Egy másik univerzum lenyomatát észlelték?
← ElőzőOldal 6 / 6
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#45
Milyen az a kétdimenziós világ?
Nem hinném,hogy van ilyen. Meg egyáltalán mi lenne abban?
Nem hinném,hogy van ilyen. Meg egyáltalán mi lenne abban?
#44
Milyen valláson? Pont a megfigyelésekbõl jött a táguló univerzum elmélet, aztán meg az õsrobbanás.
Einstein még a hagyományos tér és idõ fogalmakat is felrúgta.
A xx. sz-ban már nem úgy mûködött a kozmológia mint elõtte.
Einstein még a hagyományos tér és idõ fogalmakat is felrúgta.
A xx. sz-ban már nem úgy mûködött a kozmológia mint elõtte.
#43
A kétdimenziós világ létérõl is tudunk, mégsem tudunk beleportálódni. Ettõl, a fizikai jelenléttõl függetlenül, megismerhetõ. Felfelé is valahogy így mûködhet.
Kara kánként folytatom tanításom.
#42
Nekem már az is elég, ha elméletileg odaérhet. Nem kell hogy gyakorlatilag legyen értelme egy ilyen utazásnak, de fontos hogy lehetséges legyen. Valahogy fizikailag kontaktusba kell tudni lépni a másik világgal, különben a mesebeli Tündérország és a párhuzamos univerzum egy kategóriába esne. Egyesek szerint amirõl nem lehet bebizonyítani, hogy létezik, az nem létezik. Ezt arra alapozzák, hogy minden ami létezik, megismerhetõ, tehát ami nem ismerhetõ meg, az nem is létezik...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#41
Theory: In science, a theory is a mathematical or logical explanation, or a testable model of the manner of interaction of a set of natural phenomena, capable of predicting future occurrences or observations of the same kind, and capable of being tested through experiment or otherwise falsified through empirical observation.
Ha nem tudod a különbséget az elmélet és a dogma között, az nem az elmélet hibája, hanem a tied. Még ha végül nem is áll meg az õsrobbanás elmélete, akkor is jobban meg van alapozva, mit a te "szerintem"-en alapuló ötleted...
Ha nem tudod a különbséget az elmélet és a dogma között, az nem az elmélet hibája, hanem a tied. Még ha végül nem is áll meg az õsrobbanás elmélete, akkor is jobban meg van alapozva, mit a te "szerintem"-en alapuló ötleted...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#40
Nekem alapbol az osrobbanas santit😉 Ez mint sokminden mas, vallason, dogmakon, stb. alapszik, hogy kell lenni valami 1 nagynak, kezdetnek meg vegnek😄
Szerintem meg: a vilagur vegtelen = vegtelen "univerzum" = vegtelen galaxis = vegtelen stb. = vegtelen ertelmes elet😄 <#zavart1>
Igazabol a Hold-ig nem tudunk normalisan eljutni, de a szines pottyokbol meg mindenre tudjuk a megoldast😄
Szerintem meg: a vilagur vegtelen = vegtelen "univerzum" = vegtelen galaxis = vegtelen stb. = vegtelen ertelmes elet😄 <#zavart1>
Igazabol a Hold-ig nem tudunk normalisan eljutni, de a szines pottyokbol meg mindenre tudjuk a megoldast😄
#39
"A húrelmélet esztétikailag sokkal tetszetõsebb az antropológiai vitáknál, melyek szerint az univerzum bizonyos aspektusai, mint a fizika törvényeit jellemzõ konstansok azért vannak, mert máskülönben nem lennénk itt, hogy rájuk csodálkozhassunk."
A rácsodálkozás az kissé érdes fogalmazás, az antropikus elv inkább azt jelenti, hogy az univerzumban élõk tanulmányozni tudják azt.
A rácsodálkozás az kissé érdes fogalmazás, az antropikus elv inkább azt jelenti, hogy az univerzumban élõk tanulmányozni tudják azt.
