Közel-keleti konfliktusok

Elõször nem erre a részre akartam reagálni, de komolyan nem értelek, hogy miért a csehekkel példálózol? Ennyire nem divat már magyarként Magyarországgal példálózni? Mert ki más tudna nekünk magyaroknak arról jobban mesélni, hogy milyen az mikor egy harmadik fél dönt az ország sorsáról, mint mi magyarok? Forró kásává vált a téma, amit illik kerülgetni, mint annyi más kérdést a holokauszttól a homokosokig?

Fokhagyma, csirke, sertés. Nem kell hozzá olaj és mégis Kínából jön.

A keleti blokk, csak egy kísérlet volt és a kísérlet, minden látszat ellenére sikeres eredményt hozott.

Ha kõolaj a megoldásod, akkor miért nem Szaúd-Arábia? 😊

Mármint te azt mondod, hogy megunják egymás hajtépését és egy 3. fél egyszer majd mond valamit és õk mély meghajlással szó nélkül elfogadják?

Camp David estén mondjuk, hogy Egyiptom és Izrael között volt egy ilyen húzás, de ahhoz az kellett inkább, hogy Egyiptom azt mondja, hogy OK, legyen Izrael. Ha Izrael fontolgatta volna, hogy nem akkor az USA bármikor csak belengeti, hogy nincs F-16, nincs F-15 és sem semmiféle egyéb komoly fegyverszállítás. Hát belementek, de kompromisszumkén gondolom így került be a szadúi F-15 mennyiség kikötés. Az egyensúly fenntartása végett.

Egyébként meg a csehek tudnának arról regélni, hogy mennyi bejövõs az, amikor egy 3. fél dönt az országod sorsáról. Kellemesen odadobták Hitlernek végülis a nagy semmiért...

A keleti blokkban hol voltak igatzak az 1, 2, 3, 5 ,6 és 7?
Ha minden kormányzat dõl, akkor maga a komcsik is. Magántulajdon korlátozva volt, de volt. Öröklés létezett, pont emiatt és 2. pont korlátozott volta miatt mindenki ingatlant vett, mert örökölhetõ volt.

A patriotizmus nehezen értelmezhetõ, de az sem volt halott, max. nem tették ki az ablakba. A '70-es években egy öntudatos vendégkatonát mutattak be a faternak Nyikoláj néven. Mire õ közölte, hogy õ bocs, de Mikola és nem orosz, hanem ukrán. Mindenzt a '70-es években, mikor noymáták el keményen az ukrán öntudatot. Magyar földön ez még belefért, odahaza lehet, hogy segberrúgták volna ezért...

Mert olcsóbb, mint itthon gyártani. A kõolaj alapú gazdaság rákfenéje ez. Elõsegítette, hogy mindent a világ másik végérõl szállíts oda, ahova akarod és a mezõgazadásgot is ez repítete az egekbe. A gépek ugyanis kõolaj alapon nyugszanak.

Viszont mi lesz majd, mikor egekbe kúszik az ára ennek és elõrelátás hiánya miatt szénbõl vagy másból nem nyerhetõ elég folyékony szénhidrogén? Nagyon kíváncsi leszek, hogy melyik szektor fogyasztása lesz korlátozva...

Azt kell mondjam sajnos, hogy: Ennyi.

<#eljen>

Akkor ezek szerint a keleti blokk sem létezett? Érdekes. 😊

Egy olyan helyzetet vázol fel NYUZGA, ahol se a palesztinok se az izraeliek nem dönthetnének arról, hogy mi legyen a probléma megoldása. Hanem "valakik", akik ehhez "jobban értenek", majd eldöntik helyettük. A bónusz az egészben az, hogy ennek a harmadik félnek az akaratát nem kell majd sem a palesztinokra sem az izraeliekre kényszeríteni, hanem a palesztinok és az izraeliek szinte maguk fogják kérni, hogy hozzanak meg helyettük egy döntést.

