295
  • bvalek2
    #1
    Ilyenkor szeretem az SG-t

    Ez a cikk a New Scientist oldalán csak pénzért olvasható el, itt pedig ingyen és magyarul

    Jól van Ricsi, csak így tovább

    Most pedig nekiállok mégegyszer, mert első nekifutásra egy kukkot sem értettem belőle
  • Kornan
    #2
    Hát ezt nehéz lehetett lefordítani :)
    Majd énis elolvasom még1szer,hogy akkor talán egy részét érteni fogom.

    Akkor most a kvantum fluktuációk negatív gravitációt gyakorolnak a kiterjedés anyagára?És a 2-10 univerzum vákumjának energiája kölcsönhatásba lépve a sötét energiával hozza létre a téridőátjárót,amely a sötét univerzumba vezet?
    Valaki nem tudja?
  • bvalek2
    #3
    a sötét energiával hozza létre a téridőátjárót,amely a sötét univerzumba vezet?

    mi mi mi mi mi?
  • bvalek2
    #4
    Valaki idemásolta az eredeti angol cikket: http://static.scribd.com/docs/a5lo6nrel0pzi.txt

    Laura Mersini

    Richard Holman

    Tomo Takahashi profilját nem találtam meg, de sok cikket írt a témában.

    Most pedig nekifutok a cikknek negyedszer, ezúttal angolul...
  • stain
    #5
    Téridő átjáró nincsen, csak az üreget létrehozó vákuum valamikor kvantumösszefonódásban kellett, hogy legyen valami mással, és arra mondják, hogy az csak egy másik univerzum lehetett. Bár ha két lyuk van, akkor nem is biztos, hogy kell másik univerzum. De szerintem ez 97% spekuláció. Meg hát ezek a mérések is eléggé olyanok, hogy nem árt várni, míg lesznek jobbak.
  • bvalek2
    #6
    Ebben a hozzászólásban az eredeti cikket kritizálom, le a kalappal a fordító előtt, nehéz dolga volt. Próbálom értelmezni a szavakat, sok a kusza megfogalmazás. Sokmindent úgy említ az eredeti cikk, mintha evidens, vagy legalább is teljesen elfogadott lenne.

    Ehhez képest az inflációs elmélet messze nem ilyen. Sok alternatív elmélet van, az egyik pl. a Weyl curvature hypothesis, ami nem kvantummechanikai, hanem tisztán relativitáselméleti és statisztikus fizikai alapokon nyugszik.

    Ami a topológiai defekt ötletét illeti, ilyesmiről csak a Cartan elméletnél olvastam, ami a Relativitáselmélet továbbgondolása, megengedi nullától különböző torzió-tenzor létezését. Egy példa, hogy mi is az: a kristályok szerkezetét leíró koordinátarendszerekben ott nem nulla a torziótenzor, ahol kristályhibák, diszlokációk fordulnak elő. A Cartan elméletben azokban a térrészekben fordul ez elő, ahol anyag van jelen. Az üres világűr történetesen teljesen sima.

    Húrelméletből rengeteg van, és úgy csűrik-csavarják őket ahogy tetszik, de bizonyítani még nem sikerült őket. Ha viszont megtalálják a Déli Ürességet, az lenne a várva várt első bizonyíték, de még akkor is válogatni kéne, hogy akkor most melyik a jó változat? Meg ez a 10^500 darab vákuum is azt mondja nekem, hogy az elmélet általános matematikai evidenciákról szól, tekintet nélkül a valóságra.

    Kiváncsi vagyok, honnan jött ki 42 milliárd fényév a kozmikus horizont távolságára? Szerintem ez egy hasraütéses szám, az angol cikk írója biztos Douglas Adams rajongó... egyébként Kozmológiai Horizontnak hívják, és a mérete az alkalmazott modelltől függ, és kb. 14 milliárd fényéven belül lehet, mert annál messzebb nem látunk.

    Olyat ír, hogy "a szomszédos univerzum vákuuma taszító gravitációt okoz a mi univerzumunkban, ahogy azt a relativitáselmélet megjósolja". Na neeeee, ilyet a relativitáselmélet nem jósol. Ebben a témában otthon érzem magam, és határozottan állíthatom, az általános relativitáselméletben ilyen nincs. Ha valami kvantumos ujításról van szó, oké, de ez már nem relativitáselmélet.

    Tetszik hogy cáfolható kijelentéseket tesznek ezek a tudósok. Nem a levegőbe beszélnek, hanem azt mondják, hogy ha felfedezik a Déli Ürességet, akkor igazuk van, ha nem, akkor nincs. Viszont az, hogy az LHC nem fog szuperszimmetrikus részecskéket detektálni, nem jóslat. Sokak mások szerint sem fog, mégsem bizonyítja hogy igazuk van.

