193
  • Alvarez999
    #153
    "Nem a nyomaték miatt, hanem azért, mert minden motornak van egy használható fordulatszám-tartománya. Egyszerűen ez a tartomány túl kicsi ahhoz, hogy nullától 80 km/h -ig folyamatosan hajtsa a kocsit."

    Akkor mit szólsz a Tesla Roadsterhez? Abban egy egyfokozatú 8:1 arányú áttétel van, és az elektromotor ezzel átfogja a 0-tól 200km/h-g terjedő tartományt. Vagyis nincs sebességváltó, csak egy fix lassító áttétel, közvetlenül a kerékre szerelt motoron. Mindeközben 3.7 s alatt gyorsul 0-ról 100-ra (na jó, 97-re).

    Bizonyára még nem vezéreltél elektromotort igen széles fordulatszám-tartományban úgy, hogy eközben nagyjából fix legyen a nyomaték is. Én megrendelésre terveztem és építettem több ilyen vezérlést. :) Ha nem is a Teslának. A bűvös szó az impulzusszélesség-moduláció (PWM).
  • Balumann
    #152
    Doktor Kotász:
    Te továbbra is azt állítod, hogy a CO2 és egyéb gázok, tehát a légkör összetétele nincs semilyen hatással a hőmérsékletre?

    Félmilliárd éve tudtommal nem voltunk még (akkor még dinoszauruszok se?), nem tudjuk milyen volt az átlag hőmérséklet, és szerintem azt se, hogy volt-e egyáltalán jéggel borított északi meg déli sark.

    Egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy a CO2 okozza, ez az álláspontja a kutatóknak (és az ellenálláspontja azoknak, akiknek ez veszteséget okoz, többen több pénzel...).
  • Doktor Kotász
    #151
    Igen, csak nem most.
  • Doktor Kotász
    #150
    "Abban a filmben a ritka, hideg levegő nem leáramlott, hanem a légkör, fentről kezdve hirtelen lehűlt.
    Ettől persze lehet hülyeség az a film is."

    Azt magyarázták, hogy a felső hideg légkör leáramlik a tölcsérben, és az fagyasztott, mint a Subzero a Mortal Kombatban.
    Na, ha egy ilyen tölcsérben leáramlana a ritka hideg levegő, az azonnal felmelegedne. Ha egy zacskót felfújnál 10 kilóméter magasan hideg levegővel, egy repülő nyitott kihűlt terében, és zuhanórepülésben leereszkednél egy perc alatt, akkor a zacskó térfogata összeesne, és a levegő meleg lenne benne.
  • Doktor Kotász
    #149
    Az előbb azt fejtegetted, hogy nem szeretnéd a későbbiekben a kommentjeim olvasni. Erre az a megoldás, hogy nem írsz kommentet nekem, nem olvasol, nem kérdezel.
  • Doktor Kotász
    #148
    Oké, ebben van valami...
  • Doktor Kotász
    #147
    +Csak te, egyedül te beszélsz folyton arról, mi lenne, ha a jelenlegi CO2 ezerszerese lenne a légkörben, ráadásul 2-3 atmoszféra nyomáson. Nem fér a fejembe, honnan a fészkes fenéből veszed, hogy ezerszereséne nőne a CO2 mennyisége, a klímakutatók egyike sem erről beszél."

    Te egy árva betűt nem értettél abból, hogy mit írtam, mert nem ezt...

    Én azt írtam, hogy pármilliárd éve nagyobb légköri nyomáson 90% környéki CO2 szint volt. Ha igaz lenne a CO2 elmélet, akkor az írdatlan üvegházhatást jelentett volna, de az nyílván nem volt, hiszen itt vagyunk, és kialakult az élet. Most mennyi is a CO2 szintje? Fél százalék? most képzelj el 90%-ot, de nagyobb nyomáson...
  • duke
    #146
    "Először is, váltóra és erőátvitelre mindig szükség van, az elektromos autónál is. Ha egy motor+kuplung+váltó(a klasszikus) megoldás helyett a motorokat a kerékagyba építed be, akkor több sebességfokozatú motorokra van szükséged, valahogy úgy, mint a Kandó-mozdonyokon."

