337
-
dez #177 Á, összetörnék, mint számukra terhelő bizonyíték! :D -
#176
Vagy mit szólnátok egy kénlámpához? Jó fényhasznosítás (80 lm/W), kellemes (Naphoz hasonló) fény, a sugárzás 73%-a a látható tartományban van, 60000 óra izzó- és 15000-2000 óra magnetron élettartam...
-
dez #175 Az előtte lévő pufferkondi legfőbb szerepe az egyenirányított színuszjel "töveinek" kitöltése. Hogy felfelé mit csinál, az nem sokat számít, mivel a feszstab a kondin létrejövő feszültségszint alatti feszültségű - viszonylag - egyenletes egyenáramot szolgáltat. Ezt persze lehet még tovább is szűrni, de az a szűrés már elsősorban nem az 50Hz-es brummra vonatokizik, mert azt a feszstab és a pufferkodni együttese már nagyrészt "kiegyengette". Végülis az utána lévő kondi is leginkább újabb pufferként van jelen, hogy a fogyasztó onnan vegye a "delejt". -
Caro #174 Azért egyszer összekeverhetem őket nem? ;) -
#173
Vagy be lehet vinni a GE-hez, hogy "Csesszétek meg, miért nem tudtok ilyet gyártani mostanság?". ;) -
Epikurosz #172 "Nagyanyámnál a konyhában van egy 1929-ben gyártott GE izzó"
Jessz!
Vedd ki, sürgősen!
Adj neki ajándéka egy jóminőségű KF-et, és ezt őrizzed, mint a hímes tojást. szerintem már most nagy az értéke, múzeumi darab. Ne hagyd kiégni. Az eBay-en szerintem jópénzért el lehetne adni, de ne tedd. Családi ereklye, még szerencsét (fényt:-) hozhat.
-
teddybear #171 Ami azt illeti, ha megnézed, akadnak itt is bőven olyanok, akik ennek nevezik. -
#170
![]()
A nagynyomású nátriumlámpa fényének színképe
Forrás: Wikipedia
![]()
Forrás: Jim Elder - Emission spectra of some compact fluorescent lamps (CFL bulbs)
-
babajaga #169 Nem a fényhasznosítás a leglényegesebb hanem milyen fényt ad. -
#168
"A halogén lámpák jó fénnyel rendelkeznek, ám a fényhasznosításuk nem a legjobb."
Normál izzólámpa: 6-19 lm/W
Normál fénycsövek: 58-86 lm/W
Kompakt fénycsövek beépített elektronikus előtéttel, menetes foglalattal: 40-65 lm/W
Kisnyomású nátriumlámpák (monokromatikus fényű): 100-181 lm/W
Nagynyomású normál, egy- vagy kétfejű nátriumlámpák: 70-130 lm/W
Javított színvisszaadású, nagynyomású, egyfejű nátriumlámpák: 80-95 lm/W
Forrás: Arató András - Világítástechnika (2.1, javított és bővített kiadás) -
babajaga #167 "ha energiatakarékos izzónak nevezik a reklámokban"
Aki annak nevezi az legalább annyira hülye mint a politikusok. -
babajaga #166 "7805-öt akár 1db kondival (ami előtte van, és pufferként funkcionál, nem szűrőként"
Csakhogy a pufferkondenzátor simítja a görbét akár akarod akár nem. És az simít a legjobban a nagy kapacitásból erdő kiegyenlítőképesége miatt. A többi brummot már könnyebb másik szűrőelemekkel simítani.
Márha persze legalább párezer mikrós elkót teszek puffernek nem kicsi kapacitásút -
teddybear #165 Ami pedig a normál izzók kitiltását illeti, tipikus politikusi intézkedés, adtak egy fanfáros pofont a sz...nak. Legfeljebb csempészni kell azoknak az izzót, akik pl. apró, finom dolgokkal foglalkoznak, pl. órások, elektronikai szerelők, szemfelszedők, és persze azoknak is, akik műtermi fotózással keresik a kenyerüket, mert nekik nem jó a neon, még akkor sem, ha energiatakarékos izzónak nevezik a reklámokban. És persze a led sem ér ilyen esetben semmit. -
dez #164 Persze, de én "sima", "szép" egyenáramról beszéltem. (Lehet, van erre szakszerűbb kifejezés, de most sehogy sem ugrik be.) -
babajaga #163 "Egy normális fesztab többé-kevésbé(!) szép egyenáramot képez egy zavaros forrásból"
Az egyenirányító ad egyenáramot. Mi az a zavaros forrás? -
teddybear #162 Öröm nézni, amikor vak magyarázza a festmény színeit. 
