Egy másik univerzum lenyomatát észlelték?

én úgy tudom, hogy az idõ inkább energiaváltozás, ebbõl kifolyólaga mozgásállapotváltozás csak 1 fajtája 😉

Mit jelent a "mi viszonyítási rendszerünk"? Talán az általunk még ismert teret? Vagy az univerzumunkat? Vagy az esetleges össszes univerzumot? Vagy az összes dimenziót? Nincs mihez viszonyítani, mert nem ismerjük eléggé a teret és a mindenséget ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy ez vagy az legyen az összesség origója. Mi volt az õsrobbanás elõtt? A semmi? Vagy akkor is volt valami? Lennie kellett, mert semmibõl nem lesz valami, kivéve, ha feltételezünk egy esetleg több istenséget, de inkább nem számítanék rájuk.

"Mert minden anyag mozgás és változás is egyben"

De akkor miért akar az anyagot alkotó minden atom és részecske ugyan olyannak maradni, mint akárhol másutt. Az információs ablakán túliakhoz miért akar hasonlítani változatlanul?

Natyon kedves vagy, de ezt is kitárgyaltuk már itt.
És persze sok egyéb érdekes témát is.

Küldök neked valamit, nem tudom mennyire érdekel, meg mennyire boldogúlsz az angollal : http://science.nasa.gov/headlines/y2007/21dec_2007wd5.htm<#wink>

Te meg gondolom "autódidakta" vagy, akárcsak nagynevû "elõdöd", akinek nevét használod...<#hamm><#vigyor4>

Attila, te egy igazi ostor vagy. Hogy kié, az majd kiderül. :-)

Hello,
Gondolom, akkor te valójában nem is tudod mirõl beszélsz.
Ennek a térnek az origóját nem kell keresni, ez csak a mi "kis" viszonyítási rendszerünkben mûködik. Az egyetemes tér origója maga az Õsrobbanás (szándékosan írtam nagy õ-vel)
Ami a dolog lényege és ez fog a további kutatásokból kiderülni, ez egy parallel, ill. párhuzamos univerzum, az õsrobbanás fáziseltolódásaiból következõen, ami úgy mûködik, mint itt nálunk a visszhang.
<#pardon1><#pardon1><#pardon1>

álltalunk => általunk

Egyébként szép dolog ez a szuperhúrosdi, ami ugye végülis egy dinamikus hullám gyûrû...namost mint hullám, az égvilágon minden tudajdonságot rá lehet húzni, pláne mivel energia hullám gyûrû...vagy mifene.

Ez szép szép, csakhát mitõl rezeg?

Mi tartja õket kordában, hogy pl ami a hidrogént építi fel, nehogy egyszercsak vas legyen?

Ki tekergeti a gombokat?

Vagy netán egymással olyan szoros, álltalunk nem értelmezhetõ kapcsolatban vannak egymással korlátlan távolságokon át, hogy egyszerûen egymást átlagolják?

jajde cuki ez a forgó-átalakuló bigyó, ilyent én is akarok a karácsonyfa alá! :-)

Adamáj:
Az idõ igazából nem is a változást, hanem a mozgást írja le nem? Hisz a változás lényegében mozgásra redukálható.
A mozgás azonban - ha egy, a teret leíró koordinátarendszerben vizsgáljuk, nem más, mint a 3 koordináta változása. Tehát eljutottunk oda, hogy az idõ semmivel sem különb, mint a tér, maga is egy térdimenzió.

Ha pedig minden tér, illetve ennek egy dimenziója, akkor tulajdonképpen a térdimenziók kölcsönhatása határoz meg mindent. Ha érted a teret, érted az egész világegyetem mûködését.
Azonban, a teret leíró koordinátarendszereknek mindig van egy origója (magyarul: eredõje). Hol van ez az origó a világegyetemben? Archimédesz is ezt a fix pontot kereste!
Holott, még az õsrobbanást elismerõk szerint is nincs fix pont, terünk minden pontja egyenértékû, mert a kezdeti origóból keletkezett, azt hordozza magában. (Ez nem politeizmus, hanem panteizmus!)
Tovább most nem tudom...