    Pedig pont a villany motorok amik a lényegesen nagyobb nyomatékuk miatt nem igényelnek váltot.A dizel elektromos mozdonyoknál a dizel motor azért nem közvetlenül hajtja a kerekeket,mert nem tudták megbízhatóan megoldani az iszonyatos nyomaték átvitelét váltóval,kuplunggal.Hanem megérte inkább a dizelel generátort,generátorral villanymotort meghajtani,mert annak nem probléma nagy nyomatékot leadni 0-tol maximum fordulatszámig.
    Idézet a vilanytrabi oldalról:
    ". A motor akkora erőt tud kifejteni, hogy rendszeresen eltörte a féltengelycsuklókat, és a versenyzők nem is használták a sebességváltót, a rajtnál négyesbe kapcsolt a pilóta, és csak nyomta a gáz (áram?) pedált. Mindenhol elment így is."

    Ezenkívül az irás amit idéztél több évvel ezelött készült,ma már senkinek nem jutna eszébe olomakkumlátort használni lithium helyett.
  • duke
    #145
    "A villanyautó globálisan nem környezetbarátabb, csak lokálisan mert a kipuffogócső helyett a szénerőmű füstölög. A városban kisebb lenne a szmog, de akkor is "füstölne", csak nem a belvárosban, hanem a réten."

    Ez biztosan nem így lesz.Az elektromos áram napenergiából,atomenergiából,fuzíos energiából jön majd belátható idön belül.
    hogyan_epitsunk_csillagot_a_foldon_
  • torreadorz
    #144
    Az elektromos autó ma még nem alternativa széles néptömegek számára, ezt már egy másik topicban alaposan kiveséztem (gazdasági, technológia és egyéb nézőpontokból).

    Aki nem hiszi, annak csak adat elgondolkoztatásul:
    -az üzemanyag minden egyes literjén ~160 ft adó van.
    -amikor megtérülési mutatokat számolunk, akkor mondjuk a 300 ft-os üzemanyagárat hasonlitjuk össze a mondjuk 20 ft=kw-os elektromos áram árával
    -csakhogy ha kiesik ez a 160 ft (mert mindenki elektromso autóval jár), akkor vagy megemelik az áfát vagy az szja-t 10%-val (mondjuk) vagy nem 20 ft lesz egy kw áram hanem 200. És akkor máris nem lesz olyan gazdaságos az elekromos áram...

    Aki azzal érvelne hogy de hát igy nem szennyezük a környezet, annak részben igaza van, csakhogy az állam alapvetően nagyon kevés pénzt költ effektiv környezetvédelemre és nagyon sok pénzt mondjuk a nyugdijak kifizetésére. Igy a kevesebb környezetszennyezés nem okoz nagy méretü kiadás csökkentést az állam kiadás oldalán. Aki az egészségügyi adatokkal jön és azt mondja hogy de hát igy kevesebb lesz a beteg ember, annak is igaza van részben, csakhogy a kisebb környezetszennyezés miatt bekövetkező javuló egészségügyi adatok eredménye csak hosszú távon fog valódi kiadás csökkenést okozni (ti. aki ma allergiás ez miatt és most 30 éves, annak az allergiája nem fog elmúlni 2 nap alatt,hanem évek, évtizedek alatt, vagy már sosem).
    A fenntiek miatt belátható hogy hiába szennyezné a környezetet egy elektromos autó kevésbé, ha annak közvetett hatásaként jelentős bevétel csökkenéssel járna állami oldalon, mig a kiadás csökkentő hatása csak évtizedek alatt mérhető. Viszont pl. a nyugdijat minden hónapban fizetni kell igy igen valószinü hogy a villamos energia árai elszállnának (kb. ahogy elszállt a gázolaj ára a benzinéhez kéepst pedig ugye...)

    Másrészt mint ezen a fórumon is kiderült, rengetegen ágalnak a fosszilis tüzelőanyagok ellen, de nem engednének atomerőmüvet sem épiteni merthogy az is veszélyes. Viszont elektromos autót szeretnének... Na most ez igy nem müködhet.

  • Epikurosz
    #143
    Mai ajánlatom.
  • teddybear
    #142
    A példában szereplő elektromos autómotor 2800 fordulat/perc maximális fordulatra képes, nyomatéka 26.4 Nm. 7,5 kW névleges teljesítménnyel, és 62 kilós súllyal. az ára kb. 140-160 ezer, forgalmazótól függően.

