Feloldották az amerikai katonai videófelvétel titkosítását
Oldal 1 / 4Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#160
Tévedsz 😊 háborúban hús és vér személyek saját érdekeiket védve az államot használják fel másik állam elleni háborúra, miközben a másik államban is hús és vér személyek ugyanezt teszik. A nép és ezáltal az állam érdeke mindég a béke, soha a háború, az államot csak használják azok akik hatalmon vannak vagy akik a hatalmat befolyásolyják. Na az állam dolga, hogy ezeket az embereket ebben megakadályozza, nem pedig hogy szolgálja. Tudom furcsán hangzik, de logikus és racionális.
Egy kis verekedés az nem háború (Olasz liga, Red Sox stb.) Nincs ideális béke és szabadság, valahol mindég akad erõszak, de a két dolog között óriási a különbség. Mindenben van kockázat, de kockázat nélkül nem halad a világ.
Egy kis verekedés az nem háború (Olasz liga, Red Sox stb.) Nincs ideális béke és szabadság, valahol mindég akad erõszak, de a két dolog között óriási a különbség. Mindenben van kockázat, de kockázat nélkül nem halad a világ.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#159
"Ettõl még az emberiség részei, nemdebár?"
Pont errõl beszélek én is! Pontosan az emberiség részei, így megengedhetetlen az a kettõsmérce, amit a fejletlenebb országok politikusai velük szemben alkalmaznak, még akkor is ha nem vagyunk egyszinten!
Amerika mikor fenyegetõzik pl. Németország felé az atomjával, még ha sokkal nagyobb üzletet bukik azon, ha van valami vám vitájuk, mint amennyit nyer pl Irak Korea vagy Irán lerohanásávál és káoszba döntésével?
Pont errõl beszélek én is! Pontosan az emberiség részei, így megengedhetetlen az a kettõsmérce, amit a fejletlenebb országok politikusai velük szemben alkalmaznak, még akkor is ha nem vagyunk egyszinten!
Amerika mikor fenyegetõzik pl. Németország felé az atomjával, még ha sokkal nagyobb üzletet bukik azon, ha van valami vám vitájuk, mint amennyit nyer pl Irak Korea vagy Irán lerohanásávál és káoszba döntésével?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#158
Demográfiai, szociaológiai, kultúrális, politikai szempontból az általad említett válsággócok környékén található államok totáslisan különböznek a fejlett államoktól, kb 100 évnyi fejlõdésbeli különbség van köztük és köztünk.
Ettõl még az emberiség részei, nemdebár?
Az 1969-es háborúról amit beidéztél az az urban legends/bulvár szint, és a lényeg nálad pont a zárójelben van!
A háború kirobbanásának oka, és a szociális feszültségek, nemzeti ellentétek ellenére gyakorlatilag mégiscsak egy egyszerû focimérkõzés volt. Ez a figyelemre méltó...
Ettõl még az emberiség részei, nemdebár?
Az 1969-es háborúról amit beidéztél az az urban legends/bulvár szint, és a lényeg nálad pont a zárójelben van!
A háború kirobbanásának oka, és a szociális feszültségek, nemzeti ellentétek ellenére gyakorlatilag mégiscsak egy egyszerû focimérkõzés volt. Ez a figyelemre méltó...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#157
Ez mind OK, de miért nincs ilyen pl. A Patriots és a Colts mérkõzés után, vagy a Németország - Dánia mérkõzés után.
2003 Yankees-Red Sox baseball mérkõzés, miután a Red Sox veszített, zavargások és fosztogatások történtek, haálos áldozattal.
Olaszországnak épp a minap halt meg egy rendõr egy focimérkõzés után. Talán ez nem egy háború, de az erõszak maga letagadhatattlan.
Az emberiség EGY KISEBB RÉSZE nem képes az egymás mellett békés életre.
Hiába, ha ez a kisebbség is képes a békés lét felrugására...
Viszont ezért találták ki az államot, hogy ezeket az embereket a törvények által a békés életre kényszerítsék, vagy ha még akkor is veszélyt jelentenek a társadalomra, akkor eltávolítsák.
Javíts ki, ha tévednék, de a háborúkban államok harcolnak, nem? A háborúk alapvetõen érdekek ütköztetése, fegyveres erõvel...
2003 Yankees-Red Sox baseball mérkõzés, miután a Red Sox veszített, zavargások és fosztogatások történtek, haálos áldozattal.
Olaszországnak épp a minap halt meg egy rendõr egy focimérkõzés után. Talán ez nem egy háború, de az erõszak maga letagadhatattlan.
Az emberiség EGY KISEBB RÉSZE nem képes az egymás mellett békés életre.
Hiába, ha ez a kisebbség is képes a békés lét felrugására...
Viszont ezért találták ki az államot, hogy ezeket az embereket a törvények által a békés életre kényszerítsék, vagy ha még akkor is veszélyt jelentenek a társadalomra, akkor eltávolítsák.
Javíts ki, ha tévednék, de a háborúkban államok harcolnak, nem? A háborúk alapvetõen érdekek ütköztetése, fegyveres erõvel...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#156
Csak egy valamit még említenék. Pl. Az igaz, hogy Németország és az USA pl. már nem háborúzhat (elméletileg), viszont az éremnek a másik oldala, hogy magukban az adott országokban a társadalom általában szétszakadt (és mivel a leghatékonyabb két nagy tömörülés harca) általában két részre oszlott. Nem csak itt, de pl. az USA-ban is, ahol pl. a Demokraták és a Republikánusok egyfajta kollektivista rendszereket mindenki a maga módján épített ki. Mind két oldal célja a hatalom. Ugyanez a helyzet európában is. Szóval nem vagyok benne biztos, hogy az országokon belüli gyûlölet, szinte harc jobb mint a nemzetek közötti háborúk. De az a siralmas, hogy a nemzetek közötti háborúk megszünése a belsõ megosztások nélkül is bekövetkezett volna, az volt az eredeti angolszász (lkasszikus liberális) elképzelés, csak nem a XX. hanem a XIX. században ez amit meg kaptunk, ez a NEXUS6 által említett "jóléti" állam eredménye amely függõvé tette az államokat (egymástól), de függetlenné tette az embereket egymástól, mert az állam átvette a közvetítõ szerepet és ez a társadalom szétmorzsálódásához vezetett. Minnél többet tervez az állam, annál nehezebben tervez az ember, és ha az ember nehezen tervez akkor csak egy fogaskerék lesz a rendszerben, és ha nem arra akar forogni amerre a rendszer kényszeríti, akkor minden olyan fogaskerék (ember) aki az ellenkezõ irányba forog, az ellensége lesz. Mindenki vagy jobb vagy baloldali, miközben a két dolog között semmi különbség azon kívûl, hogy az egyik jobbra a másik balra kényszerít forogni. Tehát a lakosság 50% mindég kényszerítve van a másik 50% által. Igy fennál az örökös harc. Ennek a megoldása, hogy mindenki arra forogjon amerre akar, hatalomtól, államtól függetlenül, mindadig még nem jelent veszélyt a másik embere vagy a társadalomra. Röviden korlátozott államra van szükség.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#155
Demográfiai, szociaológiai, kultúrális, politikai szempontból az általad említett válsággócok környékén található államok totáslisan különböznek a fejlett államoktól, kb 100 évnyi fejlõdésbeli különbség van köztük és köztünk. És nézd meg mi volt 100 évvel ezelött Európában, néhány kisebb háború és nagyobb forradalom után Európa nagyban készülõdött az elsõ világháborúra. Épp ezt látod most ott is.
Én nem ezeknek az országoknak a politikusainak a felelõsségérõl beszélek hanem a saját politikusainkéról. Ha tudjuk hogy van különbség, de ismerjük és hiszünk a mi értékeinkben akkor nem az erõszak elmélyítése a megoldás!
Ahogy BlackRose is írta azok a fejlett országok akik 60 éve ádáz ellenságek voltak, Németek, Franciák, Angolok Amerikaiak, Japánok mára egységet képeznek és a Földön minden más államnál távolabb vannak attól, hogy egymással háborúzzanak. Azok az országok amelyek a hatvanas hetvenes években átlépték az úgynevezett jóléti állam bizonyos kritériumait tartoznak ide, és a nagy diáklázadások jelezték, hogy egy új kor kezdõdött (tudod az a bizonyos "Nagy Generáció").
Az 1969-es háborúról amit beidéztél az az urban legends/bulvár szint, és a lényeg nálad pont a zárójelben van! Itt egy kevésbé kommersz link
Én nem ezeknek az országoknak a politikusainak a felelõsségérõl beszélek hanem a saját politikusainkéról. Ha tudjuk hogy van különbség, de ismerjük és hiszünk a mi értékeinkben akkor nem az erõszak elmélyítése a megoldás!
Ahogy BlackRose is írta azok a fejlett országok akik 60 éve ádáz ellenságek voltak, Németek, Franciák, Angolok Amerikaiak, Japánok mára egységet képeznek és a Földön minden más államnál távolabb vannak attól, hogy egymással háborúzzanak. Azok az országok amelyek a hatvanas hetvenes években átlépték az úgynevezett jóléti állam bizonyos kritériumait tartoznak ide, és a nagy diáklázadások jelezték, hogy egy új kor kezdõdött (tudod az a bizonyos "Nagy Generáció").
Az 1969-es háborúról amit beidéztél az az urban legends/bulvár szint, és a lényeg nálad pont a zárójelben van! Itt egy kevésbé kommersz link
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#154
Ez mind OK, de miért nincs ilyen pl. A Patriots és a Colts mérkõzés után, vagy a Németország - Dánia mérkõzés után. Szóval nem tartom ezt gyógyithatatlan betegségnek. 400 évvel ezelõtt az európaiaknál is ez volt (csak esetleg a rombolás kisebb volt mert nem voltak modern fegyverek), ma ez szinte elveszett. Dél-Amerika különben egy különös eset, ott a vallás és az egyház a fõ meghatározó, szabadságról szó sincs és az emberek még ma is a régi spanyol kollonizációs filozófiában élnek, miszerint ami van azt osztani lehet, nem pedig az ami van azt gyarapítani lehet. A spanyol világ felvilágosulása még várat magára, kár, hogy a Szalamankai Iskola filozófiája nem gyõzött, és hogy az egyház tanítása uralkodik. Vagyis ez által az erõsek abszolút hatalma van jelen, az ember pedig csak "fogyasztási cikk".
Egyébként korigálnálak...
Az emberiség EGY KISEBB RÉSZE nem képes az egymás mellett békés életre.
