22709
nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
  • minigirl
    #3773
    attól még, hogy letiltott, fent lehetsz a listáján... ahhoz, hogy ne szerepelj rajta, törölnie is kell
  • Sordoran
    #3772
    hát, nem vagyok meggyőződve ennek a hitelességéről, mert olyat is jelezz h nem vok fenn neki aki biztos nem tiltott le (bár legutóbb kliens progival csatlakozott, talán azért?)
  • Kicsihuszár92
    #3771
    Ha van plusod akkor megnyitod a beszélgetőablakot és ott: Plus!-Partnerinformáció és bal alsó sarokban kiírja h fent vagy e a partnered listáján vagy nem. :)
  • Sordoran
    #3770
    hát nem találom rajta, de előbb kipróbáltam h letiltattam magam másik címről de azt jelezte még partnerlistán
    vagy időközönként frissül?
  • Jacky
    #3769
    Eszközök - Beállítások - Adatvédelem - Partnerlisták - Megtekintés

    Ha rajta van, nem tiltott le. Ha nincs, baszhatod :)
  • Fantomlovag
    #3768
    Érdekes történet. Nekem is volt hasonló. :)
    Érdekes hogy egy kis rámenősség menyire hatékony tud lenni, sokszor...
  • Sordoran
    #3767
    Igen? És azt hogy tudom elővarázsolni? :D
    De nagyon érdekes, rögtön ahogy felvettem, pár óra múlva fenn volt, és aztán 2 hete már nem látom, hát biztos nem leszokott :p
  • Jacky
    #3766
    Technikai tipp: az msn-nél meg tudod nézni, hogy kinek a listáján szerepelsz.
  • EnZsolt
    #3765
    Írd neki, hogy én vagyok az akinek Maseratija van, meg egy fasza kis nyaraló egy vitorlással az Adriánál, hidd el rögtön be fog neki ugrani ;)

    Komolyra fordítva, persze, nehogy feladd, de ha nagyon látszik, hogy le akar rázni, akkor inkább hagyjad.
  • Sordoran
    #3764
    Mennyire nehéz rendes lányt találni? Rohadtul, sőt nálam rátetéz, hogy a rendes lányok a barátaim lesznek aztán már hiába akarok vmit, jön a barátként tekint rám szöveg XD
    Így már egyből le kell támadni valódi szándékommal, hogy ne terelhessen azzal. De most hadd meséljem el azt ami 2 hete történt:
    egyik egyetemi szaktársamnat bejelöltem iwiw-en, visszaigazolt, majd felvettem MSN-re és ott is visszaigazolt. Hát mondom tök király fasza, erre beköszönök. Erre elkezd magyarázni h ő nem ismer, mondom hát egy szakra járunk, mondja h még nem látott, elkezdem mondani főbb ismérmeim, de akkor is azt mondja h nem ismer, majd elköszönt. Na azóta nem láttam MSN-en, vajon letiltott? XD
    Mindenesetre, most majd írok egy levelet neki hátha azóta ismer már, vagy ráktudja, de túl szép h ennyiben hagyjam! Ha meg most is leráz, akkor ez van...
    Na csak azt példázom h nem minden arany ami fénylik :D
  • Fantomlovag
    #3763
  • Jacky
    #3762
    Akkor meg ne reménykedj! És ne is foglalkozz vele, mert csak véletlen volt.
  • minigirl
    #3761
    Nem érdemes foglalkozni vele, biztos csak túl jó napja volt, és nem is figyelte, kinek köszön... :)
  • Pluskast
    #3760
    Akkor meg nincs mit tenni. Mármint ha bocsánatot kértél és nem fogadta el akkor el kell felejteni. Majd legközelebb nem teszel ilyet. Szar ügy de csak ilyenekből tanúl az ember.
  • bounty88
    #3759
    értem én, bár az az igazság hogy valamennyire őt is megértem, mert tényleg oylat mondtam neki, azt hiszem amitől rendesen és jogosan rágott be rám
  • EnZsolt
    #3758
    Ember, térj észhez. Nehogy már egy ilyen lány zavarjon össze. Ha mosolyog visszamosolyogsz, ha leszar, akkor te is leszarod. Ne izgasd föl ezen magad, csak szórakozik veled, te meg rögtön ugrasz rá. Te is játsz vele, majd meglátjuk a rablóból milyen pandúr lesz ;)

