295
  • Epikurosz
    #95
    "pontosan annyi a világegyetem sugara amennyit egy..."

    "Annyi a világ, amennyit beletöltesz."
    :-)
  • Robi000001
    #94
    Ha a közepéről nézed, akkor igen, de ha a széléről nem.
  • Rudicsek
    #93
    Hosszú értelmezgetés után a következő világképet képzelem el a cikben említett húrelmélete alapján:
    A nagy bumm után a létrejött "kb." 10^500 univerzum. Ezek az univerzumok eltávoldtak egymástól (amíg közel voltak egymáshoz összefonódás -kölcsönhatás jött létre közöttük) "Jelenleg" ugyan abban a térben léteznek, egymástól meglehetősen távol. Minden univerzumban más viszonyok uralkodnak.

    Az ide kapcsolódó kérdéseim:

    -A létrejött univerzumok a valóban ugyan azon térben vannak, mint a miénk?
    -Az, hogy más viszonyok uralkodnak, az hogyan értendő? pl mások a konstansok?!
    -Miért, csak az északival szemközti déli foltot keresik? Ettől úgy tűnik, mintha az univezumok egy sorban helyezkednének el és csak két "oldalukkal" léphetnének egymással kölcsönhatásba. Miért ne lehetne bárhol máshol, több ilyen kölcsönhatásra utaló hideg folt?

    Még van jópár kérdésem, de majd később....;)

    üdv.:RGábor
  • juzosch
    #92
    A relativitás elmélet egyáltalán nem ígyműködik. Ha mi fénysebességgel megyünk, a belőlünk kiinduló fény akkor sem fog 2x-es fénysebességgel menni. Akkor se, ha hozzánk képest fénysebességgel halad.
  • juzosch
    #91
    A relativitáselméletben nincs olyan h a fénynél semmi sem mozoghat gyorsabban. Csak annyi, hogy problémákat vethet föl.

