Betiltják a hagyományos izzókat Ausztráliában

Nagyanyámnál a konyhában van egy 1929-ben gyártott GE izzó (akkor lett az áram bevezetve a házba és azóta nem lett cserélve az izzó), úgyhogy ami a továbbtartást illeti... hát gondolom, hogy gyártásminõség kérdése, nem pedig az Edison módszer hátránya. Szóval nem értem, szerintem a hagyományos izzók ideje tiltások nélkül is megvan számlálva, mert idõvel ahogy az energiatakarékos lámpák terjednek el, úgy csökken az áruk mert tömegtermelés lesz. Szerintem ez nem más mint mégegy nanny state baromság (állami intervenció), ami lehet, hogy egy kicsit csökkenteni fogja az energiafogyasztást, de mivel jelenleg a lámpák sokkal drágábbak, disztorziót eredményez a meglévõ erõforrások optimális kihasználásában - vagyis olyan dolgokra költetik velünk a pénzt amire még nem vagyunk elég "gazdagok". És ez oda vezet, hogy a valóságban több kárt okozunk a természetnek (mert más fontosabb helyre kevesebb pénz kerül), mint amennyit ezzel a propaganda politikával valóságban javítani tudnánk. A hagyományos izzónak vége lesz ez nem kétséges és ide nem szükséges semmi féle állami beavatkozás.

"Manapság a közvilágításban a higany-gõz lámpákat cserélgetik ki a naphoz közelebbi fényû (pirosabb) nátrium-gõz lámpákra. Azoknál külön van a gyújtó elektronika és az izzó. Tehát gazdaságosabb."
Nagynyomású nátriumgõz lámpára, aminek nem annyira monokromatikus ("sárgás") a fénye, mint a kisnyomású társaiknak.

"Higanylámpákat szinte kizárólag csak a régebben létesített közvilágítások esetén használnak, mára már ez a lámpafajta elavultnak tekinthet. Korszer utódjaik a fémhalogénlámpák, ahol a higanyhoz különbözõ ritka földfémek halogénvegyületeit adalékolják. Ezek hatására a lámpa fényhasznosítása és színvisszaadása is javul. Épületvilágítási célokra fõleg az újabban kifejlesztett, 20 - 150
W közötti teljesítmény változataik alkalmasak, amelyekkel különféle dekoratív, kiemel világítási feladatok oldhatók meg.

A jelenleg legjobb fényhasznosítású lámpák a nátriumlámpák. Míg kisnyomású típusaik a kibocsátott fény monokromatikus, tehát színek nélküli volta miatt épületek világításánál szóba sem jöhetnek,
a nagynyomású változataik a közvilágításon kívül épületek homlokzati díszvilágítására is használhatók. A viszonylag rossz színvisszaadású, sárgás fény nátriumlámpák mellett ma már léteznek javított színvisszaadású változatok is, amelyeket belsõ terekben is lehet alkalmazni. Felhasználási területük megegyezik a fémhalogénlámpákéval. A közönséges nátriumlámpák sárgás fénye azonban kertek, parkok világítása esetén kerülendõ, mert a növényzet zöld színét fakóvá teszi. Ilyen feladatokra inkább fémhalogénlámpát célszer választani."
Forrás: Arató András - Világítástechnika (2.1, javított és bõvített kiadás)

"Higanygõz lámpákat cseréltünk nagynyomású nátriumgõz lámpákra. Az új lámpatestek energiatakarékosak, sokkalta kevésbé károsak a környezetre, és nagyobb fényt biztosítanak, mint az eddigiek. A támogatásnak köszönhetõen megvalósíthattuk, hogy 2004-re a higanylámpák Budapestrõl eltûntek."
Forrás: Lendület Portál - Nem csupán szerencse, de rengeteg energia és kitartás is szükséges

Szerintem én is, de ezek szerint most már mindegy 😄.

Inkább csak vissza... Javaslom a töbpólusú generátorok mûködési elvének az áttekintését, illetve gyakorlatban az elhasználódásuk idõtartamának meghesszelését. Ez utóbbihoz hozzátartozik egy adott generátor felújítása, újratekercselése,stb. Akkor ez mennyi plusszkiadást is jelent, ha hipotetikusan szükséges vmit is változtatni a konstrukción?

