Egy másik univerzum lenyomatát észlelték?

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#145
vége lehet a vektornak, az egyeneseknek, a vonalaknak. de vége geometriai testeknek úgy tudom, nem lehet, basszus, hány évesek vagytok összesen?
#144
😄 milyen gyógyszert kéne bevennem? talán a "ha normális ember vagyok ne idegeskedjek az ilyen loosereken" feliratú gyógyszert? bocs, nem találom.
#143
mert a kockának van vége? bazdmeg vége nincsen egyiknek sem, csak sarka, végigolvastad mit írtál le?
globint
#142
Aggódok, a környezetedben is kárt tehetsz ilyen állapotban.
Szerintem vedd be a gyógyszeredet, mert kezd rosszabbra fordulni az állapotod.

http://www.tradeximp.com/

#141
hmm sokszor mondják azt, hogy a Földnek sincs vége, végtelen, lévén a gömbnek hol van vég? (forgási ellipszoid 😄 ).. de ez is csak nézõpont kérdése..

Blackmail the Universe

#140
na csá
#139
öt hozzászólás egymás után, komolyan mondom, mindenkit tisztelek, de aki ettõl érzi magát valakinek, 😄 hát az röhej 😄 én most érzem magam valakinek, okkal.
#138
kurvajó offtopikot csinálni, néhányan úgy védenek egy ilyen semmihez se hasonlítható fost, mint a saját anyjukat. emberek ébredjetek fel, ez a hoonlap a ti kattintásaitokból keresi a pénzt, fekete tetpjárós májereknek, akik színtén fasznak néznek titeket. kell ezt csinálni? 😄 élvezitek? 😄 ez valami vicc, most komolyan, ez az egész egy vicc 😄
#137
mikor kapok már mínusz jelet? a barátnõm már meghal a röhögéstõl itt melettem. epikorusz, nem csak szerintem vagy vicces. végigolvastuk amiket írtál. és fel nem tudjuk fogni, hogy lehet valaki ilyen okoskodó balfasz. remélem egész éjjel ezen töröd majd a fejed
#136
most persze megint egy hét ban, de ezért az érzésért simán megéri 😄 akár egy kitiltás is, a faszt érdekel ez a szar honlap 😄
#135
látom beléd se sok észt szartak,
#134
hasznom semmiképp, idegesítelek, mert élvezem, szeretek loosereket idegelni. te határozottan az vagy.
#133
barátom, te mondasz valamit! 😄

de egyébként most én nem akarok Einsteint gyalázni, de ha mi fénysebességgel(😮 jó, gondolom itt hibádzik az elméletem, mi az Univerzumnak nem azon a részén vagyunk..) haldunk, akkor a fénynek, hogy fénysebességgel haladjon felénk, fénysebességnél JÓÓVAL gyorsabban kéne felénk haladni.. így elvileg csak a szemközti oldalról láthatnánk csillagokat vagy nem?😮 sorry ha nagyon dedós kérdés, most ásom bele magam Hawking bátyó mûveibe is, de azért türelmetlen vagyok😄

Blackmail the Universe

globint
#132
Hmmm, jó ötlet, én is kimegyek a WC-re, aztán elvégzem a nagydolgomat,
<#mf1>
kiadom magamból a samebadi-t, aztán jól lehúzom a budit a same-budi után.

<#eplus2>

http://www.tradeximp.com/

#131
Most pedig bocs, de ki kell mennem. Nem azért mert iegesítesz, hanem sürgõsen mennem kell a WC-re. Ugye megértesz?

Kara kánként folytatom tanításom.

#130
Hát, ha így van, ne hagyd abba.
Valami hasznod biztos veszem neked.

Kara kánként folytatom tanításom.

#129
bunkós rém? nem láttam anyádat.
#128
faszságokat akárki ki tud találni, még én is, attól, hogy leírod õket, még nem lesznek nagyobb szavak, sõt. Én azért vagyok, hogy téged idegesítselek, mert szükséged van rá, ha hiszel istenben, és hiszel az emberek céljaiban, biztosan meg fogod érteni, hogy mit keres egy hozzám hasonló, értelmes alak, egy ilyen lapon, és miért mond neked, egy látszólag vadidegennek ilyen dolgokat?... talán mert ismerlek. és jót akarok neked.
#127
"minap lattam egy film bemutatojat, amiben egy regen elo ember probalta meg bebizonyitani, hogy lehetseges olyan jarmuvet epiteni, amivel tullepheto a felfoghatatlan 50 km/h sebesseg. na most kb ugyanez megy, csak a fenysebesseggel."