Viszont ezért találták ki az államot, hogy ezeket az embereket a törvények által a békés életre kényszerítsék, vagy ha még akkor is veszélyt jelentenek a társadalomra, akkor eltávolítsák. Ugye ez az morál alapja, ha elfogadtuk, hogy valami és valaki veszélyes a társadalomra akkor azt nem tartjuk elfogadhatónak. Ilyen esetben ha a személy nem engedelmeskedik a morális szabályoknak, hát büntetés vár rá. És ez rendben is van. Az viszont nincs rendben, ha kollektívan büntetnek mindenkit, mert Marxista alapon osztályt alakítanak mint. pl. a Németeket kell bombázni, vagy a Szerbeket kell megbüntetni stb. Pontosan azt kell büntetni aki a társadalmi szabályokat megsértette, nem lehet valaki azért bûntetve mert elméletileg valami közös dolog miatt (pl. nemzetiség, faj stb.) egy kalap alá dobják õket. Viszont az egyházi tanítás az alapjában kollektivizmus, sõt van a Vatikán által hírdetett "Extra Ecclesiam Nulla Salus", és ennek a befolyása óriási az emberek életében. De alapjában az emberek képesek egymás mellett békében élni, ha valami "felsõbb" érdeket nem ültetnek a fejükbe. Ugyanakkor a szekularizmus is ugyanez, csak ellenkezõ oldalról.
Egyébként korigálnálak...
Az emberiség EGY KISEBB RÉSZE nem képes az egymás mellett békés életre.
Viszont ezért találták ki az államot, hogy ezeket az embereket a törvények által a békés életre kényszerítsék, vagy ha még akkor is veszélyt jelentenek a társadalomra, akkor eltávolítsák. Ugye ez az morál alapja, ha elfogadtuk, hogy valami és valaki veszélyes a társadalomra akkor azt nem tartjuk elfogadhatónak. Ilyen esetben ha a személy nem engedelmeskedik a morális szabályoknak, hát büntetés vár rá. És ez rendben is van. Az viszont nincs rendben, ha kollektívan büntetnek mindenkit, mert Marxista alapon osztályt alakítanak mint. pl. a Németeket kell bombázni, vagy a Szerbeket kell megbüntetni stb. Pontosan azt kell büntetni aki a társadalmi szabályokat megsértette, nem lehet valaki azért bûntetve mert elméletileg valami közös dolog miatt (pl. nemzetiség, faj stb.) egy kalap alá dobják õket. Viszont az egyházi tanítás az alapjában kollektivizmus, sõt van a Vatikán által hírdetett "Extra Ecclesiam Nulla Salus", és ennek a befolyása óriási az emberek életében. De alapjában az emberek képesek egymás mellett békében élni, ha valami "felsõbb" érdeket nem ültetnek a fejükbe. Ugyanakkor a szekularizmus is ugyanez, csak ellenkezõ oldalról.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#153
A XX. szd elején az angolszász politikai vezetésben az volt a nézet, hogy a fejlett országok nem fognak többet háborúzni. Ez szerinted valószínûleg tévedés, szerintem meg jövõbe látás.
Ezért hajtották végre az angolok, japánok, franciák, olaszok, oroszok, németek, amerikaiak és az osztrák-magyar monarchia is a flottamodernizációs programjaikat a XX.sz elején (ill. a német-angol fegyverkezési verseny még a XIX.század végén indult)? 😊
Nem titok, hogy nem hiszek abban, hogy az emberiség képes lenne a békés egymás mellett élésben. Még országokon belül is túl sok a nézeteltérés, az országok közöttiekrõl már nem is szólva, a vallási és etnikai összekülönbözéseket pedig naphosszat lehetne elemezni. Idõszakosan, vészhelyzetben, egymásra utaltság esetén rövidebb-hosszabb idejû együttmûködést el tudok képzelni. De szerintem még legalábbis évszázadokra vagyunk attól, hogy valóban létrejöhessen a valódi egységes emberi társadalom alapja. De csendben hozzáteszem, hogy még ennek is csak a lehetõségével számolok csak. Az emberi irigység, önzés, vélt és valós sérelmek által ejtett sebek és azokra tett reakciók leküzdése olyan probléma, amire szerintem még jóideig nem lesz orvosság.
Hacsak nem egy erõvel fenntartott világuralmi rendszert tekintünk annak. De abban békérõl szintén nem beszélhetünk...
Az ugynevezett demokráciákban, ahol elviekben a nép maga a hatalom forrása, ezért minden olyan háború ellentétes az alapértékekkel, ami ezt a népet (elsõdlegesen a civil lakosságot) fenyegeti. Csak körmönfont propagandával lehet olyan ellenséget keresni, akik miatt a lakosság háborúval szembeni ellenérzése legyõzhetõ, és a háborút indító politikai vezetõk hatalmon maradása biztosítható.
Erre van egy kedves kis példám, valószinüleg már te is ismered, mert elõszeretettel nyúlok hozzá hasonló vitákban. ^^
1969. június 27-én, a világbajnoki labdarugó mérkõzésen a bíró idõn túli tizenegyeshez juttatta El Salvador csapatát, a szomszédos Honduras-szal szemben.
El Salvador értékesítette a büntetõt, és 3:2-re megnyerte a meccset.
A döntés drámai folytatása:
ádáz, gól nélküli, döntetlenül végzõdött csata a csapatok szurkolói között kéz, láb, fej és bordatöréssel, 8 napon túl gyógyuló tömeges kezeléssel a helybéli kórházak traumatológiai osztályain.
Tudniillik, az eredmény hírére soviniszta tüntetések söpörtek végig mindkét fõvároson, s a szurkolók az utcákon újrajátszották a meccset, kifosztva, és elnáspángolva az ellenfél szurkolóit.
További folytatásként július 3-án háború tört ki a két ország között. A békekötésig kétezer katona esett el (tudomásom szerint az áldozatok többsége nem katona, hanem civil volt - Cifu), és a Közép-Amerikai Közös Piac, mely mindkét ország számára fontos volt, összeomlott.
Ennek záróaktusaként mind Hondurasban, mind El Salvadorban komoly éhínség tört ki.
A világbajnokság, következõ fordulójában El Salvador kiesett…
(idézet: Érdekességek.hu, hozzátenném, hogy a háttérben azért volt még egy-két ellentét, részben a Hondurasban illegálisan letelepedett El Salvadoriak, részben a két ország lakossága közötti életszinvonalkülönbség és az ebbõl adódó feszültségek miatt)
Megismétlem: ma demokráciában élünk (olyanban amilyenben) ennek alapértéke a kisember, a civil lakosság, ezzel elentétben az agresszió már nem érték, sõt mind az országok belsõ törvényei, mind a nemzetközi jog szankcinálja ezt.
Lásd még Tibet kínai megszállása, lásd még Kasmíri konfliktus, lásd még Csecsenföldi konfliktus, lásd még Tamil szeparatista mozgalmak, lád még Hmong felkelés Laoszban, lásd még Moldova és Transz-dnyeszter konfliktus, lásd még Török-Kurd ellentét, stb...
Az Izraeli-Libanoni illetve az Izraeli-Palesztin konfliktust, vagy az Iraki konfliktust pedig már oda és vissza kitárgyaltuk...
Szóval bocsátassék meg nekem, de én nem látom ennyire rózsaszín szemüvegen keresztül a világot.
Ezért hajtották végre az angolok, japánok, franciák, olaszok, oroszok, németek, amerikaiak és az osztrák-magyar monarchia is a flottamodernizációs programjaikat a XX.sz elején (ill. a német-angol fegyverkezési verseny még a XIX.század végén indult)? 😊
Nem titok, hogy nem hiszek abban, hogy az emberiség képes lenne a békés egymás mellett élésben. Még országokon belül is túl sok a nézeteltérés, az országok közöttiekrõl már nem is szólva, a vallási és etnikai összekülönbözéseket pedig naphosszat lehetne elemezni. Idõszakosan, vészhelyzetben, egymásra utaltság esetén rövidebb-hosszabb idejû együttmûködést el tudok képzelni. De szerintem még legalábbis évszázadokra vagyunk attól, hogy valóban létrejöhessen a valódi egységes emberi társadalom alapja. De csendben hozzáteszem, hogy még ennek is csak a lehetõségével számolok csak. Az emberi irigység, önzés, vélt és valós sérelmek által ejtett sebek és azokra tett reakciók leküzdése olyan probléma, amire szerintem még jóideig nem lesz orvosság.
Hacsak nem egy erõvel fenntartott világuralmi rendszert tekintünk annak. De abban békérõl szintén nem beszélhetünk...
Az ugynevezett demokráciákban, ahol elviekben a nép maga a hatalom forrása, ezért minden olyan háború ellentétes az alapértékekkel, ami ezt a népet (elsõdlegesen a civil lakosságot) fenyegeti. Csak körmönfont propagandával lehet olyan ellenséget keresni, akik miatt a lakosság háborúval szembeni ellenérzése legyõzhetõ, és a háborút indító politikai vezetõk hatalmon maradása biztosítható.
Erre van egy kedves kis példám, valószinüleg már te is ismered, mert elõszeretettel nyúlok hozzá hasonló vitákban. ^^
1969. június 27-én, a világbajnoki labdarugó mérkõzésen a bíró idõn túli tizenegyeshez juttatta El Salvador csapatát, a szomszédos Honduras-szal szemben.
El Salvador értékesítette a büntetõt, és 3:2-re megnyerte a meccset.
A döntés drámai folytatása:
ádáz, gól nélküli, döntetlenül végzõdött csata a csapatok szurkolói között kéz, láb, fej és bordatöréssel, 8 napon túl gyógyuló tömeges kezeléssel a helybéli kórházak traumatológiai osztályain.
Tudniillik, az eredmény hírére soviniszta tüntetések söpörtek végig mindkét fõvároson, s a szurkolók az utcákon újrajátszották a meccset, kifosztva, és elnáspángolva az ellenfél szurkolóit.
További folytatásként július 3-án háború tört ki a két ország között. A békekötésig kétezer katona esett el (tudomásom szerint az áldozatok többsége nem katona, hanem civil volt - Cifu), és a Közép-Amerikai Közös Piac, mely mindkét ország számára fontos volt, összeomlott.
Ennek záróaktusaként mind Hondurasban, mind El Salvadorban komoly éhínség tört ki.
