13596
-
remark #4891 A film 0:51:39-nél megadja arra a kérdésre is a választ, hogy mi köze van a gazdaságnak úgy általában a problémákhoz, vagy konkrétabban pl. a közel-keleti konfliktusokhoz:
Problémákat kell teremtened, ha profitot akarsz teremteni. A jelenlegi rendszer nem termel profitot az életek mentésével, egyensúly létrehozásával, illetve igazságosság vagy béke elérésével. -
remark #4890 Kiegészítés ehhez: [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1199870332&no=4828]#4828[/URL]:
Zeitgeist Moving Forward 0:48:35:
Mára e két fogalmat illetően teljessé vált a zűrzavar a gazdaságtanban. Úgy gondolják, hogy az élet-értékteremtés a pénz-értékteremtés következménye, éppen ezért állítják azt, hogy ha nő az értékesítés, ha növekszik a GDP, és így tovább... az javítja az emberek jólétét, és ezért úgy tekinthetnénk a GDP-re, mint a társadalmi jólét mutatószámára. Nos, a zűrzavar itt érhető tetten. Itt a pénz-értékteremtésről beszélnek, vagyis a javak eladásából származó összes, pénzbeli bevételről és kiadásról, és ezt összetévesztik az élet által teremtett értékekkel. Tehát a rendszernek megalakulása óta alapvető része: a pénz- és élet-értékteremtés fogalmainak teljes összemosódása. Egyfajta strukturált téveszmével van dolgunk, mely egyre pusztítóbbá válik, ahogyan a pénz-értékteremtés elválik a valódi termeléstől. Ez tehát a rendszer hibája, mely végzetesnek tűnik.
Azaz: strukturált téveszme, ahol a pénz-értéktermelés elválik a valóságtól. Az illúzió kerül előtérbe a valóság kárára.
És kik a legfőbb kereskedői az illúziónak? Jellemzően kik irányítják a filmipart, a színházakat, a bankokat, a tőzsdéket, a hírügynökségeket? (Melyek közül mindegyik egyfajta illúzióra épül.)
Na ugye.
Zeitgeist Moving Forward 0:18:51
Elpusztítjuk azt a földet, amin élünk, csak azért, hogy kielégítsük ezt a függőségünket. Manapság ezek a függőségek már sokkal károsabbak a szociális következményeikben, mint azoknak a kokain- vagy heroinfüggő betegeimnek a szokásai, akiket Eastside belvárosában kezelek. Ám ezek mégis jutalmazott és tiszteletreméltó függőségek. A dohányvállalat azon vezetője, aki magasabb profitot mutat fel, sokkal nagyobb jutalmat kap. Neki mégsem kell törvényi vagy bármilyen negatív következménnyel szembenéznie. Sõt, valójában tiszteletbeli tagja néhány más vállalat tanácsának is. Ellenben a dohányfüsthöz kapcsolódó betegségek 5,5 millió embert ölnek meg évente világszerte. Az USA-ban 400000 embert ölnek meg évente. És milyen függőségük van ezeknek az embereknek? Profit függőségük. Olyan mértékben függők, hogy tagadják cselekedeteik másokra gyakorolt hatását, ami tipikus a függőknél, a tagadás. És ez egy tiszteletreméltó dolog. Tiszteletreméltó a profit iránti függőség, nem számít, mi az ára. Tehát ami elfogadható és tiszteletreméltó, az egy roppant önkényes jelenség a társadalmunkban, és úgy tűnik, hogy minél nagyobb kárt okoz, annál tiszteletreméltóbb a függőség.
Jelenleg egy olyan világban élünk, amely azt jutalmazza, ha az ember eltávolodik a valóságtól.
Ennek a jelenségnek az eredetére és mibenlétére van magyarázat. Csak elég bátornak, erősnek és eltökéltnek kell lennie az embernek ahhoz, hogy szembe merjen nézni a valósággal. -
remark #4889 Amit írtam az csak egy szimbolikus példa. Azt kell megérteni belőle, hogy mikor valamilyen terméket helyettesítő olcsó termék is megjelenik a piacon, akkor annak az inflációra gyakorolt hatása pozitív, azaz csökkenti azt. Tehát még ha szerepel is külön kínai és magyar nadrág a jószágkosárban, a kínai nadrág megjelenése csökkenti az inflációt.
A másik amit meg kell érteni, az az, hogy általában hogyan jelennek meg ezek a helyettesítő termékek a piacon. Hát általában úgy, hogy azt a terméket, melynek helyettesítésére szolgálnak, teljesen kiszorítják. És ha teljesen kiszorítják, akkor az eredeti termék már nem lesz része az jószágkosárnak, hiszen az eltűnt a piacról.
