Betiltják a hagyományos izzókat Ausztráliában

Ja, dehogyis! +/- 325 V.

És ha már a nullához viszonyítunk, akkor +/- 162,5V. :)

325 V lesz az. Elkót betenni váltóáramú körbe? Ugye nem mondod komolyan?

Fenéket stimmel. Három fázisú hálózat esetében a két fázis közti feszültségkülönbség ugyanakkora minden idõpillanatban, megközelítõleg 400V, egy fázis esetén a nullához viszonyított feszültségkülönbség idõben változó, 0-230V-ig (sacc/kb érték) tetszõleges feszültséget felvehet.

Hááááát. Ha valaki váltakozó feszültségre elkót használ, az megérdemli :). A többi az stimmel:)

Apropó, fénycsõ (8w foglalattal, elektronikus fénycsõelõtéttel, meg amúgy is caklipakli) kétezeregypárszáz pénz. A budiban és a spájzban csodálatos szépségével fog kitûnni... A nagyobb teljesítményû változatok nem kerülnek sokkal többe.

"hálózati feszültség maximumában (230*gyök2"

A hálózati feszültségnek nincs maximuma mert a feszültség mindíg a színusz egy pontján lehet csak. A két tetõpont távolsága 314 V az a csúcsfeszültség. Ez egy kondenzátornál érdekes csak mert az feltöltõdik mindkét csúcsra, ezért 220 V-os hálózathoz min. 350 V-os elkót teszek be pld.

Röviden: a 0V-hoz képest a 230*gyök2 szerintem nem 40%-kal több... :)

Szerintem ha nem gondolod át a leírtakat, illetve nem olvasol vissza a fórumban, akkor egy életen át hiába várhatsz a válaszra.

Az izzószálnak idõ kell ahhoz(pár msec), hogy felfûtsön, addig gyakorlatilag rövidzárként viselkedik. Ha a nullátmenetnél adod rá a delejt, akkor elméletileg 0 amper és 0 volt (gyakorlatilag ettõl mindig eltér egy kicsit) áramerõsségrõl indul a tánc, így lesz ideje felfûtenie a szálnak, mely felfûtés közben az ellenállása sokszorosára növekszik, amíg be nem áll egy 'egyensúly'. Ekkor a hálózati feszültség csúcsán sem tud az üzemi áramerõsségnél nagyobb áram átfolyni az izzószálon.

Azonban ha nem a nullátmenetnél kapcsoljuk rá a feszültséget, akkor az üzemi áramerõsség sokszorosa folyhat át az izzón, és ahol az izzószálnak kisebb az ellenállása(szennyezett anyag, vastagabbra sikerült egy kicsit az a rész a gyártás folyamán,stb), ott nagyhirtelen elpárolog az izzószál anyaga. Gyakorlatilag ilyenkor úgy viselkedik egy izzó, mint egy olvadóbiztosíték.

Használat során is párolog (és egyébb úton leamortizálódik) az izzószál anyaga, ezért nem mindig az elsõ bekapcsolásnál jelentkezik ez az apró probléma.

Ha nem hiszel nekem, akkor mérd meg egy kicsavart(a hálózati feszültségtõl igencsak elszeparált) izzó ellenállását. Utána a névleges teljesítményébõl kiszíámíthatod a névleges üzemi áramot, mivel a feszültség az relative ismert. Most kiszámolhatod azt, hogy mekkora áramerõsség folyik át a hidegizzószálon akkor ha a hálózati feszültség szinuszának a csúcsán vagy a 'közepén' kapcsolódik be az áramkörbe. Ezen adatok ismeretében kiszámolhatod hogy mekkora teljesítményt is vesz fel pl. egy százas villanykörte adott körülmények között. Utána már nem fogsz meglepõdni hogy miért is ég ki nagyhirtelen a cucc és miért pont akkor amikor.

Azt kérdeztem, hogy miért van az -amit egyesek itt mondanak- hogy ha a hálózati feszültség maximumában (230*gyök2) sikerül felkapcsolnom a villanyt, akkor az tönkreteszi az égõt.
Amit írtál az nem válasz a kérdésemre.

A jelenleg KF-ek gyártása során felhasznált nehézfémekrõl és soha le nem bomló anyagokról meg ne is beszéljünk inkább :S.