    A 12V/150Ah ólomakkumulátor darabonkénti ára 55-65 ezer körül van. Hat darab kell, összesen 330-390 ezer forint értékben, a súlyuk összesen 250 kiló körül van.

    A lítium akkuból kell 23 db 3.2V/90Ah. Ez kb. 46 kilométerre elég. Ennek az akkunak darabonkénti ára 30-35 ezer körül van. 23 darab ára 690-805 ezer forint, az összsúlyuk kb. 70 kiló.

    Ebből már látható, az egyszeri beruházás az akkumulátornál ólmosból jóval kisebb, de az csak a fele, talán a harmada ideig bírja mint a lítiumos.
  • teddybear
    #141
    Én a sebességváltás motoron belüli módját próbáltam elmagyarázni. Nem a nyomaték miatt, hanem azért, mert minden motornak van egy használható fordulatszám-tartománya. Egyszerűen ez a tartomány túl kicsi ahhoz, hogy nullától 80 km/h -ig folyamatosan hajtsa a kocsit.
  • Molnibalage
    #140
    Az a film természettudományos szemmel egy rossz vicc.
  • Epikurosz
    #139
    "A másik hasonló a holnapután volt. Ha a ritka hideg levegő leáramlana..."

    Abban a filmben a ritka, hideg levegő nem leáramlott, hanem a légkör, fentről kezdve hirtelen lehűlt.
    Ettől persze lehet hülyeség az a film is.
  • polarka
    #138
    Ja és most akkor a CO2 elnyeli a hősugarat és azt meg kisugározza, de akkor az miért csak a felső légréteget melegíti? Hiszen, ha feltudott jutni odáig a hullám, akkor le is tud jönni a felszínig. Vagy van vmi spéci szög, amilyen irányba kidobja a fotont?
  • Alvarez999
    #137
    Egy személyautó nyomatékigényét ne hasonlítsd egy mozdonyéhoz. Egy mozdonynál a nyomaték/teljesítmény hányadosa sokkal nagyobb, mint egy személyautónál. Éppen ezért a kerekeket erőátvitel és váltó nélkül is meg lehet hajtani, ami kisebb veszteséget jelent.

    Villanyautót ólomakkumulátorral meghajtani eleve halott ötlet, hiába vannak próbálkozások. Li-ion nyerőbb.
  • polarka
    #136
    Kéne az oldalra egy némító funkció, hogy kiválaszthassam azokat, akiknek több kommentjére nem vagyok kíváncsi. Hasznos lenne sztem. Vagy már van?
  • polarka
    #135
    És természetesen te magad számoltad, vagy legalábbis láttad, hogy valaki behelyettesít a mai elfogadott klímamodellbe. Vagy csak olvastad, hogy vki megírta, hogy ő látta azt ahogyan vki megkér vkit, h csinálja meg?
  • Alvarez999
    #134
    "A villanyautó globálisan nem környezetbarátabb, csak lokálisan mert a kipuffogócső helyett a szénerőmű füstölög. A városban kisebb lenne a szmog, de akkor is "füstölne", csak nem a belvárosban, hanem a réten."

    De igen, globálisan is az, legalábbis akkor, ha nem ólomakkumulátorral van felszerelve. Az erőmű lényegesen jobb hatásfokkal használja fel a hőenergiát, mint a gépkocsi. Egyrészt a mérete miatt, másrészt a hulladékhőt is hasznosítja (pl. távfűtés), ami a gépkocsinál elvész. Nem mellékesen a fajlagos károsanyag-kibocsájtása is kisebb, mint a jól-rosszul beállított autóké, mert hatékonyabb szűrőket lehet felszerelni rá. A gépkocsiban az erőátvitel komoly veszteséget okoz, az elektromos autó kerekeit pedig a villanymotor közvetlenül hajtja meg.

    Ezzel szemben az akkumulátor és az áramelosztás vesztesége áll, ami kisebb, mint a hagyományos autók vesztesége. De ha a veszteségek azonosak lennének, a kisebb környezetszennyezés miatt még akkor is megérné a dolog.

  • teddybear
    #133
    Először is, váltóra és erőátvitelre mindig szükség van, az elektromos autónál is. Ha egy motor+kuplung+váltó(a klasszikus) megoldás helyett a motorokat a kerékagyba építed be, akkor több sebességfokozatú motorokra van szükséged, valahogy úgy, mint a Kandó-mozdonyokon. Megspórolod a váltó és erőátvitel súlyát, de a több motor súlya összeadódik. Nincs igazi megtakarítás.