A dimenziókkal illetve a térrel az a baj, hogy igazából fel sem tudjuk mérni a valódi természetüket. Mert nap mint nap használjuk anyagból készült tárgyainkat, de nem is gondolkodunk azon, hogy ezek anyagának atomjaiban az atommag iszonyúan parányi az egész atomhoz viszonyítva, így ezek a tárgyak nagyrészt ürességbõl állnak. Másrészt pedig az ûr nem is üres, ahogy csak úgy egyszerûen gondolják a legtöbben, hiszen nincs olyan köbcenti tér a világegyetemben, ahol ne volna legalább néhány atom. Mert hiszen más nem is határozhatná meg a teret. Mert minden anyag mozgás és változás is egyben, de olyan térben amiben abszolút semmi nincs nem definiálja semmi, tehát érzékelhetetlen, így számunkra nemlétezõ lenne. Ugyan állítólag a tér és az idõ összefügg, de szerintem inkább a tér és a változás függ össze. Mert pl. az idõ amit órával mérünk nem más, mint változás, hiszen az óra mechanikája vagy elektronikája által végbement változások eredményét olvashatjuk le a számlapon. Az idõ fogalma számunkra csak azért szükséges, hogy definiáljuk vele a körülöttünk lezajló változások állapotát. Az igazi idõ számunkra valószínûleg felfoghatatlan, hoszen semmi köze nincs a világegyetemben zajló változásokat mindenáron leírni akaró idõmértékhez. S mivel változás nélkül nincs definiált tér, ezért biztos, hogy ez minden dimenzióban igaz kell legyen.

természetesen úgy ahogy nem fekete lyuk van odakint úgy nem csak az én fejemben metszik egymást a dimenziók, de általában ezek az egész számú dimenziók igyekeznek jól elhatárolódni a tört dimenzióktól, jó példa erre a 4 dimenzióban élõ emberek szkepticizmusa az én fejemben létrejött dimenziómetszéssel kapcsolatban. sõt továbbmegyek ! ha le lenne vágva a fütykösöm végébõl egy bõrdarab akkor azokat a sorokat amelyeket eddig leírtam már érettségi tétetté tették volna a gondolkodni 2 és 3 dimenzióban sem tudó politikusok. õk csak egy dimenzióban tudnak gondolkodni : a következõ 5 éves tervben.

Természetesen az egyes alsóbb és felsõbb dimenziók is külön-külön végtelenek, gondoljunk csak a 2 dimenzióra. minden rajzfilm, fotó, kép, mozgókép, film, ésatöbbi a 2 dimenzió része úgy ahogy minden szobor , az alkotója fejében 3 dimenziós, mert meg akarta õrizni az örökkévalóságig a 4 dimenziós világban amelyben már cselekménysorozat is van, persze cselekménysorozat az alsóbb dimenziókban is van és vannak tört dimenziók is teszem azt 2 és fél dimenzió is ilyen például egy youtube video (2,4 dimenziós) , és az én fejemben metszi egymást a 4tõl lefele egészen az 1-ig bezárólag az összes dimenzijó. sõt néha még a felsõbb dimenziók is belepofátlankodnak a fejembe.

3+1=4 nem lehet õket elválasztani, az alacsonyabb számú dimenziók pedig "csak" az ember fejében (de) léteznek . azért párhuzamos dimenziók mert nem metszik a mi 4 dimenziós téridõnket kivéve:
- az emberi gondolatban,
- a fekete lyukban: ahol minden dimenzió metszi egymást , minden dimenzió itt görbül össze és az 1 dimezniós szinguláris pontban csücsül a nagyszakállú ...
öregisten...
a fekete lyuk mérete nem jellemzõ, lehet emberek fejében is, fekete yuk lehet egész galaxist körbeforgató feke yuk, és lehet egy egész nagy bummot elõidézõ fekete yuk egy inverz téridõben.

találtam egy animációt amely jól szemlélteti azt ahogy én elképzelem
amit mások téridõgörbületnek neveznek illetve azt ami egy fekete lyukban tkp. a _téridõ egyik szélén_ történik illetve ahol a dimenziók összegörbülnek.

téridõben.

