Bill Gates: 2013-ban már robotjaink lesznek

A zsarnok hatalom az amikor 50%+1 meghozza a törvényt úgy, hogy az 50%-1 et le sem szarja és akkor mivel ez törvény, ráerõszakolja a 100%-ra. Errõl már Plató is írt a (többség zsarnoklásáról), Thomas Jefferson pedig ezt akarta kiküszöbölni (igaz õ egy idealista volt, de nem számít), életében a "tyranny of the majority" volt a legrüheltebb dolog számára. Mondhatom, hogy ebben egyetértek vele.

Én is azt hittem, '06 okt. 23.-ig, hogy itt egy európai demokrácia van.

"Hát, aki szerint 640K mindenre elég (holott már akkor is, mikor ezt mondta, voltak olyan gépek, amikben több volt ..."

Hát pedig nem. Amikor ez elhangzott, akkor kérlek, 128, 256 vagy 512K volt az IBM PC gépekben (tán még klónjai se voltak akkor), viszont a DOS normális használatához szükség volt 640K-ra, és a Billy a Kölyök azért lobbyzott mikor is ez elhangzott. És mivel PC-rõl van szó teljesen mellékes, hogy "egyébb" gépekben mennyi memória lehetett akkoriban ...

A zsarnoki hatalom az amely nem tart be semilyen törvényt. Nem gondolod komolyan hogy magyarországon ez van? Én Türkmenisztánról tudok ahol ilyen volt.

Olyan demokrácia soha nem létezett amely mindenkinek tetszik. És az sem demokrácia ami mindenkinek az egyéni igényét akarja kielégíteni, mert azt csak globálisan lehet.

Más: a topik elején szó volt a 300 fõbõl elbocsátott 280 emberrõl. Szóba került, hogy egy "szabad" kapitalista rendszerben az információ hozzáférhetõsége miatt a 280 személy tudna vállalkozni. Tegyük fel, hogy ez így van. Tegyük fel azt is, hogy az állam érdeke lenne ezeknek az információknak a rendelkezésre bocsátása, hogy a társadalmi/gazdasági rendszer mûködõképes maradjon.

Mi a valóság?

A 280 személy adottságai/lehetõségei alapján eddig betöltött egy bizonyos munkakört. Erre a munkakörre továbbiakban nincs szükség. Tételezzük fel, hogy a bankok adnának vállalkozásra pénzt (ami abszurd dolog, hacsak nem rendelkezik az illetõ valamilyen fedezetet biztosító vagyontárggyal - lakás, stb.). Azonban nagy a valószínûsége, hogy a 280 személy vagy speciális képzettséggel rendelkezett, vagy nem volt semmilyen képzettsége, tehát ahhoz, hogy más tevékenységbe kezdjen, át kell képeznie magát, ha pedig nem kezd más tevékenységbe, akkor olyan helyre kell költöznie, ahol a felkínálható képességeire szükség van. Mindkettõ egzisztenciális problémát jelenthet, ráadásul az átképzésnél is elõfordulhat, hogy késõbb pont arra a képzettségre csökken a kereslet, viszont munkát kellene vállalni, mert valamibõl meg kell élnie. Átképzés esetén természetesen hátrányban lesz az olyan személyekkel szemben, akik már a illetõ területen dolgoztak (tapasztalat).

Be kell látni, hogy kicsit délibábos ámítás azt mondani, a 280 ember egy szabad kapitalista gazdaságban megtalálja a helyét, mert ez jó a társadalomnak. Lehet, hogy jó lenne, csak az élet rendszerint nem az elméletek szerint mûködik. A szabad kapitalista társadalom hátulütõje, hogy nem lehet mindenki sikeres: elkerülhetetlen a lemorzsolódás, az egzisztenciális válságok, létbizonytalanság. Nincs olyan valós gazdasági rendszer, ahol mindenki megtalálná a helyét - elméletben talán létezhet, a valóságban azonban a rendszer tehetetlenségei/torzulásai, az emberi tényezõ és korlátok (pl. munkájára szükség lenne, de nem beszéli a nyelvet, amíg megtanulja, idõbe telik, vagy speciális szakterületi munkát végzett, amire zsugorodik a kereslet, és mivel nem tartozik a legeslegjobbak közé, kiszóródott, átképzésre van szüksége, stb.) ezt kivitelezhetetlenné teszik.

Azt pedig ugye, nem akarjuk mondani, hogy akinek nincsenek "sikeres" ötletei, és rosszul helyezkedik ("akkor jó ötletnek tûnt, másoknak bevált, mire belefogtam, már zárult a piac"), az gazdaságilag haszontalan, és mehet a kukába (dögöljön meg)?

Nagyon szép elmélet, csak a valósággal nincs túlságosan összhangban... szerintem. Alaptétel: az ember önzõ és nem távlatokban gondolkodik. A versenyben pedig a gyõzelem a fontos, akár az ellenfél megsemmisítése/csõdbe vitele árán is, mert "ha én nem, akkor õ". Nem jó,ha legyõzöm az ellenfelet? Dehogynem! Ha nem az ellenfelek diktálnak, hanem én, ha már beágyaztam magam a fogyasztási folyamatba, úgy hogy a lecserélésem nagyobb költséggel jár, mint a gyengülõ minõségû termékeim okozta többletkiadás, akkor nyeregben vagyok. Aki ilyen gazdasági pozícióba eljut, az már komoly befolyással bír az államra: lehet lobbizni azzal, hogy "a cég számára kedvezõtlen döntés munkahelyek ezreit veszélyezteti, felborítja a ráépülõ gazdasági rendszert és tovagyûrûzõ negatív hatásokat gerjeszt, stb.". Az állam feladata lenne persze, hogy ezt megakadályozza, monopólium ellenes törvényekkel, korrupció ellenes harccal. Nos, ilyen cég-méretek mellett, tekintettel a földgolyónk véges kapacitására, a piacnövelés - ami a véges piac méret miatt csakis más rovására történhet - kényszer szülte eszközeként (a lobbizás mellett) megjelenik a korrupció, politikusok, köztisztviselõk, akár bírók megvesztegetése. Elvileg az újságírás, a "nyilvánosság" hivatott lenne ezeknek a visszásságoknak a feltárására, de ezekben is mûködik az "én nem teregetem a szennyesed, te sem teregeted az enyémet, tudjuk mindannyian, hogyan forog a kerék, de ha én bukok, magammal viszlek téged is" mentalitás, ráadásul ezek is igen jelentõs gazdasági csoportok kezében vannak, tehát nem érdekeltek a lobbizó/korrupción nyugvó rendszer felszámolásában.

Beszélünk arról, hogy az embereknek tájékozott döntéseket kellene hozniuk ahhoz, hogy a demokrácia mûködjön. De hol lehet tájékozott döntést hozni, ha az állam mûködésérõl szóló információkat maga az állam biztosítja, és azok hitelességét nem áll módjában az egyszerû mezei embernek ellenõrizni.
Ráadásul a tömegmédia a "nagyobb 'érthetõség', nagyobb bevétel" elv alapján nem a magasan iskolázott rétegeket igyekszik kiszolgálni és nem törekszik arra, hogy mondjuk a napi 8-10 órát MacDönciben, íróasztal vagy gyártósor mellett lehúzott emberek mûveltségét, széles látókörét növelje. A teljesítmény-orientált társadalom sajnos szakbarbárokat nevel ki - ugye, biztosan emlékszik mindenki az USA oktatási rendszerének bemutatására, ahol a kiemelkedõen tehetséges fiatalokat finoman eltanácsolják a társadalomtudományok "nem produktív" ágazatától, és inkább az ipari-mûszaki területek felé terelik. S mivel a "jól megfizetnek, sikeres vagyok, a társadalom számomra mûködik" mentalitás ilyenkor rendszerint eluralkodik, nem is igen kérdõjelezik meg, hogy talán esetleg mégsem olyan jó ez hosszú távon az egész ország vagy a bolygó számára.

Errõl persze regényeket lehetne írni, de szerintem ma a társadalmi létnek abban a szakaszában vagyunk, amelyben az uralkodó gazdasági elit felfedezte, hogy a szólásszabadság és a "szabad" választás rendszere nem feltétlenül veszélyezteti a hatalmát, sõt igen alkalmas a felelõsség elkendõzésére (lásd az információkhoz való hozzáférés problémáját).

Ilyen alapon sehol sem érezhetnéd magad demokráciában... Kb. hasonlóan kevés befolyása van 1-1 magánembernek. Szóval, nem ettõl van. Hanem a politikai kultúra alacsony szintjétõl, amihez hozzájárulnak a hétköznapi emberek is, a könnyû megvezethetõségükkel (minden oldalon).

"Ezért nem érzem magam demokráciában, holott azt sem mondhatom, hogy nincs demokrácia. Mert végülis van, de milyen."