#38
én hiszek az M-teóriában egyébként, már amennyit felfogtam belõle 😄
#37
na ezen nekem is fent akad a szemem.. "hogy jön ehhez az egészhet az antropológia??"
#36
és az mikorra érne oda?
#35
Wow, ez érdekes.
Ha tényleg más univerzumokra utaló nyomokat találnának az erõs érv lenne a tervezettség elméletesekkel szeben.
Ez a topológiai hiba mit jelent?
"A húrelmélet esztétikailag sokkal tetszetõsebb az antropológiai vitáknál"
ehh ez is igaz, de azért ki kellene javítani antropikus vitárka
Ha tényleg más univerzumokra utaló nyomokat találnának az erõs érv lenne a tervezettség elméletesekkel szeben.
Ez a topológiai hiba mit jelent?
"A húrelmélet esztétikailag sokkal tetszetõsebb az antropológiai vitáknál"
ehh ez is igaz, de azért ki kellene javítani antropikus vitárka
#34
Ez egy érdekes cikk volt, bár én se sokat értettem meg belõle elsõre. Amugy a karácsonyi ebéd finom volt. Én a hurelméletnél 11 vagy 12 dimenzióról hallottam. Ha ezek léteznek, akkor ott mi lehet? Ha átmennénk akkor jól szétesnénk energiává, mert más törvények uralkodhatnak ott, mint itt? Vagy vágunk egy lyukat, mint az Eventhorizon, oszt lesz ami lesz?<#pias><#buck>
A buta embert gondolatai irányítják, a bölcs irányítja gondolatait.
#33
Nem feltétlenül az embereknek személyesen, elég egy szonda, vagy valami
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#32
inkább ha egyik igen, akkor a másik is. szerintem ha egy hely létezik, oda el lehet jutni, és onnan vissza is lehet jönni. ahol ez nem teljesül, az a hely csak a mesében létezik. ez számomra elvi kérdés
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#31
bizonyára megtalálták Istent csak éppen alszik...
#30
De a sok elmélet közül egyszer egyikrõl ki fog derülni, hogy igaz😊
Gracie Barra
#29
nem.
igen.
igen.
Kara kánként folytatom tanításom.
#28
fézerágyuk teljes szórás, fotontorpedók tûz.....
#27
Amikor ilyen cikkeket olvasok mindig az úfó magazin és Egely György jut eszembe. De biztos bennem van a hiba 😄
#26
a cikk írája valószínüleg 10,5 milliárd fényévbõl indult ki ezt szorozta kettõvel mivel a képzeletbeli gömbnek nem csak a sugarát kell venni, aztán 21-et megint kell szorozni kettõvel mivel a 10 milliárd fényévre lévõ anyag majd fénysebességgel távolodik tõlünk így valójában ebben a pillanatban már nem 10 hanem 20 milliárd fényévre van tõlünk... és már össze is jött a 40-42 milliárd
#25
Különben én ezt már min. 1 hte olvastam a zindexen, és belinkeltem ide is, de akkor nem jött rá reakció (mint, ahogy arra sem, hogy Brazília és Argentína fellõtte elsõ ûrhajóját, yeah!).
Nos, hogy érdemben hozzászóljak ehhez, én nem látom be, hogy ahol a mi világegyetemünk érintkezik egy másikkal, ott miért lenne ritkább az anyag? Lehetne akár sûrûbb is, vagy mindenféle sûrûségváltozás nélkül.
Ha két lufit összenyomok, ott az izoizék sûrûbbek lesznek, de ha a 2 öszetapadt lufit próbálom szétválasztani, akkor meg ritkulnak az izoizék.
Ha meg nincs akció, akkor nincs érzékelhetõ változás a kontakfelületen. JPÉ.
Nos, hogy érdemben hozzászóljak ehhez, én nem látom be, hogy ahol a mi világegyetemünk érintkezik egy másikkal, ott miért lenne ritkább az anyag? Lehetne akár sûrûbb is, vagy mindenféle sûrûségváltozás nélkül.
