295
-
#15
Persze,csak viccelődök.A kérdéseidre meg már nincs kedvem több halandzsát kitalálni. 
-
bvalek2 #14 Igen, sőt a gravitációs hullámoknál is van taszítás, meg az Alcubierre megoldásban is van taszító gravitáció, én a "szomszédos univerzum vákuuma" részt nem értem. -
bvalek2 #13 Jó vicc volt, majdnem bevettük... 
De ugye tényleg csak viccelsz? Elegünk van a habzó szájú eszelősökből, biztos megérted
Még utoljára feltételezem, hogy komolyan gondoltad, ebben az esetben a kérdéseim:
- mi az a negatív gravitáció? És miért tünteti ki a neutrínókat? Ezeket honnan vetted? A gravitáció minden anyagra egyformán hat.
- mi az hogy kvantumhabilis? a "habilis" szó latin, és ügyest jelent, pl Homo Habilis. Ha labilist akartál írni, akkor megint kérdem, mi az? sosem hallottam róla.
- gravimetrikus erők nem léteznek. sem gravimetria. Gondold át ezt még egyszer, és fogalmazd újra. Ismételten, a neutrínókat semmi sem tünteti ki.
- Milyen átjáró? Hol? Sötét univerzumról nem hallottam soha.
- Nem figyelhettek meg sötét energia koncentrációt, mert az nem lokalizált anyag, hanem egyenlőre csak a gyorsuló tágulást értelmező segédfogalom. Szóval ennek sem volt semmi értelme.
Honnan vetted ezeket a sületlenségeket? Nekünki nem annyira egyértelmű, adj már valami forrást, légyszíves.
-
#12
#3-ra ment. -
#11
A vizbol veszi ki a zoxigent ... teccik erteni?? 
-
palcsika #10 igazi sg cikk mindig ilyenekről kéne írni -
#9
Szerintem pedig egyértelmű ,hogy a kiterjedés közepén egy kvantum szingularitás van amit a negatív gravitáció neutrínókra gyakorolt hatása hozott létre.A kvantumhabilis térben a gravimetrikus erők csökkentik a neutrinók energiáját,így jöhet létre az átjáró.Az ott megfigyelt sötétanyag és sötétenergia koncentráció meg arra enged következtetni ,hogy az átjáró a sötét univerzumba vezet. -
Caro #8 Amennyire én tudom, a kozmológiai konstanssal bejön az ált. rel.-be a taszító gravitáció. -
stain #7 13,7 * 3/2 * 2 kb = 42, ez az U átmérője, nem a horizont távolsága. Viszont tudományos cikk nincsen erről, csak ez az ismeretterjesztő. A néni legutolsó cikke májusi, az üreget meg augusztusban publikálták. -
bvalek2 #6 Ebben a hozzászólásban az eredeti cikket kritizálom, le a kalappal a fordító előtt, nehéz dolga volt. Próbálom értelmezni a szavakat, sok a kusza megfogalmazás. Sokmindent úgy említ az eredeti cikk, mintha evidens, vagy legalább is teljesen elfogadott lenne.
Ehhez képest az inflációs elmélet messze nem ilyen. Sok alternatív elmélet van, az egyik pl. a Weyl curvature hypothesis, ami nem kvantummechanikai, hanem tisztán relativitáselméleti és statisztikus fizikai alapokon nyugszik.
Ami a topológiai defekt ötletét illeti, ilyesmiről csak a Cartan elméletnél olvastam, ami a Relativitáselmélet továbbgondolása, megengedi nullától különböző torzió-tenzor létezését. Egy példa, hogy mi is az: a kristályok szerkezetét leíró koordinátarendszerekben ott nem nulla a torziótenzor, ahol kristályhibák, diszlokációk fordulnak elő. A Cartan elméletben azokban a térrészekben fordul ez elő, ahol anyag van jelen. Az üres világűr történetesen teljesen sima.
