Egy másik univerzum lenyomatát észlelték?

"pontosan annyi a világegyetem sugara amennyit egy..."

"Annyi a világ, amennyit beletöltesz."
:-)

Ha a közepérõl nézed, akkor igen, de ha a szélérõl nem.

Hosszú értelmezgetés után a következõ világképet képzelem el a cikben említett húrelmélete alapján:
A nagy bumm után a létrejött "kb." 10^500 univerzum. Ezek az univerzumok eltávoldtak egymástól (amíg közel voltak egymáshoz összefonódás -kölcsönhatás jött létre közöttük) "Jelenleg" ugyan abban a térben léteznek, egymástól meglehetõsen távol. Minden univerzumban más viszonyok uralkodnak.

Az ide kapcsolódó kérdéseim:

-A létrejött univerzumok a valóban ugyan azon térben vannak, mint a miénk?
-Az, hogy más viszonyok uralkodnak, az hogyan értendõ? pl mások a konstansok?!
-Miért, csak az északival szemközti déli foltot keresik? Ettõl úgy tûnik, mintha az univezumok egy sorban helyezkednének el és csak két "oldalukkal" léphetnének egymással kölcsönhatásba. Miért ne lehetne bárhol máshol, több ilyen kölcsönhatásra utaló hideg folt?

Még van jópár kérdésem, de majd késõbb....😉

üdv.:RGábor

A relativitás elmélet egyáltalán nem ígymûködik. Ha mi fénysebességgel megyünk, a belõlünk kiinduló fény akkor sem fog 2x-es fénysebességgel menni. Akkor se, ha hozzánk képest fénysebességgel halad.

A relativitáselméletben nincs olyan h a fénynél semmi sem mozoghat gyorsabban. Csak annyi, hogy problémákat vethet föl.

Amúgy h még érthetõbb legyen: Ha a világegyetem szél 0.75c-vel távolodik a középponttól, akkor a két átellenes pontja egymástól 1,5c-vel távolodik.

Attól még hogy lassabb a hangya még ugyanúgy elérhet a másik pontra, csak több idõbe telik, nem?

Nincs ebben semmi különös: Képzelj el egy lufit amit felfújsz. Filctollal pöttyöket rajzolsz rá (ezek lesznek a galaxisok) és elkezded felfújni. A példa kedvéért vegyünk 1 hangyát aki a pontok között mindíg állandó sebességgel mozog (ez lesz a fény).
Ha a 2 pont közel van akkor no problem: a hangya oda-vissza ér 'mindíg'.
Ha viszont a lufi két ellentétes pontján van a 2 pont, akkor hangyácskánknak reménytelen a helyzete: a lufi térfogata és ezáltal a felülete és ezálatal a 2 pont közötti távolság olyan gyorsan nõ, hogy a hanygya (vagyis a fény) SOHA nem tud odaérni.<#merges2>
A két távoli pontban a lufin nincs semmi extra: a pöttyök ugyanolyan sûrûséggel helyezkednek el, az ottani hangyák is ugyanolyan sebességgel mozognak, csak épp a 2 pont túl messze van...
Érthetõbben: van az univerzumnak olyan része ahonnan "mi távolodunk a fénysebességnél gyorsabban"
A relativitás elmélet csak azt mondja, hogy a fénysebességnél nem mozoghat semmi gyorsabban. Viszont a tér tágulásának sebességérõl nem mond semmit. Ez tehát ez nem ütközik semmilyen fizikai törvénybe.

S már nehogy kihagyjuk Franke Drake munkásságát, bár nem tudni, hogy ismerte e Gamov, Alpher és Bethe cikkét...Drake mindesetre tagadta a dolgot...