Összefüggésekrõl meg asszem ne is beszéljünk, mert aki nem érti az mindenre ezt szokta mondani. Én is 😊. Generátor, feszültség, áramfelvétel, transzformátorok, stb. És ez utóbbiak szinte teljesen függetlenek a fázisok számától, a generátor tekercseinek belsõellenállásától,stb.

És igen láttam. Van itthon kettõ is, Paksról loptuk õket a testvírekkel, elõször a méhen akartuk leadni, de megtetszett, így megtartottam õket...

Tehát leülhet tanár úr, igya meg nyugodtan a sörét, és irány a továbbképzés...

Egy diákja...

Ha megnézel egy televízió technikával foglalkozó szakkönyvet, akkor megtudhatod, hogy az emberi szem a piros színt érzékeli a legjobban.

Hát errõl beszéltem!

Igen. Láttam már generátort! Ez az egyik szakmám. Maximum a gerjesztését kell visszavenni a forgórésznek, mert ha jobban forog nem kell annyi benya. Az állórész légrései és indukciója határozza meg a teljesítményt. <#nevetes1>

Tudod a nátriumlámpák azok voltak amelyek olyan sárga fénnyel világítottak ahol minden sárgának látszott. Igaz a fényhasznosítása jó volt de a színe borzalmas.

Össze vissza beszélsz, elektromosságtanból elégtelen. Fogalmad nincs az összefüggésekrõl.

Semmi baj nincs vele, ha ott használják ahol kell és nem mindenhol. Mint pl. a hagyományos izzókat. Én nem próbáltam meg erõsítõt csinálni...

"Csak a generátor fordulatszámát kell megváltoztatani a 60 Hz-hez."

Megint egy meggondolatlan és hozzánemértõ kijelentés! Mi a fenét gondolsz biciklidinamóval termelik az áramot? Tudod egyáltalán hányas fordulatszámmal mennek a generátorok? Van fogalmad egyáltalán miyen súlyú egy nagyteljesítményû generátor forgórésze? Ezek a generátorok az üzemi fordulatszámra lettek tervezve, és arra az áramra, hogy a fenébe gondolod hogy csak megpörgetjük jobban aztán minden rendben? Láttál egyáltalán közelrõl egy generátort? mert akkor nem írnál ilyen képtelenséget. Én láttam. Azt gondolod a feszültség nem emelkedik meg?

Nem értem mi a bajotok a kapcsoló üzemû táppal, amikor könnyebb a zajszûrése mint a sima 50 Hz-es trafónak (kisebb puffer elég). Próbáltatok már egyáltalán erõsítõt összeállítani? Mert én többet is összeraktam köztük egy Quad 405-öst is ami az iskola elsõ osztálya. Sokat megtudhatunk általa, de itt a hagyományos izzók forgalomból kivonásáról van szó! Az is Ausztráliában.

Kicsit más egy tranyó zaja (szerintem nem ez a lényeges, egy bizonyos szint alatt), mint a táp ennél nagyságrendekkel nagyobb zaja. És harmadszor írom le, hogy nem csak a zajról van szó.

Gazdaságosabb vagy energiatakarékosabb? 😄

Halgattál már Alexander-erõsítõt (vagy bármiféle valódi HighEnd cuccot) mûködés közben? OTT már halható a tápegység 'hangja'. A dinamikatartomány beszûkül, a hang elmosódottab lesz és sokkal zajosabb ha kapcs. üzemû tápot került felhasználásra. Normális analóg táppal egész más a hangélmény.

Viszont a kommersz hifiknél olyan kvára mindegy. Pláne ahol pwm-es a végfok, vagy digitális jelfeldolgozás van beledolgozva a cuccba.

"Tehát bekaphatják. Amúgy meg miért nem a közvilágítást cserélik le jobb energiafelhasználású változatra? Gyanítom kicsit több energia megy pocsékba, mint az otthoni világítás esetén."

Manapság a közvilágításban a higany-gõz lámpákat cserélgetik ki a naphoz közelebbi fényû (pirosabb) nátrium-gõz lámpákra. Azoknál külön van a gyújtó elektronika és az izzó. Tehát gazdaságosabb.

Fáradjanak csak, ha nyolc hozzászólás tartalmának a megértése egyben nem megy 😊.