    Amúgy h még érthetőbb legyen: Ha a világegyetem szél 0.75c-vel távolodik a középponttól, akkor a két átellenes pontja egymástól 1,5c-vel távolodik.
  • bandypappa
    #90
    Attól még hogy lassabb a hangya még ugyanúgy elérhet a másik pontra, csak több időbe telik, nem?
  • Amergin
    #89
    Nincs ebben semmi különös: Képzelj el egy lufit amit felfújsz. Filctollal pöttyöket rajzolsz rá (ezek lesznek a galaxisok) és elkezded felfújni. A példa kedvéért vegyünk 1 hangyát aki a pontok között mindíg állandó sebességgel mozog (ez lesz a fény).
    Ha a 2 pont közel van akkor no problem: a hangya oda-vissza ér 'mindíg'.
    Ha viszont a lufi két ellentétes pontján van a 2 pont, akkor hangyácskánknak reménytelen a helyzete: a lufi térfogata és ezáltal a felülete és ezálatal a 2 pont közötti távolság olyan gyorsan nő, hogy a hanygya (vagyis a fény) SOHA nem tud odaérni.
    A két távoli pontban a lufin nincs semmi extra: a pöttyök ugyanolyan sűrűséggel helyezkednek el, az ottani hangyák is ugyanolyan sebességgel mozognak, csak épp a 2 pont túl messze van...
    Érthetőbben: van az univerzumnak olyan része ahonnan "mi távolodunk a fénysebességnél gyorsabban"
    A relativitás elmélet csak azt mondja, hogy a fénysebességnél nem mozoghat semmi gyorsabban. Viszont a tér tágulásának sebességéről nem mond semmit. Ez tehát ez nem ütközik semmilyen fizikai törvénybe.
  • eke
    #88
    S már nehogy kihagyjuk Franke Drake munkásságát, bár nem tudni, hogy ismerte e Gamov, Alpher és Bethe cikkét...Drake mindesetre tagadta a dolgot...
  • eke
    #87
    A dinamikus világegyetem modellekre először egy orosz meterologus Alexandr Fridmann bukkant rá, Gamov egy ideig volt neki tanítványa....
  • morgo5
    #86
    mennyi okostojás lol
  • globint
    #85
    Nos, kedves Amergin, habár teljességgel süket vagyok a tárgyalt témához, azért azt nem igazán hiszem, hogy ahol a fény sebességét meghaladó tágulással tágul a tér, ott ugyanolyan világ van, hiszen akkor ott a fény eleve egy problémás anyag...., még-ha a saját fényük velük együtt "gyors" is, meg-hát a környék fénye is...., de milyen lehet az-a világ, ahol pl. kétszeres sebességgel mozog a fény...., esetleg a relativitás elméletre hagyatkozva csak nekünk tűnik annak?
    De azért a fényröl mintha nem ezt tanultam volna.
    Te ezt hogy magyarázod?
  • Amergin
    #84
    Hiába már fáradok
    Helyesen: A wikipédián olvasott 46.5 Mrd fényév SUGARÚ gömb...
    boccs
  • Amergin
    #83
    Akkor összegezném. Az okosok szerint 13.7 Mrd éve volt a Nagy Bumm.
    A cikk a közkeletű nyelvhasználattal azt írja hogy ez a "lyuk" 8 Mrd fényévre "helyezkedik el". Nem egészen...
    Lefordítom: 8 Mrd éve volt 8 Mrd fényévnyire a földtől. Tehát mikor a Nap még gondolati szinten sem létezett akkor volt a Naprendszer majdani helyétől 8 Mrd fényévre. MOST ez a "lyuk" kb. 27 Mrd fényévnyi távolságban van tőlünk.
    Ha feltételezem hogy ennek a közepén MOST kialakul mondjuk egy csillag, akkor azt mi (ha megérjük) kb. 45 Mrd ÉV múlva fogjuk meglátni mert a fénynek meg kell tenni a 27 Mrd fényévet (az 27 Mrd év ugye) + meg kell tenni azt a távolságot is amit ez a két pont a 27 Mrd év alatt eltávolodik egymástól...
    Az univerzum tágulása = a tér tágulása. A (galaxisok közötti) tér tágulása mindenhol ugyanolyan mértékű éppen ezért a távolodás sebessége nagyon messze lévő galaxisok között túllépi a fénysebességet.
    A wikipédián olvasott 46.5 Mrd fényév átmérőjű gömb, középpontjában a földdel: ez az univerzumunknak az a része amiről tudomást szerezhetünk. Azért mert a tér tágulása efölött a távolság fölött meghaladja a fénysebességet, tehát hogy mi van azon kívül azt soha nem tudhatjuk meg. Amúgy nem hinném hogy valami egész más lenne mint az érzékelhető univerzum, szerintem pont ugyanolyan, csak éppen nem láthatjuk mert fény nem érhet róluk ide soha.
    Amúgy a 27 és a 45 Mrd fényév előtt nem véletlenül van ott a "kb."
    Kéretik nem belekötni csak az érthetőség kedvéért írtam de nem hinném, hogy nagyot tévednék.
  • snakekiller
    #82
    Egy picit pedzegetem még ezt a zsidó témát:
    Az univerzum tágulását egy amerikai (Edwin Hubble) figyelte meg és egy belga katolikus pap (Georges Lemaître) következtetett először egy "kozmikus tojás" létezésére, amiből jórészt egy orosz (George Gamow) alkotta meg a ma is ismert "nagy bumm" elméletét.
    Csak hogy lásd, milyen elhamarkodott dolog volt zsidóznod.
  • ge3lan
    #81
    Sajnos pont nincs igazad, eddig sem volt 13,7
    "nincs benne legkissebb , vagy legnagyobb mértékegység" ez mégis mit jelent? hol hallottál olyat,hogy van?

    Hol láttál a világban végtelen dolgokat? Honnan veszed, hogy létezik végtelen egyáltalán a valóságban? Ez csak egy szó, esetleg matematikai fogalom,van rá egy irásjelünk,de ebből nem következik, hogy a valóságban ez látezik is, sehol a világon ilyet nem tapasztalunk.
  • snakekiller
    #80
    O_O
    Megpróbálom komolyan venni amit írtál, de esküszöm nagyon meg kell erőltetnem magam...