A világbajnokság, következõ fordulójában El Salvador kiesett…
(idézet: Érdekességek.hu, hozzátenném, hogy a háttérben azért volt még egy-két ellentét, részben a Hondurasban illegálisan letelepedett El Salvadoriak, részben a két ország lakossága közötti életszinvonalkülönbség és az ebbõl adódó feszültségek miatt)
Megismétlem: ma demokráciában élünk (olyanban amilyenben) ennek alapértéke a kisember, a civil lakosság, ezzel elentétben az agresszió már nem érték, sõt mind az országok belsõ törvényei, mind a nemzetközi jog szankcinálja ezt.
Lásd még Tibet kínai megszállása, lásd még Kasmíri konfliktus, lásd még Csecsenföldi konfliktus, lásd még Tamil szeparatista mozgalmak, lád még Hmong felkelés Laoszban, lásd még Moldova és Transz-dnyeszter konfliktus, lásd még Török-Kurd ellentét, stb...
Az Izraeli-Libanoni illetve az Izraeli-Palesztin konfliktust, vagy az Iraki konfliktust pedig már oda és vissza kitárgyaltuk...
Szóval bocsátassék meg nekem, de én nem látom ennyire rózsaszín szemüvegen keresztül a világot.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#152
A kannibalizmus rituális alapon is lehetséges.
Ahogy az már elhangzott, a rituális gyilkosság régebben azért elég általános volt, és innen elég keskeny az elválasztó vonal, attól hogy bekenem magam az ellenség/áldozat vérével, aztán esetleg iszok belõle, aztán odáig is elmegyek, hogy beleharapok a szívébe, aztán eszek az agyából is.
Az olyan kultúrákban ahol a rátermettség bizonyítéka az erõszak volt, valszeg az ilyen fajta próbák is megtörténtek.
Én mindíg megdöbbenek az olyan amcsi családi filmeken, ahol a fiatal srác megkapja élete elsõ puskáját és elmennek szarvasra vadászni, ahol a még friss gõzölgõ tetemmel kell ezt megcsinálni, rituális beavatás gyanánt. Ettõl azért nincs olyan messze az hogy ezt emberekkel is megtegyék.
Ahogy az már elhangzott, a rituális gyilkosság régebben azért elég általános volt, és innen elég keskeny az elválasztó vonal, attól hogy bekenem magam az ellenség/áldozat vérével, aztán esetleg iszok belõle, aztán odáig is elmegyek, hogy beleharapok a szívébe, aztán eszek az agyából is.
Az olyan kultúrákban ahol a rátermettség bizonyítéka az erõszak volt, valszeg az ilyen fajta próbák is megtörténtek.
Én mindíg megdöbbenek az olyan amcsi családi filmeken, ahol a fiatal srác megkapja élete elsõ puskáját és elmennek szarvasra vadászni, ahol a még friss gõzölgõ tetemmel kell ezt megcsinálni, rituális beavatás gyanánt. Ettõl azért nincs olyan messze az hogy ezt emberekkel is megtegyék.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#151
most készültem el vele:
http://popov35.ytmnd.com/
http://popov35.ytmnd.com/
#150
Az emberevés nagyon pici "fejezet" az emberiség társadalmában. Néhány izolált embercsoporton kivül csak esetleg elképesztõ éhezéskor található meg. Volt errõl egy jó film a National Geographic-on a nyáron. Amerikában 😊 az északamerikai indiánoknál nem volt (habár találtak fözött csontmaradványokat a kutatók olyan evekbõl amikor iszonyatos szárazságok voltak, tehát éhezéskor valószínûleg az elhaltakat megették), délamerikában szintén nem volt, ott inkább az feláldozás volt a kultúra része, és voltak alkalmak amikor ettek pl. az áldozat szívébõl stb.
Afrikában volt de nem sok. Fõleg Pápua és környékén és Oceániában volt jelen nagyobb mértékben.
Afrikában volt de nem sok. Fõleg Pápua és környékén és Oceániában volt jelen nagyobb mértékben.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#149
Találtam neked, egy kicsit tudományosabb cikket:
Consuming Passions: Reviewing the Evidence for Cannibalism within the Prehistoric Archaeological Record
Consuming Passions: Reviewing the Evidence for Cannibalism within the Prehistoric Archaeological Record
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#148
"A XX. szd elején az angolszász politikai vezetésben az volt a nézet, hogy a fejlett országok nem fognak többet háborúzni. Ez szerinted valószínûleg tévedés, szerintem meg jövõbe látás."
igen sõt már a 19. században is, ezt a klasszikus liberalisták azért mondták, mert a munkamegosztás egy olyan helyzetet teremt, hogy két ország gazdasága annyira összefügg, hogy képtelenek egymás ellen háborúzni többé kevésbé úgy, hogy ne verjék vissza magukat az "õskorba". Csak akkor jött a protekcionizmus és a szocialista változás, amikor ugyan a szocialisták a szocializmust akarták, a kapitalisták (nem liberális hanem protekcionista) része pedig a szocializmus-kommunizmusal akart a legdurvább úton is leszámolni. Ez egy új helyzetet hozott, a nemzeti gazdaságok kezdtek zárt körûeké válni (önfentartó), és háborúzni lehetett. Ugyanakkor a kapitalistáknál belsõ harc is volt, mert a liberális erõk erõsen ellenezték a protekcionista politikát. Ezért végleg a szocializmus (Nácik, Fasiszták, Kommunisták, Fábiánok, stb. - szindikalizmus stb.) és az intervencionalizmus (USA - New Deal stb.) nagy teret nyert és a kollektivista rendszerek mindég egymás ellenségei még ha elméletileg ugyanaz is a céljuk, ezért a háborúk elkerülhetetlenek lettek. Jelenleg viszont a fejlett országoknál érvényesül a háborúmentes filozófia, mert mint munkamegosztás, úgy tõke oldalról is akkora az összefüggés, hogy gyakorlatilag pl. ma az USA és pl. Németország között elképzelhetetlen a háború. Tehát egyetértek, az angolszász nézet rendben volt, csak egy picit késõbbre sikerült.
Különben a demokráciával az a baj, hogy a görög eredetû jelentésével magyarázzák. Alapjában a nép hatalma, nem létezhet, illuzió. A demokrácia nem a diktatúra ellentéte, hanem a forradalom ellentéte, a demokrácia az nem más mint békés hatalomváltás. Demokrácia nélkül is váltható hatalom (forradalom által), amikor a demokrácia nem mûködik pl. de jure van, de de facto nincs (mint pl. most Magyarországon) akkor jönnek az utcai rendbontások, és ha nem változik meg a hatalom (nem muszáj fizikailag, de a legkevesebb amit tehet, hogy politikáját támogatja a többség) akkor elõbb vagy utobb erõszakos hatalomváltásra kerülhet sor. Különben a legbrutálisabb diktatúrában is a nép a hatalom forrása, a diktátorok is a nép fiai, csak az a különbség, hogy ha a többség nincs megelégedve a politikájukal... csak erõszakkal válthatja le. Na akkor lesz olyan dolog mint 1776 az USA-ban vagy mint 1789 a franciáknál és még számtalan másik esetben.
A demokrácia csak akkor mûködik, ha megvan a jogállam, ha szabadság van (szólásszabadság, sajtószabadság stb. fõleg fontos), és ha az állam fizetési listáján a lakoság viszonylag kis része található meg. Ha a többség az államtól függ, akkor az államot úgy alakítják (demokratikus szavazásal), hogy ennek a többségnek az érdekeit védje. A jelenlegi rendszerben ez sajnos majdnem minden országban igaz, a lakoság többsége az állami aparátus foglalkoztatotja, nyugdíjas vagy éppen szubvenciót, támogatást élvez - de facto az állam ilyen esetben nem lehet neutrális. És mindég azok az erõk gyõznek amelyek annek a többségnek az érdekeit szolgálják a kisebbség érdekei ellen. Na de mér nagyon off topic dumálok. 😊
A demokrácia azért jó mert biztósítja a békét. Fejlõdés és gazdasági növekedés pedig békében a legnagyobb (téves az a duma, hogy háborúban). A társadalomnak a béke, a szabadság a két legfontosabb dolog. Az USA-ban alapjában már 200 éve béke van (ha nem számoljuk a polgárháborút), szabadság az többé kevésbé elég erõs (de lehetne közelebb is a tervrajzhoz - alkotmányhoz) azért van az, hogy gazdaságilag õk a legerõsebek, ha a szabadság nagyobb lenne akkor még erõsebb lene az USA gazdasága. Ahol viszont béke és szabadság sincs, ott csak nyomor van. Ahol béke és szabadság van, de komoly megszakítások voltak (pl. Európa) ott ugyan a gazdaság erõs, de gyengébb mint ahol nem voltak megszakítások a békében és szabadságban.
igen sõt már a 19. században is, ezt a klasszikus liberalisták azért mondták, mert a munkamegosztás egy olyan helyzetet teremt, hogy két ország gazdasága annyira összefügg, hogy képtelenek egymás ellen háborúzni többé kevésbé úgy, hogy ne verjék vissza magukat az "õskorba". Csak akkor jött a protekcionizmus és a szocialista változás, amikor ugyan a szocialisták a szocializmust akarták, a kapitalisták (nem liberális hanem protekcionista) része pedig a szocializmus-kommunizmusal akart a legdurvább úton is leszámolni. Ez egy új helyzetet hozott, a nemzeti gazdaságok kezdtek zárt körûeké válni (önfentartó), és háborúzni lehetett. Ugyanakkor a kapitalistáknál belsõ harc is volt, mert a liberális erõk erõsen ellenezték a protekcionista politikát. Ezért végleg a szocializmus (Nácik, Fasiszták, Kommunisták, Fábiánok, stb. - szindikalizmus stb.) és az intervencionalizmus (USA - New Deal stb.) nagy teret nyert és a kollektivista rendszerek mindég egymás ellenségei még ha elméletileg ugyanaz is a céljuk, ezért a háborúk elkerülhetetlenek lettek. Jelenleg viszont a fejlett országoknál érvényesül a háborúmentes filozófia, mert mint munkamegosztás, úgy tõke oldalról is akkora az összefüggés, hogy gyakorlatilag pl. ma az USA és pl. Németország között elképzelhetetlen a háború. Tehát egyetértek, az angolszász nézet rendben volt, csak egy picit késõbbre sikerült.