Ha két lufit összenyomok, ott az izoizék sûrûbbek lesznek, de ha a 2 öszetapadt lufit próbálom szétválasztani, akkor meg ritkulnak az izoizék.
Ha meg nincs akció, akkor nincs érzékelhetõ változás a kontakfelületen. JPÉ.
Kara kánként folytatom tanításom.
#24
Valaha lehetséges lesz a dimenzió utazás akkor? Egyáltalán vannak más-más dimenziók?
#23
igen, és ez nagy szó! nagyon jó cikk lett, gratula! ilyenek kellenének még, tucatjával! 😊
Nem a lényeg, hanem a fontos!
#22
Nincs különbség, itt is csak lyukakra vadásznak <#zavart2>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#21
Ez a cikk érdekesebb, mint egy pornófilm. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#20
Kornan írt átjáróról, õ is csak szórakozott...
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#19
"körülbelül 42 milliárd fényéven túlról sem fény, sem jelek nem jutnak el hozzánk"
Nem véletlenül válasz a 42 mindenre <#nyes>
Elméletekre épített, elméletek tömege melyekrõl 10-20-30-x éven belül kiderül, hogy tévedés és jön pár újabb elmélet... ettõl függetlenül remek cikk.
Nem véletlenül válasz a 42 mindenre <#nyes>
Elméletekre épített, elméletek tömege melyekrõl 10-20-30-x éven belül kiderül, hogy tévedés és jön pár újabb elmélet... ettõl függetlenül remek cikk.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
#18
Hol van ebben a cikkben szó átjáróról? Ez csak olyami, mint amikor fújsz fel egy lufit, és még a kezdeti stádiumban egyik oldalról összegyûröd, akadályozod kívülrõl egy szomszéd lufival. Nem fog a 2 lufi egymásba lyukadni, nem lesz átjáró, csak deformálják egymást.
#17
Ami igaz az igaz, az eredeti cikket és a te halandzsádat nehéz megkülönböztetni egymástól <#papakacsint> Szerintem ez a hír is eltûnik majd a süllyesztõben, kiváncsi vagyok, hallunk-e majd valaha arról, hogy megtalálták-e a déli lyukat vagy sem. Lyukvadászatra fel! <#violent><#hehe>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#16
mivel halvány izé gõze sincs senkinek milyen adatokkal meg milyen képletekkel számolják ezeket az elméleteket ezért gyakorlatilag úgysem érthetjük, hol lesz itt az igazság <#crazya>
#15
Persze,csak viccelõdök.A kérdéseidre meg már nincs kedvem több halandzsát kitalálni.<#nevetes1>
#14
Igen, sõt a gravitációs hullámoknál is van taszítás, meg az Alcubierre megoldásban is van taszító gravitáció, én a "szomszédos univerzum vákuuma" részt nem értem.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#13
Jó vicc volt, majdnem bevettük... <#nevetes2>
De ugye tényleg csak viccelsz? Elegünk van a habzó szájú eszelõsökbõl, biztos megérted <#whatever>
Még utoljára feltételezem, hogy komolyan gondoltad, ebben az esetben a kérdéseim:
- mi az a negatív gravitáció? És miért tünteti ki a neutrínókat? Ezeket honnan vetted? A gravitáció minden anyagra egyformán hat.
- mi az hogy kvantumhabilis? a "habilis" szó latin, és ügyest jelent, pl Homo Habilis. Ha labilist akartál írni, akkor megint kérdem, mi az? sosem hallottam róla.
- gravimetrikus erõk nem léteznek. sem gravimetria. Gondold át ezt még egyszer, és fogalmazd újra. Ismételten, a neutrínókat semmi sem tünteti ki.
- Milyen átjáró? Hol? Sötét univerzumról nem hallottam soha.
- Nem figyelhettek meg sötét energia koncentrációt, mert az nem lokalizált anyag, hanem egyenlõre csak a gyorsuló tágulást értelmezõ segédfogalom. Szóval ennek sem volt semmi értelme.