    Ők is felhasználják a Gonosz Tengelyét az elméletük alátámasztásához. Sok jel utal arra, hogy van egy eredő perdülete az Univerzumnak, de ez az elmélet túlbonyolítja a helyzetet. Nekem Gödel elmélete szimpatikusabb, majd meglátjuk mi sül ki a megfigyelésekből.
  • stain
    #7
    13,7 * 3/2 * 2 kb = 42, ez az U átmérője, nem a horizont távolsága. Viszont tudományos cikk nincsen erről, csak ez az ismeretterjesztő. A néni legutolsó cikke májusi, az üreget meg augusztusban publikálták.
  • Caro
    #8
    Amennyire én tudom, a kozmológiai konstanssal bejön az ált. rel.-be a taszító gravitáció.
  • Kornan
    #9
    Szerintem pedig egyértelmű ,hogy a kiterjedés közepén egy kvantum szingularitás van amit a negatív gravitáció neutrínókra gyakorolt hatása hozott létre.A kvantumhabilis térben a gravimetrikus erők csökkentik a neutrinók energiáját,így jöhet létre az átjáró.Az ott megfigyelt sötétanyag és sötétenergia koncentráció meg arra enged következtetni ,hogy az átjáró a sötét univerzumba vezet.
  • palcsika
    #10
    igazi sg cikk mindig ilyenekről kéne írni
  • zeus89
    #11
    A vizbol veszi ki a zoxigent ... teccik erteni??
  • Kornan
    #12
    #3-ra ment.
  • bvalek2
    #13
    Jó vicc volt, majdnem bevettük...
    De ugye tényleg csak viccelsz? Elegünk van a habzó szájú eszelősökből, biztos megérted

    Még utoljára feltételezem, hogy komolyan gondoltad, ebben az esetben a kérdéseim:
    - mi az a negatív gravitáció? És miért tünteti ki a neutrínókat? Ezeket honnan vetted? A gravitáció minden anyagra egyformán hat.
    - mi az hogy kvantumhabilis? a "habilis" szó latin, és ügyest jelent, pl Homo Habilis. Ha labilist akartál írni, akkor megint kérdem, mi az? sosem hallottam róla.
    - gravimetrikus erők nem léteznek. sem gravimetria. Gondold át ezt még egyszer, és fogalmazd újra. Ismételten, a neutrínókat semmi sem tünteti ki.
    - Milyen átjáró? Hol? Sötét univerzumról nem hallottam soha.
    - Nem figyelhettek meg sötét energia koncentrációt, mert az nem lokalizált anyag, hanem egyenlőre csak a gyorsuló tágulást értelmező segédfogalom. Szóval ennek sem volt semmi értelme.

    Honnan vetted ezeket a sületlenségeket? Nekünki nem annyira egyértelmű, adj már valami forrást, légyszíves.
  • bvalek2
    #14
    Igen, sőt a gravitációs hullámoknál is van taszítás, meg az Alcubierre megoldásban is van taszító gravitáció, én a "szomszédos univerzum vákuuma" részt nem értem.
  • Kornan
    #15
    Persze,csak viccelődök.A kérdéseidre meg már nincs kedvem több halandzsát kitalálni.
  • BCS pixel
    #16
    mivel halvány izé gőze sincs senkinek milyen adatokkal meg milyen képletekkel számolják ezeket az elméleteket ezért gyakorlatilag úgysem érthetjük, hol lesz itt az igazság
  • bvalek2
    #17
    Ami igaz az igaz, az eredeti cikket és a te halandzsádat nehéz megkülönböztetni egymástól Szerintem ez a hír is eltűnik majd a süllyesztőben, kiváncsi vagyok, hallunk-e majd valaha arról, hogy megtalálták-e a déli lyukat vagy sem. Lyukvadászatra fel!
  • kvarga
    #18
    Hol van ebben a cikkben szó átjáróról? Ez csak olyami, mint amikor fújsz fel egy lufit, és még a kezdeti stádiumban egyik oldalról összegyűröd, akadályozod kívülről egy szomszéd lufival. Nem fog a 2 lufi egymásba lyukadni, nem lesz átjáró, csak deformálják egymást.
  • Tinman #19
    "körülbelül 42 milliárd fényéven túlról sem fény, sem jelek nem jutnak el hozzánk"

    Nem véletlenül válasz a 42 mindenre

    Elméletekre épített, elméletek tömege melyekről 10-20-30-x éven belül kiderül, hogy tévedés és jön pár újabb elmélet... ettől függetlenül remek cikk.
  • bvalek2
    #20
    Kornan írt átjáróról, ő is csak szórakozott...
  • Epikurosz
    #21
    Ez a cikk érdekesebb, mint egy pornófilm. :-)
  • bvalek2
    #22
    Nincs különbség, itt is csak lyukakra vadásznak
  • Darth Sith
    #23
    igen, és ez nagy szó! nagyon jó cikk lett, gratula! ilyenek kellenének még, tucatjával! :)
  • Sliders
    #24
    Valaha lehetséges lesz a dimenzió utazás akkor? Egyáltalán vannak más-más dimenziók?
  • Epikurosz
    #25
    Különben én ezt már min. 1 hte olvastam a zindexen, és belinkeltem ide is, de akkor nem jött rá reakció (mint, ahogy arra sem, hogy Brazília és Argentína fellőtte első űrhajóját, yeah!).