És nem arról van szó, hogy holnaputánra fog mindez megvalósulni. Nézd meg Európát. Egy komoly krízishelyzet (na jó, krízishelyzetek sorozata) kellett csak ahhoz, hogy óriási mértékû és azonnali társadalmi változások menjenek végbe, és olyan elképzelések is elfogadhatóvá, sõt kívánatossá váljanak egyes országok számára, ami egész addig elképzelhetetlen lett volna. Pl. nézd meg Magyarországot. Nem hogy nem erõltette ránk senki az EU-t, de szinte mi akartuk magunk.

A közel-keleti krízist is pontosan addig fogják fenntartani, amíg a kívánt hatást el nem érik vele.

Az azért érdekes, hogy az EU is Kína seggét nyalja. Ha a kapitalizmus igazán akarta volna, akkor Kína sehol sem lenne. Mi a tökért veszi az EU az árujukat, amikor simán elõ tudna állítani mindent?

Kína, egy pénzügyi trükk. 😊

Az emberek cirka 90%-a soha nem egyezne bele több pontba sem önös érdekbõl sem kulturális / gazdasági érdekek miatt. Egyébként megoldás sem jelentene egyetlen pont sem...

Öööö, Kína azzal emelkedett ki a lebõgött komcsi gazadasági szemléletbõl, hogy lehetõvé tette a magánvállalkozásokat. Vállalkozási szabadság van - az igazi vadkapitalista forma - csak éppen ha politikai téren mást akarsz és ennek hangot adsz, akkor rövid úton megoldják még ma is a problémákat. Attól, mert nincs Tianmenn tér Kína azért kõkemény diktatórikus rendszer.

ÉK meg mire példa? Arra, hogy hogyan tarts XXI. századi szemmel kõkorszokban egy országot elmebeteg faszkalapok által?

"a magántulajdon eltörlése" alatt, nem a kis értéktárgyak értendõk, hanem a földek, ipari létesítmények, nagyobb építmények stb. állami tulajdona.

szerinte a Hamász kész elismerni Izraelt az 1967-es határok elõtti állapotában, de azt akarja, hogy egyidejûleg Izrael is ismerje el a palesztin államot.

Az a 1967-es kitétel ami a bibi. Abba 1:1-ben egyszerûen nem menne bele Izrael. Már eleve azért vicces kérész ez, mert Palesztína - egy 3. állam - Izrael és Szíria határvitájába is beavatkozna ezzel. Mondjuk kétlem, hogy Szíria ellenkezne azzal, hogy vissszap területeket, de ez olyan lenne, minta Egyitom és Izrael úgy egyezett meg volna Camp David-ben, hogy felételül szabja, hogy mi történjen Szíriával.

(BTW Camp Davidnak mégis volt egy fura lecsapódása, korlátozta az akív szolgálatban levõ F-15 gépek számát Szaúd-Arábiában. Mondjuk ez inkább az akkori politikai környezben volt lényeges, ma már idejétmúlt pont. Amennyiben megvalósulna az új F-15 beszerzés, akkor Camp David ezen része elvben érvényét veszti.)

Várd ki a végét. A puhítás már folyamatban van.

Ha ez megtörténik, akkor bizony Izrael térfelén lesz a labda, de nem kicsit. Nehéz lesz bármiféle okot találni "kifelé", hogy akkor miért nem halad elõre bármi is.

A még viccesebb az, hogy ennek milyen belpolitikai hatása lehet Izraelre. Lehet bármiféle esélye egy kormányválsgának és egy kevésbé merev izraeli kormány létrejöttének? Van egyáltalán ehhez olyan párt akinek a kiegyezés a fõ célja? <#fejvakaras>

Nem hiszem. Lásd: Észak Korea Kuba és esetleg Kína nagyobbik fele.