Folytatva a kínai nadrágos példát, a kínai nadrág a piacon valószínűleg úgy jelenik meg, hogy a megjelenésével teljesen tönkreteszi a magyar nadrágot gyártó cégeket. Így azok megszűnnek, és nem is lesz a boltban 150 forintos magyar nadrág. Tehát az egyetlen dolog amit a vevő lát, az az, hogy 100 forint helyett már 110 forintba kerül a nadrág (tehát igaznak érzékeli a 10%-os inflációs adatokat, így hisz ezeknek az adatoknak), csak valamiért azt hagyja figyelmen kívül, hogy mi a jelentősége annak, hogy az adott nadrágra már az van ráírva, hogy Made in China.
Na most a nadrág, az nem a legdurvább példám. Nem csak a nadrágot váltják le olcsó helyettesítő termékkel. De pl. az ivóvizet is, az élelmiszert is. Nem írok konkrét példákat, mert ahhoz, hogy a konkrét példa jelentőségét felfogjátok, már kell egyfajta szemlélettel rendelkezni.
Ezért inkább adok egy abszurd kitalált példát. Abszurd lesz, hogy leesen legalább az, hogy miről beszélek. Szóval beszéljünk a hamburgerről. Mi a hamburger? A hamburger finom marhahús, finom zöldségek és egy finom zsömle. (Legalábbis én otthon a bio alapanyagokból ilyen hamburgert készítek, de a mekdonáldszos hamburger is kb. ezeket a komponens FAJTÁKAT tartalmazza.) Mi van akkor, ha felmennek a húsárak? Az embereket nem szembesíthetik az emberek kifosztására szakosodott társaságok (állam+cégek+bankok) hogy egyik pillanatról a másikra kétszeresére mennek fel a húsárak. Nem, ezt így nem lehet, valamit ki kell találni. Hát találjunk ki egy olcsó helyettesítő terméket. Hogy lehet olcsón húspogácsát előállítani? (Emlékeztetnék, hogy ez még mindig nem a konkrét, hanem az abszurd szimbolikus példa.) Egyik top-menedzser, akit nagyra értékelnek a tevékenysége miatt, kitalálja, hogy mi lenne, ha az emberi ürüléket formáznák húspogácsa formájúvá? Hiszen megfelelő állományjavítókkal és aromákkal ugyan olyanná lehet alakítani, mint a húspogácsát? És ezzel egy csapással megoldanák a problémát: a húspogácsa árát alig kellene megemelni, a profit mégis megtöbbszöröződne, és az emberek is boldogok lennének.
Érthető, hogy miről van itt szó? Az életben szinte minden ami körülvesz minket, az egy olcsó, hamis helyettesítő eszköz.
(A fenti példát a The Yes Men és a Fast Food Nation filmek inspirálták. További információért nézd meg a filmeket!) -
remark #4888 Arra próbálom rávezetni Strahd-t, hogy mik a következményei annak amit saját maga ír. Egyelőre azt látom, hogy azzal sincs tisztában, hogy mit jelent az, amit saját maga ír. Elkepesztő. -
#4887
"Ezért figyelik az átlagárat. Megnézik több ezer termék árát termékenként vagy termékcsoportonként, ezt átlagolják és összehasonlítják, hogy az előző időszakhoz képest mennyit változott az átlagár. De ezért is nehéz figyelni az inflációt, mert minden egyes termék árának az alakulását nem lehet pontosan nyomon követni, szerintem véletlenszerűen választják ki, hogy melyik árat figyelik, de azt nem tudom, hogy pontosan milyen statisztikai módszert használnak a számításhoz."
Eddig ezt nem tudtam, nem is néztem utána bevallom.
Minden esetre amit először írtam az továbbra is megáll a lábán, de a te és remark mondanivalója jól kiegészíti.
Stradt_:
"javits ki ha tevedek de az inflacio jelentese az hogy az adott penzed erteke mogott nincs tenyleges ertek. es nem gyarott termekek alapjan tortenik. attol hogy tobb fonok lesz nem general inflaciot ez baromsag eleg szar peldat hoztal."
Nem hoztam hülye példát csak szerintem félre érted.
Leírom máshogy:
Tehát a termelés nálam azt jelenti, hogy valaki előállít valami tényleges terméket, a példámban ez a gödör volt, de lehetett volna kenyér is.
Mivel a főnökök nem szoktak ásni ezért elméletben ők nem is tudnának termelni, de a gyakorlatban ők úgy termelnek, hogy ugye főnök nélkül aki hajtja a munkásokat, azok nem csinálnának lószart se egész nap. Tehát ha pl egy átlagos ember képes kiásni egymaga 8 óra alatt 2 méter gödröt normál tempóban, akkor főnök nélkül csak kb 1.8-at ásik ki, mert megáll pihenni 5 percenként. Tehát a főnök ha hajtja az embert azzal termel 0.2 méter gödröt munkásonként.
