337
-
pipaxy #297 De azért találtam egy bekezdést a cikkben:
Na igen, olvastam én is. Az értelmezésemben az áramlökés igénybe veszi az izzószálat, amit csak egy jó állapotban lévő szál tud elviselni. Ha az már a hosszú használat végett néhol elvékonyodott, akkor ez adja meg neki a végső döfést, de nem ez az igazi ok amiért az égő elhasználódik.
Amit most leírtam az jól megfér azzal sorral amit a pdf-ből idéztem: A bekapcsolási gyakoriság az élettartamot nem befolyásolja.
Ami mellett Te érvelsz, az is?
#288-ban azt írtam hogy „Persze érvelhetsz úgy”…, látom megtetted.:)
Amit leírtál, abban hiba nincsen. Ha viszont ennyire hiszel benne, adj valami támpontot, szerinted 1 bekapcsolás hány óra normál használat általi állapotromlással egyenértékű?
-
szivar #296 Képzeld nem. Ugyanis a váltóáramra nem nagyon szoktak elektrolitkondenzátort azaz 'elkót' használni, mert némi idő múltával kondenzátor helyett rövidzárként viselkedne(egy darabig, amíg szét nem pukkan). Amire te gondolsz, az a papír (illetve egyébb) szigetelésű polarizálatlan kondenzátor.
A váltakozó áramkör az hogy működik? Menet közben váltakozik az áramkör, vagy feszültség nélküli állapotban? :P -
babajaga #295 Amit te nem láttál az nincs is?
-
pipaxy #294 Működnie kell annak a linknek szivar is olvasni tudta, bemásoltad rendesen?
Amugy pedig magyar nyelvű a pdf. -
babajaga #293 Te nem láttál váltakozó áramkörben elkót? Pld az egyfázisú motorokat indítják vele, különben kurblizni kellene. 
Fáziseltolást hoz létre.Sok helyen használják.
-
szivar #292 "...gy a kisebb ellenállású..."
Nagyobb ellenállású akart lenni és egyel lejjebb is.
"R1,R2,R3 = ~347W"
Darabonként ennyi és nem összesen. -
szivar #291 Köszönöm a linket és elnézésedet kérem ha netán bántó illetve lekezelő hangnemben írtam volna.
De azért találtam egy bekezdést a cikkben:
"Az izzólámpák esetében az élettartam "drasztikusan" a szál elszakadásával ér véget. A
szálszakadásnak több oka lehet. Az esetleges technológiai hibáktól kezdve az egyenlőtlen
volfrámpárolgáson keresztül a bekapcsoláskor jelentkező néhány ms-ig tartó áramlökésig.
(A szál hideg ellenállása még kicsi!)"
Nos akkor jöhet az okfejtés. Ha egy átlagos 100W teljesítményű hagyományos égőt veszek figyelembe, és nem bonyolítom túl a dolgokat - egyenárammal üzemeltetem az égőt (egyszerűbbnek tűnik a számítás, más kérdés hogy nem biztos hogy sokáig működne az izzó, de a szinuszhullám egy pontjának megközelítésére megfelel)... 230V feszültséggel számolva a névleges teljesítményből akkor ~0,43 ampert kapok eredményül.
Hidegen az izzó ellenállása ~40 ohm. Ha erre a 40 ohmos ellenállással rendelkező szálra rákapcsolom a 230V-os feszültséget, akkor úgy tűnik hogy 5,75A áramerősséget kapunk végeredményül, ami az 'üzemi' áramerősségnek több mint a tízszerese.
Tehát egy százas égő üzem közben(meleg izzószállal) ~100W energiát vesz fel és alakít hővé, addig hideg izzószállal ez az érték ~1300W is lehet, tehát pár tizedmásodpercig több mint egy kilowattos teljesítmény fordítódik az izzószál fűtésére. Ha egy (vagy több) helyen elvékonyodik a szál, akkor kezdetben jóformán csak ezen a helyen 'dolgozik' a delej. Végül is ez egy 'ördögi' kör lesz, mert itt vékonyodik legjobban a szál, tehát ezen a szakaszon növekszik legjobban az ellenállása, itt fog legjobban és leghamarabb felmelegedni a szál.