A dinamikus világegyetem modellekre elõször egy orosz meterologus Alexandr Fridmann bukkant rá, Gamov egy ideig volt neki tanítványa....

mennyi okostojás lol

Nos, kedves Amergin, habár teljességgel süket vagyok a tárgyalt témához, azért azt nem igazán hiszem, hogy ahol a fény sebességét meghaladó tágulással tágul a tér, ott ugyanolyan világ van, hiszen akkor ott a fény eleve egy problémás anyag...., még-ha a saját fényük velük együtt "gyors" is, meg-hát a környék fénye is...., de milyen lehet az-a világ, ahol pl. kétszeres sebességgel mozog a fény...., esetleg a relativitás elméletre hagyatkozva csak nekünk tûnik annak?
De azért a fényröl mintha nem ezt tanultam volna.
Te ezt hogy magyarázod?

Hiába már fáradok<#nemtudom>
Helyesen: A wikipédián olvasott 46.5 Mrd fényév SUGARÚ gömb...
boccs

Akkor összegezném. Az okosok szerint 13.7 Mrd éve volt a Nagy Bumm.
A cikk a közkeletû nyelvhasználattal azt írja hogy ez a "lyuk" 8 Mrd fényévre "helyezkedik el". Nem egészen...
Lefordítom: 8 Mrd éve volt 8 Mrd fényévnyire a földtõl. Tehát mikor a Nap még gondolati szinten sem létezett akkor volt a Naprendszer majdani helyétõl 8 Mrd fényévre. MOST ez a "lyuk" kb. 27 Mrd fényévnyi távolságban van tõlünk.
Ha feltételezem hogy ennek a közepén MOST kialakul mondjuk egy csillag, akkor azt mi (ha megérjük<#vigyor1>) kb. 45 Mrd ÉV múlva fogjuk meglátni mert a fénynek meg kell tenni a 27 Mrd fényévet (az 27 Mrd év ugye) + meg kell tenni azt a távolságot is amit ez a két pont a 27 Mrd év alatt eltávolodik egymástól...
Az univerzum tágulása = a tér tágulása. A (galaxisok közötti) tér tágulása mindenhol ugyanolyan mértékû éppen ezért a távolodás sebessége nagyon messze lévõ galaxisok között túllépi a fénysebességet.
A wikipédián olvasott 46.5 Mrd fényév átmérõjû gömb, középpontjában a földdel: ez az univerzumunknak az a része amirõl tudomást szerezhetünk. Azért mert a tér tágulása efölött a távolság fölött meghaladja a fénysebességet, tehát hogy mi van azon kívül azt soha nem tudhatjuk meg. Amúgy nem hinném hogy valami egész más lenne mint az érzékelhetõ univerzum, szerintem pont ugyanolyan, csak éppen nem láthatjuk mert fény nem érhet róluk ide soha.
Amúgy a 27 és a 45 Mrd fényév elõtt nem véletlenül van ott a "kb."
Kéretik nem belekötni csak az érthetõség kedvéért írtam de nem hinném, hogy nagyot tévednék.

Egy picit pedzegetem még ezt a zsidó témát:
Az univerzum tágulását egy amerikai (Edwin Hubble) figyelte meg és egy belga katolikus pap (Georges Lemaître) következtetett elõször egy "kozmikus tojás" létezésére, amibõl jórészt egy orosz (George Gamow) alkotta meg a ma is ismert "nagy bumm" elméletét.
Csak hogy lásd, milyen elhamarkodott dolog volt zsidóznod.

Sajnos pont nincs igazad, eddig sem volt 13,7
"nincs benne legkissebb , vagy legnagyobb mértékegység" ez mégis mit jelent? hol hallottál olyat,hogy van?

Hol láttál a világban végtelen dolgokat? Honnan veszed, hogy létezik végtelen egyáltalán a valóságban? Ez csak egy szó, esetleg matematikai fogalom,van rá egy irásjelünk,de ebbõl nem következik, hogy a valóságban ez látezik is, sehol a világon ilyet nem tapasztalunk.

O_O
Megpróbálom komolyan venni amit írtál, de esküszöm nagyon meg kell erõltetnem magam...