Parlamentális többség zsarnoki hatalma. Amelyet demokratikusan választottak meg a választópolgárok egy erõsen korlátozott körbõl. Szerintem ez lenne a megfelelõ név.

Na igen, engem ez basz föl. Hol szólhatok én bele abba, hogy O, Gy, K vagy D pártvezért leváltsák a ciklusa végén? Nagyjából sehol. Közvetve nagy nehezen esetlek nemtom hány áttéten keresztül befolyással lehetek, de az egy nagy 0.
És ez az oka annak, hogy mindig a 2-3 rossz közül kell választanom. Ezért nem érzem magam demokráciában, holott azt sem mondhatom, hogy nincs demokrácia. Mert végülis van, de milyen.

Miért lenne a szabadság ellentétben a versenyel. Sõt, igazi fair verseny csak kimondottan szabadságban jöhet létre. Ugyanakkor ezt már többször leírtam, de az ember az közöségi lény, az egyetlen dolog amely "megölte" benne a közöségi felfogást és amiért mára sok esetben csak a saját érdeke vezényli, éppen a kollektivizmus és az intervencionalizmus, amely az államal akarja helyettesíteni a természetes közöségi együttmûködést. Szabad kapitalizmusban a verseny fontos, sõt fontosabb mint ahogy gondolod, de ez nem jelenti, hogy a versenytársak legyûrése a cél, mert nem, alapjában minnél erõsebbek a versenytársaid, annál jobb lesz neked is, mert erõsebb leszel. Ha mindent megeszel (mint a RÁK ahogy magad is mondod), a végeredmény, hogy magad is megsemisülsz, mert nem lesz kivel és kinek dolgoznod. Az emberek normális körülmények között ezt komolyan ki akarják kerülni. A másik dolog, meg, hogy elfelejted az állam szerepét, ugyanis én számtalanszor elmondtam, hogy az államnak az a dolga, hogy megvédje az embereket egymástól ha azok egymás szabadságát, életét, vagyonát veszélyeztetik. Tiszteséges versenyben a jobb gyõz, de nem ilegitím eszközökkel. Az állam dolga, hogy ezt megakadályozza.

"If man were angels, no government would be necessary" - Alexander Hamilton

Tehát nem gondolom, hogy az emberek állam nélkül képesek lennének szabadságban élni, hanem azt állítom, hogy korlátlan állam nélkül nincs szabadság. Nem vagyok anarchista.

Túlzottan komplex az emberi társadalom, hogy mérnöki munkával mûködjön (olvasd lejebb, hogy miért). De még ha elfogadom akkor is, kérdezlek mit gondolsz, hogy a társadalmunkat mérnökök és szakemberek irányítják? Mert amit én tapasztalok, az majdnem analfabéta magukat mindenttudóknak képzelõ politikusok. A döntéshozások meg fõképp nem ismernek semilyen tudományos vagy mérnöki metódust, inkább olyan én vagyok a "Jani", had-vezérkar féle, és szubjektív döntések uralják az államot is és sok céget is.

Ha egy elmélet jó, akkor nincs idõkhöz kötve. Ugye a fizikai elméleteket nem kérdõjelezed meg, hogy a jövõben is mûködni fognak. Akkor miért gondolod, hogy a stabíl gazdasági elméletekkel más lenne az eset.

Itt elárulnák egy "titkot" mivel évek óta tanulmányozom a gazdaságot, a kapitalizmust és a szabadság filozófiáját, 6 éve dolgozok egy számítógépes szimuláción amelyel szeretném bizonyítani, hogy Adam Smith-nek részben igaza volt, és, hogy azokat a dolgokat amelyekben nem volt egészen pontos úton, a következõ generációk megoldottak (mindenek elõtt von Mises - szerintem egyértelmûen minden idõk legnagyobb közgazdássza és egyik legmûveltebb és legokosabb embere, Hayek, Friedman, Mencken, Nock, Böhm-Bawerk, Nash, von Neumann, hogy csak a legnagyobbakat említsem). A szimuláció egy eszetlenül komplex modell (memóriafoglalás jelenleg 1.2 GB, többmillió objektum...), amely nevetségesen egyszerû egy valódi társadalomhoz képest és amely jelenleg még legalább 1 évre van a befejezésétõl, de amelyel már sok helyen bizonyíthatóak ezek az elméletek, habár már egynéhány ember tud a munkámról, nem szeretnék elõre a falnak szaladni, mert jelenleg nagyon sok ellensége van a szabad piaci gazdaságnak, a komplett modellel szeretnék majd felszinre lépni.) De annyit elmondhatok, hogy majdnem (99%+) mindenben igazuk volt fõleg von Mises-nek. Ami a legnagyobb gondom, hogy milyen algoritmusal szimuláljam az emberi hibákat és tévedéseket, ez a rész még nem tökéletes (habár néhány fizikai folyamat elmélete egészen megfelelõnek néz ki). De sok minden a Bell görbével kezdõdik (és itt ijednek meg az emberek, mert a Bell görbe rémesztõ (ahogy mondod, egzisztenciálisan is veszélyeztetve vannak rajta a pontok - emberek), de mielõtt ez stabilizálódna megtörténik az amit soha nem várnak ki és ami egy közöségre érvényes, a szûkülést közösen akarják megállítani mert megjelenik a közöség kollektív veszélyérzete, és ezért a Bell görbe elkezd csekélyedni, és habár egységekként stabilan megmarad (ami telyesen normális, ha nem így lenne akkor biztos valami hiba lenne a szimulációban), de összeségében eltünik és mindenki megtalálja a helyét a rendszerben azon az optimális helyen amelyen õ van a Bell görbe kiemelkedõ pozícióján (ha pl. korlátozom a munkaerõ migrációt pl. munkaengedély korlátozott kiadásával, akkor a Bell görbe megmarad, mert nem tudnak az egyének elmozdulni olyan területre ahol növelnék a poziciót a Bell görbén). Ugyanakkor pl. ha egy függõ Bell görbén szintén lejebb vannak (pl. nem beszélik a nyelvet emelyre szükségük van, akkor az elmozdulás felfelé a Bell görbén lasabb, mert a másik görbén is emelkedniük kell (tanulni kell a nyelvet). Ha a próba tapasztalat Bell görbén lejebb vannak, akkor lasabban találják meg az optimális pozíciót a közöségben, a passzívak, de mivel az aktívabbak segíteni tudnak rajtuk és mivel ennek tudatában vannak, és azt is tudják, hogy ha segítenek rajta, a közöségen segítenek és így maduknak is jót tesznek, ezt meg is teszik... a valóságban is így van, gondolom te is segítesz a közöségeden belül azoknak akiknek segíthetsz (az SG-n a vitatkozás is ez nem? valamit amit gondolod, hogy jobban tudsz mint más elmondod neki... és sokszor ugye kölcsönösen tanulnak egymástol az emberek, mint pl. mi most itt 😊 Szoval minnél fejletebb a model (nagyobb az iterációk száma) vagyis fejletebb a társadalom annál kivasaltabb a társadalmi Bell görbe és annál jobban helyezkednek el az emberek a társadalomban képeségeikhez megfelelõen.) De hát ez is normális nem?

von Mises munkamegosztásra való megjegyzései szinte tökéletesen stimmelnek, ugyanakkor pl. a piacon jelenkezõ rendelleneség, a kínálat és kereslet valamint a termelés közötti idõ eltolódás miatt, amivel Mises külön foglalkozott, de nem oldott meg pontosan, úgy látszik sokkal kisebb mértékben zavarja meg a dolgokat mint ahogyan a közgazdászok (Mises persze nem) gondolták. Egy valamit persze kihagytam a modelból. A model nem ismeri a szocializmust, intervencionalizmust, kommunizmust tehát teljes szabadság és szabadkapitalizmus van benne. Viszont induláskor feudalista rendszerbõl indul, tehát egy nagyon rossz indulóállapot van amelyben sok a szegény, de megszüntek a feudalista hierarchiák, vagyis teljes szabadság van, és erõs korlátolt állam. Ugyanakkor pl. a model a közöségek indulópontját is tarkára festi (pl. van akinek nincs semmi természeti erõforrása, van aki energián fekszik, van aki mezõgazdasági adottságokat élvez...) de ez mind csak annyit jelent, hogy aki szegényebb az elején annak több idõ kell, hogy elérjen egy kielégítõ pontot, de van olyan eset is amikor a gazdag lefelé megy mert hibázik (na ide kellenek az emberi hibát szimuláló algoritmusok). A természeti katasztrófákat még nem implementáltam 😊

És Microsoft... nem tudom milyen protekcióról van szó. De szerintem a Microsoft azért jött létre, mert az IBM hátán lovagolt (IBM hibázott, pénzelte az OS/2 és NT fejlesztését stb.) Ha az IBM maga írja meg a DOS-t és a többit, MS nem lenne az ami ma, sõt ha a Xerox nem dobja ki az aranylibát... az MS mások hibájából élt és él 50% a másik 50% meg mert fejleszt, habár az elsõ 50% a döntõ (mások hibája). Meg ugye mert az állam nem tette a dolgát, ha az MS övön alul ütött akkor meg kellett volna akadályozni, most már a büntetés nem ér szart sem. Ugyanakkor egy céget feldarabolni... a szabadság filozófia ilyen jogot nem ismer. Egy cég egy személy (jogi személy), ha Pityu erõsebb mindenkinél, akkor nem hinném, hogy jogunk lenne feldarabolni, inkább menni kellene gyakorolni, izmokat fejleszteni... az államnak csak annyi joga kell, hogy legyen, hogy Pityuka is és a többiek is egforma felszerelésel birkozzanak... fair play, nem azt jelenti, hogy a gyorsabb ólommal szaladjon a lábán (mert túl gyors a többiekhez képest), hanem azt, hogy senki se doppingoljon.