<#zavart1> persze ez is csak 1 gyenge hipotézis a sok közül és biztos gondolt már más is hasonlóra ... az eseményhorizonton áthaladva az addig külsõ téridõ összezsugorodik és az válik az áthaladás pillanatától kezdve belsõ lyukká, a cselekménysorozat (tkp. az idõ) megfordálásának megfelelõen a bezuhant test elkezd távolodni a szinguláris ponttól kb. hiperbolikus görbét írva le a szubjektív téridejével. amit mi nagy bummnak nevezünk az egy fekete lyukba bezuhant atommag kizuhanása az inverz

találtam egy animációt amely jól szemlélteti azt ahogy én elképzelem
amit mások téridõgörbületnek neveznek illetve azt ami egy fekete lyukban tkp. a _téridõ egyik szélén_ történik illetve ahol a dimenziók összegörbülnek.

<#zavart1> persze ez is csak 1 gyenge hipotézis a sok közül és biztos gondolt már más is hasonlóra ... az eseményhorizonton áthaladva az addig külsõ téridõ összezsugorodik és az válik az áthaladás pillanatától kezdve belsõ lyukká, a cselekménysorozat (tkp. az idõ) megfordálásának megfelelõen a bezuhant test elkezd távolodni a szinguláris ponttól kb. hiperbolikus görbét írva le a szubjektív téridejével. amit mi nagy bummnak nevezünk az egy fekete lyukba bezuhant atommag kizuhanása az inverz téridõben.

hihihihihi 😄 Epikurosz érted, megmondja, hogy már pedig NINCS.Mert õ ebben az univerzum/világban a bass*ájba érted, ha õ azt mondja, akkó NINCS <#ejnye1><#nyes><#nyes>
(Közbe meg istentudja hányszor vitték már el kis szûrke tesók egy kis "végbél*tRÜKKÖZÉSRE" <#alien><#ravasz1><#vigyor>

Lehet oly kicsiny volt a cerkája, hogy észre sem vetted. 😊

Érdekes, érdekes, csak kicsit meddõ. Ugyanis a mi 3D-s világunkba még egyetlen bizonyított eset sincs, amikor valaki a rfelsõbb dimenzióból belénzsúrt volna a ceruzájával.
Ez a lyuk sem ceruzanyom szerintem, valami banális oka lehet.
A vallások által emlegetett csodák közül egy sem bizonyított.

Te nem érzékeled a két dimenziós dolgokat???

Igen, ezek elgondolkodtató dolgok, s mi valóban nem tudjuk felfogni, hogy milyen lehet egy miénknél magasabb dimenziót érzékelni. Bár tovább gondolva amit korábban írtam, mármint a fénysebességrõl, akkor azt kell mondanom, hogy abban az esetben, ha valóban igaz lenne, hogy a fénysebesség azért kb. 300000 km/s, mert ennyit enged meg a vákuum törésmutatója, akkor miként a cserenkov sugárzás mutatja, mesterségesen is elõ lehetne állítani a vákuumban a fénysebességnél nagyobb sebességet. Ez persze felvetne egy csomó kérdést, mert ilyen sebesség esetén az érzékelés szempontjából felcserélõdne az ok és az okozat, s íly módon a jövõbe láthatnánk. Ez persze feltételezné, hogy a jövõ is létezik már, de ekkor meg oda lyukadunk vissza, hogy akkor az összes idõ egyszerre létezik csak mi folyamatában érzékeljük, egyszerre csak egyet.

Mivel 3D világban élünk ezért nem vehetünk tudomás a magasabb dimenziójó világokról, viszont tudnunk kéne az alattunk lévõkrõl, de mint ilyet szintén nem látunk ez csak azt bizonyítja, hogy nem létezik más csak a szürke valóság 😉