Ha legalább egy középiskolás fizikakönyvet (Vagy csak ezt) végigolvastál volna tudhatnád, hogy nagyjából annyira megy hasraütés-szerûen az ilyesmi, mint azt megmérni milyen messze van Zalegerszegtõl Budapest. "Picit" bonyolultabb, ja.
Nem a világegyetem sugaráról van szó, hanem a megfigyelhetõ univerzuméról. Azon túl az világunk lehet még akármekkora, csak azt a részét innen a Földrõl nem láthatjuk.

Oh most látom, nem létezik távolság sem... Kifejtenéd ezt (meg minden mást a postodban) bõvebben? Mondjuk valami tapasztalatot ami alátámasztaná? Tiszta filozófiai síkon próbálod meg cáfolni a kortárs tudományt?

(Ezt az alpári, infantilis zsidózást meg muszáj egy tudományos fórumban? A karikatúrákon az uzsorások orra meg kaMpós.)

pontosan annyi a világegyetem sugara amennyit egy kanpósorrú okostojás a hasára ütve kitalál. eddig 13,7 volt , mostmár 42, holnap lehet hogy 73 lessz. egyébként pedig végtelen, nincs benne legkissebb , vagy legnagyobb mértékegység, és egyáltalán : mértékegység sincsen. semmilféle nagy bumm nem volt hacsak az egyik ilyen okostojás fejében nem. mivel pedig se távolság se méret nem létezik, sebességrõl és idõrõl pedig végképp nem lehet beszélni. a végtelen univerzumban habár léteznek ezek a dolgok - mint minden más is- nem abban a formában ahogy azt a MÓRICka elképzeli. illetve amazt isszák és móricka pedig enni akarja.

bizonyítani nem azt kell hogy végtelen, mert az amúgy is magától értetõdõ és logikus, hanem azt ha véges, márpedig addig végtelen amediig egy ilyen okostojás meg nem mutatja nekem a végét.<#gun>

Kitudja lehet hogy már kipusztult minden csak még egy pár milliárd évet kell várni hogy ideérjen a fénye😛

Volt fizikatanárom is mesélte, hogy manapság szeretnek fizikusokat alkalmazni pénzügyi modellezésre, mert jobban fekszik nekik a modellezés mint a matematikusoknak. Ja és jobban is fizetnek mert a fia kezdõként jobban keres mint most a szülei együtt 😊

A távolság definiálása megelõzi a vonatkoztatási rendszer definiálását, csak ezután mondhatjuk meg dolgokról, hogy egyenesek-e.

Hát szerintem sem volt magyar 😄 (wow,tényleg elolvastad fél óra alatt?)
De te is milyen pesszimista vagy már, inkább örülnél, hogy vannak akik foglalkoznak ilyen intellektuális témákkal. Nem ez a legagysorvasztóbb elfoglaltság szerintem.
Nem is hiszem hogy el kellene nyomni az emberben a kíváncsiságot, hogy jobban megismerje a világot. Vagy minden felesleges ami nem hasznos a túlélés szempontjából? Az emberek nem így mûködnek, esetleg a robotok. lásd Szathmári Sándor Gépvilág

Sokan nagyon jól tudják, hogy melegítjük a Földtet, rákot keltõ anyagokat gyártanak, mégsem hagyják abban. Az emberek írtása ellen fõleg egyszerû a megoldás: nem kell csinálni. Csak a megfelelõ embereknek kellene döntést hozniuk.

