13596
H001.jpg
  • Garfield
    #7651
    Milyen 1%? Mármint 0,1%-ot akartál írni, ugye?

    Nézd, MB teljes joggal utasítja el az álláspontod, mivel semmiféle egzakt alapja nincs az általad elképzelt,semmivel sem alátámasztott dolgoknak, klasszikus példája a wishful thinkingnek, azaz semmiféle szakmai - földrajzi, meteorológiai - érv nem hangzik el, hanem az egyetlen érved az, hogy ha már korábban csináltak ilyet lokálisan (kínaiak, illetve a szovjetek), akkor biztos a Zamerikai Hadsereg - amelyiknek van egy csomó titkos kütyüje - országos méretekben is tud ilyet.

    Én speciel hiányolom az elemzésedből mondjuk a domborzat, az uralkodó szélviszonyok meg mondjuk a vízrajz hatását az állítólagos iráni klímaszabályozásra, összevetve mondjuk Peking beépített területei által befolyásolt mikroklímájával. Te pusztán számok alapján hasonlítasz össze valamit, de egyetlen szakmai érved sincs. Ránéztél egyáltalán valaha is Irán domborzati térképére, hogy azalapján vajon mi lehet az oka a szárazságnak?
  • Molnibalage
    #7650
    Valahol röhejes, hogy területi adatokkal jösz, mikor az időjárás térfogati jelenség.

    Szerintem ez most fejezd be...
  • szenyor Lopez
    #7649
    Utánanéztem a mennyiségnek: Peking területe 16.808 km2, iráné 1.648.195 km2. A cikkben nem csak Pekinget írták, hanem a tartományokat is, de tekintsünk el ettől!
    Tehát 1%. Mivel irán amúgy is sokkal aszályosabb vidék, mint peking és nem is kell a teljes ország időjárását ellenőrzés alá vonni és mellérakjuk, hogy ha kína képes x% hatásfokon működtetni a rendszert, akkor az amerikaiak biztos, hogy többször x%-ot képesek elérni (főleg a hadsereg), akkor a százalékok közt máris nem százszoros lesz a különbség.
    Bár én arra számítottam, hogy majd egy mérnök hoz számokat, de muszáj volt nekem...
  • szenyor Lopez
    #7648
    Teljesen jó a példád. Nekem van egy ásóm, hogy lebontsam a gellért hegyet. Neked meg van ötszáz caterpillarod. Melyikünk fog látványos eredményeket elérni?
    Nyilván áramlástechnikai mérnökből az usában több van :)
  • szenyor Lopez
    #7647
    Nem zavar, ha röhögsz rajtam. Az sem baj, hogy nem értünk egyet. És én sem vagyok meggyőződve arról, hogy mi is történt iránban. Én csak annyit mondok, hogy elképesztően szűk látókörre utal az, ha sosem kételkedünk. Egyébként tipikusak a reakciók...
    A konkrét ügyre: én nem tartom elképzelhetetlennek, hogy az usának létezik ilyen fegyvere. Hisz be lett mutatva, hogy polgári vonalon van működő megoldás, korlátozott területre. Na most tegyél mellé egy akkora kutatóbázissal és légierővel rendelkező országot (minden erőforrásával), mint az usa. És gondold tovább. Én csak ennyit kérek.
    És ha netán létezik ilyen fegyver, akkor egy pillanatra sem kételkedek abban, hogy be is vetették/vetik.
  • Molnibalage
    #7646
    Látom nem érted a mennyiségi és minőségi közötti problémát. Egyszerűen lövésed sincs arról, hogy micsoda erőkről beszélünk az időjárásnál. Mintha arról beszélnél, hogy ásóval bontod le a Gellért-hegyet. A helyi időjárásbefolyásolás arról szól, hogy a hegy tetjére felviszel némi vizet. Kb. ilyen eltérés van aközött, hogy egy néhány km3-es légtérben bepróbálkozol egy felhőoszlatással meg ahhoz képest, hogy több tízezer km3-es légteret próbálsz befolyásolni, ami nem is lokális.

    Szóval ennek fényében gondold át válaszod meg annak fényében, hogy áramlástechnikai mérnök vagyok...