Szép gondolatok, de nem kerülne irdatlan összegekbe átállni más frekvenciára - csak a fogyasztóknak. Mivel az EU, USA, ruszkiland és tájéka, illetve minden fejletteb &|| fejlõdõ ország háromfázisú generátorokat&hálózatot használ (köszönhetõen Tesla bátyánknak is), legfeljebb csak abban van különbség, hogy hány hertzes és voltos feszültség csapja meg a figyelmetlen júzet a konnektornál. A technológia, kivitelezés szinte ugyanaz, jóformán csak a frekvencia más. Ezért nem kellene semmit sem újratekercselni,stb.

Továbbá ha figyelembe vesszük a monopol cégek terjeszkedését, az energiahálózatok összekapcsolását, globalizációt meg ilyen baromságokat, akkor nem tartom lehetetlennek (dehogynem, de ez másik történet) hogy 15 év múlva úgy szól majd az sgn a hír hogy "Mexikói üzemzavar miatt egésznapos áramszünet volt egész Eurázsia területén."

Az nem zavar, hogy az összes félvezetõnek a zaja jobban sérti a fülünket, mint a csöves technológia 10-szer annyi zajjal?

Szivacsos rézvezetéket még nem láttam. Olyat már igen, hogy a mûtrágya elbontotta a trágyaszórón és átalakult rézoxiddá. Nem akart vezetni. A kisülési csövet nem képzeltem el elektróda nélkül, tudom hogy van. Amire gondoltam a gerjesztett fehér por esetében az a foszforpontok a televízió képernyõjén lévõ pontok. 10-20 évet bírnak a képcsövek, miközben az elektronágyúik bombázzák a foszforpontokat, amik fényt bocsájtanak ki, hogy képet lássál. A képcsövek esetében is a képcsõ fûtése ami elfárad, és nem a gerjesztett foszforpontok!

Teleszórja az egész spektrumot. És nem is csak amplitudó-beli zajt okoz, az idõzítéséket is zavarja. De mint írtam, nem csak ez a baj vele.

Igaza lehetett annak aki ezt mondta. Jelenleg még nem lenne gazdaságos(?). Van akinek pl. a vegyestüzelésû kazánjában sem gazdaságos elégetni a kertben keletkezõ gallyakat,stb. Inkább fizet pár ezer pénzt egy fuvarosnak. De ez sokáig nem lesz fenttartható.

Az is megeshet, hogy a centralizált termelés (legyen az áram, vagy kaja, vagy mittomén) gazdaságosabb, mint a decentralizált. Viszont ezzel a szállítás során veszteségek keletkeznek. A nagyobb kapacitást (legyen az erõmû, pékség, stb) nehezebb 'skálázni', üzemzavar esetén több minden ronthatja a hatékonyságot, esetleg teljesen meg is szüntetheti a termelést - a fogyasztók kárára. Nem ragoznám túl a dolgokat, de decentralizálva a dolgokat (de bizonyos szinten együtmûködve), az erõforrások felhasználásának a hatékonysága ugrásszerûen megnõne, a termeléskiesés nem bénítaná meg fél országot, csak a tizedét. Ez a hagyományos foszilis anyagokon alapuló erõmûveknél relative könnyedén kivitelezhetõ lenne. Így máris megérné a közvilágításon spórolni. A fissziós- és a (jövõbeli)fúziós-erõmûveket persze nem érné meg (vagy lehetetlen lenne) ilyen kicsiben kivitelezni.

Végül is igazad lehet, mert befolyásolni nem tudom ezeket a dologkat, így meg szinte értelmetlen lenne vitatkozni rajta. Túl kicsi hal vagyok még ehhez...

Csak a generátor fordulatszámát kell megváltoztatani a 60 Hz-hez.

Mintha én írtam volna. Csak nem akartam senkit fárasztani az olvasással.

Szerintem ez marhaság! A kapcsoló üzemû táp mivel lenne zajosabb a hálózati 50 Hz-esnél? Sokkal magasabb frekin üzemel.

Nem mindenhol elvárás az alacsony zaj, stb. Ha kisebb, csillogósabb-villogósabb, többet tud, akkor az átlagvásárlót nem érdekli a a hangminõség. Ma a házimozirendszerek korában egyre inkább tért hódít a kapcsolóüzemû táp. Egy pwm erõsítõnél szinte észrevehetetlen minõségromlást okoz ha nem 'analóg' tápot használ a gyártó, viszont a költségek lefaragásánál le van ...

A ledekkel kapcsolatban a megfizethetõ kategóriát említettem... Ezekre még kell várni pár évet.

