hatasa ismert, kisebb mennyiseggel van tapasztalat.
Asszem a triasz utani Jura korban volt tobb felmelegedes is uveghazhatasu gazok miatt, nyomai a foldben vannak.."
Egyáltalán nem bizonyított tény.
Ha nõ a hõmérséklet, és elsivatagosodik környezet, amit kiválthat mondjuk a kontinensek vándorlása - itt most arra gondolok, ha kialakul egy szuperkontinens, azaz az összes kontinens egybefüggõvé válik, akkor a belsejük elsivatagosodik, és így CO2 kerül a légkörbe - az nem arra bizonyíték, hogy a CO2 miatt emelkedett a hõmérséklet, hanem a hõmérséklet emelkedése miatt nött a CO2.
Ha a sziberiai fagyott talajbol hirtelen a legkorbe kerul a CH4 akkor az egesz Fold sivatagosodni kezd pl. Ez is teny.. a metan ott van, a hatasa ismert, kisebb mennyiseggel van tapasztalat.
Asszem a triasz utani Jura korban volt tobb felmelegedes is uveghazhatasu gazok miatt, nyomai a foldben vannak.."
Egyáltalán nem bizonyított tény.
Ha nõ a hõmérséklet, és elsivatagosodik környezet, amit kiválthat mondjuk a kontinensek vándorlása - itt most arra gondolok, ha kialakul egy szuperkontinens, azaz az összes kontinens egybefüggõvé válik, akkor a belsejük elsivatagosodik, és így CO2 kerül a légkörbe - az nem arra bizonyíték, hogy a CO2 miatt emelkedett a hõmérséklet, hanem a hõmérséklet emelkedése miatt nött a CO2.
Munkaállomás: C64 64K RAM 5,25\" floppy & Dataset Szerver: XT8086 640K RAM 10 MB MFM HDD 12\" Hercules Monitor DOS 1.0 Megy rajta a Crisys, mint az állat!
#96
Jaj !!! mindenki azonnal vágka fel az ereit.....
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#95
Amióta a világ,világ folyamatosan változik,sajna csak egy pár ezer éve érint bennünket az idöjátás(mivel régebben nem volt ember ,aki gondolkozhatott volna errõl,és leírhatta volna tapasztalatait.Igen a föld még sokáig elni fog ,mindent,és mindenkit tul fog élni,még egy pár millio évig.
Szerintem millió évekkel ezelött sokkal kiszámíthatatlanabb volt kis bolygonk,mint ma !!!szóval egy-két döglött pingvintöl nem kell beszarni!
Amúgy is Magyarországnak jól jönne egy kis meleg(pálmafák,fürdõbugyi,fanta ,haverok)
<#hawaii><#action>
Szerintem millió évekkel ezelött sokkal kiszámíthatatlanabb volt kis bolygonk,mint ma !!!szóval egy-két döglött pingvintöl nem kell beszarni!
Amúgy is Magyarországnak jól jönne egy kis meleg(pálmafák,fürdõbugyi,fanta ,haverok)
<#hawaii><#action>
COMMODORE BASIC V3.5 60671 BYTES FREE 3-PLUS-1 ON KEY F1 READY.
#94
HOGY TI MEKKORA GYÖKEREK VAGYTOK, NEM TÖK MINDEGY KINEK VAN IGAZA, ATTÓL MÉG A TÉNY TÉNY MARAD, ERGO MIND MEGFOGUNK DÖGLENI EGYSZER!!!😄