    Ha legalább egy középiskolás fizikakönyvet (Vagy csak ezt) végigolvastál volna tudhatnád, hogy nagyjából annyira megy hasraütés-szerűen az ilyesmi, mint azt megmérni milyen messze van Zalegerszegtől Budapest. "Picit" bonyolultabb, ja.
    Nem a világegyetem sugaráról van szó, hanem a megfigyelhető univerzuméról. Azon túl az világunk lehet még akármekkora, csak azt a részét innen a Földről nem láthatjuk.

    Oh most látom, nem létezik távolság sem... Kifejtenéd ezt (meg minden mást a postodban) bővebben? Mondjuk valami tapasztalatot ami alátámasztaná? Tiszta filozófiai síkon próbálod meg cáfolni a kortárs tudományt?

    (Ezt az alpári, infantilis zsidózást meg muszáj egy tudományos fórumban? A karikatúrákon az uzsorások orra meg kaMpós.)
  • arrakistor
    #79
    pontosan annyi a világegyetem sugara amennyit egy kanpósorrú okostojás a hasára ütve kitalál. eddig 13,7 volt , mostmár 42, holnap lehet hogy 73 lessz. egyébként pedig végtelen, nincs benne legkissebb , vagy legnagyobb mértékegység, és egyáltalán : mértékegység sincsen. semmilféle nagy bumm nem volt hacsak az egyik ilyen okostojás fejében nem. mivel pedig se távolság se méret nem létezik, sebességről és időről pedig végképp nem lehet beszélni. a végtelen univerzumban habár léteznek ezek a dolgok - mint minden más is- nem abban a formában ahogy azt a MÓRICka elképzeli. illetve amazt isszák és móricka pedig enni akarja.

    bizonyítani nem azt kell hogy végtelen, mert az amúgy is magától értetődő és logikus, hanem azt ha véges, márpedig addig végtelen amediig egy ilyen okostojás meg nem mutatja nekem a végét.
  • SA2B
    #78
    Kitudja lehet hogy már kipusztult minden csak még egy pár milliárd évet kell várni hogy ideérjen a fénye:P
  • ge3lan
    #77
    Volt fizikatanárom is mesélte, hogy manapság szeretnek fizikusokat alkalmazni pénzügyi modellezésre, mert jobban fekszik nekik a modellezés mint a matematikusoknak. Ja és jobban is fizetnek mert a fia kezdőként jobban keres mint most a szülei együtt :)

    A távolság definiálása megelőzi a vonatkoztatási rendszer definiálását, csak ezután mondhatjuk meg dolgokról, hogy egyenesek-e.
  • ge3lan
    #76
    Hát szerintem sem volt magyar :D (wow,tényleg elolvastad fél óra alatt?)
    De te is milyen pesszimista vagy már, inkább örülnél, hogy vannak akik foglalkoznak ilyen intellektuális témákkal. Nem ez a legagysorvasztóbb elfoglaltság szerintem.
    Nem is hiszem hogy el kellene nyomni az emberben a kíváncsiságot, hogy jobban megismerje a világot. Vagy minden felesleges ami nem hasznos a túlélés szempontjából? Az emberek nem így működnek, esetleg a robotok. lásd Szathmári Sándor Gépvilág

