24942
-
JCB BMW #23658 ebbe persze igazad van, de ha csak az állami cégeket nézzük akkor is meglehetne állítani ezt a sok költekezést.
Pártfüggetlen képviselők is elég lenne. De Magyarországnak ezt a sok korrupt embert kellene eltakarítani akik felveszik a több milliós fizetésüket meg még a vég kielégítés a nagy semmiért.
Vagy egy felső határt szabni mondjuk 1-1,5 millió vezetőknek és nem 4-5 millió és még ehhez jön a plusz.vígan ellehet élni 1 milliós fizetésbél 1 hónapban. -
gibic #23657 Nem hiszem hogy a sztrájk épp a legjobb fegyver, inkább lenne szükség egy pártfüggetlen érdekképviseletre, ami nem azokból állnak akinek sok pénze van hanem az adott terület elismert szakembereiből. Ja és a sztrájkot állami cégnél eljátszhatod, próbáld meg egy nem állami cégnél megcsinálni, másnap már nem kell menned dolgozni. Az ember pótolható. -
JCB BMW #23656 Bocsi, de itt most SHadow-nak kell igazat adni. Ha megbénulna az egész ország a tüntetésektől és mondjuk 1-2 hétre leállna minden állami cég és az emberek kiállnának magukért akkor már nem itt tartanának.
Csak egy példa: MÁV szakszervezetek tüntettek Meddig? 1 nap és ezt eljátszották 2-3 alkalommal ez hülyeség mert semmit nem értek el. Ha mondjuk úgy csinálták volna mint franciába, hogy 1 hétre áltak volna le rögtön nem lett volna bezárás.
Ha nem lenne bevétele az országnak, mert az emberek tüntetne és nem dolgoznak akkor a vezetők lehet elgondolkodnának.
A termelésről meg csak annyit, hogy a magyar gazdákat tönkre akarják tenni, hogy a francia,német,amerika stb multi gazdaságok nagy mennyiségben olcsó áron jó minőségű talajt tudjon venni és majd az megtermeli ami kell, mert ami magyar az nem jó. -
#23655 Erre gondoltál ?? -
pista89 #23654 pont télen, akkor meg jóformán semmit nem csinálnak -
#23653 Ha jól emlékszem a " legnagyobb dologidőben volt tartva... !? -
#23652 Annál nagyobb akció kell,csak sajnos nincs összetartás az a baj.
Sokan félnek a rendszer megtorlásától. -
Micsu #23651 Hát nem tudom, én emlékeszem Kossuth téres paraszt tüntetésektől sok mindenre de hogy lett volna valami haszna arra már nem -
#23650 Az Ő szivatásuk mindíg hatással van az államvezetésre lásd: BKV sztrájk- MÁV sztrájk... -
Micsu #23649 igaz de ne más adófizető állampolgárt szivass már azért mert nem úgy mennek a dolgok ahogy kéne, én mindig is elítéltem mikor a parasztok elzárták a fél autóutat mintha elértek volna vele valamit is max azt hogy a normál emberek megutálják őket -
#23648 Szégyen ami ebben az országban folyik,országos tüntetés kellene lebénítani mindent,a vasutat a repülőteret,a tömegközlekedést,az autópályákat ,stb.... -
#23647 gyorsan búzát bele semmi talaj munka,direkt bele vetni aztán tavasszal a búzagyomírtó kiviszi a maradék repcét -
Scamp #23646 Jah igen, ez így most nem jutott eszembe, de igazad van. Nem véletlen nem szabályozza az EU, hogy az ország mennyi támogatást adhat a gazdáknak. És mi már nem is kapunk államit és éljünk meg... Azt hallottam néhány ismerőstől, hogy a nyugati gazdák néhol (nem kevés helyen) 30 éves gépekkel dolgoznak kis területeken és nem élnek rosszul. Itt meg dolgozhatunk vadi új gépekkel 200 hektáron akkor sem élünk jobban. -
Micsu #23645 A területalapút az egész euban el kellene törölni mert az alap eus tagállamok 3x-4x annyit kapnak mint mi, így milyen versenyhelyzetről beszélünk?! ha el lenne törölve a területalapú eu szinten a terményárak is mást mutatnának hidd el, és megfojtanád a német+francia+stbstb. gazdák nagy részét mert elég elavult technológiával dolgoznak + kis területen
a támogatással védi a gazdáit a német -
Scamp #23644 Ezt a terület alapú eltörlését kifejtenéd? Lehet hogy van benne logika csak jelenleg az a helyzet hogy ha az nincs, akkor a termelők nagy része mínuszban van, ezért nem értem.