2. pontnal megbukna a probalkozas

Szerintem ez a megoldás:

Az új világrend

Az illuminátusok által megálmodott új világrend hét pontban foglalható össze:

* 1. minden fennálló kormányzat megdöntése
* 2. a magántulajdon eltörlése
* 3. az öröklés megszüntetése
* 4. a patriotizmus felszámolása
* 5. a vallás megszüntetése
* 6. a házasság eltörlése
* 7. egy világkormány létrehozása

Jeruzsalem mellet megy pont van amit Israel szemszogebol nem lehet feladni. Igaz azt a teruletet Sziriatol foglalta el (ha igy vesszuk Jeruzsalement meg Jordaniatol) es ez a Golan fensik. Strategiailag Israel szempontjabol nem jo ha Muzulman kezen van. Demilitarizalt ovezet meg csak csak. Ovekig onnan lottek Galil on levo varosokat, hulyeseg lenne visszaadni hogy nem jott be legutobb tessek itt van vissza probalkozzatok ujbol.

Obama nem azért van, hogy megvédje Izraelt. Ö is csak egy báb. De kik a bábmesterek?

A török államfõ szerint elismerné Izraelt a Hamász

Abdullah Gül török államfõ felszólította a Hamászt, ismerje el Izraelnek a létezéshez való jogát - írta szombati számában a The Wall Street Journal.
Egy nappal azután, hogy Barack Obama beszédet mondott a Közel-Keletrõl, Gül támogatásáról biztosította az amerikai elnök azon javaslatát, hogy az 1967 elõtti határokat kell tárgyalási alapnak tekinteni a majdani izraeli-palesztin béketárgyalásokon.
Törökország kulcsfontosságú tényezõnek tekinti a Hamászt a közel-keleti békefolyamatban, amióta a szervezet megnyerte a 2006. évi palesztinai választásokat.
Abdullah Gül szerint Obama elnök a lényegre tapintott, amikor azt mondta, nem várható el Izraeltõl, hogy olyan szervezettel tárgyaljon, amely nem ismeri el a létezéshez való jogát.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy szándékában áll-e nyomást gyakorolni a Hamászra a kérdésben, a török államfõ kijelentette: "Már tanácsolta ezt nekik".
Amikor Gül 2006-ban Ankarában találkozott Háled Mesaallal, a Hamász politikai vezetõjével, közölte vele, hogy "józanul" kell hozzáállnia Izrael elismeréséhez. Gül elmondta: szerinte a Hamász kész elismerni Izraelt az 1967-es határok elõtti állapotában, de azt akarja, hogy egyidejûleg Izrael is ismerje el a palesztin államot.
(MTI)

Majd obama megvédi izrael seggét. Ha nem, akkor nem választják meg többé, keresnek helyette olyat aki szívesebben teszi usa-t izrael csicskájává.

Csak nehogy egyszer õ alájuk gyújtson be valaki...

Értem, így már világos.

Nagyon jókat írsz remark.... <#eljen>

A film 0:51:39-nél megadja arra a kérdésre is a választ, hogy mi köze van a gazdaságnak úgy általában a problémákhoz, vagy konkrétabban pl. a közel-keleti konfliktusokhoz:

Problémákat kell teremtened, ha profitot akarsz teremteni. A jelenlegi rendszer nem termel profitot az életek mentésével, egyensúly létrehozásával, illetve igazságosság vagy béke elérésével.

Kiegészítés ehhez: #4828:

Zeitgeist Moving Forward 0:48:35:

Mára e két fogalmat illetõen teljessé vált a zûrzavar a gazdaságtanban. Úgy gondolják, hogy az élet-értékteremtés a pénz-értékteremtés következménye, éppen ezért állítják azt, hogy ha nõ az értékesítés, ha növekszik a GDP, és így tovább... az javítja az emberek jólétét, és ezért úgy tekinthetnénk a GDP-re, mint a társadalmi jólét mutatószámára. Nos, a zûrzavar itt érhetõ tetten. Itt a pénz-értékteremtésrõl beszélnek, vagyis a javak eladásából származó összes, pénzbeli bevételrõl és kiadásról, és ezt összetévesztik az élet által teremtett értékekkel. Tehát a rendszernek megalakulása óta alapvetõ része: a pénz- és élet-értékteremtés fogalmainak teljes összemosódása. Egyfajta strukturált téveszmével van dolgunk, mely egyre pusztítóbbá válik, ahogyan a pénz-értékteremtés elválik a valódi termeléstõl. Ez tehát a rendszer hibája, mely végzetesnek tûnik.