Azért ez nem ugyanaz.
Vannak korlátok, amelyeket nem lehet átlépni.
Persze, ha rákérdezel, akkor megfogtál, de sztem a c is ilyen, és az idõutazás is ilyen.

Kara kánként folytatom tanításom.

#126
A fény "tökéletes vákuum"-beli sbességét ha nem is lehet pontosan kimérni, de ki lehet számítani elméletben az ismert (máshol bizonyítottan jól mûködõ) elméletek alapján. A gond az, hogy nem imsert olyan jelenség (a közlekedésre vélhetõleg nemigen hasznosítható kvantum összefonódáson kívül) az eddig megfigyelt univerzumban ami fénysebességnél gyorsabb mozgásra lenne képes. Senki nem zárja ki, hogy létezhet ilyen, csak még senki nem figyelte meg, pláne nem adott az elõidézésére és hasznosítására módszert.

Valami téridõ-manipulációs eljárástól lehet az FTL (faster than light) utazás lehetõségét remélni, de arra is csak vitatott "okoskodásokon" alapuló ötletek születtek eddig, konkrét eredmény nincs.

#125
megjött a bunkós rém!!!!

Kara kánként folytatom tanításom.

#124
Epikorusz, mesterem, tök mindegy mit, mikor, és hogyan mondasz, egy k.csög f.sz maradsz örökre. 😊 minek teszed az agyad a virtuális világban, ha még a való életbe se tudsz megállni a talpadon?
#123
Ha a világunk a semmi(?) és a végtelen _között_(?) helyezkedik el(??), ahogy mondod, nem pont végesnek kéne lennie (kisebb a végtelennél, nagyobb a semminél). Vagy ezt úgy gondolod, mint a számegyenest, hogy a nullától a végtelenig "terül el"?

Ismered a kvantummechanika (összeomló hulláfüggyvény, valószínûségi leírás) azon értelmezését, hogy végtelen sok párhuzamos világegyetem létezik? Ezt is az "okostojások" találták ki és egy összecseng valamelyest a te filozófiáddal.

#122
ha a vilagegyetem gomb alaku, akkor nem lehet vegtelen, hiszen csak a veges testeknek tudjuk az alakjat meghatarozni.
a fenysebesseg meg: minap lattam egy film bemutatojat, amiben egy regen elo ember probalta meg bebizonyitani, hogy lehetseges olyan jarmuvet epiteni, amivel tullepheto a felfoghatatlan 50 km/h sebesseg. na most kb ugyanez megy, csak a fenysebesseggel.
egyebkent meg a feny a tokeletes vakumban halad a leggyorsabban, ilyen pedig nem letezik(vagy legalabbis nem tudnak meg ilyet eloallitani), tehat azt se tudhatjuk pontosan, hogy a feny mekkora sebesseget venne fel a tokeletes vakumban. (arrol nem is beszelve, hogy letezhet olyan kozeg is, ami nem lassitja a benne halado dolgokat, hanem gyorsitja)
#121
Miért is? A tér(idõ) nem 2D, nem 3D, nem 11D. Hanem az ezek közötti oda vissza átmenetek. Tört dimenzió rulez! 😄

#120
Okostojásoknak és szemfényvesztõknek tartod a tudósokat, pedig meglátásom szerint te magad is csak afféle filozófiai okoskodásra alapozod az elméletedet. Nem konrétumok, megfigyelések; hanem elvont, definiálatlan fogalmak ("semmi", "elképzelhetetlen") közötti kinyilatkoztatott összefüggések alapján teszel állításokat; amelyek jórészt ellenõrizhetetlenek. Ha a ritkább közegben (téridõ? anyag? kvantumfluktuációk?) az idõ lasabban telik; ezt milyen kísérletben lehet kimutatni, ha egyáltalán?