Ha ez megvalósul akkor nem okoz inflációt a főnök. Viszont sok főnök leszarja, és nem érik el a plusz 0.2 métert de a fizetésüket felveszik a semmiért.
Volt olyan "fideszes buli" a közelmúltban, hogy valami mit tudom én milyen cégnél vagy nem tudom hol több főnök volt mint alkalmazott. Egyértelműen csal a lopás volt a cél, tehát termelés nélkül vettek fel havi 20ezreket.
Na most ha minden munkaképes ezt tenné akkor a pénz nem érne semmit. Mert a semmiért osztogatnák. Az ország meg rövid úton csődbe menne. Jelenleg ez azért nem tűnik fel mert csak egy kiválasztott (nem csak zsidók) réteg csinálja. -
#4886
"A valódi kérdés az, hogy hatalmon tud-e maradni ma bármilyen entitás is a Földön a zsidók pénze nélkül. Mi a válaszod?"
Lásd az előzőt. Az az USA elnöke akit a zsidók pénzelnek. -
#4885
"Jah a szemetek, ahelyett hogy tovabb penzelnek Obamat aki olyan politikat folytat amit nem tetszik nekuk. Mit meg nem engednek maguknak... tudod nem kotelezo penzt adniuk, ha nem adnak akkor obama nem tudja a kiadasait fedezni, ergo penz kell neki. Ha nem kap a zsidoktol akkor kap majd masoktol vagy nem es megbukik szepen.ha meg ugy erzi hogy kell a tamogatitol a penz akkor meg nem illik beleharapni a kezbe ami az etelt adja de lehet te maskent latod mert mas az ertek iteleted a mas vagyonaval kapcsolatosan. Szerintem kihuzhatod Obamat a bajbol megadjam a szamlaszamat te is adakozhatsz a zsidok helyett a kampanyara es ha eleg sok penzt adsz majd rad figyel jobban hogy ne bukja el a tamogatasod"
Köszönöm szépen. Erre próbálunk utalni itt páran már hónapok óta. Érdekes móson mindig ellenkeztetek, élen balagéval. -
Cef #4884 Én azt hittem egy termékcsoporton belül is több termékfajtát figyelnek pl.: külön sima nadrág, külön kínai. De amúgy nem tudom, csak nekem ez tűnt logikusnak. -
remark #4883 "De ezért is nehéz figyelni az inflációt, mert minden egyes termék árának az alakulását nem lehet pontosan nyomon követni, szerintem véletlenszerűen választják ki, hogy melyik árat figyelik, de azt nem tudom, hogy pontosan milyen statisztikai módszert használnak a számításhoz."
Erről is van egy jó sztorim. Tegyük fel hogy az infláció számításánál használt jószágkosárba kizárólag a nadrág van. A nadrág ára legyen 100 forint. Rákövetkező évben az átlagár emelkedése miatt ugyanez a nadrág már mondjuk 150 forintba kerülne. De megjelenik a piacon az "olcsó" kínai nadrág 110 forintért. Mit csinálnak az infláció számítói? A 150 forintos helyben gyártott nadrág helyett a 110 forintosat teszik bele a jószágkosárba, arra hivatkozva, hogy hát ez is nadrág meg az is nadrág. Majd bejelentik, hogy az infláció az bizony 10%. De közben mi tudjuk mi a valóság: az infláció bizony 50% volt...
Ennyit az inflációról mint számadatról. Kb. annyira semmit se jelent, mint a GDP, vagy bármelyik másik mutatószám.
Természetesen most is, ahogy eddig is, csak nagy vonalakban és szimbolikusan írom le a folyamatokat. Ha valaki kíváncsi a részletekre, az kérdezzen. -
Cef #4882 #4861 és #4863-ra ment -
Cef #4881 "A te verziódban is van igazság, csak azt nem értem, hogy ha valaki valamit drágábban ad attól a pénzem miért ér kevesebbet, hiszen ugyanazt lehet, hogy olcsóbban adja más, mert talál módot rá. Sőt maga a rendszer erre ösztönöz, az árverseny miatt. A te verziódhoz kéne valami referencia termék amihez mindig hasonlítjuk a pénz értékét. De ez szerintem lehetetlen, főleg ebben a multikultiban ahol lehet, hogy Sopronban 300 a benzin pár kilométerre Ausztriában meg 350 vagy 250.""
Ezért figyelik az átlagárat. Megnézik több ezer termék árát termékenként vagy termékcsoportonként, ezt átlagolják és összehasonlítják, hogy az előző időszakhoz képest mennyit változott az átlagár. De ezért is nehéz figyelni az inflációt, mert minden egyes termék árának az alakulását nem lehet pontosan nyomon követni, szerintem véletlenszerűen választják ki, hogy melyik árat figyelik, de azt nem tudom, hogy pontosan milyen statisztikai módszert használnak a számításhoz.