Honnan vetted ezeket a sületlenségeket? Nekünki nem annyira egyértelmû, adj már valami forrást, légyszíves. <#nezze>
De ugye tényleg csak viccelsz? Elegünk van a habzó szájú eszelõsökbõl, biztos megérted <#whatever>
Még utoljára feltételezem, hogy komolyan gondoltad, ebben az esetben a kérdéseim:
- mi az a negatív gravitáció? És miért tünteti ki a neutrínókat? Ezeket honnan vetted? A gravitáció minden anyagra egyformán hat.
- mi az hogy kvantumhabilis? a "habilis" szó latin, és ügyest jelent, pl Homo Habilis. Ha labilist akartál írni, akkor megint kérdem, mi az? sosem hallottam róla.
- gravimetrikus erõk nem léteznek. sem gravimetria. Gondold át ezt még egyszer, és fogalmazd újra. Ismételten, a neutrínókat semmi sem tünteti ki.
- Milyen átjáró? Hol? Sötét univerzumról nem hallottam soha.
- Nem figyelhettek meg sötét energia koncentrációt, mert az nem lokalizált anyag, hanem egyenlõre csak a gyorsuló tágulást értelmezõ segédfogalom. Szóval ennek sem volt semmi értelme.
Honnan vetted ezeket a sületlenségeket? Nekünki nem annyira egyértelmû, adj már valami forrást, légyszíves. <#nezze>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#12
#3-ra ment.
#11
A vizbol veszi ki a zoxigent ... teccik erteni?? <#idiota>
P5N-E SLI, Core 2 Duo E6300, 3GB DDR2 800 MHZ KINGMAX MARS, 8800 GTS 320 MB, 500+80 GB HDD, Thermaltake 550 W, Home Theater 150W RMS Genius SW-HF 5.1 5000, Samsung 2232BW 22\" Samsung paneles
#10
igazi sg cikk mindig ilyenekrõl kéne írni
#9
Szerintem pedig egyértelmû ,hogy a kiterjedés közepén egy kvantum szingularitás van amit a negatív gravitáció neutrínókra gyakorolt hatása hozott létre.A kvantumhabilis térben a gravimetrikus erõk csökkentik a neutrinók energiáját,így jöhet létre az átjáró.Az ott megfigyelt sötétanyag és sötétenergia koncentráció meg arra enged következtetni ,hogy az átjáró a sötét univerzumba vezet.
#8
Amennyire én tudom, a kozmológiai konstanssal bejön az ált. rel.-be a taszító gravitáció.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#7
13,7 * 3/2 * 2 kb = 42, ez az U átmérõje, nem a horizont távolsága. Viszont tudományos cikk nincsen errõl, csak ez az ismeretterjesztõ. A néni legutolsó cikke májusi, az üreget meg augusztusban publikálták.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#6
Ebben a hozzászólásban az eredeti cikket kritizálom, le a kalappal a fordító elõtt, nehéz dolga volt. Próbálom értelmezni a szavakat, sok a kusza megfogalmazás. Sokmindent úgy említ az eredeti cikk, mintha evidens, vagy legalább is teljesen elfogadott lenne.
Ehhez képest az inflációs elmélet messze nem ilyen. Sok alternatív elmélet van, az egyik pl. a Weyl curvature hypothesis, ami nem kvantummechanikai, hanem tisztán relativitáselméleti és statisztikus fizikai alapokon nyugszik.
Ami a topológiai defekt ötletét illeti, ilyesmirõl csak a Cartan elméletnél olvastam, ami a Relativitáselmélet továbbgondolása, megengedi nullától különbözõ torzió-tenzor létezését. Egy példa, hogy mi is az: a kristályok szerkezetét leíró koordinátarendszerekben ott nem nulla a torziótenzor, ahol kristályhibák, diszlokációk fordulnak elõ. A Cartan elméletben azokban a térrészekben fordul ez elõ, ahol anyag van jelen. Az üres világûr történetesen teljesen sima.