Különben a demokráciával az a baj, hogy a görög eredetû jelentésével magyarázzák. Alapjában a nép hatalma, nem létezhet, illuzió. A demokrácia nem a diktatúra ellentéte, hanem a forradalom ellentéte, a demokrácia az nem más mint békés hatalomváltás. Demokrácia nélkül is váltható hatalom (forradalom által), amikor a demokrácia nem mûködik pl. de jure van, de de facto nincs (mint pl. most Magyarországon) akkor jönnek az utcai rendbontások, és ha nem változik meg a hatalom (nem muszáj fizikailag, de a legkevesebb amit tehet, hogy politikáját támogatja a többség) akkor elõbb vagy utobb erõszakos hatalomváltásra kerülhet sor. Különben a legbrutálisabb diktatúrában is a nép a hatalom forrása, a diktátorok is a nép fiai, csak az a különbség, hogy ha a többség nincs megelégedve a politikájukal... csak erõszakkal válthatja le. Na akkor lesz olyan dolog mint 1776 az USA-ban vagy mint 1789 a franciáknál és még számtalan másik esetben.
A demokrácia csak akkor mûködik, ha megvan a jogállam, ha szabadság van (szólásszabadság, sajtószabadság stb. fõleg fontos), és ha az állam fizetési listáján a lakoság viszonylag kis része található meg. Ha a többség az államtól függ, akkor az államot úgy alakítják (demokratikus szavazásal), hogy ennek a többségnek az érdekeit védje. A jelenlegi rendszerben ez sajnos majdnem minden országban igaz, a lakoság többsége az állami aparátus foglalkoztatotja, nyugdíjas vagy éppen szubvenciót, támogatást élvez - de facto az állam ilyen esetben nem lehet neutrális. És mindég azok az erõk gyõznek amelyek annek a többségnek az érdekeit szolgálják a kisebbség érdekei ellen. Na de mér nagyon off topic dumálok. 😊
A demokrácia azért jó mert biztósítja a békét. Fejlõdés és gazdasági növekedés pedig békében a legnagyobb (téves az a duma, hogy háborúban). A társadalomnak a béke, a szabadság a két legfontosabb dolog. Az USA-ban alapjában már 200 éve béke van (ha nem számoljuk a polgárháborút), szabadság az többé kevésbé elég erõs (de lehetne közelebb is a tervrajzhoz - alkotmányhoz) azért van az, hogy gazdaságilag õk a legerõsebek, ha a szabadság nagyobb lenne akkor még erõsebb lene az USA gazdasága. Ahol viszont béke és szabadság sincs, ott csak nyomor van. Ahol béke és szabadság van, de komoly megszakítások voltak (pl. Európa) ott ugyan a gazdaság erõs, de gyengébb mint ahol nem voltak megszakítások a békében és szabadságban.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#147
"az emberi faj eddigi létének 9/10-ében az emberevés valamilyen formáját kultiválta"
ez azért NAGYON erõs túlzás.
ez azért NAGYON erõs túlzás.
#146
Régen azért az volt. É és D Amerikában egészen a felfedezõk megérkezéséig elég elterjedt volt, fõleg azért, hogy a megevett ember ereje átszálljon beléjük. Persze ez nem mindig jelentette azt, hogy megfõzték és megették az egész embert, elég volt a szívébõl egy harapás is.
#145
Még e wiki cikk alapján sem lehet általánosan elterjedtnek mondani.
Elõfordult persze, de általános nem volt azért.
Elõfordult persze, de általános nem volt azért.
#144
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#143
Azért az emberevés régen sem volt elterjedt....
#142
"Akkor egy katonapolitikai kérdés: arról a pár évezredes taktikáról, hogy kiéheztetés, illetve felperzselt föld, mi a véleményed? 😊"
Had hozzak egy másik példát: az emberi faj eddigi létének 9/10-ében az emberevés valamilyen formáját kultiválta (pl ellenség, családtagok papa-mama elfogyastása), csak kb 2500 éve hagytak fel vele az úgynevezett kultúrnépek.
Szal azt mondod, hogy csak azért mert valami történelmi hagyomány, ezért mindíg és célszerû sõt egyszersmind kívánatos is marad? Hmm, érdekes, jó étvágyat! 😉))
A XX. szd elején az angolszász politikai vezetésben az volt a nézet, hogy a fejlett országok nem fognak többet háborúzni. Ez szerinted valószínûleg tévedés, szerintem meg jövõbe látás.
Az ugynevezett demokráciákban, ahol elviekben a nép maga a hatalom forrása, ezért minden olyan háború ellentétes az alapértékekkel, ami ezt a népet (elsõdlegesen a civil lakosságot) fenyegeti. Csak körmönfont propagandával lehet olyan ellenséget keresni, akik miatt a lakosság háborúval szembeni ellenérzése legyõzhetõ, és a háborút indító politikai vezetõk hatalmon maradása biztosítható.
Az ellenségnek a korábban idézettek miatt mindíg primitívnek, alacsonyrendûnek kell lennie, aki egyszerûen nem ért a demokrarikus szép szóból. Igaz volt ez a németekre, japánokra, az oroszokra és igaz ez az iszlámokra is. Jó kérdés persze hogy mennyire valóban primitívek és mennyire csak védekeznek egy valóban agresszív propaganda ellen, ami a modern emberi civilizáció alapértékeivel ellentétes módon teszi képessé a nyugati demokráciákat az agresszív külpolitikára, a genocidumra, egyáltalán agresszorként háború indítására.
Megismétlem: ma demokráciában élünk (olyanban amilyenben) ennek alapértéke a kisember, a civil lakosság, ezzel elentétben az agresszió már nem érték, sõt mind az országok belsõ törvényei, mind a nemzetközi jog szankcinálja ezt. A jelenlegi történelmi helyzet nem ugyan az, mint 2000-3000 évvel ezelött, amikor az ellenséges foglyokat lemészárolták ittak a vérükbõl, megették az agyvelejüket, gyerekeiket falhozcsapták, asszonyaikat megerõszakolták, hogy a legyõzõk gyerekeit szüljék meg.
Ébresztõ...
Had hozzak egy másik példát: az emberi faj eddigi létének 9/10-ében az emberevés valamilyen formáját kultiválta (pl ellenség, családtagok papa-mama elfogyastása), csak kb 2500 éve hagytak fel vele az úgynevezett kultúrnépek.
Szal azt mondod, hogy csak azért mert valami történelmi hagyomány, ezért mindíg és célszerû sõt egyszersmind kívánatos is marad? Hmm, érdekes, jó étvágyat! 😉))
A XX. szd elején az angolszász politikai vezetésben az volt a nézet, hogy a fejlett országok nem fognak többet háborúzni. Ez szerinted valószínûleg tévedés, szerintem meg jövõbe látás.
Az ugynevezett demokráciákban, ahol elviekben a nép maga a hatalom forrása, ezért minden olyan háború ellentétes az alapértékekkel, ami ezt a népet (elsõdlegesen a civil lakosságot) fenyegeti. Csak körmönfont propagandával lehet olyan ellenséget keresni, akik miatt a lakosság háborúval szembeni ellenérzése legyõzhetõ, és a háborút indító politikai vezetõk hatalmon maradása biztosítható.
Az ellenségnek a korábban idézettek miatt mindíg primitívnek, alacsonyrendûnek kell lennie, aki egyszerûen nem ért a demokrarikus szép szóból. Igaz volt ez a németekre, japánokra, az oroszokra és igaz ez az iszlámokra is. Jó kérdés persze hogy mennyire valóban primitívek és mennyire csak védekeznek egy valóban agresszív propaganda ellen, ami a modern emberi civilizáció alapértékeivel ellentétes módon teszi képessé a nyugati demokráciákat az agresszív külpolitikára, a genocidumra, egyáltalán agresszorként háború indítására.
Megismétlem: ma demokráciában élünk (olyanban amilyenben) ennek alapértéke a kisember, a civil lakosság, ezzel elentétben az agresszió már nem érték, sõt mind az országok belsõ törvényei, mind a nemzetközi jog szankcinálja ezt. A jelenlegi történelmi helyzet nem ugyan az, mint 2000-3000 évvel ezelött, amikor az ellenséges foglyokat lemészárolták ittak a vérükbõl, megették az agyvelejüket, gyerekeiket falhozcsapták, asszonyaikat megerõszakolták, hogy a legyõzõk gyerekeit szüljék meg.
Ébresztõ...
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#141
Polgárháborús helyzetben normális kormányzati rendszert nem lehet felépíteni. Igazi ördögi kör alakul ki így.
De elég lett volna a légierõt bevetni megint, legalább elodázhatták volna. Nem kellett volna olyan sok erõfeszítés amerikai részrõl hogy legalább ne vereség legyen a vége. Idõvel stabilizálódott volna a rendszer talán...
Volt tényleg néhány jól sikerült fegyverük is, de mennyi volt a sehová sem vezetõ fejlesztés...gondolok itt számtalan repülõ (Me163, Natter, He162...stb...), vagy a Maus meg ilyenek
A háború végén már anyagi erõforrásuk is kevés volt , mégis szétaprózták....
persze legalább lehetett valamivel etetni a népet (hogy egy klasszikust idézzek : "a csodafegyverek ? jönnek, jönnek".... )
De elég lett volna a légierõt bevetni megint, legalább elodázhatták volna. Nem kellett volna olyan sok erõfeszítés amerikai részrõl hogy legalább ne vereség legyen a vége. Idõvel stabilizálódott volna a rendszer talán...
Volt tényleg néhány jól sikerült fegyverük is, de mennyi volt a sehová sem vezetõ fejlesztés...gondolok itt számtalan repülõ (Me163, Natter, He162...stb...), vagy a Maus meg ilyenek
A háború végén már anyagi erõforrásuk is kevés volt , mégis szétaprózták....
persze legalább lehetett valamivel etetni a népet (hogy egy klasszikust idézzek : "a csodafegyverek ? jönnek, jönnek".... )
#140
...(cserbenhagyták délt)...
A teljes képhez azért az is hozzátartozik, hogy a dél-koreai rendszer a velejéig korrupt volt, gyakorlatilag épelméjû nemzet nem támogatta volna õket - de a kommunisták ellen harcoltak, tehát támogatni kellett õket (tipikus hidegháborús helyzet amerikai szempontból...). Az USA ugyanúgy, ahogy most a szövetségesek irakban, embertelen mennyiségû pénzt, fegyvert és utánpótlást pumpált az országba, de önmagában ez még kevés a gyõzelemhez. A Dél-Vietnami katonai erõk harcértéke finoman szólva is sok kivánnivalót hagyott maga után.
Irakban is hasonló a cél (megerõsíteni az iraki hadsereget eléggé, hogy saját maga kézben tarthassa az országot) aztán eltünni a francba. Hogy a vége mi lesz még nem látható.