Szerintem senki sem létezik csak én. Ti az én álmom részei vagytok 😊

Az egyistenhit, meg többistenhit témában töprengtem el a cikk kapcsán. Felmerült bennem, a Tóra szerint a Teremtõt mi emberek közvetlenül nem láthatjuk. Pl. az indiaiak több ezer istenségben hisznek, persze a tórában is van utalás arra, hogy a Teremtõ nem "egyedül" van, (pl. angyalok), na mármost, ha a két dimenziós fazonok látnák a ceruzámat, amint "keresztûlszúrja" a világukat, akkor
1:/ istennek képzelnék, hiszen a semmibõl tûnt elõ
2:/ istennek képzelnék, hiszen változtatja a küllemét (hegy, kúp, hatszög fazon, radírvég, ....),
2:/ vita támadna, egy isten vagy több?
Namármost, akkor ha "belénk-lóg" egy másik dimenziós tárgy, mit gondolunk róla?
Vagy például a Teremtõ összes dimenziója miatt nekünk esélyünk sincs Õt sem meglátni, sem felfogni, sem leírni alakját-természetét, stb....
zavart2]
Hát ezeken töprengtem mostanság.

Attól, hogy nincs információd valamirõl még lehet a világod része, hiszen pl. arról sincs információd, hogy milyen belülrõl a lakásom, de attól még létezik és a világ része.😊 Mi ketten párhuzamosan élünk egymás "mellett" itt a ilágban, s nincs információnk egymásról, de azért létezünk. Vagy nem?

nem tudom láttad-e a Grinch címû (egyébként szerintem igencsak jóóó) filmet.. csak mert a történet szerint az is egy hópehelyben történt 😊 Nekem élénk a fantáziám, de azért, ha megengeded, kicsit erõsek az elméleteid😊

"Így lehetséges, hogy univerzumok százai vagy milliói vannak körülöttünk, sõt bennük létezünk cdsak nem érzékeljük õket a maguk valójában."

namost akkor elmondom, hogy én mit gondolok a sok kicsi párhuzamos világról.

Ez olyan, mint Isten létezése. Soha nem lehet bizonyítani. Ha akarom hiszem, ha akarom nem.

Ugyanis, ha valamirõl infóm van, akkor az a mi világunk része. Ha pedig nem része a világunknak, akkor nem lehet információm róla.
Egy "másik" univerzum mássága megszûnik, mihelyst érzékeltem, mert abban a pillanatban belép az én univerzumomba.

A párhuzamos világok, ha vannak ilyenek, attól párhuzamosok, hogy egymástól teljesen függetlenül léteznek. Én tehát nem hiszek abban sem, de ezt már leírtam, ami e topik címében szerepel.

(Ettõl függetlenül nem tettem le a voksom a monoteizmus mellett sem.:-)

na, tényleg írtál utána még valamit.

Ez viszont megfogott:
"Így továbbvihetjük, s azt mondhatjuk, hogy minden dimenzió csak egy magasabb dimenzióban létezhet."

Mi emberek 3+1 dimenzióban létezünk. Nekem nem következik automatikusan, hogy lennie kell még egynek. Én el lennék ezzel a 4-gyel is.

Természetesen nem ezt írtad, de megbocsátok.

Természetes, én is ezt írtam.

#211: A közegre vonatkoztatott fény sebességénél gyorsabb, de természetesen a vákumbeli fénysebességnél kisebb sebességû részecskék esetében áll ez fenn.

Nézz utána, nem új dolog. Cserenkov fedezte fel. Természetesen.

"Hiszen létezik a cserenkov sugárzás, amit ugye leggyakrabban reaktorok hûtõvizében lehet megfigyelni, s ami nem más, mint olyan elektronok által létrehozott sugárzás, amik gyorsabban haladnak a vízben, mint a fény sebessége. "

Nekem ez teljesen új, mármint, hogy c-nél gyorsabban haladnak.

