#104
> Sőt... legtöbbször az van, hogy ha valamit megfigyelnek, az általában nem felel meg a jóslásoknak. Ekkor addig pofozzák az elméletet (pl. felfúvódási szakasz meg ilyenek) míg azt is megmagyarázza.
Ezert hivjak ezeket "elmeleteknek" es nem "tenyeknek". Az elmeletek feltetelezeseken alapulnak, a tenyek pedig tobbszorosen igazolt megfigyeleseken. A tenyek nem szoktak "megdolni", ez a dolguk, ezert tenyek. Az elmeletek pedig sokszor naprol napra dolnek meg, de hat nincs ebben semmi elfogadhatatlan, mert ez a dolguk, ezert hivjuk oket elmeleteknek. Elmeletekkel olyan jelensegeket magyarazunk (!ideiglenesen) melyeket jelen pillanatban tenyekkel meg nem tudunk igazolni. Ha az adott kerdesre amelyet elmelettel magyaraztunk az ido elteltevel (ismereteink bovulesevel) szuletik egy helytallob elmelet, akkor az automatikusan atveszi a regi helyet.
De megforditom a kerdest, ha pusztan abba gondolsz bele, hogy hany evszazdon at kezeltek vallasi szervezetek tenykent (!nem pedig elmeletkent), hogy a Fold lapos...
#104