Oh, bocsánat, látom a relatívitáselméletet hellyel-közzel elfogadod, akkor a "magyarázd meg.." kezdetû bekezdésem jó része érvénytelen azt hiszem. 😊

globint
#119
Hopp, lehet, hogy megtaláltam, amit emlegetsz, v=4noZTx8UIXE<#mf1>
Éppen táncolnak, és mennek HDTv-t venni, ez lenne az a lobbi, amit emlegetsz?
http://www.youtube.com/watch?v=4noZTx8UIXE<#mf1>

http://www.tradeximp.com/

#118
Na és persze ehez most feltételezzkük hogy tökéletesen 3D-s a tér 😛
#117
Gondoltam, hogy ezt hozod példának. 😊 Tûrhetõ érv, csak éppenséggel teljesen filozófikus, ilyen nagy léptékû következtetéseket levonni ebbõl szerintem meggondolatlanság. Pláne, hogy tudtommal a természetben az irracionális számoknak nincs megfigyelhetõ "lenyomata": nincs minden pillanatban pontosan e szerint növekvõ populáció, olyan kör aminek kerülete pontosan 2pi-szerese a sugarának, pontosan (fizikailag) gyökkettõ oldalegység hosszú átmérõ stb. Pont azért mert a természet felhasználható alkotóelemei véges méretûek és számúak.
(Nem vagyok a fentiben teljesen biztos, lehet, hogy valamit fiygelmen kívül hagytam, ezesetben bocsánat. A fekete lyukak tudom, hogy végtelen kicsi sûrûségûek is lehetnek elméletben, de abban még nincs egyértelmû konszenzus tudtommal.)

Az, hogy az univerzum "véges" az csak egy hipotézis a sok közül (tudományos szempontból talán a legplauzibilisebb), ami a világegyetemrõl eddig (nem vulgáfilozófiai megfontolások alapján) tudottak alapján született meg. Az is elképzelhetõ, hogy a viláegyetem "véges" ugyan (megszámlálható benne az anyag mennyisége és mérhetõ a benne foglalt térfogat), de sosincs "vége" ahogy bolygónknak sincs széle, a felületén haladva képtelenség "lesétálni" róla. De ugyanígy nincs kizárva az sem (sõt!), hogy az univerzum (téridõ) végtelen sokáig folytatódik. Biztosat senki sem tud, vagy állít; még tippelni is necces. Te láthatóan kevés tárgyi tudással, jó nagy adag elõítélettel, leegyszerûsített logikával teszel ex catedra kijelentéseket olyan témában amiben a világ legintelligensebbjei sem képesek durva sejtésnél többre. Mert te biztosan okosabb vagy "azoknál". Tanultál magas szintû matematikát, fizikát, csillagászatot, filozófiát hogy ilyen magabiztossággal mersz megnyilatkozni; lesajnálva az egész tudóstársadalmat? Tudom, józan paraszti ész kell csak...

Magyarázd meg józan paraszti ésszel kérlek a vöröseltolódást, a Merkúr perihéliummozgását, a gravitációs lencsehatást, a kvantum összefonódást, az elektronok interferenciáját, a különbözõ elemek megfigyelt arányát, a kozmikus háttérsugárzást, a fél- és szupravezetõk, a lézer és GPS óra-korrekció mûködését; hogy csak a legnyílvánvalóbbakat említsem! Ha már szerinted a modern tudományban csak hadoválásnak és mellébeszélésnek van helye. A világ sajnos nem mindig úgy mûködik ahogy józan paraszti ésszel, az átlagnál komplikáltabb fehérjehalmaz fejünkkel logikusnak tûnne (pl. mozgás fenntartásához erõhatás kell vs. a mozgásállapot megváltozásához szükséges erõ). Shit happens.

Amúgy az a vérbeli cionista zsidó (ha már kérésem ellenére folytattad a zsidózást...) Einstein elutasította a kvantummechanika hellyel-közzel ma is érvényes értelmezését, pont mert a relatívitás elméletnél is jobban ellentmondott a józan észnek. 😊 A világ már csak ilyen bonyolult.