Végül is, a sok duma helyett inkább a példa kedvéért szakaszokra bontom az izzószálat és ezen szakaszokat ellenállásokkal helyettesítem. Akkor fogjuk rá hogy 4 szakaszból áll az izzószál(valójában rengetegből, de ez mellékes...). A (számomra) könyebb számolgatás végett mindegyik szakasz hidegen 9 ohmmal rendelkezik, kivéve egyet, aminek az ellenállását 10ohmnak kiáltjuk ki(R1,R2,R3 = 9ohm,R4 10ohm). Ekkor ha 230V egyenfeszültséget kapcsolunk a sorba kötött ellenállásokra, akkor a következő értékeket kapjuk:
Elfűtött teljesítmény összesen ~1,43kW
R1,R2,R3 = ~347W
R4 = ~386W
Látható hogy a kisebb ellenállású szakaszon majd 40W-al több energia megy a fűtésre.
Ha a felfűtött izzószálat nézzük (egyszerűsítés miatt csak 10-el szorzom az ellenállások értékét):
Elfűtött teljesítmény összesen ~143W
R1,R2,R3 = ~34W
R4 = ~38W
Ezen esetben a kisebb ellenállású szakasz csak 4W-al melegít jobban mint a többi szakasz. Összegezve nem teljesen mindegy hogy 40W párologtatja az izzószál anyagát, vagy pedig 4W, ráadásul a példánkban szereplő ellenállások valójában nem egyszerre melegednek fel, hanem a 10 ohmos előbb mint a 9 ohmos, mivel több energiát fűt el. Mivel előbb fűt fel, előbb lesz nagyobb az ellenállása mint az R1..3 ellenállásoknak. Ekkor előfordulhat az is, hogy duppla akkora teljesítményt fűt el, mint a hasonszőrű szakaszok.
Ha bekapcsoláskor csökkentjük a feszültséget, akkor kisebb áramerősség folyik majd át a teljes ellenállássoron, az elfűtött energia kisebb mértékben tér el az egyes szakaszok között, ezeknek az ellenállása és hőmérséklete relative egyszerre fog emelkedni, és nem lesz köztük égbekiáltó különbség, mint a fentebb vázolt esetben.
Remélem hogy érthetően és hibátlanul vázoltam fel a dolgokat. Amennyiben nem így lenne, akkor majd valaki kijavítja a hiányosságokat. Vagy nem. -
Piel #290 Rosszul illesztetted be a linket, így nehezen fogom megtalálni. Különben sem tudok angolul, mert csak magyar iskolába jártam. Igazán lefordíthatnád. Megírhatnád azt is, hogy melyik világító alkalmatosságnak nem befolyásolja az élettartamát a ki-bekapcsolás? -
szivar #289 Jól van, legalább én is baromságot írtam :
"Három fázisú hálózat esetében a két fázis közti feszültségkülönbség ugyanakkora minden időpillanatban" -
pipaxy #288 Köszönöm hosszú válaszod, valamint egyéb értékes tanácsaidat, csak éppen semmi olyat nem mondtál amit eddig ne tudtam volna. Azt nem értem miért kell a másikat teljesen amatőrnek nézni/kezelni. Hosszasan kifejtetted miért lép fel áramlökés bekapcsoláskor, ezzel ellenkezőt sosem mondtam, ám te/ti valahogy triviális összefüggést láttok az áramlökés és az égő élettartalma között. És itt a bibi, erre kérdeztem rá, mi szerintetek ennek a fizikai oka?
Azonban ha nem a nullátmenetnél kapcsoljuk rá a feszültséget, akkor az üzemi áramerősség sokszorosa folyhat át az izzón, és ahol az izzószálnak kisebb az ellenállása(szennyezett anyag, vastagabbra sikerült egy kicsit az a rész a gyártás folyamán,stb), ott nagyhirtelen elpárolog az izzószál anyaga.