Na most az nem úgy megy ám hogy fogjuk és átállítjuk 60 Hz-re mert a generátorok tekercs szegmens elosztását is meg kell ahhoz változtatni, magyarán le kell õket is cserélni.És az nagyon sokba kerül.Az amerikaiaknál azért 63 Hz mert ilyen generátorokat találtak ki és építettek. Egy ország azonban ezt egyedül nem tudja bevezetni az összekötött hálózatok miatt csak az összes, amelyik össze van kötve.

"Tehát bekaphatják. Amúgy meg miért nem a közvilágítást cserélik le jobb energiafelhasználású változatra? Gyanítom kicsit több energia megy pocsékba, mint az otthoni világítás esetén."

reges regen erre azt mondtak a suliban, az eromu megy, leallitani nem fogjak, nem is lenne gazdasagos, az energiat nem lehet hatekonyan tarolni, igy elvilagitjuk a felesleget 😊
persze gondolom ez ejfelkor igaz, amikor az uzemek allnak, telen nem lennek biztos benne, hogy delutan fel otkor is megallja a helyet a mondas. de ezekhez tul kis falatok vagyunk ebben a temaban, hogy atlassuk.

Ma már van olyan is, hogy 1db 5mm-es LED 50 lumen! Ára ~85Ft!

Na, szerintem a fotózáshoz és más hasonlóhoz használt cuccokra nem vonatkozik a tiltás, mert ezek hatékonysága hasonló a fénycsövekéhez, csak a legegyszerûbb izzólámpákra.

Mondom, hogy ami a Conradban van, az egy nagy szar, jó drágán. Én a CREE LED-jeirõl és hasonlókról írtam.

katasztrofák azok a ledek.
legalábbis világítási célokra.
Conrádnál ami tlehet kapni 5600 ft-ért egy 15 wattos izzo fényének felel meg (kb 100-150 lumen) tehát igen gyér.

Nem alkalmas ez még világításra, legfeljebb hangulatra.

Ja igen, a ledek. Na szóval szépen fejlõdnek. Nézd meg azt a CREE-t! (Meg van még 1-2 hasonló.) Van ott összehasonlító táblázat is. A szokásos LED-ekkel ellentétben 90 fokban sugározza a fényt. Pl. 10 ilyen egymás mellett már elég jó fényt csinál. Elég sokáig bírja (hacsak nem gyári hibás az adott példány). Csak horribilis az ára.

A jobb hifikben ma is hagyományos trafó van, a kapcsüzemû túl zajos, kis teljesítményû, és nagy áramingadozásokkor instabil.

"Ezt értem is, csak ugye nincs mindenhol 3 fázisos ipari áram"

mindenhol 3 fázisos hálózat van, mert a generátorok ilyet állítanak elõ. Aki bekötteti minden fázist az tud 3 fázisú motort üzemeltetni és eloszthatja a lakásban a fázisokat.Legtöbben csak 1-1 fázist kapnak elosztva a fázisokon az egyes felhasználókat.Az utcai vezetékeken és kábeleken 3 fázis és nulla megy.

az meg csak most jutott eszembe, hogy a fotosok mennyire örülni fognak ausztráliában ha nm lehet hagyományos világítást beszerezni 😊

Pontosan erröl van szó. Nem az égökkel kellene büvészkedni, hanem a szén és gáztüzelésü erömüvekröl átállni atomra. Amúgy meg Ausztrália világelsö az egy före jutó CO2-emisszió tekintetében, az égöcsere nekik annyit ér, mint halottnak a csók.

Hmm. A ledekrõl meg csak annyit, hogy jelenleg a hatásfok-élettartam-fogyasztás 'háromszög' kisebb mint a normálisan kivitelezett fénycsöves világításé. Legalábbis a megfizethetõ kategóriát szemelõtt tartva...

Megy az átállás... 220->230 végül lesz a 240. A hálózati frekvenciát is szeretnék a jövõben átállítani 60Hz-re (nem tudom miért). Például az amcsiknál már egy ideje ennyi... Ezért ha jobban megnézed az újabb termékeket, már 220-240V a megkívánt feszültségük, 50-60hz-en. Mondjuk ez kvára mindegy, mert a tvk, hifik, stb. már nem hagyományos trafókat tartalmaznak, hanem kapcs üzemû tápokat. Viszont a 'hagyományos' cuccokat költséghatékonysági szempontok figyelembevételével már 60Hz-es üzemmódra gyártják. Ezért aki ebben hibát keres, az ugorjon ki bunkóciába, vagy 5-10 év múlva olvassa el ezen hozzászólást...