Ahogy Vietnamban, itt is az a probléma, hogy hiába akarják megerõsíteni a nyugat-barát vezetést, az alkalmatlan a feladatra, különbözõ okokból.
Németek kétségbeesetten csinálták a kiforratlan, drága "csodafegyvereket", ahelyett hogy tömegével gyártották volna a harceszközöket.
Itt a fõ tétel az, hogy mire lehet támaszkodni. Az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió gazdasági erejével, gyártási kapacitásával együttesen sehogy sem lehettek versenyképesek, tehát a puszta számharcban mindenképpen alulmaradtak volna. Igen, egyértelmûen logikusabb lett volna 2 Panther gyártása egyetlen Tiger II. helyett, de ahhoz 2x annyi kiképzett személyzetre is szükség lenne, és még ekkor sem oldotta volna meg a puszta számbeli fölényét az ellenséges erõknek, pláne nem segített volna semmit a szövetséges légifölénnyel szemben.
Németország ellenben bõvelkedett a nagy elmékben (de természetesen abban a szövetségesek is), ezért igyekeztek minél több újítást bedobni a háborúba. Ez azonban nem német specialitás, elég a harckocsik bevetésére gondolni az elsõ világháborúban, britt részrõl...
A németek abban bíztak, hogy a "csodafegyverekkel" esetleg ellensúlyozni tudnák a szövetségesek számbeli fölényét. Hiába tûnik utólag úgy, hogy ez hiba volt, az "anyagháborúban" ugyanúgy alulmaradt volna Németország, legfeljebb kicsivel talán tovább bírta volna feltartóztani a szövetségeseket - de megfordítani a háborút úgy sem lett volna képes (pláne az elkövetett vezetésbeli hibák miatt).
A teljes képhez azért az is hozzátartozik, hogy a dél-koreai rendszer a velejéig korrupt volt, gyakorlatilag épelméjû nemzet nem támogatta volna õket - de a kommunisták ellen harcoltak, tehát támogatni kellett õket (tipikus hidegháborús helyzet amerikai szempontból...). Az USA ugyanúgy, ahogy most a szövetségesek irakban, embertelen mennyiségû pénzt, fegyvert és utánpótlást pumpált az országba, de önmagában ez még kevés a gyõzelemhez. A Dél-Vietnami katonai erõk harcértéke finoman szólva is sok kivánnivalót hagyott maga után.
Irakban is hasonló a cél (megerõsíteni az iraki hadsereget eléggé, hogy saját maga kézben tarthassa az országot) aztán eltünni a francba. Hogy a vége mi lesz még nem látható.
Ahogy Vietnamban, itt is az a probléma, hogy hiába akarják megerõsíteni a nyugat-barát vezetést, az alkalmatlan a feladatra, különbözõ okokból.
Németek kétségbeesetten csinálták a kiforratlan, drága "csodafegyvereket", ahelyett hogy tömegével gyártották volna a harceszközöket.
Itt a fõ tétel az, hogy mire lehet támaszkodni. Az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió gazdasági erejével, gyártási kapacitásával együttesen sehogy sem lehettek versenyképesek, tehát a puszta számharcban mindenképpen alulmaradtak volna. Igen, egyértelmûen logikusabb lett volna 2 Panther gyártása egyetlen Tiger II. helyett, de ahhoz 2x annyi kiképzett személyzetre is szükség lenne, és még ekkor sem oldotta volna meg a puszta számbeli fölényét az ellenséges erõknek, pláne nem segített volna semmit a szövetséges légifölénnyel szemben.
Németország ellenben bõvelkedett a nagy elmékben (de természetesen abban a szövetségesek is), ezért igyekeztek minél több újítást bedobni a háborúba. Ez azonban nem német specialitás, elég a harckocsik bevetésére gondolni az elsõ világháborúban, britt részrõl...
A németek abban bíztak, hogy a "csodafegyverekkel" esetleg ellensúlyozni tudnák a szövetségesek számbeli fölényét. Hiába tûnik utólag úgy, hogy ez hiba volt, az "anyagháborúban" ugyanúgy alulmaradt volna Németország, legfeljebb kicsivel talán tovább bírta volna feltartóztani a szövetségeseket - de megfordítani a háborút úgy sem lett volna képes (pláne az elkövetett vezetésbeli hibák miatt).
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#139
Ami a Mustángokat illeti, nem vagyok szakértõ, de azt hiszem a Mustáng "felmászási" sebesége jelentette az elõnyt. Gyorsan tudott az ellenséges gépek fõlé emelkedni, és az akkoriban gépfegyveres "dogfight" esetében támadási elõnyt jelentett.
Az Allison-motoros P-51A gépek, amik 1942-ben megjelentek Angliában nem voltak túl meggyõzõek, sõt, nem is a német vadászok ellen használták õket, hanem felderítésre és földi célok elleni támadásra, mivel kis magasságban a teljesítményük még jó volt, de cirka 5000m felett már kritikán alul teljesítettek.
A P-51B/C gépek voltak az elsõ vadászgépként említésre méltó Mustangok, ezeket Merlin motorokkal szerelték, de csak 1943 végén jelentek meg nagyobb számban, amikor a németország feletti légiháború már gyakorlatilag eldõlt, lévén a Luftwaffe nem tudott igazán komoly ellenállást kifejteni.
Az Allison-motoros P-51A gépek, amik 1942-ben megjelentek Angliában nem voltak túl meggyõzõek, sõt, nem is a német vadászok ellen használták õket, hanem felderítésre és földi célok elleni támadásra, mivel kis magasságban a teljesítményük még jó volt, de cirka 5000m felett már kritikán alul teljesítettek.
A P-51B/C gépek voltak az elsõ vadászgépként említésre méltó Mustangok, ezeket Merlin motorokkal szerelték, de csak 1943 végén jelentek meg nagyobb számban, amikor a németország feletti légiháború már gyakorlatilag eldõlt, lévén a Luftwaffe nem tudott igazán komoly ellenállást kifejteni.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#138
Vietnámnál ne felejtsük el hogy amikor az amerikaiak kivonultak az ország nagyrészt még a déliek kezén volt (ez is volt a cél Nixon vietnamizálási politikájának : megerõsíteni a déli hadsereget annyira, hogy önállóan is megmaradjon.), illetve ugye elvileg Linacker II után 72 végén békét kötöttek (az más kérdés hogy az északiak nem tartották be. Úgyhogy akkor úgy látszott, hogy a dolgot elvégezték, és ezért hazamentek. Észak 73-ban megint megpróbálkozott egy offensivával, de a déli erõk az amerikai légierõ segítségével visszaverték (75-ben ugye meg már nem Nixon volt az elnök, ugyhogy semmiylen támogatást nem kapott dél - meg is bukott).
Összegezve : amerikaiak Vietnami haborút katonailag megnyerték (nem véletlenül kötött békét észak...), viszont utána elszarták a dolgot (cserbenhagyták délt) így az egész vége kudarc lett és vereség (de ez a politika meg a hippik érdeme)
Amúgy az a 60ezer halott tényleg nem sok (fõleg hogy több millió amerikai fordult meg Vietnamban)
Irakban is hasonló a cél (megerõsíteni az iraki hadsereget eléggé, hogy saját maga kézben tarthassa az országot) aztán eltünni a francba. Hogy a vége mi lesz még nem látható.
Amerikai technika meg bõven elérte a németet. Németek kétségbeesetten csinálták a kiforratlan, drága "csodafegyvereket", ahelyett hogy tömegével gyártották volna a harceszközöket. Õ választásuk volt, meg is szívták.
P51 háború legjobb vadászgépe volt. Ezt vitatni nem lehet (vannak gépek amik valamiben jobbak voltak, de összteljesítménye kiemelkedett).
Epikurosz : "médiageci" kifejezést lásd Született Gyilkosok. Azt hiuszem nagyon találó
Összegezve : amerikaiak Vietnami haborút katonailag megnyerték (nem véletlenül kötött békét észak...), viszont utána elszarták a dolgot (cserbenhagyták délt) így az egész vége kudarc lett és vereség (de ez a politika meg a hippik érdeme)
Amúgy az a 60ezer halott tényleg nem sok (fõleg hogy több millió amerikai fordult meg Vietnamban)
Irakban is hasonló a cél (megerõsíteni az iraki hadsereget eléggé, hogy saját maga kézben tarthassa az országot) aztán eltünni a francba. Hogy a vége mi lesz még nem látható.
Amerikai technika meg bõven elérte a németet. Németek kétségbeesetten csinálták a kiforratlan, drága "csodafegyvereket", ahelyett hogy tömegével gyártották volna a harceszközöket. Õ választásuk volt, meg is szívták.
P51 háború legjobb vadászgépe volt. Ezt vitatni nem lehet (vannak gépek amik valamiben jobbak voltak, de összteljesítménye kiemelkedett).
Epikurosz : "médiageci" kifejezést lásd Született Gyilkosok. Azt hiuszem nagyon találó
#137
Nem is erre céloztam, hanem azt akartam mondani, hogy Japán kapitulált volna, nem az USA függesztette volna fel a háborút. Japának nem volt más megoldása, sõt akár lehet, hogy ha (ez most erõsen spekuláció) de ha pl. az USA ad nekik egy olyan ajánlatot, hogy kapituláció esetén nem vonul be Japánba és nem létesít katonai bázisokat... ki tudja, a diplomácia azt hiszem egy picit kimaradt annak idején. Különben akkor sem az USA területén foljtak a harcok... tehát a Vietnámal való párhuzamot ezen a téren nem értem.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#136
Nem gyakorolni, háborúzni. De ugyen nem gondolod, hogy az USA meg lett verve, sem gazdaságilag sem katonailag. Csak egyszerûen kivonultak amikor a lakoság többsége nem támogatta a háborút. Iraqban is valószínûleg elõbb vagy utobb úgy lesz. Katonai gyözelem az volt a könnyû rész, demokráciát, szabadságot, gazdaságot teremteni, na az a nehéz, az a lehetetlen. Kár, hogy a barom politikusok ezt nem akarják tudni. A szabadság és a demokrácia a legnehezebb dolog, azt tanulni kell nem lehet kivülrõl csinálni, ezért az Iraqi háború sem fejezõdhez amcsi gyõzelemmel, de vereségel még annyira sem.