Azaz: strukturált téveszme, ahol a pénz-értéktermelés elválik a valóságtól. Az illúzió kerül elõtérbe a valóság kárára.

És kik a legfõbb kereskedõi az illúziónak? Jellemzõen kik irányítják a filmipart, a színházakat, a bankokat, a tõzsdéket, a hírügynökségeket? (Melyek közül mindegyik egyfajta illúzióra épül.)

Na ugye.

Zeitgeist Moving Forward 0:18:51

Elpusztítjuk azt a földet, amin élünk, csak azért, hogy kielégítsük ezt a függõségünket. Manapság ezek a függõségek már sokkal károsabbak a szociális következményeikben, mint azoknak a kokain- vagy heroinfüggõ betegeimnek a szokásai, akiket Eastside belvárosában kezelek. Ám ezek mégis jutalmazott és tiszteletreméltó függõségek. A dohányvállalat azon vezetõje, aki magasabb profitot mutat fel, sokkal nagyobb jutalmat kap. Neki mégsem kell törvényi vagy bármilyen negatív következménnyel szembenéznie. Sõt, valójában tiszteletbeli tagja néhány más vállalat tanácsának is. Ellenben a dohányfüsthöz kapcsolódó betegségek 5,5 millió embert ölnek meg évente világszerte. Az USA-ban 400000 embert ölnek meg évente. És milyen függõségük van ezeknek az embereknek? Profit függõségük. Olyan mértékben függõk, hogy tagadják cselekedeteik másokra gyakorolt hatását, ami tipikus a függõknél, a tagadás. És ez egy tiszteletreméltó dolog. Tiszteletreméltó a profit iránti függõség, nem számít, mi az ára. Tehát ami elfogadható és tiszteletreméltó, az egy roppant önkényes jelenség a társadalmunkban, és úgy tûnik, hogy minél nagyobb kárt okoz, annál tiszteletreméltóbb a függõség.

Jelenleg egy olyan világban élünk, amely azt jutalmazza, ha az ember eltávolodik a valóságtól.

Ennek a jelenségnek az eredetére és mibenlétére van magyarázat. Csak elég bátornak, erõsnek és eltökéltnek kell lennie az embernek ahhoz, hogy szembe merjen nézni a valósággal.

Amit írtam az csak egy szimbolikus példa. Azt kell megérteni belõle, hogy mikor valamilyen terméket helyettesítõ olcsó termék is megjelenik a piacon, akkor annak az inflációra gyakorolt hatása pozitív, azaz csökkenti azt. Tehát még ha szerepel is külön kínai és magyar nadrág a jószágkosárban, a kínai nadrág megjelenése csökkenti az inflációt.

A másik amit meg kell érteni, az az, hogy általában hogyan jelennek meg ezek a helyettesítõ termékek a piacon. Hát általában úgy, hogy azt a terméket, melynek helyettesítésére szolgálnak, teljesen kiszorítják. És ha teljesen kiszorítják, akkor az eredeti termék már nem lesz része az jószágkosárnak, hiszen az eltûnt a piacról.

Folytatva a kínai nadrágos példát, a kínai nadrág a piacon valószínûleg úgy jelenik meg, hogy a megjelenésével teljesen tönkreteszi a magyar nadrágot gyártó cégeket. Így azok megszûnnek, és nem is lesz a boltban 150 forintos magyar nadrág. Tehát az egyetlen dolog amit a vevõ lát, az az, hogy 100 forint helyett már 110 forintba kerül a nadrág (tehát igaznak érzékeli a 10%-os inflációs adatokat, így hisz ezeknek az adatoknak), csak valamiért azt hagyja figyelmen kívül, hogy mi a jelentõsége annak, hogy az adott nadrágra már az van ráírva, hogy Made in China.