    Energia

    Egy elektromos autó energia igénye útviszonyoktól, vezetési stílustól, forgalmi helyzettől függően kb. 100-200 Wh/km között alakul. A 100 Wh/km-es értékkel általában az elektromos gépkocsik gyártói - forgalmazói számolnak, hogy kedvezőbb színben tüntessék fel a hatótávolság adataikat.

    Ha gyakorlati értékekkel akarunk dolgozni, akkor a 150 Wh/km jó közelítésnek tűnik. Nézzük meg, hogy mennyi energiát tudunk magunkkal vinni! Egy 12V/150Ah akkumulátorban névleg 12*150 = 1800Wh-nyi energia található. Ezt azonban nem célszerű az utolsó cseppig elhasználni, mert az erőteljesen csökkenti az akkumulátor várható élettartamát. Szintén jó gyakorlati közelítés, ha a ténylegesen felhasználható energia mennyiségét 1500Wh-nak vesszük, vagyis 12V-os akkumulátornál Ah-ként 10Wh energiával kalkulálhatunk.

    A fenti számokból következik, hogy egy 12V/150Ah akkumulátorban tárolt energia biztonsággal elegendő egy 10km-es út megtételére.

    Nézzünk egy gyakorlati példát: Van egy 7.5kW-os 72V-os motorral szerelt gépkocsink, 6 db 12V/150Ah savzselés ólomakkumulátorral. Az ebben tárolt energia mennyisége 9kWh. A becsült biztonsággal megtehető hatótávolság 60 km (9000/150). Ha az akkumulátorok viszonylag újak, jó kondícióban vannak, kíméletesen vezetünk és még az idő is elég meleg (hidegben ugyanis jelentősen lecsökken az ólomakkumulátorok teljesítménye), nem elképzelhetetlen, hogy akár 100 km-t is megtehetünk egy töltéssel.

    Egy 7.5 kW/72V -os motor, 6 db 12V/150Ah -ás ólomakkuval, max. 70-80 km/h végsebességet tud adni, 60km -es hatótávval. A beépítendő tömeg (motor+akku+elektronika) katalógus szerint összesen 310 kg!

    Összehasonlításul: egy Trabant motor kb. 40 kiló, a benzintartálya (26 literes) feltöltve nem éri el a 30 kilót. Ez összesen kb. 70 kiló. A Trabant személyes méréseim szerint max. 8 litert fogyasztott százon, egy tank benzinnel 400-450 km távot teljesített.
  • Alvarez999
    #132
    Tényleg ennyire nem érted meg azt, amit írtam?

    Felsoroltam jópár tényezőt, amelyek miatt egy bolygó hőmérsékletét nem kizárólag az atmoszférikus gázok határozzák meg, ill. amelyek a hőmérsékletet elég jól stabilizálják. Azt is leírtam, hogy lavinaeffektus megindulát okozza (vagy a modellek szerint okozhatja) már egészen kis mértékű hőmérséklet-emelkedés is. Kb. úgy, ahogyan a kiegyensúlyozott kétkarú mérlegre elég egy légynek rászállnia ahhoz, hogy a mérleg teljesen átbillenjen az egyik oldalra.

    "akkor ha 2-300%-al több CO2 lenne a légkörben, azaz a jelenlegi majd ezerszerese, két-három atmoszféra nyomáson, az milyen hőmérsékletet eredményezne? Olyat, aminél elpárolognának az óceánok..."

    Csak te, egyedül te beszélsz folyton arról, mi lenne, ha a jelenlegi CO2 ezerszerese lenne a légkörben, ráadásul 2-3 atmoszféra nyomáson. Nem fér a fejembe, honnan a fészkes fenéből veszed, hogy ezerszereséne nőne a CO2 mennyisége, a klímakutatók egyike sem erről beszél. Ám miután eleve nem tudhatod, max. találgathatod, mi lenne ezerszeres CO2 mennyiség és 2-3-szoros nyomás esetén, így az ebből levont következtetéseid relevanciája erősen konvergál a nullához.

