529
  • Epikurosz
    #489
    Térjünk vissza a juhainkhoz!

    Irán

    Irán konfliktusa az AEÁ (értsd: usa) -val nem alapvetően amerikai-perzsa konfliktus, hanem a zsidó-muzulmán (ügyeltem arra, hogy ne arabot írjak) konfliktus bújik meg mögötte.

    Irak megtámadása Izrael biztonsági érdekeit szolgálta, Irán szorongatása dettó.

    A vegytiszta amcsi érdek a Koreai-félszigeten van, és érdekes módon, ott annyira nem sürgős ÉK megtámadása, bár már 1-2 nukit siekrült összeszerelniük, sőt, interkontinetális rakétái az AEÁ nyugati partját el is érik.

    Mégis, a nagy AEÁ nem keménykedik annyira a kommunista ék-i rezsimmel, sőt - horribile dictu! - még segélyeket is küldött nekik.

    Szögezzük akkor le még1x és ne beszéljünk félre: Irán megtámadása elősorban Izraelnek áll érdekében.
    Az alatétel, enélkül nem érthető meg semmi.

    No, de mégis hogy sikerült a zsidó lobbinak ekkora befolyásra szert tennie a nagy AEÁ-ban?

    Ahhoz, hogy megértsük a lényeget, vissza kell mennünk a kályhához.

    A zsidók taktikája mindig is a bojtorjánhal (Google a barátod) taktikája volt.
    E taktika lényege dióhéjban: ha nem vagy elég tökös gyerek, csapódj a nagy ragadozókhoz, és a morzsákból is úgy fogsz élni, mint hal a vízben.

    A zsidók először Babilonba (Eszter), majd Egyiptomba (József) szivárogtak be, hogy átkozódva távozzanak, persze magukkal víve a vendéglátóktól elkaristolt anyagi és szellemi javakat.

    Az érdekes momentum azonban a "világhódító" Nagy Sándor felemelkedésének ideje.

    Akkortájt Egyiptom épp perzsa megszállás alatt állt, és a perzsák egyiptomi uralmuk fenntartása érdekében nagyban támaszkodtak a zsidókra is. Volt zsidó telep, határőr helyőrség stb.

    Amikor Nagy Sándor - aki eredetileg a görögök ősellensége a perzsák/pártusok ellen vonult - az i.e. IV. században megjelent a Nílus partján, a szabadságot hozta az egyiptomiaknak, és ők emiatt istenként tisztelték. Hasonló a mese a mai Afganisztán, Pakisztán, Nyugat-India vidékén élő népekkel is. Mivel ők is állandóan harcban álltak a perzsákkal, ők is felszabadítóként, istenként fogadták Nagy Sándort. Sanyika tehát - amellett persze, hogy jó stratéga volt - egy jó konjukntúrát fogott ki, ez a magyarázata sikereinek. Az már valahogy a sors iróniája is, de szerintem természtes folyamat is, hogy Sándor és katonái végül megelégedtek a perzsa arisztokráci vele harcba szállt elemeinek a kiirtásával, és a persza király belső ellenzékével, makd lényegében az egész társadalommal kibékült, katonái persza leányokat vettek feleségül ("ninivei mennyegző"), és a perzsa támogatásnak köszönhetően tudta folytatni hódító útját India felé.
    Sándort amúgy lenyűgözték a perzsák megvalósításai, az impozáns paloták és templomok, a városok, a keleti pompa és az uralkodók istenítése. Ez nekem csak annyit is mond, hogy az európai-iráni megbékélés ma sem lenne lehetetlen.

    De térjünk vissza Egyiptomra.

    A perzsák egyiptomi hatalmának eltűnése hátrányos volt a zsidók számára, ugyanis Egyiptom fáraója görög lett, és ő természetesen megszűntette a zsidó kereskedők kiváltságait, és Alexandriában a görög vált az érintkezés nyelvévé. Majd' háromszáz évvel később, a Ptolemájoszok dinasztiájához tartozó - tehát görög ősöktől származó - Kleopátra megtanult egyiptomiul, és ezzel nagyon belopta magát alattvalói szívébe.

    Na, szóval ilyen érdekes a történelem. A 2500 évvel ezelőtti szövetségesek (zsidók, perzsák) ma kibékíthetetlen ellenségek.
  • remark #488
    "Egyszerűen ez 1 tény, hogy van mikor egyes dolgokban egyes embereknél, csoportoknál, országokban a háború megdobja a fejlődést."
    Ez teny, mint ahogy szerintem az is, hogy a haboru tipikusan egy olyan dolog ahol egyes emberek meggazdagodasat masok nyomoraval kell megfizetni. USA peldaja teljesen jo pelda erre. Haboruban szuksegszeruen vannak vesztesek, szep szammal, es szerintem ezen emberek vesztesege nem lehet alapja masok hirtelen meggazdagodasanak. A kettot nem lehet kulonvalasztani. Ha csak az egyiket kiemelve kampanyolsz, akkor tulkepp megtevesztesz masokat. (Lasd. fuggetlen media szuksegszerusege.)

    "Nem is erkölcsi vagy társadalmi fejlődésen esik át ilyenkor a társadalom."
    Pedig a tarsadalom szamara nem csak a technikai vagy gazdasagi fejlodes a fontos. Ugyhogy szerintem azt nem veszed figyelembe, hogy a technikai fejlodes meglodulasaert milyen mas teruleteken fizetunk tul nagy arat. Igy ha a teljes kepet nezed, az, amit te fejlodesnek latsz, mas visszafejlodesnek lat. (Mikozben azt is allitom hogy technikai fejlodes elegseges bekeben is, csak persze a fejlodes legfobb nyertesei lesznek masok...)