    Sokan nagyon jól tudják, hogy melegítjük a Földtet, rákot keltő anyagokat gyártanak, mégsem hagyják abban. Az emberek írtása ellen főleg egyszerű a megoldás: nem kell csinálni. Csak a megfelelő embereknek kellene döntést hozniuk.
  • mirrorg
    #75
    ??
  • exhile
    #74
    nekem ez túl kínai...jól hangzik :D lehet hogy...na jó nem mondok hülyeséget inkább :-# :P tudjátok nem mondok semmit se :D annyit értek belöle hogy most minden naaaagy fizikus meg kémikus meg filizofus meg minden lófax megilletődött és kiábrándultak hogy nem is mi vagyunk egyedül a földön meg ilyenek :D
  • mirrorg
    #73
    - ge3lan:
    :D megpróbáltam lefordítani a saját kis közgáznyász agyam számára. A modern fizika mindig is érdekelt, de különösen azóta, amióta árfolyamokkal foglalkozom. A hetvenes években az egész pénzügyi iparág a fizikai modellek 1:1 átültetésére épült, ami a "bolyongáselmélet" esetében ma már láthatóan nonszensz dolog volt (más kérdés, hogy a bolyongósdi anno nagyon kellett, lévén összepászította a valószínűségeket az árfolyamok változásával).
    Így minden műkedvelő számára erősen ajánlott, ha előbb kb. felfog egy modellt, mielőtt átültetné.
    Úgyhogy igyekszem bővíteni szerény kis tudásom (A fizika világképe szerintem nekem íródott), még fizikus teaházba is járok :D
    A fizikusok amúgy is aranyos élőlények, plusz a matematikusok nekem túl kockafejűek, a fizikusok modelljein legalább látszik az interpetálhatóságuk.
    Másfelől, a piac megértéséhez szükség van pszichológiára is, így van egy kosárnyi piszomókus is a környezetemben. De a folyamatok leírásánál itt sem lehet megkerülni a matekos apparátust. Ilyenkor megyek egy szobával arrébb, egy matematikus-pszichológus-közgazdász [szupermutáns] barátomhoz :D

    - A távolság lineáris alkalmazásával csínyán bánnék: a tér ugyebár nem egyenes... (eztet még én is tom:))
  • snakekiller
    #72
    Elnézést kérek az elsősorban jómódú zsidó (itt ugyan albán meg japán tudósok kerültek szóba, de mindegy) okostojások nevében; hogy nem gondolják úgy, hogy birtokukban van a bölcsek köve és megpróbálják megérteni ezt a csodálatos világot. Nem is értem, hogy miért nem a te rendkívül tudományos és jól falszifikálható elméletedet preferálják.
  • globint
    #71
    Végigolvastam a linket, kedves ge 3lan, de egy szót sem értettem, szerintem nem magyarul volt.

    Amúgy meg a mindennapi életre szerintem nincsen kihatással az egész, mert attól még melegszik a föld, attól még nyírják a magyart, attól még rákosak leszünk.
    Olyan ez, mint amikor iszonyú költséggel kikutatja valaki, hogy ki volt a nagymamája, de nem foglalkozik az unokájával....
    Na, amúgy érdekes, persze a piroska-és-a-farkas is érdekes.
    http://www.bio-film.4u.hu/
    Na, csősztök, menek aludni.
  • ge3lan
    #70
    egyik
    másik
    De így van, először én is ezt rontottam el. A tágulás miatt a fény 1 év alatt végülis nem tud odaérni egy tőle az induláskor 1 fényévnyire lévő ponthoz, mert közben nő a távolság közöttük.
    Itt egy példa a wikipediából: amit most látunk háttérsugárzás kb 13,7 milliárd éve keletkezett, akkor a keletkezési helye az akkori "tartózkodási helyünktől" (hát ennek nem sok értelme van, mert akkor még nem volak csillagok sem) 40 millió fényévre volt. Közben tágult minden és 13,7 mrd év kellett neki, hogy ideérjen. Ennyi idő alatt az az anyag ami kibocsátotta ezt a fényt már több mint 40 mrd fényév messze került. És az épp most onnan induló fénynek meg ennél is több idő kell, hogy majd egyszer ideérjen.
    wiki
  • Su0my
    #69
    felettébb elgondolkodtató, köszi!
  • ge3lan
    #68
    olvasmány
    ezt meg elfelejtettem linkelni
  • ge3lan
    #67
    Ha sikerült a távolság fogalmát definiálni (operacionálisan) akkor miért ne mérhetnénk meg testek kiterjedését?
    Ha a távolság csak matematikai fogalom, akkor persze, hogy nem tudjuk vele megmérni a dolgok hosszát. De ha a fizikában definiáljuk a távolság nevű mennyiséget, akkor már megtehetjük.