Mégegyszer NEM vagyok én az állam beavatkozása ellen (ezt soha nem mondtam), csak korlátolt beavatkozás mellett vagyok (az államalapító nép csak azokat a jogokat (hatósági kört) adhatja meg az államnak, amelyekkel maga rendelkezik, de nem adhat olyan jogokat amelyekel maga nem rendelkezik. Pl. Nekem nincs jogom, hogy elvegyem a te vagyonod, vagy akármidet fõleg nem az életed, szabadságod. Remélem ebben egyetértesz velem. Akkor nem adhatom azt a jogot (felhatalmazást) az államnak, hogy ezt helyettem tegye, még akkor sem ha éhen halok. Kérhetek tõled segítséget, és felhatalmazhatom az államot, hogy kérjen tõled, de, hogy segítesz e vagy sem az már a te egyéni dolgod. Remélem érted, hogy ha segítesz az a te érdeked is, mert ha éhen halok akkor az veszteség a közöségnek. Ugyanakor nekem tudnom kell, hogy te nem fogsz nekem a végtelenségig segíteni, hanem csak addig amíg lábra nem állok... megjegyezném, hogy 8 éve bevételem 10%-át mindég adományozni szoktam, sokan ugyanezt teszik. 10-20-30-40 (10% charity, 20% elköltöm mindennapi dolgokra, 30% nagyobb dolgokra (pl. számítógép, stb.), 40% hosszútávú megtakarítás. Nem birja ezt mindenki így, sajnos, de ha igen akkor elég sokan megteszik, úgyhogy nem gondolom, hogy önzõ vagyok 😊 de errõl a kérdésrõl azért magam akarok dönteni és arról is, hogy kinek segítek.

De ez már naaaaaaaaaaaaagyooooon husszú... 😊

Van más választéka a választópolgároknak? Ember, ha véletlen elment ez meletted, annyit mondanák, hogy pártokra szavazol nem emberekre, és a pártokban (a lista minimum 60% mindég bejut, és ez a 60%-ban vannak a "vezérek" is). Ugyanígy a parlamentban is pártok szavaznak, nem képviselõk, ha ezt esetleg nem vetted észre. A pártok politikáját pedig néhány ember szabja meg gyakorlatilag évekig sõt évtizedekig.)

"90% ember a parlamentban ugyanaz már 10 éve,"

Ezt nem hánytorgathatod fel, a választópolgárok akaratából vannak ott.

Igen mindíg van változás, az emberek soha nem tehetik maradétalanul azt ami identitásukból következik, de ebben az irányban kell elmozdulni.
Illetve ha a beavatkozás után létrejövõ új rendszer paramétereiben jobb az elõzõnél, hatékonyabb, összetettebb, kreatívabb, és az emberek identitásának is jobban megfelel, akkor üdvözlendõ a beavatkozás.
A legjobb példa erre a Japánban központilag az utóbbi 50 évben végrehajtott reformok.

A japán emberek saját speciális identitással rendelkeznek, a japán gazdaságnak erõs belsõ piaca van, és japánnak erõs vállalati rendszere van. Mellesleg az emberek az egyik legmagasabb születéskor várható élettartamal rendelkeznek, és a bûnözés is nagyon alacsony.

1 Szabadság:
Az a gáz ezzel a szabadság definicióval, hogy pl ellentétben áll a versennyel, ami ugye a kapitalista rendszer egyik fontos tényezõje. A kapitalista (és méginkább a szük erõforrásokkal gazdálkodó gazdasági térre) alapuló versenyben a résztvevõk befolyásolják egymás létezési valószínûségét. A versenyben rosszul szereplõk egzisztenciálisan is veszélyeztetve vannak, a gyõztesnek nem csak egyszerûen jó üzlet összehozása a célja, hanem a többiek piacról való kiszorítása, az erõforrások megszerzése, ami ellentétben áll a többiek szabadság jogaival!

Szal akkor hogy is van ez? Szerintem a jövõre semmi képpen nem alkalmasak olyan elméletek, amelyet több száz éve találtak ki.
Lehet hogy az állami beavatkozás ellen vagy, de egy racionálisan és szinergikusan végrehajtott átszervezés gyak egyfajta mérnöki munkával egyenlõ. Akkor ezek szerint a te cégednél sincs hierarchikus hatékony irányítás sem, hanem az egyes osztályok, részlegek, emberek demokratikus szindikalista versenyben döntik el, hogy kinek mi a feladata és senki nem rugható ki, mindenki annyi embert vesz fel amennyit tud. Stb. Ha már régebben azt probáltad hangsúlyozni, hogy az organikus lét alapja, ami az általad ideáltipikusnak tekíntett kapitalista modell lényege is: a határtalan (szabad) fejlõdés, akkor én mondok neked egy megfelelõ példát is erre, úgy hívják az ilyet hogy RÁK!

2. Keleti országok fejlõdése:
"Egy kérdés. Miért van az, hogy pl. a számítógépek, az Internet boom és jelenleg pl. a bioinformatika területén is az USA cégek tarolnak? Miért nem csinálta meg a Microsoftot vagy az Applet két srác mondjuk Londonban vagy Bécsben?"

😉))A M$ sajnos azért olyan amilyen, mert törvénytelenül hagyták azzá válni ami. Ezt már máshol megvitattuk, már rég szét kellett volna szedni több cégre. És akkor most mondok olyan cégeket, amik monnyuk nem amerikaiak és pl a robotikában már letettek valamit az asztalra, nem úgy mint az amcsik: SONY, Honda, Mitsubisi. Hmm ezek miért nem amcsiban jöttek létre?
Amúgy hol van pl az IBM PC gyártó részlege, immár tulaj szerint is, vagy hol dolgoztat az M$ is?
Úgy van keleten!

Szerintem ha fogyasztás orientált társadalamt akarsz, annál az a jó ha minnél inkább közelít a demokratikus nyugati országokhoz: szabadítsd fel a piacokat, adj sok pénzt, az embereknek, tömdd tele a fejüket reklámmal, buzdíts õket a fogyasztásra.
Ha egy kreatív, termelés, fejlõdés alapú társadalmat akarsz, akkor fogd össsze az erõforrásokat, fektess minnél többet a képzésbe és alakítsd át az emberek gondolkodását, hogy érdkeltek legyenek a kreativitásban, a munkában.

3 Protekcionizmus:
Csak hát elfelejted azt, hogy a protekcionizmust pont ezért találták ki. És mivel mindenki csinálja valamilyen formában, a késõbb indulók is kénytelenek megcsinálni azért hogy védjék a belsõ piacukat, ne engedjék lerabolni, más külfi cégek által. Illetve olyan erõs nemzeti nagyvállalatokat tenyésszenek ki, amik felveszik a versenyt a külföldi nagyvállalatokkal.
Ez ma így mûködik, amelyik ország hosszútávra gondolkodik így csinálja, még akkor is ha kezdetekben ez nem a legjobb megoldás a fogysztóknak sem, illetve más módon is rászorul a támogatásra cég az államtól.

Ne felejtsd el, hogy ez a protekcioniznus hozta létre az M$-t is!!!

"Jelenünk legnagyobb problémája a tõke és a munkaerõ gyenge migrációja, akinek tõkéje van az nehezen veszíti el mégha szart sem csinál jól, akinek meg nincs az nehezen jut hozzá, de nem azért mert nem lenne képes, hanem azért mert elveszi az állam (nem csak adók formájában hanem az említett felesleges kiadásokra amelyeket muszáj neki betartani mert másképpen büntetés vár rá.)"

Nem értek egyet. Jelenünk legnagyobb problémája a tõke kibaszott erõs migrációja, és hogy pillanatok alatt kiszáll egy ország gazdaságából, ha az ott levõ feltételeleket nem tartja a rövid távú elképzeléseinek megfelelõnek, vagy ha más országokban rövid távon kedvezeõbbeket talál.
Így az államok és a dolgozók kiszolgáltatottá válnak és kedvezõtlen folyamat indul el, aminek a vége a munkaerõ árának annak "elõállítási költségeinél" is kisebb árfolyama.