    "De pl okulhat bizonyos dolgokból. Azt hogy nem jó megalázni és kizsákmányolni a legyőzötteket, mert az nem hozhat békét."
    Mutass nekem 1 olyan haborut, ahol a vesztes fel mosolyogva hagyta el a harcmezot.
    Ha erre azt mondod hogy hude jo volt pl. a hideghaboru, ellent kell mondjak mar elore is. Az oroszok ugyanugy vegig szivtak az egesz idoszakot mint mi... Sot, ne felejtsuk el, hogy az USA-ban elok is rengeteget szivtak a hideghabrou miatt.
    Azokat a konfliktusokat meg ne is emlegessuk mikor tizezrek vagy milliok haltak meg...

    "Az amcsi űrkutatásban résztvett embereket nem hiszem, hogy megrázta az a dolog, mikor közölte velük a kormány, előzzék le a szovjeteket cserébe azt kérhetnek amit csak akarnak, minden támogatás az övék."
    Ahogy az elozo hsz-ben ezt irtam, az a tamogatas amit a tudosok ilyenkor kapnak, nem a fan terem. A kormany konnyen igerget, hiszen ha ugy alakul, olyan fajta kenyszert alkalmaz (belfoldon-kulfoldon egyarant) es/vagy olyan koltsegvetesi hianyt hagy maga utan, amilyet csak nem szegyell. Ugyhogy ki is valojaban az, aki a tudosoknak megad mindent, amit csak kernek? (Ki fizeti meg a kormany igergeteseinek az árát?)

    Itt kell megemlitsem, hogy az USA gazdasagi sikerehez reszben az is hozzajarult a hideghaboru alatt ahogy a vilag szamtalan teruleten a kulonfele diktaturakkal egyuttmukodott. Ha egy diktatura az USA-nak profitot termelt, meghagytak. (Egy pelda az altalam sokat emlegetett kulfoldi kizsakmanyolasra.) Ha a diktatura amrikaellenes volt (nem mukodott megfeleloen egyutt az amerikai cegekkel), megdontottek. Ha egy barati diktatura dolt meg es helyere demokratikus, csak eppen amerika erdekei helyett nemzeti erdekeket szemelott tarto kormany kerult hatalomra, akkor azt megdontottek. (Britek is hasonlo mentalitasuak, szoval nem gondolom hogy Europa szent - es akkor meg a gyarmatositassal valo parhuzamrol nem is beszeltunk [raadasul az is haboru ;-) ].)
    Ne feledd az alapelvet: csak az a barat, aki nekunk termeli a profitot. (Es mint jelen rendszerunkben azt megtanultuk, a profit az elso.)

    "Magyarán te is azt mondod, hogy az USA háború által nőtt viághatalommá. Most is háború által akar kilábalni a gazdasági nehézségeiből ezt is okkal csinálja nem a demokráciáért."
    Nem veszed figyelembe hogy Europa nagyon is jol tudja milyen a vesztes oldalon allni, ezert mikor a haboru elonyeit ecseteled, nem artana ha kihangsulyoznad a hatranyait is. (Amiket most sajat borodon tapasztalhatod meg.)
    Aztan ott van az is, hogy te pozitiv fogalomkent eled meg azt hogy valaki vilaghatlom, mig en negativkent. Ugyhogy szamomra nem lenne cel az, hogy pl. az EU _olyan_ vilaghatalom legyen, amilyen most az USA. Ugyhogy _ezt_ nem irigylem toluk. Utolerni az USA-t nem ebben akarnam. EU-t nem amerikai mintaju vilaghatalomkent akarom latni, hanem olyan fejlett kozossegkent amelyik kepes a sajat laban megallni es nem kell az USA hulyesegeihez asszisztalnia.
    Hogy mit nem csinal jol az USA arra jo pelda amit irsz, hogy a gazdasagi valsagra katonai valaszt ad. Persze tudom en, azt amit mas elszurt, egyszerubb a haborura (terrorizmusra) hivatkozva az emberekkel helyretetetni (aztan buszken mutogatni a hirtelen fejlodest, lesz aki ez alapjan bekajálja az egeszet), de akkor megint ott vagyunk amit mar irtam: a haboru kenyszer, csak arra ad keretet hogy a hatorszagban lakokat ugyanugy kizsakmanyoljak, mint azokat akik ellen a hadsereg felvonul.
    Ami miatt a haborura nemet kell mondani, az pontosan ez.
  • wednes
    #487
    Senki nem isteníti a háborút, meg az azzal kapcsolatos dolgokat. Egyszerűen ez 1 tény, hogy van mikor egyes dolgokban egyes embereknél, csoportoknál, országokban a háború megdobja a fejlődést.

    "Vagy annak aki a haboru miatt nincstellene valt, megnyomorodott, elveszitette csaladjat, szulovarosat..."
    Nem is erkölcsi vagy társadalmi fejlődésen esik át ilyenkor a társadalom. De pl okulhat bizonyos dolgokból. Azt hogy nem jó megalázni és kizsákmányolni a legyőzötteket, mert az nem hozhat békét. Ha nem alázzák meg ennyire Németországot és nem sarcolják a jóvátétellel, valószínű Hitler fel se bukkan.

    Nem értem hol áll elő kényszer?
    Az amcsi űrkutatásban résztvett embereket nem hiszem, hogy megrázta az a dolog, mikor közölte velük a kormány, előzzék le a szovjeteket cserébe azt kérhetnek amit csak akarnak, minden támogatás az övék.

