13596
-
remark #6491 Igen, pontosan a színvonalat tettük mi is szóvá. Béke pl. most épp azért van, mert nem figyelek oda Molnibalage-ra. Ezt az egyetlen megoldást találtam. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#6490
Elküldte priviben nekem is. Válaszoltam rá, sok értelmét persze nem látom.
Ahogy annak sem, hogy ilyen dolgokon a topicban vergődjenek egyesek. Erre van a privát üzenet meg a modi topic.
De biztos jó dolog offtopiccal szemetelni, sokat emel a színvonalon... -
remark #6489 Pontosan ugyanezt tettem szóvá egy privát üzenetben Cifu-nak. Eredmény? Nem tudom. -
bigacsiga791 #6488 Az utolsó kibanolásom margójára:
Az utóbbi féloldalnyi, hozzászólást átolvasva, kizárólag(!) Molnibalage szurkálódik, személyeskedik:
[URL=http://www.sg.hu/listazas_msg.php3?id=1199870332&no=6471]"Atyaisten..."[/URL]
Ide akkora facepalm kellen, hogy kis sem férne a képernyőre...
Ha tovább olvasnám biztos, hogy több is volna. A kibanolásom előtti napokban is ez ment tűrtem ahogy mindenki más is, de persze ahogy szokott nekem borult ki először a bili, majd felvettem Balage stílusát, gondoltam ha neki lehet akkor másnak is.
Az eredmény az lett, hogy én kaptam egy bant, balage meg egy(1) darab felkiáltó jelet!
Kb 1 héttel később visszajövök, és ugyanaz megy, Balage bújtatva személyeskedik, mindenki más meg nyeli.
Nagy kérdés ez után, hogy Cifu mennyire elfogult azok mellett akik Izrael mellett érvelnek, esetleg Balage a haverja-e vagy mi az oka annak, hogy ez így mehet itt már hónapok óta??? Balage esetleg valami szponzora az Sg-nek, vagy esküsöm nem értem. -
#6487
Enyhén megalol az, hogy az szervezett volna védelmi szövetséget, aki gyak. összes szomszédjával háborúzott. Igazi facepalmos vezető volt a nagy vezér... -
uwu200 #6486 A wiki-n ezt írják Kadhafi-ról:
A szankciók feloldását követően Kadhafi igyekezett kihasználni megújult külpolitikai lehetőségeit, ismét az antiimperialista szólamokat helyezve előtérbe. 2009-ben és 2010-ben, ennek jegyében kampányolta végig a 3. világ országait. Célul egy katonai szövetség, a SATO (a NATO ellenpárja) létrehozását szabta meg – mely Latin-Amerika, Dél-Kelet Európa, Dél-Kelet Ázsia és Afrika országainak összefogásával állítana gátat az USA beavatkozási politikájának. Az erről folytatott tárgyalások a 2011-es felkeléshez is kapcsolódóan felemás eredményekkel értek véget.
Bár nem sokat tudok az egészről, a fentiekből nekem az jön le, hogy a hatalma vége előtt újra szembefordult a nyugattal. Kicsit elkapta retro hangulat, aztán mennie kellett. -
remark #6485 Orosz hadihajók szíriai vizeken a NATO támadás megakadályozására -
#6484
Majd ha jönnek a hírek arról, hogy küldik a csapatokat, akkor majd erre a hsz-re reagálva fogom itt közzétenni a linkeket, ok? :-)
Nyugodtan. :)
Értem. Tehát ha ennél kisebb mennyiségű katonákról fognak a hírek szólni, akkor majd azt mondjuk, hogy az nem is bevonulás? ...Oké, szóval tegyük fel, hogy bevonul 5000 katona, és sikerül úgy megsegíteniük a lázadókat, akarom mondani a kormányoldalt, hogy azok legyőzik a Kadhafi pártiakat. Ebben az esetben mi a státusza annak az 5000 katonának? Békefenntartó? Tanácsadó?