#116
Õõõ, a szimertriaelméletbõl szerintem következik, hogy azt gondoljuk a közepén vagyunk az ösrobbanásnak, vagy legalábbis tudjuk hol volt a közepe? De ha tudjuk, akkor meg gondolom én nem kétséges az elmélet, merthát, akkor bizony volt. Ha meg nem tudjuk hol a közepe, akkor merre is kerresük a szimetria elmélet szerint? Érted a dilemmámat 😛
globint
#115
Szerintem nem középen vagyunk, hanem csupán körbelátunk, a saját körbelátásunk közepén vagyunk.
A végtelennek szerintem nincsen közepe.....

http://www.tradeximp.com/

globint
#114
Bocsi, arrakistornak címeztem az alábbi levelemet, nem pedig MadBence-nek

http://www.tradeximp.com/

#113
Nagyjából értem, hogy mirõl cseréltek eszmét 😊
Node, az mibõl is következik, hogy mi már megint középen lennénk a v.egyetemben? Ez megint olyan egos dolognak tünik! Mert ha nem akkor hiába a szimetria elmélet, lehet nem délen lesz az a dolog 😊
globint
#112
Hali, ezt is írod: "Csakhogy a józan paraszti észnek nincs helye egy zsidó lobbik által irányított világban"
Konkrétan mire gondolsz? Jómagam pár perc múlva nyugdíjba megyek, jártam magyarországtól többször is több 10'000km távolságra, frankón üzletelek, export-import területen, de olyasmivel nem találkoztam, amit említessz. Ugyan jelenleg nem ez a téma, de érdekelne engem, honnan szeded ezt az ideádat? Szívesen találkoznék azzal a lobbival, hátha tudnék üzletelni velük....
Bár több zsidó felekezetû, és nem felekezetû de származású ismerõsöm, üzletfelem van, de soha nem vettem észre rajtuk semmi lobbifélét, sem valami különlegeset, úgy is mondhatnám, ha nem tudom róluk, eszembe sem jut, hogy nem muszlimok, vagy hinduk, vagy keresztények. Szóval izgass fel, mi az-a bigyó, amirõl te írsz? <#help>

http://www.tradeximp.com/

#111
nem egy évezredes világvallás helyezi a világunkat a lét és nemlét közt létrejövõ végtelenségbe:
(magyarán sok ezer éve már voltak inteligens emberek ! csak ma van belõlük elég kevés!)
logikai eszmefuttatás:

a semmi nem létezhet, mert akkor a kérdés sem merülne fel hogy van-e valami,

azonban ha létezik valami akkor mindennek léteznie, kell mert miért pont az ne
létezne?

ha minden létezik akkor az végtelen
azonban a végtelenben MINDEN elképzelhetetlen dolog jelen van , így , még
a semmi is !

E két szélsõség (a semmi és a végtelen) között húzódik meg a mi anyagi világunk.

Ennél egyszerûbb , logikusabb magyarázatot semmilyen okostojás se fog találni.

Az idõ múlása a sûrûséggel arányos. Ritkább közegben az idõ lassan telik,
egy fekete lyukban pedig meg is fordul (inverz téridõ)

inverz téridõ: minél kisebb, annál nagyobb, a cselekménysorozatok az eseményhorizonton belül megfordulnak az addig külsõ kicsi lesz , belül
kitágul minden és az átkerült anyag számára (majdnem) visszafele játszódik le az cselekménysorozat

Ki nem szarja le a Visztát?

#110
most Einsteinrõl és tér-idõ szétválaszthatatlanságáról szándékosan nem beszélek, mert ez csak két jelentéktelen dolog az univerzum végtelenjében .
a tér végessége még elfogadhatóbb mert az okostojások szerint is valami lapotojás
formájú az univerzum <#nyes> és persze azon kívül nincsen semmi , mintha csak a szakállas öregisten bûvölné a mágikus gömböt akörül. az ilyen jellegû "tudományos" magyarázatokat nyugodtan lehetne így is kezdeni: ... az óperenciás tengeren is túl..

az idõ kezdete azonban már jóval fogósabb kérdés. pedig a legegyszerûbb és legelfogadhatóbb magyarázat az , hogy mindig is volt és minden elképzelhetõ és el nem képzelhetõ dolog jelen van benne éppen most is, volt mindig és lesz is mindig.

Ki nem szarja le a Visztát?

skodatuning
#109
errõl az jutott eszembe, hogy 10 másodperc múlva csúszunk...<#idiota>

\"Nothing happens unless first a dream&#8230;&#8221;

#108
vegyünk egy nagyon egyszerû példát az univerzum végtelenségére:

vegyünk egy irracionális számot ! ha megtaláltad az utolsó számjegyét akkor ott az univerzum vége. ha ismered a _valószínûség_ fogalmát, akkor az univerzum az általad oly' nagyrabecsült MODERN TUDOMÁNY szerint _IS_ "valószínûleg" végtelen.
(És egyre valószínûbb)
Nem is beszélve arról hogy ha simán józan paraszti ésszel belegondolsz.
Csakhogy a józan paraszti észnek nincs helye egy zsidó lobbik által irányított világban. Csak a hadoválásnak, a mellébeszélésnek, a demagógiának és kamukának.
Ezenkívül még a rizsának, a lyukat beszélni a mások hasába , ANNAK.