    "Minket Europaiakat az mennyiben boldogit, hogy a haboru alatt legalabb az USA szepen osszeszedte magat es szuperhatalmi pozicioba kerult? Azota is ezt a lemaradast probaljuk meg behozni..."

    Magyarán te is azt mondod, hogy az USA háború által nőtt viághatalommá. Most is háború által akar kilábalni a gazdasági nehézségeiből ezt is okkal csinálja nem a demokráciáért. Viszont ebbe könnyen belebukhat.




  • Bubbax
    #486
    Így igaz. Erich von Manstein mondta egyszer, hogy a Szovjetek Hitlernek köszönhetik a győzelmüket.
  • remark #485
    Meg mindig nem ertem hogy az, hogy az egyent rakenyszeritik masok altal fontosnak gondolt celokert valo kuzdelemre, az miert jo az egyennek? Nekem nem tudsz olyan okot mondani amiert en hirtelen boldogan hajtanek olyasmiert amit addig nagy ivben lesz**tam. (Mert azt ugye te se gondolod, hogy az allam vagy a multinacionalis ceg kezeben levo szabad toke az a fan terem... azert vagy en es masok megdolgoztunk, vagy eroszakkal elvettek valakitol.)

    Vagy annak aki a haboru miatt nincstellene valt, megnyomorodott, elveszitette csaladjat, szulovarosat folddel tettek egyenlove, annak mennyiben hoz vigaszt az, hogy de legalabb a fejlodes erdekeben szenvedett ennyit.

    A haboru mindig akkor "jo", ha mas szenved tole...

    Te az amerikai tipusu haborus fejleszteseket istenited: haboru elott es alatt fél Europabol oda menekultek a tudosok, haboru kozben USA-ban bekesen "iparkodhattak" mindent szepen kifejleszteni es legyartani, haboru vegeztevel az addig Nemetorszagban dolgozo nemet mernokoknek es tudosoknak "megbocsajtottak buneiket" ha azok hajlandoak voltak a tovabbiakban az USA-ban dolgozni, az uzemekben talalhato prototipusokat, tervrajzokat USA-ba szallitottak tanulmanyozas celjabol... stb. stb. (=kifosztottak a bukott Nemetorszagot, kifosztottak a haboru sulytotta Europat [=Europa kifosztotta-szetrombolta onmagat])
    Minket Europaiakat az mennyiben boldogit, hogy a haboru alatt legalabb az USA szepen osszeszedte magat es szuperhatalmi pozicioba kerult? Azota is ezt a lemaradast probaljuk meg behozni...

    A haboru semmire se jo, mindossze arra biztosit terepet hogy embereket olyasmire lehessen kenyszeriteni amit egyebkent egyaltalan nem akarnának.
    Es ebbe beleertendo az elfoglalt teruletek kizsakmanyolasa, de beleertendo a haboru alatt a hatorszagokban dolgozo lakossag kizsakmanyolasa is. (Lasd. terrorizmus elleni "szent haboru".)

    De ha mar Iranrol szol a cikk: Mikor a demokratikusan megvalasztott irani parlament (ki emlekszik meg hogy mikor volt mindez) eldontotte hogy angol kezbol nemzeti kezbe helyezi az irani teruleteken talalhato olaj feletti rendelkezest, az angolok epp ugy le voltak amortizalva (II. VH utan vagyunk), hogy kenytelenek voltak az amerikaiakhoz fordulni hogy ugyanmar segitsenek megbuktatni ezt a zsarnoki irani rendszert amelyik nem tartja tiszteletben a tőke hatalmat. Az amerikaiak némi vonakodas utan a soron kovetkezo elnokvaltas utan meg is dontottek az irani kormanyt.
    Ez tobbszorosen is jo pelda arra, hogy kinek is jo a haboru es miert...
  • wanek
    #484
    Mint pl. te.
  • remark #483
    Felrebeszelek: Sztalinnal szembeni kolcsonos "ellenerzesek" miatt -> marmint hogy a nemetek is es a nemetek altal meghoditott teruleteken elo oroszok kozul is sokan Sztalin ellen voltak...
  • remark #482
    "Meg ugye a lakossággal sem bánt kesztyűs kézzel, pedig Sztálin után megváltóként várták a németeket sok helyen."
    Csak annyival arnyalnam a "nem bantak a nemetek kesztyus kezzel az oroszokkal" dolgot, hogy az is igaz hogy voltak olyan hatalmas teruletek ahonnan a nemetek teljesen kivonultak es az oroszok a nemetek altal elfoglalt teruleten autonomiara tettek szert. Autonomia talan nem a legjobb szo ebben a helyzetben, de sajat kozigazgatasuk, sajat hadsereguk (!), sajat iskolaik voltak stb.
    Sot, volt olyan eset mikor nemet katonakat vegeztek ki nyilvanosan (nemet tisztek jelenleteben) miutan bebizonyosodott hogy azok szabadsaguk ideje alatt kiraboltak/megoltek egy orosz molnart es csaladjat.
    Szoval volt ott kooperacio boven (Sztalinnal szembeni kolcsonos "ellenerzesek" miatt) amit a szovjet propaganda utana probalt kissebbiteni...
  • remark #481
    "Aztán a háború után von Braunnak szerencséje volt, elfelejtették, hogy a náciknak dolgozott,..."
    Az "elfelejtettek"-et elfelejtetted idezojelbe tenni. ;-) Mindenki "bunbocsanatot" nyert aki hajlando volt az amerikaiaknak dolgozni. Ez mar csak igy mukodik... ;-) (Ennyit az elvekrol.)
  • Lami
    #480
    Igazad van ezt tényleg benéztem. De a többi dolog amit irtam akkor is helyes.
  • csuszi
    #479
    hitler segghülye volt katonának. mondjuk majdnem mindennek ;)
  • wednes
    #478
    Meg nagyon is jó helyen voltak a háború elején, közepén azok a hadi üzemek Németországban. A szövetségesek könnyebben tudták volna őket bombázni a francia területeken. Vadászkiséret is erősebb lehetett volna stb.
  • valamit
    #477
    Ez nem olyan egyszerű, hogy otthagyták parlagon a gyárakat. Szerinted a magyar munkások milyen munkát végeznének a román hódítóknak, mikor azok rajtunk átgázolva támadnák meg Ausztriát? Ott fékeznék a munkát, ahol érnék, és alattomos később bosszuságot okozó hibákat csinálnának még pluszba, meg ami rossz csak eszükbe jut, mindent. Gondolod a franciák sokkal jobb néven vették volna a németeket? Ráadásul Franciaország még messzebb van a SZU-tól, mint Németország. De a lengyelek se a németekkel való együttműködésről lettek ismertek a II. világháborúban. Plusz még ha így szétszórják a hadi üzemeket akár több millió négyzetkilóméteren, ahhoz komoly logisztika is kellett volna, azokat összehangolni.
    Amúgy az se volt full hülyeség, hogy támogatták a technológiai fejlesztést. A háború eleji technika 3 év alatt elavult. Úgy páncélos, mint repülő terén. Na meg lég csak a Manhatten Projectre gondolni, az is elég komoly fejlesztés volt és hozadéka is lett rendesen.
  • NEXUS6
    #476
    Nem lehet több ezer kilóméteres utánpótlási vonalakat fenntartani. Ez volt a vereség elsődleges oka. Aztán ugye 3 fő irányba is támadott, épp elég lett volna a kaukázus/Sztálingrád felé nyomulni a kőolajat megszerezni, utána jöhet a többi is.
    Meg ugye a lakossággal sem bánt kesztyűs kézzel, pedig Sztálin után megváltóként várták a németeket sok helyen. Szal minnél többet foglalt volna el Szovjetunióból, a "terroristák" miatt annál több katonát kellett volna ott állomásoztatni.
  • Epikurosz
    #475
    30 km akkor hová tartozik?