"Ez valóban a szabadság korlátozásával jár, mivel a hatalom megpróbál a társadalomnak új kultúrát, az embereknek új identitást adni, miközben megakadályozza hogy a régi szerint éljenek."

NEM vagyok könzervatív, sõt... szerintem nem is kell a régi kultúra és identitásnak megfelelõen élni, ugyanakkor szabadságban az ember nem is akar ilyent, változásra van szükség, mert ez az egyetlen dolog, amely fenntarthatja a társadalmot, ugyanakkor szabadságban a lakoság migrációja biztosan változtatja a közöségek szókásait, kultúráját és identitását. Viszont kényszeríteni az embereket, hogy a változás egy adott helyen legyen meghatározva ugyan annyira rossz mint kényszeríteni az embereket, hogy ne változzanak (mint ahogyan a konzervatívok szeretnék). Tehát a változások elkerülhetetlenek, de csak abban az esetben pozitívak, hogyha ez a változás úgy következik, be, hogy az egyének akik az adott közöségben élnek változnak, ezáltal a közöség identitása és kulturája is változik, de a szabadság szellemében, nem pedig kényszerbõl. Alapjában én ezzel úgy vagyok, hogy "becsüld a múltat, legyen tudomásod a múltról, de élj a jelenben és épitsd a jövõt". Miért? Mert jelent és jövõt csak a múltra lehet alapozni, de nem kell a múltban élni.

A szabadság-nak nincs többféle definiciója. A szabadság az amit pl. John Locke könyvében találsz meg, vagy pl. az USA függetlenségi nyilatkozatában, vagy francia emberi jogok deklarációban. A szabadságban MINDENT megtehetsz amire képes vagy és ami nem veszélyezteti másoknak ugyanezt a lehetõségét, nem veszélyezteted és nem taposod le másoknak az életét, vagyonát. Kb. ez lenne a szabadság definiciója.

Ami Japánt, és a többi ázsiai országot illeti, ott nem született semmi abból amit most csinálnak, õk tulajdonképpen a nyugaton "felfedezett" dolgokat implementálták, és elég jó eredményt értek el, viszont ha ugyanezt tették volna központi döntéshozás nélkül egy szabad kapitalista rendszerben ez még jobban mûködött volna. Ezekben az országokban a feudalizmust váltotta fel egy intervencionalista és központi rendszer amely sokat merített a kapitalista értékekbõl. Ugyanakkor volt ki után járniuk. Most amikor már viszonylag fejlettek lettek akkor megállt a tudomány. És tévedés ne legyen a feudalizmustól minden jobb, ott ez elõtt meg gyakorlatilag feudalizmus volt.

Egy kérdés. Miért van az, hogy pl. a számítógépek, az Internet boom és jelenleg pl. a bioinformatika területén is az USA cégek tarolnak? Miért nem csinálta meg a Microsoftot vagy az Applet két srác mondjuk Londonban vagy Bécsben? Miért nem lett a Google pl. Helsinkiben (pedig ott ha hiszed ha nem jobb fejeket találsz programozás terén mint az USA-ban), miért? Azért mert az USA-ban nagyobb a gazdasági szabadság (messze nem elegendõ, de nagyobb mint akárhol). Ezek a dolgok soha nem történhetnek meg egy központosított ázsiai rendszerben. Ha valaki megmutatja nekik az utat, akkor igen lehet, hogy képesek elérni szûk területen jobb hatékonyságot mint egy szabad rendszerben, de alkotni nem tudnak semmit, pedig nem hiszem, hogy nem lennének képesek, sõt képesebbek mint az USA-ban, viszont a rendszer nem teszi ezt lehetõve. EU-ban kicsit kevésbé ez a mese, de valahogy itt sem történik semmi korszakalkotó vivmány. Nem vagyunk hülyébbek az biztos, csak kötve van a kezünk. Sajnos ott is (USA) ez napról napra mindég jobban igaz.

Amikor egy ágazat elég pénzt forgat, az állam segítségével a nagycégek protekciót élveznek és az innováció elmarad.

Nem errõl beszéltünk nemrég egy másik topic-ban? Egy nagy cég nehezen innovál, viszont sok adót fizet. Nehezebb innováció a tõke migrációjához vezet (a szabadságban és szabadkapitalizmusban), mert aki könnyebben innovál az elnyeri a piac egy részét. De a protekciók miatt amit az államtól kapnak a tõkeerõss nagycégek innovációk nélkül is képesek megtartani poziciójukat. Az államnak ez megfelel, mert haszna van belõlle. Az embereknek viszont nem mert többe kerül az adott árú vagy szolgáltatás, és lasabb a fajlõdés. A nagycégek részvényesei és fõleg a vezetõség gyorsan gazdagszik, a tõke felhalmazódás töretlen, mert az állam protekciója megnehezíti a konkurencia létrejõvését és fejlõdését. Pl. Németországban 20-30k EUR allatt nem tudsz céget alapítani mert magas a belépési küszöb. Ugyanakkor a teljesen elképesztõ szabályzás egy $100 milliárdos cégnek amely 500 ügyvédet alkalmaz, nem gond, viszont egy kis és középvállalkozásnak éppen elég, hogy ne lépjen az 5-rõl a 6-ra akár évekig is. Mindez az állam álltali intervenciós protekciónak köszönhetõ, egyrészt mert nem akar elesni az elõre kiszámítható forrásoktól amelyek az ilyen nagycégektõl folynak be, másrészt mert ugye pénzt is kapnak (pl. kampánypénzt stb.)

Jelenünk legnagyobb problémája a tõke és a munkaerõ gyenge migrációja, akinek tõkéje van az nehezen veszíti el mégha szart sem csinál jól, akinek meg nincs az nehezen jut hozzá, de nem azért mert nem lenne képes, hanem azért mert elveszi az állam (nem csak adók formájában hanem az említett felesleges kiadásokra amelyeket muszáj neki betartani mert másképpen büntetés vár rá.)

Errõl a témáról évekig lehet beszélgetni... 😊

"Viszont feltétlenül kell koncentrációs táborba zárni a "rendszer ellenségeit", de a modernizációra irányuló erõs központi törekvés végrehajtása tette naggyá Japánt a Kis-tigriseket és most Kínát."

A nem kimaradt:

Viszont nem feltétlenül kell koncentrációs táborba zárni a "rendszer ellenségeit"

Üdvözlök mindenkit ebben az új évben!

BlackRose, lehet hogy már írtad, de olyan sokszor szerepel nálad, hogy szabadság így, szabadság úgy, és az majd mindent jól megold. De mi az hogy szabadság egyáltalán szerinted?

És hogy gyorsítsuk a vitát, leírom hogy szerintem mi: a szabadság az, amikor a szocializáció során a szûkebb kultúrális környezeted által kialakított identitásod szerint élhetsz.

Ilyen formán a szabadság cél és nem eszköz. Cél és annak a mértéke, hogy mennyire élhetsz identitásod szerint, és nem annak az eszköze, hogy sikeres gazdasági szereplõ legyél, legfeljebb csak ha az akarsz lenni.

Másrészt, te megpróbálod beállítani a központosított (esetlegesen diktatórikus) rendszereket, mint valami teljesen inkompetens, és kevésbé hatékony dolgot. Miközben a valóság az, hogy egy szûkös erõforrásokkal rendelkezõ, elmaradott kultúrát/országot semmi nem tud hatékonyabban átalakítani.

Ez valóban a szabadság korlátozásával jár, mivel a hatalom megpróbál a társadalomnak új kultúrát, az embereknek új identitást adni, miközben megakadályozza hogy a régi szerint éljenek.

Viszont feltétlenül kell koncentrációs táborba zárni a "rendszer ellenségeit", de a modernizációra irányuló erõs központi törekvés végrehajtása tette naggyá Japánt a Kis-tigriseket és most Kínát.