""brazil gépsor" 8 óra alatt 10 méter csatorna gödröt ás ki ásóval. A gödör a termék.
Ha felvesznek egy főnököt azért, hogy megnöveljék 2 méterrel a kiásott gödröt 8 óránként de ez nem történik meg akkor a főnök nem termel 2 méter gödröt 8 óra alatt azaz a semmiért kap pénzt.
Ha nagyon sok ilyen főnök lenne akkor a pénz rohamosan romlana."
Vagy kirúgnák, vagy nem kapna több pénzt mert nem képes többet termelni. Egyébként igaz, de egy vállalkozás ezt nem engedheti meg magának, mivel ő a saját pénzéből gazdálkodik, nem fog többet fizetni olyas valakinek, aki nem képes teljesíteni az előírt normát. Ezért is vannak különböző bérfajták (órabér, teljesítménybér, stb.), hogy az elvégzendő feladathoz igazítsák a dolgozók fizetését.
De amúgy van benne igazság, ez is befolyásolhatja az árakat, hisz többe került a cégnek ugyan az a teljesítmény, lehet hogy emeli emiatt az árat.
-
remark #4880 Iránról itt írtam: [URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1199870332&no=4847]#4847[/URL]. -
remark #4879 Teljesen jó volt csige példája. Gyakorlatilag arra vonatkozott, hogy ha a gazdaság teljesítménye csökken, miközben a pénz mennyisége változatlan, akkor infláció jön létre.
Na most a gazdaság teljesítménye akkora, amekkorát beírunk a különféle elszámolásokba, azaz a könyvelésekbe. csige példájában ez úgy néz ki, hogy beírtak a könyvelésbe +2 méter gödröt. Tehát a könyvelésben az egyik oldalon szerepel az elvégzett munka, a +2 méter gödör (ez a gazdaság teljesítménye), a másik oldalon pedig szerepel a +2 méter gödör ára, azaz annyi többletpénz, amennyit a +2 méter gödör ér.
De aztán egyszer csak kiderül, hogy az adott főnök hazudott, és hiába keresik a +2 méter gödröt, nincs az sehol sem. Tehát kiderül, hogy a pénz mennyisége nőtt, viszont a gazdaság teljesítménye nem. Magyarul infláció áll elő.
A pénzügyi válság is pontosan így jött létre: kiderült, hogy sokan hazudtak nagyon-nagyon nagyokat. És ki vitte el a balhét? Az emberek. Tehát mi a gazdasági válság? Intézményesített rablás. Ennyi.
Aki nem hiszi el amit írok, az gondolja át legyen szíves azt, hogy miért tiltakozik a világ országainak egy része azért mert az USA "beindította a bankóprést"? Mit jelent az, hogy beindították a bankóprést? Azt jelenti, hogy pénzt hoznak létre (természetesen nem bankó formájában) anélkül, hogy a (világ)gazdaság (a dollártól függő gazdaságok) teljesítménye növekedne. Tehát a dollár inflálódik.
És ha a dollárt használó országok közül dollárhoz csak az USA juthat úgy, hogy nem tesz le érte cserébe semmit az asztalra (az USA üzemelteti a dollár "bankóprést"), akkor ki a haszonélvezője az egész folyamatnak? Hát az USA. Gyakorlatilag kirabolja a dollárt használó országokat.
Tehát miért akarja Irán magát függetleníteni a dollártól? Mert nem tetszik neki, hogy az USA úgy rabolja ki, ahogy akarja. Gyakorlatilag Irán az USA gyarmata. EZ NEM TÚLZÁS!
A kérdés már csak az, hogy miért csak arról beszélünk, mikor az USA kilő valakire egy rakétát, és arról miért nem, mikor így, szinte láthatatlanul, a színfalak mögött, kifoszt egy országot. Lehet azért nem, mert akkor kiderülne, hogy minket is ugyanígy fosztanak ki??
Tessék elgondolkodni végre! -
remark #4878 A valódi kérdés az, hogy hatalmon tud-e maradni ma bármilyen entitás is a Földön a zsidók pénze nélkül. Mi a válaszod?
Az én válaszom az, hogy nem sokáig. Innen kezdve gondolom érted, hogy mi a probléma. (Bár jobban belegondolva, valszeg nem érted, hogy miről beszélek.) -
remark #4877 Ha nem lenne aki hitelt vesz fel, akkor meghalna a gazdaság. Ez persze nem jelenti azt, hogy olyannak is hitelt kell felvennie, aki nem fogja tudni visszafizetni. Viszont azt meg jelenti, hogy mivel a felvett hitelre kamatot számít fel a bank, így a gazdasági növekedésnek minimum a hitelkamatok szintjén kellene lennie. Ha nem így van (és nem így van), akkor a hitelek visszafizethetetlenné válnak, és a bankok szépen lassan ráteszik minden létező fedezetre a kezüket.