    Zavard össze a világot: mosolyogj hétfőn! :D
  • Pluskast
    #3757
    Túlkomplikálod a dolgot. Valszeg, hogy egy akaratlan mosoly volt semmi több. Ne törd ilyen felesleges dolgokon az agyad. A nők amúgy is tudnak igencsak szeszélyesek lenni.
  • bounty88
    #3756
    hát tudjátok ezzel cak az a baj, hogy igy oylan, mintha szórakozna velem..tehát nem vagyunk jóban, hisz ma is, rám vagy felém se nézett, akkor meg mi a fenének köszönt rám a multkor, de az még hagyján hogy rámköszönt, minek mosolygott mellé, tök összezavart, hirtelen azt gondoltam, hogy na akkor talán van remény feléleszteni a régi ismerettségünket/barátságunkta, erre ma mintah én lennék a levegő...
  • Steve Q
    #3755
    Ismerős, én is tapasztaltam ugyanezt egy lánnyal kapcsolatban, az ilyennel lehet megőrjíteni azokat a fiúkat, akiket netán érdekelne az a bizonyos lány, mégpedig annyira, hogy közelebbről megismerkedne vele vagy netán mert aggódik érte. Azóta nem veszem készpénznek az ilyet, ha a lány rám is köszön (néha szokott), nem felelek, mert már úgy veszem, magasról leejt. Ha akar valamit, majd megmondja a szemembe.
  • Rita79
    #3754
    Szerintem egy szimpla mosolygós köszönésnek legközelebb ne tulajdoníts nagy jelentőséget. Legfeljebb mosolyogva köszönj vissza szépen.
  • bounty88
    #3753
    Szeptember 25:"érdekes dolog történt velem ma. egy régi csaj ismerősöm, akivelegy éve nem vagyunk jóban, vagyis semmilyen viszonyban, ma mosolyogva rámköszönt, persze én is visszaköszöntenm neki, de magambanmeg voltam lepődve és kicsit megörültem. és nem igen tudtam mire vélni a dolgot, hogy most azért köszönt rám mosolyogva, mert ez egy yilen nap, jól alakult neki minden, és még azt is elfelejtette hirtelen hogy miért is nem vagyunk jóban, avagy direkt köszönt igy, hogy ezzel valami célja volt..." - na ma összefutottam vele a buszmegben...épp arrafelé tartottam, odaértem hozzá, gondoltam msot én köszönök rá(hangosan és érthetően),de semmi...a mobiljával szórakozott, vagy csak abba temetkezett, mert látta hogy jövök...na mindegy, ez már eléggé lehangolt, felszálltunk a buszra, de semmi...az a tipikus tudjátok, hogy amikor én jobbra nézek akkor ő balra, amikor én felnézek akkor ő le, szal tök nem nézett felém amennyire én láttam..szóval a multkori talán csak véletlen volt, vagyis vagy jó napja volt, vagy mivel régen nem voltunk más szemtől-szemben, ezért zavarában csak rámköszönt (mosolyogva)...mindenesetre sztem ha ma is akart volna köszönni, akkor azért egy pillanatra legalább rámnéz..de hát nem igy volt, én rápillantotam közelről, amikor leszálltam a buszról, de ő csak nézett el balra...
  • EnZsolt
    #3752
    A pillangós hasonlat tetszett. De az sem jó, ha valaki összefogja egy tűzőgéppel a báb két részét, mert aztán erőlködhet bárhogyan is a kis pillangó, nem fog sikerülni. Az arany középút, mindig az a jó :)
  • Jacky
    #3751
    Van benne vmi amit mond, szerintem.
    Ne csak azt nézd, hogy mondja!
  • Rundstedt17
    #3750
    nyálas
  • Fantomlovag
    #3749
    Well... Tudod, hogy van ez... "Várni csak várni, mindíg csak várni..."
    Nem mondom hogy behunytam a szemeimet, vagy ilyesmi azért...
  • Jacky
    #3748
    Randivonalon szemezgetek :)
    Majd hozok még, vannak jók, tényleg. És nem feltétlenül női naplókban! Az enyém se rossz, de abból nem idézek, max magánban :)
  • Jacky
    #3747
    Ritka ám az ilyen ember, aki ennyire tapintatos és tudja hol a határ. De a szövegben is benne van.
  • Pluskast
    #3746
    Ezek nagyon szép gondolatok! Ezzel kapcsolatban jutott eszembe Márainak egy gondolat mente ami a tapintatról és a gyöngédségről szól és szerintem nagyon igaz:

    "Mert van valami, ami több és értékesebb, mint a tudás, az értelem, igen, becsesebb, mint a jóság. Van egyfajta tapintat, ami az emberi teljesítmény felsőfoka Az a fajta gyöngédség, mely láthatatlan, színtelen és íztelen, s mégis nélkülözhetetlen, mint fertőzéses, járványos vidéken a forralt víz, mely nélkül szomjan pusztul, vagy beteg lesz az ember. Az a tapintat és gyöngédség mely, mint valami csodálatos zenei hallás örökké figyelmeztet egy embert mi sok és mi kevés az emberi dolgokban, mit szabad és mi túlzás, mi fáj a másiknak, és mi olyan „jó”, hogy ellenségünk lesz ha megajándékozzuk vele és nem tudja meghálálni? Ez a tapintat, mely nem csak a megfelelő szavakat és hangsúlyt ismeri, hanem a hallgatás gyöngédségét is. Vannak ritka emberek, akik tudják ezt. Akik a jóságot, mely mindig önzés is, pártolták és nemesítették, s nem okoznak soha fájdalmat barátságukkal, vagy rokonszenvükkel, nem terhesek közeledésükkel, nem mondanak soha egy szóval többet, mint amit a másik el tud viselni, s mintha külön, nagyon finom hallószerveik lennének, úgy neszelik mi az, ami a másiknak fájhat. S mindig tudnak másról beszélni. S oly élesen hallanak mindent, ami veszélyes az emberek között, mint az elektromos hallgató fülek érzékelik a nagy magasságban felhők között közeledő láthatatlan ellenséges gépmadarakat. A tapintat és a gyöngédség emberfölöttien érzékel. Igen, e két képesség emberfölötti."
  • minigirl
    #3745
    És meddig vagy hajlandó várni egy lányra? Egy olyan lányra, akinek gőze sincs arról, mit akar...?
    Persze, ha azt látod rajta, hogy érdemes akár heteket, hónapokat is várni rá, tedd. Te tudod, te ismered. De azt azért gondold át először, hogy tényleg megéri-e. :)
  • Fantomlovag
    #3744
    Hát épp ez a vicc... A válaszra asszem egy hete vagy mi várok. De közben naponta beszélünk több órát (net, telefon, sms), és tegnap azt mondta, hogy inkább felakasztaná magát, minthogy egy napig ne beszéljük. Egy napig nem voltam neten (egyébb elfoglaltságok), és este már hívott, hogy nincs-e bajom...

    Ezért gondolom, hogy a "hagyni mert a nem igen = nem" tézis hibás ezesetben.
    Szerintem csak bizonytalan, mert fél, hogy nem lesz olyan jó a vége mint szeretnénk. Előző pasija nagyon elbánt vele.
    Ráadásul Ő eléggé szeret irányítani ilyenekben, nekem meg (nem nagyképűség) elég erős a személyiségem.
    Szóval jómagam azon az állásponton vagyok, hogy egy kis türelem még nem ölt meg senkit. (na jó, talán azt aki a sineken megvárta amíg jön vonat)
  • Molnibalage
    #3743
    Hm, hm...
  • minigirl
    #3742
    ez annyira szép!!! :) honnan szedted? és vannak abban a naplóban még ilyen csodák??? :)
    (ritka, ha egy srác ilyen szépen fogalmaz ilyen témában... :))
  • minigirl
    #3741
    mennyit is vártál már a válaszra? :)
  • vegicsek
    #3740
    Szép metaforák, nem akarok kötözködni, de az első kettőt jobban illik egy szülőkről történő leválás problémájára.
  • Jacky
    #3739
    „Egy gondoskodó személy egy pillangó küzdelmét figyelte, amint épp a bábból próbált kitörni. Gyengéd kézzel, segítőkészen meglazította a szálacskákat, melyek így egy nyílást formáltak. A pillangó könnyedén kiszabadult, ám csak verdesett a báb körül, képtelen volt elrepülni. Ez a gondoskodó személy nem tudta, hogy csak a születéssel járó küzdelem során erősödnek meg a szárnyak annyira, hogy repülni lehessen velük. Így hát a pillangó a földön töltötte rövidke életét, és soha nem ismerte meg a repülés szabadságát, sosem élt igazán.”