    Arról a szarvashibáról már végképp nem is beszélve, hogy a jelenleginél 2-300%-kal több CO2 nem jelenti a jelenlegi mennyiség ezerszeresét, hanem csak 3-4-szeresét. Vedd elő a zsebszámológépedet.

  • Doktor Kotász
    #131
    "Ma már csak az árral van gond,a suly illetve teljesitmény nem probléma.A kapacitást csak az akuk ára korlátozza,200 kilóméter megtételéhez kb 4 millio forintnyi akkura van szükség,ez a probléma.A suly kb pont annyi mint egy belsö égésü motornál.Akuk mondjuk nehezek 200-300 kilo,viszont a belsöégésü motor,a váltó,a kipufogó rendszer súlya kb ugyan ennyi.A villanymotor sulya pedig kb 50-60 kg."

    A villanyautó globálisan nem környezetbarátabb, csak lokálisan mert a kipuffogócső helyett a szénerőmű füstölög. A városban kisebb lenne a szmog, de akkor is "füstölne", csak nem a belvárosban, hanem a réten.
    Egyébként egy tehén annyi CO2-t termel, mint nyolc személyautó.

    A CO2-ről leírtam a véleményem, hogy nem ez okozza a felmelegedést, de aki elhiszi, az legalább gondolja is végig, hogy miben hisz!
  • Doktor Kotász
    #130
    "De a vénuszi nyomásnak még akkor is csak az apró töredékén, mert az általam hasraütésből írt 1MPa is erős túlzás. Tehát a logikád nagyon hibás. Légy szíves, figyelmesen olvasd el, amit írtam, számolj kicsit utána az arányoknak és úgy reagálj, mert így kevés értelme van."

    Tényleg ilyen értetlen vagy?
    Ha pártized százaléknyi CO2-t a jelenlegi modellek 5-6 fokos felmelegedést jósolnak, akkor ha 2-300%-al több CO2 lenne a légkörben, azaz a jelenlegi majd ezerszerese, két-három atmoszféra nyomáson, az milyen hőmérsékletet eredményezne? Olyat, aminél elpárolognának az óceánok...
    Az szerinted mekkora nyomást eredményezne?
    Főleg úgy, hogy a vízpára sokkal inkább megtartja a hőt...
    De mivel ez nem történt meg, nem igaz, hogy a CO2 ilyen üvegházhatást okozna.
  • Alvarez999
    #129
    Az ár mellett gond még az akkuk térfogata is. A Li-ion akkuk nem nehezek, viszont sok helyet foglalnak el. Így az autó gyártója vagy lemond a csomagtartóról - ami pl. es Tesla Roadster esetén nem nagy baj, de egy hétköznapi használatra szánt autónál már annál inkább az -, vagy megnöveli a kocsi térfogatát, ami egyben nagyobb tömeget és közegellenállást, azaz nagyobb fogyasztást jelent.
  • duke
    #128
    "Az elektromos autóknál nem a motorral és a meghajtással van probléma, hanem az energia-tárolással. Egyszerűen a mai akkuk nehezek, és túl kicsi a kapacitásuk. Míg egy átlagos kis kocsi egy 40 literes benzin, vagy dízeltartállyal elmegy legalább 600 kilométert, addig egy elektromos autó ritkán tud többet mint 200 kilométert egy töltéssel. Ráadásul az akkuja jóval súlyosabb, ami holt teher."

    Ma már csak az árral van gond,a suly illetve teljesitmény nem probléma.A kapacitást csak az akuk ára korlátozza,200 kilóméter megtételéhez kb 4 millio forintnyi akkura van szükség,ez a probléma.A suly kb pont annyi mint egy belsö égésü motornál.Akuk mondjuk nehezek 200-300 kilo,viszont a belsöégésü motor,a váltó,a kipufogó rendszer súlya kb ugyan ennyi.A villanymotor sulya pedig kb 50-60 kg.
  • Alvarez999
    #127
    Mellesleg az angol nyelvű Wikpedia a magyarnál sokkal, de sokkal részletesebben és érthetőbben írja le az üvegházhatást. Ezzel is lehet vitatkozni, csak éppen nem érdemes, mert akkor csak a fizikát, a termodinamikát és a kvantumfizikát kellene újraírnia annak, aki a leírással nem ért egyet...

    http://en.wikipedia.org/wiki/Greenhouse_effect
  • Alvarez999
    #126
    Természetesen az is messzemenően hamis állítás lenne, hogy egy bolygó hőmérsékletét csak a légkörében találhato üvegházgázok mennyisége határozza meg. Ha ez így lenne, akkor az ősi Föld megfagyott volna, sőt a mai is fagyos lenne. Na de ezt senki nem is állítja. Az alábbi tényezők játszanak még közre:

    1) A Föld ma is több hőt sugároz a világűrbe, mint amennyit a Napból kap. Ennek oka a Föld belsejében zajló nukleáris hasadás keltette hő. Az ősi Föld esetén ez fokozottan így volt, mert mára a hasadóanyag egy része elbomlott.