A Tsz-ek nem lennének hülyeségek. Több ember, nagy földterületen hatékony lenne. De ez leginkább a bizalmon is alapul és magyar mentalitásból kiindulva ez, nem minden esetben működne. Ne értsétek félre, abszolút ember párti vagyok, mert alapból mindenkiben bízok, de nem mindenki van így ezzel és nem mindenki megbízható eléggé ahhoz, hogy egy ilyet össze lehessen hozni(sajnos ismerek ilyet is sajét példánkon keresztül). Különben gondolkodtam már ilyenen, hogy pár év múlva ha vége a sulinak is, meg tényleg a mezőgazdaságban folytatom, akkor összeállni valakivel. -
Scamp #23643 Tárcsával lehet aratni :( -
gibic #23642 Üdv shado, nem csak felétek, de nálunk (vas) is elég száraz világ volt, szerintetek ennek a sorsa?:
-
Micsu #23641 egyetértek kivéve azzal hogy mindig is agrár ország voltunk sztem inkább csak lehettünk volna, valamelyik párt/kormány mindig tett ellene hogy azzá váljunk
egyébként az euba sincs most nagy kereslet, pont ezért áll nálunk is minden,ott csak azért nem húzzák le a rolót a kistermelők mert a támogatásból élnek, meg kellene szüntetni a területalapú támogatást itt is meg mindenhol európában és jóval versenyképesebb ország lennénk csak hát az eunak nem ez az érdeke -
El Ray #23640 Amit nyugaton rendkívül jól elértek már, az az hogy a vevők, a helyi terméket preferálják, még ha az drágább is mit az import. Itthon meg húgyért szarért, de inkább a silány minőségű importot veszik. Nem tudom mivel lehetne elérni, hogy pálfordulás szerűen, de végre megértsék, hogy azzal, hogy MAGYAR terméket vesznek, azáltal néhány MAGYAR GAZDÁNAK ADNAK LEHETŐSÉGET AZ ÉLETBEN MARADÁSRA!!! Arról nem is beszélve, hogy legalább a gazdasági oldaláról nézve még az ország kasszáját is növelik ezáltal... -
El Ray #23639 Mindig is agrár ország voltunk, ez az ország másból nem tud és nem is fog megélni! ha leáll a mezőgazdasági termelés az országban, nekünk befellegzett... Egyetlen kiút, ha végre rádöbbennek az emberek, hogy nincs más menekülési útvonal az érdekeink érvényesítésére, mint az összefogás, és a termelési szerkezet átalakítása! Meg kell nézni, mit igényel a piac, mert hogy enniy gabonára nincs szüksége az országnak, az EU-nka meg végképp, hacsak nem növeljük újra az állattenyésztés színvonalát és etetjük fel a maradék gabonakészleteinket...
Egyedüli kilábalási pont, ha feldolgozott árúként TSZ-ekbe tömörülve értékesítünk nagyobb volumenben. Csinálni kell sok kisebb helyi regionális TSZ-t, amit egy nagyobb érdekképviselet fog össze 1 nagy klaszterban. Tetszik, nem tetszik, ezt kell elfogadni...! :) -
Scamp #23638 Ez már egyre valószínűbb sajnos. Viszont bízzunk benne, hogy lesz olyan ott fent akinek ez nem lesz érdeke. -
#23637 Én jósolok neked: A MEZŐGAZDASÁGNAK BEFELLEGZETT!! -
Scamp #23636 Nah igen, mi is ettől félünk. De bízunk a szebb jövőben. Hátha történne valami csoda, ha nem is nagy, de valami kisebb. Hátha. Az a baj, hogy még csak jósolni sem nagyon lehet előre. -
#23635 A modern vetőgépek itt már semmit sem érnek.