A Kadhafi-pártiak legkomolyabb csoportjának (mintegy ezer ember a becslések szerint) legutóbbi neve Líbiai Felszabadítási Front (Lybian Liberation Front), és éppen Niger területére hatoltak be, ott szedik össze magukat. Ezen kívül már csak kisebb ellenállási gócok vannak, amiket a felkelők (illetve mostmár átmeneti kormány) azért meg tud oldani maga.
Általában pár tucat, pár száz katona esetében még inkább csak katonai tanácsadók a hivatalos megfogalmazás, ilyet most is találsz közép-afrikában például. 5000 katona már elég komoly erő, de 5000 NATO katonával nem fog egy Líbia szintű országot megszállni. Ugyan a lélekszáma alacsony (cirka 6 millió), de Iraknál ötször nagyobb területű. Hogy legyen némi összehasonlítási alap: a KFOR, ami az aprócska Koszovót felügyeli, ahol még két millió ember sincs, majdnem 6000 fős kontingens.
A NATO és az ENSZ támogatásával jött létre a hangyaboly.
Ügyes megfogalmazás, csak nem egyértelmű. Líbia esetében a felkeléshez semmi köze nem volt az ENSZ-nek és a NATO-nak, utólagosan avatkoztak be. Egyiptomban be sem avatkoztak, és be sem avatkoznak a mai napig. Pedig összehasonlíthatatlanul fontosabb ország. Szíria esetében megint nem avatkoztak be.
Aktívan DEstabilizálják a régiót. Líbiát is, Szíriát is, és úgy általában a külpolitikájukkal az egész régiót.
A NATO ugyan hogyan destabilizálta a régiót? A NATO-t írtad, nem az USA-t!
A régió destabilizációja konkrétan nehezen meghatározható valami. Ugyebár Irán már az 1970-es években megdöntött egy nyugat-barát kormányt. Kuvaitot az egész régió összefogva mentette meg (mínusz Izrael és Irán) vállvetve a nyugati országokkal 1991-ben. 2003-ban Irak megszállása határeset, mert valóban destabilizációnak tekinthető azáltal, hogy nagyobb szabadságot biztosított a Kurd területeknek, és lehetővé tette az irán-barát Síita csoportok erőre kapását dél-Irakban. Viszont nézzük csak a legutóbbi eseményeket: Tunézia - nyugat-barát diktátor bukott, Egyiptom - nyugat-barát diktátor bukott, Líbia - korábban nyugat-ellenes, de az utóbbi időben konszolidált, a nyugattal megbékélt diktátor bukott.
Biztos az én hibám, de especiel a nyugatnak éppen hogy nagyon nem jó az, ami most történik.
-
#6483
De. Mindkét esetben hazai erők keltek fel egy elnyomó rednszer ellen. A nagy difi az volt - ahogy már írtam - hogy a hazai komcsik mögött ott áltak a szovjetek és mi ezért nem kapthatunk segítséget. A cél ugyanaz volt. -
ManoNegra #6482 Álapodjunk meg abban, hogy a két konfliktus nem összehasonlítható. Elfogadod a békejobbot? -
#6481
A középső része a kommentnek szimplán trollkodás. Ha 5000-es számot hallasz, az is csapatok küldését jelenti. Azonban azt is, hogy nem eleget.
#6475
Ide akkora facepalm kellen, hogy kis sem férne a képernyőre... -
remark #6480 Nem fogják megtenni.
Majd ha jönnek a hírek arról, hogy küldik a csapatokat, akkor majd erre a hsz-re reagálva fogom itt közzétenni a linkeket, ok? :-)
Egy Líbiai akcióhoz hozzávetőleg (saját becslés) kellene egy 30-35 ezer katona.