Az a baj, hogy amíg hideg az izzószál -így túláramot enged magán átfolyatni- az izzószál HIDEG, nem akar párologni. Mikor meg már meleg és párologna, akkor a túláram marad el.
Persze érvelhetsz úgy, hogy olyan helyen ahol a szál hibás, ott nagyobb az ellánállás, így ott jobban melegszik, ami igaz is csak éppen összehasonlítva a forró pont ellánállását a teljes méteres hosszúságú száléval, akkor belátható hogy ez csak arra elég hogy picit melegebb az a rész mint egyébként, így HOSSZÚ idő alatt tovább párolog.
Ha pedig még mindig egy „nem gondolkodó” szájmenésének tűnnek az általam leírtak, akkor tessék ezt megcáfolni:
A bekapcsolási gyakoriság az élettartamot nem befolyásolja.
Innen: http://www.efficientlighting.net/formerdoc/pubdoc/ELI210.pdf
-
dez #287 Ja, dehogyis! +/- 325 V. -
dez #286 És ha már a nullához viszonyítunk, akkor +/- 162,5V. :) -
Piel #285 325 V lesz az. Elkót betenni váltóáramú körbe? Ugye nem mondod komolyan? -
szivar #284 Fenéket stimmel. Három fázisú hálózat esetében a két fázis közti feszültségkülönbség ugyanakkora minden időpillanatban, megközelítőleg 400V, egy fázis esetén a nullához viszonyított feszültségkülönbség időben változó, 0-230V-ig (sacc/kb érték) tetszőleges feszültséget felvehet. -
szivar #283 Hááááát. Ha valaki váltakozó feszültségre elkót használ, az megérdemli :). A többi az stimmel:)
Apropó, fénycső (8w foglalattal, elektronikus fénycsőelőtéttel, meg amúgy is caklipakli) kétezeregypárszáz pénz. A budiban és a spájzban csodálatos szépségével fog kitűnni... A nagyobb teljesítményű változatok nem kerülnek sokkal többe. -
babajaga #282 "hálózati feszültség maximumában (230*gyök2"
A hálózati feszültségnek nincs maximuma mert a feszültség mindíg a színusz egy pontján lehet csak. A két tetőpont távolsága 314 V az a csúcsfeszültség. Ez egy kondenzátornál érdekes csak mert az feltöltődik mindkét csúcsra, ezért 220 V-os hálózathoz min. 350 V-os elkót teszek be pld. -
dez #281 Röviden: a 0V-hoz képest a 230*gyök2 szerintem nem 40%-kal több... :) -
szivar #280 Szerintem ha nem gondolod át a leírtakat, illetve nem olvasol vissza a fórumban, akkor egy életen át hiába várhatsz a válaszra.
Az izzószálnak idő kell ahhoz(pár msec), hogy felfűtsön, addig gyakorlatilag rövidzárként viselkedik. Ha a nullátmenetnél adod rá a delejt, akkor elméletileg 0 amper és 0 volt (gyakorlatilag ettől mindig eltér egy kicsit) áramerősségről indul a tánc, így lesz ideje felfűtenie a szálnak, mely felfűtés közben az ellenállása sokszorosára növekszik, amíg be nem áll egy 'egyensúly'. Ekkor a hálózati feszültség csúcsán sem tud az üzemi áramerősségnél nagyobb áram átfolyni az izzószálon.
Azonban ha nem a nullátmenetnél kapcsoljuk rá a feszültséget, akkor az üzemi áramerősség sokszorosa folyhat át az izzón, és ahol az izzószálnak kisebb az ellenállása(szennyezett anyag, vastagabbra sikerült egy kicsit az a rész a gyártás folyamán,stb), ott nagyhirtelen elpárolog az izzószál anyaga. Gyakorlatilag ilyenkor úgy viselkedik egy izzó, mint egy olvadóbiztosíték.
Használat során is párolog (és egyébb úton leamortizálódik) az izzószál anyaga, ezért nem mindig az első bekapcsolásnál jelentkezik ez az apró probléma.