Nem kap nagyobb feszültséget, csak hidegen jócskán kisebb az ellenállása az izzószálnak mint forrón, ezért a névlegesnél nagyobb áramerõsséggel rohan át rajta a delej, ezt sok bekapcsolás után egy villanással, sötétséggel vagy a kettõ kombinációjával tolerálja az izzó.

Ralatíve egyszerû, otthon is kivitelezhetõ és olcsó kapcsolás, teljesítményszabályzás nélkül.

http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/b2996de7560163d1eef5cf4b14468a0a.gif

Már megint ez áramlökés, hogy ettõl bizony kiég az égõ ha a feszültség-szinusz csúcsán kerül bekapcsolásra. Honnan szeditek ezt? Most komolyan, csak azért mert átmenetileg 40%-al nagyobb feszt kap bekapcsoláskor az izzó, mint annak névleges értéke miért égne ki? Hamarabb melegszik be az izzószál, annyi.

"fényerõszabályozó triakja fázishasítással szabályozza az izzóra kerülõ teljesítményt"

Egen. Csak ahhoz le kell szabályozva lennie bekapcsoláskor, mert teljesen felcsavarva átengedi a színuszt egy az egyben.

Látom jó kis vita alakult ki! Én csak az izzó bekapcsoláskori áramlökését említettem (a hidegellenálláson -izzószál- ez a kritikus), mivel ezt elektronikusan korlátozva az izzó élettartama megnövelhetõ. A fényerõszabályozó triakja fázishasítással szabályozza az izzóra kerülõ teljesítményt. Bekapcsoláskor nincs nagy áramlökés, ezért az izzók sem mennek tönkre idõ elõtt. Ha a villanykapcsolók gyártása során az illetékes beletette volna a kapcsolóba azt a néhány áramköri elemet pár SZÁZ forintért, lehet nem is jutott volna eszünkbe, hogy a hagyományos izzót kicseréljük KF-re. Ugyan többet fogyaszt, de barátságosabb a fénye. A vacak KF-ek gyártása során felhasznált villanyáramot meg elhasználjuk az izzókkal amik gyártása és megsemmisítése kevesebb energiába kerül. <#wave>

Lásd egyben a dolgokat, ne csak részenként egy-egy idõtartamot, mert rettent nagy hülyeségek kerekedhetnek belõle (tudom, mert gyakoroltam;)), de ne kívánd hogy képletek garmadájával igazoljam az állításod ellentétét.

Ha induktív fogyasztóról lekapcsoljuk a feszültséget, akkor elméletileg teravoltos feszültség impulzust is kaphatunk eredményül, ami hasonlóan szép áramerõsséget eredményezhet(ne). Hacsak nem számolunk azzal az apró körülménnyel hogy az induktivitásnak valós ellenállása és kapacitása van. Ha ezzel kalkulálunk, akkor egy kicsit másképpen alakul a végeredmény. Még a szupravezetõ (ismét egy mágikus szó...) tekercsek esetében is, igaz itt más okokból(is) kifolyólag.

Körülbelül annyira nem elhanyagolható, mint a villanykörtének az önindukciója :).

Nyilván együtt emelkednének, de itt csak az áramerõsségrõl volt szó.
Viszont valójában nem is ez történik!

Az igen. De nem ez volt ott a lényeg... Te sosem ismered el a tévedésed?

Hát, színkép folytonosságát tekintve nem...

"Vagy kikapcsoláskor még emelkedik egy pillanatra az áramerõsség"

Mindkettõ emelkedik, az nem lehet hogy csak az egyik mert összefüggnek.

"analóg mûszerekben van valami rugó is"

Az csak azért van hogy a mutatót visszatérítse a 0 pontra. Elhanyagolható.

Akkor arra a prizmás részre gondolhatsz, mert csak ott van KF-rõl szó, csak éppen ott még a napfény is csíkos!:)

Én sem mondtam hogy nem csíkos. A kezdeti nézeteltérés abból adódott hogy azt mondtam egy KF fénye jobban hasonlíthat a napfényére mint egy izzóé.

"Továbbá az analóg mûszer induktív..."

Ollé! :)

"akkor mérhetõ a benne maradt áram feszültsége, feszültségugrása kikapcsoláskor." --> persze ellenkezõ polaritással, ahogy a létrehozott mágneses tér megsemmisül, azaz minden visszatér az eredeti állapotába, és így ellentétes irányú áramlást indukál.

"Kisebb feszültség kevesebb áramot tud áthajtani azonos ellenálláson."