Na most a nadrág, az nem a legdurvább példám. Nem csak a nadrágot váltják le olcsó helyettesítõ termékkel. De pl. az ivóvizet is, az élelmiszert is. Nem írok konkrét példákat, mert ahhoz, hogy a konkrét példa jelentõségét felfogjátok, már kell egyfajta szemlélettel rendelkezni.
Ezért inkább adok egy abszurd kitalált példát. Abszurd lesz, hogy leesen legalább az, hogy mirõl beszélek. Szóval beszéljünk a hamburgerrõl. Mi a hamburger? A hamburger finom marhahús, finom zöldségek és egy finom zsömle. (Legalábbis én otthon a bio alapanyagokból ilyen hamburgert készítek, de a mekdonáldszos hamburger is kb. ezeket a komponens FAJTÁKAT tartalmazza.) Mi van akkor, ha felmennek a húsárak? Az embereket nem szembesíthetik az emberek kifosztására szakosodott társaságok (állam+cégek+bankok) hogy egyik pillanatról a másikra kétszeresére mennek fel a húsárak. Nem, ezt így nem lehet, valamit ki kell találni. Hát találjunk ki egy olcsó helyettesítõ terméket. Hogy lehet olcsón húspogácsát elõállítani? (Emlékeztetnék, hogy ez még mindig nem a konkrét, hanem az abszurd szimbolikus példa.) Egyik top-menedzser, akit nagyra értékelnek a tevékenysége miatt, kitalálja, hogy mi lenne, ha az emberi ürüléket formáznák húspogácsa formájúvá? Hiszen megfelelõ állományjavítókkal és aromákkal ugyan olyanná lehet alakítani, mint a húspogácsát? És ezzel egy csapással megoldanák a problémát: a húspogácsa árát alig kellene megemelni, a profit mégis megtöbbszörözõdne, és az emberek is boldogok lennének.

Érthetõ, hogy mirõl van itt szó? Az életben szinte minden ami körülvesz minket, az egy olcsó, hamis helyettesítõ eszköz.

(A fenti példát a The Yes Men és a Fast Food Nation filmek inspirálták. További információért nézd meg a filmeket!)

Arra próbálom rávezetni Strahd-t, hogy mik a következményei annak amit saját maga ír. Egyelõre azt látom, hogy azzal sincs tisztában, hogy mit jelent az, amit saját maga ír. Elkepesztõ.

"Ezért figyelik az átlagárat. Megnézik több ezer termék árát termékenként vagy termékcsoportonként, ezt átlagolják és összehasonlítják, hogy az elõzõ idõszakhoz képest mennyit változott az átlagár. De ezért is nehéz figyelni az inflációt, mert minden egyes termék árának az alakulását nem lehet pontosan nyomon követni, szerintem véletlenszerûen választják ki, hogy melyik árat figyelik, de azt nem tudom, hogy pontosan milyen statisztikai módszert használnak a számításhoz."

Eddig ezt nem tudtam, nem is néztem utána bevallom.

Minden esetre amit elõször írtam az továbbra is megáll a lábán, de a te és remark mondanivalója jól kiegészíti.

Stradt_:
"javits ki ha tevedek de az inflacio jelentese az hogy az adott penzed erteke mogott nincs tenyleges ertek. es nem gyarott termekek alapjan tortenik. attol hogy tobb fonok lesz nem general inflaciot ez baromsag eleg szar peldat hoztal."

Nem hoztam hülye példát csak szerintem félre érted.
Leírom máshogy:
Tehát a termelés nálam azt jelenti, hogy valaki elõállít valami tényleges terméket, a példámban ez a gödör volt, de lehetett volna kenyér is.
Mivel a fõnökök nem szoktak ásni ezért elméletben õk nem is tudnának termelni, de a gyakorlatban õk úgy termelnek, hogy ugye fõnök nélkül aki hajtja a munkásokat, azok nem csinálnának lószart se egész nap. Tehát ha pl egy átlagos ember képes kiásni egymaga 8 óra alatt 2 méter gödröt normál tempóban, akkor fõnök nélkül csak kb 1.8-at ásik ki, mert megáll pihenni 5 percenként. Tehát a fõnök ha hajtja az embert azzal termel 0.2 méter gödröt munkásonként.
Ha ez megvalósul akkor nem okoz inflációt a fõnök. Viszont sok fõnök leszarja, és nem érik el a plusz 0.2 métert de a fizetésüket felveszik a semmiért.