    A másik: meghódították Franciaországot, gyakorlatilag Olaszországot, a Balkánt, Lengyelországot, Ukrajnát, de gyakorlatilag ezek a területek csak vitték az erőforrásokat. A franciáknál lett volna ráadásul megfelelő infrastruktúra, mégse tudok, hogy azokat a hatalmas tartalékokat saját célra aknázták volna ki, pld. saját hadigyártásra. Ugyanez érvényes Hollandiára, ott is volt komoly fegyvergyártói kapacitás. Vagy a cseheknél (Skoda).

    Ehelyett minden német területen hagytak, így könnyű is volt lebombázni.
  • wednes
    #474
    A németeknek nem voltak nagy hatótávolságú stratégiai nehézbombázió. A bombázók főleg taktikai bevetésekre voltak alkalmasak.
  • Epikurosz
    #473
    csak apropó voltál.
  • Epikurosz
    #472
    Ha már Hitlerről van szó: legnagyobb hibája az volt, hogy Oroszországot nem bolbázta szét. Amikor csapatai 30 km-re megközelítették Moszkvát, pld. érthetetlen, hogy miért nem bombázták a várost, kb. úgy, mint a szövetségesek később Drezdát. Ha Hitlernek sikerült volna meghódítania Oroszországot, benne a hatalmas Szibériával, a szövetségesek soha nem tudták volna legyőzni, olyan hátországa lett volna (benne kőolajjal).
  • csuszi
    #471
    és vajon ez hogy is jön az én hozzászólásomhoz?:)
    wanek, nem engem utál a fél fórumközösség. kellemes ember lehetsz az életben is ;) bb szarkupac by szarkupac :)
  • wednes
    #470
    Igen ezt én is elismerem. Békés időszakba lassabb a fejlődés (még stagnálhat is) De sokminden párhuzamosan fejlődik. Háborús helyzetbe, vagy nyomás alatt meg egyes dolgok kiugró teljesítményben fejlődnek más dolgok meg egyáltalán nem.

    Igen elég sokmindent már 30-as évekbe elkezdtek fejleszteni, de azért a háború meg a hidegháború adott nekik 1 löketet, ami felgyorsította a folyamatot.

    Én nem a háborús fejlődés mellett kampányolok. Békében lehetne gyorsan és sokmindenbe egyszerre is fejlődni, de sajnos gyakorlatba nem így van. Már most is lehetne olyan technikákat is támogatni, amik hosszabb távon jobbak lennének, de mégse teszik. Mert, hogy nem éri meg.
  • NEXUS6
    #469
    Hát szerintem is jelenleg Iránt megtámadni annyi értelme van, mint egy gyulladt gennyes hólyagot nyomkodni, marcangolni. Ha nem tudod rendesen kitisztítani, akkor inkább bele se kezdj!
  • NEXUS6
    #468
    Ja, volt valami olyan időszaka Hitlernek, amikor leállított elég sok fejlesztést, de azért csak a németek alkalmaztak először hadműveleti hatótávolságú rakétákat, sugárhajtású harci, meg robotrepülőgépeket, meg egy csomó mindent. És ezeket azért néha évtizedekkel korábban nekiálltak fejleszteni (még békében).