Összegezve kevesebb teljesítményt ad le az ellenállásként szonosított fogyasztó.

Továbbá az áramkör megszakításakor a tisztán ohmikus ellenállású fogyasztónál (a hagyományos vellanykörte nagyon jól megközelíti ezt) nincs sem feszültség, sem ebbõl eredõ áramlökés. Az hogy mit mutat a mutatós mûszer, az megint más kérdés. Itt érdemes figyelembe venni azt hogy az analóg mûszerekben van valami rugó is, ami ellenáll az alaktromos áram álltal létrehozott mágneses terének. Továbbá az analóg mûszer induktív...

Különben is, ha sorosan van kötve a fogyasztóval, mi a csudát mérne, egy nem zárt áramkörben kikacsoláskor?
Voltmérõt kell párhuzamosan kötni a fogyasztóval, és ha induktív, akkor mérhetõ a benne maradt áram feszültsége, feszültségugrása kikapcsoláskor.

Ezt hogy kell érteni? Egyszer jobbra, egyszer balra? (Vártóáram miatt nem lenne csoda.)
Vagy kikapcsoláskor még emelkedik egy pillanatra az áramerõsség?
Motoroknál és trafóknál van az, amit írsz.

(Ti. a bekacsoláskori nagyobb áramlökés a kegyelemdöfés, az befejezi, amit az elõzõ nagyobb áramlökés elkezdett .)

Ez mitõl lenne? Az izzó nem igazán induktív.
Nálam eddig mindig bekapcsoláskor halálozott el. Azt is megfigyeltem, hogy néha megolvad+elvékonyodik bekapcsoláskor a szál egy helyen(valószínû a színuszhullám csúcsa közelében lett bekapcsolva), de azért még mûködik. Kikapcsoláskor nem történik semmi! Aztán újabb bekapcsoláskor a megolvadt rész már nem bírja tovább, és szétszakad. Ezért hiszed te azt, hogy kikapcsoláskor történik a meghibásodás.

1. Null-átmenetes bekapcsolás esetén sokkal kisebb az áramlökés, mert idõben eloszlik.
2. A triakos szabályozás tudtommal fázis-hasításos, azaz az színuszhullámok egy bizonyos pontján kapcsol ki és be.

Jó az a link, a közepetáján van a doksinak egy összehasonlítás. (Nem is csak úgy egy KF, hanem egy bizonyos, jobb típus.)
Megnéztem, vannak ott is csíkok bõven, a normál típusoknál meg fõleg.

Én nem keverek.Tégy egy ampermérõt (mutatósat) az izzó körébe és kapcsold ki be, látható hogy merre lendül ki a mutató.

Ne keverd! Amirõl te beszélsz az az induktivitások egyenáramú be/kikapcsolási jelensége, addig a hideg izzószál kis ellánállása végett bekövetkezõ áramlökés egészen más természetû jelenség.

Különben is a bekapcsolási áramlökés a kikapcsolás irányába hat míg a kikapcsolási áram lökés a fenntartás irányába, nem véletlen hogy az izzók döntõ többségének a kikapcsoláskor szakad meg a szála. Az illetõ lekapcsolja az izzót és nem világít a következõ bekapcsolásnál.

Bekapcsolási áramlökés mindíg van csak legfeljebb kisebb a fojtás miatt. A fénycsöveknél erõsebb a fojtás, ha meg izzónál feszültségszabályzó van és az a bekapcsolásnál le van tekerve, akkor meg a kisebb feszültség miatt kap kisebb lökést. Mert az téves hogy a triakos szabályzó teljesítményt szabályoz, a feszültséget veszi le és az csak következmény hogy a teljesítmény vsszaesik. Kisebb feszültség kevesebb áramot tud áthajtani azonos ellenálláson.

Szerintem rosszat linkelhettél, mert abban a pdf-ben nem fénycsövekrõl van szó.
Ellenben nézd meg ezt a linket itt különösen a "Spectrum of daylight fluorescent lamp" képet.

Hát, nem tudom, pl. itt[/i] is elég sávosnak mutatják a KF-eket.

Amit mondasz az csak bizonyos fényport használó fénycsövekre igaz (ennyire szélsõséges módon), nem úgy általánosságban. A kép amit belinkeltél egy több évtizede kitalált, úgynevezett háromsávos csõ színképét mutatja, azóta sokat fejlõdött ám a fényporgyártás.