    "Úgy hívom ezt: nyitott tenyérrel szeretni. Ez a tudás lassan érlelődött meg bennem, a fájdalmak tüzén és a türelem vizein át jutottam el hozzá. Még ma is tanulom: fel kell szabadítanom, akit szeretek, mert ha belekapaszkodom, csüngök rajta és állandóan ellenőrzöm, épp azt veszítem el, amit megtartani szeretnék.

    Ha egy szeretett lényt igyekszem megváltoztatni, mert úgy érzem, tudom, hogy milyennek kellene lennie, akkor megfosztom őt egyik legértékesebb jogától: attól, hogy felelősséget vállalhasson saját életéért, választásaiért, életmódjáért. Valahányszor ráerőszakolom valakire az akaratomat vagy uralkodni próbálok felette, megfosztom őt attól, hogy a növekedés, az érés folyamatában kibontakozhasson. Birtoklási vágyammal megrövidítem és korlátozom őt, bármennyire szívből jövők is a szándékaim.

    A legkedvesebb óvó szándékú tetteimmel korlátozhatom és megsebezhetem a másik embert, és a túlzott védelem és gondoskodás minden szónál ékesebben ezt üzeni neki: „Képtelen vagy gondoskodni magadról. Nekem kell gondoskodnom rólad, mert az enyém vagy. Én vagyok érted a felelős.”

    Amint tanulom, nap mint nap gyakorlom, már képes vagyok ezt mondani annak, akit szeretek:

    Szeretlek, értékellek, tisztellek és bízom abban, hogy lesz erőd azzá válni, amivé lehetőséged van – ha nem állok az utadba. Szeretlek annyira, hogy szabaddá tudlak tenni, és egymás mellett mehetünk örömben és szomorúságban.
    Meg fogom osztani veled a könnyeket, de nem kérem majd, hogy ne sírj. Ott leszek, ha szükséged lesz rám, átölellek és megvigasztallak, de nem nyúlok a hónod alá, ha már egyedül is boldogulsz. Veled leszek magányodban és gyászodban, de nem veszem azt el tőled. Igyekszem nem csak a szavaidra figyelni, hanem arra is, amit mondani akarsz, ha nem is mindig értek egyet veled.
    Lehet, hogy néha dühös leszek rád, de akkor ezt igyekszem őszintén elmondani neked, hogy ne bánjam különbözőségünket és ne idegenedjek el tőled. Nem lehetek mindig melletted, nem ügyelhetek mindig a szavaidra, mert néha magamra kell figyelnem, magammal kell törődnöm. De ilyenkor is annyira őszinte leszek majd veled, amennyire csak képes vagyok.

    Tanulom, hogy ezt mondjam, nemcsak szavakkal, hanem azzal is, ahogyan másokhoz és magamhoz viszonyulok – azokhoz, akiket szeretek, akik fontosak nekem. Ezt hívom hát nyitott tenyérrel való szeretésnek.
    Időnként még ma is nehezemre esik, hogy ne nyúljak a bábhoz, de már sokkal kevésbé, mint régen."

    Ezt most találtam egy srác naplójában. Az első része idézet valahonnan.
  • Jacky
    #3738
    Fél év túl sok is szerintem. Nem érdemes annyit pazarolni olyanra aki nem érdemli meg.
  • minigirl
    #3737
    jogos :)
  • EnZsolt
    #3736
    A barátnőm azt mondta, hogy pont abba a képembe szeretett bele, amelyikben gitár van a kezemben :D

    minigirl: ez nem igaz, akkor kell elgondolkodni, ha fél éve együtt vagytok, de még csak ki sem mutatta. De akkor is azon, hogy "hülye vagyok én?"
  • minigirl
    #3735
    De nem is várom el! :) Szerintem akkor van gáz, ha már kb fél éve együtt vagy vkivel, és még mindig nem mondta... Na, ekkor el lehet gondolkozni. :)
  • Pluskast
    #3734
    Ezzel kapcsolatban az Idétlen időkig című film jutott eszembe, amikor a csajszi Bill Murray-nek kb ugyanennyi dolgot sorol fel, hogy milyen számára az ideális férfi és a felsorolás végén Bill Murray megkérdezi: "De ugye férfról van szó?" :D :D