A párhuzamos tekercs egyenáramnál ugyan jókora zárlat, és nagy frekvencián szakadás, de ettől még minden átmegy a vele párhuzamos áramköri elemen.
Soros kondi, egyenáramon szakadás, majd egyre jobb vezető, azaz a nem szűri ki a nagyfrekis zavart, ellenkezőleg, pont azt ereszti át.
Elektronika egyes alá.
Te semmit nem figyeltél az iskolában? -
babajaga #161 Az egyenáram az egyenirányítón keletkezik, utána már csak módosítani lehet a görbét. -
Caro #160 És problémát jelent a magas frekvenciás jelek szűrése?
Mikor egy soros kondenzátor -20 db/dekád-al vágja le?
Vagy egy párhuzamos tekercs. -
dez #159 Hmm, és ki akarná váltóáramon alkalmazni? A fesztabok előtt is eleve egyenirányítani kell. Tehát nem ez az ok.
Amúgy pl. egy egyszerű 7805-öt akár 1db kondival (ami előtte van, és pufferként funkcionál, nem szűrőként) is lehet járatni, akkor is viszonylag sima egyenáram keletkezik. Persze javít a működésén, ha utána is van (immár szűrőként) kondi. -
Piel #158 El tudom képzelni. Neked viszont elemi fogalmaid sincsenek a gépkocsik generátorának szabályozásáról. 1:1 Az energiaszektorról pedig majd olvasok néhány sort. 
-
babajaga #157 A zenerdióda csak egyenáramon működik mert egyenáramú alkatrész.Én építettem egypár nagyon jól szűrt simított tápegységet de a simítást nem a zenerekkel kell csinálni mert nem fog sikerülni. -
dez #156 (Persze referenciának használhatják.) -
dez #155 (Mondjuk ekkorákat még nem is láttam.) -
dez #154 Persze, de ugye az 500mA-eset sem használják stabilizálásra egy 500mA-es tápban. -
dez #153 ("magasabb a képzett kimenetinél" -> plusz a drop-feszültség.) -
babajaga #152 "A zener-dióda nem stabilizálásra való, mivel csak alacsony áramerősséget bír."
Vannak 20mA-es és 1 A-es Zenerek is. Ott ahol 20 mA folyik a körben oda felesleges 0,5 A-es zenert tenni. -
dez #151 (Persze a hagyományos csak akkor képes erre, ha a bemenő fesz mindig magasabb a képzett kimenetinél. Megfelelően kiképzett kapcsüzeműek képesek emelni is a feszen, ha szükséges.) -
dez #150 Hát... Nem egészen így van. Egy normális fesztab többé-kevésbé(!) szép egyenáramot képez egy zavaros forrásból. -
dez #149 Ellátható (de ez persze nem kapcsüzemre vonatkozik), kérdés, mik az igények. :)
"Ezt ugye a "gazdaságtalansága" miatt nem engedhettük meg magunknak."
Magam is ezt írtam korábban. -
babajaga #148 Valóban nem értesz mert a feszültségstabilizátor csak a max feszültséget veszi le de a jel alakját semennyiben nem befolyásolja, arra szűrő simító alkatrészek valók. -
dez #147 Na igen, de ezek az alacsonyabb frekvenciájú "jelek" jóval könnyebben kiszűrhetők, mint a magasabb frekisek. (Sok opampban eleve van tápzaj elnyomás, de az ilyen párszáz Hz-ig működik megfelelően.)
Olvasd el figyelmesebben a #142-t, van szó benne hagyományos feszstabról.
A zener-dióda nem stabilizálásra való, mivel csak alacsony áramerősséget bír. -
babajaga #146 Az alacsonyabb hőmérséleten izzó szál az vörösen izzik nem fehéren. Nem hallottál a színhőmérsékletről?