Értem. Tehát ha ennél kisebb mennyiségű katonákról fognak a hírek szólni, akkor majd azt mondjuk, hogy az nem is bevonulás? Oké, szóval tegyük fel, hogy bevonul 5000 katona, és sikerül úgy megsegíteniük a lázadókat, akarom mondani a kormányoldalt, hogy azok legyőzik a Kadhafi pártiakat. Ebben az esetben mi a státusza annak az 5000 katonának? Békefenntartó? Tanácsadó?
A NATO és az ENSZ viszont nem fog egy potenciális hangyabojba beleülni, ha nem muszáj.
A NATO és az ENSZ támogatásával jött létre a hangyaboly. Aktívan DEstabilizálják a régiót. Líbiát is, Szíriát is, és úgy általában a külpolitikájukkal az egész régiót. De ha te nem így látnád, akkor nem ez lenne az egyetlen dolog, amiben nem értünk egyet. -
#6479
Nem fogják megtenni. Az USA-nak nagyon nem hiányzik, elég volt nekik Irak, és elég nekik most Afganisztán is. Egy újabb csípős hangyákkal teli bolyba nem üllnek be meztelen seggel. Ahhoz Líbiai túlságosan is értéktelen. Megkockáztatom, hogy még talán Egyiptomért se vállalna most be ilyesmit. Márpedig a régióban kevés értékesebb ország van, mint Egyiptom (Szuezi-csatorna).
Az Európai "nagyok" (Anglia, Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország) pedig megosztott (Spanyolország és Németország távol is maradt a Líbiai légiháborútól), továbbá túlságosan is gyenge, hogy effektíve bele merjenek vágni egy ilyen akcióba. Anglia politikailag sem nagyon áll ilyesmire készen, de katonailag is sem, a haderejét lefogja Afganisztán, és most építik le a hadsereget is. A haditengerészetével pedig bő száz éve példátlan eset fordult elő a Líbiai tengeri embargónál - egy Admiralitást érintő szabályzat szerint a Royal Navy-nek egy hadihajót (eredeti szövegben Csatahajót, de ez ugye azóta szelidült, mert ilyenje már senkinek sincs) kell készenlétben tartania a hazai kikötőkben, amely bármikor kifuthat, hogy megvédje Anglia vizeit. Nos, amikor a Líbiai akció miatt kifutott a flotta egy rombolója és két fregattja, nem volt a kikötőben több bevethető nagyobb felszíni egység.
Franciaország detto bajban van szárazföldi haderő terén, ráadásul az Idegenlégiója már így is erején felül teljesít az Afrikai békemissziókban.
Marad Olaszország, amely sose volt az erős szárazföldi hadseregéről híres, de mostanság még ott sem tart.
Egy Líbiai akcióhoz hozzávetőleg (saját becslés) kellene egy 30-35 ezer katona. A NATO ezt csak akkor lenne képes kiállítani, ha a tagországok mind aktívan beajánlanák magukat. Azonban nincs sehol olyan politikai helyzet, hogy ezt elfogadják. Ha holnap a parlamentben felállna Hende Csaba, és azt mondaná, hogy holnap Líbiába kellene küldeni ezer magyar katonát? Közröhely tárgyát képezné, mert ennél sokkal komolyabb problémái vannak az országnak. Ezer feleslges, bevethető katonája especiel meg pont nincs.
Az egész régióban amúgy se Líbiában van a legfőbb gond, Egyiptom és Szíria sokkal veszélyesebb puskaporos hordó...
Szomorú, de Líbia erős kormányzat nélkül nem fog tudni megbírkózni a jelen helyzettel. A NATO és az ENSZ viszont nem fog egy potenciális hangyabojba beleülni, ha nem muszáj. Szóval amíg nem lesznek komoly civil áldozatok, senki sem megy oda... -
remark #6478 "Mikor vonult be Líbiába a NATO?"