Ami a Mustángokat illeti, nem vagyok szakértõ, de azt hiszem a Mustáng "felmászási" sebesége jelentette az elõnyt. Gyorsan tudott az ellenséges gépek fõlé emelkedni, és az akkoriban gépfegyveres "dogfight" esetében támadási elõnyt jelentett. Ha tévedek, javítsonak ki. Különben a Japán Zéró is azért volt annyira fölényes, mert gyorsan tudott a magasba emelkedni. A másik dolog meg az volt, hogy a Mustáng jól viselte az ellenséges találatokat, erõs és kitartó gép volt, nehéz volt földre küldeni.
Ami a Mustángokat illeti, nem vagyok szakértõ, de azt hiszem a Mustáng "felmászási" sebesége jelentette az elõnyt. Gyorsan tudott az ellenséges gépek fõlé emelkedni, és az akkoriban gépfegyveres "dogfight" esetében támadási elõnyt jelentett. Ha tévedek, javítsonak ki. Különben a Japán Zéró is azért volt annyira fölényes, mert gyorsan tudott a magasba emelkedni. A másik dolog meg az volt, hogy a Mustáng jól viselte az ellenséges találatokat, erõs és kitartó gép volt, nehéz volt földre küldeni.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#135
Amerika nem lett megverve sem Vietnámban sem Iraqban, csak nem akart tovább harcolni (még egy bizonyíték, hogy partraszállás nélkül is vége lehet a háborúnak amikor a többség már nem támogatja - Vietnám nem szálta meg az USA-t, hogy vége legyen a háborúnak).
Egyfelõl tegyük szépen hozzá, hogy a II.Vh esetén fel sem merült az USA-ban, hogy felfüggesszék a háborút "emberiességi" okokból a Japán kapitulációig. Továbbá eléggé egyértelmû volt a Vietnami háború esetén, hogy nem az USA, hanem Vietnam területén folytak a harcok. Amit írsz akkor lenne igaz, ha a Vietnamiak behódoltak volna a sokkal erõsebb ellenfelüknek. De ez nem történt meg.
Egyfelõl tegyük szépen hozzá, hogy a II.Vh esetén fel sem merült az USA-ban, hogy felfüggesszék a háborút "emberiességi" okokból a Japán kapitulációig. Továbbá eléggé egyértelmû volt a Vietnami háború esetén, hogy nem az USA, hanem Vietnam területén folytak a harcok. Amit írsz akkor lenne igaz, ha a Vietnamiak behódoltak volna a sokkal erõsebb ellenfelüknek. De ez nem történt meg.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#134
"Német vadászok is eljuttotak Londonig"
Hát ezen röhögnöm kell. Honnan? Közvetlenül csatorna túlpartjáról levõ repterekrõl és 20 percet tölthettek el konkréten akcióban. A P-51-es ANGLIÁBÓL jár BERLIN fölé, úgy hogy amikor a bombázók már lelétek, de maradt lõszer, néha elindultak a repterek környékre portyázni, hátha lelõnek egy éppen leszálló Me-262-õt.
"a gép már korábban is megjelenhetett volna csak Hitler parancsára inkább gyorsbombázóra alakították át, bár pár magasrangú tiszt kérésére a vadász változatból is megjelent néhány"
Ez részben igaz, de a háború végimenetlén nem változtatott volna semmit. Már az USA-nak és az angoloknak is volt sugárhajtómûves gépük, de nem erõltették, mrt nem volt már rájuk szükség, a meglevõ típusok tömeges bevetésével meg lehetett oldani a dolgot. Mellesleg összesen, ha kb. fél évet csúszott emiatt a program.
"A ruszkik nélkül meg sokkal nehezebb lett volna megnyerni a háborút."
Ez igaz, nem is állítottam az ellenkezõjét...
Hát ezen röhögnöm kell. Honnan? Közvetlenül csatorna túlpartjáról levõ repterekrõl és 20 percet tölthettek el konkréten akcióban. A P-51-es ANGLIÁBÓL jár BERLIN fölé, úgy hogy amikor a bombázók már lelétek, de maradt lõszer, néha elindultak a repterek környékre portyázni, hátha lelõnek egy éppen leszálló Me-262-õt.
"a gép már korábban is megjelenhetett volna csak Hitler parancsára inkább gyorsbombázóra alakították át, bár pár magasrangú tiszt kérésére a vadász változatból is megjelent néhány"
Ez részben igaz, de a háború végimenetlén nem változtatott volna semmit. Már az USA-nak és az angoloknak is volt sugárhajtómûves gépük, de nem erõltették, mrt nem volt már rájuk szükség, a meglevõ típusok tömeges bevetésével meg lehetett oldani a dolgot. Mellesleg összesen, ha kb. fél évet csúszott emiatt a program.
"A ruszkik nélkül meg sokkal nehezebb lett volna megnyerni a háborút."
Ez igaz, nem is állítottam az ellenkezõjét...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#133
Hirohito tudomásom szerint nem dölt meg '89-ig hatalmon maradt. Nem puccs, monarchiában ritkán van puccs esetleg forradalom, a monarch általában a nép többségének engedelmeskedik, mert másképpen gyengül a pozíciója, forradalom vagy polgárháború lehet a vége nem puccs.
Hirohito személye nagyon is fontos volt a Japán vezetés szempontjából.
A lényege a mondanivalómnak az lett volna, hogy belülrõl egyhamar aligha dõlt volna meg a japán rendszer. Az amerikaiak meg nem kívánták kivárni ezt.
Nem kelett volna stratégiai bombázás sem, csak várni kelett volna még egy picit, a Japánok már akkor majdnem minden elfoglalt területet elveszítettek, csak idõ kérdése volt mikor kapitulálnak.
Amennyire én ismerem a történelmet, a japán vezetés helyzete nem volt igazán veszélyben 1945-ben már. Szóval nem csak "picit" kellett volna várniuk...
Lásd még a náci németország esetét.
A legroszabb esetben 2 atombomba valami lakatlan területre (Japánban) ugyanazt érte volna el mint Hirosima vagy Nagasaki, a rombolás ott is látszott volna, nem hinném, hogy a Japánok ezt semmibe veszik.
Japán gyakorlatilag Okinawa elvesztése után már végsõ stádiumban volt. Egyértelmû volt a veresége, mégsem kapitulált. A további harcok egyértelmû mészárlást jelentettek volna, mégis ezt az utat választották. Nem kapituláltak a folyamatos stratégiai bombázásokkor sem. Ha azt tekintjük, hogy egy egyértelmûen elsöprõ erejû hatást akartak elérni, akkor nem csak prezentálni kellett a képességet egy lakatlan területen, hanem valóban bevetni. De továbbra is ismétlem maga: a két nukleáris bomba ledobása mögött összetett indokok álltak, úgy katonai, mint politikai szempontok.
Hirohito személye nagyon is fontos volt a Japán vezetés szempontjából.
A lényege a mondanivalómnak az lett volna, hogy belülrõl egyhamar aligha dõlt volna meg a japán rendszer. Az amerikaiak meg nem kívánták kivárni ezt.
Nem kelett volna stratégiai bombázás sem, csak várni kelett volna még egy picit, a Japánok már akkor majdnem minden elfoglalt területet elveszítettek, csak idõ kérdése volt mikor kapitulálnak.
Amennyire én ismerem a történelmet, a japán vezetés helyzete nem volt igazán veszélyben 1945-ben már. Szóval nem csak "picit" kellett volna várniuk...
Lásd még a náci németország esetét.
A legroszabb esetben 2 atombomba valami lakatlan területre (Japánban) ugyanazt érte volna el mint Hirosima vagy Nagasaki, a rombolás ott is látszott volna, nem hinném, hogy a Japánok ezt semmibe veszik.
Japán gyakorlatilag Okinawa elvesztése után már végsõ stádiumban volt. Egyértelmû volt a veresége, mégsem kapitulált. A további harcok egyértelmû mészárlást jelentettek volna, mégis ezt az utat választották. Nem kapituláltak a folyamatos stratégiai bombázásokkor sem. Ha azt tekintjük, hogy egy egyértelmûen elsöprõ erejû hatást akartak elérni, akkor nem csak prezentálni kellett a képességet egy lakatlan területen, hanem valóban bevetni. De továbbra is ismétlem maga: a két nukleáris bomba ledobása mögött összetett indokok álltak, úgy katonai, mint politikai szempontok.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#132
letölteni hol lehet a videót??
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#131
"A Mustang kiváló harci paraméterekkel bírt, de olyan volt, hogy el tudta vinn a háborút Németország föle, ez a német vadászokra soha nem volt igaz".
Na ezt azért jobban megkell vizsgálni. Német vadászok is eljuttotak Londonig(Nagy-Britannia bombázása). Az Me-262-vel az volt a baj, hogy túl keveset gyártottak belõlük, annak is a nagy részét bombázó változatban(a gép már korábban is megjelenhetett volna csak Hitler parancsára inkább gyorsbombázóra alakították át, bár pár magasrangú tiszt kérésére a vadász változatból is megjelent néhány).
A ruszkik nélkül meg sokkal nehezebb lett volna megnyerni a háborút. Rengeteg veszteséget szenvedtek el, mely közben rengeteg területet foglaltak el segítve ezzel a szövetségeseknek(még ha nem is ebbõl a szándékból).
Nekem nem is az akkori amcsikból van elegem hanem a maiakból-mindenbe beleszólnak
Na ezt azért jobban megkell vizsgálni. Német vadászok is eljuttotak Londonig(Nagy-Britannia bombázása). Az Me-262-vel az volt a baj, hogy túl keveset gyártottak belõlük, annak is a nagy részét bombázó változatban(a gép már korábban is megjelenhetett volna csak Hitler parancsára inkább gyorsbombázóra alakították át, bár pár magasrangú tiszt kérésére a vadász változatból is megjelent néhány).
A ruszkik nélkül meg sokkal nehezebb lett volna megnyerni a háborút. Rengeteg veszteséget szenvedtek el, mely közben rengeteg területet foglaltak el segítve ezzel a szövetségeseknek(még ha nem is ebbõl a szándékból).
Nekem nem is az akkori amcsikból van elegem hanem a maiakból-mindenbe beleszólnak
#130
Már majdnem lebarmoztalak, de tényleg:
"A harcok során körülbelül 3,2 millió vietnami és több, mint 58 000 amerikai vesztette életét." - Wikipédia
Annak fényében, hogy milliós nagyságrendü tömeget tartanak börtönben az USA-ban, ez az 58k tényleg csak vicc. Ahhoz képest 30 keresztül elárasztotta a világot a "jajj, de szar volt nekünk vietnámban" film-maszlag. Akkor mi miafaszt szóljunk? 56 után pl. 200k magyar hagyta el az országot, mert elegük volt a komcsikból.
