337
  • BlackRose
    #137
    Nagyanyámnál a konyhában van egy 1929-ben gyártott GE izzó (akkor lett az áram bevezetve a házba és azóta nem lett cserélve az izzó), úgyhogy ami a továbbtartást illeti... hát gondolom, hogy gyártásminőség kérdése, nem pedig az Edison módszer hátránya. Szóval nem értem, szerintem a hagyományos izzók ideje tiltások nélkül is megvan számlálva, mert idővel ahogy az energiatakarékos lámpák terjednek el, úgy csökken az áruk mert tömegtermelés lesz. Szerintem ez nem más mint mégegy nanny state baromság (állami intervenció), ami lehet, hogy egy kicsit csökkenteni fogja az energiafogyasztást, de mivel jelenleg a lámpák sokkal drágábbak, disztorziót eredményez a meglévő erőforrások optimális kihasználásában - vagyis olyan dolgokra költetik velünk a pénzt amire még nem vagyunk elég "gazdagok". És ez oda vezet, hogy a valóságban több kárt okozunk a természetnek (mert más fontosabb helyre kevesebb pénz kerül), mint amennyit ezzel a propaganda politikával valóságban javítani tudnánk. A hagyományos izzónak vége lesz ez nem kétséges és ide nem szükséges semmi féle állami beavatkozás.
  • Dj Faustus #136
    "Manapság a közvilágításban a higany-gőz lámpákat cserélgetik ki a naphoz közelebbi fényű (pirosabb) nátrium-gőz lámpákra. Azoknál külön van a gyújtó elektronika és az izzó. Tehát gazdaságosabb."
    Nagynyomású nátriumgőz lámpára, aminek nem annyira monokromatikus ("sárgás") a fénye, mint a kisnyomású társaiknak.

    "Higanylámpákat szinte kizárólag csak a régebben létesített közvilágítások esetén használnak, mára már ez a lámpafajta elavultnak tekinthet. Korszer utódjaik a fémhalogénlámpák, ahol a higanyhoz különböző ritka földfémek halogénvegyületeit adalékolják. Ezek hatására a lámpa fényhasznosítása és színvisszaadása is javul. Épületvilágítási célokra főleg az újabban kifejlesztett, 20 - 150
    W közötti teljesítmény változataik alkalmasak, amelyekkel különféle dekoratív, kiemel világítási feladatok oldhatók meg.

    A jelenleg legjobb fényhasznosítású lámpák a nátriumlámpák. Míg kisnyomású típusaik a kibocsátott fény monokromatikus, tehát színek nélküli volta miatt épületek világításánál szóba sem jöhetnek,
    a nagynyomású változataik a közvilágításon kívül épületek homlokzati díszvilágítására is használhatók. A viszonylag rossz színvisszaadású, sárgás fény nátriumlámpák mellett ma már léteznek javított színvisszaadású változatok is, amelyeket belső terekben is lehet alkalmazni. Felhasználási területük megegyezik a fémhalogénlámpákéval. A közönséges nátriumlámpák sárgás fénye azonban kertek, parkok világítása esetén kerülendő, mert a növényzet zöld színét fakóvá teszi. Ilyen feladatokra inkább fémhalogénlámpát célszer választani."

    Forrás: Arató András - Világítástechnika (2.1, javított és bővített kiadás)

    "Higanygőz lámpákat cseréltünk nagynyomású nátriumgőz lámpákra. Az új lámpatestek energiatakarékosak, sokkalta kevésbé károsak a környezetre, és nagyobb fényt biztosítanak, mint az eddigiek. A támogatásnak köszönhetően megvalósíthattuk, hogy 2004-re a higanylámpák Budapestről eltűntek."
    Forrás: Lendület Portál - Nem csupán szerencse, de rengeteg energia és kitartás is szükséges
  • szivar
    #135
    Szerintem én is, de ezek szerint most már mindegy :D.
  • szivar
    #134
    Inkább csak vissza... Javaslom a töbpólusú generátorok működési elvének az áttekintését, illetve gyakorlatban az elhasználódásuk időtartamának meghesszelését. Ez utóbbihoz hozzátartozik egy adott generátor felújítása, újratekercselése,stb. Akkor ez mennyi plusszkiadást is jelent, ha hipotetikusan szükséges vmit is változtatni a konstrukción?

    Összefüggésekről meg asszem ne is beszéljünk, mert aki nem érti az mindenre ezt szokta mondani. Én is :). Generátor, feszültség, áramfelvétel, transzformátorok, stb. És ez utóbbiak szinte teljesen függetlenek a fázisok számától, a generátor tekercseinek belsőellenállásától,stb.