Ha nem hiszel nekem, akkor mérd meg egy kicsavart(a hálózati feszültségtől igencsak elszeparált) izzó ellenállását. Utána a névleges teljesítményéből kiszíámíthatod a névleges üzemi áramot, mivel a feszültség az relative ismert. Most kiszámolhatod azt, hogy mekkora áramerősség folyik át a hidegizzószálon akkor ha a hálózati feszültség szinuszának a csúcsán vagy a 'közepén' kapcsolódik be az áramkörbe. Ezen adatok ismeretében kiszámolhatod hogy mekkora teljesítményt is vesz fel pl. egy százas villanykörte adott körülmények között. Utána már nem fogsz meglepődni hogy miért is ég ki nagyhirtelen a cucc és miért pont akkor amikor. -
pipaxy #279 Azt kérdeztem, hogy miért van az -amit egyesek itt mondanak- hogy ha a hálózati feszültség maximumában (230*gyök2) sikerül felkapcsolnom a villanyt, akkor az tönkreteszi az égőt.
Amit írtál az nem válasz a kérdésemre. -
szivar #278 A jelenleg KF-ek gyártása során felhasznált nehézfémekről és soha le nem bomló anyagokról meg ne is beszéljünk inkább :S. -
szivar #277 Nem kap nagyobb feszültséget, csak hidegen jócskán kisebb az ellenállása az izzószálnak mint forrón, ezért a névlegesnél nagyobb áramerősséggel rohan át rajta a delej, ezt sok bekapcsolás után egy villanással, sötétséggel vagy a kettő kombinációjával tolerálja az izzó. -
szivar #276 Ralatíve egyszerű, otthon is kivitelezhető és olcsó kapcsolás, teljesítményszabályzás nélkül.
http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/b2996de7560163d1eef5cf4b14468a0a.gif -
pipaxy #275 Már megint ez áramlökés, hogy ettől bizony kiég az égő ha a feszültség-szinusz csúcsán kerül bekapcsolásra. Honnan szeditek ezt? Most komolyan, csak azért mert átmenetileg 40%-al nagyobb feszt kap bekapcsoláskor az izzó, mint annak névleges értéke miért égne ki? Hamarabb melegszik be az izzószál, annyi. -
babajaga #274 "fényerőszabályozó triakja fázishasítással szabályozza az izzóra kerülő teljesítményt"
Egen. Csak ahhoz le kell szabályozva lennie bekapcsoláskor, mert teljesen felcsavarva átengedi a színuszt egy az egyben. -
Piel #273 Látom jó kis vita alakult ki! Én csak az izzó bekapcsoláskori áramlökését említettem (a hidegellenálláson -izzószál- ez a kritikus), mivel ezt elektronikusan korlátozva az izzó élettartama megnövelhető. A fényerőszabályozó triakja fázishasítással szabályozza az izzóra kerülő teljesítményt. Bekapcsoláskor nincs nagy áramlökés, ezért az izzók sem mennek tönkre idő előtt. Ha a villanykapcsolók gyártása során az illetékes beletette volna a kapcsolóba azt a néhány áramköri elemet pár SZÁZ forintért, lehet nem is jutott volna eszünkbe, hogy a hagyományos izzót kicseréljük KF-re. Ugyan többet fogyaszt, de barátságosabb a fénye. A vacak KF-ek gyártása során felhasznált villanyáramot meg elhasználjuk az izzókkal amik gyártása és megsemmisítése kevesebb energiába kerül. 
-
szivar #272 Lásd egyben a dolgokat, ne csak részenként egy-egy időtartamot, mert rettent nagy hülyeségek kerekedhetnek belőle (tudom, mert gyakoroltam;)), de ne kívánd hogy képletek garmadájával igazoljam az állításod ellentétét.