A baj ott lesz,hogy nem kell már a magyar áru az EU-ban... -
Scamp #23634 Felénk most esik. Lassan már sokat is. Csak az a baj, hogy ezt májusban nem biztos hogy megismétli. Elég kiszámíthatatlan lett.
Most fejezték be felénk a vetést. Még van akinek most ment le az árpa. A Lajta meg az IH még csak csak tudta vetni, de az új kompakt vetőgépek feladták a harcot. -
#23633 A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Megtekintett lap (+/-)
Ez az utolsó megtekintett változat (összes); elfogadva: 2009. november 24.
Pontosság megtekintett
Ugrás: navigáció, keresés
A klímaváltozás a Föld klímájának, éghajlatának tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten.
A változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átlagos csapadékra vagy a széljárásra. Az éghajlatváltozás jelentheti az éghajlat változékonyságának módosulását is. Egy adott klímaváltozás végbemehet akár néhány évtized alatt is. Klímaváltozás történhet a Földön végbemenő természetes folyamatok (pl. a földrészek tektonikus mozgása) következményeként, a bolygót érő külső hatások (pl. változások a Nap sugárzásának erősségében) eredményeképpen, vagy akár emberi tevékenység folytán (pl. az üvegházgázok termelése ilyen emberi tevékenység)
Kiszáradó Magyarország? PDF Nyomtatás E-mail
2009. november 16. hétfő, 22:37
Létkérdéssé vált Magyarországon a klímaváltozás miatti fenyegető szárazságra való felkészülés, ám erre a döntéshozók fittyet hánynak – kongatták meg a vészharangot a téma kutatói.
A szárazodás miatt megsüllyedő utak, leszakadó vasúti töltések vagy megrepedő gátak legalább olyan súllyal kerültek szóba Kecskeméten a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Aszály és szárazodás Magyarországon című konferencián, mint a turizmus vagy az elsivatagosodástól már eddig is fenyegetett mezőgazdaság megmentése.
A több mint 200 agrárszakember, hidrológus, vízmérnök és ökológus egyöntetű véleményét tükrözi a tanácskozás e héten nyilvánosságra hozott összegzése, amellyel a tudomány képviselői immár nem először próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy bár a közvéleményben egyre jobban tudatosulnak az éghajlatváltozás (újabb kifejezéssel: a klímamódosulás) veszélyei, a döntéshozók máig szinte semmit nem tettek ellene.
„A felmelegedéssel együtt megváltozik az egyébként alig módosuló mennyiségű csapadék éves eloszlása is, nyáron csökkenésre, télen pedig növekedésre lehet számítani” – mondta a HVG-nek Varga György, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Intézet (Vituki) szakági igazgatója. A folyók és tavak szakértője szerint a klímamódosulás egyértelműen vízhiányt okoz. Magyarországról – mivel alvízi, magyarán a folyók átfolyási területén fekvő ország – mindig is több víz távozott a felszínen, mint amennyi beérkezett. A legfrissebb, 2006-os adatok szerint évente 136 köbkilométer hagyja el Magyarország területét, miközben csak 128 köbkilométer érkezik be (lásd térképünket). Arányait tekintve mindig is több víz távozott az országból, mint amennyi érkezett – igaz, a kutatók szerint a 19. századi folyószabályozások előtt alig valamivel haladta meg a távozó a beérkező vízmennyiséget. A gond az, hogy az egyenetlen eloszlásban és többnyire intenzíven lehulló csapadék már nem mindig pótolja az alvíziségből fakadó hiányt. A konszenzusos klímaforgatókönyvek szerint a Kárpát-medence a következő évtizedekben fokozatosan a mediterrán éghajlati övbe kerül. „Az ősz és a tavasz alig pár hétre korlátozódik, a tél és a nyár időtartama pedig kitolódik, ahogy ez az elmúlt években már tapasztalható volt” – mondja Láng István akadémikus, a konferencia szervezője.