    És igen láttam. Van itthon kettő is, Paksról loptuk őket a testvírekkel, először a méhen akartuk leadni, de megtetszett, így megtartottam őket...

    Tehát leülhet tanár úr, igya meg nyugodtan a sörét, és irány a továbbképzés...

    Egy diákja...
  • Piel
    #133
    Ha megnézel egy televízió technikával foglalkozó szakkönyvet, akkor megtudhatod, hogy az emberi szem a piros színt érzékeli a legjobban.
  • Piel
    #132
    Hát erről beszéltem!
  • Piel
    #131
    Igen. Láttam már generátort! Ez az egyik szakmám. Maximum a gerjesztését kell visszavenni a forgórésznek, mert ha jobban forog nem kell annyi benya. Az állórész légrései és indukciója határozza meg a teljesítményt.
  • babajaga
    #130
    Tudod a nátriumlámpák azok voltak amelyek olyan sárga fénnyel világítottak ahol minden sárgának látszott. Igaz a fényhasznosítása jó volt de a színe borzalmas.
  • babajaga
    #129
    Össze vissza beszélsz, elektromosságtanból elégtelen. Fogalmad nincs az összefüggésekről.
  • szivar
    #128
    Semmi baj nincs vele, ha ott használják ahol kell és nem mindenhol. Mint pl. a hagyományos izzókat. Én nem próbáltam meg erősítőt csinálni...
  • babajaga
    #127
    "Csak a generátor fordulatszámát kell megváltoztatani a 60 Hz-hez."

    Megint egy meggondolatlan és hozzánemértő kijelentés! Mi a fenét gondolsz biciklidinamóval termelik az áramot? Tudod egyáltalán hányas fordulatszámmal mennek a generátorok? Van fogalmad egyáltalán miyen súlyú egy nagyteljesítményű generátor forgórésze? Ezek a generátorok az üzemi fordulatszámra lettek tervezve, és arra az áramra, hogy a fenébe gondolod hogy csak megpörgetjük jobban aztán minden rendben? Láttál egyáltalán közelről egy generátort? mert akkor nem írnál ilyen képtelenséget. Én láttam. Azt gondolod a feszültség nem emelkedik meg?
  • Piel
    #126
    Nem értem mi a bajotok a kapcsoló üzemű táppal, amikor könnyebb a zajszűrése mint a sima 50 Hz-es trafónak (kisebb puffer elég). Próbáltatok már egyáltalán erősítőt összeállítani? Mert én többet is összeraktam köztük egy Quad 405-öst is ami az iskola első osztálya. Sokat megtudhatunk általa, de itt a hagyományos izzók forgalomból kivonásáról van szó! Az is Ausztráliában.
  • dez
    #125
    Kicsit más egy tranyó zaja (szerintem nem ez a lényeges, egy bizonyos szint alatt), mint a táp ennél nagyságrendekkel nagyobb zaja. És harmadszor írom le, hogy nem csak a zajról van szó.
  • szivar
    #124
    Gazdaságosabb vagy energiatakarékosabb? :D
  • szivar
    #123
    Halgattál már Alexander-erősítőt (vagy bármiféle valódi HighEnd cuccot) működés közben? OTT már halható a tápegység 'hangja'. A dinamikatartomány beszűkül, a hang elmosódottab lesz és sokkal zajosabb ha kapcs. üzemű tápot került felhasználásra. Normális analóg táppal egész más a hangélmény.

    Viszont a kommersz hifiknél olyan kvára mindegy. Pláne ahol pwm-es a végfok, vagy digitális jelfeldolgozás van beledolgozva a cuccba.
  • Piel
    #122
    "Tehát bekaphatják. Amúgy meg miért nem a közvilágítást cserélik le jobb energiafelhasználású változatra? Gyanítom kicsit több energia megy pocsékba, mint az otthoni világítás esetén."

    Manapság a közvilágításban a higany-gőz lámpákat cserélgetik ki a naphoz közelebbi fényű (pirosabb) nátrium-gőz lámpákra. Azoknál külön van a gyújtó elektronika és az izzó. Tehát gazdaságosabb.


  • szivar
    #121
    Fáradjanak csak, ha nyolc hozzászólás tartalmának a megértése egyben nem megy :).
  • szivar
    #120
    Szép gondolatok, de nem kerülne irdatlan összegekbe átállni más frekvenciára - csak a fogyasztóknak. Mivel az EU, USA, ruszkiland és tájéka, illetve minden fejletteb &|| fejlődő ország háromfázisú generátorokat&hálózatot használ (köszönhetően Tesla bátyánknak is), legfeljebb csak abban van különbség, hogy hány hertzes és voltos feszültség csapja meg a figyelmetlen júzet a konnektornál. A technológia, kivitelezés szinte ugyanaz, jóformán csak a frekvencia más. Ezért nem kellene semmit sem újratekercselni,stb.