    Amúgy von Braun is egy olyan társaságban kezdett dolgozni, ami egy civil csapat volt, hogy űrhajót építsenek, kb mint most a Scaled Composite. Aztán a háború kitörésekor választhattak, vagy betiltják őket, vagy a náciknak dolgoznak, ő az utóbbi mellett döntött. Több forrást kaptak és messzebb is jutottak. De a törekvés, és ez alapvetően békés törekvés volt, hogy rakétát építsenek nem a háborúban jött elő. Aztán a háború után von Braunnak szerencséje volt, elfelejtették, hogy a náciknak dolgozott, és zsidó kényszermunkásokkal építették a rakétákat, amivel Londont bombázták, és végül is kapott annyi pénzt az amcsi kormánytól, hogy Hold-rakétát is építhetett.

    A kényszer nem igazán jó ösztönző, ha egyéni szintet nézzük. Társadalmi szinten meg szerintem az van, hogy a fontos projekt más dolgok kárára extra támogatást kap. Az előző rendszerben a paksi atomerőmű is ilyen volt. Építették mint állat, kész is lett, de pazarlás is volt rendesen, meg jó szokás szerint lopták is az emberek az anyagot.
  • AranyKéz
    #467
    << Ha az ember emgnézi a történelmet, akkor azt tapasztalja, hogy ez a bizonyos szelekció igazából nem az intelligens, becsületes, szép emberek kiválasztódását hozta, hanem a gaz, agresszív, bunkó emberekét. >>

    Na azért ez nem teljesen igaz. Egyrészt, a kiválasztódás eléggé belassult köszönhetően a kis egyedszámnak és a hosszú életnek; másrészt a balfasz viselkedés abszolút nem előnyös egy csoportban, főleg ha szétverik érte a fejedet; harmadrészt, a mutációk szerepe a környezethez képest elhanyagolható, főleg hogy a nagyrészük semleges.
  • valamit
    #466
    szerintem a cikk 2 fontos dolgot nem érint:
    az egyik, hogy helyén maradna e a jelen iráni vezetés a támadás után vagy lecserélnék e kevésbé agresszívebbre, békésebbre?
    a másik, hogy hány évvel vetné vissza az iráni programot az (akár teljeskörű) támadás? mert a következmények szempontjából nem mindegy, hogy 1-2, 6-8 vagy esetleg még több évet lehetne e nyerni ezzel?

    ugyanis mind egy esetleges békésebb új vezetés vagy egy hosszabb időnyerés több mozgásteret adna a támadással járó negatív reakciók kompenzálására, megfordítására. ha a vezetés is menne, békésebb is jönne és az atomprogram is csúszna ezzel 15 évet, az egész más, mintha maradna a vezetés és 2 év múlva tökéletesen ugyanez a helyzet van. a jelenlegi meg jó eséllyel minden ellene irányuló, de hatalmát megdönteni nem tudó támadásra még erőszakosabb terrorfellépéssel válaszolna. de ha ők maguk esetleg nem is (mert mondjuk annyi hadianyagot vesztenének a csapásokban), a világ terrorcsoportjai és szimpatizánsai megerősítést nyernének (a csapás mértékével egyre erősebbet és egyre többen állnának az oldalukra, persze lenne aki csak szólag, de lennének akik tettleg is), amit csak áldozatos, bonyolult és hosszas procedúra és kompenzáció árán lehetne "leszerelni" és itt jön be, hogy nem mindegy, hogy 1-2 év vagy 6-8 esetleg még több lenne e erre? ráadásul az iráni vezetés ha a helyén marad még támogatná is őket, ahogy tudná, míg ha nem marad, akkor egy jelenlegi támaszukat vesztenék, ez sem mellékes szerintem.
    Szóval szerintem ezek olyan lényeges kérdések, amiket fel kell tenni mindenképpen.
  • wednes
    #465
    Nem úgy volt inkább, hogy a háború elején Hitler nem támogatta a sugárhajtóművek fejlesztését. Úgy volt vele 2 éven belül megnyeri a háborút. Nincs szüksége olyan technikákra, amik nem készülnek el 1 éven belül. Point, hogy a németek nem vitték tovább a 30-as évekbe elért eredményeiket, csak mikor már késő volt. Nem mentek vele sokra.

    Persze, hogy bonyolultabbak a mai gépek. De a 40-es évekbe azok a gépek voltak a bonyolultság csúcsai. Háborús helyzetbe pl az F22-es már rég harci helyzetbe lenne nagy számban.

    Azért béke időben se mindig a jobb cég kapja meg a támogatást.

    Én nem azt mondom, hogy minél több a háború annál jobb a fejlődés. Szükség van tartós békés időszakokra is mikor ki lehet aknálzni a fejlesztéseket és lehet, tovább fejleszteni. És igen lehetséges lenne háború nélkül is fejlődni vagyis inkább gyorsabb ütembe fejlődni. De a gyakorlat nem ezt mutatja. Akkor van gyorsabb fejlődés ha az emberiség vmi kényszer alatt áll. Hogy ezt KELL csinálni.