Hivatalosan? Nemsokára. ;-) -
ManoNegra #6477 A sebtében és nagy felhajtással Párizsban összehívott nemzetközi konferencia, amelyet az új Líbia „barátai” - természetesen a NATO tagállamai - rendeztek meg, két fontos területen hozott döntést. Politikai szempontból lezárta a Kadhafi-korszakot és teljes jogú nemzetközi elismerésben részesítette a most hatalomra került adminisztrációt. A döntés hátterében azonban más érvrendszer hózódik meg például Oroszország, vagy Kína és a nyugati államok esetében. Ennél lényegesebb és gyakorlatiasabb azonban az a döntés, amely több milliárd dolláros invesztícióval a lehető legrövidebb időn belül újra akarja indítani a líbiai olajtermelést.
Minden más tekintetben kérdőjelek sokasága áll a világ előtt. A jelen pillanatban senki nem tekintheti megoldottnak a líbiai helyzetet. Nagyon messze vagyunk a nyugvóponttól, azaz a kialakult és teljesen áttekinthetetlen szituáció stabilizálásától. A líbiai háborúval kapcsolatos információk rendkívül egyoldalú megközelítésben és régóta nem alkalmazott, erős kommunikációs szűrőrendszeren át jutottak el a világ közvéleményéhez. Ma már Amerikában is belátják, hogy a nevetségességet is meghaladja az az alapkoncepció, amely szerint a NATO lényegében humanitárius küldetést teljesítve a líbiai nép védelmével segítette a demokratikus kibontakozásért küzdő erőket. A NATO légiereje hat hónapon keresztül több ezer csapást mért Líbia területére, teljesen harcképtelenné tette a hadsereget, lebombázott minden katonai objektumot, szétzúzta az ország termelőkapacitását, a teljes infrastruktúrát, megbénította az ország működését és a földdel tette egyenlővé legjelentősebb településeket. Minden számítás szerint évtizedeknek kell eltelnie ahhoz, hogy Líbia fölszámolja a háborús károkat.
Oroszország és Kína több állásfoglalásban hívta fel a figyelmet arra, hogy a Líbia elleni NATO-háború nem vezethető le az ENSZ Líbiára vonatkozó 1973-as számú határozatából. De bebizonyosodott az is, hogy a NATO nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy csak és kizárólag légi támogatást nyújt a felkelőknek. Minden döntő ütközetben részt vettek a NATO szárazföldi csapatai is. A háborúnak állandó résztvevői voltak a francia idegenlégió alakulatai, különböző magánhadseregek és felfegyverzett zsoldosok. Hírszerzői információk szerint Katar és az Emirátusok reguláris alakulatokat küldtek a Kadhafi elleni háborúba, de néhány kelet-európai ország - nem jelentős erőkkel - is katonai egységeket küldött a térségbe. Az orosz nemzetbiztonsági információs szolgálat már a nyár elején megállapította, hogy a nyugati sajtó által felkelőknek nevezett egységek jelentős része a fent említett alakulatokból kerül ki. A harcosokat arab ruhákba öltöztették és óriási mennyiségű Kalocsnyikov géppisztollyal szerelték fel őket. A Tripoli elleni döntő rohamot a NATO Special Forces egységeinek vezetésével hajtották végre, amit Fadlallah Harun, a felkelők egyik katonai vezetője sajtónyilatkozatban is elismert. Nagy-Britannia és Franciaország egyébként az utolsó pillanatig tagadta, hogy nyugati szárazföldi erők is részt vesznek a háborúban. A brit Honvédelmi Minisztérium csak a legutóbbi napokban adott ki olyan nyilatkozatot, amely beismeri a részvétel tényét. Az is napvilágra került, hogy az angolok a háború bizonyos szakaszaiban bevetették a brit hadsereg legerősebb alakulatait is. A 22. számú SAS-ezred (Special Air Service) nem csak Tripoli ostrománál játszott döntő szerepet. Az alakulat már februárban támadásokat hajtott végre a déli területeken működő olajtermelő komplexumok ellen.