És a választottakat sem büntetheted meg, 90% ember a parlamentban ugyanaz már 10 éve, a vezetõség meg minden pártnál ugyanaz szintén. Kb. az egész magyar döntéshozó-törvényhozó (de máshol is igy van) gárdát 10 éve egy autobuszba lehet vinni. Egy 10 milliós országban gondolod, hogy csak ezek az emberek képesek valamirõl dönteni és hogy csak ezek akarnak... mert szerintem nem, de a rendszer olyan, hogy minden pártból a felsõ 60% biztos bejut a következõ ciklusba is, a többi... az meg nem számít mert azok úgyis úgy szavaznak ahogy a pártvezetés akarja. Na ezt csak azért mondtam, hogy a bal és jobb oldali marhaságot egy picit illusztráljam. Tömbök, pártok, két oldal... ez kollektivizmus, itt az individualizmus nem élhet meg. Ugyanakkor mindék néhány ember dönt, hogy mi jó mindenkinek, ha elfogadod jó, ha nem akkor... ráderõszakolják, mert az a "törvény".


rosemberg:

Persze, teljesen igaz. Persze ha nem kapcsoltad be a lámpád azzal mást is veszélyeztettél, ott a böntetés szerintem OK, de az öved... na az szerintem a te dolgod. Persze a baj ott kezdõdik, hogy amikor a társadalom (állam) fizeti a kezelésed, akkor már az egészséged sem a tiéd... ma az õv és a szivar, holnap a zsiros étel, holnapután a számítógépjátékok, aztán még sok dolog ami az állam szerint nem jó neked, káros az egészségedre... végtelen. Számítasaim szerint max 15-20 év múlva a jelenlegi rendszer õsszeomlik de ekkorára az állam már kb. 75% fogja felemészteni az összterméknek (a mai 60% helyett), ezen a ponton már nem lehet majd eltartani az államot, mert a maradék 25% nem lesz elegendõ a fenntartásra. És remélem ez magával hoz majd egy drasztikus változást aholy a bürokráciát és a korlátlan államot egy szabadabb világ váltja fel.

Még egy dolog, amikor a feudalizmus a kapitalizmus felé kezdett változni angliában és amikor elérte a tetõfokát - még nem volt kapitalizmus (mielõtt elvágták a nyakát a szocialisták és az intervencionalisták - ott ugye a Fabian Szocialistákról volt szó), angliában volt a világon a legkisebb a törvénysértés és a legbiztonságosabb az élet. Na most ez nem mond így semmit, de 100 évvel elõtte a fordította volt az igaz, angliában volt a legnagyobb bûnözés és a legkevésbé biztonságos élet. A nagy elégedetlenség hozta meg a fordulatot. De az eredményekre nem vártak, mert hamar azt hitték, hogy a szegénység a "kapitalizmus" szüleménye... hasonlóan mint itt is, a kommunizmust gyorsan leváltottuk, de még hamarább hoztuk vissza a fõ ellemeit, mert a szagénységet nem vitte el 2 év allatt, persze, hogy nem erre minimum 20-30 évre lenne szükség. Akkoriban a feudalizmus és a háborúk szülte szegénység felszámolása meg legalább 100 évbe telt volna egy jó mûködõ kapitalizmusnak is. A szegénységet csak úgy lehet legyõzni (teljesen felszámolni lehetetlen), ha értéket termelünk, ha tõkefelhalmazódás történik. Mert a tõke az egyetlen ami lehetõvé teszi a hatékony munkát és a munka az egyetlen út az értékteremtésre a szegénység legyõzésére. A redisztribúció (amely a jelenlegi szociális filozófia alapelleme), nem csökkenti, hanem növeli a szegénységet, pedig állítólag felszámolni akarja. Az ENSZ Millénium programjában is az áll.

Most ki beszélt errõl? Mert én nem. Mondtam, hogy ez nem érdekel (a beszari jobb és beszari baloldal októberi vagy akármelyik másik marhasága). Ugyanakkor nem mondtam, hogy üldöznek, még nem, miért kell mindjárt extrémekben gondolkodni. Elég az, hogy elveszik fél fizetésed, hogy engedélyekért egy rakás pénzt kell kiadnod vagy/és várnod, hogy nem dolgozhatsz ahol a legjobbnak látod, mert esetleg nem adnak munkavállalási engedélyt, hogy nyugdíjad is az államtól függ (pedig tiszteségesen dolgoztál egész életedben), hogy pl. Józsinak a háza 2x drágább lett, mert az állam a közelében építette az utat, a tiéd meg felére csökkent, mert az állam a közelébe építette a zajos röpteret..., hogy a közöséged is leszegényedett, mert a pénzed elvették az adóba viszont másik közöségben alapítottak (a te pénzedbõl is) ipari parkot és téged nem kérdeztek, stb. (végtelenségig lehet sorolni). Ez mind elég, nem kell, hogy üldözzenek, habár ha elég sokáig vársz egyszer ez is majd megtörténik, mint ahogy már számtalanszor megtörtént a történelem során. Szédületes dolog, de sokan azt hiszik, hogy mivel itt vagy akárhól nyugaton "demokrácia" van, tehát magunk választottunk... pedig tudni kellene, hogy a szabályzatok, elõirások stb. 60/70%-át nem választott emberek hozzák meg, amelyeket a következõ ciklusban megbüntetheti a vállasztó hanem a bürokrata rendszer, amelyeket senki sem választott oda hanem az a munkahelyük, és amely kormányciklusokat, és kormányváltásokat is töbszörösen túlél.

Abszolút igazad van mindenben azt azért még hozzá tenném,hogy azért nem a rendõröknek szurkolnak az emberek mert azt látják,hogy neked nincs rendben az egészségügyi csomagod a segédmotorkerékpárodban akkor megbüntetnek,de amikor egy gazdag (vagy esetleg még híres is,vagy csak befolyásos)csávó elüt valakit ittasan az megússza egy felfüggesztésel.De amikor neked nincs bekötve az öved,vagy nem kapcsoltad be a lámpád nem azt mondják,hogy ember,kösse be,kapcsolja be hanem 10 000 forint lessz és amikor valaki egy hétig dolgozik ezért a tízezerért akkor az megutálja õket mégha szolgálnak és védenek is minket.És még sorolhatnám a példákat de gondolom te is tudsz mondani ilyet.

"nincs semmi joga, hogy azoknak az életét irányítsa akik nem lopnak és akiknek megvan az önköntróljuk. És éppen ezt csinálja."

Én nem tudok egyetlen emberrõl aki normálisan viselkedett az elmúlt hónapokban és üldöztetés lett volna a része. Az állat módon viselkedõ csõcselék sem kapta azt ami kijárt volna neki. Ami Révész Máriusz kupánvágását illeti a világ egyetlen országában nem él olyan képviselõ aki odamegy a rohamrendõrök és a csõcselék közé, mert ez a demokráciákban sem szokás. Tudod az is undorító hogy egy nõ HÁROMSZOR nekimegy a rohamrendõrök sorfalának és utána egy TV csatornán az õt ért sérelmekrõl habog.

"A TV-be betelefonálók döntõ többsége a bankrablónak drukkolt a rendõrség ellenében mert a bankból elrabolt pénz nem az enyém? Emlékszel?"

Képzeld el, hogy a bankban a pénz a tiéd, nem garantál érte az állam, hanem a bank (ugye mi jogon garantál az állam - más pénzén?) elõször is az emberek megválogatnák a bankot (csak olyan bankba tennék a pénzüket amely vagyonával garantálni tud), ugyanakkor a rendörséget nem ellenségnek éreznék, hanem "barátnak" pl. soha nem szurkolnak az emberek a túznek a tûzoltók ellen, mert valaki más háza ég. Mert a tûzóltókat hasznosnak látják, mert azok nem végzik az állam szabadságratörõ munkáját mint a rendõrség. A mai intervencionalista rendszerben a bankok védve vannak az állam által (hallottál még csõdbe ment bankról, mert én nem, pedig elég komolyan követem a pénzügyi világot), mind ez a védelem a dolgozó embereknek a számlájára megy jogtalanul (törvény és jog nem egyenlõ). Az emberek a rendõrségben pedig álltalában ellenfelet látnak nem barátot, mert mindég félnek, hogy büntetve lesznek, de nem lopásért vagy gyilkolásért (mert az viszonylag kevesen csinálják), hanem olyan dolgokért amelyekért úgy érzik (természetesen és jogosan), hogy csinalhatnak, viszont a törvény tiltja nekik. Egy ilyen rendszerben nem csoda a rendörség ellen szurkolni, még akkor is, ha a rablót sem kedveled, mert a rabló pici és jelentéktelen de a rendõr az állam az nem.

Az érdem nélküli gazdagodás nem a kapitalizmus, hanem az állam intervencionalizmusának, protekciós politikájának az eredménye... a bankok ezen a téren vezetõ szerepet játszanak. Nem beszélve, hogy a korrupció is a szabályzások miatt keletkezik. Pl. ha valamit amit fizikailag megtehetsz, de valami törvény vagy szabály tiltja, egy lehetõség, hogy korrupció útján át legyen hidalva. Ha szabadség lenne és nem tiltanák azt amit nincs joguk tiltani, akkor szabadon csinálhatnád, nem kellene valakinek a zsebébe tenni a pénzt, hogy elfordítsa a fejét...

Az emberek... tudod én az embereket nem szoktam tömegnek nézni, hanem egyéneknek, és az egyének igen is óriási döntõ többségben csak élni szeretnének és nem pedig mások életére, szabadságára törni, sajnálom, hogy te másképpen látod.