Hmm, lemaradtam valamirõl? Mióta 60Hz-es a hálózai?
Pl. a #74-ben linkelt LED-ek hatásfoka már elég jó, csak hát az áruk...

Ezt értem is, csak ugye nincs mindenhol 3 fázisos ipari áram. Bár ahol komolyabb gép van, ott általában arról megy, de nem mindig. De én nem is sima fénycsövet kérdeztem, hanem kompaktot. Szal olyan kompaktot, ami 3 független körbõl áll, és hasonlóan fáziseltéréssel hajtja õket. Bár akkor már egyszerûbb az egyenáramos hajtás, ha úgyis van elektronika. Csakhogy a rendes fesz-stabilizálás drága mulatság, marad az a szaggatott+kondival egyengetett valami, amit az egyszerûbb adapterek is kiadnak. Tényleg, szerintem ez a már villogást nem, de hunyorgást még okozó 50Hz-es hullámzás a több kHz-es hajtásra is "rátevõdhet", modulációként.

Tök jó. Örülök hogy mindenkinek ilyen sok tapasztalata és tudásanyaga gyûlt össze, és burkolt hülyézés keretében mindent jobban tud mint a többiek. Szeretnék ezen egyének táborához csatlakozni, így egy kis (egszerûsített) leírást rittyentenék a fénycsövek, kompakt fénycsövek és az egyébb világítási módokról, hátha valaki elolvassa és a rosszabbik esetben meg is érti ezt...


A hagyományos villanykörte (wolfram izzószál nemesgáz töltéssel, hogy ne oxidálódjon el az izzószál) elég rossz hatásfokkal bír, az elhasznált áramnak mintegy 2-5%-át alakítja át látható fénnyé, viszont cserében elég széles spektrumban sugározza ki ezt a keveset. Valószínûleg ez az magyarázata hogy a szem számára kellemesebb a fénye, mint a fénycsövek vagy hasonszõrû társainak a produktuma (a szénszálas izzóknak még kellemesebb a fénye, csak hát az élettartama...). Bekapcsoláskor az izzószál hideg, az ellenállása nem túl magas. Amikor rákapcsolja a delejt az ember, akkor gyakorlatilag rövidzárként viselkedik, de csak addig amíg az izzószál fel nem hevül. Ez utóbbi a másodperc tört része allatt zajlik le, így a kismegszakító és tsai nem sok mindent vesznek belõle észre. Ha olyan szerencsésen sikerül felkapcsolni hogy éppen a 230 voltos hálózat szinuszának a csúcsán zárjuk az áramkört, akkor a villanykörte rövid úton az örök vadászmezõkre távozhat. Ez a leggyakoribb haláloka. Ezt kivédhetjük nullátmenetes kapcsoló elektronikával*1, így csak a wolfram szál 'elhasználódásával' kell csak számolni. Gyakorlatilag megtöbbszörözõdhet a hagyományos izzók élettartama, minimális befektetéssel. Ezenkívül a fényerõszabályozásuk is relative egyszerûen megoldható. Várható élettartam nullátmenetes kapcsoló nélkül 100-200 óra - szerencsétõl függõen, kapcsolóval akár 800-1000 óra is lehet hatásfoka xar.


A hagyományos fénycsõvek(nem neoncsõ, az egy kicsit más) egy kicsikét másképpen néznek ki, mint a fentebb említett csoport, a mûködési elvük is egy cseppet másabb. A hatásfokuk magasabb mint a hagyományos izzóké, de ennek (is) köszönhetõen szûkebb spektrumban állítják elõ a fényt, továbbá vibrálhatnak (lsd. letebb) is. Ez utóbbi hosszú távon nem tesz jót a közérzetnek, forgó bizbaszok mellett nem ajánlatos a használata, a strobszkóp hatás miatt. A kivitelezése relative egyszerû, egy üvegcsõ, melynek a két végében található egy-egy izzószál. Az üvegcsõ belsõ falát 'fénypor' borítja, ennek a pornak összetétele határozza meg (elméletileg*2) a kibocsájtott fény spektrumát. A csõ belsejében (többnyire) higanygõz és argon(vagy egyébb nemesgáz) keveréke található meg. Használatához szükséges egy ún. fénycsõelõtét, melynek a kivitelezése erõsen befolyásolja a világítás milyenségét. A leggyakoribb halálok az izzószálak vagy az elõtétek megmihálylása.