A jövőt azonban minden bizonnyal az határozza meg, hogy a háborúban részt vevő arab csoportok milyen politikai döntést hoznak. És ebből a szempontból a helyzet egyáltalán nem megnyugtató. A Kadhafi elleni lázadás résztvevői között ugyanis a legszélsőségesebb iszlám erők is megtalálhatók, és több Al-Kaida csoport meghatározó szerepet játszik a háborúban. A Líbiai Iszlám Harccsoport (LIFG) mellett konkrétan ismert, hogy az egyik legerősebb Al-Kaida egység, az Iszlám Maghreb Al-Kaida (AQIM) is kezdettől fogva részt vesz a harcokban. Figyelmet érdemel az is, hogy a Kadhafi-ellenes felkelők között rengeteg, algériai börtönökből megszökött, vagy bujdosó szélsőséges iszlám terrorista található. A líbiai berberek harci alakulatai a felkelők egyik legerősebb részét képezik. A berber egységek politikai céljai azonban vésztjóslóak. Céljuk az algériai berberekkel történő egyesülés, majd egy új, önálló berber állam alapítása részben algériai, részben nyugat-líbiai területen. Az algériai kormány a kezdet kezdetén felismerte, hogy a különböző arab erők óriási káoszba dönthetik az egész térséget, ezért ellenezte a NATO részvételét és helyette az Afrikai Egység Szervezet által felállított erőket akart Líbiába küldeni a helyzet stabilizálása céljából.
A legfrissebb információk szerint megalakultak az első közös líbiai-algériai berber egységek, amelyek területfoglaló hadműveletekbe kezdtek a líbiai-algériai határ mindkét oldalán. Ennél is veszélyesebb azonban, hogy a líbiai felkelő erők egy része nem akarja letenni a fegyvert, hanem háborút akar indítani a Kadhafit támogató algériai rendszer ellen. Az algériai hadsereg két héttel ezelőtt egységeket küldött líbiai területekre, hogy elejét vegye egy Algéria elleni támadásnak. A napokban teljes harckészültségbe helyezték a hadsereget és megerősítették a határőrséget. A térségben rendkívüli a feszültség. ...
link -
#6476
Azaz itt valódi szabadságharc volt, nem pedig egy felszított iszlamista kissebség, akik sehol sem lennének a NATO nélkül...
Nem tudom milyen felszított iszlamista kissebségről beszélsz, mert az egészet ugye egy spontán szerveződött tüntetés nyitotta, amihez konkrétan semmiféle politikai vagy vallási csoport nem adott hátteret. A tüntetés világhírré kürtölő blogger ha jól rémlik amúgy nem is volt vallásos.
A "sehol sem lenne" dologban sem lennék biztos, ugyanis rövid idő alatt meglehetősen sok ember csatlakozott a felkeléshez. Sok esetben semmiféle kapcsolatuk nem volt egymással, mégis át tudták venni több kisebb keleti városok felett a hatalmat még a NATO beavatkozás megkezdése előtt.
A Líbiai haderő és rendőrség is megszenvedett volna, amíg leveri a felkelést, ha a NATO nem avatkozik be.
Érdemes visszaemlékezni az Iraki eseményekre, 1991-92-ben Dél-Irakban lázadás tört ki Szaddam Husszein rendszere ellen, nem kis mértékben a nyugati propagandának köszönhetően, amely azt hangoztatta, hogy Husszeint a saját népének kell megbuktatni. Azonban a felkeléseket leverték, több ezer áldozat és még több bebörtönzés volt az eredménye. A szövetségesek meg végignézték a határ túloldaláról, pedig korántsem volt reménytelen a dolog, az irakiaknak majdnem fél évébe telt, amíg rendet csináltak.
Ennek köszönhető, hogy 2003-ban az Amerikai/Angol iraki invázió esetén a dél-iraki lakosság iszonyatosan passzív volt, és bizalmatlan a szövetségesekkel szemben. Egyszer már cserben hagyták őket...