    A többit nem válaszolom meg, mert nem tartozik a tárgyhoz és időm seincs rá.
  • szenyor Lopez
    #7645
    A kettő közt nincs ok-okozati összefüggés.
  • szenyor Lopez
    #7644
    Te elég jól belelátsz a haditechnikába (respekt érte). Na akkor most gondolkodjunk együtt: mekkora a katonai és a polgári gps rendszerek pontossága közti eltérés? A harckocsikon alkalmazott réteges páncélzat pontos összetétele publikus? Rendelhetek olyanból magamnak egy bunkert?
    Vehetek a festékboltban olyan felületbevonó anyagot, ami a B2 bombázókon van?
    Soroljam még, hogy mivel rendelkezik a hadászat, amivel a polgári cégek nem?
    Szerinted mennyivel jár előrébb a vegyi-kémiai-fizikai kísérletezés bizonyos fókuszpontokra a katonai k+f-ben, mint a polgáriban?
    És hogy még egyszerűbben mondjam el: előbb volt atombomba, mint nukleáris erőmű.
    Na akkor ennek fényében gondold át újra a válaszodat!
  • [NST]Cifu
    #7643
    Ha ezt akarjátok folytatni, nyissatok a gumiba egy topicot, vagy fejezzétek be. Ez mindenkire vonatkozik.
  • remark #7642
    Aham.
  • Molnibalage
    #7641
    Leszarom, mert inkább legyen szar stílusom, minhogy buta és hülye legyek..
  • ReszegKoldus
    #7640
    Én sem feltétlenül hiszem el, amit mond az az elnök, bár ha mérlegre kéne tenni, hogy ki tudja jobban mi folyik Iránban, az iráni elnök, vagy egy magyar fórumra irogató emberek, akkor feltehetően az iráni elnök felé billenne a mérleg :)
  • ManoNegra
    #7639
    Azzal nincs baj ha nem értünk egyet, nem fogok azért senki torkának nekiugrani.
  • Pluskast
    #7638
    Meglehet, de, hogy akkor meg a fordítónak nincs esze vagy nagyon aludt hatodikban történelem és földrajz órán az holt biztos....
  • Pluskast
    #7637
    *velük egyet
  • Pluskast
    #7636
    Mondjuk én azon csoporthoz tartozom akik azt mondják, hogy ez hülyeség, de félre értés ne essék én nem röhögök sem szenyor Lopez-en sem Manonegra-án, egyszerűen csak nem értek velük ennyit (már ha valamelyiktek így érezné akkor sorry).
  • fonak
    #7635
    Az inkább a fordító hülyesége lehetett (a "corn" a briteknél gabonát, búzát jelent, az USA-ban kukoricát).
  • immovable
    #7634
  • remark #7633
    Vitastílus:
  • Molnibalage
    #7632
    Látom ilyen rövid szöveg értelmezése sem megy. Ez csak Peking és környékére vonatkozik, nem egész Kínára.

    Szerintem, ha szövegértelmezési képességed nem éri el egy 14 évesét, akkor inkább ne erőlködj...
  • ReszegKoldus
    #7631
    Nincs semmi és. Van aki az egyik csoporton röhög, van aki a másikon.
  • szenyor Lopez
    #7630
    Na igen, de esőcsinálással lehet aszályt is előidézni. Pl. itt írják.

    "A kínai esőcsinálók azt tervezik, hogy az olimpia ideje alatt vagy esőre késztetik a felhőket, mielőtt elérnék Pekinget, vagy sóval szétoszlatva megakadályozzák a kisebb felhők nagyobb méretűvé alakulását. Amennyiben ez nem sikerülne, csapadékképző magokkal "bombázzák" a felhőket abban bízva, hogy így csökkenthetik az egyes vízcseppek vagy jégkristályok méretét, amelyek ezek azután nagyobb valószínűséggel szertefoszlanak, mielőtt elérnék a talajt."