??

nekem ez túl kínai...jól hangzik 😄 lehet hogy...na jó nem mondok hülyeséget inkább :-# 😛 tudjátok nem mondok semmit se 😄 annyit értek belöle hogy most minden naaaagy fizikus meg kémikus meg filizofus meg minden lófax megilletõdött és kiábrándultak hogy nem is mi vagyunk egyedül a földön meg ilyenek 😄

- ge3lan:
😄 megpróbáltam lefordítani a saját kis közgáznyász agyam számára. A modern fizika mindig is érdekelt, de különösen azóta, amióta árfolyamokkal foglalkozom. A hetvenes években az egész pénzügyi iparág a fizikai modellek 1:1 átültetésére épült, ami a "bolyongáselmélet" esetében ma már láthatóan nonszensz dolog volt (más kérdés, hogy a bolyongósdi anno nagyon kellett, lévén összepászította a valószínûségeket az árfolyamok változásával).
Így minden mûkedvelõ számára erõsen ajánlott, ha elõbb kb. felfog egy modellt, mielõtt átültetné.
Úgyhogy igyekszem bõvíteni szerény kis tudásom (A fizika világképe szerintem nekem íródott), még fizikus teaházba is járok 😄
A fizikusok amúgy is aranyos élõlények, plusz a matematikusok nekem túl kockafejûek, a fizikusok modelljein legalább látszik az interpetálhatóságuk.
Másfelõl, a piac megértéséhez szükség van pszichológiára is, így van egy kosárnyi piszomókus is a környezetemben. De a folyamatok leírásánál itt sem lehet megkerülni a matekos apparátust. Ilyenkor megyek egy szobával arrébb, egy matematikus-pszichológus-közgazdász barátomhoz 😄

- A távolság lineáris alkalmazásával csínyán bánnék: a tér ugyebár nem egyenes... (eztet még én is tom😊)

Elnézést kérek az elsõsorban jómódú zsidó (itt ugyan albán meg japán tudósok kerültek szóba, de mindegy) okostojások nevében; hogy nem gondolják úgy, hogy birtokukban van a bölcsek köve és megpróbálják megérteni ezt a csodálatos világot. Nem is értem, hogy miért nem a te rendkívül tudományos és jól falszifikálható elméletedet preferálják.

Végigolvastam a linket, kedves ge 3lan, de egy szót sem értettem, szerintem nem magyarul volt.
<#confused>
Amúgy meg a mindennapi életre szerintem nincsen kihatással az egész, mert attól még melegszik a föld, attól még nyírják a magyart, attól még rákosak leszünk.
Olyan ez, mint amikor iszonyú költséggel kikutatja valaki, hogy ki volt a nagymamája, de nem foglalkozik az unokájával....
Na, amúgy érdekes, persze a piroska-és-a-farkas is érdekes.
http://www.bio-film.4u.hu/
Na, csõsztök, menek aludni.

egyik
másik
De így van, elõször én is ezt rontottam el. A tágulás miatt a fény 1 év alatt végülis nem tud odaérni egy tõle az induláskor 1 fényévnyire lévõ ponthoz, mert közben nõ a távolság közöttük.
Itt egy példa a wikipediából: amit most látunk háttérsugárzás kb 13,7 milliárd éve keletkezett, akkor a keletkezési helye az akkori "tartózkodási helyünktõl" (hát ennek nem sok értelme van, mert akkor még nem volak csillagok sem) 40 millió fényévre volt. Közben tágult minden és 13,7 mrd év kellett neki, hogy ideérjen. Ennyi idõ alatt az az anyag ami kibocsátotta ezt a fényt már több mint 40 mrd fényév messze került. És az épp most onnan induló fénynek meg ennél is több idõ kell, hogy majd egyszer ideérjen.
wiki

felettébb elgondolkodtató, köszi!

olvasmány
ezt meg elfelejtettem linkelni

Ha sikerült a távolság fogalmát definiálni (operacionálisan) akkor miért ne mérhetnénk meg testek kiterjedését?
Ha a távolság csak matematikai fogalom, akkor persze, hogy nem tudjuk vele megmérni a dolgok hosszát. De ha a fizikában definiáljuk a távolság nevû mennyiséget, akkor már megtehetjük.

Arra akarsz kilyukadni, hogy a térbeli dimenziók száma konvenció? Erre esetleg vevõ vagyok, de mondd hogy gondolod. Most persze nem húrelméletre gondolok.