Ami 1956-ot illeti... nem szabad elfelejteni, hogy eleve jelentős számú szovjet haderő állomásozott kis hazánkban. De mivel a szovjetek nem voltak síkhülyék, nem adtak nekik parancsot a beavatkozásra, mert a már évek óra itt élő katonák esetleg átállhattak volna, hiszen ismerték a helyieket, akik ellen harcolni kellett volna. Ezért alkalmaztak "külső" haderőt, amelyik nem volt kapcsolatban a helyi lakossággal korábban. Ugyanez volt a forgatókönyv 1968-ban Csehországban.
A NATO felvette az ötvenhatos szovjetek szerepét...
Mikor vonult be Líbiába a NATO?
Ezt esetleg Irak kapcsán lehetne elsütni, de nem Líbia esetében... -
ManoNegra #6475 Tuladonképpen igazad van, ott is ugyanaz történt. A NATO felvette az ötvenhatos szovjetek szerepét... -
ManoNegra #6474 56 az én szememben lényegében nem tér el Líbiától.
Elhiszem. -
#6473
Kicsit vicces, mert a jelek szerint a kettő között alig van difi. Lásd az amerikai polgárháborút. Siker esetén az dél függetlensége lett volna. Északi oldalról polgárháború, hiszen az ország egybenmaradt. Déli oldalról meg elbukott szabadásgharc.
Ez csak nyelvészekéd. 56 az én szememben lényegében nem tér el Líbiától. -
ManoNegra #6472 Te tényleg nem tudod mi a különbség a polgárháború és a szabadságharc között? -
#6471
Éppen erről beszélek. Ha Líbiának lett volna egy szomszéd erős haverja, akik kihúzza K-t a bajból, akkor ma is ő lenne hatalmon. De nem volt. Viszont ez semmiben nem determinálja azt, hogy a főerők bukása után az újak ne kérjenek segítséget.
Jah, persze. Ezek szerint, ha a magyarok is kaphattak volna segítéget, akkor ők is felszított kisebbség.
Atyaisten...
-
ManoNegra #6470 Totál nem lehet összehasonlítani '56-al... Ha nem jönnek be a szovjetek, akkor semmi esélye nem lett volna Kádáréknak. Semmiféle támogatásuk nem volt a nép részéről, gyakorlailag a hatalom is át lett véve pillanatok alatt.
Azaz itt valódi szabadságharc volt, nem pedig egy felszított iszlamista kissebség, akik sehol sem lennének a NATO nélkül...
Hülye példa volt. -
#6469
Nem az ellenfél szempontjából nézve. Az, hogy állnak mögötted vagy sem, az nem határozza meg azt, hogy az aktuálisan fenálló elnyomó rendszer ellenm küzdesz.
Csak, hogy megértsd, óvódás szinten. Ha homokozóban Pistike folyamatosan megver és elszedi a játékaidat, de te próbálsz visszaütni, az nem befolyásolja a helyzetet minőségileg, hogy Pitstika mögött ott van Józsika. Ez mennyiségi kérdés, nem minőségi... -
ManoNegra #6468 Tehát akkor mégsem ugyanolyan... -
#6467
Nem. Ugyanis a líbiai felkelés pont olyan, mit az 56-os, csak éppen k. mögött nem állt senki. Ha állt volna, akkor esélyük sem lett volna, ahogy nekünk sem volt. -
ManoNegra #6466 Akkor lehetne párhuzamot vonni, ha az oroszok vonultak volna be líbiába, és velük szemben szabadították volna fel. -
#6465
Először tisztázni kellene, hogy mi az ország jogi helyzete...
Ha új kormány van, akkor elvileg arra már nem vonatkozik feltétlen az ENSZ határozat.