Gyorsan mondanám, azért nem érthető? -
remark #4876 Én is úgy gondolom, ahogy te.
Egyébként ez az államadósság dolog kicsit lehet félre van értve. Azt kellene megérteni, hogy olyan rendszerben élünk ahol a pénz kizárólag adósságként jöhet létre. Hisz ahogy írtam, mikor valaki hitelt vesz fel, pénz keletkezik, mikor hitelt fizet vissza, pénz szűnik meg. Innen kezdve minden pénz (a pénz döntő hányada) hitelként keletkezik. Tehát olyan nincs, hogy nem vagyunk eladósodva. Ha nem lennénk eladósodva, akkor nem lenne pénz a gazdaságban. -
#4875
-
#4874
tessek o is inkabb a palesztin barataidnak adna a penzt, de nem a genya inkabb p*** ra kolti
-
#4873
Igen, mert a bank a kockazat alapjan kapja a nyereseget. Kockazatot vallal hogy ad neked 50 millat, neked meg kell az 50 milla ergo neked is megeri hogy visszadsz 55 ot neki. A lakas es hasonlo biztositekok alapjan csdokkenti a bank a kockazatat, de van egy hatar ami utan ez sem jo. Lasd vilag gazdasagi valsag egyik okat Subprime mortgage
es mindig ott van a nem kotelezo hitelt felvenned, ha nem tudod megengedni magadnak akkor ne vedd meg. -
#4872
Jah a szemetek, ahelyett hogy tovabb penzelnek Obamat aki olyan politikat folytat amit nem tetszik nekuk. Mit meg nem engednek maguknak... tudod nem kotelezo penzt adniuk, ha nem adnak akkor obama nem tudja a kiadasait fedezni, ergo penz kell neki. Ha nem kap a zsidoktol akkor kap majd masoktol vagy nem es megbukik szepen.ha meg ugy erzi hogy kell a tamogatitol a penz akkor meg nem illik beleharapni a kezbe ami az etelt adja de lehet te maskent latod mert mas az ertek iteleted a mas vagyonaval kapcsolatosan. Szerintem kihuzhatod Obamat a bajbol megadjam a szamlaszamat te is adakozhatsz a zsidok helyett a kampanyara es ha eleg sok penzt adsz majd rad figyel jobban hogy ne bukja el a tamogatasod -
#4871
javits ki ha tevedek de az inflacio jelentese az hogy az adott penzed erteke mogott nincs tenyleges ertek. es nem gyarott termekek alapjan tortenik. attol hogy tobb fonok lesz nem general inflaciot ez baromsag eleg szar peldat hoztal.
Egy adott valutanak a piaci ara hatarozza meg szerintem (nem vagyok penzugyes nem ertek hozza bevallom oszinten) az orszag hogy a kiadasait fedezze penzt kell fizetnie, hogy ezt meg tudja tenni penzt nyomtat, ezzel tobb penz kerul forgalomba de a penz mogott levo ertek, arany tartalek nem no es emiatt a penz erteke csokken.
Mivel az adott penz kevesebbet er a piacon az adott penzert kevesebbet vehetsz meg. Ennek semmi koze a pek es a kenyer peldadhoz sem. Nezd meg Kuvait ot, nincs tenyleges targyi termeles megis a penznem jo ertekkel bir az felhalmozott olaj miatt.
Bankok annyival segitik elo az inflaciot hogy ugye hitelt adnak az allamnak amit vissza kell fizetnie, es ha ezt az osszeget elo kell allitania az allamnak vagy nagyobb ado, vagy tobb penz kibocsajtasa vagy az emberektol elveszi a megtakaritasaikat amiket allam kotvenyekbe raktak es megszunik a koveteles az allammal szemben ezzel elerve hogy "penzt" termel lasd fidesz es a nyugdij esete -
#4870
Mostani allaspontok szerint igen, de pl a palesztinok legutobb mar jeleztek hogy Haifa, BeerSheva stb re is igenyt tartanak, amiket ugye zsidok alapitottak es teny hogy Haifan sok arab el muszlim es kereszteny.
De az alap megallapodas szerint amit legutobb hivatalosan bejelentettek az alapjan lenne olyan hatar ami mind a 2 fel szamara jo, csak Jeruzselem a kerdeses es pont azer tis koti az ebet a karohoz mert igy nem lesz beke soha
-
#4869
Te nem tudsz olvasni? vagy csak nem akarsz? -
#4868
Nekem a fő problémám továbbra is az, hogy ez az egész móka magán kézben van. De nem, nem az a problémám, hogy zsidó kézben van, ez csak egy mellékes infó, hogy ez is abban van.