Nemtom pontosan mit akartál írni, de asszem egyetértek és szórakoztató is volt 😊

bár nekem ez a 42 mrd is sántít... mindegy..

az nem létezik.. max 1 olyan testrõl, amelyik ma már 42 mrd fényévnyire van.. szerintem legmeszebb 13.7 mrd fényévnyire látunk-> vagyis pontosabban annyi fényévnyire, amennyi év eltelt a 'kozmikus nulla idõpont'-tól (hogy mások ne kössenek bele a nagybumbba, lehet szarul írtam le, de mintha így is neveznék)..

Miért, a 3D-s világnál meg tudod mondani, hogy ez a hossza, az a szélessége, és a másik a magassága?
Ezek csak matematikai fogalmak.
A valóság maga analóg, a mi elméleteinkben jelennek meg a modellek, amelyk leírják.

A valóság tehát sem nem 2D-s, sem nem 3D-s, az más kérdés, hogy te milyen matematikai apparátussal tudod a te tudományodnak megfelelõen leírni.
Ha 12D-s az a modell, amely a legjobban kifejezi a való világot, akkor 12 dimenziós.

A 2D-s világ ebben az esetben logikailag értendõ: van benne elõre-hátra, jobbra-balra, de nincs fel-le. 2D-s világ például a sakk, eltekintve attól a szépséghibától, hogy ott idõnként felemelik meg leütik a bábúkat.

Két gondolat jutott amúgy eszembe errõl:
- valahol olvastam (vagy itt egy másik cikkben, vagy a Fizika világképében, vagy a Nullában) egy olyan pampfletet, miszerint mi a teendõ, ha egy magasabb szintû dimenzióból nyúl át valaki hozzánk (megvan, az Alexandrában olvastam, a "Semmi könyve" vagy hasonló volt a címe). A megoldás egyszerû: ha a mi kis 3D-s világunkban belebökünk egy tût, akkor azzal rögzítjük is, mivel nem tud majd elmozdulni /3 koordinátában meg kell fogni/. Ez nekem aranyos volt, hogy lényegében azzal, hogy érintkezésbe lépek vele, azzal máris blokkolom ("megfogom a kis mancsait és ott marad"). Kb olyan, mint amikor mi bedugunk egy sík lapon ejtett lyukba egy ceruzát: amíg benne van a plajbász a lyukban, addig elõre-hátra mozgatható, de fel-le, jobbra-balra nem <ögyéb, profánabb példázatokat inkább hanyagolnám>.
- Ami érdekesebb, és mindig is megfogott a húrelméletben, az az átjárhatóság kérdése, illetve, a "tündérország" hasonlat. Elvileg nem ismerhetjük meg a másik univezumot, mert valami nincs meg benne és valamivel több mint a miénk, magyarán "nem szabványos", így fel sem fognánk - azaz, ha túl is élnénk fizikailag, az agyunk nem tudna vele mit kezdeni. (hasonlatos módon a 2-3-4D-s modellhez)
- De igazából ami a legközelebb áll hozzám, az az egymástól elvileg független univerzumok egymásra hatása. Mert hagyományos értelemben ugyebár úgy mûködik a dolog, hogy "tegyük fel, hogy" A esetnek két kimenete lesz: B és C. Valóságban megtörténik C és örülünk neki. De mi van, ha mindkettõ bekövetkezik, de mi C részei vagyunk és B ott dörömböl a szomszédban, hogy "hagy énis, hagy énis!"??
Szerény szakterületemre vetítve:
Egy hordó olaj árfolyama 50$, de árfolyam változás után lehet 25$ és 75$ is egyszerre. Hagyományos értékpapírmatek erre azt mondja, hogy na vagy az egyik következik be, vagy a másik és csövi. Viszont: a piaci szereplõk egy részének olajka csak 25 dodót ér, tehát miközben a piac ("az univerzum") a 75$-os árat jeleníti meg, attól még a háttérben ott hupáznak páran a kereskedési könyvben a benga kis 25$os vételi ajánlatukkal, ami pánik esetén alaposan megdöngetheti a piacot adott esetben [= a láthatatlan kisbigyó befolyásolta a nagy bigyót]. Na ezért néznek fel a közgazdászok a fizikusokra, és ezért járnak pszichológusokhoz - a piaci idiótizmusok értelmezéséhez muszály némi intellektuális elemózsia😄😄😄