Egy kitekert példa. Mintha '56-ban a jenkik ENSZ határozat alapján légihíddal és bombázással segítettek volna. Megalakul az új független magyar kormány, majd segítséget kér szárazföldi csapatok formájában, hogy kiszorítsa a maradék komcsi ellenállókat. Kb. ez a helyzet. -
remark #6464 A NATO gyalog próbál visszatérni a forrongó Líbiába
Ha a NATO szárazföldi csapatokat küld egy polgárháborúban vesztésre álló oldal megsegítésére, az jogilag melyik kategória? Hogy lesz ebből kihozva az, hogy a nyugat jogszerűen avatkozik be Líbiában? -
remark #6463 A NATO az arab államokat használja fel Szíria ellen
...az Arab Liga annak ellenére függesztette fel Szíria tagságát, hogy az ország rendre teljesíti a szövetség feltételeit és követeléseit a zavargásokkal kapcsolatban.
(...) Szíria kizárása előrevetíti azt a képet, hogy a NATO az ország elleni katonai beavatkozásra az arab államokat fogja felhasználni. Oroszország és Kína nem támogatja az ország belügyeibe való nyugati beavatkozást, és a NATO most gyengébb, mint valaha. Gyengeségei a líbiai hadművelet során kiütköztek, amire több orosz szakértő is felhívta a figyelmet. Ha a NATO meg akarja dönteni a szír kormányt, az egyetlen út, amivel elkerülheti az orosz érdekszféra közvetlen sértését, ha az arab államokat használja fel eszközként. Szíria Arab Liga tagságának felfüggesztését ennek előjeleként értékelhetjük. -
remark #6462 2012. áprilisra Iránnak öt atombombája lehet, a katonai opció már csak 2-3 hónapig áll nyitva -
remark #6461 Attól jenki propaganda, hogy 2011-ben kijön egy film, ami olyasmit állít, ami nem igaz. -
#6460
Ott kezdődik, hogy jenki propagandát emleget, ami hülyeség. Miféle propaganda? Mindenki tudta, hogy a gúrzok indultak neki. A történet mélyebb háttere az érdekes, mert viccből senki nem indul meg neki úgy, ahogy ott történt. -
remark #6459 Mivel a cikkben nem arról volt szó, amit Cifu a kérdésem kapcsán kifejtett, és te meg Cifu fejtegetésére reagáltál, így most fogalmam sincs hogy miről beszélsz. Nem fogalmaztál meg se te, se Cifu semmit azon nyilvánvaló dolgokból, amire a cikkíró azt mondta, hogy "húha". -
#6458
Nem. Annak aki linkelte a videót, hogy "húha"... Ennyi erővel linkelhette volna azt is, hogy a Nap keleten kel fel. :)
Ugye kezded már érteni, hogy miért nem értdekel úgy semmi amit onnan linkelsz...? -
remark #6457 A cikk írója annyit ír, hogy a média és a Fidesz annak idején az oroszokat vádolta, valamint a 2011-ben (!) kiadott 5 days of war is. A cikk más állításokat is tartalmaz, de azt nem, hogy a hivatalos álláspont az lenne ma, hogy az oroszok kezdték a balhét.
Én vagyok az egyetlen aki nem volt tisztában a helyzettel. Ha te ezt tudod, akkor nekem szól a megjegyzésed, miszerint a semmiről sem tudó ember azt hitte hogy majd jó nagyot mond. De én nem hittem hogy jó nagyot mondok majd, bár mondjuk azt sem, hogy a kérdésemért így megkapom a magamét. Legközelebb majd gúglizok, megígérem. -
#6456
A dolog valahol ott kezdődik, hogy a Grúz haderő egyszerűen hijján volt a megfelelő morálnak és katonai vezetésnek a sikerhez. Nem egy és nem két olyan elemzés található, ahol konkrét példákkal támasztják alá, hogy a Grúzok harci kedve csak addig létezett, amíg az irregurális Dél-Oszétok ellen harcoltak. Amikor feltűntek az orosz harckocsioszlopok, sokszor egyből hátrahagyták a harcjárműveiket, és elmenekültek a közelből. Ennek köszönhető, hogy az oroszok számtalan Grúz harceszközt és harcjárművet zsákmányolhattak (például az összes felújított Grúz BMP-1-est, és több DANA önjáró tarackot).