Volt olyan "fideszes buli" a közelmúltban, hogy valami mit tudom én milyen cégnél vagy nem tudom hol több fõnök volt mint alkalmazott. Egyértelmûen csal a lopás volt a cél, tehát termelés nélkül vettek fel havi 20ezreket.
Na most ha minden munkaképes ezt tenné akkor a pénz nem érne semmit. Mert a semmiért osztogatnák. Az ország meg rövid úton csõdbe menne. Jelenleg ez azért nem tûnik fel mert csak egy kiválasztott (nem csak zsidók) réteg csinálja.

"A valódi kérdés az, hogy hatalmon tud-e maradni ma bármilyen entitás is a Földön a zsidók pénze nélkül. Mi a válaszod?"

Lásd az elõzõt. Az az USA elnöke akit a zsidók pénzelnek.

"Jah a szemetek, ahelyett hogy tovabb penzelnek Obamat aki olyan politikat folytat amit nem tetszik nekuk. Mit meg nem engednek maguknak... tudod nem kotelezo penzt adniuk, ha nem adnak akkor obama nem tudja a kiadasait fedezni, ergo penz kell neki. Ha nem kap a zsidoktol akkor kap majd masoktol vagy nem es megbukik szepen.ha meg ugy erzi hogy kell a tamogatitol a penz akkor meg nem illik beleharapni a kezbe ami az etelt adja de lehet te maskent latod mert mas az ertek iteleted a mas vagyonaval kapcsolatosan. Szerintem kihuzhatod Obamat a bajbol megadjam a szamlaszamat te is adakozhatsz a zsidok helyett a kampanyara es ha eleg sok penzt adsz majd rad figyel jobban hogy ne bukja el a tamogatasod"

Köszönöm szépen. Erre próbálunk utalni itt páran már hónapok óta. Érdekes móson mindig ellenkeztetek, élen balagéval.

Én azt hittem egy termékcsoporton belül is több termékfajtát figyelnek pl.: külön sima nadrág, külön kínai. De amúgy nem tudom, csak nekem ez tûnt logikusnak.

"De ezért is nehéz figyelni az inflációt, mert minden egyes termék árának az alakulását nem lehet pontosan nyomon követni, szerintem véletlenszerûen választják ki, hogy melyik árat figyelik, de azt nem tudom, hogy pontosan milyen statisztikai módszert használnak a számításhoz."

Errõl is van egy jó sztorim. Tegyük fel hogy az infláció számításánál használt jószágkosárba kizárólag a nadrág van. A nadrág ára legyen 100 forint. Rákövetkezõ évben az átlagár emelkedése miatt ugyanez a nadrág már mondjuk 150 forintba kerülne. De megjelenik a piacon az "olcsó" kínai nadrág 110 forintért. Mit csinálnak az infláció számítói? A 150 forintos helyben gyártott nadrág helyett a 110 forintosat teszik bele a jószágkosárba, arra hivatkozva, hogy hát ez is nadrág meg az is nadrág. Majd bejelentik, hogy az infláció az bizony 10%. De közben mi tudjuk mi a valóság: az infláció bizony 50% volt...

Ennyit az inflációról mint számadatról. Kb. annyira semmit se jelent, mint a GDP, vagy bármelyik másik mutatószám.

Természetesen most is, ahogy eddig is, csak nagy vonalakban és szimbolikusan írom le a folyamatokat. Ha valaki kíváncsi a részletekre, az kérdezzen.