Igaz, én írtam hülyeséget, a 42 a jó. a 13,7 csak a fényút ideje.Tágul az univerzum és amíg ideér a fény addigra a dolgok még messzebbre kerülnek.
Szóval a 13,7 milliárd éve utazó fény olyan helyrõl indult ami most 42 milliárd fényévre van.

"A horizont egy annyi fényév sugarú gömb, mint ahány éves az univerzum (tehát folyamatosan nõ, és a közepében mi vagyunk). Ennél távolabbról még nem ért ide fénymeg, de lehet, hogy ott is van anyag (sõt biztos)."

"A kérdés, hogy hol és milyen formában keressük ezt a nyomot? A világegyetem tágulása miatt a kozmikus horizonton, körülbelül 42 milliárd fényéven túlról sem fény, sem jelek nem jutnak el hozzánk"

Ez a kettõ idézet számora ellentmond egymásnak.Mivel a cikket úgy értelmezem,hogy a kozmikus horizont,az a távolság amit még látunk,te meg aszondod ahány éves a zuniverzum.A kettõ nem ugyanaz.
Tegyük fel hogy az univerzum 10 éves és fénysebességel tágul.Akkor mi a 10 fényév távolságra keletkezõ fényforrást csak 10 év mulva látjuk meg.Ha most vagyunk a mostban akkor csak az 5 fényév távolságra keletkezõ fényforrásokat látjuk meg,tehát a kozmikus horizont 5 fényév távolságra lesz.Tehát akkor az univerzm életkora egyenlõ a kozmikus horizont távolsága*2-vel nem?

De ez amit mondtam biztos hülyeség mert az univerzum életkora 13,7 milliárd földi év,akkor hogy lehet a kozmikus horizont 42 milliárd fényév?
Igen tehát akkor erre csak az a magyarázat ,hogy több mint fénysebességel tágul.Vagy nem?

Na jó de ezek nem 2d-s világok.
A papír 3d-s. A tinta is ami ráfolyik, vagy a grafitpor is. Bele is nyomódik.
A monitor is egy 3d-s tárgy és a felületérõl fény jön a szemünkbe,de ez igaz a tökörre is meg csomó mindenre még.
Kell, hogy anyag legyen ott, ami fényt bocsát ki, ahhoz meg térfogat kell.

én igazából a nagy szõrõs fekete lyukakra vagyok kíváncsi<#alien><#vigyor4><#circling><#phone><#hamm>

pl bármi ami egy papírlapra ráfér 😄
lehetnek benne épületek tervrajzai meg programkódok, algoritmusok, könyvek 😄 sõt, akkor már minden ami a monitorra ráfér, akár 3d-t is lehetne emulálni benne mint a szgépes fps-ekben 😄

arról szól, hogy te és én egy kihalófélben lévõ állatfaj vagyunk és a felsõbbrendõ, -elsõsorban jómódú zsidó- okostojások pedig okosak, szépek , és rendkívül szerények... nem tudom miért kell ennyi rizsát hallgatni mindenféle húr meg egyéb hülyénél hülyébb elméletekrõl , amikor a legegyszerûû magyarázatot nem látja be senki: a világ tökéletesen végtelen mind idõben mind térben, vannak benne nagyobb bummok is meg kis pukkok is , de fõleg a nagy DURR-ok a sûrûek 😊
egyszóval minden van benne még az is amit ezek az okostojások el se tudnak képzelni. még vége is van , igaz csak az egyik irányban, a másik irányban pedig végtelen.. amabban az irányban pedig egyszercsak vége lesz én onnan ne tovább

Valaki osszefoglalna mirol szol ez a cik jou paraszti nyelven, hogy meg en is megertsem? 😊

A horizont egy annyi fényév sugarú gömb, mint ahány éves az univerzum (tehát folyamatosan nõ, és a közepében mi vagyunk). Ennél távolabbról még nem ért ide fénymeg, de lehet, hogy ott is van anyag (sõt biztos).