Ez a kollektivizmus, intervencionalizmus és még egynéhány dolog eredménye. De nem számít. Az állam dolga és kötelessége, hogy a szabadságot, életet és vagyont megvédje (tehát a tolvaj ellen fellépjen), viszont nincs semmi joga, hogy azoknak az életét irányítsa akik nem lopnak és akiknek megvan az önköntróljuk. És éppen ezt csinálja.

"Tehát röviden csinálhatsz a lehetõségek határai között amit akarsz, kivéve ha az a valami mások szabadságát, életét, vagyonát sérti. Ennyire egyszerû, miért olyan nehéz ezt megérteni? "

Pontosan nem egyszerû mert az emberek döntõ többsége képtelen az önkorlátozásra nincs önkontrollja ezért kényszeríteni kell a szabályok betartására. A TV-be betelefonálók döntõ többsége a bankrablónak drukkolt a rendõrség ellenében mert a bankból elrabolt pénz nem az enyém? Emlékszel?

Nem. De tényleg nem szeretnék Marxizmust oktatni 😊 mondjuk röviden azt, hogy az alapeszme az volt, hogy a termelési eszközök a társadalom kezében legyenek ami legegyszerûbben azt jelentette az állam kezében, a magántulajdon (és tõke) megszüntetése, valamint az állam teljes és megkérdõjelezhetetlen hatalma. Ja és nem szabad megfeletkezni a Marxizmus materialista álláspontjáról sem. Marx különben nem értette a kapcsolatot a tõke és a munka között (ez volt az egyik fundamentális hiba, de nem az egyetlen) és ezt a kapcsolatot egyébként 100 emberbõl 99 nem érti jelenleg sem, és ezért az általad említett alapeszme még halvány elméletben sem lehetséges egy kommunista rendszerben.

Ami Lenin levelét illeti... tudod a diktátor mindég fél, hogy valaki a helyére ül. Lenin sem volt különbözõ, és ki nem ismerte volna fel Sztálin hatalmi éhségét, viszont ez már a hatalmi harcról szól ami egy egészen más kategória (fõleg egy totalitáris kollektivista rendszerben), és már ez is nagyon off topic. Trockij... nem tudom mi lett volna, de nem hiszem, hogy maga a kommunizmus ettõl fügött volna, esetleg kevesebb embert végeztek volna ki, de ez nem változtatott volna lényegesen a kommunizmuson, a kommunizmushoz sem Lenin sem Sztalin és sem Trockij nem adott semmit, (Lenin mondjuk egy picit, de nem fontosat), Sztálin pedig csak egy tévedést (de az sem fontos) ugyanis Sztálin volt az aki megkülönböztette a Szocializmust a Kommunizmustól (a szocializmus a kezdet és az út, a kommunizmus a cél - azt mondta), persze Marx irásaiban a szocializmus és a kommunizmus 100% ugyanaz. De alapjában az orosz vezette kommunizmus annak volt az eredménye, hogy a Marx által leírt dolgokat LEHETETLEN implementálni, minden olyan dolog ami nem szerepel Marx könyveiben de jelen volt a szovjet kommunizmusban ennek az eredménye volt, és ha 1000x próbálnád a Marxizmust-kommunizmust implementálni 1000x ugyanaz, vagy hasonló történne.

Na jó szórakozást, Marx könyvei szabadon olvashatók, tehát elõre akit érdekel.... 😊 nincs kedvem többet errõl az értelmetlenségrõl beszélni, teljes idõvesztés mindenkinek. Nem kell a Marxizmus ellen dolgozni, a szabadság érdekében kell dolgozni. Ugyanis ha azzal töltjük el életünket, hogy ellenezzük a kommunizmust, ki fogja építeni a szabadságot?

Ez különben a baj a mai politikában, egymás elleni harcra költik 95% energiájukat, a maradék 5%-al meg nem tudnak sem elõre sem hátra mozdulni. 😊

Októberi események... nem tudom, egy nagy marhaság volt az egész, jobb és bal oldal egyaránt felelõs, nem tudom, nem is érdekel.

Szükségszerû diktálni... NO COMMENT. De mégis miért? Senki sem csinál azt amit akar, hanem azt amit lehet, csak a kérdés, hogy ez a "lehet" ez reális e, szabadság filozófiájú e, vagy valaki által önkényesen meghatározott (diktált), ha mindenki azt csinál amit lehet de úgy, hogy nem sérti meg más szabadságát akkor minden rendben van. Na most a lehetõségek határai között csinálhatsz azt amit akarsz, és itt néhány egyszerû dolog (pl. önmagad és mások megbecsülése) és az állam rendõri szerepe (korlátozott állam amely megvédi a szabadságod és az életed, vagyonod), szab határt.

Tehát röviden csinálhatsz a lehetõségek határai között amit akarsz, kivéve ha az a valami mások szabadságát, életét, vagyonát sérti. Ennyire egyszerû, miért olyan nehéz ezt megérteni?

Tudod hogy a magyarországi októberi események erõsen anarchisztikus jelleget öltöttek? (200 ember egy tízmilliós országban Nemzetgyûlést akar összehívni?)

Az alapeszme az volt hogy aki megtermeli egy ország javait az ne éhbérért dolgozzon, és ne úgy éljen mint az állat. A szocializmus és kommunizmus ezt jelenti. Tudod azt hogy Lenin levelet írt a Központi Bizottságnak hogy Sztálint távolítsák el a hatalomból mert baj lesz ha a hatalom csúcsára kerül? Lenin látta elõre hogy Sztálin nagyon erõsen diktátor hajlamú ember. Sztálin nem a Marxi ideológiát valósította meg hanem a sajátját. Szerinted ha Sztálint eltávolítják és Trockij lett volna a vezetõ, ugyanez zajlott volna le, nem egészen más?

Mellesleg a demokrácia meg a többség diktatúrája, mert diktálni valakinek kell, szükségszerû. Ha mindenki azt csinál amit akar az anarchia.

"Marx és Engels nem totalista államot talált ki ebben tévedsz."

Na akkor kérlek olvasd el Marx-ot éredetiben (fordításban is lehet), és ne azt hidd el amit valakitõl hallottál aki féreértelmezte, vagy amit 77 féreértelmezés után egy tankönyvben megirtak. Nehéz olvasmány, készülj fel elõre, a legszarabb dolog, hogy Marx semmit sem magyarázott el, ráfogta pl., hogy 2+2=9, de nem magyarázta, hogy miért még kevésbé adott bizonyítékot. Az egész kommunista rendszer is így mûködött, a józan ésszel éllt szemben, de ha valaki megkérdõjelezte, hogy igaz e az, akkor az ellenség lett egy szempillantás alatt. Ez totalitáris felfogás. Marx azt mondta, hogy ha nem hiszel az elméletébe és a proletariátusban akkor a "burzsoázia" része vagy és azt véded és ez automatikusan azt jelenti, hogy a proletárok ellensége vagy - ezt számtalanszor elmondta, ez totalitáris. A proletár diktatúra az micsoda ha nem totalitáris rendszer. És alapjában kollektivista rendszer amely nem lehet másmilyen csak totalitarista. Esetleg nem ártana az értelmezõszótárban utánnanézni mit is jelentenek a totalitáris, kollektivista és hasonló szavak. Marx elmélete tulajdonképpen nem is Marxtól ered... õ csak továbbfejlesztette ugyanazt az munkát amibõl pl. a fasizmus és a nemzeti szocializmus (nacik) is nagyot merítettek (pl. Charles Fourier, és speciál kimagaslóan Georges Sorel stb.)

A jobboldal és a baloldal egy nagy marhaság, egy értelmetlen és téves filozófia, úgyhogy ebbe nem mélyednék most bele.

Na Boldog Új Évet... most már mennem kell 😊 majd folytatjuk jövõre.

"Miért volt pl. az Oroszoknál a kommunista totalitarizmus központja (pedig egyik ötlet sem az orosz fejében született, inkább német, francia és angol emberek találták ki a kommunizmust)? "

Marx és Engels nem totalista államot talált ki ebben tévedsz. Csak minden eszmébõl annyi valósul meg amennyit az emberek megvalósítanak. A jobboldal sem azonos a Hitlerizmussal, azt is egyének valósították meg.

"világválság->zuhanó életszínvonal->szélsõséges nézetek terjedése" igen ez mind a zsarolás és az erõszak következménye. A hatalom meg csak zsarolásra és erõszakra való, ezért nem kell. És ha nincs, akkor nem lehet hatalomra kerülni.

Na folytatjuk jövõre...

Boldog Új Évet

világválság->zuhanó életszínvonal->szélsõséges nézetek terjedése. Ez volt a magja az egésznek. A többi már csak részletkérdés, bár azokon is múlt, hogy konkrétan sikerült hatalomra jutniuk.