Volt egy USA elnök aki nem akarta ezt magánkézbe adni, nem is élt sokáig. Mondjuk tény, hogy túlzás nélkül a VILÁG legnagyobb biznisze útjába nem szerencsés állni, főleg nem oly módon, hogy teljesen megakadályozd azt. Egyébként ha jól emlékszem először Angliában vezették ezt be, az ezt követő években 100 szoros mértékben emelkedett meg Anglia állam adóssága. érdekes, hogy előtte szinte nem is volt, illetve az is hogy az egész előtt néhány évvel még ki voltak tiltva a zsidók Angliából. (biztos oknélkül).
-
remark #4867 Fix gazdasági teljesítmény és megemelkedett árszínvonal mellett úgy maradhat működőkepés a gazdaság hogy megnöveljük a gazdaságban keringő pénz mennyiségét. Tehát a növekvő pénzmennyiség és a növekvő árak kéz a kézben járnak.
A kérdés pedig az, hogy melyik van előbb? A tyúk vagy a tojás? A megemelkedett árak kényszerítik ki a pénzmennyiség növekedését, vagy a megnövekedett pénzmennyiség nyomán megugró kereslet kényszeríti ki az árak növekedését?
Az utóbbi hatásról sokat olvastam, sokan ezt tartják az egész gazdaság és pénzrendszer rákfenéjének. A probléma a valóságban az, hogy úgy is meg lehet növelni a pénz mennyiségét, hogy az nem társul gazdasági növekedéssel. Ergo az, aki megkapja a hitelt, közvetett módon kirabolja azt, aki nem hitelből él. Magyarul akivel a bank van, az kedve szerint vehet el bármit attól, aki ellen a bank van. Na most azt nem nehéz kitalálni, hogy ennek az egésznek mi köze van a közel-keleti konfliktusokhoz, vagy úgy általában a birodalmi (USA, EU, Izrael, stb.) terjeszkedéshez. -
Pares #4866 "A The Wall Street Journal az Obama közel-keleti beszédének napján kiadott lapszámában arra figyelmeztetett, hogy az amerikai zsidó kampányfinanszírozók elpártolhatnak az elnöktől, amennyiben túlságosan kemény álláspontot képvisel Izraellel szemben."
Itt van a kutya elásva. Számomra elképesztően undorító és gusztustalan, amit a zsidók megengednek maguknak...
"Mi" tanultunk a múltból, de vajon ők? -
remark #4865 A szorzót azt folyamatosan változtatják. Nem is az a lényeg, hogy hányszorosát adhatja ki, hanem hogy többet adhat ki mint ami van neki. Persze ezt a közgazdászok (pl. Bucser) tagadják. -
#4864
Obama-beszéd: Netanjahu telefonon követelőzött
Benjamin Netanjahu „dühösen” hívta fel telefonon Hillary Clinton amerikai külügyminisztert a Barack Obama közel-keleti programbeszéde előtti reggelen, és követelte, hogy az elnök hagyja el belőle az 1967-es határokra való hivatkozást – közölte pénteken a The New York Times.
Obama ugyan 35 perccel az előre bejelentett időpont után kezdte el beszédét, amelynek szövegén az utolsó pillanatokban is hajtott végre módosításokat, ám a Fehér Ház szerint izraeli nyomásra semmit sem írt át. Az amerikai elnök pénteken fogadja hivatalában Netanjahut, az újság megfogalmazása szerint a két politikus „nem bízik meg egymásban”. Megfigyelők rámutattak, hogy a beszéd időzítésével Obama meg kívánta előzni a fehér házi találkozót, valamint a legnagyobb amerikai Izrael-lobby, az AIPAC vasárnapi tanácskozását, amelyen mindkét vezető beszédet fog mondani.
Obamának az Izrael határaira vonatkozó állásfoglalása – amelyben azt azért megengedhetőnek tarja, hogy a leendő két államot majdan elválasztó vonalat a meglévő izraeli településeket figyelembe véve módosítsák – a The New York Times szerint „apró, de jelentős változás az amerikai politikában”.
A The Washington Post szerint az elnök túllépett az elődje, George W. Bush által megfogalmazott elven, amelyek szerint „nem reális azt elvárni Izraeltől, hogy az 1967-es határok mögé vonuljon vissza”. A lap emlékeztetett rá, hogy az akkori határok az 1949-es tűzszüneti vonalakon alapultak. Obama csütörtöki beszédében az izraeli csapatok „teljes és szakaszos” kivonását irányozta elő a megszállt területekről, Netanjahu a reagálásában ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az 1967-es határvonalak „védhetetlenek”, és hogy jelentős izraeli települések maradnának e vonalakon kívül „Júdea és Szamária” (Ciszjordánia) területén.