  • Komolytalan
    #464
    "A vicces az, hogy nem tudod, hogy a Hezbollah terroristáit (több ezret) Iránban képzik ki és fegyverzik fel. A libanoni háborúban ez pedig teljesen egyértelművé vált, mikor kiderült hogy a Hezbolhák géppisztolyain a "Made In Iran" felirat díszeleg. Na meg ott vannak a rakétáik, vagy úgy gondolod hogy azokat a cirkálórakétákat libanoni fusi-műhelyekben rakták össze?"
    Nyilván vannak hightech cuccok is az arab világban - úgymint gyári AK, RPG - de azért a tényeket ne hamisítsuk már. AK-t egy garázsban le lehet gyártani. Ok, nem fog kibírni 300000 lövést csak 300-at, de nem tök mind1? A terroristák rakétái között az RPG a legelterjedtebb, ami szintén nem egy atombonyolult eszköz, ha megvan a tervrajz, garázsban összerakod. Arról meg ne is beszéljünk, hogy a leghatékonyabb, autóba rejtett bombákat milyen egyszerűen meg lehet csinálni. Megjegyzem sg-n volt egy cikk talán 10000USD-s gps/gprs irányítású relative nagy hatótávolságú (több 10 km) rakétáról, amit szintén barkácsbooltból össze lehetett dobni. De ez már tényleg non plus ultra arrafelé. A gerillák nem arról híresek, hogy milliárd USD-s B-2-es lopakodókkal harcolnak, vagy hogy olyan sokba kerülne számukra a fegyver.
  • Komolytalan
    #463
    "tessék itt a teleport:
    http://www.sg.hu/cikkek/53248/a_teleportalas_ahogy_meg_nem_ismerjuk"
    Ennek több köze van a villanydróthoz, mint a teleporthoz. Át tudnak küldeni 5000 fotonnyi állapotot, de kell átvivő közeg (nem wireless), meg a másik oldalon is kell lennie ugyanolyan részecskéknek. Teleport ott kezdődik, hogy beleterelik a Dunát Visegrádnál, Izraelnél meg kijön az öntözővíz. Itt ugyebár csak H2O-t kéne átvinni, életformák, stb még lényegtelenek, de ez már egy használható, primitív teleport lenne. Ami kb sosem lesz a sci-fiken kívül.
  • NEXUS6
    #462
    Na ja, de egy harcigép fejlesztése manapság összehasonlíthatatlanul bonyolultabb. Kb 10 évet és sokkal több erőforrást vesz igénybe. De a 44-ben bemutatott gépeket sem néhány hónappal korábban kezdték el fejleszteni. Az amcsik gyak a már meglevő technológiát csiszolták tökélyre. A németek meg folyamatosan próbálkoztak újdonságokkal, abban reménykedve, hogy ugrásszerűen hatékonyabb lesz az új szerkezet. Csakhát ugye nem volt az. A Me-262 is csak bizonyos paraméterekben volt jobb, pl sebesség, miközben egy csomó másban nem, sőt sokkal rosszabb volt, mint egy csúcs dugattyús hajtóműves gép. Asszem nem kell mondani, hogy végül is az amcsik győztek.

    Ha a németek baxnak az öntudatukra, és azt a sok erőforrást, amit össze vissza minden "hülyeségre" pazaroltak inkább hagyományos technológiákra fordítják, pl Do-335, He-219, akkor lehet, hogy ha nem is nyerik meg a háborút, de egy döntetlennel megússzák, vagy tovább kihúzzák. Az, hogy a németek így csinálták, aztán a háború után mindenki hasznot húzott a fejlesztéseikből nem azt jelenti, hogy ez így általános, célszerű és hatékony.

    Szal háborúban lehet hogy tesznek a nyereségre, a hatékonyságra de az is esetleges, hogy ki kapja meg a pénzt. Messerschmitt közel állt Hitlerhez, ezért ő könnyebben kapott megrendelést, más meg nem.

    Amúgy az amcsiknak is megvolt már a maguk megfelelő teljesítményű rakétája, és Geofizikai Év keretében 58-ban fellőtték az első műholdjukat. Ők már évekkel előbb bejelentették, hogy erre az időpontra időzítik. Az oroszok meg csendben megelőzték őket. Soha nem volt akkora különbség köztük, de a sajtó által felfokozott hsiztéria azért sokat segített, hogy még egy kis forráshoz jussanak.
  • Epikurosz
    #461
    No, igen, a zsidók túlélték, de vajon milyen áron?

    Ha az ember emgnézi a történelmet, akkor azt tapasztalja, hogy ez a bizonyos szelekció igazából nem az intelligens, becsületes, szép emberek kiválasztódását hozta, hanem a gaz, agresszív, bunkó emberekét. Persze mivel ez utóbbiak nem tudják biztosítani hosszú távon a fennmaradást, így aztán fennmaradtak apró kis intellektuális szigetek.
    Az persze szomorú, hogy ezek az intellektuális szigetek sokszor a terméketlenség, gyerektelenség szigetei, így nem is tudnak forradalmian nagy újításokat kialakítani biológiai szinten is, legfeljebb csak társadalmi szinten kavarnak be.

    A zsidók tipikus példái a fentieknek: Mózes (Mózsi) egy agresszív, sovinista ideológiát tett az asztalra, egyiptomi mintára kialakította a papi és harcos kasztokat, és feladatukká tette a saját törzsi (nemzeti) érdekek könyörtelen érvényesítését Isten nevére hivatkozva.
    Ez még a fasizmusnál is rosszabb, mert az legalább nem hivatkozik istenre.

    Ha ezzel szemben megnézzük a görög kultúrát, akkor egy toleráns, demokratikus, prosperáló társadalmat látunk.
    Persze a görögöknek is megvolt az erdeti bűnük, ugyanis ők rombolták le a még náluknál is ideálisabb mükénei civilizációt (Atlantiszt), persze a természeti katasztrófák által is segítve.