nagyon nem értek egyet.
-1

Én ugyan csak most regisztráltam ide, de meg kell mondanom, hogy végigolvasva a topikot elgondolkodtam azon, hogy jól tettem-e. Ha már itt vagyok, akkor viszont ideírnám, hogy nekem mi is a véleményem. Mármint a cikkrõl, s nem a személyeskedésekrõl.
A húrelmélet szép dolog, de hátulütõje, hogy nem igazán ad magyarázatot arra, hogy miképpen is lehetséges véges számú dimenziónak lennie. Mert ugye, ha belegondolunk, akkor beláthatjuk, hogy pl. egy egydimenziós vonal csak egy kétdimenziós síkban létezhet, amiként egy kétdimrenziós felület is csak egy háromdimenziós testen, s nyilvánvalóakkor, hogy egy háromdimenziós test csak egy négydimenziós térben létezhet. Így továbbvihetjük, s azt mondhatjuk, hogy minden dimenzió csak egy magasabb dimenzióban létezhet. Sõt azt is, hogy bármilyen dimenzióban lévõ érzékelõ szervekkel ellátott lény csak a saját dimenziójánál, amiben létezik, kisebb dimenziókat érzékelhet. Ebbõl következik, egy feltételezett két dimenziós síkban "élõ" lény nyilván nem tudná érzékelni a háromdimenziós anyagot. Illetve tudná, csak nem anyagként, hiszen, ha a síkján amiben létezik áttörne egy részecske vagy bármilyen anyagi tárgy, az számára nem mást jelentene, mint egy energiát, amely rombolja a síkot. Mert csak azt tudná érzékelni belõle. Így elképzelhetõ, hogy mi is energiaként érzékeljük a magasabb dimenziót vagy dimenziókat. Vajon nem lehetséges, hogy az úgynevezett nullponti energiasugárzás nem más, mint egy másik dimenzió számunkra érzékelhetõ létezése? Így lehetséges, hogy univerzumok százai vagy milliói vannak körülöttünk, sõt bennük létezünk cdsak nem érzékeljük õket a maguk valójában.
Ami pedig a fénysebességet illeti, az talán nem is átléphetetlen. Hiszen létezik a cserenkov sugárzás, amit ugye leggyakrabban reaktorok hûtõvizében lehet megfigyelni, s ami nem más, mint olyan elektronok által létrehozott sugárzás, amik gyorsabban haladnak a vízben, mint a fény sebessége. Persze a vízben a fény terjedési sebessége kisebb, mint vákuumban, de hát az anyagok sûrûsége meghatározza, hogy milyen sebességgel terjed bennük a fény. Elképzelhetõnek tartom, hogy esetleg a fénysebesség azért annyi vákuumban amennyi, mert azt engedi meg a vákuum törésmutatója, csak esetleg ezt mi még nem tudjuk bizonyítani.
Ha pedig ez esetleg így van, akkor esetleg lehetséges, hogy a tudománynak nem fehér foltjai vannak, hanem a tudomány egy kis folt a nagy fehérségben.

Háát, nagyon szerencsétlen dolog a tudományt és a hitet ilyen összefüggésben emlegetni. A tudományokat inkább nevezném a tapasztalatokból és a logikából konstruált kollektív építménynek. Természetesen az adott tudományág jellegébõl fakadóan eltérõ mértékben támaszkodik a két pillérre, és végsõsoron a valóságról alkotott képünk is sajátságosan emberi lesz.

Természetesen lehet hite is annak, aki tudománnyal foglalkozik, de tisztán és világosan szét kell tudnia választania a hitét a tudásától. Van helye alapfelvetéseknek, megsejtéseknek, sok esetben az intunició, tehát a formális logika alkalmazhatósági küszöbénél kevesebb információval végrehajtott sajátságosan emberi következtetés vezetett jelentõs eredményekre, de, tisztelni kell a tényeket, és késznek kell lenni átlépni az alapfelvetést, ha az a jelek szerint nem mutat elvárt mértékû párhuzamot a valósággal. Ez meglehetõsen fájdalmas lehet, ha pl. az ember egy életet és egy karriert épített az elképzelésére, és a végén kiderül, hogy benézte az ügyet.

😊

Nem azért húzott el a kis maki, mert húde mélyenszántóan most megnevelted 😄 Hanem mert késõre járt 😊 Nehogy azt hidd már, hogy kb 14(kb ennyi lehet agyilag talán picit kevesebb), évnyi félre sikerült nevelést ki fogsz égetni, pár hozzászólással 😄 Ha eleve nem fog fel dolgokat, akkor hiába magyarázod, érted? 😊 Az ilyenek vagy soha, vagy csak nagyon késõn érnek be, de inkább soha, szal kb, halottnak a csók.De legalább idegeskedtél meg köpködtél egy sort hihihi 😄

Jólvan értsd jól, tehát, nincs tapasztalatokkal alátámasztva.De sztem nem is lesz, ennek a FÖldnek az idejében 😊

Minden tudomány nem más, mint számokkal, egyenletekkel leírt : kollektív hit.