#4861 és #4863-ra ment

"A te verziódban is van igazság, csak azt nem értem, hogy ha valaki valamit drágábban ad attól a pénzem miért ér kevesebbet, hiszen ugyanazt lehet, hogy olcsóbban adja más, mert talál módot rá. Sõt maga a rendszer erre ösztönöz, az árverseny miatt. A te verziódhoz kéne valami referencia termék amihez mindig hasonlítjuk a pénz értékét. De ez szerintem lehetetlen, fõleg ebben a multikultiban ahol lehet, hogy Sopronban 300 a benzin pár kilométerre Ausztriában meg 350 vagy 250.""

Ezért figyelik az átlagárat. Megnézik több ezer termék árát termékenként vagy termékcsoportonként, ezt átlagolják és összehasonlítják, hogy az elõzõ idõszakhoz képest mennyit változott az átlagár. De ezért is nehéz figyelni az inflációt, mert minden egyes termék árának az alakulását nem lehet pontosan nyomon követni, szerintem véletlenszerûen választják ki, hogy melyik árat figyelik, de azt nem tudom, hogy pontosan milyen statisztikai módszert használnak a számításhoz.


""brazil gépsor" 8 óra alatt 10 méter csatorna gödröt ás ki ásóval. A gödör a termék.
Ha felvesznek egy fõnököt azért, hogy megnöveljék 2 méterrel a kiásott gödröt 8 óránként de ez nem történik meg akkor a fõnök nem termel 2 méter gödröt 8 óra alatt azaz a semmiért kap pénzt.
Ha nagyon sok ilyen fõnök lenne akkor a pénz rohamosan romlana."

Vagy kirúgnák, vagy nem kapna több pénzt mert nem képes többet termelni. Egyébként igaz, de egy vállalkozás ezt nem engedheti meg magának, mivel õ a saját pénzébõl gazdálkodik, nem fog többet fizetni olyas valakinek, aki nem képes teljesíteni az elõírt normát. Ezért is vannak különbözõ bérfajták (órabér, teljesítménybér, stb.), hogy az elvégzendõ feladathoz igazítsák a dolgozók fizetését.
De amúgy van benne igazság, ez is befolyásolhatja az árakat, hisz többe került a cégnek ugyan az a teljesítmény, lehet hogy emeli emiatt az árat.

Iránról itt írtam: #4847.

Teljesen jó volt csige példája. Gyakorlatilag arra vonatkozott, hogy ha a gazdaság teljesítménye csökken, miközben a pénz mennyisége változatlan, akkor infláció jön létre.

Na most a gazdaság teljesítménye akkora, amekkorát beírunk a különféle elszámolásokba, azaz a könyvelésekbe. csige példájában ez úgy néz ki, hogy beírtak a könyvelésbe +2 méter gödröt. Tehát a könyvelésben az egyik oldalon szerepel az elvégzett munka, a +2 méter gödör (ez a gazdaság teljesítménye), a másik oldalon pedig szerepel a +2 méter gödör ára, azaz annyi többletpénz, amennyit a +2 méter gödör ér.
De aztán egyszer csak kiderül, hogy az adott fõnök hazudott, és hiába keresik a +2 méter gödröt, nincs az sehol sem. Tehát kiderül, hogy a pénz mennyisége nõtt, viszont a gazdaság teljesítménye nem. Magyarul infláció áll elõ.

A pénzügyi válság is pontosan így jött létre: kiderült, hogy sokan hazudtak nagyon-nagyon nagyokat. És ki vitte el a balhét? Az emberek. Tehát mi a gazdasági válság? Intézményesített rablás. Ennyi.

Aki nem hiszi el amit írok, az gondolja át legyen szíves azt, hogy miért tiltakozik a világ országainak egy része azért mert az USA "beindította a bankóprést"? Mit jelent az, hogy beindították a bankóprést? Azt jelenti, hogy pénzt hoznak létre (természetesen nem bankó formájában) anélkül, hogy a (világ)gazdaság (a dollártól függõ gazdaságok) teljesítménye növekedne. Tehát a dollár inflálódik.