    Lényegében, miután Makedón (Nagy) Sándor meghódította Egyiptomot, és halála után ott elkezdődött a Ptolemaida dinasztia uralkodása, a Földközi-tenger keleti medencéjében csúcsra járatódott a zsidók és a görögök közötti konfliktus.

    Sokan nem tudnak róla, ezt a sulikban nem is nagyon tanítják, de a két kereskedő nép kibékíthetetlen érdekellentétekbe került. A kikötövárosokban sokáig egymás mellett éltek a zsidó és görög kereskedő közösségek, és nem voltak ritkák a fegyvres összecsapások sem: egymás hajóinak, házainak felgyújtása, az ezekkel járó öldökléssel.

    A fnetiek fényében nem csoda, hogy a zsidók zsigerből gyűlölték a görögöket, és pocskondiáztak mindent, ami görög.

    Ezt figyelembe véve már érthető az is, hogy a keresztény teológusok iratai miért utasítanak el mindent, ami görög, és mocskolják a görög kultúra megvalósításait, a bálványokat, az erotika művészi ábrázolásait stb.

    Érts, ne csak láss!
  • wanek
    #460
    "A semmiből indult és 4 év alatt többre ment" - mintha lettek volna ott valami előzmények is, nem?
  • wednes
    #459
    Az a baj, hogy úgy tekintesz a háború hozta fejlődésre, mint a békeidőben lévőre. Teljesen más a kettő.
    Vegyük pl a procikat tessék, mondtad milyen szépen fejlődnek béke időben és így is van. Intel is már bemutatta a 32nm-es prociját. De ugye nem dobják most piacra, mert gazdaságilag nem érné meg, veszteségel lenne, nincs profit. Várni kell rá még pár évet.
    Háborúban mi van? Tesznek a nyereségre! A legjobb kell a legfejlettebb, minél hamarabb, mert sok múlhat rajta.
    Egy 1939-es repülőgép és 1944-es között hatalmas a különbség technikailag. Vagy mikor az oroszok 57-ben fellőtték a szputnyikot. 1961-ben az USA is már az űrben volt. A semmiből indult és 4 év alatt többre ment, mint most a NASA 20 év alatt.
  • wanek
    #458
    Minden nép át tudta vészelni a történelem viharait, mégsem szóródott szét a világban, csak ők nem...
  • wanek
    #457
    "vak, aki nem látja az antiszemitizmusod" - és most össze kéne szarjam magam? Miért is kéne? Mert te azt mondod? Nevetséges vagy. A jelződet meg nyugodtan vedd magadra, mert az én szememben meg te vagy az.
  • csuszi
    #456
    tudod mikorról beszélsz ember?? 3 ezer évvel ezelőttről!!!! majd ha kr.u. 4000-ben (ha lesz egyáltalán emberiség) még lesz Magyarország, akkor majd azok megkérdezhetik, ugyan miért nem maradtak azok a hülye zsidók meg abban a fránya országban, miért nem voltak képesek átvészelni a történelem viharait sok ezer éven át, nekünk bezzeg magyaroknak ez ment. civilizációk bukásáról még nem hallottál ugye? tájékoztatlak mind elbukik egyszer. és vele együtt a hatalmi szervezet is, kérdés át tud-e alakulni, tud-e reagálni. isten ne adja hogy Magyarország is hasonló kihívások elé kerüljön mint anno a szidó királyság.
  • csuszi
    #455
    wanek!: "Mellesleg sorolj már fel pár királyt, ha te olyan nagyon tuti vagy történelemből. Meg mesélj még el valamit. Ha volt egy királyságuk (nomád törzsek voltak valójában), akkor miért van a világon mindenhol annyi zsidó? Miért nem maradtak ott, abban a nagyon jó királyságban?"
    középiskolás tananyag, rohadjak meg ha net-en néztem (amúgyis most tanulunk róla a fősulin, mint ősi civilizáció;)): Salamonról hallottál már?? Vagy Dávidról?? a nomád törzses baromságod kb olyan, mintha a magyar királyságot lenomádoztad volna. grt amúgy az vak, aki nem látja az antiszemitizmusod, szal nemtom mit kell terelned mindenféle zsidó államot bírálom, nem vagyok antiszemita baromságod. ja, és sry de az én szememben aki vallás, etnikai hovatartozás, bőrszín stb. szerint különböztet meg embert, az csak egy szarkupac a szememben, legyen az zsidó, fehér, sárga, vagy wanek vagy ki a fasz ;)
  • NEXUS6
    #454
    "De volt mögötte annyi motiváció, mintha totális háború lett volna. Akkoriban _tényleg_ féltek attól, hogy picsándurrantja őket a ruszki atommal, ha nem villantanak."
    Annyira azért nem féltek, mert az Apollo programot pár holdraszállás után folytatás nélkül törölték, az űrsiklóból meg azt az változatot építették meg amelyik a leggyíkabb, de legolcsóbb volt. Miért is?
    Mert éppen a vietnámi háború kiszívta a kincstárat. Hát ennyit a háború közvetlen technológiai fejlődést inspiráló hatásáról;)

    "Az úgy mégis mennyiben volt technológiai előrelépés? Gazdaságilag és mérnökileg valóban nagy tétel(akkoriban), de újat nem hozott. Az egyik egy nagy völgyzárógát(volt, már nem számít annak), a másik meg csak földmunka. A lapátolás nem igényel nagy technológiai hátteret, pláne nem generál fejlődést..."
    Őööö, azért a technológia fejlődés abban fejezhető ki, hogy jönnek a mérnökök terveznek valamit, ami aztán a gazdaságban is mérhető pozitív hatást vált ki. Gondolom. Azért ezek a dolgok a maguk idejében egyedülálloak voltak, és olyan megolsdások kifejlesztését követelte, amik elötte nem voltak. Kár hogy ezeket nem tudod értékelni, vagy csak nem tudsz róluk. Szal a Panama-csatorna építése nem csak egy olyan lapátolás volt, amikor az ember a haverokkal kiássa az aknát a szennyvíznek a hétvégi nyaralóhoz.