    Arra akarsz kilyukadni, hogy a térbeli dimenziók száma konvenció? Erre esetleg vevő vagyok, de mondd hogy gondolod. Most persze nem húrelméletre gondolok.
  • ge3lan
    #66
    Nemtom pontosan mit akartál írni, de asszem egyetértek és szórakoztató is volt :)
  • Su0my
    #65
    bár nekem ez a 42 mrd is sántít... mindegy..
  • Su0my
    #64
    az nem létezik.. max 1 olyan testről, amelyik ma már 42 mrd fényévnyire van.. szerintem legmeszebb 13.7 mrd fényévnyire látunk-> vagyis pontosabban annyi fényévnyire, amennyi év eltelt a 'kozmikus nulla időpont'-tól (hogy mások ne kössenek bele a nagybumbba, lehet szarul írtam le, de mintha így is neveznék)..
  • Epikurosz
    #63
    Miért, a 3D-s világnál meg tudod mondani, hogy ez a hossza, az a szélessége, és a másik a magassága?
    Ezek csak matematikai fogalmak.
    A valóság maga analóg, a mi elméleteinkben jelennek meg a modellek, amelyk leírják.

    A valóság tehát sem nem 2D-s, sem nem 3D-s, az más kérdés, hogy te milyen matematikai apparátussal tudod a te tudományodnak megfelelően leírni.
    Ha 12D-s az a modell, amely a legjobban kifejezi a való világot, akkor 12 dimenziós.
  • mirrorg
    #62
    A 2D-s világ ebben az esetben logikailag értendő: van benne előre-hátra, jobbra-balra, de nincs fel-le. 2D-s világ például a sakk, eltekintve attól a szépséghibától, hogy ott időnként felemelik meg leütik a bábúkat.

    Két gondolat jutott amúgy eszembe erről:
    - valahol olvastam (vagy itt egy másik cikkben, vagy a Fizika világképében, vagy a Nullában) egy olyan pampfletet, miszerint mi a teendő, ha egy magasabb szintű dimenzióból nyúl át valaki hozzánk (megvan, az Alexandrában olvastam, a "Semmi könyve" vagy hasonló volt a címe). A megoldás egyszerű: ha a mi kis 3D-s világunkban belebökünk egy tűt, akkor azzal rögzítjük is, mivel nem tud majd elmozdulni /3 koordinátában meg kell fogni/. Ez nekem aranyos volt, hogy lényegében azzal, hogy érintkezésbe lépek vele, azzal máris blokkolom ("megfogom a kis mancsait és ott marad"). Kb olyan, mint amikor mi bedugunk egy sík lapon ejtett lyukba egy ceruzát: amíg benne van a plajbász a lyukban, addig előre-hátra mozgatható, de fel-le, jobbra-balra nem [ögyéb, profánabb példázatokat inkább hanyagolnám].
    - Ami érdekesebb, és mindig is megfogott a húrelméletben, az az átjárhatóság kérdése, illetve, a "tündérország" hasonlat. Elvileg nem ismerhetjük meg a másik univezumot, mert valami nincs meg benne és valamivel több mint a miénk, magyarán "nem szabványos", így fel sem fognánk - azaz, ha túl is élnénk fizikailag, az agyunk nem tudna vele mit kezdeni. (hasonlatos módon a 2-3-4D-s modellhez)
    - De igazából ami a legközelebb áll hozzám, az az egymástól elvileg független univerzumok egymásra hatása. Mert hagyományos értelemben ugyebár úgy működik a dolog, hogy "tegyük fel, hogy" A esetnek két kimenete lesz: B és C. Valóságban megtörténik C és örülünk neki. De mi van, ha mindkettő bekövetkezik, de mi C részei vagyunk és B ott dörömböl a szomszédban, hogy "hagy énis, hagy énis!"??
    Szerény szakterületemre vetítve:
    Egy hordó olaj árfolyama 50$, de árfolyam változás után lehet 25$ és 75$ is egyszerre. Hagyományos értékpapírmatek erre azt mondja, hogy na vagy az egyik következik be, vagy a másik és csövi. Viszont: a piaci szereplők egy részének olajka csak 25 dodót ér, tehát miközben a piac ("az univerzum") a 75$-os árat jeleníti meg, attól még a háttérben ott hupáznak páran a kereskedési könyvben a benga kis 25$os vételi ajánlatukkal, ami pánik esetén alaposan megdöngetheti a piacot adott esetben [= a láthatatlan kisbigyó befolyásolta a nagy bigyót]. Na ezért néznek fel a közgazdászok a fizikusokra, és ezért járnak pszichológusokhoz - a piaci idiótizmusok értelmezéséhez muszály némi intellektuális elemózsia:D:D:D
  • ge3lan
    #61
    Igaz, én írtam hülyeséget, a 42 a jó. a 13,7 csak a fényút ideje.Tágul az univerzum és amíg ideér a fény addigra a dolgok még messzebbre kerülnek.
    Szóval a 13,7 milliárd éve utazó fény olyan helyről indult ami most 42 milliárd fényévre van.
  • Kornan
    #60
    "A horizont egy annyi fényév sugarú gömb, mint ahány éves az univerzum (tehát folyamatosan nő, és a közepében mi vagyunk). Ennél távolabbról még nem ért ide fénymeg, de lehet, hogy ott is van anyag (sőt biztos)."