    2) Nem néztem utána, de úgy tudom, hogy az üvegházhatás nem egyenesen arányos az üvegházgázok mennyiségével. Vagyis tízszeres koncentráció nem jelent tízszeres megfogott hőmennyiséget.

    3) A hősugárzással leadott hőmennyiség a hőmérséklet (Kelvin skálán!) negyedik hatványával arányos. Tehát kétszeres hőmérsékleten egy adott felület 16-szoros hőmennyiséget sugároz ki. Ez korlátok között tartja a hőmérséklet emelkedését.

    Ezekből az következik, hogy maga az üvegházhatás csak kis mértékben emeli a Föld hőmérsékletét. A baj ott van, hogy ez a kis mérték elindíthat egy lavinahatást, elsősorban a hó- és jégtakarók olvadását. Ez csökkenti a Föld albedóját, ami több befogott hőt eredményez. Ennek hatására nő a CO2 koncentráció, ami további olvadást eredményez stb.

    Az egyenlítői növényzet csökkenése nem olyan drasztikus hatású, mint sokan állítják, mert ezt némiképp ellensúlyozza a mérsékelt égövi vegetáció növekedése.
  • Alvarez999
    #125
    "Az élet keletkezésekor itt is 90%-ban CO2 alkotta a légkört, sokkal magasabb nyomáson..."

    De a vénuszi nyomásnak még akkor is csak az apró töredékén, mert az általam hasraütésből írt 1MPa is erős túlzás. Tehát a logikád nagyon hibás. Légy szíves, figyelmesen olvasd el, amit írtam, számolj kicsit utána az arányoknak és úgy reagálj, mert így kevés értelme van.

    "Szerinted itt mekkora lenne a nyomás, ha az óceánok elpárolognának?"

    De soha nem párologtak el, mert itt nincs akkora hőmérséklet. Így olyan feltételezésekbe bonyolódsz, amelyek teljesen irrelevánsak.

    #122: Ezt én is jól tudom, nem vagyok egy tudatlan parasztbácsi. Csak hát amit itt írsz, az a legcsekélyebb mértékben sem cáfolja azt, amit én írtam. Az ellenben, amit én írtam, cáfolja a te állításodat.
  • Doktor Kotász
    #124
    Az élet keletkezésekor itt is 90%-ban CO2 alkotta a légkört, sokkal magasabb nyomáson...
  • Doktor Kotász
    #123
    "Te ismét csak feltételezéseket és következtetéseket írsz, mely utóbbiak ráadásul nagyon hibásak. Vénuszi éghajlatról írsz, ami óriási túlzás. A Földön a légnyomás kb. 100kPa, a Vénuszon 9.3MPa, vagyis a földinek a 93-szorosa. Ráadásul a CO2 parciális nyomása még a 90-szeres aránynál is nagyságrendekkel nagyobb a Vénuszon, hiszen ott a légkör 96%-a CO2, míg a Földön csak 0.038%-a. Ezen felül a Vénusz nem kicsit közelebb kering a Naphoz, a Napból felvett hősugárzás pedig a távolság négyzetével nő vagy csökken."

    Szerinted itt mekkora lenne a nyomás, ha az óceánok elpárolognának?
  • Doktor Kotász
    #122
    "Tehát - amint te is utalsz rá - az óceánok vize nem csökkenti a hőmérsékletet, hanem csak csillapítja az ingadozásokat. Ettől még melegszik a klíma, ha az alsóbb légrétegek több IR sugarat fognak meg abból, amit a szárazföldek és a tengerek kisugároznak."