"A harcok során körülbelül 3,2 millió vietnami és több, mint 58 000 amerikai vesztette életét." - Wikipédia
Annak fényében, hogy milliós nagyságrendü tömeget tartanak börtönben az USA-ban, ez az 58k tényleg csak vicc. Ahhoz képest 30 keresztül elárasztotta a világot a "jajj, de szar volt nekünk vietnámban" film-maszlag. Akkor mi miafaszt szóljunk? 56 után pl. 200k magyar hagyta el az országot, mert elegük volt a komcsikból.
#129
Hány emberbõl halt meg 65000 a háborúban és hány emberbõl az államokban?
A nyúl egy igazi jellem. Ott ül a fűben, de akkor sem szívja!
#128
Ki használta itt a gyakorlás szót? Egyszerûen nem folytaták é kész. Tudot mennyien halatak meg '66-'73 között az USA dolalon? 65 ezren. Ennyien haltak meg CSAK közúti balesetekben az USA-ban ÉVENTE akkoriban!!! Ezt komoly hábroús veszteségnek nevezni emberekben elég merész dolog.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#127
Szóval Vietnámba kimentek egy kicsit gyakorolni, majd amikor már unták akkor hazamentek. Értem. És ezt te komolyan is gondolod?
A nyúl egy igazi jellem. Ott ül a fűben, de akkor sem szívja!
#126
Az USA és a Britek (meg ugye a segítség nélküli ruszkik) gondja is a háború elején a gumi volt (nem volt nekik mûgumigyár) az németeknek meg ez volt az elõnyük (a 30-as években erõs mûgumi ipart építettek). Ezért az amcsi ipar hamar átváltott a hadigépezetre gyártásal, de a raktároknak termelt egy ideig, mert nem volt gumi. Ugyanakkor a másik gond az emberi erõforrás volt, késõbb volt repülõ de nem tudtak elegendõ embert kiképezni rövid idõ alatt (ezért volt kritikus a lengyel pilóták részvétele UK megvédésékor). A háborút soha nem nyerheted meg erõforrások és erõs gazdaság nélkül. Az ellenfél ugyan fékezhet, megakadályozhat a gyõzelemben ha nincs neki erõforrása és gazdasága, de nem gyõzhet le. Pl. Vietnámban az amcsik hazamentek, mert úgy döntöttek, hogy nem éri meg a további harc, Iraq-ban is hasonló helyzet alakulhat ki. Viszont a németek meg lettek verve. Amerika nem lett megverve sem Vietnámban sem Iraqban, csak nem akart tovább harcolni (még egy bizonyíték, hogy partraszállás nélkül is vége lehet a háborúnak amikor a többség már nem támogatja - Vietnám nem szálta meg az USA-t, hogy vége legyen a háborúnak). Az ország gazdaságilag OK, katonailag erõsebb volt mint valaha is a Vietnámi "vereség" napjaiban, a németek viszont szét lettek verve. És ezt a gazdaság és az erõforrások tették lehetõvé, nem a nagy vezérek és semmi féle csoda. A ruszkiknak óriási emberi erõforrásuk volt, de ez nem biztos, hogy elég lett volna gazdaság nélkül, az gazdaságot pedig az USA indította meg, nem csak hadigépezetet adott segítségül, hanem tõkét, gyárakat szálított, élelmiszert stb. ez mind fontos volt. A II. VH a szövetségesek egymás nélkül sokkal nehezebben nyerték volna meg és akár évtizedekig is eltarthatott volna. Én nem mérném, hogy ki volt a legfontosabb, az igaz, hogy a ruszkik áldozata nagyobb volt mint az amerikaiaké (élet vs. munka) de az amcsik nem lettek közvetlenül támadva (Pearl Harbouron kívül) és ezért a harcokban is más módszerekkel vettek részt. Meg persze gazdasági helyzetük erre lehetõséget is adott nekik, akinek volt gép az dolgozott a gyõzelemért, akinek nem az meg a két kezével harcolt.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#125
Igen, az amerikai technika csúcs volt, és amint megjelent, akkor billent át a katonai egyensúly. Az oroszok a szárazföldön taroltak le mindent, de persze Nyugat-Európát mégiscsak az amerikai-angol-francia erõk szabadították fel. Jól kiegészítették egymást az antifasiszta koalíció tagjai.
Kara kánként folytatom tanításom.
#124
csak itt nem vesz mindenki terepjárót meg pick-upot, mert az milyen jó nagy és hû, csak 20 liter benzint zabál...
:-O http://www.ashes.hu O-:
#123
"közelharcban nem olyan jók az amcsik"
Azért kérdezz meg egy-két II.Vh-s német veteránt. Õk lehet máshogy nyilatkoznának.
" német technikai (légi, tüzérségi) fölény"
A technikai fölény önnmagában sokat nem ér (Mellesleg milyen technikai fölény a levegõben? ME-262 kivételével az USA gépek voltak olyan jók, hanem jobbak, mint német társaik. A Mustang kiváló harci paraméterekkel bírt, de olyan volt, hogy el tudta vinn a háborút Németország föle, ez a német vadászokra soha nem volt igaz, elég limitált volt a hatósugaruk.), ha a fejlett technikából nem tudsz elenyészõ mennyiségnél többet gyártani és nincs hozzá képzett ember.
A US Army tüzérésével meg mi a bajod. Az M7 Priest kiváló fegyver volt és még Koreában is igen bevált, ha jól emlékszem. Az M-26 bevetését meg nem erõltették, mert nem volt már rá szükség, de Koreában az is domborított..
Azért kérdezz meg egy-két II.Vh-s német veteránt. Õk lehet máshogy nyilatkoznának.
" német technikai (légi, tüzérségi) fölény"
A technikai fölény önnmagában sokat nem ér (Mellesleg milyen technikai fölény a levegõben? ME-262 kivételével az USA gépek voltak olyan jók, hanem jobbak, mint német társaik. A Mustang kiváló harci paraméterekkel bírt, de olyan volt, hogy el tudta vinn a háborút Németország föle, ez a német vadászokra soha nem volt igaz, elég limitált volt a hatósugaruk.), ha a fejlett technikából nem tudsz elenyészõ mennyiségnél többet gyártani és nincs hozzá képzett ember.
A US Army tüzérésével meg mi a bajod. Az M7 Priest kiváló fegyver volt és még Koreában is igen bevált, ha jól emlékszem. Az M-26 bevetését meg nem erõltették, mert nem volt már rá szükség, de Koreában az is domborított..
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#122
Ez a "médiagecik" jól hangzik. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#121
gerillaháborút modern korban még nem sikerült SEHOL megnyerni.
kivétel ha volt kellõ brutalitás (ez a ruszkik elõnye, illetve ennek a brittek is mesterei voltak (búr háború majd a maláj félsziget).
De most ahol a médiagecik mindenhol ottvannak ez sem lehetséges (bár azért az oroszok megint megmutatták csecsenfölddel hogy értenek a dologhoz, dehát média ott sincs jelen igazán)
kivétel ha volt kellõ brutalitás (ez a ruszkik elõnye, illetve ennek a brittek is mesterei voltak (búr háború majd a maláj félsziget).
De most ahol a médiagecik mindenhol ottvannak ez sem lehetséges (bár azért az oroszok megint megmutatták csecsenfölddel hogy értenek a dologhoz, dehát média ott sincs jelen igazán)
#120
"Szerintem a ruszkik nélkül még Berlint sem tudták volna bevenni."
Aha. És miért nem, te zseni? "
Szerencséd, hogy zseninek szólítottál!
Énszerintem, amíg megvolt a német technikai (légi, tüzérségi) fölény, addig az angolok, amcsik bírtak jelentõséggel. Amikor ez megtört, és kézitusára került sor, akkor már a ruszkik vitték a prímet. Igazából, ha Hitler valahogy ki tudott volna egyezni Sztálinnal (hogy mást ne mondjak: mindkét nép szõke és kékszemû, kelták utódai, nem is értem miért estek egymásnak <#idiota>), és sikeresen legyûri a Nyugatot, akkor ma másképp nézne ki a térkép. De talán jobb is, hogy nem jött be neki.
Namármost, az, hogy közelharcban nem olyan jók az amcsik, azt arra alapozom, hogy a bombázás megy nekik, de amikor lent kell pacifikálni, akkor jönnek a kudarcok (Vietnám, Irak stb.) Szerintem pld. amiatt, hogy õk tényleg betartják a genfi konvenciókat. Amúgy a németek is betartották, néhány kivétellel, így õket tisztességes harcban le lehetett gyõzni, és utána annak rendje és módja szerint kapituláltak. Az irakiakkal meg az van, hogy ugyan legyõzted õket, kapituláltak is, de továbbra is csinálják a banzájt. Veszíteni sem tudnak.
Aha. És miért nem, te zseni? "
Szerencséd, hogy zseninek szólítottál!
Énszerintem, amíg megvolt a német technikai (légi, tüzérségi) fölény, addig az angolok, amcsik bírtak jelentõséggel. Amikor ez megtört, és kézitusára került sor, akkor már a ruszkik vitték a prímet. Igazából, ha Hitler valahogy ki tudott volna egyezni Sztálinnal (hogy mást ne mondjak: mindkét nép szõke és kékszemû, kelták utódai, nem is értem miért estek egymásnak <#idiota>), és sikeresen legyûri a Nyugatot, akkor ma másképp nézne ki a térkép. De talán jobb is, hogy nem jött be neki.
Namármost, az, hogy közelharcban nem olyan jók az amcsik, azt arra alapozom, hogy a bombázás megy nekik, de amikor lent kell pacifikálni, akkor jönnek a kudarcok (Vietnám, Irak stb.) Szerintem pld. amiatt, hogy õk tényleg betartják a genfi konvenciókat. Amúgy a németek is betartották, néhány kivétellel, így õket tisztességes harcban le lehetett gyõzni, és utána annak rendje és módja szerint kapituláltak. Az irakiakkal meg az van, hogy ugyan legyõzted õket, kapituláltak is, de továbbra is csinálják a banzájt. Veszíteni sem tudnak.
Kara kánként folytatom tanításom.
#119
Csodálkozol hogy Kasserine-nél elpáholták az amerikaiakat??? USA-nak semmi katonai hagyománya nem volt, háború elött minimális zsárazföldi erejük volt. A semmibõl kellett felépíteniük (nemcsak felszerelés, de taktika, kiképzés, tisztek stb)....Nemcsoda hogy elõször szívtak....de 44 végén már jónéhány figyelemreméltó eredményt értek el (légierõ nélkül is).