Nem akarlak nagyon kiábrándítani, de a fizikában végülis minden csak feltételezés, ha valamit éppenséggel sok tapasztalat támaszt alá, akkor azt esetleg elnevezik törvénynek, de olyan jellegû bizonyítások nincsenek, mint a matematikában. Modelljeink vannak, amiket persze konzisztens, bizonyított, kipróbált matematikai szerszámokkal mûködtetünk.

#199: Hát, inkább a szél és termikviszonyok döntik el, merre mentek..😊

Konkrétan, vitorlával mely légterekbe lehet berepülni? Értem én ezt az 1500-as alsó magasságot, de motor nélküli gépnél azért ez nem egészen az én akaratomon múlik el..

Látom, sg oda dobott az éhes kocáknak egy kis "rágcsálni" valót 😄😄😄😄: hihi, tetszik a cikk <#hehe><#eljen>

Kár, hogy csak feltételezés 😞 De jó kis, csámcsogni való téma.Mostanába nem volt ilyen jó cikk az sg-n.

Azt ugye mondanom sem kell, hogy mindent megelõz az ELMÉLET.

A csillagászat ma kb. olyan állapotban van, mint a földrajztudomány az 1400-as évek elején. Vannak, akik rebesgetik, hogy kerek a Föld, de még nem sikerült körbeutazni. A kontinenseket még nem térképezték fel, az amerikai indiánokat még nem fedezték fel, a távcsõ, mint olyan, még nem létezik. A kontinensek mozgásáról még nem is álmodtak.

Majd, amikor az EURÓPAIAKNAK sikerül kilépniük szûk környezetükbõl, akkor majd bekövetkezik a forradalom, amelynek aztán társadalmi következményei is lesznek. Égszakadás, földindulás, minden mennyiségben.

Ne legyetek már ekkora...olyanok.

Aszondtam, hogy gyalog szoktam a Citadellára felmenni, a látványér, de tervezem, hogy megnézem Budapestet repcsirõl is, méghozzá vitorlásrepcsivel.

Egy ürge ígérte, hogy fél óra=9 ezer Ft. Most, hogy pontosan milyen útvonalon, milyen magasan repülünk, azt majd õ dönti el, neki van repülési engeélye, õ majd fogja tudni, hogy meddig szabad elmenni.

egy k.rva szót nem értek belõle, de állati érdekes. sõt döbbenetes

"Érzésem szerint ha te bemégy a Citadella fölé vitorlázóval, akkor kb. agyonlõnek és jeltelen sírba temetnek..😊)"

Nem egészen. Bp. fölött 1500m alatt tiltott légtér van, azaz ha az alatt berepülsz külön engedély nélkül, ugrik a pilóta-engedély, egyébként meg be kell jelentkezni a közel-körzeti légi-irányításnak (approach-nak). Rohadt kellemetlen lenne, ha beléd menne egy utasszállító.

Kozmológiával ismerkedést javaslom Timothy Ferris: Világmindenség - mai kozmológiai elméletek c. könyvével kezdeni, viszonylag aktuális, emellett az Epikurosz kollega által kiemelt tudománytörténeti kitekintést is magában foglalja, mégha ez jellegébõl adódóan nem több, mint néhány mondat.

Húros és M elméletes irányba ismeret erjesztõ szinten viszonylag jó elsõ ilyesztés Brian Greene: Az elegáns univerzum c. könyve, fõképp azért, mert az elsõ száz oldal a rel és a kvantummechanika vonatkozó sajátosságairól szól. A könyvbõl néhány részes filmsorozat is készült a Spektrum szokta vetíteni nagyritkán.

Ha valaki nagyon elszánt, akkor huss ide: MCSE médiatár és nézzen meg mindent Dávid Gyulától. A fájlok .nsv, vagyis Nullsoft Streaming Video formátumúak, értelemszerûen a Winamp perfektül lejátssza õket. Ennél bõségesebb és átfogóbb forrást eddig nem láttam.

Érzésem szerint ha te bemégy a Citadella fölé vitorlázóval, akkor kb. agyonlõnek és jeltelen sírba temetnek..😊)