    Továbbá ha figyelembe vesszük a monopol cégek terjeszkedését, az energiahálózatok összekapcsolását, globalizációt meg ilyen baromságokat, akkor nem tartom lehetetlennek (dehogynem, de ez másik történet) hogy 15 év múlva úgy szól majd az sgn a hír hogy "Mexikói üzemzavar miatt egésznapos áramszünet volt egész Eurázsia területén."
  • Piel
    #119
    Az nem zavar, hogy az összes félvezetőnek a zaja jobban sérti a fülünket, mint a csöves technológia 10-szer annyi zajjal?
  • Piel
    #118
    Szivacsos rézvezetéket még nem láttam. Olyat már igen, hogy a műtrágya elbontotta a trágyaszórón és átalakult rézoxiddá. Nem akart vezetni. A kisülési csövet nem képzeltem el elektróda nélkül, tudom hogy van. Amire gondoltam a gerjesztett fehér por esetében az a foszforpontok a televízió képernyőjén lévő pontok. 10-20 évet bírnak a képcsövek, miközben az elektronágyúik bombázzák a foszforpontokat, amik fényt bocsájtanak ki, hogy képet lássál. A képcsövek esetében is a képcső fűtése ami elfárad, és nem a gerjesztett foszforpontok!
  • dez
    #117
    Teleszórja az egész spektrumot. És nem is csak amplitudó-beli zajt okoz, az időzítéséket is zavarja. De mint írtam, nem csak ez a baj vele.
  • szivar
    #116
    Igaza lehetett annak aki ezt mondta. Jelenleg még nem lenne gazdaságos(?). Van akinek pl. a vegyestüzelésű kazánjában sem gazdaságos elégetni a kertben keletkező gallyakat,stb. Inkább fizet pár ezer pénzt egy fuvarosnak. De ez sokáig nem lesz fenttartható.

    Az is megeshet, hogy a centralizált termelés (legyen az áram, vagy kaja, vagy mittomén) gazdaságosabb, mint a decentralizált. Viszont ezzel a szállítás során veszteségek keletkeznek. A nagyobb kapacitást (legyen az erőmű, pékség, stb) nehezebb 'skálázni', üzemzavar esetén több minden ronthatja a hatékonyságot, esetleg teljesen meg is szüntetheti a termelést - a fogyasztók kárára. Nem ragoznám túl a dolgokat, de decentralizálva a dolgokat (de bizonyos szinten együtműködve), az erőforrások felhasználásának a hatékonysága ugrásszerűen megnőne, a termeléskiesés nem bénítaná meg fél országot, csak a tizedét. Ez a hagyományos foszilis anyagokon alapuló erőműveknél relative könnyedén kivitelezhető lenne. Így máris megérné a közvilágításon spórolni. A fissziós- és a (jövőbeli)fúziós-erőműveket persze nem érné meg (vagy lehetetlen lenne) ilyen kicsiben kivitelezni.

    Végül is igazad lehet, mert befolyásolni nem tudom ezeket a dologkat, így meg szinte értelmetlen lenne vitatkozni rajta. Túl kicsi hal vagyok még ehhez...
  • Piel
    #115
    Csak a generátor fordulatszámát kell megváltoztatani a 60 Hz-hez.
  • Piel
    #114
    Mintha én írtam volna. Csak nem akartam senkit fárasztani az olvasással.
  • Piel
    #113
    Szerintem ez marhaság! A kapcsoló üzemű táp mivel lenne zajosabb a hálózati 50 Hz-esnél? Sokkal magasabb frekin üzemel.
  • szivar
    #112
    Nem mindenhol elvárás az alacsony zaj, stb. Ha kisebb, csillogósabb-villogósabb, többet tud, akkor az átlagvásárlót nem érdekli a a hangminőség. Ma a házimozirendszerek korában egyre inkább tért hódít a kapcsolóüzemű táp. Egy pwm erősítőnél szinte észrevehetetlen minőségromlást okoz ha nem 'analóg' tápot használ a gyártó, viszont a költségek lefaragásánál le van ...