Húrelméletből rengeteg van, és úgy csűrik-csavarják őket ahogy tetszik, de bizonyítani még nem sikerült őket. Ha viszont megtalálják a Déli Ürességet, az lenne a várva várt első bizonyíték, de még akkor is válogatni kéne, hogy akkor most melyik a jó változat? Meg ez a 10^500 darab vákuum is azt mondja nekem, hogy az elmélet általános matematikai evidenciákról szól, tekintet nélkül a valóságra.
Kiváncsi vagyok, honnan jött ki 42 milliárd fényév a kozmikus horizont távolságára? Szerintem ez egy hasraütéses szám, az angol cikk írója biztos Douglas Adams rajongó... egyébként Kozmológiai Horizontnak hívják, és a mérete az alkalmazott modelltől függ, és kb. 14 milliárd fényéven belül lehet, mert annál messzebb nem látunk.
Olyat ír, hogy "a szomszédos univerzum vákuuma taszító gravitációt okoz a mi univerzumunkban, ahogy azt a relativitáselmélet megjósolja". Na neeeee, ilyet a relativitáselmélet nem jósol. Ebben a témában otthon érzem magam, és határozottan állíthatom, az általános relativitáselméletben ilyen nincs. Ha valami kvantumos ujításról van szó, oké, de ez már nem relativitáselmélet.
Tetszik hogy cáfolható kijelentéseket tesznek ezek a tudósok. Nem a levegőbe beszélnek, hanem azt mondják, hogy ha felfedezik a Déli Ürességet, akkor igazuk van, ha nem, akkor nincs. Viszont az, hogy az LHC nem fog szuperszimmetrikus részecskéket detektálni, nem jóslat. Sokak mások szerint sem fog, mégsem bizonyítja hogy igazuk van.
Ők is felhasználják a Gonosz Tengelyét az elméletük alátámasztásához. Sok jel utal arra, hogy van egy eredő perdülete az Univerzumnak, de ez az elmélet túlbonyolítja a helyzetet. Nekem Gödel elmélete szimpatikusabb, majd meglátjuk mi sül ki a megfigyelésekből. -
stain #5 Téridő átjáró nincsen, csak az üreget létrehozó vákuum valamikor kvantumösszefonódásban kellett, hogy legyen valami mással, és arra mondják, hogy az csak egy másik univerzum lehetett. Bár ha két lyuk van, akkor nem is biztos, hogy kell másik univerzum. De szerintem ez 97% spekuláció. Meg hát ezek a mérések is eléggé olyanok, hogy nem árt várni, míg lesznek jobbak. -
bvalek2 #4 Valaki idemásolta az eredeti angol cikket: http://static.scribd.com/docs/a5lo6nrel0pzi.txt
Laura Mersini
Richard Holman
Tomo Takahashi profilját nem találtam meg, de sok cikket írt a témában.
Most pedig nekifutok a cikknek negyedszer, ezúttal angolul...
-
bvalek2 #3 a sötét energiával hozza létre a téridőátjárót,amely a sötét univerzumba vezet?
mi mi mi mi mi?
-
#2
Hát ezt nehéz lehetett lefordítani :)
Majd énis elolvasom még1szer,hogy akkor talán egy részét érteni fogom.
Akkor most a kvantum fluktuációk negatív gravitációt gyakorolnak a kiterjedés anyagára?És a 2-10 univerzum vákumjának energiája kölcsönhatásba lépve a sötét energiával hozza létre a téridőátjárót,amely a sötét univerzumba vezet?
Valaki nem tudja? -
bvalek2 #1 Ilyenkor szeretem az SG-t 
Ez a cikk a New Scientist oldalán csak pénzért olvasható el, itt pedig ingyen és magyarul
Jól van Ricsi, csak így tovább
Most pedig nekiállok mégegyszer, mert első nekifutásra egy kukkot sem értettem belőle