Innen folytatjuk jövõre!😉))

BUÉK mindenkinek

Ha csak a felszínt nézed akkor igazad van. De miért élt meg nehezen a nép? És lehetséges e "hatalomra" jutni egy olyan világban ahol korlátolt állam van és nem pedig hatalom? Tudod érdekeségképpen miért nem jutott hatalomra semilyen diktátor amikor pl. az USA-ban polgárháború, rabszolgaság, elképesztõ szegénység meg vadnyugat volt? Mert akkor még viszonylag korlátolt volt az amcsi állam. Ma már ott sem lepõdnék meg, ha ilyen dolog történne. Miért volt pl. az Oroszoknál a kommunista totalitarizmus központja (pedig egyik ötlet sem az orosz fejében született, inkább német, francia és angol emberek találták ki a kommunizmust)? Azért mert az oroszoknál nem volt egy olyan idõszak amikor megindult a kapitalizmus (nyugaton igen, de hamar elvágták a nyakát), mégis ez a rövidke kis gyerekkorú "kapitalizmus" is elegendõ volt, hogy olyan értékekkel gazdagítsa a társadalmat és olyan szabadságok jelennyenek meg amelyekrõl az oroszok az õ kemény feudalista rendszerünkben nem is hallottak. Tudod angliában ez a korszak alatt, voltak olyan szervezetek (verj fejbe de most nem jut eszembe e nevük, de ha nem hiszed utánnanézek) amelyek kikiáltották, hogy az emberiség mostmár nem fog háborúzni, hogy a modern 18. századi társadalom már kinõtte ezt a barbár viselkedést... nem gondolod, hogy ez ismerõs duma, csak most 21. századot szoktak mondani... persze mi már tudjuk, hogy a "háborúk nélküli jõvõben" két világháború, számtalan helyi konfliktus és egy hajszállal elkerült atomháború is megtörtént, de õk azt nem tudták. Ugyanígy a következõ századokban is tudni fognak már majd sokmindent amirõl a mai holtbiztos gondolkodók azt állítják, hogy már nem történhet meg.

Hitler a hatalom megszerzését köszönheti a nép nehéz megélhetésének. Az akkor épp hatalmon lévõnek ez a bukást jelentette.

A magas olajárak beleépülnek a rendszerbe, mindennek az ára növeli a többi föggõségnek az árát, és alapjában egymást áthuzzák. A probléma nem itt van, a probléma ott van, hogy sok értéket termelünk amre nem építünk semmit, pl. megveszed és áll a szekrényben, a fiókban, stb. 0% vagy 0% közeli hatékonyságal használjuk, vagy elfogyasztjuk, eldobjuk, értékét veszti. Az ilyen termelés nem eredményez produktivitás növekedést, ezért nem növekszik a tõkénk. Más valakinek viszont igen és ez gazdagabb lesz. Ugyanakkor pl. az olaj nagymértékben növeli a produktivitást (ott is van pazarolás, de azért 0%-nál sokkal hatékonyabban használják), ezért az olajtermelõk gazdagszanak, mert halmozódik a tõke. De maga az olaj ára beépül mindenben, senki sem termel veszteségesen, ha felmegy az energiaár, növekszik a termelés költsége, megemeli a termékének az árát. Tehát alapjában megsemmisül a magas olajár hatása. Viszont ha a terméke nem használható produktivitás növelésre (mint az olaj) akkor szegényebb lesz mint az olajtermelõ, mégha elméletileg az õ termékének az ára is követi az ojal árát. Persze nem ennyire egyszerû, de ez is elegendõ a dolgok megértésére.

"Emelkedõ olajárak, nehezedõ megélhetés és a nemzeti programmá emelt félelem. Nem kell ennél jobb módszer a tömegek kontrollálására. És ezt már Sztálin és Hitler is tudta."

na Nexus6, még egy picit és meglesz 😊 És most szerinted Sztálin és Hitler mi volt, privát tõke vagy állam? Ha az államot korlátozzuk, Sztálin és Hitler vagy a Bush féle "nemzeti" programok egyszerûen lehetetlenség. Korlátlan hatalmú állam esetében pedig elõbb vagy utobb ez az eredmény. Lehet, hogy nem Sztálin és Hitler féle diktátorok, de bizottságok, tanácsok stb. diktatúrája az biztos elkerülhetetlen. A korlátlan állam 100%-ban az individualizmus ellen lép fel (muszáj neki, nincs más megoldás) és ez a kollketivizmushoz vezet. A kollektivizmus pedig mindég a társadalom érdekeit teszi az egyén érdekei felé. Holott az egyén az aki képezi a társadalmat. Na de a legnagyobb probléma, hogy a kollektivizmusban nincs ellenörzésed alatt a saját életed. A kollektivizmusban ha a társadalom "érdeke" amit egyébként demokráciában választott szervek formálnak meg, diktatúrában pedig a diktátorok, nem egyezik meg az egyén érdekével, akkor az elõbb vagy utobb akarata ellenére is a társadalmi "érdek" ellensége lesz, és pl. ugyanolyan módon, mint Bush teszi, az állam ellenségé nyilvánítsa. Tehát semmi esélyed sincs, hogy szabadon élj, mert soha sincs két személy között egyénileg meghatározva, a "transzakció", hanem felsõbb társadalmi szinten. Vagyis, pl. én 30 ft-ért is eladnám az árúmat, meg vagyok vele elégedve, de nem tehetem, mert az állam kiszabta, hogy 40 ft kell minimálisan legyen. Végeredményben mindketten roszabul jártunk, a vevõ drágábban fizetett, én meg kevesebbet adtam el, mert drágább volt az árú. Ugyanígy pl. engedély kell már lassan mindenre, még arra is amit a saját udvaromban csinálok és senki szabadságát és életét nem veszélyeztetem, mert a korlátlan állam bürökratikus rendszere határtalanul mindent amit megtehet meg is tesz, elõbb vagy utobb.

Végeredményben én a diktátorokat rühelem a legjobban, teljesen mindegy, hogy öröklõdõ uralkodók, magukat kinevezett diktátorok, demokratikusan kiválasztott bizottságok, kormányok vagy akárminek is hívod õket. Senkinek sincs joga az én életemet formálnia, fõleg nem központilag, döntésekel, erõszakkal meg hasonló.

Hatóság = erõszak.

Korlátozott állam = társadalmi mechanizmus amely MEGHATÁROZOTT dolgokat könyebben elvégez mint az egyén.

Korlátlan állam = totalitarizmus, kollektivizmus, intervencionalizmus, big brother, nanny state, stb... nem mondom, hogy az elején, de ez az út csak ide vezethet.

Mi korlátozza, egy jó alkotmány amelyben a polgárok meghatározzák az állam szerepét és amely betartását mindenáron védeni kell. Az amerikai experiment ez akart lenni, sajnos nem sikerült, az USA nagyon messze van attól amit az alkotmányuk elõírt (akármennyire is verik a mellüket, hogy constitutional blablabla). Európában általában jobban betartják az alkotmányt, viszont az alkotmányaink írtózatosan, mérhetetlenül roszabbak mint az USA alkotmánya. Végeredményben van egy blueprint pl. az USA függetlenségi nyilatkozata (van európában is pl. Marques de Lafayette - Declaration_of_the_Rights_of_Man)
amelyek nagyjából John Locke, David Hume és mégegynéhány kolosszis munkájára alapoznak, ezeket a "tervrajzokat" kellene megpróbálni megvalósítani, mert az USA nem sikerült, sokkal jobb mint amit elõtte ismert az emberiség de nem az aminek kellett volna lennie. Ez nem amcsi, nem európai vagy akármilyen dolog, ezek univerzális értékek. Ezhelyett a Biblia és más szemet szemért és hasonló filozófiákon alapszik az emberiség, éppen ezért is van ez a sok sok probléma, amit aztán orvosolni kellene és ezt próbálják az emberek, alapjában amikor létrejön a korlátlan állam, hasolnló módon mint amit te is akarsz, jó szándékkal orvosolni a sok problémát, és ezt elismerem neked is és az államnak is, a baj csak abban van, hogy ez a hozzáállás még több problémát termel. Nem lehet kiküszöbölni a problémák egy részét. Viszont a mesterséges problémákat meglehet szüntetni. Na ezen kellene dolgozni. Nem ideális világot akarni, hanem reálisat, ahol csak a reális problémák maradnak, amelyeket ha lehet is részben megoldani, nagyon nehéz. A mesterségeseket viszont könnyû, de az a baj, hogy napról napra újakat termel a rendszer, pedig nem is az a szándéka.

"mert a konnekciókat nehéz megoldani - néhány ezer neuron között néhány százezer konnekció is lehet, és ez még viszonylag egyszerû neurális hálózat amely messze áll egy olyan AI-tól amilyent általában az emberek ilyen házirobotok esetében szoktak elképzelni."