Ki nem szarja le a Visztát?

MadBence
#107
Hát nemigaz... Végre találtak egy helyet, ahol nincs semmi, erre rögtön beleképzelnek egy másik univerzumot.

this is madness. rly? http://madbence.freeblog.hu

#106
Az elektromágneses hatások fénysebességgel terjetnek. A centrifugális erõ nem kölcsönhatásból jön, hanem tehetetlenségi erõ, ami egybõl fellép, ha úgy mozog a test.
A gravitációt meg nem értjük, de talán az is fénysebességgel.

#105
Erre a ?-re csak az után lehet válaszolni, hogy tudod a gravitáció mibenlétét.

Kara kánként folytatom tanításom.

rigidus
#104
> Sõt... legtöbbször az van, hogy ha valamit megfigyelnek, az általában nem felel meg a jóslásoknak. Ekkor addig pofozzák az elméletet (pl. felfúvódási szakasz meg ilyenek) míg azt is megmagyarázza.

Ezert hivjak ezeket "elmeleteknek" es nem "tenyeknek". Az elmeletek feltetelezeseken alapulnak, a tenyek pedig tobbszorosen igazolt megfigyeleseken. A tenyek nem szoktak "megdolni", ez a dolguk, ezert tenyek. Az elmeletek pedig sokszor naprol napra dolnek meg, de hat nincs ebben semmi elfogadhatatlan, mert ez a dolguk, ezert hivjuk oket elmeleteknek. Elmeletekkel olyan jelensegeket magyarazunk (!ideiglenesen) melyeket jelen pillanatban tenyekkel meg nem tudunk igazolni. Ha az adott kerdesre amelyet elmelettel magyaraztunk az ido elteltevel (ismereteink bovulesevel) szuletik egy helytallob elmelet, akkor az automatikusan atveszi a regi helyet.

De megforditom a kerdest, ha pusztan abba gondolsz bele, hogy hany evszazdon at kezeltek vallasi szervezetek tenykent (!nem pedig elmeletkent), hogy a Fold lapos...

a tobbi vallasi "tenyt" pedig ne is emlitsem...

rigidus
#103
Nekem volna egy kerdesem ami mar regota foglalkoztat, hatha valaki tudja ra a valaszt. <#smile>

A problemam a gravitacio, centrifugalis ero es magneses ter kornyeken volna. Szoval, elmeletileg a jelenleg ismert leggyorsabb dolog az a feny. De egy gravitacios ero, magneses ter, vagy centrifugalis ero hatasait milyen gyorsan erzekeli egymas kozt ket test? Vilagos, hogy a Foldon "kis meretekben" ez azonallinak tunik, de mi a helyzet a nagyobb mereteknel? Tegyuk fel, hogy ket galaxis rendkivul gyorsan elhalad egymas mellett olyan tavolsagban, hogy jelentos mertekben modositjak egymas haladasi iranyat.

A kerdesem pedig, hogy mikor kovetkezik be ez a hatas, ha a gravitacios ero fenysebesseggel terjed es mire a hatas erzekelheto lenne a ket galaxis mar regen nagyon messze jar egymastol?

#102
Ha a lufi anyaga gyorsabban 'nyúlik' mint amennyivel a rajta haladó hangya menni tud és ez a folyamat soha nem áll le, akkor a hangya a büdös életbe nem jut át a túloldalt lévõ pontba.
Valamilyen szinten hasonlít Zénón axiómáihoz (a gyorslábú Achilleusz soha nem érheti utol a teknõst) csak ez épp annak a megfordítása<#kacsint>

iSS!

#101
Az Olbers paradoxon nagyon jó, de elég ritkán elhelyezkedõ csillagok és elégendõ hideg anyag esetén a nappali fényesség helyett adhatna akár néhány K nagyságú háttérsugárzást is (a kozmikus háttérsugárzás felfedezése idején még volt is vita arról, hogy a nagy bumm, vagy statikus világegyetem okozza).
A Hubble tágulás is megbízható, habár mostanában derültek ki problémák a csillagászati távolságmérés pontosságával kapcsolatban...