A közérzetet amúgy javító, októberig tartó nyarak és az enyhe telek a vízháztartásnak egyáltalán nem kedveznek. „Az áztató tavaszi-őszi esők és a tartós téli hótakaró hiányában a talaj nem telítődik vízzel, és a felszín alatti, a csapadékból amúgy is csak 10 százalékot befogadó készletek sem gyarapodnak” – magyarázza Szalai József, a Vituki tudományos főmunkatársa. A rétegvizek mennyisége tehát csökken, vagyis csak mélyebbről, drágábban lehet ivó- vagy öntözővízhez jutni. A hazai termálvízhez hasonlóan egyébként ezekről a felszín alatti készletekről sincsenek minden szakmai igényt kielégítő pontos adatok, de annyi például tudható, hogy a Duna–Tisza közén például átlagosan 3–5 méterrel lett alacsonyabb a talajvíz szintje, és 2003-ban a Homokhátság egy része hivatalosan is félsivatagi besorolást kapott az ENSZ mezőgazdasági tagozatától.
A talaj általános kiszáradása – hangsúlyozták a konferencián – az épített környezetre is hatással van. Nedvesség híján a töltések és az alapok statikai tulajdonságai megváltoznak: az utak megsüllyedhetnek, beszakadhatnak, és házak, hidak, távvezetékek mehetnek tönkre. A felmelegedéssel ugyanakkor a párolgás mértéke is nő, így a vízháztartási ciklus felgyorsul, és a csapadék egyre szélsőségesebben, viharok, felhőszakadások formájában jelentkezik. Ezzel az a baj, hogy az intenzív csapadék nem szivárog be a talajba: vagy egyenesen a patakokba, folyókba kerül, vagy kárt okozó belvízként áll a termőterületeken, illetve pincéket, csatornarendszereket önt el. „Az 1999–2000-es esztendők a legjobb példái annak, hogy mire számíthatunk. Ősszel a belvízzel és a szinte az összes folyót érintő tartós árhullámmal kellett megküzdeni, majd a tél végétől a nyár végéig aszály volt” – mondja Varga.
A vízháztartási deficit csak a víz visszatartásával orvosolható. A döntéshozókat az 1980-as évek óta újra és újra figyelmeztető Láng akadémikus szerint nem kell feltétlenül ördöngösségre gondolni. Már a talajjavítással is elejét lehet venni a nagyobb bajnak. A kötött rögökből álló, „víztaszító” földeket mélyszántással lazíthatnák fel, az esőt beszippantó, de meg nem tartó homokos területeket pedig humusz hozzáadásával tehetnék „szivacsosabbá”. Az esővíztároló hordók és ciszternák évszázadokig a háztáji öntözés forrásai voltak. A rétgazdálkodásban szintén nagy hagyományai vannak, hogy csapadékos időben egy-egy magasabban fekvő területen rekesztették meg a vizet, átáztatták a talajt, majd az elzárások átvágásával a szomszédos, aztán a következő területet árasztották el, egész évre biztosítva a vízutánpótlást.