Húrelméletbõl rengeteg van, és úgy csûrik-csavarják õket ahogy tetszik, de bizonyítani még nem sikerült õket. Ha viszont megtalálják a Déli Ürességet, az lenne a várva várt elsõ bizonyíték, de még akkor is válogatni kéne, hogy akkor most melyik a jó változat? Meg ez a 10^500 darab vákuum is azt mondja nekem, hogy az elmélet általános matematikai evidenciákról szól, tekintet nélkül a valóságra.
Kiváncsi vagyok, honnan jött ki 42 milliárd fényév a kozmikus horizont távolságára? Szerintem ez egy hasraütéses szám, az angol cikk írója biztos Douglas Adams rajongó... egyébként Kozmológiai Horizontnak hívják, és a mérete az alkalmazott modelltõl függ, és kb. 14 milliárd fényéven belül lehet, mert annál messzebb nem látunk.
Olyat ír, hogy "a szomszédos univerzum vákuuma taszító gravitációt okoz a mi univerzumunkban, ahogy azt a relativitáselmélet megjósolja". Na neeeee, ilyet a relativitáselmélet nem jósol. Ebben a témában otthon érzem magam, és határozottan állíthatom, az általános relativitáselméletben ilyen nincs. Ha valami kvantumos ujításról van szó, oké, de ez már nem relativitáselmélet.
Tetszik hogy cáfolható kijelentéseket tesznek ezek a tudósok. Nem a levegõbe beszélnek, hanem azt mondják, hogy ha felfedezik a Déli Ürességet, akkor igazuk van, ha nem, akkor nincs. Viszont az, hogy az LHC nem fog szuperszimmetrikus részecskéket detektálni, nem jóslat. Sokak mások szerint sem fog, mégsem bizonyítja hogy igazuk van.
Õk is felhasználják a Gonosz Tengelyét az elméletük alátámasztásához. Sok jel utal arra, hogy van egy eredõ perdülete az Univerzumnak, de ez az elmélet túlbonyolítja a helyzetet. Nekem Gödel elmélete szimpatikusabb, majd meglátjuk mi sül ki a megfigyelésekbõl.
Ehhez képest az inflációs elmélet messze nem ilyen. Sok alternatív elmélet van, az egyik pl. a Weyl curvature hypothesis, ami nem kvantummechanikai, hanem tisztán relativitáselméleti és statisztikus fizikai alapokon nyugszik.
Ami a topológiai defekt ötletét illeti, ilyesmirõl csak a Cartan elméletnél olvastam, ami a Relativitáselmélet továbbgondolása, megengedi nullától különbözõ torzió-tenzor létezését. Egy példa, hogy mi is az: a kristályok szerkezetét leíró koordinátarendszerekben ott nem nulla a torziótenzor, ahol kristályhibák, diszlokációk fordulnak elõ. A Cartan elméletben azokban a térrészekben fordul ez elõ, ahol anyag van jelen. Az üres világûr történetesen teljesen sima.
Húrelméletbõl rengeteg van, és úgy csûrik-csavarják õket ahogy tetszik, de bizonyítani még nem sikerült õket. Ha viszont megtalálják a Déli Ürességet, az lenne a várva várt elsõ bizonyíték, de még akkor is válogatni kéne, hogy akkor most melyik a jó változat? Meg ez a 10^500 darab vákuum is azt mondja nekem, hogy az elmélet általános matematikai evidenciákról szól, tekintet nélkül a valóságra.
Kiváncsi vagyok, honnan jött ki 42 milliárd fényév a kozmikus horizont távolságára? Szerintem ez egy hasraütéses szám, az angol cikk írója biztos Douglas Adams rajongó... egyébként Kozmológiai Horizontnak hívják, és a mérete az alkalmazott modelltõl függ, és kb. 14 milliárd fényéven belül lehet, mert annál messzebb nem látunk.