A lényeg az, hogy ha nem is lenne semmi anyag a horizonton túl, akkor is fura, hogy egymástól több mint 15-20 milliárd fényévnyire lévõ tartományok fizikai jellemzõi egyformák. Tehát régebben ezek olyan közel voltak egymáshoz hogy az aktuális horizonton belül voltak, egyensúlyban voltak.
Aztán úgy alakult,hogy kikerültek egymás horizontjából (ami ugye fénysebességgel tágul mindig). Ide a magyarázat az infláció vagy akármi, de ezek szerint volt amikor több mint fénysebességgel távolodtak egymástól a dolgok.

Erre pont keresik a válazt,h ilyen-e

Hát olyan amit mindenki ismer, nem? Ami körülöttünk van. 3 merõleges vonal, testek térfogattal, 1/r-es potenciál stb.
Na, de válaszolj te is, hogy milyennek gondolod ezt a 2d-s világot, ahol nincs 3. dimenzió?

Erre hogy jöttél rá?

A tér tágulása idõtõl független.

Miért, a 3D milyen?

Majd építünk mozaiktérgenerátorokat, mint az Andromédában. Ezzel a cuccal 2 dimenziós térben mozognak a muksók és akárhova el tudnak vele jutni a térben, csak sok energia kell hozzá, át tudnak menni az anyagon. A Harperböl is igy vették ki a magóg lárvák felét.<#pias><#buck>

Egy dolog most furdalja az oldalamat.Az õsrobbanás ugye x millió éve következett be(x nem végtelen szám).

Úgy tudom ,hogy úgy tudjuk ,hogy elõtte nem volt semmi,még térse,idõse,ill. ha volt is összeroskadt.Na most a tér tágulása fénysebességnél gyorsabban következett be?Ha nem akkor eleve nem lehet végtelen.És az anyag elterjedése a térben?Ha ez sem történt fénysebességnél gyorsabban ,akkor is a galaxisok,csak egy meghatározott nagyságú térrészben léteznek.Az ezen térrész határát hívják kozmikus horizontnak?

"A kvantum-vákuumok aktív terek: a világegyetemek összes anyaga a vákuumokból jött létre, miközben a vákuumok egy alacsonyabb energiaszintre estek vissza. A közben felszabaduló energiából keletkeztek az elemi részecskék, ezekbõl a galaxisok és minden más amit ma láthatunk"
Vagy akkor az anyag nem a közzéppontból származik ,eszerint?Tehát ha a tér fénysebességnél gyorsabban tágult ,az anyagnak nem kelett,mert létrejött vákumból,ily módón lehet végtelen az univerzum,nem?

Vákumból vessszük ki a zokszigént?<#idiota>
Szerintem azért van ott hidegfolt ,mert a sötét univerzumból jövõ antifotonok csökkentik a kozmikus sugárzás részecskéinek energiáját.Amik a sötét univerzumba lévõ sötétanyag napokból jönnek a kvantum szingularitáson keresztül.És az ott lévõ normális anyag nem képes kompenzálni ezt az energiaveszteséget.Vagy az is lehet ,hogy ,ott kezd összeroskadni az univerzum,mert annyi anyag tömörödött össze ,hogy milliónyi feketelyuk keletkezett belõlük amik összeáltak egy eddig ismeretlen jelenséggé,ami magába szívja a teret.De persze csak lehet.<#hawaii>

Szóval ha már egyszer 3 térdimenzió van, akkor ha abban valami dolog éppen 2 dimenziós attól az még még 3d-s világban van.
Általunk ismert világban, ismert anyagból ilyen dolgok nincsenek.