Ezekkel, valamint sok kisebb víztározó tó építésével és a száraz területek öntözésével már elejét lehetne venni a nagyobb katasztrófáknak. Csakúgy, mint a folyók mentén kialakítandó, az árhullámcsúcsokat csökkentő, utóbb akár vízpótlási célokat is szolgáló vésztározókkal, amelyek ugyan szerepelnek a különféle tervekben, de a megvalósításuk elakadt. Az ezredforduló körüli tiszai árvizek után, 2003-ban elfogadott Vásárhelyi-terv például 2007-ig hat ilyen vésztározó építését irányozta elő. Ebből azonban máig csak két kisebb, a cigándi és a tiszaroffi épült meg, és idén fogtak hozzá a tiszasülyinek. Holott a hazai szakemberek egyöntetű véleménye szerint mindez nem tűrhet halasztást, mivel a „közeljövő szárazodása alapjaiban rendítheti meg az ország létbiztonságát”. (Vajna Tamás, HVG, http://hvg.hu/hvgfriss/2009.46/200946_KISZARADo_MAGYARoRSZAG_Kuttalan_utakon.aspx) -
#23632 Kitartás,bár nem nagyon lehet bízni manapság már az időjárásban :(
A klímaváltozás sajnos elért minket is... -
Scamp #23631 Üdv újra Shad!
Megértjük a dolgot szerintem. Sehol sem rózsás a helyzet.
Akkor felétek most nem olyan állapotok vannak, mint erre. Itt már attól félnek, hogy lefagy a repce. Van ahol féllábszárig érő. Neked sem sikerült kiiktatni a kalászost ezek szerint.
Mi még bízunk mindenben, hátha mégis javulna a helyzet. Mást nem nagyon tehetünk. -
#23630 Srácok bocs a sok kihagyásért de mostanság eléggé el vagyok foglalva más melóval.
Sajnos a mezőgazdaság eléggé gyalázatos állapotba került szóval más utakat is kell járnom.
Megmaradt 120 hektár föld azzal kinlódom,abból 70 hektár repcét ki kellett tárcsázni és búza került a helyére mivel 90 napig semmi csapadék nem volt felénk. -
Scamp #23629 Még kicsit a jövő zenéje. :) Sok mindentől függ. Elsősorban a pénzösszegtől is amibe majd kerül :D -
JD4650 #23628 190 ló után 6 fej? az baráti lenne, nem élne sokáig az új motor:D
Scamp 6,2-es IH nem lenne jó? Csak 1 fokozattal kell lejjebb kapcsolni a 4650ben a 4,2höz képest és jóval gyorsabban halad a munka. A munkája sem rossz 7-9km/h-ás sebességnél sem
ja és fasza a Johnytok:D -
Scamp #23627 Nem lesz kicsit :) IH tárcsából elég a 4,2 mert akkor legalább lesz sebesség is. Elvinné a 7.2-est is de az meg már fingatja rendesen, még van mikor a Rábát is. 5.6-oson gondolkoztunk, majd meglátjuk.
ÁÁÁhhhh 5-6 már kicsit sok. 4 fejes bőven elég erre fele. 45-s fogással és akkor 9-10 Km/h elérhető. Elég kötött a talaj. -
El Ray #23626 Nem lesz az a 4,4-es tárcsa kicsi ez a batár nagy dög után? egy 5,6m-es tárcsával jobban ki lenne elégítve a teljesítménye szerintem, de ez a ti döntésetek...
Mekkora ekéket használnak, arra felétek ekkora traktoroknál 5-6 fejeseket?
sima és váltvaforgatósat is beleértve fajtától függően -
Scamp #23625 De gondoltunk, viszont most az olcsó vásárok ideje van. Inkább most 150-ért vettünk egy sima IH-t. A 4 fejes Rábewerk váltvaforgatós még bejönne, de majd máskor. Most még a tárcsa kell... Különben hoszabbak a földjeink mint amilyen szélesek :) -
El Ray #23624 Ezzel aztán gyorsan fogtok haladni, váltvaforgatós ekében nem gondolkoztatok, hogy csökkentséket a fölösleges táblavégi fordulókat? -
Scamp #23623 Ahogy tegnap ígértem, kicsit homályos, mert nem tudtam úgy állni hogy ne legyen az :)
-
#23622 a végére még az eső is esni kezdett :S:S:S de muszáj volt már -
JD4650 #23621 beragadt a kerék:D -
#23620 video
szántás video a youtube levette róla a zenét valamiért de majd csinálok velel valamit -
Scamp #23619 Én is itthon vagyok a meg a gép is, holnap dobok képeket :)