Olyat ír, hogy "a szomszédos univerzum vákuuma taszító gravitációt okoz a mi univerzumunkban, ahogy azt a relativitáselmélet megjósolja". Na neeeee, ilyet a relativitáselmélet nem jósol. Ebben a témában otthon érzem magam, és határozottan állíthatom, az általános relativitáselméletben ilyen nincs. Ha valami kvantumos ujításról van szó, oké, de ez már nem relativitáselmélet.
Tetszik hogy cáfolható kijelentéseket tesznek ezek a tudósok. Nem a levegõbe beszélnek, hanem azt mondják, hogy ha felfedezik a Déli Ürességet, akkor igazuk van, ha nem, akkor nincs. Viszont az, hogy az LHC nem fog szuperszimmetrikus részecskéket detektálni, nem jóslat. Sokak mások szerint sem fog, mégsem bizonyítja hogy igazuk van.
Õk is felhasználják a Gonosz Tengelyét az elméletük alátámasztásához. Sok jel utal arra, hogy van egy eredõ perdülete az Univerzumnak, de ez az elmélet túlbonyolítja a helyzetet. Nekem Gödel elmélete szimpatikusabb, majd meglátjuk mi sül ki a megfigyelésekbõl.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#5
Téridõ átjáró nincsen, csak az üreget létrehozó vákuum valamikor kvantumösszefonódásban kellett, hogy legyen valami mással, és arra mondják, hogy az csak egy másik univerzum lehetett. Bár ha két lyuk van, akkor nem is biztos, hogy kell másik univerzum. De szerintem ez 97% spekuláció. Meg hát ezek a mérések is eléggé olyanok, hogy nem árt várni, míg lesznek jobbak.
Canon EOS 5D | Canon EOS-1 | Bronica SQ-A | Fender Deluxe Stratocaster | Martin DC-15E
#4
Valaki idemásolta az eredeti angol cikket: http://static.scribd.com/docs/a5lo6nrel0pzi.txt
Laura Mersini
Richard Holman
Tomo Takahashi profilját nem találtam meg, de sok cikket írt a témában.
Most pedig nekifutok a cikknek negyedszer, ezúttal angolul... <#email>
Laura Mersini
Richard Holman
Tomo Takahashi profilját nem találtam meg, de sok cikket írt a témában.
Most pedig nekifutok a cikknek negyedszer, ezúttal angolul... <#email>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#3
a sötét energiával hozza létre a téridõátjárót,amely a sötét univerzumba vezet?
mi mi mi mi mi? <#conf>
mi mi mi mi mi? <#conf>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#2
Hát ezt nehéz lehetett lefordítani 😊
Majd énis elolvasom még1szer,hogy akkor talán egy részét érteni fogom.
Akkor most a kvantum fluktuációk negatív gravitációt gyakorolnak a kiterjedés anyagára?És a 2-10 univerzum vákumjának energiája kölcsönhatásba lépve a sötét energiával hozza létre a téridõátjárót,amely a sötét univerzumba vezet?
Valaki nem tudja?
Majd énis elolvasom még1szer,hogy akkor talán egy részét érteni fogom.
Akkor most a kvantum fluktuációk negatív gravitációt gyakorolnak a kiterjedés anyagára?És a 2-10 univerzum vákumjának energiája kölcsönhatásba lépve a sötét energiával hozza létre a téridõátjárót,amely a sötét univerzumba vezet?
Valaki nem tudja?
#1
Ilyenkor szeretem az SG-t <#worship>
Ez a cikk a New Scientist oldalán csak pénzért olvasható el, itt pedig ingyen és magyarul <#email>
Jól van Ricsi, csak így tovább <#eljen>
Most pedig nekiállok mégegyszer, mert elsõ nekifutásra egy kukkot sem értettem belõle <#conf>
Ez a cikk a New Scientist oldalán csak pénzért olvasható el, itt pedig ingyen és magyarul <#email>
Jól van Ricsi, csak így tovább <#eljen>
Most pedig nekiállok mégegyszer, mert elsõ nekifutásra egy kukkot sem értettem belõle <#conf>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
← ElőzőOldal 6 / 6