    "A kérdés, hogy hol és milyen formában keressük ezt a nyomot? A világegyetem tágulása miatt a kozmikus horizonton, körülbelül 42 milliárd fényéven túlról sem fény, sem jelek nem jutnak el hozzánk"

    Ez a kettő idézet számora ellentmond egymásnak.Mivel a cikket úgy értelmezem,hogy a kozmikus horizont,az a távolság amit még látunk,te meg aszondod ahány éves a zuniverzum.A kettő nem ugyanaz.
    Tegyük fel hogy az univerzum 10 éves és fénysebességel tágul.Akkor mi a 10 fényév távolságra keletkező fényforrást csak 10 év mulva látjuk meg.Ha most vagyunk a mostban akkor csak az 5 fényév távolságra keletkező fényforrásokat látjuk meg,tehát a kozmikus horizont 5 fényév távolságra lesz.Tehát akkor az univerzm életkora egyenlő a kozmikus horizont távolsága*2-vel nem?

    De ez amit mondtam biztos hülyeség mert az univerzum életkora 13,7 milliárd földi év,akkor hogy lehet a kozmikus horizont 42 milliárd fényév?
    Igen tehát akkor erre csak az a magyarázat ,hogy több mint fénysebességel tágul.Vagy nem?
  • ge3lan
    #59
    Na jó de ezek nem 2d-s világok.
    A papír 3d-s. A tinta is ami ráfolyik, vagy a grafitpor is. Bele is nyomódik.
    A monitor is egy 3d-s tárgy és a felületéről fény jön a szemünkbe,de ez igaz a tökörre is meg csomó mindenre még.
    Kell, hogy anyag legyen ott, ami fényt bocsát ki, ahhoz meg térfogat kell.
  • arrakistor
    #58
    én igazából a nagy szőrős fekete lyukakra vagyok kíváncsi
  • Myron
    #57
    pl bármi ami egy papírlapra ráfér :D
    lehetnek benne épületek tervrajzai meg programkódok, algoritmusok, könyvek :D sőt, akkor már minden ami a monitorra ráfér, akár 3d-t is lehetne emulálni benne mint a szgépes fps-ekben :D
  • arrakistor
    #56
    arról szól, hogy te és én egy kihalófélben lévő állatfaj vagyunk és a felsőbbrendő, -elsősorban jómódú zsidó- okostojások pedig okosak, szépek , és rendkívül szerények... nem tudom miért kell ennyi rizsát hallgatni mindenféle húr meg egyéb hülyénél hülyébb elméletekről , amikor a legegyszerűű magyarázatot nem látja be senki: a világ tökéletesen végtelen mind időben mind térben, vannak benne nagyobb bummok is meg kis pukkok is , de főleg a nagy DURR-ok a sűrűek :)
    egyszóval minden van benne még az is amit ezek az okostojások el se tudnak képzelni. még vége is van , igaz csak az egyik irányban, a másik irányban pedig végtelen.. amabban az irányban pedig egyszercsak vége lesz én onnan ne tovább