A "mit tehetett volna" szarkasztikus kérdés. Ha akartak volna harcolni, akkor az eszközök és a lehetőség a rendelkezésükre állt volna. Ha a Csecsenek jó tíz évvel korábban sokkal kevesebb fegyverrel és katonával kétszer is kemény harcokra kényszerítették az oroszokat, akkor erre a Grúzok is képesek lehettek volna - de ehhez olyan harci kedv kellett volna, amivel akkor a csecsenek rendelkeztek. -
#6455
A legutóbbi HT is így írja. Kicsit olyan érzésem van, hogy a semmiről sem tudó ember azt hitte, hogy majd jó nagyot mond...
Azt viszont nem igazán vágom, hogy a ekkora orosz számszerű túlerőnél mit tehetett volna a grúz haderő. -
remark #6454 Azért nem néztem meg, mert érdekelt mások véleménye.
Érdekesnek tartom a jövőnk.info oldalt is, egyre inkább kíváncsi vagyok, hogy kik állnak mögötte. De ezt csak megjegyeztem, ez ide off. -
#6453
Miért nem nézed meg a Wiki szójegyzetet?
Érdekes módon még abban is az van, hogy a támadást a Grúzok kezdték meg. A Filmajánló szövegét író emberke minimális háttérkutatással sem élt... :P
A 2009-es EU-s szakvélemény is alátámasztotta ezt, ahogy azt is, hogy Oroszország viszont a bevonulás után egyértelműen megsértette Grúzia határait (tehát nem csak Abházia és Dél-Oszétia határáig menetelt), illetve olyan rombolást vitt végbe (főleg civil célpontok ellen), amelyre semmi szükség nem lett volna katonailag. Az EU tehát mindkét felet elítélte.
Politikailag ez is olyan határkérdés / nemzeti kérdés, ahol nehéz lenne igazságot tenni. Abházia és Dél-Oszétia cseberből vederbe került, most nem Grúziához tartoznak, hanem papíron függetlenek (de csak három vagy négy ország ismeri el őket), valójában viszont Oroszországtól függenek immár minden téren (gazdasági, politikai és katonai téren is). Szakasvili csúnyán elszámolta magát, azt hitte, hogy az Egyesült Államok be fog avatkozni Grúzia oldalán, de erre nem került sor (nem ettek meszet a tengerentúlon sem, hogy közvetlen háborúba bonyolódjanak Oroszországgal a Kaukázusi régióban), a Grúz haderő csúnyán leszerepelt, a második vonalbeli orosz erők is lazán a földbe döngölték a grúzokat.
Dél-Oszétia és Abházia most egy olyan ütközőzóna, ahol a NATO és Oroszország villoghat. Grúzia ugyan nem NATO tagállam (két éve meszelték el legutóbb a felvételi kérelmét, ami miatt Lengyelország csúnyán ki is kelt), de erősen nyugat-barát, ugyanakkor kicsit sem demokratikus rendszer (lásd tüntetések a rendszer ellen, és azok véres leverése, vagy Szakasvili uralkodói hajlamai, ami miatt a tüntetések kezdődtek). Oroszország légvédelmi rakétákat telepített Abháziába, amit viszont a NATO használhat fel ellenük, hiszen milyen jogon kifogásolja így például a Lengyel és Román rakéta-telepítéseket oroszország, ha ő ugyanezt teszi? -
#6452
Hát a zászlót lehet nem ők vitték, de azért laza ~60 UCAV és UAV (pilóta nélküli (harci) repülőgép) is ott volt amerikai irányítással az elejétől a végéig. Én úgy vélem, hogy az Amerikai fegyveres erők itt tesztelték, hogy kb. mire lehet alkalmas csak pilóta nélküli gépekből álló légierő.