    A ledekkel kapcsolatban a megfizethető kategóriát említettem... Ezekre még kell várni pár évet.
  • babajaga
    #111
    Na most az nem úgy megy ám hogy fogjuk és átállítjuk 60 Hz-re mert a generátorok tekercs szegmens elosztását is meg kell ahhoz változtatni, magyarán le kell őket is cserélni.És az nagyon sokba kerül.Az amerikaiaknál azért 63 Hz mert ilyen generátorokat találtak ki és építettek. Egy ország azonban ezt egyedül nem tudja bevezetni az összekötött hálózatok miatt csak az összes, amelyik össze van kötve.
  • alma2
    #110
    "Tehát bekaphatják. Amúgy meg miért nem a közvilágítást cserélik le jobb energiafelhasználású változatra? Gyanítom kicsit több energia megy pocsékba, mint az otthoni világítás esetén."

    reges regen erre azt mondtak a suliban, az eromu megy, leallitani nem fogjak, nem is lenne gazdasagos, az energiat nem lehet hatekonyan tarolni, igy elvilagitjuk a felesleget :)
    persze gondolom ez ejfelkor igaz, amikor az uzemek allnak, telen nem lennek biztos benne, hogy delutan fel otkor is megallja a helyet a mondas. de ezekhez tul kis falatok vagyunk ebben a temaban, hogy atlassuk.
  • dez
    #109
    Ma már van olyan is, hogy 1db 5mm-es LED 50 lumen! Ára ~85Ft!
  • dez
    #108
    Na, szerintem a fotózáshoz és más hasonlóhoz használt cuccokra nem vonatkozik a tiltás, mert ezek hatékonysága hasonló a fénycsövekéhez, csak a legegyszerűbb izzólámpákra.
  • dez
    #107
    Mondom, hogy ami a Conradban van, az egy nagy szar, jó drágán. Én a CREE LED-jeiről és hasonlókról írtam.
  • Godefroy
    #106
    katasztrofák azok a ledek.
    legalábbis világítási célokra.
    Conrádnál ami tlehet kapni 5600 ft-ért egy 15 wattos izzo fényének felel meg (kb 100-150 lumen) tehát igen gyér.

    Nem alkalmas ez még világításra, legfeljebb hangulatra.
  • dez
    #105
    Ja igen, a ledek. Na szóval szépen fejlődnek. Nézd meg azt a CREE-t! (Meg van még 1-2 hasonló.) Van ott összehasonlító táblázat is. A szokásos LED-ekkel ellentétben 90 fokban sugározza a fényt. Pl. 10 ilyen egymás mellett már elég jó fényt csinál. Elég sokáig bírja (hacsak nem gyári hibás az adott példány). Csak horribilis az ára.
  • dez
    #104
    A jobb hifikben ma is hagyományos trafó van, a kapcsüzemű túl zajos, kis teljesítményű, és nagy áramingadozásokkor instabil.
  • babajaga
    #103
    "Ezt értem is, csak ugye nincs mindenhol 3 fázisos ipari áram"

    mindenhol 3 fázisos hálózat van, mert a generátorok ilyet állítanak elő. Aki bekötteti minden fázist az tud 3 fázisú motort üzemeltetni és eloszthatja a lakásban a fázisokat.Legtöbben csak 1-1 fázist kapnak elosztva a fázisokon az egyes felhasználókat.Az utcai vezetékeken és kábeleken 3 fázis és nulla megy.
  • Godefroy
    #102
    az meg csak most jutott eszembe, hogy a fotosok mennyire örülni fognak ausztráliában ha nm lehet hagyományos világítást beszerezni :)
  • Commandante
    #101
    Pontosan erröl van szó. Nem az égökkel kellene büvészkedni, hanem a szén és gáztüzelésü erömüvekröl átállni atomra. Amúgy meg Ausztrália világelsö az egy före jutó CO2-emisszió tekintetében, az égöcsere nekik annyit ér, mint halottnak a csók.
  • szivar
    #100
    Hmm. A ledekről meg csak annyit, hogy jelenleg a hatásfok-élettartam-fogyasztás 'háromszög' kisebb mint a normálisan kivitelezett fénycsöves világításé. Legalábbis a megfizethető kategóriát szemelőtt tartva...
  • szivar
    #99
    Megy az átállás... 220->230 végül lesz a 240. A hálózati frekvenciát is szeretnék a jövőben átállítani 60Hz-re (nem tudom miért). Például az amcsiknál már egy ideje ennyi... Ezért ha jobban megnézed az újabb termékeket, már 220-240V a megkívánt feszültségük, 50-60hz-en. Mondjuk ez kvára mindegy, mert a tvk, hifik, stb. már nem hagyományos trafókat tartalmaznak, hanem kapcs üzemű tápokat. Viszont a 'hagyományos' cuccokat költséghatékonysági szempontok figyelembevételével már 60Hz-es üzemmódra gyártják. Ezért aki ebben hibát keres, az ugorjon ki bunkóciába, vagy 5-10 év múlva olvassa el ezen hozzászólást...
  • dez
    #98
    Hmm, lemaradtam valamiről? Mióta 60Hz-es a hálózai?
    Pl. a #74-ben linkelt LED-ek hatásfoka már elég jó, csak hát az áruk...