    Ezt én is így gondolom. Azért írtam, hogy nélküle 100 fok is lehetne a napi hőingadozás. De nem csak a napi hőingadozást küszöböli ki, hanem az egyenlítőtől szállít hőt a mérsékel éghajlatokra. Lásd Hurrikánok. A föld forgása miatt keletről nyugatra és délről északra haladnak. Ezért nem sújtják az USA nyugati partvidékét, és Európát.
    De jelentős hőt szállítanak délről Északra. A hurikánok lényege, hogy ha az Óceán hőmérséklete egy adott hőmérséklet felé emelkedik (26 fok környéke) akkor a szelek és a párolgás intenzíven hoz létre felhőzetet, ami erősödő szelet gerjeszt, ami további párolgást eredményez (a szél lefújja az oceán tetejéről a vizet vagy hogy mondjam). Ez egy öngerjesztő folyamat. Az Óceán elnyeli a hőt és hurrikánnak elszállítja a kontinensekig, ahol elveszti az erejét, mert nincs alatta már az óceán, ami táplálja.
    Szóval az óceánok határozzák meg leginkább az időjárásunk.
  • Doktor Kotász
    #121
    Azért én ennyire vad dolgokban nem hiszek, csak abban, hogy egy természeti katasztrófa kiírthat egy teljes civilizációt.
  • Doktor Kotász
    #120
    Csak, a klíma modellek szerint, ha 90%-ban CO2 a légkör, és kétszer és három atmoszféra a nyomás, akkor a hőmérséklet 400-500 fok...
    Vagy valami horror, ahol nincs folyékony víz...
  • Alvarez999
    #119
    "Ha igaz lenne a CO2 modell, akkor mivel gyakorlatilag nem volt oxigén, és jóval sűrűbb volt a légkör (oxigén és szént vont ki belőle a fotoszintetizáló élővilág, illetve azóta a világűrbe is szökött el anyag), hát képzelj el egy olyan súrú légkört, ahol 10szer több oxigén van jelen CO2 formályában, mint most oxigén, tehát mondjuk 3-4 atmoszférányi tömény CO2-t) és helyettesítsd be a népszerű klímamodellekbe! Vénuszi éghajlatnak kellene itt lennie, ami nem lehetséges, mert megjelent az élővilág..."

    Te ismét csak feltételezéseket és következtetéseket írsz, mely utóbbiak ráadásul nagyon hibásak. Vénuszi éghajlatról írsz, ami óriási túlzás. A Földön a légnyomás kb. 100kPa, a Vénuszon 9.3MPa, vagyis a földinek a 93-szorosa. Ráadásul a CO2 parciális nyomása még a 90-szeres aránynál is nagyságrendekkel nagyobb a Vénuszon, hiszen ott a légkör 96%-a CO2, míg a Földön csak 0.038%-a. Ezen felül a Vénusz nem kicsit közelebb kering a Naphoz, a Napból felvett hősugárzás pedig a távolság négyzetével nő vagy csökken.

    Persze te az ősi Földről írsz, ezért hasraütésszerűen mondjuk azt, hogy az ősi Földön a légnyomás a mainak 10-szerese, vagyis 1MPa volt és az egész 96%-ban CO2-ből állt. Ez még akkor is a mai Vénuszénak a kilencede, és akkor még nem vettük figyelembe azt, hogy akkoriban - mint korábban te is írtad - a Nap kb. a mai teljesítményének a 75%-ával sugárzott. Ez eleve 25%-kal alacsonyabb hőmérsékletet feltételez a Földön, természetesen nem a Celsius, hanem Kelvin skálán.

    Na mármost, mindezen körülmények között ma a Vénusz felszíni átlaghőmérséklete csak 735 Kelvin fok, míg a mai Földé átlagosan 290, ha jól emlékszem. Így aztán abszolút hiteltelen az az állításod, hogy az ősi Földön, amely a mai Vénusz által a Napból kapott hőenergiának csak a 39%-át kapta, s amelyen a CO2 parciális nyomása a mai vénuszinak max. a tizede lehetett, a vénuszit akár csak megközelítő hőmérsékleti viszonyok uralkodtak.
  • Doktor Kotász
    #118
    "És van más elméletük amivel ezt igazolni is tudják?"