Lend-lease meg tényleg hatalmas segítség volt. Gyakorlatilag amerikai teherautókon és féllánctalpasokon motorizálták az egész ruszki hadsereget (enélkül még egy darabig eltartott volna míg elérnek idáig). Nem is beszélve a rengeteg harckocsiról (Mo-n is harcolt nem kevés Sherman), mégtöbb repülõröl, ruháról (fõleg bakancs), és rengeteg élelmiszer. Háború után nem véletlen volt hatalmas éhinség a ruszkiknál : nem jöttek az amerikai szállítmányok.
Ezt így összeségében nagyon nem lehet lebecsülni.
Olaszországban a terep a hadmûveletekre teljesen alkalmatlan volt, ráadásul Róma elfoglalása után elvontak hatalmas erõket a dél-franciaországi partrasztálláshoz. (ezután több német hadosztály állomásozott itt mint szövetséges)
Lend-lease meg tényleg hatalmas segítség volt. Gyakorlatilag amerikai teherautókon és féllánctalpasokon motorizálták az egész ruszki hadsereget (enélkül még egy darabig eltartott volna míg elérnek idáig). Nem is beszélve a rengeteg harckocsiról (Mo-n is harcolt nem kevés Sherman), mégtöbb repülõröl, ruháról (fõleg bakancs), és rengeteg élelmiszer. Háború után nem véletlen volt hatalmas éhinség a ruszkiknál : nem jöttek az amerikai szállítmányok.
Ezt így összeségében nagyon nem lehet lebecsülni.
Olaszországban a terep a hadmûveletekre teljesen alkalmatlan volt, ráadásul Róma elfoglalása után elvontak hatalmas erõket a dél-franciaországi partrasztálláshoz. (ezután több német hadosztály állomásozott itt mint szövetséges)
#118
Ja és a magyar terültere elsõnek behetoló szovjet harckocsizók is M4-en érkeztek.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#117
Aircraft 14,795
Tanks 7,056
Jeeps 51,503
Trucks 375,883
Motorcycles 35,170
Tractors 8,071
Guns 8,218
Machine guns 131,633
Explosives 345,735 tons
Building equipment valued $10,910,000
Railroad freight cars 11,155
Locomotives 1,981
Cargo ships 90
Submarine hunters 105
Torpedo boats 197
Ship engines 7,784
Food supplies 4,478,000 tons
Machines and equipment $1,078,965,000
Non-ferrous metals 802,000 tons
Petroleum products 2,670,000 tons
Chemicals 842,000 tons
Cotton 106,893,000 tons
Leather 49,860 tons
Tires 3,786,000
Army boots 15,417,001 pairs
Hát azért nem gyenge mennyiséek szerintem. A szovjet háborús össztermelés több, mint 20%-a némelyik...
Tanks 7,056
Jeeps 51,503
Trucks 375,883
Motorcycles 35,170
Tractors 8,071
Guns 8,218
Machine guns 131,633
Explosives 345,735 tons
Building equipment valued $10,910,000
Railroad freight cars 11,155
Locomotives 1,981
Cargo ships 90
Submarine hunters 105
Torpedo boats 197
Ship engines 7,784
Food supplies 4,478,000 tons
Machines and equipment $1,078,965,000
Non-ferrous metals 802,000 tons
Petroleum products 2,670,000 tons
Chemicals 842,000 tons
Cotton 106,893,000 tons
Leather 49,860 tons
Tires 3,786,000
Army boots 15,417,001 pairs
Hát azért nem gyenge mennyiséek szerintem. A szovjet háborús össztermelés több, mint 20%-a némelyik...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#116
Igen? Éppen most vették újra a Lend Lease (remélem jól írtam) programot, mert az oroszok még elég kemény pénzekkel tartoznak, de a behajtására nincs sok remény. Tudom milyen keményen nyomatták a cuccot a szovjeteknek? Beírjak pár adatot?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#115
nem tartozik a témához szorosan de durva videók ha még nem láttad: kb ezért fosnak az amcsi katonák.
Az eredeti videót már törölték.. Juba sniper
http://www.youtube.com/watch?v=oXVcZ_xyNGQ
http://www.youtube.com/watch?v=1HJAZZBlsrk&NR
És egy kis közlekedés)
http://www.metacafe.com/watch/413353/traffic_in_iraq/
http://www.liveleak.com/view?i=8f93275ed9 Hummer állatmódon megy.
Az eredeti videót már törölték.. Juba sniper
http://www.youtube.com/watch?v=oXVcZ_xyNGQ
http://www.youtube.com/watch?v=1HJAZZBlsrk&NR
És egy kis közlekedés)
http://www.metacafe.com/watch/413353/traffic_in_iraq/
http://www.liveleak.com/view?i=8f93275ed9 Hummer állatmódon megy.
#114
"Japán belsõ állapotáról semmit sem lehetett tudni OK, de feltételezni igen."
Hát a legtöbb feltételezésen alapuló hadmûvelet megbukott. Lásd Arnhem és Barbarossa. Szinte 0 felderítéssel és elõkészítéssel vágtak bele, meg is lett a vége mindekettõnek. Sajnos a feltételezések szépek, de mikor pofáncsap a realitás egy katona vagy egy hirtelen felbukkanó páncélhoshadosztály képében az már jóval fájdalamsabb. És hol volt ez attól amire a japánok készültek...
Hát a legtöbb feltételezésen alapuló hadmûvelet megbukott. Lásd Arnhem és Barbarossa. Szinte 0 felderítéssel és elõkészítéssel vágtak bele, meg is lett a vége mindekettõnek. Sajnos a feltételezések szépek, de mikor pofáncsap a realitás egy katona vagy egy hirtelen felbukkanó páncélhoshadosztály képében az már jóval fájdalamsabb. És hol volt ez attól amire a japánok készültek...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#113
"A ruszkik az amcsi segítség nélkül nem tudták volna megvédeni sem magukat"
Marhaság. Az amerikai szállítás maximum a gépkocsik terén volt jelentõs, minden egyéb tekintetben sokszorosa volt a szovjet termelés az USÁ-énak. Az amcsik nagyképûen mentek elõször harcolni a németek ellen, majd hullazsákban vitték õket haza Afrikából. Késõbb rászoktak a "légierõ majd elintézi" taktikára, ezáltal minimalizálták a veszteségeket. 44 nyarán bekapcsolódni az európai háborúba (Olaszországot most hanyagoljuk, kis erõket vetettek be, a háború végéig sem tudták megszállni teljesen), amikor már tudták, hogy a szovjetek elsöprik a németeket, amikor már látszott, hogy a német ipar kezd összeomlani, amikorra a tapasztalt tisztek már nagyjából mind halottak voltak, nem volt nagy dicsõség.
Marhaság. Az amerikai szállítás maximum a gépkocsik terén volt jelentõs, minden egyéb tekintetben sokszorosa volt a szovjet termelés az USÁ-énak. Az amcsik nagyképûen mentek elõször harcolni a németek ellen, majd hullazsákban vitték õket haza Afrikából. Késõbb rászoktak a "légierõ majd elintézi" taktikára, ezáltal minimalizálták a veszteségeket. 44 nyarán bekapcsolódni az európai háborúba (Olaszországot most hanyagoljuk, kis erõket vetettek be, a háború végéig sem tudták megszállni teljesen), amikor már tudták, hogy a szovjetek elsöprik a németeket, amikor már látszott, hogy a német ipar kezd összeomlani, amikorra a tapasztalt tisztek már nagyjából mind halottak voltak, nem volt nagy dicsõség.
#112
Annyit viszoint tudtak hogy MINDEN Japán katona utolsó lehelletéig harcolt. Ha elfogyott a lõszer, vagy beszorították akkor szurony fel és Banzai. Sõt még a civilek is ezt csinálták (lásd Okinawa tömeges öngyilkosság)...
Amerikaiak ebbõl következtették hogy Japán nem fogja csak úgy megadni magát (belegondoltok teljes joggal)
Olimpia hadmûvelethez nem fûlt a foguk (Okinawai tapasztalatok után se a haditengerészetnek se a hadseregnek), úgyhogy egyetlen racionális dolog maradt : az atombomba (és azt sem felejtsük el hogy az egész gyerekcipõben járt, semmit sem tudtak a hatásairõl, szóval nem tûnt annyira durvának akkori szemmel : addigra már Tokiót meg Drezdát is a földdel tették egyenlõvé (csak oda több gép kellett nem egy).
Amerikaiak ebbõl következtették hogy Japán nem fogja csak úgy megadni magát (belegondoltok teljes joggal)
Olimpia hadmûvelethez nem fûlt a foguk (Okinawai tapasztalatok után se a haditengerészetnek se a hadseregnek), úgyhogy egyetlen racionális dolog maradt : az atombomba (és azt sem felejtsük el hogy az egész gyerekcipõben járt, semmit sem tudtak a hatásairõl, szóval nem tûnt annyira durvának akkori szemmel : addigra már Tokiót meg Drezdát is a földdel tették egyenlõvé (csak oda több gép kellett nem egy).
#111
Nézd ezt én információ nélkül gondoltam, aztán leellenõriztem a meglévõ információkat is kiderült, hogy igazam van. A politikában némi bölcseségre is szükség van, és sok történelmi tudásra meg az emberek viselkedését is ismerni kell. Hülye és tudatlan emberek ne foglalkozzanak politikával. Én azt hiszem jómagam még nem vagyok sem elég érett sem elég okos sem elég tapasztalt, hogy politikus legyek. Pedig... mérhetetlenül többet tudok a jelenlegi átlag sõt top politikusoktól is, de ez NEM ELÉG, hogy mások életére válaljam a felelõséget amikor sokszor még a saját életemet befolyásoló döntések is szürkék, bizonytalanok.
Japán belsõ állapotáról semmit sem lehetett tudni OK, de feltételezni igen. És tudom, hogy csata után mindenki tudja, hogyan kellett volna megnyerni... de itt nem errõl van szó, ez nem taktikai, nem stratégiai hanem principiális hiba, itt nincs elõtte vagy utánna ez mindég érvényes.
Japán belsõ állapotáról semmit sem lehetett tudni OK, de feltételezni igen. És tudom, hogy csata után mindenki tudja, hogyan kellett volna megnyerni... de itt nem errõl van szó, ez nem taktikai, nem stratégiai hanem principiális hiba, itt nincs elõtte vagy utánna ez mindég érvényes.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
Oldal 1 / 4Következő →