A másik: egy helyi "kis pukkanás" még nem zárja ki a végtelen világegyetemet 😊

(Ja, csak azért kardoskodok a végtelen univerzum mellett, mert nem bírom a bezártságot 😄 )
#100
Az az állandó állapotú,statikus,a Fred Hoyle féle.

#99
Magáról az õsrobbanásról nem tudunk semmit, bizonyítani sem lehet, hogy volt-e vagy valami más volt. Ez végülis csak az elmélet neve, ami szerint régen minden közel volt egymáshoz és minden forró volt. A fizika nem tud semmit magáról a keletkezésrõl, ez megmarad a vallásnak, scifinek. Szóval csak verbális dekoráció 😄

Szerintem kényelmeseb volt azt elképzelni, hogy a világ teremtõdött/létrejött, mint hogy végtelen ideje létezik, talán nem olyan zavarba ejtõ.
Aztán ottvan az Olbers paradoxon, ebbõl már az 1800as években lehetett sejteni, hogy nem lehet végtelen nagyságú vagy korú az univerzum.
A Hubble féle tágulás egyértelmû, mert ezt lehet megfigyelni és az ált. relativitásból is kijön. Amit a legjobban szeretnek mondani, hogy elõrejelezték az háttérsugárzást, amit aztán meg is találtak késõbb. Ezzel más elméletek nem tudnak mit kezdeni. A kozmikus elemgyakoriság meg a harmadik ami illeszkedik.
Az infláció nem része az elméletnek, csak egy (komolyabb) megoldási javaslat a sok közül a horizont,síkság meg egyéb problémákra, amivel az õsrobbanás elmélet magában nem tud mit kezdeni.
Szóval egyáltalán nem tökéletes vagy végleges az õsrobbanás a mai formájában, de legalább mond valamit és ellenõrizhetõ is.
Végülis az a vallás,hogy mindig a megfigyeléseknek van igazuk és nem nekünk a kitalációinkkal 😄

#98
A Nagy Bumm prímán illeszkedik az egyistenhithez.

A párhuzamos univerzumok elmélete meg a többistenhithez.

Már csak arra vagyok kíváncsi, hogy milyen lehet az ateista világegyetem?

Kara kánként folytatom tanításom.

#97
"Milyen valláson? Pont a megfigyelésekbõl jött a táguló univerzum elmélet, aztán meg az õsrobbanás."
Azért, ha jobban átgondoljuk, az õsrobbanás elmélete eléggé illeszkedik a teremtéstörténethez: elõször nem volt semmit, aztán lett a fény...
De vannak ciklikus elméletek a buddhisták kedvéért is, a scifi függõkért pedig van a párhuzamos univerzumok modellje 😄

Még az az érdekessége az õsrobbanás elméletének, hogy nem sok új dolgot jósolt meg. Sõt... legtöbbször az van, hogy ha valamit megfigyelnek, az általában nem felel meg a jóslásoknak. Ekkor addig pofozzák az elméletet (pl. felfúvódási szakasz meg ilyenek) míg azt is megmagyarázza.
#96
"A nagy bumm után a létrejött "kb." 10^500 univerzum."

nem. a NB után a mi v.egyetemünk jött létre.

""Jelenleg" ugyan abban a térben léteznek, egymástól meglehetõsen távol."

Minden v.egy.-nek külön térideje van.

"Minden univerzumban más viszonyok uralkodnak."
Naná!

Az ide kapcsolódó kérdéseim:

"-A létrejött univerzumok a valóban ugyan azon térben vannak, mint a miénk?"
Nem.

"-Az, hogy más viszonyok uralkodnak, az hogyan értendõ? pl mások a konstansok?!"
Ja.

"-Miért, csak az északival szemközti déli foltot keresik? Ettõl úgy tûnik, mintha az univezumok egy sorban helyezkednének el és csak két "oldalukkal" léphetnének egymással kölcsönhatásba. Miért ne lehetne bárhol máshol, több ilyen kölcsönhatásra utaló hideg folt?"

Azér, mer ha egy foltot találtunk északon, akkor a szimmetriaörvény alapján úgy gondolják, hogy a másik csak délen lehet.

Én azonban nem hiszek abban, hogy ez a lyuk egy másik v.egy. éritentkezési felülete lenne.

Kara kánként folytatom tanításom.