    Tehát a technika rendelkezésre áll.
  • Molnibalage
    #7629
    Igen lokális területen lehetséges csak és az is csak eső kicsapatásra alkalmas. Országos méretben nem lehetséges főleg már csak a széljárás miatt.
  • Pluskast
    #7628
    Tudod ez kicsit olyan mint azok a régi régi szovjet újságcikkek, amikben azt írták, hogy a 90 éves öregasszony puszta kézzel megölt egy medvét. Enyhén szólva is megmosolyogtató...
  • ReszegKoldus
    #7627
    Szerintem csak annál lehessen, aki nem vallja be, hogy van neki
  • Pluskast
    #7626
    Nem érted a lényeget. Ha vélelem alapján kijelent valamit egy ország vezetője ne csodálkozzon azon ha röhögnek rajta.
  • immovable
    #7625
    És?
  • ReszegKoldus
    #7624
    Ebben is lehet valami, ha azt linkelné valaki, hogy az usa milyen jó, hős felszabadító, minden bizonnyal azt is lenne, aki elhinné :)
  • immovable
    #7623
    Erre írtam, hogy bármi baromság belinkelhető, mindig van aki elhiszi. :D
  • szenyor Lopez
    #7622
    Te is bizonyítékot vársz? Bizonyítsd te, hogy nem így volt :)
  • szenyor Lopez
    #7621
    Ja hogy te bizonyítékot vártál tőlem? Kicsit túlértékelsz :) Arra akarok rámutatni, hogy lehetséges e. És ha igen, megtennék e. Szerintem mindkét kérdésre igen a válasz. Innentől kezdve pedig már nem is tűnik olyan nagy ostobaságnak, amit az iráni mondott.
    Hogy mi van az usa fegyvertárában, arról nekünk sok esetben nincs tudomásunk.
    Természetesen lehet szimpla propaganda szöveg is. Ahogy pl.az usa is mondta, hogy irakban tömegpusztító fegyverek vannak.
  • Pluskast
    #7620
    Igen és elméletileg a fénynél is lehet gyorsabban utazni, sőt azt is mondhatom, hogy létezik földön kívüli élet is. Ezt hívják vélelemnek. Ami mindaddig vélelem marad amíg valaki konkrétan nem bizonyítja be.
  • immovable
    #7619
    Lehet, erős korlátok között. De ez nem bizonyít semmit sem.
  • szenyor Lopez
    #7618
    Hehe szintén terelsz. A kérdésekre válaszolj! Akkor a témánál maradunk.
  • szenyor Lopez
    #7617
    Ne hozz ide nem illő példákat. Nem azt mondtam, hogy ez egy mindentmegmondó dokumentumfilm. A lényegre próbálj koncentrálni: lehetséges baszkurálni az időjárást vagy nem?
  • immovable
    #7616
    Szerintem bevetettek homokdaráló gépet is, hogy könnyebben bemenjen az iráni katonák szemébe, ezzel helyzeti előnybe juttatva az inváziós cionista seregeket.

    Látom bármekkora hülyeséget is linkel be az ember van aki elhiszi. Akkor egy kis további adalék, bár kicsit offtopik szerű, de élénk fantáziával akár Irán elleni usa fegyvernek is veheted.

    Gyíkok az usa oldalán a 2. vh-ban. :D



    Vagy új usa fegyver tesztje. Tuti Irán ellen. :D

    Hatalmas robbanás a Jupiteren.



  • Pluskast
    #7615
    Na a history chanelt csak hagyjuk jó! Azóta nem tartom őket komoly csatornának amióta azt mondták az egyik "tudományos" dokumentum filmjükben, hogy Caesar alesia-i ostrománál a gall védők csak kölesen és KUKORICÁN életek. Kukoricán a kre.1 században??
  • szenyor Lopez
    #7614
    A moszkvai polgármester menjen utcát seperni! Ja nem, még azt sem kellene rábízni.
  • szenyor Lopez
    #7613
    Lol. Szerencsére a népszerű usa a béke követe...

    Olvasd már el, amit írtam és arra reagálj! Attól, hogy háborúzott, még lehetett népszerű. És lényegtelen, hogy te mit gondolsz róla, amit clintonné csinált ocsmány. És pont.
  • ManoNegra
    #7612
    Az időjárás befolyásolása a csapadékot hozó felhők irányításával nem új keletű dolog, a kínai és az orosz kormány (de valószínű nem csak ők ketten) már régóta használ különböző technikákat a csapadék megfelelő helyre "szállítására". A moszkvai polgármester most éppen felbérelte a légierőt, hogy akadályozzák meg Moszkva behavazását November 15 és Március 15 között.

    link