Hagyományos elõtétek esetében bekapcsolás után felizzanak a csõ két végén található izzószálak, ezeknek köszönhetõen ionizálódik a csõ gáztöltete. Ezen folyamat közben megindul az ionizált gáztöltetben az elektronok áramlása. Ennek az áramát egy sorosan kötött 60(régebben 50) hertzre méretezett tekercs tartja relative állandó mértéken. A továbbiakban az átfolyó áram végzi a gáztöltet ionizációját, az izzószálakról le lehet venni a delejt. Elég kellemetlen dolog az hogy másodpercenként 100-120szor (a nullátmeneteknél és amikor megfordul az áram iránya) megszûnik világítani a csõ, ezért vibrál. A csõben található gáztöltet az ionizáció hatására UV sugárzást bocsát ki, a fénypor végül is ezt 'alakítja' át látható fénnyé. Várható élettartam 1000-10000óra, függõen a kapcsolgatás gyakoriságától, és egyébb gyártási hibáktól, a profitmaximalizálás mértékétõl. Hatásfoka elég jó.

Az elektronikus fénycsõelõtétek (a kompakt fénycsöveknél ilyeneket használnak) egyik fajtájánál (kevesebb alkatrész mint lentebb, tehát olcsóbb) hasonlóképpen gyújtják be a fénycsövet, csak a hagyományos gyújtó helyett egy (többnyire)PTC*3 és egy (vagy több) kodenzátor van sorbakapcsolva a fénycsõ elõfûtéséhez. Az üzemi frekvencia egy kissé magasabb mint a hagyományos elõtéteknél, 10-90kHz is lehet. A magas üzemi frekvenciának (és a fénypor 'tehetetlenségének') köszönhetõen megszûnik(megszûnhet, lsd. lentebb) a vibrálás, kisebb fojtótekercs is elég az üzemi áram beállításához. Viszont az izzószál szakadásakor ugyanúgy megdöglik a fénycsõ. Élettartam 1000-10000 óra, hatásfoka nem olyan rossz.

A másik fajtájánál az izzószálak nincsenek izzítva a begyújtáskor. Ez helyett nagyfeszt kapcsolnak a fénycsõ két végére, addig amíg nem ionizálódik a benne lévõ gáz. Amint az ionizáció megtörténik, a feszültséget csökkentik, így beáll az üzemi fesz és áramerõsség. 'Hátránya' hogy több alkatrész kell hozzá, mint a fenti társához, ezálltal rettentmód megdrágítaná (300-500 pénz, forintra levetítve, kisker áron) az elektronikát. Várható élettartam 15000-20000 óra. Itt csak akkor megy sza@rni a világítás ha a fénypor degenerálódik, az elektronika meghal vagy pedig a fénycsõ elveszti a gáztöltését. A hatásfoka jó.

A fentebb említett elektronikákon a következõeket szokták megspórolgatni (az újabb, többnyire kínai gyártmányokon - ez utóbbi nem függ a márkajelzéstõl). A zavarszûrõ tekercs, melynek feladata hogy az esetenként több 10kHz-es jelek ne másszanak vissza a hálózatra. A 230 egyenirányítása utáni bufferkondi*4 méretének csökkentése (10uF vs.4,7uF), melynek eredményeként továbbra is a hálózat frekvenciájával villognak a fénycsövek. Pontatlanul méretezett -gyújtáskor használt- kondenzátorok, melyek váratlanul áthúznak és megdöglik a meghajtó elektronika. Alulméretezett meghajtófokozat, ami szintén meghibásodáshoz vezet. Trehány, leváló forrasztások. Ésatöbbi. Ezek az apróságok a kompakt fénycsõ élettartamára nincsenek jótékony hatással, párezer órával megrövidíti az élettartamukat.


A LEDes pilácsok külön fejezetet érdemelnének de jelenleg csak annyit, hogy a nem monokróm ledek hatásfoka, fényereje és ára jelenleg nem teszi alkalmassá az otthoni világítás kiváltására.


Megjegyezném hogy a fentebbi leírást csak emlékeztbõl írtam, így lehet benne némi kötözködnivaló. Pláne hogy biztosan kifelejtettem valamit. Mellesleg a felsorolt világítások minden fajtájából van itthon, ezért tapasztalatból írtam a fentebbiek tapasztalni való részét, nem olvasat után.