A háromfázisú generátor áramtermelését nem lehet változtatni, és nem is szabad. Elemi fogalmaid nincsenek erről. Én az energiaszektorban dolgozom. Tudod mit csinálnak ha csökkenteni kell a kiadott teljesítményt mert kisebb az elvétel? Leállítanak megfelelő generátorteljesítményt. Erről olvashattál volna bizony. -
Piel #145 A szakmai tapasztalat (szakkönyvek alapján) azt igazolja, hogy megfelelő puffereléssel az erősítő ellátható szűrt egyenfeszültséggel. Ami a Quadomat illeti dupla méretezéssel készült és kitűnően működik. Ami a kapcsolóüzemű tápot illeti sokkal kisebb méretű tápot igényel, viszont a szűrés és pufferelés itt is fontos. De ugye nem gondolod, hogy egy kompakt fénycső gyujtása és tápellátása bonyolultabb? Szerintem a mai tudásunkkal megoldható lenne a cső hosszú üzemidejének biztosítása, éppúgy mint a hagyományos izzók megvédése a bekapcsoláskori áramlökésektől. Más kérdés azonban, hogy az izzólámpa 100 Ft-os árához képest még 100 esetleg 200 Ft-ot be kell fektetni, hogy az izzó csak a null átmeneteknél kaphasson feszültséget. Ezt ugye a "gazdaságtalansága" miatt nem engedhettük meg magunknak. -
Caro #144 Az 50 Hz nem egészen 50, ha megnézed spektrumanalizátoron, még a 200 Hz-es felharmonikus sem elhanyagolható!
Én egyébként az elektronikai dolgokhoz nem értek annyira, de mintha létezne egy olyan áramköri elem, hogy feszültségstabilizátor. Meg a Zener-diódát is arra találták ki tudomásom szerint.
Ezekkel sem lehet eléggé kiegyenesíteni a jelet? -
dez #143 Még annyi, hogy a trafós megoldásoknál az 50Hz szinuszos, tehát egy freki, ezzel szemben a kapcsüzemű táp PWM, vagy más efféle pulzus-moduláció alapú, ami négyszögjeles. És ugyebár a négyszögjel nagyszámú különféle frekvenciájú színuszjel összege... (És akkor ebbe még érdekesen bezavar a kapcsolásban lévő induktivitás.) -
dez #142 Jobb erősítőkben (jobb AB és A osztály) normális tápstabilizálás van, nem csak egy egyszerű pufferkondi. Pl. virtual battery. Építettem már több amperes kapcsüzemű tápokat is, a legújabb elektronikát felhasználva, ipari célra. A széles spektrumban jelentkező zajt a legjobb kondikkal sem lehet teljesen kiszűrni, ami a magasabb hangfrekis tartomány felső részén a kimenetre is kikerül, és a belső részeket is zavarja. Lassan reagál a terhelési változásokra (azaz ugrál a fesz), ami ugyebár hangnál "gyakori". Ezeket részben ki lehet küszöbölni egy hagyományosabb stab. fokozattal, de egyéb problémák is vannak vele. Pl. nem képes nagy áramokat azonnal biztosítani. Meg egyebek, amikről egy ismerősöm tudna jobban mesélni. -
Piel #141 Tehát? -
dez #140 Próbáltam már, sikerül is. (Elég jól.) Kapcsüzemű tápokat is használtam már. -
Piel #139 Amennyiben kisebb teljesítményű izzót használunk (kisebb fényigény esetén) az izzószál kisebb hőmérsékleten izzik, ezért hosszabb az élettartama. Természetesen nem mindegy az üvegbúra nemesgáztöltése (pl: halogénlámpák) vagy a bekapcsoláskor keletkező áramlökés, hiszen a szál hideg- és meleg-ellenállása nem egyezik meg. -
Piel #138 Mindig a lápa funkciója dönti el, hogy milyet illene használni. Ez természetes. A halogén lámpák jó fénnyel rendelkeznek, ám a fényhasznosításuk nem a legjobb. Az Edison féle hagyományos izzók továbbfejlesztése. Ez miért különös?