Erre mondtam én a katonai kutatásos hírekben felbukkanó rovarokkal kapcsolatban, hogy rá kellett jönni, a rovarok annyira energiahatékonyak, hogy nagyon nehéz überolni õket, és épp ezért most azzal próbálkoznak, hogy csak az idegrendszerüket befolyásolják. Próbálkoztak, azt hiszem méhekkel, de azok ahelyett, hogy a megadott cél felé repültek volna, szépen leszálltak az elsõ virágra. Persze, ez sem jelent semmit, mert sok olyan mesterséges gép létezik, amely a természetben megtalálható hasonló feladatokat ellátó mechanizmuskat túlszárnyalja. Csak idõ kell kivárni a tech fejlõdést.

"Az viszont biztos, hogy az indokolatlanul magas olajár nem csak az araboknak, hanem az amerikát uraló más politikai erõknek is nagyon jó."

Hát ezzel nem értek egyet. A magas olajár azoknak jó, akik eladják az olajat, és nem azoknak, akik veszik.

"Emelkedõ olajárak, nehezedõ megélhetés és a nemzeti programmá emelt félelem. Nem kell ennél jobb módszer a tömegek kontrollálására. És ezt már Sztálin és Hitler is tudta."

Te keversz valamit. A nehezedõ megélhetés éppen hogy elégedetlenné teszi a népet, és destabilizálja a hatalmat.

"Nos pont errõl van szó. Az állam befektetett, infrastruktúrát, fegyvereket, ûrkutatást, stb.-t pénzelt. Vagyis létrehozott dolgokat, az emberek munkájáért fizetett, nem pedig szétosztogatta a pénzt a nemdolgozóknak. A másik dolog pedig, hogy az olaj rettentõ olcsó volt a mai árakhoz képest, és mivel olaj (energia) mindenhez sok kell, ennek következtében minden olcsó volt. Aztán erre rájöttek az arabok, és jól megemelték az olaj árát, így azóta a nagy jólét náluk van, a világ többi része meg küszködik."

Akkor ebben az államos dologban egyetértünk, meg abban is hogy a fejlõdéshez viszonylag korlátlan forrásokra lenne szükség.

És ezt ahogy szavaidból kiveszem, ezek szerint az arabok áskálódása akadályozza meg.
Hát én meg nem vagyok benne biztos, hogy ilyen egyszerû módon alakul ki az olaj árfolyama. Az viszont biztos, hogy az indokolatlanul magas olajár nem csak az araboknak, hanem az amerikát uraló más politikai erõknek is nagyon jó.

Emelkedõ olajárak, nehezedõ megélhetés és a nemzeti programmá emelt félelem. Nem kell ennél jobb módszer a tömegek kontrollálására. És ezt már Sztálin és Hitler is tudta.

Mégiscsak szükség lenne vmi iróniajelre az írásbeli társalgáshoz.

Én is vmi ilyesmire céloztam a leírtakban - bár a jelek szerint kevés sikerrel😊. Mellesleg a szem is feldolgozza a látottakat, mondhatni szûri az agy felé menõ jeleket. Mondhatni hogy a szem már eleve perifériaként és adatfeldolgozó egységként is mûködik. Viszont az agy értelmezi a szem álltal küldöt jeleket, és eldönti hogy miféleképpen cselekedjen az adott gazdaszervezet a látottakra.

Mellesleg nem szükségszerû szilíciumban gondolkozni, de amíg más nincs elérhetõ közelségben, addig megfelel.

Egy rendszerben minden ellemnek megvan a saját feladata - lehet esetleg redundáns ellem, de az agy és a szem egymás nélül nem "láthat", sõt egymás mûködésére is kihatnak. De alapjában a processzor az ami feldolgozza az információkat (az inputot) és továbbítja valaminek az eredményt (az outputot).

Egy neurális hálozat esetében maga a neurális hálózat a processzor (az agy), a receptorokon keresztül kapja meg az inputot, speciális esetben maga a receptor is lehet érzékelõ (sensor), de ez nem muszáj, ugyanis mielõtt a neurális hálózat receptorjaira kerül az input információ, különbözõ processzingon mehet keresztül, sõt ez több fajta érzékelõ igénybevételéven is elképzelhetõ. Nem tudom kinek itt mekkora tudása van a neurális hálózatokról, de maga a neurális hálózat tanulás nélkül nem sokat ér, pl. egy Backpropagation algoritmusal taníthatunk egy egyszerû 2 layer hálózatot, miután a neurális hálózat megtanulta , hogy az adott inputra mi kell legyen az output, használni lehet. Ugyanakkor léteznek neurális hálózatok amelyek önnálóan is tanulni képessek, de ezek általában komplikáltabb rendszerek és még nehezebb õket sziliciumba önteni (chipet szerkeszteni), mert a konnekciókat nehéz megoldani - néhány ezer neuron között néhány százezer konnekció is lehet, és ez még viszonylag egyszerû neurális hálózat amely messze áll egy olyan AI-tól amilyent általában az emberek ilyen házirobotok esetében szoktak elképzelni. Software szimuláció esetében ez persze megoldható, csak nagy számítási teljesítményre van szükség, hogy elfogadható sebeséggel mûködjön.

Kérlek akkor homályosíts fel errõl. Továbbá ha az emberi testet tekintjük élõ példának, akkor az embernek a szeme vagy az agya ismeri fel a tárgyakat, ismerõsöket, stb? Mert ha a szem azonosítja és értékeli ki az inputot, akkor mi szükség van az agyra? Egyálltalán mi szükség van egy adott processzorra input és output nélkül?

Wow neked hány könyved van... könyvtáramban (klasszikus, nyomtatott papír könyvek) 2700 könyv van, de ilyen problémám nem volt. Igaz van egynéhány könyvem amely szabványon kívüli méreteivel nem illik a többi közé, ezeket egy ajtó mögött tartom, de a könyvek túlnyomó többsége elég szabványos méretû, néhány miliméter vagy centiméter különbség nem jelent gondot, különben is a könyvtár nem egységrõl kell árulkodjon hanem sokszínûségrõl.

Na mindeegy, a probléma amirõl irsz teljesen a helyén van és érdemes elgondolkodni rajta.

------------

Nem vagy te "vadkapitalista" - felejtsük már el ezt az értelmetlen szót.

Realista vagy, a kapitalizmus egy olyan rendszer ahol az individualizmus gyõz. Szabadság kell hozzá és akkor minden OK. Persze egy valamit kell figyelembe venni, a kapitalizmus gyerekkora és ifjúsága nagyon sok problémát tárna fel, de ezeket a problémákat nem a kapitalizmus okozta, hanem örökli a feudalizmus és a kollektivista múltunktól, ha elég elhatározottak maradunk és kivárjuk a végét (a kapitalizmus felnõtt korát) akkor ezek a dolgok eltünnek vagy legalább is minimizálódnak. Na most csak el kellene kapitaliymust ;pteni... sajnos ey m;g sehol sincs. A jelenlegi ultra regulált mixed economy nem kapitalizmus, csak tévesen nevezik így.

Hát, aki szerint 640K mindenre elég (holott már akkor is, mikor ezt mondta, voltak olyan gépek, amikben több volt / többre lehetett upgradelni), és aki nem látott fantáziát az internetben, annak nem nagyon kell adni a szavára... 😊

Végsõ soron a mi számítógépeink is robotok csak nem járkálnak. A fejlõdés tényleg nagyon gyors, Bill bácsi jóslata meg reális szerintem akkor ha buta játékrobotokra gondolt 2013-ra, amiknek nem túl sok értelme van. Szerintem amig az egész házat rendbe tudják rakni és olyanra fõzik a kaját amilyenre akarom, az minimum 100 év. Egyéként is mire valók a nõk?

"ezt a cikket olyan ember írta, akinek nálunknál több rálátása van a témára"

Látszik.

Nehéz azt megérteni hogy a processzor nem ismer fel semmit? A bejövõ adatokat képes feldolgozni. Ha nincs perifériája ami ezeket az adatokat a feldolgozás sebességével közli akkor nincs semmi.

"Az, hogy mesterséges intelligenciát csak neurális hálózatokkal lehetne elérni, nem igaz."

És hol mondtam én ezt. Ha jól emlékszem azt mondtam, hogy neurális hálozatok nélkül nem tudok elképzelni komolyabb AI rendszereket. Az inteligencia és ugye a mesterséges inteligencia egyik fõ problémája, hogy "számtalan" dolog mérlegésénél után döntéseket kell hozni, pl. egy sakk program vagy egy tic-tack-toe esetében egyszerûbb bináris fákkal való mûveletekkel megoldható a probléma, vannak még més megoldások is, de egy komoly probléma amely sokkal öszetetebb mint pl. egy lépés vagy egy A és B pont közötti út megtalálása, szerintem elég nehéz dolog még neurális hálózatokkal is. Mindenesetre nem mondtam, hogy neurális hálózat feltétlenül szükséges, de a jelenlegi tudomány nem adott ennél jobb választ, persze nem jelenti, hogy a jövõben sem fog.