Újabb 1500 lakás épül
A The Washington Post felhívta a figyelmet, hogy az Obama-beszéddel egy időben egy izraeli kormánybizottság újabb 1500 lakás építését hagyta jóvá az 1967-ben elfoglalt Kelet-Jeruzsálemben, amelynek Izraelhez való csatolását nem követte nemzetközi elismerés. John Boehner republikánus képviselőházi elnök meghívására Netanjahu a jövő héten beszédet fog mondani a kongresszus két házának együttes ülésén.
„Netanjahu, az izraeli konzervatív Likud Párt vezetőjének viszonya az Egyesült Államokban a republikánus párttal sokkal kellemesebb, mint Obamával, egy kenyai muszlim fiával, akinek az arab–izraeli konfliktussal való ismerkedését eleinte palesztinbarát tudósokkal folytatott eszmecserék határozták meg” – írta a The New York Times. A The Wall Street Journal az Obama közel-keleti beszédének napján kiadott lapszámában arra figyelmeztetett, hogy az amerikai zsidó kampányfinanszírozók elpártolhatnak az elnöktől, amennyiben túlságosan kemény álláspontot képvisel Izraellel szemben. A lap szerint a támogatók egy része úgy ítéli meg, hogy Obama túlzottan erélyes nyomást gyakorolt az izraeli vezetésre, hogy az leállíttassa a lakásépítést a „vitatott területeken”.
(MTI)
-
#4863
De például egy olyan főnök is inflációt generál aki a főnökösködésével nem ér el termelés növekedést.
példa:
"brazil gépsor" 8 óra alatt 10 méter csatorna gödröt ás ki ásóval. A gödör a termék.
Ha felvesznek egy főnököt azért, hogy megnöveljék 2 méterrel a kiásott gödröt 8 óránként de ez nem történik meg akkor a főnök nem termel 2 méter gödröt 8 óra alatt azaz a semmiért kap pénzt.
Ha nagyon sok ilyen főnök lenne akkor a pénz rohamosan romlana.
-
#4862
"a senki pénzét nem lehet kölcsön adni"
Dehogynem lehet.
Bemész a bankba, egy jó tervel, pl egy ház építés amit aztán eladsz, vagy valami vállalkozás ami 99%, hogy nyereséges. Ha a bank lát benne fantáziát jóváír a számládra mondjuk 50 millát és azt mondja, hogy adj vissza 55millát.
Így a banknak lesz 5 millája a semmiből, mert van valami szabály, hogy azt hiszem 9x annyit adhat ki egy bank mint amennyi ténylegs zsetonja van.
Tehát ha van 1 milliárdja, akkor kiadhat 9 milliard hitelt.
(a 9-es szorzó nem biztos, hogy annyi)
-
#4861
Ahogy írtam is, nem vagyok közgazdász ezért józan paraszti ésszel gondolkozom:
A te verziódban is van igazság, csak azt nem értem, hogy ha valaki valamit drágábban ad attól a pénzem miért ér kevesebbet, hiszen ugyanazt lehet, hogy olcsóbban adja más, mert talál módot rá. Sőt maga a rendszer erre ösztönöz, az árverseny miatt.
A te verziódhoz kéne valami referencia termék amihez mindig hasonlítjuk a pénz értékét. De ez szerintem lehetetlen, főleg ebben a multikultiban ahol lehet, hogy Sopronban 300 a benzin pár kilométerre Ausztriában meg 350 vagy 250.
Persze az is biztos, hogy nem csak az én verzióm játszik, lehet, hogy beleszól kicsit a tied is, az enyém is meg még pár dolog.
-
#4860
"Többet leromboltatott az Izraeli vezetés."
Ez félrevezető és csúsztató hozzászólás. Tisztán emlékszem ,hogy hónapokkal ezelőtt beszéltünk a témáról. Akkor kiderült, hogy az vagy nagyon nagyon régen volt vagy nem tudom már mi, csak arra emlékszem, hogy az érv nem állt meg.
Sőt az utolsó béketárgyalás pont ezen bukott el. -
remark #4859 Még egy idézet a blogbejegyzésből:
"Visszatérve fő témánkra, a keresztény cionizmusra, ezen irányzat meggyőződéses hívei olyannyira védelmezik Izraelt, hogy közben megtagadják a palesztinoktól ugyanazokat az alapvető emberi jogokat és politikai szabadságjogokat, amelyeket viszont abszolút módon követelnek az izraeliek számára. A keresztény cionisták egy része nem ismeri el önálló népnek a palesztinokat." -
remark #4858 Ja, látom: Nakba Day
Egyébként ez is érdekes a fenti cikkből: "Prior to its adoption by the Palestinian nationalist movement, the "Year of the Catastrophe" among Arabs referred to 1920, when European colonial powers partitioned the Ottoman Empire into a series of separate states along lines of their own choosing."