És ha a dollárt használó országok közül dollárhoz csak az USA juthat úgy, hogy nem tesz le érte cserébe semmit az asztalra (az USA üzemelteti a dollár "bankóprést"), akkor ki a haszonélvezõje az egész folyamatnak? Hát az USA. Gyakorlatilag kirabolja a dollárt használó országokat.

Tehát miért akarja Irán magát függetleníteni a dollártól? Mert nem tetszik neki, hogy az USA úgy rabolja ki, ahogy akarja. Gyakorlatilag Irán az USA gyarmata. EZ NEM TÚLZÁS!

A kérdés már csak az, hogy miért csak arról beszélünk, mikor az USA kilõ valakire egy rakétát, és arról miért nem, mikor így, szinte láthatatlanul, a színfalak mögött, kifoszt egy országot. Lehet azért nem, mert akkor kiderülne, hogy minket is ugyanígy fosztanak ki??

Tessék elgondolkodni végre!

A valódi kérdés az, hogy hatalmon tud-e maradni ma bármilyen entitás is a Földön a zsidók pénze nélkül. Mi a válaszod?

Az én válaszom az, hogy nem sokáig. Innen kezdve gondolom érted, hogy mi a probléma. (Bár jobban belegondolva, valszeg nem érted, hogy mirõl beszélek.)

Ha nem lenne aki hitelt vesz fel, akkor meghalna a gazdaság. Ez persze nem jelenti azt, hogy olyannak is hitelt kell felvennie, aki nem fogja tudni visszafizetni. Viszont azt meg jelenti, hogy mivel a felvett hitelre kamatot számít fel a bank, így a gazdasági növekedésnek minimum a hitelkamatok szintjén kellene lennie. Ha nem így van (és nem így van), akkor a hitelek visszafizethetetlenné válnak, és a bankok szépen lassan ráteszik minden létezõ fedezetre a kezüket.

Gyorsan mondanám, azért nem érthetõ?

Én is úgy gondolom, ahogy te.

Egyébként ez az államadósság dolog kicsit lehet félre van értve. Azt kellene megérteni, hogy olyan rendszerben élünk ahol a pénz kizárólag adósságként jöhet létre. Hisz ahogy írtam, mikor valaki hitelt vesz fel, pénz keletkezik, mikor hitelt fizet vissza, pénz szûnik meg. Innen kezdve minden pénz (a pénz döntõ hányada) hitelként keletkezik. Tehát olyan nincs, hogy nem vagyunk eladósodva. Ha nem lennénk eladósodva, akkor nem lenne pénz a gazdaságban.

tessek o is inkabb a palesztin barataidnak adna a penzt, de nem a genya inkabb p*** ra kolti

Igen, mert a bank a kockazat alapjan kapja a nyereseget. Kockazatot vallal hogy ad neked 50 millat, neked meg kell az 50 milla ergo neked is megeri hogy visszadsz 55 ot neki. A lakas es hasonlo biztositekok alapjan csdokkenti a bank a kockazatat, de van egy hatar ami utan ez sem jo. Lasd vilag gazdasagi valsag egyik okat Subprime mortgage
es mindig ott van a nem kotelezo hitelt felvenned, ha nem tudod megengedni magadnak akkor ne vedd meg.

Jah a szemetek, ahelyett hogy tovabb penzelnek Obamat aki olyan politikat folytat amit nem tetszik nekuk. Mit meg nem engednek maguknak... tudod nem kotelezo penzt adniuk, ha nem adnak akkor obama nem tudja a kiadasait fedezni, ergo penz kell neki. Ha nem kap a zsidoktol akkor kap majd masoktol vagy nem es megbukik szepen.ha meg ugy erzi hogy kell a tamogatitol a penz akkor meg nem illik beleharapni a kezbe ami az etelt adja de lehet te maskent latod mert mas az ertek iteleted a mas vagyonaval kapcsolatosan. Szerintem kihuzhatod Obamat a bajbol megadjam a szamlaszamat te is adakozhatsz a zsidok helyett a kampanyara es ha eleg sok penzt adsz majd rad figyel jobban hogy ne bukja el a tamogatasod