    Nos, hogy érdemben hozzászóljak ehhez, én nem látom be, hogy ahol a mi világegyetemünk érintkezik egy másikkal, ott miért lenne ritkább az anyag? Lehetne akár sűrűbb is, vagy mindenféle sűrűségváltozás nélkül.

    Ha két lufit összenyomok, ott az izoizék sűrűbbek lesznek, de ha a 2 öszetapadt lufit próbálom szétválasztani, akkor meg ritkulnak az izoizék.
    Ha meg nincs akció, akkor nincs érzékelhető változás a kontakfelületen. JPÉ.
  • phalanx
    #26
    a cikk írája valószínüleg 10,5 milliárd fényévből indult ki ezt szorozta kettővel mivel a képzeletbeli gömbnek nem csak a sugarát kell venni, aztán 21-et megint kell szorozni kettővel mivel a 10 milliárd fényévre lévő anyag majd fénysebességgel távolodik tőlünk így valójában ebben a pillanatban már nem 10 hanem 20 milliárd fényévre van tőlünk... és már össze is jött a 40-42 milliárd
  • Robi000001
    #27
    Amikor ilyen cikkeket olvasok mindig az úfó magazin és Egely György jut eszembe. De biztos bennem van a hiba :D
  • fade2black
    #28
    fézerágyuk teljes szórás, fotontorpedók tűz.....
  • Epikurosz
    #29
    nem.
    igen.
  • juzosch
    #30
    De a sok elmélet közül egyszer egyikről ki fog derülni, hogy igaz:)
  • Anteris
    #31
    bizonyára megtalálták Istent csak éppen alszik...
  • bvalek2
    #32
    inkább ha egyik igen, akkor a másik is. szerintem ha egy hely létezik, oda el lehet jutni, és onnan vissza is lehet jönni. ahol ez nem teljesül, az a hely csak a mesében létezik. ez számomra elvi kérdés
  • bvalek2
    #33
    Nem feltétlenül az embereknek személyesen, elég egy szonda, vagy valami
  • bandypappa
    #34
    Ez egy érdekes cikk volt, bár én se sokat értettem meg belőle elsőre. Amugy a karácsonyi ebéd finom volt. Én a hurelméletnél 11 vagy 12 dimenzióról hallottam. Ha ezek léteznek, akkor ott mi lehet? Ha átmennénk akkor jól szétesnénk energiává, mert más törvények uralkodhatnak ott, mint itt? Vagy vágunk egy lyukat, mint az Eventhorizon, oszt lesz ami lesz?
  • ge3lan
    #35
    Wow, ez érdekes.
    Ha tényleg más univerzumokra utaló nyomokat találnának az erős érv lenne a tervezettség elméletesekkel szeben.
    Ez a topológiai hiba mit jelent?

    "A húrelmélet esztétikailag sokkal tetszetősebb az antropológiai vitáknál"
    ehh ez is igaz, de azért ki kellene javítani antropikus vitárka
  • rbr
    #36
    és az mikorra érne oda?
  • rbr
    #37
    na ezen nekem is fent akad a szemem.. "hogy jön ehhez az egészhet az antropológia??"
  • rbr
    #38
    én hiszek az M-teóriában egyébként, már amennyit felfogtam belőle :D
  • UnnameD
    #39
    "A húrelmélet esztétikailag sokkal tetszetősebb az antropológiai vitáknál, melyek szerint az univerzum bizonyos aspektusai, mint a fizika törvényeit jellemző konstansok azért vannak, mert máskülönben nem lennénk itt, hogy rájuk csodálkozhassunk."
    A rácsodálkozás az kissé érdes fogalmazás, az antropikus elv inkább azt jelenti, hogy az univerzumban élők tanulmányozni tudják azt.
  • Alexease
    #40
    Nekem alapbol az osrobbanas santit;) Ez mint sokminden mas, vallason, dogmakon, stb. alapszik, hogy kell lenni valami 1 nagynak, kezdetnek meg vegnek:D

    Szerintem meg: a vilagur vegtelen = vegtelen "univerzum" = vegtelen galaxis = vegtelen stb. = vegtelen ertelmes elet:D

    Igazabol a Hold-ig nem tudunk normalisan eljutni, de a szines pottyokbol meg mindenre tudjuk a megoldast:D