Arra utaltam, hogy miközben a normál izzó spektruma - a napéhoz hasonlóan - folytonos, a fénycsöveké erõsen csíkos, azaz néhány hullámhosszon erõsen sugároznak, a többin meg alig:

Nehézfém tartalomhoz:

A KF spektruma valóban messze van napfényétõl, ám még mindig közelebb mint az etalon izzóé, ugyanis az izzó mint hõmérsékleti sugárzó spektrumát ábrázolva a látható tartományban egy emelkedõ egyenest kapunk, ami kicsit sem hasonlít a napfény „púpjára” 555 nanométeren kicsúcsosodva. KF-nél a napfényt spektrumának vonulatát elég jól lehet közelíteni, erre azonban rárakódnak a kisüléses lámpákra jellemzõ vonalak is.

A KF színhõmérsékletét a felhasznált fénypor határozza meg, tehát ugyan olyan mint a hagyományos fénycsöveknek, vagy akár a világítási célra szánt LED-eknek amelyek fényport használnak. Választhatsz 2500 K-tól egészen sokezer kelvinesig bármilyet.

A színhõmérséklet és a spektrum két különbözõ dolog.
Elõbbiben talán lehet jó a KF, de az utóbbiban messze van a napfénytõl.

Azt már alig merem leírni, hogy a fényerõszabályozós csilláromban a 4 db hagyományos izzó évek óta mûködnek, és nem kell sûrûn kicserélgetni õket. Persze az elektronikusan szabályozott izzó nem kap bekapcsoláskori hirtelen áramlökést.

Ne túlozz, itt kimutattuk, hogy üzemeltetésük 2 év alatt már gazdaságos, mert megtakarítod a pénzed legkevesebb 2/3-át.
Az más dolog, hogy szar a fényspektrumúk, amelyeknek pedig jó, azok drágábbak, de még ott is lehet kicsikarni valami kis pénzt.
Arra kell hajtani, hogy megnézni a hõmérséklet-értéket, legyen minél közelebb a napfény spektrumához (5300 Kelvin fok, ha jól tévedek).

"A kompakt fénycsöveket az utóbbi idõkben a közvilágításban is kezdik használni, nyílván ha sz@raok lennének nem tennék"

Ó dehogynem, lásd a BKV is létezik még.

Ezt a fórumot böngészve tisztára az a benyomása az olvasónak mintha a kompakt fénycsövek valami használhatatlan sz@rok lennének, pedig nem így van.

Mi a lakásban 4 éve vettünk 3 db. general electric 12 ezer órás 1500 lumenes KF-t, semmi baj velük. Rá van írva: Made in Hungary.

A kompakt fénycsöveket az utóbbi idõkben a közvilágításban is kezdik használni, nyílván ha sz@raok lennének nem tennék... csak nem a gagyit kell megvenni.

Igen, és az elektronikus elõtétes, amely 30 KHz-re tupírozza fel a KF-et, hogy ne villogjon és fényereje szabályozható legyen, max. 3-4 hónapot bírja.
Nagy disznóságok zajlanak itt a háttérben, és nem csak itt.
Ezért ugatom én már mióta, hogy nem jók a túlzottanm centralizált rendszerek. Kis apró, kreatív mûhelyekre van szükség, és otthono megoldásokra, amelyek révén független szigetekként tudnak mûködni a lakások, és rá sem bagóznak pld. egy áramszünetre.

Addig amíg a gagyit is el lehet adni, fóleg ha nincs más amit megvehet az ember, addig nem is fognak a gyártók jót gyártani. Mi lenne akkor, ha a 10 ezer órás izzókból bevásárolnék a lakásomba ls évekig nem vennék egyetlen darabot sem? Talán ha új gyártó kitalálja, hogy az õ terméke kibír 15 ezer órát is, de attól nem félek, mert a profit miatt az jóval drágább lesz. Ami még zavar a dologban, az a megsemmisítés. Az izzónak letörik a búráját, az izzószálat, tartóit és a menetes részt különválasztják és megoldott a dolog. A KF szétszedése már bonyolultabb kerámia miatt, a félvezetõk nehézfémtartalma miatt a környzetterhelés is magasabb, többe kerül az újrafeldolgozás, vagy a megsemmisítés is. Vagy a becsületes gyártók már ezt is belekalkulálták? Nem hiszem.