    Te is azt mondod amit én, a fejlődés feltétele, hogy a kormány vagy egy multi cég olyan forrásokat koncentráljon valaminek a kifejlesztésére, amit más nem tudna megtenni. Pl a cell processzor az IBM-SONY-Toshiba összefogással valósult meg. Semmi háborús cél nem volt mögötte, egy nagy teljesítményű multimédia/játékgép procit akartak megcsinálni, ami jó pár mrd $-ba került. Külön-külön egyik cégnek sem volt se pénze, se technológiája ehhez. Ezt semmilyen állam, semmilyen háborús fenyegetés miatt nem tette volna meg csak azért, hogy az emberek szórakozzanak!
    Az amit kifogásolsz, hogy a politikusok megpróbálnak simlizni a pénzekkel az egyrészt nem kapcsolódik szorosan a témához, másrészt ne tudd meg a háborúban ellenőrzés híjján, meg mennyire hatványozottan így van ez!

    ""háborúban meglódul a technológiai fejlődés". Ezt mondtam, nem többet."
    Ennél azért sokkal többet mondasz, pl hogy igazából csak akkor lódul meg, és azt is hogy ennek a háborúnak valami VH-nak kell lennie. Legalább is ez jött le.

    Afrikában egy csomó térségben ENSZ/EU/USA stb. csapatok vannak, hogy megpróbálják normalizálni a helyzetet. Egy nagyobb konfliktus esetén ezeket visszavonják és a kontinensen erőszakhullám fog végigsöpörni, ami menekült áradatot indíthat el Európába. A többit csak gondold végig... egyrészt nincs annyi pénzünk hogy millió számra menekülteket lássunk el, másrészt a menekültek bűnözést lázadásokat stb. hoznának magukkal. Európa csak ettől simán összeomolhat. Először összeomlik Görögország a görögök, meg az afrikaiak aztán mennek tovább, elmenekülnek az olaszokhot, erre azok is összeomlanak és így tovább.
  • who am I 7
    #453
    Hát, az ilyen önjelőlt "hazafikat" ki kell küldetni frontra, hadd harcoljon a "fejlesztésekért" ez ilyen idiotizmus lehet sztem.
    Egy dologra jó a háború, h megnyírbálja a már túlnépesedett Földet.Pont.
  • who am I 7
    #452
    Akkor te mehetsz is irakba, h "szolgáld" a "fejlesztéseket", nagyeszű.
    Kiváncsi lennék, ha egy gránát melletted robbanna, és a fél tested letépné, és még pár percig szenvednél, h vajon, akkor mennyire is fontosak azok a háborúval elért fejlesztések...Vagy elég szép lassan, békeidőben fejlesztgetni...Gondolom, 1 másodperc alatt el tudnád dönteni akkor, h melyik is a jobb út... (arról nem is beszélve, h a háztartásokban kis számban van a háborús fejlesztések leszármazottai.MIk lennének azok?A TV?vagy a BÚTOROK?Vagy a könyvek?vagy netán a PC (OMG)?ilyen hülyeségeket, h a fejlődéshez háború kell, ez ilyen régiszemléletű elvakult egyénnek kell lennie, hajrá)
  • wanek
    #451
    Ez nagyon gyengusra sikeredett. Úgy látszik, KO volt :) Próbálod magyarázni a megmagyarázhatatlant.
    Csodálom, hogy nem tudod, hogy ki is az a bokorgyuri. Segítek. Próbáld angolul kimondani...
  • dronkZero
    #450
    Én igyekszem a mondanivalódra figyelni. Látom, hogy rád ez nem jellemző. Nem baj.

    "...feltettem egy kérdést. Te meg elég otrombán, nyeglén visszaszólsz."

    Nem, te elkezdtél személyeskedni. Azóta is folytatod. Az ilyet nem veszem fel - legfeljebb nyegle és otromba leszek tőle. Ez van.

    "A rádiófrekvenciás alkalmazások nak csak nagyon szűk része a radar és a légiirányítás, bár hozzá kell tenni, hogy nem csak katonai értelemben használják ezeket."

    Azt nem mondtam, hogy _most_ csak katonai értelemben használják. Azt mondtam, hogy először katonai alkalmazása volt. És hogy a modern légiközlekedés enélkül elképzelhetetlen lenne. Szerintem ez a leghasznosabb alkalmazása jelenleg. Jópofa a TV és a mobiltelefon, de gazdasági szempontból a légi közlekedés fontosabb.

    "nekem soha nem voltak elvtársaim, a komcsi csürhét mindig is utáltam. Az iraki háború bizony pénzbe kerül, mégpedig nem is kevésbe. A gyengeelméjű bokorgyuri példaképed persze ezen jól meggazdagodik."

    Ez szép, összefüggő lett.
    Csak tudnám, hogy ki az a bokorgyuri, ha már a példaképem...?

    "a civil szektor nem is szokott háborúzni, csak államok hadseregei. Akkor miért is kéred számon a civil szektoron?"

    ... Mindegy. Olvasd el még egyszer. Nem a háborúzásról beszéltem, hanem az elmélettől a tömegtermelésig tartó fejlesztésekről.