Ha induktív fogyasztóról lekapcsoljuk a feszültséget, akkor elméletileg teravoltos feszültség impulzust is kaphatunk eredményül, ami hasonlóan szép áramerősséget eredményezhet(ne). Hacsak nem számolunk azzal az apró körülménnyel hogy az induktivitásnak valós ellenállása és kapacitása van. Ha ezzel kalkulálunk, akkor egy kicsit másképpen alakul a végeredmény. Még a szupravezető (ismét egy mágikus szó...) tekercsek esetében is, igaz itt más okokból(is) kifolyólag. -
szivar #271 Körülbelül annyira nem elhanyagolható, mint a villanykörtének az önindukciója :). -
dez #270 Nyilván együtt emelkednének, de itt csak az áramerősségről volt szó.
Viszont valójában nem is ez történik! -
dez #269 Az igen. De nem ez volt ott a lényeg... Te sosem ismered el a tévedésed? -
dez #268 Hát, színkép folytonosságát tekintve nem... -
babajaga #267 "Vagy kikapcsoláskor még emelkedik egy pillanatra az áramerősség"
Mindkettő emelkedik, az nem lehet hogy csak az egyik mert összefüggnek. -
babajaga #266 "analóg műszerekben van valami rugó is"
Az csak azért van hogy a mutatót visszatérítse a 0 pontra. Elhanyagolható. -
pipaxy #265 Akkor arra a prizmás részre gondolhatsz, mert csak ott van KF-ről szó, csak éppen ott még a napfény is csíkos!:)
Én sem mondtam hogy nem csíkos. A kezdeti nézeteltérés abból adódott hogy azt mondtam egy KF fénye jobban hasonlíthat a napfényére mint egy izzóé. -
dez #264 "Továbbá az analóg műszer induktív..."
Ollé! :) -
dez #263 "akkor mérhető a benne maradt áram feszültsége, feszültségugrása kikapcsoláskor." --> persze ellenkező polaritással, ahogy a létrehozott mágneses tér megsemmisül, azaz minden visszatér az eredeti állapotába, és így ellentétes irányú áramlást indukál. -
szivar #262 "Kisebb feszültség kevesebb áramot tud áthajtani azonos ellenálláson."
Összegezve kevesebb teljesítményt ad le az ellenállásként szonosított fogyasztó.
Továbbá az áramkör megszakításakor a tisztán ohmikus ellenállású fogyasztónál (a hagyományos vellanykörte nagyon jól megközelíti ezt) nincs sem feszültség, sem ebből eredő áramlökés. Az hogy mit mutat a mutatós műszer, az megint más kérdés. Itt érdemes figyelembe venni azt hogy az analóg műszerekben van valami rugó is, ami ellenáll az alaktromos áram álltal létrehozott mágneses terének. Továbbá az analóg műszer induktív... -
dez #261 Különben is, ha sorosan van kötve a fogyasztóval, mi a csudát mérne, egy nem zárt áramkörben kikacsoláskor?
Voltmérőt kell párhuzamosan kötni a fogyasztóval, és ha induktív, akkor mérhető a benne maradt áram feszültsége, feszültségugrása kikapcsoláskor. -
dez #260 Ezt hogy kell érteni? Egyszer jobbra, egyszer balra? (Vártóáram miatt nem lenne csoda.)
Vagy kikapcsoláskor még emelkedik egy pillanatra az áramerősség?
Motoroknál és trafóknál van az, amit írsz. -
dez #259 (Ti. a bekacsoláskori nagyobb áramlökés a kegyelemdöfés, az befejezi, amit az előző nagyobb áramlökés elkezdett [ha épp annak nem sikerült, csak meggyengíteni].) -
dez #258 Ez mitől lenne? Az izzó nem igazán induktív.
Nálam eddig mindig bekapcsoláskor halálozott el. Azt is megfigyeltem, hogy néha megolvad+elvékonyodik bekapcsoláskor a szál egy helyen(valószínű a színuszhullám csúcsa közelében lett bekapcsolva), de azért még működik. Kikapcsoláskor nem történik semmi! Aztán újabb bekapcsoláskor a megolvadt rész már nem bírja tovább, és szétszakad. Ezért hiszed te azt, hogy kikapcsoláskor történik a meghibásodás.