    Pont a CO2 elmélet nincs igazolva.
    Az alapfelvetés az, hogy melegedés történt.
    Pár a Greenpeaceből kiöregedett tengerbiológus, és környezetvédő bekeült az ENSZ kutatócsoportjába, hogy jó színben tűnjön fel a világszervezet a környezetszennyezési problémákkal kapcsolatban. Az a pár kutató elkiabálta magát, hogy a CO2 miatt van minden, mert ugye az növekedett, mint a hőmérséklet.
    Azután kidolgozták azokat a modelleket, amik ezt a feltevést igazolják, és az összes prognózis ezeken az egyenleteken alapul.

    Tehát nem az történt, hogy létező és elfogadott klímamodelleken kiszámoltak valamit, hanem létrehozták azt a modellt, ami kidobja azt az eredményt ami ma van a betáplált adatokból. A modellt pedig úgy találták ki, hogy beledrótozták a CO2 elméletet. Tehát egy hamis elmélettel, és egy hamis modellel a számukra fontos adatokkal levezették a jelent, és erre mondják azt, hogy tessék, itt a bizonyíték.

    Te is létre tudsz hozni egy modellt, ha kiragadod a holywoodi sztárok fizetésének emelkedését, és az átlaghőmérséklet emelkedését, és azt mondod, hogy a kettő között összefüggés van. Hamis a felvetés, hamis a modell, de a végeredmény a jelent hozza ki eredménynek, és döngetheted a melled, hogy tessék, bebizonyítottad tudományosan a globális felmelegedés okát.
  • Alvarez999
    #117
    "Az egész időjárásunk a földközeli rétegek hőmérséklete. Ha itt jelentős többlet keletkezne hőből, az eltávozna a középső -50 fokos rétegbe."

    Ezzel kb. hazavágod azt a korábbi érvelésedet, miszerint:

    "Az időjárásunkat a pár kilométer magasságig érő légrétegek hőmérséklete határozza meg. És minél közelebb van a felszínhez, annál inkább." (#43)

    De ez is nem kicsit necces:

    "A földfelszín közeli rétegek, amik az időjárásunkért felelősek, azoknak a hőmérsékletét az óceánok határozzák meg. Ha nem lenne óceán, akkor nappal 70 fok lenne, éjjel meg - 30..."

    Az óceánok felszíne pedig - a hőmérséklete miatt - hősugárzással viszonylag kevés hőt tud leadni, de a Nap hősugárzását jó hatásfokkal képes elnyelni. A környező levegővel konvekció útján cserél hőt, vagyis ha az alsó ill. legalsó légrétegek felmelegednek, akkor azok felmelegítik az óceánokat is. Ráadásul ami hőt kisugároz a vízfelszín, azt éppen az üvegházhatású gázok már az alsó légrétegekben megfogják - minél nagyobb a koncentrációjuk, annál több hőt fognak meg abból, amit a tenger felszíne kisugároz. .

    Tehát - amint te is utalsz rá - az óceánok vize nem csökkenti a hőmérsékletet, hanem csak csillapítja az ingadozásokat. Ettől még melegszik a klíma, ha az alsóbb légrétegek több IR sugarat fognak meg abból, amit a szárazföldek és a tengerek kisugároznak.
  • jaspercry
    #116
    Lehet ,hogy a föld kihordott egy pár civilizáció már a hátán(lehet),csak nem tudunk továbblépni az emberi gondolkodáson,mivel, hogy emberek vagyunk,és muszáj!Sok könyvben olvastam már ilyeneket,hogy a föld az egy iskolala és a" tudomással" rendelkező lényeket emeli (persze ,hogy ha tud tanulni)egy magassab létezésnek egy álapotába,tehát az emberiségnek a túléléshez meg kell oldania a feladatot ,mint az iskolában a diák ,ha nem oldja meg a feladatát ,akkor elbukik.
    Ime ezen a fórumon is látszik,hogy már majdnem tudunk gondolkodni.
    A probléma adott ,neki kell állni!!!
  • szlovákiai hun
    #115
    "De az élet kialakulása idelyén CO2-ből állt a légkör, amiben nem volt oxigén, és a légköri nyomás is többszöröse volt a jelenleginek. Ha a CO2 úgy hatna, ahogyan ma gondolják, akkor olyan meleg lett volna, hogy élet sem alakulhatott volna ki."

    Vegyük példának a Yellowstone Park-ban gejzírjében lévő baktériumotok, fortyog a víz, még is van élet benne...
  • Molnibalage
    #114
    És van más elméletük amivel ezt igazolni is tudják?