Mindenhonnan ez köszön vissza, amit emlegetni szoktam, hogy a probléma gyökere az, hogy a nyugati erős kutyák fogták magukat, és saját kedvükre felosztották a vidéket. Nem csak ők jártak így... -
remark #4857 Ez is egy vélemény: Kettős mérce: antiszemita cionisták oldják meg a paleszin-izraeli konfliktust...hát nem őrület?
"Részletesen beszámol az 1947-48-as eseményekről, amelyek a modern történelem egyik legnagyobb menekültáradatát idézték elő. Pappe könyve nem erkölcsi számonkérés, sokkal inkább egy józan kérés arra, hogy a közvélemény fogadja el a Nakba létezését. E szóval jelzik a palesztinok azt a katasztrófát, amely 1948-ban sújtotta őket, és a legmélyebb oka a jelenlegi palesztin-izraeli konfliktusnak."
Mi az a Nakba? -
remark #4856 A kereskedelmi bankok is hoznak létre pénzt.
A inflációt valóban több tényező alakítja, ebből az egyik maga a hitel kihelyezés: hiszen hitel kihelyezésekor új pénz jön létre, a hitel visszafizetésekor pedig a tőke (a kihelyezett összeg maga) megsemmisül.
(#4855 a #4854-re volt válasz.) -
remark #4855 Az, hogy a "senki pénzét adják kölcsön", az azt jelenti, hogy új pénzt hoznak létre a hitel kihelyezésének pillanatában. Ez a "senki pénzének" a kihelyezése. Tehát valóban senkinek a pénz sem volt ez, se a betéteseké, se a banké, se az államé. Ez a pénz kizárólag a hitelt felvevő banki ügyfélé. Ez az új pénz abban a pillanatban kezdi meg a gazdaságban az útját, ahogy a banki ügyfél elkezdi elkölteni azt. -
Cef #4854 "Nem beszélve arról, hogy ezek az emberek nem is a sajátjukat adják kölcsön, hanem másét, sőt sokszor senkiét. Egyszerűen a semmiből csinálnak pénzt, így viszont egyre több pénz lesz a piacon ebből kifolyólag kevesebbet is fog érni."
Bocs, nem olvastam át rendesen azt hittem a bankokra érted. Szóval igen, van ilyen is, de a senki pénzét nem lehet kölcsön adni, más emberét lehet, de az már lopás (ha nem a beleegyezésével történik). -
Cef #4853 Az inflációt maga a gazdaság hozza létre. Az átlagár emelkedése okozza az inflációt, nő a termékek ára, viszont a forgalomban lévő pénzmennyiség ettől még nem lesz több. Például van egy X nevű termék, ami 100 Ft-ba kerül, tehát 100 Ft-ot ér egy X. De jön egy benzináremelés, ezért X árát is megemelik 12 Ft-ra, 100ft már nem ér 1 X-et, már kevesebbet ér a pénzed mint az előtt.
"Nem beszélve arról, hogy ezek az emberek nem is a sajátjukat adják kölcsön, hanem másét, sőt sokszor senkiét. Egyszerűen a semmiből csinálnak pénzt, így viszont egyre több pénz lesz a piacon ebből kifolyólag kevesebbet is fog érni."
A piacon annyi pénz van amennyit az MNB forgalomba hoz. A kereskedelmi bankoknak ebbe nincs beleszólásuk. A bank csak annyi pénzből tud gazdálkodni, amennyi bekerül hozzá. -
remark #4852 Gyöngyöspata, Véderő, Habsburg, Rothschild
"Észre kell venni emberek, hogy nem a magyar emberekkel, de nem is a cigányokkal van itt a baj, hanem a kettőt összeuszítani akaró háttérből irányító nevető harmadikkal!"
A közel-keleten se biztos hogy ekkora balhé lenne, ha nem lennének olyan körök, akik a felfordulásban érdekeltek. Hisz ahogy a szent könyvük megírta: akkor nagy a profit, mikor forrong a világ. Hát a világ forrong is, amint hagyja magát átverni a jónép.
"Vészi József, a Pester Lloyd főszerkesztője 1919-ben ezt mondta: Magyarországot, — nem a zsidók, — de zsidók tették tönkre! Ötszáz zsidó... Én mondom ezt, aki magam is zsidó vagyok."
Kik profitálnak a felfordulásból? Nem a zsidók, hanem zsidók.