Mellesleg az hogy kötelezõvé teszik a kompakt fénycsövek használatát, ez mondhatni ellentmond a 'szabad piac' dumának, meg amúgy sem valami demokratikus lépés. Biztosan valamelyik politikus(ok) támogatója||rokona ezeknek a gyártásából él meg. Tehát bekaphatják. Amúgy meg miért nem a közvilágítást cserélik le jobb energiafelhasználású változatra? Gyanítom kicsit több energia megy pocsékba, mint az otthoni világítás esetén.



*1 Nullátmenet kapcsoló (egyszerûsítve): a hálózati feszültség azon pontján kapcsol be, amikor a fázis és a nulla feszültségkülönbség a legkisebb.
*2 A fénypor összetételével elméletileg tetszõleges összetételû fényspektrumot létre lehetne hozni, de gazdaságossági okokból (lsd. költséghatékonyság) ezt el is lehet nagyhirtelen felejteni.
*3 A PTC hidegen kb 100ohm ellenállással rendelkezik, egy bizonyos hõmérséklet felett hirtelen megugrik az ellenállása, akár az ezerszeresére.
*4 Bufferkondi a 'hirtelen' áramfelvételeket fedezi, mintegy 'kisímítja' a terhelésnél jelentkezõ feszültségeséseket.

A megoldás, ha csillár:

Veszel több, más-más színû KF-et, és akkor épp jó lesz a fény.

Csak az a baj, hogy így nagymértékben romlik az amúgy is pocsék hatásfok.

Olyan lüke emberek hoznak döntést akik elektromosságtanból megbuktak, legalábbis hülyék hozzá:

"nyilatkozott az Ausztrál Megõrzési Alapítvány szóvivõje, Josh Meadows ...."

Vajon ez meg miféle gittegylet? Mi a lóf***t õriznek "meg"? Bizonyára nem a tábortüzet.

Ez a "Meadows" név nekem rohadt ismerõs. Több ilyen nevû közvélemény-befolyásoló is mûködött már az elmúlt évtizedekben, oroszlánidomártól kezdve sötét-környezetvédõig... pozitív figura egyse volt köztük. Ez valami klónozott banda?

Ember! Nem csak halványabb lenne a fénye hanem vörös színû is! Az meg mire jó? Ha egy autóval 100 km helyett 50-el mész akkor nem használódik el? És soha nem érsz oda pontosan sehova, az meg mire jó?

És persze amikor megjön a kisembert rettenetesen feldühítõ naaagy-nagy döntés, senki nem tudja, hogy ezt vajon KI erõszakolta ki! Kik készítették elõ a törvényjavaslatot? Kiknek a tanácsai alapján? Mely képviselõk érveltek mellette a parlamenti vitában? Miket mondtak? Volt egyáltalán vita?

Az egészet mindig NÉVTELEN ÉS ARCTALAN disznóf**ok csinálják.

"Csak akkor lesz bármilyen érezhetõ hatása, ha számos másik intézkedés követi" nyilatkozta XY..

Aaaaahhhh! Na vajon milyen intézkedés? Mondja már ki végre valaki, ne csak ötöljenek-hatoljanak-hazudozzanak, elhallgassanak, füllentsenek!

Már sok ezerszer hallottam ilyen általánosságokat. Hogy ekkora probléma van, meg akkkora nagy probléma van... meghogy végre lépéseket kellene tenni.. de hogy mit, arról SÍRI CSÖND! Lapulnak ezek mint szar a fûben.

Aztán amikor mégis jön valami intézkedés, rögtön kiderül, hogy a legjobb esetben is bosszantó, de lehet hogy komoly életmnõség-csökkenést okoz. És már indul a következõ sajtóhadjárat: "ez az intézkedés kevés! még továbbiakra van szükség! Felelõs és bátor döntésekre van szükség.." Hányok

Ezeknek a fénye színre erõsségre sem egyforma. Mit szólsz ahhoz a kompakthoz minek a fénye olyan hogy az ember úgy néz ki mintha sérgaságot kapott volna, a legtöbb ilyen. Nem egyszer volt hogy vettem 1200 lumenes csövet és gyengébb volt a fénye mint egy 900 lumenesé. Ez pedig a legnagyobb ökörség ami létezik.